Pontosan ez az oka (többekközt), hogy az én asztalom relékattogástól lesz hangos (már ha egyszer odáig eljutok), mert:
1. Nemtom egyáltalán + lehet-e oldani digitallal.
2. Drága
3. Nem értek hozzá.
Hááát, én azt olvastam, a ROCO egérrel lehet váltót állítani. A váltók közül az ágyazatos sínhez lehet dekódert venni, természetesen csak be kell pattintani az ágyazat alá.
A ROCO rendszer elvileg bővíthető, kérdés, mit akarsz bővíteni? Lehet több egeret rátenni, billentyűzeteket is. A katalógus ad némi felhomályosítást ezügyben. A kompatibilitást meg csak a próba alatt lehet bizonyítani...megy vagy nem, írni írhatnak bármit.......
Rézgaras kérdéseire válaszolva:
-Nem kellett szétvágnom egy MARKLIN kasznit,ugyanis Süveges barátom már készített egy öntőformát,így csak a lámpákat és a kéményt öntötte ki nekem,és azok kerültek fel.
-A hajtás pedig majd megtekinthető,ha készen lesz és működni fog.A tervek nem publikusak.
Barna
Amit lattam, szepen lassitott, de ott volt hatom LENZ doboz, meg egy szamitogep.
Most nezegettem a lenz oldalat... Ott van olyan, hogy szepen lelassit, de egy Stop modul, es ket Booster kell hozza. Az arat meg sem mertem nezni, mert a tap+booster+controller+1 dekoder negesfogat 500$...
Bar a Booster+kontroller+dekoder trio egy hetkoznapi trafoval is uzemel, es hatha olcsobb....
Igazabol az forog a fejemben, hogy a neten van rengeteg dekoder epito oldal (ebbol jo par N meretu), es sajat dekoderekkel rakom tele a mozdonyamimat. A vezerlest pedig egy ROCO HO keszletbol trafo+booster+maus trioval oldanam meg, csak ennek a harmasnak nem ismerem a bovithetoseget. Pl. a Viessmann gyart accessories decodert, es azzal negy valto vezerelheto. Kerdes, muxik-e a ROCO-val (tudom, DCC compliant mind a ketto, de ugye lattunk mar karon varjut....), a ROCO hogyan illesztheto a szmitogephez, kell-e a roco billentyuzet a valtoallitashoz, vagy megy maskepp is... es egyebb mas dolgok.
Nincs itt valaki, aki ert ezekhez a dolgokhoz ? :-)
Igen, ezt szerettem volna kérdezni: megállt a piros jelzőnél, szépen fékezett; vagy pedig megállt mintha falnak ütközött volna?
Egyébként a digitálisban nekem ezt tetszett meg leginkább: nem a pályát vezérled, hanem "mozdonyt vezetsz"; és a jelzők állása ettől független, mint az igazinál. Ez egy nagy pályán biztosít igazi élményt, de a kicsin is jó lesz :-)) remélem.
csak egy kommentár:
"Az a kerdesem a DCC-t nyuzokhoz, hogy hogyan muxik az, hogy a piros jelzo elott megall a vonat DCC-rendszerben. Siman szakaszolas ? Nem "felejti" el akkor a dekoder a mozdony cimet ? Esetleg automatikus lassitas ? "
Ha DCC-röl beszélsz akkor ugye tudod, hogy az a mozdonyvezetö, aki a vezérlöt tartja a kezében. Ha egy mozdonyvezetö pirosat lát, akkor abbol az következik, hogy meg kellene állnia.
Ilyen egyszerü a dolog, ha meg nem láttál mozdonyvezetöt, akkor majdnem felesleges DCC-röl beszélni, hiszen ahhoz, hogy egy vonat megálljon egy piros elött, bármilyen rendszerben elég egy (kapcsolt) szakasz.
A viccet félretéve, egy hibrid megoldás igencsak drága (meg szerintem igen nagy marhaság), azaz DCC vonatokat a forgalom szerint vezérelni (automatikusan megállitani a jelzö elött, stb.) Ezt minden analog rendszer tudja sokszor sokkal jobban, mindenképpen sokkal olcsobban!!!!!
Ennek ellenére sok gyár ajánl ( zsebeink rovására) bonyolultabbnál, bonyolultabb megoldásokat a vonatok a mozdonyvezetötöl független befolyásolására (csak azt nem mondja el senki, hogy akkor mi a fenének a drága mozdonyvezetö).
Nézz be a Lenz, a NMRA a MIBA DCC sitejaiba.
A modern dekoder nem felejt, nem beszél vissza, csak mindig azt mondja, hogy még ez meg az kell hozzá, hogy jobban müködjön. Ez benne a jövö.....
