Erre olyan megoldást láttam, hogy a tappancsok egyesével elengedhetőek voltak (menetesen visszacsavarható) és így le lehetett festeni alattuk, a hajó meg addig megállt a tőkesúly és a 3 másik tappancs segítségével.
Ki kell próbálni... én azért kipróbálnám azt is, hogy száraz teflonnal (szilikonnal?) néha megfújom a csúszkákat. Élköteles jollékkal van tapasztalatom, ott csodát tud tenni... kipróbálni sem drága.
Ti a traileren/tárolókocsin álló hajót hogyan algagátlóznátok a tappancsoknál, daru nélkül? Én eddig mindig a darun algagátlóztam ezeket a részeket, de amúgy nem kellene a daru, sólyázni is lehetne, ha előtte le lenne kenve a tappancsok alatt.
A másik kérdésem az lenne, h kell-e algagátlózni a svertet. A svert elvileg a svertszekrénybe vagy a svertkielbe van visszahúzva álló helyzetben. Egy része ilyenkor is vízben van, de fény nincs ott, így kérdés h telepedhet-e oda alga. A svert algagátlózás azért is macera, mert pl. a vc 17m tudomásom szerint fémre nem vihető fel, az pedig nem túl ésszerű, ha egy vc tar2 vel kezelt műanyaghajóra kétféle algagátlót kell felvinni minden évben.
A csatolt képen láthatók közül az 1es típusú csúszkám van. Igazából könnyen lejön a grósz, de azért mindenképp oda kell lépni húzni egy párat. A kormányom rögzíthető egyenes állásban, de szélbeállva sem szívesen hagyom ott a kormányt. Elsősorban nem is kényelmi, hanem biztonsági okokból gondolkodtam el a lehúzókötélen, azért, hogy a vitorlát lehúzó személy ne legyen vízbeesés veszélyének kitéve, ha nagyon billeg a hajó valamint azért, hogy mindig legyen egy kéz (vagy láb) a kormány közelében. De az is igaz, h minél bonyolultabb valami,annál több a hibalehetőség és egy elakadt grósz se elhanyagolható veszélyforrás. Úgyhogy vlszg nem fogom megcsinálni.
En most kotottem be egy ilyesmi kotelet a legfelso reff szembe, a reffelest megkonnyitendo. Ez a hatszeles reffelesnel sokat segitett, par tucat alkalommal teszteltuk a napokban.
Hogy onallo lehuzo rendszerkent hogy mukodik, azt nem tudom, felek tole, hogy ha egyidejuleg alulrol nincs huzogatva, akkor inkabb megszorul az egesz.
Egyik ismerősöm próbálkozott ilyesmivel. Több variáció is szóba került, végül tök máshogy oldotta meg.
A lényeg, hogy minden hajó más, minden hajós is más. Így kizárólag személyre szabott megoldásban tudsz csak gondolkodni. Ötleteket persze meríthetsz bárhonnan. Ha jól működik a vitorlád (felhúzása és leengedése), akkor nincs szükséged plusz hibaforrások beiktatására. Illetve az is fontos szempont, hogy tudsz- e úgy vitorlázni, hogy nem hozod magad megoldhatatlan helyzetekbe. Én pl varrattam egy új grószt, és elégedett voltam vele. Ahányszor kölcsönadtam a hajómat, annyiszor tört róla csúszka. Végül a maradékot leszereltem róla, és élkötelesen használom azóta Is. Feltételezem, hogy a csúszkák kezelése is szakértelmet igényel. De ha azt is külön oktatni kell, hogy a lébe beleakadt latni nehezíti a felhúzást, ahogy a letépett alba, elsőél, sott is. Valamint a dirket célszerű lelazítani felhúzás után legkésőbb, akkor a csúszka kezelői képesítés is valós igényt elégít ki. Ilyen esetre nem javasolt a további bonyolításba pénzt és szabadidőt fektetni.
Amúgy viszont nem rossz ötlet a kézreállított kezelőszervek favorizálása. A Hugo Boss és Alex is jó példa lehet számodra.
Érdeklődni szeretnék, hogy kinek van tapasztalata grósz lehúzó kötéllel kapcsolatban. Elvileg ennek az lenne az értelme, hogy a (csúszkás) grósz lehúzásához ne kelljen előremenni az árbochoz, hanem cockpitből le lehessen húzni. Láttam már ilyet hajón és a tulaj elégedett volt vele, viszont volt olyan fórum, ahol arra panaszkodtak, hogy pont akkor fog majd elakadni, amikor a legkevésbé kellene és akkor nem fog lejönni a grósz. Nem tudom van-e esetleg vkinek ezzel kapcsolatban tuti tippje, tapasztalata, trükkös megoldása?
