Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Az amerikai-török kapcsolatok nem éppen a legjobbak mostanság... A törökök mostanában nagyon az oroszokhoz húznak, szíria kapcsán is kezdenek egy állásponton lenni. A szaúdiak viszont nyíltan a vahabita terroristákat támogatják, akik meg az oroszok ellen (is) vannak. Én nekik nem adnék el semmit.
Remélhetőleg a szaúdiaké még jobban le lesz butítva. Ha az oroszoknak van eszük, ezt teszik. A szaúdiak nem megbízhatók, szerintem a CIA azonnal szétszedné a komplexumot amint az megérkezik.
Azt is érdekes lenne tudni a szaudiak ugyanazt kapják e mint amit a törökök. Na és mennyiért.
A török orosz üzlet ott inog, hogy a törökök gyártani is akarják, az oroszok meg nyilván semmi olyan technológiát nem akarnak átadni nekik ami rontja az üzletet vagy a nemzetbiztonságot.
Szerintem simán nem adják hozzá az ARH-s 40N6-ot illetve nyilvánvalóan nem lesz benne az A-50/100 együttműködéshez szükséges modul. Titokvédelem és felesleges is a törököknek.
Juj... Ez ebban a formában viszont hatalmas mellé....
A JASSM az micsoda?
A legújabb multiszenzoros CM-ek?
A komment annak fényében epic, hogy az orosz a röhejesen felesleges képességű és űberfeleslegesen szuperszonikus kurvadrága Tu-160-at fogják gyártani...
Azért van annyi új orosz eszköz, mert azok élettartama jellemzően 25 év után végetér. Tehát pusztán képességmegtartás miatt van egy pár "új" fegyver, amik sokszor semmiféle új harcászati képeséget nem jelentenek, hanem csak lecserélnek egy műszakilag már nem supportálható rendszert. Óriási difi...
A B-52H 1961-ben gravitációs bombákkal operált, később AGM-86 ALCM, most meg JASSM vagy akár JSOW, Harpoon, stb. Na ez az, ami nagy szám. Az oroszok meg azóta hány gépet is kukáztak? Eh...
Például most. Az amik Reagan óta nem modernizéltek. A legújabb amerikai stratégiai fegyverek 20 évesek. (B2). Az oroszoknál a cucc fele vadi új. Topol, Jarsz, Sarmat, Borej, Lájner, Tu-160, ilyesmik. Az orosz rakéták valójában nem is interkontinentálisak, hanem majdnem globálisak. Majdnem minden irányból támadni tudnák az USÁt.
ICBM fölény soha nem volt Ivánéknél, volt több verziojuk mint a nyugatnak, , de minöségben, pontossagban, hadrafoghatoségban , soha nem tudtak többet...
AMit Te irtál még az SS-6 ra igaz, de az nagyon korai:-))) annak nem volt még ellenfele
abbol indult a vita, hogy szovjet(orosz) vs, nyugati techn. összecsapások milyen siralmas eredménnyel zarodtak orosu részröl...
..a mi lett volna HA ilyen-olyan valtozatu vett volna részt, elmélet..Ezzel szemben a gyakorlat mást mutatott..amugy az M-84 böven tulteljesitette a T-72 paramétereit:-)) tulmutatott a mintán....
Gaunt...
azt irtam 1-2 kivételtöl eltekintve....ebbe belefér az átalad irt példa ...
Az M1-T-80 elméleti összehasonlitasa megintcsak téves...Hol csaptak ezek össze, és mi lett az "eredmény"?? ha volt ilyen szivesen olvasnék rola, ellemben csak fantazmagoria..Szintén a mi lett volna HA......M1 bizonyitott, T80 ????
T-64 egyaltalán nem volt elterjedt, csakis a Szovjetunion belül hasznalták....NO export !!!
Na egy utolsót ide, aztán tényleg költözzünk a tankosba.
Hol értek el sikereket orosz tankokkal a 2. Vh ota???
India-Pakisztán, vagy Irak-Iráni háború pl. Mindkettőnél hasonló színvonalú volt a személyzetek képzettsége, és bizony megállták a helyüket a szovjet páncélosok. Az iraki T-62-esek méltó ellenfelei voltak az iráni Chieftain-eknek.
