Na most én nem vagyok egy építőipari szakember, de pl. az ilyen ásásokra a kőművesek, vízszerelők mind valami olcsó segédmunkást alkalmaznak. Ha van egy villanyszerelő cég, akkor ásni, vésni nem lenne célszerűbb egy biorobotot felvenni, mint a képzett drága szakembert alkalmazni?
Azért az érthető, hogy a tulaj komplett szolgáltatást akar, ne neki kelljen még 1 melón belül is többfelé intézkedni.
Ez az alacsony rezsi nem stimmel kezdjük azzal hogy van minimum alap és a többi és nem 60000 hanem 62000 kerekítve (egy két tíz forinttal) ha minimálbért veszi alapul az ember.
2. lényegtelen, keresztmetszet az az A-től függ mindig
3. Mind kettő használatos de a csokiba 1-1 vezeték vagy iker érvéggel 2-2 (lecsesznek de érvégbe lehet 3 4 is :)
4. nagyon oda kell figyelni rá, ha sima belső falú kevésbé jelent gondot (azok nem is hajlíthatóak túl esz trém módon). de ha lehet inkább sima védőcső.
5. Igen megfelelő IP védettség és külön FI + biztosító esetén
6. szabvány külön kábel, de a védővezető lehet közös a nulla nem! (lehet egy kábel is csak nagyon oda kell figyelni a vezeték erekre)
7. volt már róla elég szép vita, kettős szigetelésű lehet szerelni szabadon rögzítő elemekkel, csövezés az útólagos javítások miatt ajánlott.
szalma ez viszont már érdekesebb dolog
- ha kettős szigetelésű vezeték ok, ha védőcső akkor tűzre nem olvadó és nem éghető lehet
- ha lehet falon kívül esztétikus csatornában.
8. számítás mennyi lámpa = mennyi W = mennyi A = mekkora keresztmetszet vagy táblázat vagy számítás
9. lásd 8 pont
10. Ez nem egy egyszerű kérdés
- a hagyományos 12/24V kimenete az invertereknek egyenáramú
- ellenőrizni kell hogy számítások alapján kicserélt izzók teljesítménye alapján mekkora vezeték keresztmetszet szükséges
- teljesen külön biztosító doboz kéne neki azaz a vezetékek nulla és fázis "ága" egyértelműen külön kell szerelni.
- a hagyományos lámpatestekbe nem lehet egyen áramú égőt és betápot adni, mert nem arra lettek tervezve, elvileg hiba nem léphet fel de ki tudja.
- ha spot rendszert építesz ki világításnak egy tápegységgel akkor ott biztosítani kell hogy a tápegységet később kilehessen iktatni a rendszerből
Itt ahol lakom, nincs megrendelő. Kicsivel arrébb már van megrendelő, de villanyszerelő is, akik állandóan egymást jelentgetik fel mindenért. Mivel nagyobb munkához nemigen jutnék, így hibaelhárítózni lehetne, de a fizetőképes megrendelők tőlem 100km-re vannak. Ha van egy napos meló, akkor be lehet nyelni a napi 200 km-t, most is ezt csináljuk, de egy kötéshibába már nem lehet beépíteni ezt az árat.
" hogy ne 1 óra legyen a kivonulási idő és ne keljen 9000-ért tankolni minden egyes kivonuláshoz."
hát nem tudom hová és mivel mész a munkára , viszont én általában kerületi vállakozókat hívok, de nem nagyon tolonganak.
A táv max. 15km a jármű amivel jönnének egy kombi személykocsi - minden szerszám elfér benne.
Monjuk volt úgy talaán 8 éve egy EPH munkára egy villanyszerelő 35 km -ről jött . Pechje volt mivel előzetesen nem mondta meg adíjat , így nem kapta meg a munkát.
Tény bizonyos esetben nem lehet előre árat mondani, de egy EPH -nál azért nem így van.
Más : lakatos munkánál is elég nagy a hiány. Végre találtam egy mestert elvállata amunkát de csak 38 nap múlva ( maga a munka 2 napos ) Ilyen esetben kereshetek e mást ?
kétféle vállakozó van : az egyik azonnal jönne - gyanús, a másik meg néha túl hosszú határidővel vállal.
Vissza erre a 38 naposra - vagy 3 hete én mentem a helyére majd kijött felmérni mondta 2 hét múlva ad ajánlatot - 3 hét lett belőle és ekkor derült ki hogy még 38 nap.
Úgy hozta a sors, hogy villanyt kell szerelnem sáját házikóba, és szeretnék megkérdezni pár fortélyt:
1. dugaljakat lehet-e fölfűzni sorba (összesen kb mennyit) vagy csillagpontosan kell elvinni a vezetékeket? dupla konnektorok lesznek, általános otthoni használatra
2. milyen vezetékekkel dolgozzak? Sodrott/tömör, 1,5 mm, stb?