Egy angol fórumban olvastam olyat is, hogy a felhúzókötelet vezetik vissza a deckről az árbocon a legfelső vitorlacsúszkáig és azt használják lehúzásra. Megint mások vmi Dutchman systemre esküsznek, de annak a működése nem volt teljesen világos számomra.
De azért ma még kimentünk egyet edzeni Kalózzal. Múlt héten lecseréltük a kiszőrösödött drót felhúzókat Dyneemára. Leteszteltük a hosszukat. Meg egy párat halzoltunk spinyóval. :-)
Úgy néz ki, hogy idénre vége a hivatalos vízi oktatásnak részemről. De a hajóim még egy ideig maradnak. Van rájuk kereslet. Az egyiket pedig kísérletképpen bent hagyom a vízben.
Személyes élettapasztalataim alapján sajnos nem tudok elképzelni semmilyen olyan nagyberuházást a Balaton partján, amiből a helyi lakosok, vagy a "proletár ős nyaralók" jól jönnének ki.
Földvár még nyitott kikötő, ami lassanként óriási kuriózum. Élvezem ennek előnyeit, mint (majdnem) helyi proletár ős nyaraló, szeretünk a hajók közt sétálni, csigában enni, szigeten lógni. Meg persze itt parkolt sokáig a Yacht, tehát jár nekem, amiért fizettem. Nem is keveset. Nem tudom melyik énemnek van igaza, de mindkettő panaszkodni fog, akár marad a mostani langyosvíz, akár jön valami hiperszuper fejlesztés.
A vége az lesz, ami Füreden van. Nem fogom szeretni, és pláne nem tudom majd érdemben megfizetni, szóval mindegy lesz...
Biztos. Évekig húzogattunk 1400kg körüli hajó+futó kombót B jogsival. Persze a kinyomtatott jogszabály kellett, mert hozzád hasonlóan a rendőr se tudta alapból értelmezni a jogszabályt, de azért el lehetett magyarázni. Aztán a tulaj megunta a magyarázkodást és megcsinálta a B+E-t.
Nem akartam offolni, csak gondoltam, hogy esetleg valaki már szembesült ilyesmivel. Nem én vontatnám, csak keresem az olcsóbb megoldást, egy Keszthely - Szeged távolságra, jobb esetben is elég költséges, ha a járulékos dolgokat is nézem.
Ez nem jogszabály, csak egy honlap linkje, de pont azt mondja amit alább leírtam: "B" jogsival akár 4250 kg össztömegű szerelvényt is vezethetsz bizonyos esetben! De 3500 kg össztömegűt símán!
:)
Bár visszatérve az alapkérdésre: 2000 kg tömegű hajó vontatása nemigen fér bele sehogysem a "B"-be! :(
Nemzetközi kategória: A "B" kategóriába tartozik a (forgalmi engedély bejegyzése alapján) legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, a vezető ülésén kívül legfeljebb 8 állandó ülőhellyel rendelkező gépkocsi, amely lehet személygépkocsi vagy kis tehergépkocsi is. Az ilyen gépkocsival, "B" kategóriás, nem kezdő vezetői engedély birtokában könnyű (a forgalmi engedélyből megállapíthatóan legfeljebb 750 kg megengedett legnagyobb össztömegű) pótkocsit korlátozás nélkül szabad vontatni. Az összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes össztömege így elérheti a 4250 kg-ot. Nehéz (a forgalmi engedélyből megállapíthatóan 750 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű) pótkocsinak "B" kategóriás, nem kezdő vezetői engedéllyel való vontatásához két feltételnek kell teljesülnie: A nehéz pótkocsi (forgalmi engedélyből megállapítható) megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonó gépkocsi (forgalmi engedélyből megállapítható) saját tömegét, és az összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes össztömege (vagyis a két forgalmi engedélyből megállapítható megengedett legnagyobb össztömegek összege) nem haladja meg a 3500 kg-ot. Tehát B kategóriás jogosítvánnyal is lehet vontatni nehéz pótkocsit a fenti szabályok betartása mellett! Például egy 2000kg össztömegű személygépkocsival melynek a saját tömege 1520kg azzal lehet B kategóriás vezetői engedéllyel vontatni egy 1500kg össztömegű pótkocsit. A jogszabály nem határozza meg a vontatható pótkocsi tengelyeinek számát. Ezért akár kettő tengelyes pótkocsi is vontatható B kategóriás jogosítvánnyal a fent említett szabályok betartása mellett.