Amúgy nem olyan rég volt a DÉL(!!!) koreaiaknak egy elemzése, az általuk használt T-80U-ról. Elégedettek vele! Megbízható, jó a védettsége, tűzereje, gyors. Semmivel sem marad el a K1A1-től. Egyedül azért tervezik a kivonását, mert a pótalkatrészek beszerzése nehézkes.
A hk részt túlzónak érzem. A szovjet hk-k védettsége a Leo2A1-ig valóban jobb volt, de az M1A1 (US) és Leo2A4 már felülmúlta a T-80U előtti összes szovjet hk-t.
Leo2A4 igen, M1A1 (1985) nem. Sőt, a T-72B erősebb volt az M1A1-nél. Szerintem az uránpáncélos M1A1(HA)-val kevered, de az csak 1988-ban jött, és még mindig gyengébb volt a T-80U-nál.
nem hallottál irányitott tüzérségi lövedékröl? irányitott rakéta?? ICBM..?
Irányított tüzérségi lövedék még nyugaton sem volt nagyon elterjedt. Amerikaiaknak volt csak, 1981-től, az M712 Copperhead. 2 éven belül jött rá a szovjet válasz, az 1K113 Szmelcsak, ami a hatalmas 240mm-es aknavetőikhez készült. Afganisztánban bizonyította hatékonyságát.
ICBM terén a 80-as években már elég komoly szovjet fölény volt (R-36)
T-72? a legelterjedtebb ruszki tank, a T-55 mellett, a 70-80as években..
Tévedés. A nála minden szempontból jobb, fejlettebb T-64 volt a legelterjedtebb akkoriban.
T-80 eléggé utánuk idöben, bár csunyán leszerepelt csecsenföldön....
Pontosan akkor készült a T-80 is. A leszerepelés nem a technika miatt, hanem a hadveztés hibái miatt történt.
> A német újraegyesítés után tesztelni tudták a Kontak 5-öt T-72-öt. A standard nyugati 105 mm-es APFSDS lőszer nem vitte át szemből az export T-72-őt sem...
A tankoknak nem elsődleges feladata, hogy tankok ellen harcoljanak. A szovjet gőzhengert a NATO gyalogsági és helikopteres TOW ir. pct. rakéták százezreinek (szó szerint annyit gyártott belőle a Hughes cég!) kellett volna megfognia és a Warthog-oknak, meg a neutron bombáknak.
> A szovjet hk-k páncélvédelme az M1, M1A1, Chally és Leo2A1 érkezéséig felülmúlta az összes nyugati hk-ét.
Ez a papír. A valóság meg az, hogy öntött kivitelben, a lehűlési technológiai idők tömeg-gyártás miatti be nem tartása miatt rendkívül egyenetlen és silány volt a VSZ anyagminőség, így a védelmi képességben nem bízhattál meg. Lehet, hogy kibírta az aszteroidát, de lehet, hogy kispuska találattól összetört.
Az öntésnél tulajdonképpen belesz*k a nyers fehér acélt egy földbe ásott homokgödörbe és ahogy esik úgy puffan. Egy hengerelt páncél-lemeznél, amit a NATO használ viszont meg lehet látni, mérni, hogy tökéletes-e az anyag vastagság, meddig lett átitatva szén-monoxiddal, egyenletes-e a felületkeményítés?
Persze a hengerlést a VSZ nem szerette, mert az nagyon kényes a minőségre.
[Jellemző, hogy a nagyhírű Ganz-Mávag magyar iparvállalat az 1960-as 70-es években a V43 "kocka" villanymozdony gyártásakor a főkeret névlegesen 28mm vastag acél lemezét csak +/-2mm gyártási pontatlanságra tudta hengerelni.
A nyugatnémet-francia licenszelő konzorcium a haját tépte, mert emiatt 2 tonna súlytöbblet keletkezett, amitől a mozdony nem tudta hozni a várt teljesítmény adatokat. Az első 7db mozdony ugyanis még Krupp alvázra készült kint, ahol +/-0,0mm-re számolták és hengerelték az acél-lemez vastagságot, lévén precíz németek.
Ugyanarról a Ganz és Mávagról beszélünk, amelyik még a cucializmus előtt, 1932-ben 0,05mm (!) tűrésre gyártotta le és szabályozta be teodolittal a Kandó villanymozdony 3 méteres, vastag tömör acél gerendákból álló rudazatos hajtását. Ennyit számított a magyar munka-erkölcsben és minőségben a vörös métely romboló hatása. Milyen lehetett akkor a nehézipari produktum kint a nagy szovjet vodka pusztaságban?]
