Vasútmodell szaküzletben. ha nem feltétel az irányváltás, és a kisgazdája megelégszik azzal ha egy irányba megy, akkor egy kis összehajtogatott papírdarabbal ki kell ékelni az elektromágnest. ekkor nem tud meghúzni. Célszerű megfigyelni, hogy a kapcsoló amit az elektromágnes átvált, melyik állásában megy a mozdony előre.
Analóg, váltóáramú mozdonyról van szó. Ezen mozdonyok érzékeny része az elektromágneses irányváltó. Az irányváltás a trafó szabályzójának egy pillanatra történő visszafelé csavarásával vagy lenyomásával történik(kiviteltől függ). az irányváltás egy egyszeri a vontatási feszültségtől egy, lényegesen nagyobb feszültséggel történik, de ugyan azon a pályán, emiatt muszáj különbséget tegyen a mozdony, hogy most menni kell, vagy irányt váltani. Ezt úgy dönti el, hogy az irányváltóban van egy érzékeny hangolású húzó rugó. ha a rugóerő túl erős, az irányváltás nem történik meg, mert az elektromágnes nem tudja leküzdeni a rugóerőt. ha a rugóerő túl gyenge, az irányváltás nagyobb, de még vontatási feszültség tartományon belül (8-16V~) megtörténik illetve a mágnes behúz, a mozdony csak búg. Esetünkben a legnagyobb valószínűsége ennek van, vagy nincs meg a rugó, vagy kinyúlt, és hamar engedi meghúzni az elektromágnest.
Első körben megnézném nem szorul e a hajtás. Ha ott minden rendben megtáplálnám a kerekeinél a hátára fordított mozdonyt (VÁLTÓÁRAMMAL, kb 18-20V max.). Ha így se megy, egy kicsit segítenék neki, megtáplált állapotban egy kicsit megfogatnám a kerekeit. Ha így se megy akkor elemeire szedni és tüzetesen át kell nézni.
Mindegy minek nevezzük, a 105328. hozzászólásban említettem az előmelegítést, ahogy fórumtárs a linkjében a gipsz forma készítésekor annak kiszárítását.
De tegyük hozzá nem forrasztó ón olvadáspontjáról van szó, megfelelő munkakörnyezet mellett az egyéni védőeszközöket is használni kell. Legalább bőrkesztyű, védőszemüveg.
Nyílt láng, forró anyagok felületek ,stb... Ha valakinek kételye van az öntéssel az neki se fogjon.
Tény hogy összetett alakot gipsz formába öntünk, pláne ha minta másolatát kell elkészíteni vagy egyedi az öntött darab és a forma mindenképpen megsemmisül.
Az említett tömbszerű súlyt kézenfekvő volt ilyenformán elkészíteni gyorsabb volt, már ha a gipsz minta kiszárításának idejét nézzük mindenképp.
Ha a gipsz minta az első öntésnél esetleg megreped azt újra el kell készíteni.
A fém formával nem kellett kísérletezni, elsőre megfelelő eredményt adott.
A gipsz forma ha nincs kellően kiszárítva mint írtad veszélyes is lehet.
Gipszbe egyszerűen lehet ólmot önteni, csak arra kell vigyázni, hogy teljesen száraz legyen az öntőforma, különben a benne lévő víz szétfröccsenti az ólmot. Az ólmot pedig egy konyhai merőkanálban olvasztom meg gázlánggal.
Lemezből (kb 2mm) amit U alakban meghajlítottam és síkba hoztam mindkét felét (az egyik rövid oldal nyitott maradt). Nem szalagcsiszolóval mert azzal sosem sikerült még hanem egy sík fa lécre ragasztottam csiszolóvásznat és azon tologatva közben festve a csiszolandó felületet. Az egyik lemez oldalára fel lett csavarozva plusz lemez ahol majd nem lesz anyag. Az U alak mindkét oldalát egy egy sík lemezdarabbal lezártam úgy hogy egy franciakulcsal rászorítottam. Fény felé vizsgálva ha nem látunk fényt kész a forma. Gázlámpával fel kell melegíteni öntés előtt olyan 100 fok-ra így nem csapódik ki a levegő nedvességtartalma ami fröcskölhet.
Elekromos rezsón olvaszthatunk spiátert (már amelyiket) (ólmot?) amit beletölthetünk a meleg formába.
Én készítettem elektromos olvasztót amely egy fém cső "tégelyt" vesz körül így az könnyen kezelhető, sajnos az élettartama véges a "tégelynek" hiszen az olvadék oldja. Grafit tégelyt kellene szerezni...
Nekem az olvadék kezelése nagyobb feladat mint a forma elkészítése... egyenlőre.
Én lereszeltem a Tillig Elite sínszál végeit és bedugtam a Lunába. Ha a Roco/Peco 2,1-es, akkor szerintem ott is megoldható így, ha magasabb, akkor a sínszál aljából is le kell szedni, a Luna vágányelem alá meg kell 0,5mm emelés.
Ha jól olvasom ezt a leírást, akkor a gyáriak szerint amúgy egy sima sínpapuccsal kell összebarkácsolni (bár nekem ez nem tűnik túl üzembiztos megoldásnak):
Egyik-másik vasútmodell-modellezős újságban képpel reklámozták (láttam ,csak nem tudom, hogy hol), mint burkolt iparvágányhoz is való sínt, erre tekintettel az általad írt 2.1-es magasságú összekötő sín, vagy házibarkács lehetett a megoldás.
Kár volt belszólni... A Tillig Luna egy burkolt villamosvonalakhoz való vágányrendszer, aminek a gyártását a német cég nemrég fejezte be. A Lima egy olasz cég volt, ami márkanévként a brit Hornby cégcsoport részeként él tovább. A két dolognak semmi köze egymáshoz.