OFF: bocs de egyszerűbb leírni mint levelet küldeni :)) szóval simán megnyomod a printscreen-t; aztán elindítod a paint-ot (start menüből) a paintban edit -> paste, ekkor megjelenik a kép, elmented, az elmentett képet pedig elküldöd mailben (esetleg JPG-re alakíthatod, úgy kissebb) . ON bocs, tényleg.
Megvolt a lipcsei kiallitas. Tapasztaltok, kepek kesobb. Roviden : Gyonyoru volt. Kepek (tobb mint 400) epp feldolgozas alatt, a heten remelem kesz lesz, es fellovom a honlapra.
Mas : Megfertozodtem DCC-vel. Az a kerdesem a DCC-t nyuzokhoz, hogy hogyan muxik az, hogy a piros jelzo elott megall a vonat DCC-rendszerben. Siman szakaszolas ? Nem "felejti" el akkor a dekoder a mozdony cimet ? Esetleg automatikus lassitas ?
Ennyire azért nem értek hozzá, én csak használom a számítógépet. Nekem a következő után jött be: megkerestem a honlapot, rákattintottam a vasúti hírekre, na ekkor írta ki azt, amit az előbb is írtam. Vígasztalásul: ugyanezt csinálja nálam a miki-close.de is. Ha egy mailllal megdobsz, hogy hogyan csináljam, akkor küldöm, ha sikerül.
steve
Köszönöm! Viszontválasz ment!
Egyúttal, kérem a Hölgyeket-Urakat, hogy tekintsék meg a kecskeméti kiállítás info anyagát web-ünkön:
extra.hu/vasutesmodell.
Tudomásunk szerint érdemes leugrani a barackpályinka városába.
A múltkor volt egy kis elemzés régi modellező relékről. Találtam egy relét ami latch-es. Két 12V-os tekercséből az egyik be- a másik kikapcsolja ill. átváltja. Egyetlen hibája az ára 850 Ft/db. Típusa: FUJITSU RAL D12W-K.
Visszaolvasva a hozzaszolasokat, ugy tunik Macko-ra gondolsz! Neki is ROCO sinei vannak, es a videojan barna talpfas sineket lattam, probald elerni mailen!
Igazabol mindenki rajtam keresi a regebbi sineket, de rossz hirem van: 2.1-es ROCO agyazat nelkuli sinbol epitettem, nem 2.5-osbol...tehat 42-es tipuscsalad! Gyakorlatilag a szerencsen mulik, hogy mit tudsz venni hozza; en az angol valtokat Becsbol hoztam.
etwg megelőzött, persze az én tudatom be van szűkülve a TT-re. A BTTB motor ugyanaz, mint a Zeuke, és sajnos nem igen bírja, erre gondoltam.
Fecus!
A vezérlés részben, ahol nem folynak nagy áramok, ott elég a szokványos vastagság. Csak a nagy áramot vezető huzalok legyenek vastagok. Az IC lábai között én csak egy vezetéket szoktam elviselni, ezt még le tudja követni a gyártó is, és felőlem lehet kétoldalas, az ár négyzetcentire megy...
A PIKO motor (Szergej) szintén tulmelegszik, de nem ég le.
A ROCO motor (bármelyik) szintén jol birja az impulzust a frekv. 100 és 200 Hz között a legjobb.
A PIKO N motor (hengeres kommutátor egészen jol megy PWM-re, a frekv kb. 100 körül van)
A PIKO lapos tárcsás N (fekete) motor igen rossz hatásfoku, igy nagyon melegszik, nem ajánlom a PWM-et.
Az Arnold motor szintén egészen jol ment, a frekv kb. 200 Hz.
Az amerikai 5 polusu nyitott motorok jol mennek PWM-re szinte bármilyen frekvencián. Ezeke melegedtek a legkevesebbet.
Az Athearn motor melegszik, mert nagy a hézag a csapágyokban, ezért ugrál a kefe, nagy a szikrázás.
Az uj Athearn sokkal jobb.
A Fleischmann motor nem müködik a PWM-re (vagy csak igen rosszul, igen szereti a sima DC-t)
A Mabuchi motor jol birja (ha szinterbronz csapágyos), de a frekvencia nem lehet 300 Hz felett (Ez vonatkozik a Zeuke meg a PIKO motorra is).
A SAGAMI melegszik, jo rá vigyázni. Birja kb. 1kHz-ig az impulzusokat. (Egy uj PWM-mel teszteltem itt mér kb. 2 kHz-ig lehet az impulzus frekijét állitani.)