> Tűzerő téren is elég jól el voltak eresztve.
A tűzerő lényege elsősorban a találat elérése, nem az, hogy gyermekfej nagyságú márvány golyókat tudunk kilőni a zarbuzánból, aminek a fele az egri vár mellé fog leesni a patakba...
Még a modernizált, lézer távmérős T-55AM is szánalmasan lőtt, az elvileg pontosabb huzagolt cső ellenére annak örültek, hogy 800 méterről egyáltalán futógörgőt, ágyúcsövet vagy parancsnoki kupola fedelet eltalálták a alsószéle-közepe célpontnak tisztán kirakott T-54-en. Fent vannak ócska minőségű, VHS-ről másolt MN videók erről a YT-on.
Ne feledjük ugyanis, hogy a VSZ hordák nagy része T55-ös vagy annak helyi másolata volt, a méregdrága T-64/72 erős kisebbségben volt. (Már egy T-55 is 800db Zsiguli ára volt, el lehet képzelni, hogy mindenki éhen halt volna tiszta T-72 flotta vásárlása esetén. Állítólag a T-55 <-> T-64 árkülönbség 4x volt.)
A nyugati tankokban eközben csőtorkolat sebesség szenzor és csőgörbület mérő volt, digitális vagy hibrid tűzvezető számítógéppel, nagy panoráma optikákkal, passzív éjjellátóval, emberi munkakörülményeket nyújtó, kvázi tágas küzdőtérrel és használható (zavarmentes, nem folyton elhangolódó) kristály programozható rádiókkal, légkondival.
(Sok MN páncélos sorkatona megkopaszodott a gyakorlatok alatt, a nyári nagy melegben megfőttek a hajhagymáik a szivacs sapi alatt, merthogy orosz tankban csak fűtés van, légkondi az nincs.)
Szu-27 típusismertető nem volt a HTKA-n, sőt, úgy istenigazából sehol magyar nyelven, ami legalább a komoly tartalmat elérné. A legutolsó komolyabb írás Kőváritól volt még 2002-ben a Flanker kontra Eagle, de az is 15 éves és maga a szerző mondta, hogy elavultak benne dolgok és pontatlan helyenként.
A cikkekből nincs sok, hamar végig lehet menni rajtuk. Ami itt nincs, az hír besorolást kapott, ergo nem hosszú.
Az Összefoglaló mellékletében van egy rövid összefoglaló pusztán az evolúcójáról a Szu-30 családnak Allesmor Obrannától és ott van a Flanker kontra Eagle írás is.
Melyik részét nem tetszik érteni annak, hogy a helyi háborúkban a VSz országokban exportált változatok színvonala alatti harckocsikat és gránátokat exportáltak...? Te most tényleg az arab világba exportált T-72 és a jugoszláv M-84 "színvonalával" jössz? Ráadásul az arabok hadművészeti kultúrája globálisan nem túl jó. A kulturális sajátosságok miatt képtelenek a normális összhaderőnemi hadviselésre.
A linkelt anyagot nem tudom sem megerősíteni, sem cáfolni, de azért hmhm...
Ez kb. olyan szintű faszság, hogy a jenki F-15 szar, mert a német F-104G olyan volt, amilyen. A magyar T-72M1 és a szovjet ERA-s T-72B között kb. akkora képességbeli szakadék van, mint a fenti két vadászgép között annak ellenére, hogy az alap azonos. De, ha példát akarsz, akkor MiG-23MSz vs MLD. Azon már MIG-29 9.12-ön használt radar kisebb változata és R-73 isa volt, sisakcélzó nélkül és BVR képessége. Az export MiG-23MSz harcértéke kb. a MiG-21bisz alatt volt a gyorsulását és emelkedő képességét leszámtva. Pedig mindkettő MiG-23...
Hiába van a magyarnak is 125 mm-es lövege, ezzel a hasonlóságok kb. véget is érnek. A T-72B kb. reggelire megette volna a M1A1 és Leo2A1/0 alatti összes nyugatu harckocsit szemtől szembe kiállva, annyival felette álltak. Ez persze fordítva is igaz, lásd előző hsz. Egy Leo2A1/0-ás vagy M1A1 hk. ezred/dandár úgy ment volna át a VSz országok páncélos erején, mint a fos a libán.
