Szerintem csak idö kérdése! Mennyi is telt el a nejedtöl való megcsalatás (pfuj, magyartalan!) óta? Láthatod a történetemböl, hogy nem megy egyik napról a másikra. Ráadásul az én férjem már 1 éve Bécsben dolgozott, és csak hétvégén látta a lányát, mikor elvált. Így az ö kapcsolatuk semmit sem változott. 8 éves volt a gyerek, mikor megtudta a dolgot. Még pár évig gyötrödött (nem nagyon; nem olyan típus), hogy vajon melyik szülöje volt a hibás. Aztán megértette, hogy egyik sem, csak nem voltak egymáshoz valók.
Majdcsak megtalálod az igazit (akiböl szerintem is lehet több a világon), akivel le akarod élni az életed!
GDI, én már túl vagyok ezen, elkezdtem intenzíven csajozni, és rájöttem, hogy milyen hihetetlen nagyszámú szeretetreméltó lény vesz körül. A stabil kapcsolat vakká tesz ! Te is ilyesmi vakságban szenvedsz, de ideje kigyógyulni. Erre a nore meg ne gondolj többet. Ha esetleg visszajön, akkor is dobd ki nyugodtan, már sosem lesz olyan, amilyen volt régen...
Köszönöm a sztorit, valóban kísérteties az egyezés. Egy komoly gát van bennem, nem vagyok képes a kulcslépéset megtenni. Tudod, a gyerek miatt. Mindig elérzékenyülök a dönto pillanatban. Amióta a feleségem megvezetett, semmilyen gátlás nincs bennem. Megvan a 20 éves kis barátnom, de gyakorlatilag intenzív párkeresést folytatok. Múlt hónapban voltak a magas barna nok, most a szoke kövérekre bukom...
Ui. teljesen egyetértek azzal, hogy az ember igenis találjon magának igazi párt. Az Kiállhatatlan Maca jellegu sztorik egyetlen tanulsága számomra, hogy lám milyen birka emberek is vannak. Hajlamosak végignézni, ahogy az élet elmegy mellettük, és nem hajlandók levenni a biztonságos kis szemellenzojüket. Éljen az Élet !
"Bizalom egyszer van, utána meg már semmi sem lesz olyan, mint előtte."
Szerintem aki mondjuk legalább 10 éve él egy kapcsolatban, az már tudja, hogy az élet nem ilyen digitálisan működik, hogy "vagy tökéletesen vagy sehogyan". Az emberek emberből vannak, a kapcsolatoknak élete, dinamikája, hegyvölgye van. Mindenkinek beüthet egy szerelem mint egy influenzavírus, mindenki összezavarodhat, dönthet rosszul - ilyesmi bárkivel előfordulhat.
Nem az jellemez legjobban egy embert, hogy elesik-e, hanem hogy hogyan tud felállni.
Nem tudom mi az a "tiplizni", de ennyi erővel akár azt is mondhatnánk, hogy "annak van igazi tartása, aki nem tud megbocsátani". :)
Mások szerint meg "jobb dolga van kettőnek mint egynek, mert ha az egyik elesik, a másik felemeli a társát".
bocs, megint bele kell kotyognom: a válási mediáció célja pl a vagyonmegosztás, a gyerekelhelyezés megbeszélése mediátor segítségével mindkét érintett fél részvételével, hogy a bíróságon a válás gyorsan lezavarható legyen. illetve nem házaspárnál a szétválás gördülékenyebben menjen. egy közös megállapodásban rögzítik a felek, praktikusan hogyan folytatják az életüket tovább külön-külön
én ugy gondolom, hogy nincs még itt az ideje a válásnak, talán keress fel egy mediátort, aki válási mediációval is foglalkozim,meg látod, hogy választ kapsz minden kérdésedre, akkor nem vakreoülést fogsz folytatni.
Komolyan mondom,jo ez a topic,na nem a neve miatt hanem a JO FEJEK miatt!
