Kár ezen ennyi nyikorogni, egy öntartó törpefesz relével (100ft kb) a fehér kapcsoló két nyomógombra cserélendő. Az indító sűlyesztett legyen, a leállító lehet ilyen "odavágok és kapcsol" jellegű kültéri csengőkapcsoló is.
Az elektromos részeket én "bezárnám", nem melegszik az annyira, hogy a fa meggyulladjon, és akkor már porrobbanás sem lesz, még hiba és egyidejűleg fennálló "megfelelő porkeverék" esetén sem.
Mondjuk a fára felszerelt drótrengeteg helyett sokkal kultúráltabb lenne valóban egy olyan doboz, amibe csak a kapcsolók a betáp és a motor megy be külön-külön kettős szigetelésű vezetékkel, lehetőleg tömítetten.
A magasságos szavványoknak persze ez se felel meg igy, de a józanésznek már kb 10* jobban mint a mostani konfig, attol a mostani indítókapcsolótól, amire rábillen az anyag véletlenül amikor ott a kezem...., én kifejezetten félnék.
Bojler, nem működik. Kivonulva látni, ki van kötve az elosztójában. Visszakötve nem működik. Próbalámpa világít. Bojlernél dobozban sorkapcsos kötés, próbalámpa világít. Hőfok felteker, próbalámpa parázslik. Hőfok leteker, próbalámpa világít. Tulaj állítja, hosszabbítóról ment. A víz is meleg volt benne.
Tegyük fel, hogy megszorul a szalag a fában. (Velem fordult már elő) Búg a motor és "leveri" a kismegszakítót. Te és a cimborád nagynehezen kiszeditek a szalagot a fából.Te elindulsz visszakapcsolni a kismegszakítót, miközben a cimbora nézegeti a szalagfűrész fogait, hogy mennyire hajlott meg az előző akciótól. Felkapcsolod a megszakítót és kész a baj.
Naja, volt máe nekem így áramszünet után elinduló szalagfűrészem, de apósnál is meg volt mókolva a gyorsdaraboló, fixre kötött kapcsolóval. Én fél kézzel tartottam, bedugásnál olyat rántott, hogy el is ejtettem, oszt kábelén suhant a lábam felé, éppen csak meg nem kapta függőlegesen. Vágtam is ki a fenébe, úgyis elég vacak volt, még egy ilyen hülyeségre nem volt szükségem.
Már kezdtem azt gondolni, hogy senki nem érti miről is van szó :-)
Megragadtad a lényeget.
Ezt egyszer így fogalmaztam meg:
Szabványok:
Egy kamionra való nagyon okos ember összeül és megpróbálja az analóg valóságot egzakt módon kvantálni, tulajdonságok szerint felosztani és kategóriákra vonatkozó szabályokat alkotni, a lehető legnagyobb mértékben a kategóriákat a szabályokkal lefedni.
Tervezés, kivitelezés: Egy másik kamionra való nagyon okos ember megpróbálja az előző kamionra való okos ember szabályait a valóságra alkalmazni.
Büntetőjogi per: Egy harmadik kamionra való nagyon okos ember elolvassa mit írt az első kamionra való nagyon okos ember és megkeresi, hogy a második kamionra való nagyon okos ember mit értett félre.
Többiek!
Kéretik nem félreérteni! A szabványokra természetesen szükség van, mert ne kókányoljon mindenki össze vissza.
De a másik véglet hibájába sem volna szabad esni!
Amikor a szabványok "bibliai jelleget" kezdenek ölteni, vagyis mindenki (bizonyos határok között) azt lát bele és magyaráz vele amit csak akar, akkor ott már valami probéma van. Nem kicsi!
Hm... ha nem hát nem... De ha az erősítő "föld" pontja nem mászik el a "hidegpont" megszünésekor, akkor miért észlelhető a jelenség. Ha építettél erősítőt akkor Te is ismerheted a problémát, hogy egyetlen csatlakoztatott eszköz nélkül "búg" az erősítő.
Lényegében arról szól, hogy az erősítő "föld pontja" a kihúzás-bedugás-kontakt hiba pillanatában elmászik, tehát nem ott záródik az erősítő áramköre ahol kellene, ez pedig jól hallható módon jelzi felénk. A földhurok keletkezéséről pl. itt olvashatsz!