A HT összefoglaló elején találkozhatsz azzal, ami erről is szól. Ezek szerint nem jutottál el odáig? Csak a 17. oldalig kellett volna eljutni... [fejvakarás]
szép és jo amiket leirtál, de a helyi haboruk tapasztalatai nem ezt mutatjak...
Hol értek el sikereket orosz tankokkal a 2. Vh ota??? max 1-2 alkalom esetleg, de a nagy többségben negativ a mérleg. Lehet magyarazni a gyengébb kiképzéssel...1x...2x...na de mindig??
Márpedig magyarázhatod annak a szerb özvegynek kinek a férje egy M-84-ben égett el hogy micsoda kemény hk a T-72 XYZKF...stb verzioja....elég volt egy Zolja hozzá.
Jo helyen eltalálod és nem csak a kezelöt öli meg, de mivel ott a löszer is, berobban, a többi 2 emberke is megy a lecsoba..alapban a tervezés hibás(ember nem szamit) ...Nem hiába ültették kapszulába a T-14-en már a személyzetet
Nem, nagyon nem. Nézd már meg a T-72B1 és B hadrendbe állását vagy a T-64BV-t. Ezek a '80-as évek elején/közepén léteztek. ERA-val számolt RHA értékük a Leo2A1 szintjén voltak. Mondjuk ki, a Leo2A1, M1A1 előtti nyugati harckocsik a tűzerő, méret és pc. védettség terén gyengébbek voltak a szovjet gyártűsú szovjet haderő számára készült harckocsiknál. A T-64 egyébként még a továbbfejlesztések ellenére is elavult. A legkorszerűbb '80-as években használt változatához métve a T-72B kb. egyenértékű volt, a T-80U meg már felülmúlta. Nem véletlenül tűnt el a T-64 Oroszországban és használják mai napig a T-72B vonalat...
A HT összefoglaló 469 oldalát ajánlom figyelmedbe.
A fórumokon sokszor vérre menő viták mennek, ahol lényegében csak a csúcs szovjet, amerikai és NATO rendszereket mérik össze, de több könyv is ebbe a hibába (?) esik.
Kicsit mélyebbre ásva az ember azt látja, hogy mind a VSz, mind a NATO kemény magját a két nehézfiú, az Szovjetunió és az USA adta. A többi tagországnak voltak komolyabb ütőerővel bíró alakulatai, de az illúzió, hogy csak ezek léteztek volna, valójában ezek voltak kisebbségben. A „masszában” mennyiségileg nagyon komoly aránnyal képviseltették magukat a másodvonalas technikát használó alakulatok.
Tehát nagyon szórakoztató lehet egyeseknek arról vitázni, hogy mit kezdett volna mondjuk egy nyugatnémet Leopard 2A1 harckocsi dandár mondjuk T-64BV harckocsikkal felszerelt páncélos szovjet ezreddel szemben, csak éppen a nyugatnémet páncélos „kemény magot” leszámítva az európai államok nagyrészt Leopard 1, Chieftain és Centurion – ez utóbbi második világháborús gyökerekkel bír – harckocsik különféle változatait használtak nagy számban, a teljesen elavultnak számító francia AMX-30-cal egyetemben.
A keleti oldalon a helyzet pontosan ugyanez. Szép és jó a kőkemény és félelmetes elsővonalas szovjet páncélos erő, csak ehhez képest a ’80-as években is a VSz államok harckocsi erejének gerincét még mindig T-55/T-55AM különféle változatai adták. A T-72 korai és sokkal primitívebb export változata is (T-72M1) elenyésző mennyiségét képviselte a VSz országok teljes harckocsi erejének, illetve a szovjet T-72 csúcsmodelleknek (T-72B/B1) híre-hamva se volt. A T-64 és T-80 típusok exportja a hidegháború alatt fel sem merült, azokat mindig az elit szovjet alakulatok kapták meg, a hidegháború alatt nem is exportálták azokat. (T-80-ast a hidegháború után már igen, a T-64 addigra, mint platform már elavult, bár továbbra is hadrendben maradt Ukrajnában.)
