Az nem a népies neve, hanem amióta világ a világ földelőszondának hívják, és attól, hogy rátált egy szakbarbár erre fórumra még nem fog kifordulni a világ önmagából.
Nem szabad elsiklanunk az elnevezések felett, mert "komoly" szakember nem keveri a szezont a fazonnal.
Már akkor is csatlakozóponti földelést kellet készíteni, amely a becsatlakozási helyen tette kötelezővé a PEN földelését. /ezt akár nulladik lépésnek is nevezhetnénk/
Kizárólag szétválasztásról, leágazásról beszélhetünk, mert a sorrendben az az első lépés.
PEN vezetőről leágaztatod az N vezetőt, és innentől kezdve a PEN PE vezető lesz.
Ez a lényeg.
Az hogy a régi, meglévő földelt hálózatot összekötöd a PE, vagy leánykori nevén nullázó vezetővel, már csak az egyik további lépés.
Tehát, ezek az előírások.
Az hogy mi volt a szokás ........
.... már kitárgyaltuk.
Tehát, javaslom ne hasogassuk tovább a szőrszálat.
Mind a ketten egy nyelvet beszélünk, akkor értsük meg egymást.
A nullázáshoz az áramszolgáltató engedélye szükséges.
Az indoklás 2. bekezdése:
Erre az engedélyre azért van szükség, mert csak az áramszolgáltató tudhatja azt, hogy a szóban forgó hálózat nullázottnak van- e nyilvánítva, ill. kielégíti-e a 10.5 alfejezet előírásait.
Ez az, amit az akkor érvényben levő szabvány előírt.
Nekünk akkor is, és most is az érvényben levő szabványok alapján kellett, és kell dolgoznunk.
Ma is vannak Munkabizottságok, amelyek megoldásokat javasolnak, véleményt alkotnak, állásfoglalásokat készítenek.
Ezek csak akkor vállnak kötelezővé, ha szabványba kerülnek. /amíg nem kerülnek szabványba, addig csak "szóbeszéd" /
Tehát, javaslom ne hasogassuk tovább a szőrszálat.
Mind a ketten egy nyelvet beszélünk, akkor értsük meg egymást.
Egyetlen olyan szabványt sem ismerek, amely átkötést, közösítést említ.
De ez nem baj, mert aki ismerte a kort, az tudja, hogy a fizikai megoldása a leágaztatásnak az azért volt az átkötés, mert a villamosítás a nuku érintésvédelem állapotból a védőföldelésen át fejlődött a nullázásig, és most épp ezen ponton vagyunk. Tehát vagy volt védővezető hálózat, vagy a nullázásra való áttérés miatt felhasználták e célra a vízcsőhálózatot, és ezeket, ahhoz, hogy nullázás legyen, össze kellett kötni. Még akkor is, ha az áramkört a trafótól kezdve nézvén ez leágazott.
Ergo, azért mert néhány helyen ez volt a szokás, még ne állítsuk be szabványnak.
Nos, hozzászólásomban az MSZ 172-t és az Érintésvédelmi rendszabályt emlegettem, nem helyi szokásokat. De ezt kedden tudom pontosítani, hogy is szólt a szabvány.
Amik, mármint helyi szokások valóban voltak, ebben igazad van. 77 után az ELMŰnek 38 kirendeltsége volt, ha jól emlékszem, tehát a fejről lefelé adott utasításokat 38 féleképpen értelmezték.
Semmiképp sem vitatkoznék Veled évszámokról. /nem is ez volt a lényege a mondanivalómnak/
A lényegének a fele pont ez volt, hiszen ezt írtad:
A 80-as években még nem volt nullázásra alkalmas az áramszolgáltató rendszer.
...
Az akkori előírások nem tették kötelezővé a TN rendszert.
Dehogynem, már rég kötelezővé tették, új létesítéseknél.
...Ebből nyilvánvaló, hogy nem mindenhol voltak meg a feltételek, hiszen nem hiába kellettek ezek az engedélyek.