3. Milyen csatlakozókat használjak a vezetékhez? Régebben volt divatos a csoki, mely csavaros volt és ezáltal oldható, vagy inkább a ma többet használt sorkapocs, mely csak bedugom és ottmarad? Miért?
4. gégecsővel vezetem, ehhez van valami minimális hajlítási sugár, amit át lehet fűzni a vezetéket? vagy fűzzem be előre, és úgy kerüljön a falba?
5. Kültéri dugaljat tehetek-e 30 cm-re a burkolati síktól? Fedett terasz, de néha befújja a havat a szél.
6. Órától egy szakasz földkábelen kell bevinnem a házba az áramot. Kérdés, hogy az északai áramnak kell-e külön a nullát és földet bevinni, vagy elég a fázist és a sima nullát/földet használja? (nem kellene két földkábel, elég lenne egy 6 eres, ha jól számolom: 3 ér a nappali 3 fázis, 1 a nulla, 1 a föld és egy jutna az északai 1 fázisnak)
7. fa tetőszerkezet esetén a kettős szigetelésű kábel vezethető-e minden nélkül a gerenda mellett, vagy kell külön védelem? Ugyanez a kérdés szalmára is (szalmából készült a falazat)
8. mennyezeti és fali lámpákat szeretnék egy körre kötni, mennyit ajánlatos/javasolt maximum egy kismegszakítóra? Mekkora kismegszakító kell hozzá?
9. Mosogatógép, elektromos tűzhely, elektromos bojler, mosógép egyesével kapna egy-egy kismegszakítót. Mekkora legyen?
10. Jelenleg klasszikus rendszerben épül a rendszer 220V alapon. Ha egyszer összejön lecserélném a világítást 12/24V-os rendszerre. Megfelelnek majd a jelenlegi kábelek? Vagy a kevesebb Volt miatt annyival több lesz az Amper, amit ez a vezeték már nem bír el? Bár lehet a kis teljesítményű vagy akár ledes izzók használata ezt kompenzálja?
11. Szól valami az ellen, hogy azon a részen, ahol tudom csak egy falikar lesz nem teszek be gégecsövet, hanem falkábelként használok kettős szigetelésű kábelt? (Elfelejtettem kihagyni a helyét, és nem akarok sokat vésni)
De te viszonylag jó helyen laksz, még a 17-ből is gyorsan eljutsz bárhova. És nem mellékes az sem hogy az asszonyod is dolgozik, így ha eltöröd a lábad akkor sem haltok éhen. Az én feleségem meg gyesen van (ez havi 30 sincs ) még 3 hónapig, utánna elképzelésem sincs hogy mit fog csinálni. Lehetőség 0. És ott van a 2 gyerek is, nem hazárdírozhatok.
Üdv! Tegnap egy háznál elment az áram.megtaláltam a hibát. A betáp 4-es aluval indul ,és ez csokival megkötve 6-os rézen folytatódik. A csokinál a fáziskötés szétégett. (padláson). Ideiglenesen mivel a csokiba már nem lehetett visszakötni, egy 16A-os kismegszakítóval csatlakoztattam. Ma mosogatógép és öntözőrendszer egyszerre ment és leoldott. Kérdésem,hogy a 4-es alu hány amperos kismegszakítót bír el. ha jól gondolom az alut ki kell cserélni mert ugyanitt még egy autómata mosógép is van.
Egyéni vállakozónak az adóterhei soha nem voltak ilyen alacsonyak mint most. 60.000ft/ hó.
Az én rezsiköltségem 4misi/ év a kajám nélkül.
Ennek a többszörösét röhögve kitermelem, és válagotak a megrendelések között. Amelyik kicsit is nem tetszik, már passzolom is. Csak ezekből a leeső melókból simán megélne még egy szerelő, de nincs kedvem emberrel foglalkozni.
Ha lesz valami, amivel 2misit keresek / hó, és nem kell napi 7óránál többet dolgozni, akkor eltöprengek, hogy leváltsam e a villanyszerelést.