A MISHUMI (angliai) motorok jol birják az impulzus, a frekvencia szintén 300 Hz alatti.
A Johnson motor hasonlit minden jellemzöjében a Mabuchira.
A CANON meg a SANKYO motorok igen jol birják (biztosan igen preciz és aranyozott a kommutátoruk) a frekvencia kb. 200 Hz. Sajnos nem tudom mi van bennők, mert eddig egyet sem tettem tönkre és normálisan nem lehet öket felnyitni hogy vizsgálodhassak.
Amikor a teszteket csináltam akkor a PWM tápon csak kb. 300 Hz-ig lehetett emelni a frekvenciát (Illetve egy átkapcsoloval 100-szor nagyobbra a Faulhaber motorhoz), és mindig sikerült olyan állást találni ahol optimális volt a futás és a vezérlés. Valamennyi motor valamilyen modellben volt (nem egyformában, tehát a tesztek nem objektivek).
Ha meg tudod csinálni egyoldalasra az mindig jobb, egy néhány átkötés még mindig olcsobb mint a kétoldalas nyák.
A folia szélesség legyen a lehetö legnagyobb (jobban türi a forrasztást, és esetleg ki is lehet valamit cserélni, a nagyáramu részben pedig legalább 3-4 mm széles foliával dolgozz (min 2A). Ez vonatkozik az irányválto relé kontaktusaihoz vezetö foliákra is.
A Bell armatura a Faulhaber motorokat jelzi, azaz vas nélküli forgorész. Ennek az impulzus vezérlése annyival tér el a normális motortol, hogy kb. 10-szer nagyobb frekvenciája kell hogy legyen. Az ASC-nek nem lehetett állitani a frekijét, igy az csak a vasmagos motorokat tudta jol vezérelni.
A Roconak volt egy ASC 2000 nevű impulzusvezérlésű tápja. A tavalyelőtti katalógusban még benne volt. Szerintem az analóg csúcsa volt, mindent tudott a motorral, amit egy Lokmaus 2 tud. DE! Azt írja, hogy "nem alkalmas Bell-armatúrás motorok vezérlésére".
Namost mivel én teljesen lámer vagyok a témához, ezért lövésem sincs hozzá, hogy ez mit jelent, de Ti biztosan tudjátok. Mondom, ez nem kipróbálás eredménye, ezt maga a Roco írta le.
Mielőtt ráhajtanék a miniatürizálásra, mondjátok meg, hogy egy- vagy kétoldalas nyákot csináljak! És mekkora huzalozási vastagsággal (már abból a szempontból, hogy mit tudunk legyártatni.) Nem minden gyártó szeret elvinni két huzalt egy IC láb között. A számítógép mindent kibír!
Ha jól emlékszem Te építed az asztalod a régebbi 58-as számozású ROCO sínekből. Tudtál hozzá venni ugyanolyan színű (barna) keresztváltót (ezt hívjuk angolváltónak? Aminek két állítóműve van?). Itt (Szegeden) a Mikinek csak fekete talpfás van a másik fajta sínből.
> A motorvezérlésben igazad van, amit írtam a régi cucilista mocikra vonatkozik.
Na ezt már végképp nem bírom követni.
Jó lenne tudni, hogy volt-e valakinek is baja az impulzusvezérléssel, vagy csak hallomásból ill. ilyen-olyan elméleti megfontolásból foglal állást.
Jómagam kipróbáltam a dolgot. Az igazi bajom az volt vele, hogy - annak érdekében, hogy a kapcsolás egyszerű legyen - viszonylag nagy frekvenciát használtam, 10kHz felett. Itt viszont már a motorok önindukciójának a hatása komolyan jelentkezett. A különféle mozdonyok más-más sebességeket mutattak, ahogy a kitöltés növekedett. Azok a mozdonyok ugyanis, amelyek motorjának nagy volt az önindukciója, még 50%-os kitöltésnél is alig indultak el, mert a látszólagos ellenállás az impulzusokkal szemben nagy volt. A kis önindukciójú motorok viszont egyenletesen reagáltak, ugyanúgy, mint a szűrt egyenfeszültségre.
Nem tapasztaltam különbséget szocialista és kapitalista mozdonyok között. Azóta átépítettem a tápegységet lineáris tranzisztorosra. (2db 3055, ha valakinek ez mond valamit)
Egyébként Amerikában igen népszerűek az impulzusszélesség vezérlést használó tápegységek.
Szia rézgaras!
Kemencén soha!
A BR.01 csak főjavításon van nálam!
Köszi mindenkinek az infót, már csak a kormánymű hiányzik, no meg a munkaheneger, a rúdjával!
Zsolt