EZ nem földhurok. A földhurok, mikor minden mindennel összedugva is halkan búg, mert a földelésen keresztül egy zárt, elég nagy átmérőjű kör, egy hurok alakul ki, ami mint egy "egymenetes tekercs" (pongyolán leírva), az összeszerelt rendszerben induktív úton olyan jelfeszültséget vesz föl, amit a rendszer jelnek "érez", felerősít, kisugároz, stb.
Mivel a hétköznapi környezet televan 50hz-es váltakozó máűgneses és elektromos térrel, egy kellően nagy átmérűjű vezetékhurok, illetve egy semmiben lógó kellő kiterjedésű vezetékdarab, igen tetemes mennyiségű "búgófeszültséget" szed össze. A kezed -tested is ilyen vezetékdarab, ezért bug az erősítő, ha megérinted a bemenetét, kapacitív úton is eléggé jó csatolásban vagy a környező vezetékekkel.
Ez ellen különböző módszerekkel szoktak védekezni, árnyékolás, lezárások, meghatározott impedanciák, profi környezteben a jelvezeték asszimetrikus,(újabban nem számít mert optikai és-vagy digitális) tehát nincs semmiféle galvanikus kapcsolatban a "földeléssel", stb.
Maga a témakör egyébként nem villanyszerelő téma, a villanyszerelő az érintésvédelem követelményei szerint kötözget mindent a "földre", vagyis szakszerűbben csak un. "egyenponteciálra", az már egy másfajta tudomány, hogy ez hol és milyen működési problémákat, anomáliákat, nemkivánatos kúrszóáramokat, zajfeszültséget, stb stb okoz.
Gyanitom erről a témakörről is szakkönyvtárakat és doktori disszertációk tucatjait írták már, és még írják is majd a jövőben.
Mindkét jelenség a környezetben található váltakozóáramú készülékek által keltett erőtér miatt áll fenn. A testeden is a körülötted található villamos erőterek miatt keletkezik "brummfeszültség". /kinn a természteben, ha egy ugyanilyen erősítőt megérintesz, semmi zaj nem lesz hallható...(egyenáramú autórádió)/
Ugyanez a jelenség zajlik akkor is, ha két hangfrekis készülék összekötésekor, a test/árnyékolás hibájakor más-más potenciálon van a két készülék hidegpontja, illetve a hosszú HF-kábelen képes annyi váltófesz indukálódni, ami már a kisjelű bemeneten hallható jelet ad./ezt nevezzük "földhuroknak"/ Ezek ellen úgy szoktunk védekezni, hogy a hibátlan árnyékolás mellett még egy vastagabb vezetékkel összekötjük a készülékek fémházát...néhány jobb Hi-Fi (stb) készüléken ezért található egy földelőcsavar.
A szabvány mindig egy termékről szól, az hogy ha két terméket összedugnak nem szól. Az adott termék házára a jelzés akkor kerül fel ha a belsejében lévő cumok valamelyikének meghalása esetén a delikvens összetaperolva a berendezést nem kerül rá a feszkó.
Az más kérdés hogy egy több elemből álló rendszert hogy a fenébe minősítenek. Részben a gyártó fogja megmondani hogy az egységesen minek kezelendő, így annak megfelelő védelemmel rendelkező hálózaton üzemeltethető.
Amúgy hogy mit hogyan tartanak be az más kérdés, és hogy éppen az adott vizsgáló engedélyező hatóság szervezet mit kér az is más kérdés ők a maximális seggük védelmére minden baromságot kérnek ami adott esetben egyetlen szabvány vagy törvény rendelet nem ír elő, vagy éppen abban a környezetben felmentést ad alóla. A hatóságokra manapság mindent kérünk csak hozzáállása abból is fakad hogy a vezetők nem szakemberek és ők írnak alá :)
Ha megkérlek, leírnád pár mondattal részletesebben ezt a földhurok-dolgot? Egyébként ugyanez a zaj keletkezik akkor is, amikor hozzárek a jackdugó végéhez az ujjammal (tehát csak a bal csatornához). Ilyenkor a készülék nincs földelve (sima villásdugó), és én sem igazán vagyok (műanyag papucs), max. tehát kapacitív áramról lehet szó.
Simán bebizonyitottátok magatoknak (egymásnak) hogy amit ma a magyarszavvány nevű tulagodott pénzlehuzó betüszerint sohaseholbenemtartott bohozat előir a kettősszigetelés védővezető pen stb témakörben, 98% ugyfasság és nem betartható, ahogyvan.