Mellesleg akartam én vállalkozó is lenni hajdanán. Mikor felszabadultam 18 évesen sehova nem vettek fel mint villanszerelő, senkit nem érdekelt a kitünő szakmunkás bizonyítvány így elmentem segédmunkásnak. 2 dolog volt amit már akkor is tudtam hogy nem szabad jól csinálnom, a horonymarás, és a vésés, mert ha ezeket jól csinálom, sosem kapok más melót. De azt is tudtam hogy szarul sem csinálhatom, mert akkor meg azt mondják hogy még ezt sem tudom. Így ha megkaptam a horonymarót, akkor nagy nagy odafigyeléssel, nyíl egyenes hornyokat vágtam, tökéletes függőben és vízszintben, megfelelő széllességben, természetesen lassan. Így aztán megállapították hogy túl precíz vagyok erre a munkára, és beállítottak 65-ös doboz gipszelésre. 12 fős brigád volt, nyomhattam nekik bőven. A csöveket amiket eldobáltak (50cm-es darabok) összeszedtem, majd gipszeszsákban hazahoztam, és elkezdtem gyakorolni a csőhajlítást. Mikor már ment, mindig figyeltem dobozgipszelés közben kinek kéne egy könyök, és már mentem is hogy hajtsak egyet? Mikor látták hogy megy, megengedték hogy szobákat csövezzek. Ekkor már minden vágyam az volt hogy saját vállalkozásom legyen egyszer. Az első fizetésemből egyből egy körfűrész meg egy fúrógépet vettem, egy vasam sem maradt, azt hittem anyám kiüt a hajam alól. Majd szép lassan a többi szerszámot. Elkezdtem itt helyben maszekolni, mindig vittem magammal egy cimbit segédnek, aki mindig azt mondta hogy én azért dolgozok hogy dolgozhassak, mert minden pénzből szerszámot vettem. Ezután eltöltöttem mégegy évet egy cégnél, ekkor már annyi szerszámom volt hogy 4-5 fővel is tudtam volna dolgozni. Viszont elkerültem egy másik céghez, ami akkor kezdett elindulni, főnök + 2 melós. Itt aztán törtettem mint az állat, és ahogy hízott a cég, úgy híztam én is. Mikor már 6-7 melós volt, akkor voltak nehezebb de jobb melók, mindig úgy helyezkedtem hogy én csinálhassam őket. Ha valami új jött, már rá is csaptam, így estem bele a riasztóba is, stb. Meg is lett az eredménye, jó pozícióba kerültem, vittem egyedül társasházat (nem lakóparkot), egyeztettem tulajokkal, építésvezetőkkel, csináltam rjzokat terveket, meg minden vackot, egyszóval jó helyem volt. Így repült el kb 10 év, és eszembe sem jutott a válallkozás. Én is elhittem hogy majd örökké tart a jóvilág. De mint korábban mondtam, vége lett a cégnek, a mester felfüggesztette a tevékenységét, így tovább kellett állnom, ami mostanában nem túl könnyű, pláne felénk. A környék egyetlen becsületes aktív vállalkozója akinek most dolgozok, csak hát a lejjebb említett okok miatt szerintem borítékolt a bukás, de ha az nem is, akkor a vegetálás. És most, új vállalkozást nyitni szerintem öngyilkosság.
Ez most nem a lehetőségek országa. Itt helyben képtelenség lenne fenntartani egy vállalkozást, ha meg eljárok hozzátok hibaelhárításra, azt elkezdeni is kész csőd. Max feketén lehetne megindulni, és ha már lenne ügyfélkör akkor be kellene rendeznem ott egy bázist, hogy ne 1 óra legyen a kivonulási idő és ne keljen 9000-ért tankolni minden egyes kivonuláshoz. A villanyszerelésben most nem nagy fantáziát látok, szerencsére kevés fiatal tanul villanyszerelőnek, és azoknak a zöme el is megy az országból, így pár év múlva talán annyira kevesen maradunk, hogy olcsóék nem visznek majd el minden melót, és lehet ujra normális árakon dolgozni. Az egyedül dolgozás szép dolog lenne, de tudod te jól, hogy mennyi egy havi költség, és munka meg vagy lesz, vagy nem. Persze ha ráakadnék valami üzemben egy jóbarátra akivel lehetne kötni mondjuk karbantartási szerződést ami már a fennmaradáshoz elég lenne, akor talán meg lehetne próbálni. De ugye mindenhol megvannak már az emberek, szóval szerintem valami egész más területen kellene próbálkozni.
Off. : Házi készítésű élelmiszerekben, házi (és nem bio) zöldségekben, kézműves tárgyakban nagyobb lehetőséget látok.
A töltőben nincs égő, csak én tettem a kivezetésre egy 24voltos féklámpa izzót. A töltő 12voltos állásában fél fénn,el világít. 24voltos állásban nem világít.
Csak 12v-on, holnap jön a tgk ami 24voltos. De a sofőr szerint nem töltött. Csak egy izzót találtam amivel gondoltam kipróbálom. Kevés lenne terhelésnek?
Használnom kellene egy cemont fast 18 tipusu akkutöltőt, de 24V használata esetén nem tölt (legalábbis a 24voltos próbaizzó nem világít), ellenben kis multiméter 24,2v-ot mutat. 12V-os módban működik, az izzó is világít. Merre kell keresnem a hibát?