Legalábbis nekem!Az utolso hozzászolásomra reagáloknak pedig:Bizony,bizony minden igy igaz! akármennyire is ismeretlenek vagyunk igy egymás számára,lehet hogy a dologban ez a jo,jo fejek vagytok akár nő akár férfi is legyen!!!!!
További fejlemény az ügyemben hogy bennem áll össze azokbol a bizonyos "képekből utolag létrejövő,alkotott album" akár lehetséges okokra,akár már kézzel foghato bizonyitékokra is gondolok!
Vagy eljuthatsz oda is, hogy nem akarsz harcolni, mert belegondolsz, hogy érdemes-e feladni a méltóságodat. Ha vki menni akar, el kell engedni. Ha vissza akar menni, akkor visszamegy. Ha meg nem, örülj neki, nem cseszed el vele az életed. Gondolj bele, mondjuk hú de kűzdessz, de ha van tartásod és büszkeséged, akkor nem kezdessz el tiplizni.Nem alacsonyítod le magad.
Tegyük fel, hogy a nő azért csinálja ezt, hogy foglalkozz vele-ha elhanyagolod, vagy ő úgy érzi-, de azt gondolom, egy olyan ember-feltételezzük, hogy az- aki tiszteli a másikat, nem teszi ezt a másikkal.Mert akkor ő fontos magának és nem Te neki.
Én valószínűleg röhögnék, ha vki ezzel a dumával kotorna vissza. Ez a jobban tudsz kűzdeni szöveg legfeljebb egy önértékelési problémákkal kűzdő embernek lehet vigasz..
Sőt a "rájöttem, téged szeretlek" szöveg is elég blőd...
Jó eséllyel a másik ember nem viselte el a nyűgjeit és akkor inkább visszamegy a megszokott tutiba, hiszen ott van a másik, aki meg pont ezen erőlködik.
Bizalom egyszer van, utána meg már semmi sem lesz olyan, mint előtte.
Ne feledd, hogy az ilyen nő nem téged szeret, hanem azt, ahogy magát látja a kapcsolatban.
Ha egyszer jön valaki, aki nálad is jobban tud harcolni, vagy ne adj isten, te kerülsz olyan helyzetbe, hogy nem lesz módod harcba szállni érte, akkor egy szempillantás alatt elpárolog majd a lojalitása. Az ilyen nő értéktelen.
Ebbe a topikba még csak most kapcsolódom be. Végigolvasva a történetedet GDI én ezer százalékig úgy érzem, hogy egy másik pasi van a dologban.
Ha belegondolok, nő lévén én is pont így viselkednék ebben a helyzetben.
Tagadnék, mert nem akarnám megbántani a másikat, akkor is,ha az már rég tudná az igazat.
Ha ebben a helyzetben közeledsz, csak még jobban elrontod a helyzetet, mert tolakodásnak és terhesenk érzi a szerelmedet. Tudom, hogy ez nagyon fájó, de nem sokat tudsz ellene tenni.
zserintem hagyd békén,várd meg, amíg ő keres, akkor teszel a kapcsolatnak most a legjobbat. Hátha közben elmúlik a másik dolog és visszatér.
Bár egyre valoszinübb,sőt már inkább biztos hogy pasi van,esetleg már csak volt a dologban kb.3honapja folyamatosan!
Igaz ezt akkor, még most is tagadja, hazudik,hazudik,hazudik!Hazugság az egész nő egyre inkább ez a verzio bizonyosodik!(lehet hogy nem merte,meri megmondani az igazat mert hülyének nézett,néz vagy fél vagy "kimélni" akar)Ha kiderül bosszulni nem fogok,nem az a fajta vagyok,inkább rábizom a sorsra,a joistenre az életre ezeket a dolgokat!