Egyébként elbarchobázhattok még hónapokat ezen, mert csomó minden ugy kerül forgalomba, hogy NEM követi ezeket az előírásokat, vagy amint rendszerré építem hétköznapi használat céljábol (összedugom a tv-t és a valamit és a számítógépet és a stb) máris a komplett "házi rendszerem" mindent mindenhol megsért.
De egy szinpadon, rendezvényen, studioban, hivatalosan "munkahelyen" is pont ez lesz a helyzet.
Tanulságos a valós példa erre:
Annakidején RENGETEG bajunk volt a számítógépes pénztárgép témakörben evvel, hogy a kiskereskedelemben megvett, és szakmai berkekben elfogadott eljárással szerelt, elvben egyedileg engedélyes (anno MEI megfele. stb) dzsunka vagy minőségi alkatrészeket kész rendszerként kínálva az semmiféle minősítésen meg nem felelt, leválasztótrafók, külön védőcsőben vezetett eph meg ilyen baromságok lettek nekünk előírva pár tökhétköznapi minden irodában használt PC közé-köré, miatt.
Csakugye azok olyasmik, amint a végfelhasználó "saját felelősségére" dug össze és sért innentől mindeféle baromságot, a mi cuccunk pedig egy igy minden hatóság előtt összeszerelve(!) bemutattandó komplett "termék"-nek minősült.
A másik hasonló eset, amikor egy adóügyi előírás szerint egy nyomtató házába építettünk egyedi dolgot, és az érintésvédelmileg változatlan nyomtatót küldtük át a procedúrán. Nem felelt meg. Mert a nyomtatóport fémrésze a felhasználó számára érinthető, s ez soha, sehol nincs ugy kialakitva a "jogilag" kettős szigetelésű készülékben, hogy belül megfeleljen az egyszeres hiba esetén blabalba követelménynek.
Nagy műanyagkupakokra, "csak szakember által eltávolítható!!" neonpiros feliratokra, a szerelt rendszert (érted, a nyomattókábel lesz a védőföld...!..ami egy kisjelű adatkábel) összetartó speciális fejű utólag odafúrt csavarokra emléxem. Nagy vastag rátekert testelővezetékre, az ethernet kábelen, stb.
Meg nem kevés 0ft-os számítógépre (házhoszállítva, játékokkal előtelepítve) bizonyos illetékeseknek karácsonyra, hogy végül ennyi bohózat és "egyedi elbírálás alapján minősített" gányolás után, pöcsét kerüljön ahova köll.
"Jól hallható a rendszerben egyébként a tipikus 50 Hz-es zaj a dugó megmozdításakor (talán pont akkor, amikor a jackdugó föld-érintkezője nem ér hozzá a hüvelyben a megfelelő érintkezőhöz)."
Az nem egészen a földelés meglétéből/hiányából keletkezik.
A csatlakozó mozgatásakor fellépő kontat hiba esetén megszakad a "hideg" pont, ezért az erősítőben egy "földhurok" alakul ki. Esetleg ilyenkor még hallhatod a nem megfelelően szűrt tápegység zaját is.
Ha egy 40-es védőcsőben már benne van egy antenna vezeték, akkor később bele lehet tolni még egy kábelt? Nem akad el a benne lévőben? Nem szeretnék még egy védőcsövet lerakni a földbe, meg a házba nem is tudnám bevezetni, csak a fal roncsolásával.
Adott egy asztali számítógép, földelt hálózati csatlakozóval, a védővezető be is van kötve. Van hosszá egy aktív hangszóró, aminek sima villás csatlakozója van, valószínűleg kettős szigetelésű a készülék. A készülékből kijövő jackdugó föld-érintkezője ilyenkor a készülékben mihez van kötve? Nem teljesen világos a dolog, és az sem, hogy szabadna-e ezt hivatalosan így üzemeltetni. Jól hallható a rendszerben egyébként a tipikus 50 Hz-es zaj a dugó megmozdításakor (talán pont akkor, amikor a jackdugó föld-érintkezője nem ér hozzá a hüvelyben a megfelelő érintkezőhöz). Mesélnétek kicsit erről az egészről?
"Miként már vagy öten írták, ne keverjük a dolgokat."
