Találtam egy gyönygyszemet,még a nyáron fotóztam. Azt mondja a hölgy, be kéne kötni a főzőlapot!:)))) Mondom hová? mire?:) A bejövő már egyszer elégett a lakás előtti részen,és egy szemfüles "szerelő" bekötött MM -fal alu vezetéket 2 helyre!:)) Persze kint ugyanúgy maradt a 6-os alu:) Asszem ebből nem lett munka,valaki bekötötte:) A másik képen egy épitkezésen az erdélyi"tetőfedő" hosszabbítóját kaptam le:)
beszéltem velük, de a héten leltároztak, holnap megpróbálom őket is elérni. elég sokan használják ezt a márkát, de a használt piacon is ebből láttam többet, kicsit az aggaszt, hogy lassan mér.
- a nullavezetőre vonatkozó szerelési előírások, melyek a megszakadás valószínűségét csökkentik
És, igen, a 3 V nem nagyon számít. Persze, az érintésvédelmi előírások átlag helyszínre, átlag bolygólakóra vonatkoznak, és ez azért 50 V-ig megengedi a delejt. Elvileg. Mert az EPH például beleszól, a javunkra, stb.
A hálózaton bizonyos távolságonként (most az lényegtelen, hogy jól vagy rosszul készítik ezt el), de azért ez sem olyan egyszerű, mert lehet előírás az eredő ellenállásra (van is), valamint össze lehet kötve minden körzet nullavezetője, ésígytovább.
Végére fúrófej hegesztve, mint Teaway írja. A fúrófej annyival vastagabb, hogy a felette levő részre egy cső húzható, a lefúráskor ez védi a szondát. Aztán a cső kihúz.
"A bejövő nullát az elektromos művek 3- 4 oszloponként földeli."
:) Csak a mesében!
A régi földelések majdnem mind rosszak, a kötések is rosszak.
Az új hálózatoknál jól néznek ki az új bekötések, de kivitelezésnél (jó szokás szerint) a 3m-es földelőszondát kettéhajtják és bedobják az oszlop mellé, majd betemetik. Mért átlag értéke 15-20 Ohm.
Középfeszültségen épp most van földelés-telepítési hullám, százával verik le az új földeléseket.
Valamelyik ősrégi könyvben azt olvastam, hogy a horganyzott szonda nem telepíthető leütéssel, csak ásással, hogy ne sérüljön a bevonat. Megnézném, ki ásott vagy fúrt ezért 2-3 méteres lyukat.
Szerintem megint le lesz kiabálva a hajam, de nem bírom ki. Ezekkel a PEN- ekkel csak a gond van. A bejövő nullát az elektromos művek 3- 4 oszloponként földeli. Tehát, ha te leütsz egy földelőszondát és nem annál az oszlopnál van földelve a nulla, akkor jelentős potenciálkülömbség lesz a kettő között. Rendet kéne már rakni a fejekben: a PEN az egy földelt nullavezető, csak nem mindegy, hogy hol van földelve. Egy családi ház bejövő nullavezetője nem tekinthető földpotenciálmentesnek, és védővezetékként sem használható, hiszen " üzemszerűen " folyhat rajta áram. Három fázisnál meg pláne. Lássd " nullaszakadás" .
Legjobb mikor húzod meg benne a csavart, aztán még nincs túl nagy erő, de a megszakító szétcsavarodik, eltörik, vagy alul a kötőelem kifordul belőle.
Igaz Hagernél meg végtelenségig lehet húzni, ott a vezeték sérül. Ennek kiküszöbölésére láttam is embert, aki nyomatékkulccsal húzta meg a dolgokat, az pont ki van találva, működik.
Két fontos paraméter létezik: villamos és mechanikai szilárdság. A kioldási jelleggörbe relative egyszerűen beállítható, az átütési szilárdság, zárlati paraméterek sem bonyolult követelmények (anyagminőség elsősorban), de a mechanikai igényesség már azonnal látszik: milyen a szorítócsavarok fejének kiképzése, milyen felületvédelemmel rendelkeznek, mekkora a csavarmenet ¤, milyen vastag a bevezető fegyverzet, mennyire pontosan-biztosan rögzülnek a "kalapsinen", mekkora nyomatékot visel el a menet, milyen a vezeték keresztmetszet és hogyan fogadja, stb...? ezek között vannak "rendes" eltérések.
Pl: a szerelésnél ugye elengedhetetlen a megfelelő erővel történjen a vezetékrögzítés,tehát jól meg kell húzni a rögzítő csavart hogy a kívánt kontakt létre jöjjön.Na most ha pl, egy ilyen megszakítót szerelsz fel és megpróbálod kellő erővel véghezvinni ezt a nem túl bonyolult tettet,akkor szépen el kezd szétcsúszni, ezért aki ilyet rak az nyílván megáll ,mert nem akarja széttörni az általa favorizált gagyi holmit!:) Nos ekkor ,egy idő után szépen elmelegszik a kötési pontnál,és beég ,persze ha olcsójános módjára szerelik mint a linkelt képen az még dob az élményen!:) Gagyi cucc,sorolás vezetékkel-gagyi FI relé..... stb Persze a laboratóriumi körülményeknek nyílván megfelel,gondolom a határértékeket is hozza/hozta a bevizsgálás alkalmával,csak a gyakorlatban nem válik be. Ettől lehet olcsóbb a mackónadrágos szerelő,és bizonygathatja hogy a kereskedelemben kapható, szabványos stb...... és a másik az be akar csapni!:))
Persze, ez mind világos, és el is hiszem Neked, nyilván van velük tapasztalatod. De a kérdés továbbra is áll: pontosan mik azok a paraméterek, amikben ez rosszabb, mint mondjuk egy Hager, vagy akármi más? Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy pl. úgy gagyi, hogy nem szakít meg túláram esetén, vagy úgy, hogy megszakít, de utána valami miatt nem tudod visszakapcsolni.
Lehet hogy valakinek ez a kedvence,mert olcsó!:) Ócska-nem ócska aki gyakorlati villanyszerelő az tudja hogy egy gagyi,sok más társával egyetemben.Persze múködik,miért ne működne? A Trabant is megy ,meg a Merci is!:)) Mindenesetre normális szaki kihagyja ,és jó minőségű anyagokkal tartja a garanciát!:)
Azért ha megkérdezed a 7000-es szerelőt biztosan mást mond!
Mi alapján mondható egy megszakítóra, hogy ócska? Nem szakít meg a névleges áramerősségnél? Jelentős késéssel szakít meg? Vagy egy idő múlva beragad? Köszi!
Az a helyzet, hogy ha ezeket az ócska TRACON megszakítókat összeköti az user egy normális fázissínnel, akkor még működne is.
De ha egy jó minőségű megszakítót áthidalgatok ilyen takony módon 10-es aluval, az is örökélet.
Viszont ebben az esetben az ócska megszakító párosult a trágya minőségű áthidalásokkal, amit még fejelt az is, hogy rendkívül erősen húzott a levegő a biztosítódobozba csatlakozó csöveken, aminek köszönhetően -nagy valószínűséggel- még egy kis páralecsapódással is lehetett számolni. Na ennek már engedni kellett valahol.