Maradj nyugton!!! Ne tudjon rólad semmit, szakítsd meg Te a kapcsolatot és minden info forrást!!!! TUDOM HOGY NAGYON NEHÉZ Ha szeret és egymáshoz tartoztok, jelentkezni fog. Ha nem jobb ha vége! TUDOM HOGY NEM HISZED EL
Normális vagyok vele,és éreztetem amit érzek,mi kell még?Rózsaszál az autoja ablaktörlője alá,amit már megtettem az elején amolyan gyagyi tini modra,amit persze a földön találtam meg.Levél a közben kirajzolodott hibáimrol,meg hogy szereten,nem tudom feledni,sms,telefon,mikor igy is megszakit minden lehető kapcsolatot meg "a háturrol fejbelőtt annyira szeretett párjába belelő mégegyet mikor már holtan fekszik",ilyenekkel hogy feljelenti mert szeretem.Mert még ha előlről jött volna és láttam volna szándékát,hiába nem tudtam volna védekezni ugy is jobban esett volna.Szerintem ilyet,igy még egy sz@r ember sem érdemel!Nem büszkeségből de én nem tartom magam ilyen embernek,amit meggyőződése mindenkinek s szerintem neki is.
Sziasztok!Azt hiszem hogy ezalatt az idő alatt ami rövid 3hét(mihez képest) én már megtettem minden tölem telhetőt hogy visszakapjam!Akár üzenek akár levél,akár mások által átadott üzenet,akár végre elért tiz perces beszélgetés az autoban egy "hideg betondarabbal"!Igy is már nem sajnáltatni akarom magam senkivel de ha már odáig jutott az első hét végére hogy fel akar jelenteni zaklatásért,(pedig tényleg csak az érzelmeimet akartam neki közvetiteni és nem harcolni,boxolni).Most meg már mivel ébresszem rá arra amit ő is nagyon tud,hogy még mindig szeretem és nem tudok élni nélküle?Már a váláselőkészitést végzi,azt nem mondanám hogy végezzük de ugye én kihagyhatatlan vagyok belőle.Ő elhatározott és ezt akarja,kérdeztük tőle hogy van megoldás?Azt mondta igen de nem akarja!Na? Mit tudok még tenni,netán nem irom alá a bontóperi iratokat,majd ha odajutunk.Az meg hülyeség(szerintem)!
Az tény hogy tul gyorsan hajtja a dolgokat (ami a természetéből eddig semmiben nem tünt ki,nyugodt,kiegyensulyozott volt)
Az meg hogy miért az még mindig megőrit teljesen,nincs konkrét válasz,szándék akár velem "beszél",akár mástól hallom.
(apropo szex,szinlelés,nála soha nem volt,a nyakamat rá,meg ezt is taglalgattuk azon a szörnyü napon)
Egyszer egy kapcsolatot kitartással sikerült szinte a sírból, 180 fokban visszafordítanom. (Mint később kiderült, nagyon megérte.)
Amikor rendeztük sorainkat, akkor feltettem - az immár teljes mellszélességgel elkötelezett lánynak - a kérdést, hogy miért is mellettem döntött inkább.
Azt válaszolta, hogy "Lenyűgözött az érzés, ahogy nem adtad fel, ahogy harcoltál értem. Tökéletesen éreztem benne, hogy mennyire fontos vagyok neked."
Hát ezért mondom én neked, hogy ha fontos neked Ő, akkor adj még egy esélyt és harcolj érte - nem azért, mert valahol olvastam, vagy elmélkedtem a fotelomban. :)
(Ne háborúzz, hanem küzdj, harcolj férfiasan. Nem ellene, hanem érte. Biztosan érted a különbséget.)
