Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
"Pont azt írtam hogy a "Hopkinson hatás" egészen más tudományágra vonatkozik.
Egy mérési módszer kidolgozása pedig abszolúte nem teszi indokolttá, hogy a hatás elnevezését (kis hazánkban) a kidolgozó adja."
Tudod mikor te vagy a tanulo akkor valahogy nem adja jol ki magat ha elkezded kritizalni a tantervben szereplo dolgokat.
Nekunk civil es katonai kepzesben is igy tanitottak. Sot mashol nemzetkozi oldalakon is igy lattam. Ebbol kifolyolag tovabbra sem erzem magam feljogositva hogy az elnevezest kritizaljam. Idaig szakman belul mindenki tudta mirol van szo amikor elhangzott a nev.
Bertram Hopkinson ugyanis egy mérési módszert dolgozott ki "a nagy erejű robbanóanyagok felrobbantásakor vagy a golyók becsapódása során keletkező nyomás mérésére".
Nem ő fedezte fel a "spalling" hatást, és nem ő használta fel ezt a gyakorlatban.
Anno nekunk igy "HOPKINSON" hataskent tanitottak a muszaki szaktanfolyam illetve kesobb a tuzszeresz tanfolyamok alatt. Sot hogy az aduaszt is elovegyem az ingujbol a "Haditechnika fiataloknak" fuzetecskeben is igy szerepelt anno 197x ben. Nem tegnap volt egyik sem.
Ha már mindenáron el kell/ene nevezni a "hatást", akkor Dennistoun hatásnak kellene, mertmivelhogy ő volt a "spall, spalling, és spallation" (lepattogzás, kipattogzás) néven ismert hatású lövedék kifejlesztője.
A Hopkinson hatás a ferromágneses és ferrimágneses anyagokmágneses szuszceptibilitásának csúcsára vonatkozik a blokkoló hőmérséklet és a Curie hőmérséklet között. Hopkinson fogalmazta meg egyébként a mágneses Ohm törvényt...
Kivulrol szinte semmi nem latszik csak a robbanas helye. Altalaban korkoros vagy eliptikus robbanasnyom, elszinezodes. Belulrol a pancel tuloldalan pedig egy ugyanolyan alaku altalaban valamivel kisebb tanyer alaku resz hianyzik a pancelbol ami a Hopkinson hatas miatt levalt *nem volt kinek atadni az energiat( ami repeszfelhokent pusztitotta a szemelyzetet es a belso berendezest. Kivulrol szinte semmi nem latszik. Igy lovoldoztek ki az izraeli kis 90 mm es lovegu Panhard pancelgepkocsik az akkor valoban szuperjo vedettsegu T-54/55 ket.
Bertram Hopkinson már 1914-ben publikálta a következő tanulmányt:
B. Hopkinson, "A nagy erejű robbanóanyagok felrobbantásakor vagy a lövedékek becsapódása által termelt nyomás mérésének módszere", Philos. Trans. R. Soc. (London) A, 213, 437–456., 1914.
Ez egy ábra egy újabb tanulmányból ami azt szemlélteti milyen mechanikai feszültségek lépnek fel egy anyagban amit olyan dinamikus erőhatás ér mint pl. egy kalapácsütés vagy egy adag robbanóanyag felrobbantása az egyik oldalán. A lényeg (ez látszik az általad linkelt HESH videón is) hogy a robbanás közelében egy óriási és gyors feszültség-hullámzás alakul ki az anyagban, ez okozza hogy a robbanással átellenes oldalon szétszakad a páncéllemez felszíne és szét is repül.
A valós életben is láthatsz erre (többé-kevésbé jó példát)példát:
pl. hogy egy lövedék kimeneti nyílása mennyivel nagyobb mint a kimeneti, vagy ha fúrókalapáccsal betonfalat fúrsz, ha a fúró hegye megközelíti a fal túlsó felületét, akkor ott jókora kúp alakú darab szakad le a betonból.
A google kereső valóban valami elektromágneses hatást dob fel ha rákeresel a "Hopkinson effect"-re, de némi további kereséssel rábukkanhatsz az UBUL által említett dologra is.
Ha jól értem, akkor ez a HESH lőszer a Hopkinson-hatást veszi alapul.(mindenki látott már egymás mögé lógatott kugligolyókat.ha a szélsőt meglökjük, a másik szélén lévő ugyanakkor sebességgel fog leválni, míg a középen lévők állva maradnak).Feltétele a homogén anyag.Minél egységesebb az anyag, annál jobban létrejön az effektus. A réteges-légréses(pl. Chobham) páncélzat pedig pont az ilyen-olyan betétlemezek, kerámiák miatt nem homogén. A Hopkinson-hatású pctörő lőszer előnye, hogy a péncéltörésnek nem feltétele a mozgási(becsapódási) energia.Ezért akár mágneses tapadóaknába is helyezhető ilyen robbanófej.
A Britek erretalaltak ki a rogyokupos pancelrobbanto granatot. Hopkinson elv. Aztan atvettek a franciak is es azizraeliekhez is lejutott a sok francia loveggel . Ezert volt olyan sok T-54/55 az izraeli hadseregben kesobb mert ez a fajta granat ugy intezi el a harckocsit hogy kivulrol nem igen latszik. A szendvics pancel kelett ahoz hogy a rogyokupos lovedeknek lejarjon a kora.