Tehát a VSz tagállamokban még a rendszeresített T-72 harckocsik is messze a szovjet szint alatt voltak, még az azokhoz való lőszer terén is félig impotensek voltak a VSz tagországok. A legnagyobb páncélátütéssel rendelkező gránátokból háború esetén a szovjet készletekből kaptak volna harckocsinként legfeljebb fél-egy tucatot. Bármely nem szovjet páncélos erőt úgy gázolta le volna egy amerikai M1A1-et, vagy egy német Leopard 2A1/2A4-gyel felszerelt alakulat, hogy az maga lett volna a mészárszék. A Magyar Néphadsereg által használt harckocsik ’70-es évek végi, ’80-as évek eleji korszerű irányított páncéltörő rakéták ellen (iTOW, TOW2, HOT I/II) gyakorlatilag védtelenek voltak, azonban a gyengébb olasz, osztrák és egyéb másodvonalas harckocsik ellen megfeleltek a célnak.
Légierő terén sem volt más a helyzet. Szépen csillog az amerikai F-15 és F-16, de emellett összesen ezres nagyságrenden repültek F-104 Starfighter, F-5 Tiger II sőt, szubszonikus, gyakorlatilag iskolagép teljesítményén alig túlmutató, Alpha Jet, Fiat G91 repülőgépek is a ’70-es évek végén, de még a ’80-as években is. Háború esetén ezeket is bevetették volna, mert a szükség és a VSz szárazföldi túlereje megkövetelte volna.
Magyarországon a ’80-as években (időszaktól függően, a sármelléki MiG-23-asokat váltották le utoljára) legalább 2 db MiG-29 9.12 és/vagy 9.13 vadászgépet üzemeltető szovjet vadászezred állomásozott nagyságrendileg 60-90 db vadászgéppel. Ehhez képest a legkomolyabb magyar vadászgépből a MiG-23MF-ből összesen egy tucat állt hadrendbe (egy század), minden más alakulat MiG-21bisz és MiG-21MF vadászgépekkel repült. Nem túlzás azt mondani, hogy két szovjet MiG-29-cel felszerelt ezred nagyobb erőt képviselt, mint a Magyar Néphadsereg teljes vadászlégiereje.
Csapásmérő erő terén a helyzet ugyanez. Minimális mennyiségű, egy századnyi Szu-22M3 miközben a szovjet Déli Hadsereg Csoport repülő alakulatai Szu-24 és MiG-27-tel voltak felszerelve a ’80-as években. Hatalmas a kontraszt a Szovjetunió és a VSz tagországok által használt repülőtechnika minőségi és mennyisége eloszlása között. (Na persze nem véletlenül volt a szovjet „életszínvonal” olyan, amilyen...)
Valójában két szuperhatalom mellett néhány kiemelt alakulatot leszámítva a VSz tagállamok részben erős túlzással sokszor csak segédcsapatok szintjét érték el, de ez a NATO oldalán sem volt másként.
A német újraegyesítés után tesztelni tudták a Kontak 5-öt T-72-öt. A standard nyugati 105 mm-es APFSDS lőszer nem vitte át szemből az export T-72-őt sem...
Szép, szép a Leo2, csak éppen azt leszámítva egyetlen nem US NATO hk. sem rendelkezett 105 mm-nél nagyobb löveggel egy markonyi brit Chally-t leszámítva. A szovjet hk-k páncélvédelme az M1, M1A1, Chally és Leo2A1 érkezéséig felülmúlta az összes nyugati hk-ét. Tűzerő téren is elég jól el voltak eresztve.
mit tudott a "csucs" T-72?? de ne feljtsük el, nem egy utolso szériást emlitettünk, hanem általánosságban..Hasonlo mintha a MiG-21 nél a román Lancerekkel példáloznánk:-))
elavult elektronika, (persze az oroszoknal vadiuj lehetett),ugyanaz a hibas védelemi koncepcio ( bár nem hiba hiszen igy készült eleve) erös front és gyengébb további pancélzattal, egy nagy tüzerejü, gyors pancélos...kb a 100 tank megindul 10 célbaér filozofiát testesiti meg..Az elavult szón értem még a toronyban tarolt löszereket, ami a mai napig nagyon sérülékennyé teszi az orosz tankokat...T-14 már más konstrukcio lesz
A T-64 pedig ha nem ismert az egyik legjobb szovjet tank volt, keramiapancélzattal, iszonyatosan jo mozgekonysaggal..(még lattam élöben Hajmaskéren is) automata légvédelmi géppuskaval....nem véletlenül nem exportaltak...
