"világ - egy ősi hangfestő szó -g képzős származéka. Írásos emléke a 12. század végéről van"
Tudom, hogy a vil- fiktív tövet etimológiai szótárain hagyományosan "hangutánzó/hangfestő" szónak titulálják egy rakás másikkal,
de a zömüknél nem világos számomra, hogy a villanást, stb... hogy hangfestették volna le??? Vagy nagy szinesztéták voltak őseink? Ha megkérdeznék 100 angolul tudó magyar nebulót, hogy "hangutánozza" már a "to light up, to blink" koncepciót, szerintem kb. két tucat választ kapnék. A hangutánzó/hangfestő szavaknak az a lényege, hogy eléggé ikonikusak, evidensek lennének...
(A csatt-, patt-, kakukk, stb. esetén nem vitatom a hangutánzást, de az az érzésem, hogy számtalan természeti jelenségnél a tudós urak "túl könnyű" magyarázatot kerestek).
Csak kiemeltem néhány érdekesebbnek tűnő szót a szövegből, ami egyébként egy Márai Sándor idézet. ( Így kezdődik: "Megfigyeltem, hogy már tüzet gyújtani is nehéz ...)
Mennyire pontos ez a példasor? Ezekenek a szavaknak az etimológiáját beírhatom, de amenyire tudom, használható etimológiai szótár nincs a neten.
gyújt - ismeretlen eredetű, köze van a gyúl tőhöz is. Feltételezik, hogy igen régi. Írásos nyoma 1372-ből van.
hivatalnok - a hivatal szó származéka, amely viszont a hív igéé. A hivatalnok formára 1833-ból van adat.
kályha - német eredetű, eredetileg a kályhacserép neve volt (a német kachelből, 1522 körül írták először
mozdony - nyelvújítási termék a mozdít, mozdul igékből (úgy rémlik, mintha Jedlik Ányos leleménye lenne), 1860 körül fordul elő először
mulat(ó) - a múl(ik) igéből származik a műveltető ige képzőjével. A főnév ennek a folyamatos melléknévi igenevéből származik. A főnévi igenév előfordulására 1778-ból, az önállósult főnévre 1860-as évek végéről van adat.
szolgáló - a szláv sluga szó átvétele, nymai már a 12. század végén megjelennek. A TESZ szerint a lo-ol átalakulás a magyar nyelvben ment végbe, de talán még korábbi átvétel feltételezhető, amikor a szlávban még nem történt meg a hangátvetés.
tűz - ősi magyar szó
világ - egy ősi hangfestő szó -g képzős származéka. Írásos emléke a 12. század végéről van
zene - Nyelvújítási (1832), elvonás a zenebona ikerszóból, amely hangutánzó, és a 16. sázadban van írásos emléke (zanabona)
Ha a neten ezt így meg lehetne nézni, akkor nem koptattam volna az előbb a billentyűzetet :))
Nektek a házit nyilván azért adták fel, hogy elmenjetek egy könyvtárba és megismerkedjetek közelebbről a TESz.-szel. Ez a Történeti Etimológiai Szótár, az előbbieket is ebből írtam ki. Egy szócikk úgy néz ki, mint a betett .jpg file (amit lusta voltam kivonatolni).
Hali! Nekem van egy olyan házim, hogy egy szövegből 5 szó eredetét kell megnevezni. Érdekelne hogy a neten ezt hol tudnám megnézni. Pl olyan szavak érdekelnének mint a zene, mozdony, világ, tűz, kályha, gyújt, szolgáló, hivatalnok, mulató. Légyszi segítsetek!
rét: szókincsünk igen régi eleme lehet, de ismeretlen eredetű
parlag: szláv eredetű, a környező szláv nyelvek mindegyikében létezik, jelentése 'átfektetett föld', jelentésárnyalatai közül az 'ugar-féle' az eredetibb
tarló: ótörök eredetű (a vogulba is bekerült)
a búza, eke, szérű, szór, stb. szavakkal együtt került a magyarba
csinnadratta: német eredetű hangutánzó (a fúvószenekart utánozza), a magyarba valszeg az ausztriai németből került, első változata a csindaratta
lárifári = üres fecsegés (német), valszeg az olasz szolmizálás hangjaiból (la-re-fa-re)
hebehurgya: hangutánzó eredetű ikerszó, keletkezése nem teljesen világos; előtagja a hebeg-habog családjába tartozik, az utótag feltehetőleg a N. hurít 'kiált, kurjant' rokonságába sorolható
Hogy mire való egy topik, az alapvetően a látogatókon (olvtársakon) múlik. Attól, hogy vki érdeklődik etimológiai kérdések iránt, és a közelében is van egy TESZ (a 4 vaskos kötet), még nem biztos, hogy motivált lesz arra, hogy végignézze az egy-egy olvtárs által idevetett listának megfelelő szócikkeket, pláne, hogy bemásolja őket vagy akár csak a lényegüket. De mindig járhat erre egy jótét lélek, ezért elég jó eséllyel lehet próbálkozni. Gyakran meg is lepődöm azon, mennyire altruistának bizonyulnak egyes olvtársak, amellett hogy nagyon is képzettek stb. (persze titokban azért csak-csak élvezik a jótékonykodást).
Nem, nemhogy jól nem hangzik, hanem egyenesen rémesen szól, mint egy behangolatlan zenekar. Ott az a szegény szócikk! Világosan látszik belőle, hogy a ’paraszt’ jelentés időrendileg (és etimológiailag is, hiszen ezen jellegű szavak leértékelődni szoktak, felértékelődni sosem) a harmadik! Hogy lehet a 3. jelentéshez kapcsolódó szabad asszociációra etimológiát építeni? A csapágy, hordágy, nyugágy, melegágy mikori? Rendre: 1861-ből, 1848–1856-ból, 1840-ből, 1790-ből (vagy 1805-ből) valók. Tehát mind nyelvújítási szó! (A melegágy kilóg a sorból, ő ugyanis olyan ágyat, ágyást jelölt, ami meleg volt mindig, tehát szép fokozatosan csapott át szókapcsolatból szóösszetétellé. De elképzelhető, hogy egy bizonyos foglalkozású ember jobbféle ágynak nevezett volna bárki is?)
Gondolom, nem a kuruc szó eufemisztikus használatára gondolsz.
Van bizonyos heveskedik, ellenkezik, lázadozik jelentése. No, most hogy ez pozitív vagy negatív... Ez végképp nem nyelvi kérdés. (Az eufemisztikus az helyenként, technológiától függően inkább az.)
Egészen konkrétan abból az időből származik, amikor a leendő lengyel törzsek még nem egységesültek (a központi polán törzs vezetése alatt) Mieszko első királyságukba.
Egy másik törzs a lendzsánok voltak, akik a (későbbi lengyel királyság szempontjából) központi polánoktól délkeletebbre éltek. Lévén, hogy a magyarok mikor bejöttek, földrajzi okokból velük találkoztak előbb lett a nevük az egész későbbi államalakulatra.