Nézd! A dolog nem rajtad múlik és főképp ! Nem harcolni kell az első időben (csak magaddal és azt nagyon ! Amúgy is benne vagy most) hanem iszonyatos belső vivódások árán milliószor türtőztetni magad.. Egészen addig , amig ki nem derül AZ Ő RÉSZÉRŐL , hogy nem egy felkapott negatív érzelmi hullámban van csak. Engramot kapott :)) valahol , és küzd vele . De ez mindenképp egy nagyon szar dolog, mert bármi történik is , a tüske ott van és megmarad , tizenévek kellenek ahhoz hogy kitörlődjön mindkettötökből .. Ha viszont ez egy stabil eltávolódás , akkor viszont valamiképpen el kell fogadnod.... késöbb mindenképpen
Útólag gondolkodva azt kell mondanom, hogy csak abban az esetben működik az a bizonyos "átalakult szeretet" dolog, amennyiben megvan még a szerelem csak valamifajta "alaplángon" működik ... Csak szeretetből nem lehet pl. igazi orgazmust produkálnia a nőnek (a férfiak mások :)) . Így viszont valóban megkülönböztethetőek azok a bizonyos "szeretetek" egymástól . Másképp nem tudom eképzelni .
Nekem mindig is problémám volt az , hogy hogyan miképpen "alakul" át a szerelem arra a bizonyos szeretetté . Persze nem a tartalmáról, hanem a lényegéről beszélek. Én úgy gondolom , hogy ez a fajta szeretet más mint mondjuk mint pl. ahogy anyánkat apánkat stb szeretjük. Ennek a szeretetnek mások a mozgatórugói , ill. lélekben kell egészen másnak lenniük - csakhogy miben más ? Szerintem itt ez a szó nem helyénvaló , ill. jobbat nem talált ki még senki.
Igen a második része majdhogynem tökéletes és magától adódó következtetés - lenne . Pontosan ilyen probléma adódott nálunk is. Mivel a nejem a "családja mintáját" követi , ami kivülről nézve harmonikus , addig ez az átplántálás nekem nem felel meg , mert vannak olyan allürök benne , amiket soha nem fogok tudni elfogadni . Akkor jó , alkalmazható szerintem a "családi minta" , ha abból azokat vesszük át szelektíve , ami gazdagítja a családunkat. Ha viszont 1/1 -ben válogatás nélkül , akkor nem egészen bizonyos , hogy az működik is... Sőt! , a visszájára is fordulhat. 10 ezer és 10 ezer ilyen minta adódik a párkapcsolatokban . Ugyan ki itéli meg , hogy azokból melyik a működőképes és harmonikus ? Maga az élet .... A legtöbb szülő egocentrikusan neveli a gyermekét (F.Fukuyama szerint ez az , ami rombolja a társadalmat ) .
A kapcsolatok nagyon is dinamikus fejlődésen mennek ekresztül.a minden felperzselő szerelmet,jobb esetben egy mély tartalmas szeretet veszi át.
Ha az átalakulás folyamata valami miatt sérül ugy gondolom, ilyen, a boldog családi minta hiánya,a szexuális kultura stb.akkor beszélnek a tanult barátaink kiszeretésről.
Az én véleményem az, hogy csak abban az esetben történik "visszarendeződés" az érzelmekben , amennyiben hibássan vagy hiányosan kódolta lélekben ezeddig azt, akiből egy valamiért valamilyen okból "kiszeretett" a másikból . Ha egy bizonyos idejű fizikai távollét után hiányzik az illető, akkor az nem a "nagyszerűsége" miatt van ,vagy bármilyen más magyarázható oka miatt , hanem ugyanazon megmagyarázhatatlan lélekbeli ok miatt, ami miatt az egyik ember a másikat egy szempillantásra , vagy egyszerűen csak idővel megszereti - szerelemmel . A "lénye" miatt ( ami a fene tudja milyen "izékből" áll össze ) szereti meg az egyik ember a másikat . Nevezhetjük ezt kisugárzásnak , vagy aurának - akárminek . Bárki lehet "rendes" vagy "nagyszerű" , mégsem szeretjük azzal az ellánnal , akihez vonzalmi kapcsolat fűz , vagy fűzött valamikor . A kérdés minden ilyen esetben az szerintem , hogy mennyire mély volt az azelött ez az érzelem , és mi lehet az , ami ezt elnyomta (jobb esetben csak) időlegesen , vagy véglegesen . A "kiszeretés" ugyanannyira megmagyarázhatalan , mint a szerelembe esés mikéntjének a tartalma ..