Nem tehetek arról ha keverik.
A hozzászólásaid alapján értelmes embernek ismertelek meg. Egy egyszerű kérdést tettem fel, aminek a megválaszolásához véleményem szerint elegendő ismerettel rendelkezel.
Ha feltételezem hogy a kérdés érthető, akkor azt kell gondolnom, hogy egyszerűen nem akarsz rá válaszolni. De ha valóban így van, akkor ne írj! :-)
A kérdés így szólt:
"Ha tehát egy kettős szigetelésű transzformátor szekunder tekercsének egyik kivezetését földeljük, az nem sérti a transzformátor kettős szigetélésének mivoltát, mert nem a vasmagot földeltük?"
Akkor még nem gondoltam hogy egy héten át ez téma lesz és 10-20 oldalas hozzászólásokat szül. Egyszerűen igen vagy nem választ vártam, illetve ha vannak kivételes esetek, akkor azok rövid meghatározását.
De nem is igazán a válasz volt fontos, csupán egy ellentmondásra próbáltam rávilágítani, amit rivaldafényben sem vett észre senki.
lehethogy litániák születtek és sok mellémagyarázás, mégis valahol arra utal, hogy talán mégsem minden egyértelmű a dologgal kapcsolatban?
"Mivel e pillanatban a legtöbb 0,4 kV-os hálózat (közcélúak mindenesetre mind) Magyarországon egy pontban földelt, akor szerinted nincs is tulajdonképpen kettős szigetelésű transzformátor?"
Ez a két dolog miért következne egymásból?
"Eszerint az okfejtésed szerint:
vasmagja, primer tekercse(i) és szekunder tekercse(i). ha ezek bármelyikét földeljük, akkor a transzformátort földeljük"
Ügyesen kiragadtad a szövegkörnyezetből, hogy így már mást jelent. :-)
A második pontban írott javaslatodtól óva intenék mindenkit, a bíró megkérdi, rajta volt-e a biztonsági transzformátor jele, vagy nem, és kész.
Az elsővel kapcsolatban ma Magyarországon az a tanított álláspont, hogy a villamos berendezés feleljen meg vagy a létesítése idején, vagy a vizsgálatkor érvényes szabványoknak.
Innentől kezdve szubjektív lesz a dolog, és mindenki feleljen a döntésének a következményeiért.
Én, ha profi környezetben (munkahely) üzemel, vagy profik által szerelt készülék (riasztó) üzemel, lehibázom, az ütemezetten javítandó kategóriába.
Miként már vagy öten írták, ne keverjük a dolgokat. A kettős szigetelés definícióját már kimásoltam a szabványból. De kimásolom a követelményeit is, hogy rá tudj mutatni, hol van ez közvetlen kapcsolatban a szekunder üzemi vezetők földelésével.
...A hozzáférhető vezetőképes részek és a szigetelőanyagú részek hozzáférhető felületei legyenek vagy
– a veszélyes aktív részektől kettős vagy megerősített szigeteléssel elválasztva...
...A veszélyes aktív részektől csak alapszigeteléssel vagy azonos védelmet biztosító szerkezeti
kialakítással
elválasztott minden vezetőképes részt a hozzáférhető felületektől vagy kiegészítő szigeteléssel vagy azonos védelmet biztosító szerkezeti kialakítással kell elválasztani
Mivel e pillanatban a legtöbb 0,4 kV-os hálózat (közcélúak mindenesetre mind) Magyarországon egy pontban földelt, akor szerinted nincs is tulajdonképpen kettős szigetelésű transzformátor? Eszerint az okfejtésed szerint:
vasmagja, primer tekercse(i) és szekunder tekercse(i). ha ezek bármelyikét földeljük, akkor a transzformátort földeljük
Légkábel na ... nem ezen fogunk szőrszálat hasogatni :) ezt úgy gyártják, és a szabvány is megengedi hogy egy színűek legyenek.
Második ha a bejövő vezeték egy fővezetéki sorkapocsba megy és onnan óránként van leágazás külön vezetékkel akkor is 10 es kéne sodrott réz vezetőjű. MSz 447:2009
ja, és légVEZETÉK, mert a sodronyra rátekert 4 szál vezeték az nem KÁBEL, felénk, lehet elmű felé igen, szóval csak lusta volt 4. érnek kéket tenni, inkább 4 fekete