Mi ugye nem szóbeszéd, hanem szabványok alapján dolgozunk.
Rossz módszerrel rossz nyomon jársz. Én láttam azt a levelet, amiben az MVMT arról beszél, hogy a vidéki hálózatoknál befejeződött a nullázásra való áttérés. Azzal a levéllel kezdtem az általam említett beszélgetést. Ezt persze minősítheted szóbeszédnek, de hidd el, nem tudatmódosító szer miatt álmodtam pont ezt. Ami a szabványt illeti, 72-ben adták ki, tehát akkor az engedély még valóban lényeg volt. Bár engedélyként sosem lehetett alkalmazni a gyakorlatban. Mivel a szakemberek álláspontja az volt, hogy egy körzeten belül nem szabad keverni, ezért VF-en nem engedélyezhette volna úgysem, nullázottnak minősített hálózaton meg kötelezően írta elő.
Ahogy olvasom -sajnos- ma is vannak kiskirályok a helyi szolgáltatóknál, akik "előírják" a tutit. Az a baj, hogy néhányan -itt is- azt gondolják, hogy azt a szabvány is úgy írja elő.
Ez nem így van!
Egyetlen olyan szabványt sem ismerek, amely átkötést, közösítést említ.
Az MSZ 172 leágazásról ír. Nullázóvezetőt a nullavezetőről.
A 447-es is.
A későbbi szabványok: PEN vezetőről N, és PE vezetőt.
Ergo, nem közösítésről van szó, hanem szétválasztásról.
Amit te a dobozban történő szokásról írtál:
Annak pont az ellenkezőjét írja az MSZ 172.
10.41 Megjegyzés 2. bekezdése: ... nem szabad ezt a leágaztatást egyszerű vezetékkötésként kezelni, s dobozban elhelyezni, vagy másként nem könnyen megtalálható módon szerelni.
Ergo, azért mert néhány helyen ez volt a szokás, még ne állítsuk be szabványnak.
Mindenhol egyforma előírások vannak érvényben, nálunk az akkori ÉDÁSZ, most EOn területén mégis elfogadták a szabvány által előírt megoldást.
Gondolom ez Neked is meg van, és ez alapján könnyebb kikeresni.
A 10.13 szakasz foglalkozik vele. /azok számára, akik nem ismerik/
A nullázáshoz az áramszolgáltató engedélye szükséges.
Az indoklás 2. bekezdése:
Erre az engedélyre azért van szükség, mert csak az áramszolgáltató tudhatja azt, hogy a szóban forgó hálózat nullázottnak van- e nyilvánítva, ill. kielégíti-e a 10.5 alfejezet előírásait.
Ebből nyilvánvaló, hogy nem mindenhol voltak meg a feltételek, hiszen nem hiába kellettek ezek az engedélyek.
Mi ugye nem szóbeszéd, hanem szabványok alapján dolgozunk.
Jogos mert ez már a módosított. Amúgy pont a nagy cégek bulizták ki hogy a főállást vegyék ki. Az más kérdés hogy egy kicsit nehezebb lesz ellenőrizni hogy a FMV ként aláíró az jogosan ír alá a megállapodásokban majd ezt is külön kell kezelni.
Ebben az az újdonság, hogy a régebbi rendelet egyértelműen azt irta, hogy a cég alkalmazottjának kell lennie FMV papirnak. Amit belinkelt a Laci az már puhitás, mert lehet az adott cég alvállalkozója, ( egyéb munkaviszony) SZVSZ.
"Azért egy-egy üvegbiztit nem nagy szám betenni a banándugók mögé. :-))"
Ez már igaz, de ha próbalámpáról van szó, akkor a "dikkmán bizti" meglehetősen jelentéktelen zárlati szilárdsága szerintem túl nagy optimizmusra nem ad reális okot.
Nem újdonság év elejétől él. A bírság ami hozzá van rendelve az már ütősebb lett, a többi tétel re is plusz nincs mérlegelés egyből írják a csekket. A megrendelőnek meg Építési Műszaki ellenőrrel kell szerződnie és neki is van bírság rendelve. A társasháznak pld kell minden nagyobb nem javítások amik sürgősek egy ÉMÉ is, sőt nem csak általános építész hanem ha szakipar is van szakágiak, szakmánként.
1a) A vállalkozó kivitelező az általa vállalt tevékenységből olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet
a) amelyhez
aa) - a 13. § (8) bekezdésében meghatározottak kivételével - rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező - vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - felelős műszaki vezetővel,
Szirty: igen, műterhelésnek jó, nekem van egy olyan dugaljam, ami egy e40-es foglalattal sorban van, és egy 150W-os izzó van benne (vagy 300 igény szerint(), ide dugok olyan gépet próbára, aminél nem szeretném ellődözni a biztiket, záratos vagy sem, ha teljes fénnyel világit,akkor rossz, ha nem, és éledezik a gép tápja, vagy forog a motor, mehet direktben a hálózatra.
A próbalámpa megfelelően használva hasznos. A két sorbakötött lámpa jó eséllel nem fog egyszerre eldurranni.
Persze alapszabály, hogy 3 MVA-es (esetleg nagyobb :) 20/0.4kV-os trafó szekunder gyűjtősínre nem dugdosunk másfeles dróttal bekötött, két soros E14-es izzós próbalámpá hogy megnézzük van-e villany.
A próbalámpa olykor azonban mégis hasznos vezérlések vizsgálatára. Egészen egyszerűen azon oknál fogva, hogy számottevő terhelést okoz, amit sem a fázisceruza nem tesz, sem a sok tíz MOhm ellenállású multiméter vagy a fesz kémlelő kütyü.
A cikkírónak szeretettel:
Soha
Nem
Használunk
Próbalámpát
Ennyi, röviden, én személy szerint a helyén szeretem az ujjaimat, és nem amputálva
Mert ugye zárlat védelem nincs benne, ami lakásnál talán nem gáz, de ha egy kiselosztón lámpázik, és épp eldurranni támad kedve az izzónak, vagy odaüti valahova és letestel, akkor egy késes biztosító zárlati árama nem kicsit leolvasztja a drótját
Nekem alu tokozott fedél olvadt a kezemre, mert szabálytalan módon egyel magasabb betét lett beletéve, és a késes bizti fülére szabálytalanul ráfordítottam az alu tokozott fedőt, mert csak 3 csavart vettem ki
Szar ügy, hogy ez egy 1MW trafo kimenő oldali sín elosztója volt, és mák hogy a biztosíték elmenő oldala, így megúsztam egy szemüveg cserével, 3 ujjamba belefröccsent aluminiummal és hogy 5 percig egy nagy fehér foltot láttam
Azóta a fenti sorokat, amit anno szakmai tanárunk mondogatott, máshogy értékelem
Villámhárító vizsgáló összekötőjéhez használunk olyat amit láttál, de keresd úgy /fém revíziós ajtó/ találsz majd több méretet. Kővel szépen körberakod.....
Segítséget szeretnék kérni abban, hogy a képen látható kiállásokat egy ízléses, lehetőleg fém ajtóval, szekrénnyel, akármivel el tudjam zárni. Ez a ház egyik oldala, csak villamosvezetékek lesznek benne, a víz idő közben kiiktatódott... Néhány épületnél láttam OBO feliratú kisajtót, hasonló megoldás érdekelne vagy jobb, bronz színben, zárható kivitelben. Minden segítséget előre is köszönök!
Köszönöm. Majd még utánaolvasok mik ezek a fokozatok. A lakás adott. A hálózat 35 éves alumínium. Csak a kapcsolótáblán és a konnektoroknál tudok beavatkozni. Azt hittem hogy ez valamennyit segít.
Esetleg van valahol egy link ahol nem pilótavizsgásan le van írva, hogyan van felépítve egy lakás védelme?