Én alkalmazott vagyok, egy éve vagyok ennél a cégnél, oda megyek ahova mondják. Nem a világ legjobb cége, alapvető probléma az olcsón vállalás. Az előző cég, ahol 10 évet húztam le, megszünt miután a főnök azt mondta, köszi szépen, de ma csak beszopós munka van, abból nem kérek, a céget fenntartom jobb időkre várva, de embert nem. Engem tartott még 2 évig. Az a cég nem foglalkozottt ilyenekkel, ez igen. Nekem ugyan annyi a napi pénzem, de érezhető hogy nagyon alacsony a vállalási ár. Ráadásul nem az én főnököm vállalja, hanem az ő főnöke, ami azt eredményezi hogy sokszor én jobban keresek mint ők. Sokszor felhívom a figyelmüket hogy ők és a hozzájuk hasonlóak miatt nem lehet rendes áron dolgozni, de ilyen jámbor fajták, "örülni kell hogy ez is van" meg ilyenek. Én értem ezt is, de ez ördögi kör. Nemrég volt egy lakásfelújításunk, ahonnan a lakó nem akart kiköltözni. Vésd körbe a berendezett lakást. Azt mondta hívott egy mestert, de az azt mondta hogy amíg ki nem költözik addig szóba sem áll vele. Mi persze elvállaltuk kiköltözés nélkül is, jól le is szoptuk magunkat, majd megjelent a kőműves/vizes/festő brigád, és mégiscsak kiköltözött a tulaj. Kinek nem lett munkája? Aki normálisan akart dolgozni. Egy másik helyen meg azt mondja a tulaj kertvilágítás szereléskor, hogy hívott egy mestert, de azt mondta ássanak ki mindent mert ő nem ás. Mi persze ástunk. Kinek nem lett melója? Aki úgy érezte hogy egy villanyszerelő több attól hogy a földet túrja. Aztán egy olyan eset is volt hogy szólt a főnök hogy igyekezzünk mert nem sok pénz van a melón. Kérdezzük tőlle miért nincs? Erre ő, az úgy volt hogy hívtak egy mestert, az mondta hogy 4 kiló, én megnéztem és mondtam hogy megcsináljuk 3-ból. Na kinek nem lett melója? Aki normális áron akart dolgozni. Szóval összefoglalva egy olyan cégnek dolgozom amelyik csak azoknak a vállalkozásoknak van kárára akik normális körülmények között, normális áron, normális tempóban, akar dolgozni, szemelőtt tartva hogy a villanyszerelő szakember és nem segédmunkás. Elég nehéz ezt elviselni, de a főnököm egy kimondottan rendes ember, nem nyúl le olyan pénzeket amik nekem járnak (gyerekek után járó adókedvezmény, szabadságpénz, stb) Az alacson vállalási árak miatt viszont nem tud tartalékot képezni, így aztán bármikor megállhat a gépezet. Ja, és nem nagyon van más választásom, vagy ez, vagy a 4 műszak.
Szóval én nem kértem érte semmit, a főnököm főnöke viszont gondolom a benzinpénz körüli összeget elkérte. Ez van.
Ah...és gondolom kb 25 ft-ért cserélhető (lenne, ha nem lenne begyűrve a tekercsbe, és amúgy nem lenne ragasztva az egész ház). De hát legalább nőtt a GDP :)
Olyan kérdésem lenne, hogy egy 28W max.teIjesítmányű, E14-es foglalatú (IKEA ) falilámpába következmény nélkül lehet e tartósan használni 30 W-os halogén izzót?
Ma ujra hívtak ugyan onnan, hogy 2 főzőlap nagyon gyorsan melegít. A mester a nagy áramkör keresésben felcserélte valahol a tűzhely egyik fázisát a nullával.
EPH földelő szonda felálló falon kívül vezetet „rúdja” és telefonbekötés védőcsőben lévő kábelétől illetve bádog ereszcsatorna lefolyó csövétől kell-e valamilyen védőtávolságot tartani?
Ugyanezen rúd és a vezeték összekötésére elhelyezett doboz minimális földtől való távolságára van-e valamilyen szabály?
Az index jól elcseszte a linket de ha jót nézek, azok 12V-osak.
Egyébként szétszedtem (na már amennyire ezek szétszedhetők...) a régit, és elképzelni nem tudom, mi ment tönkre benne. Egy egyszerű trafó. Jajj itt van elbújt, akkor ez olvadt el, mi?
Én am voltam egy gyengeáramosat megfejteni, ott a festő éppen azon anyázott, hogy nyitott álmenyó, alulra kellett volna egy dugalj, aztán villanyász nem akart horgászni, hogy fal mögé bejátssza a vezetéket, hanem egyszerűen végignyomta a horonymarót a dupla kartonfalon.
Ha már itt vagyok elmesélem a mai sztorit. Kihívtak minket hogy egy háznál 2 helyiségben nincs áram. Kimegyünk, látjuk hogy az egész előszoba, folyosó szét van vésve, minden cső méterenként kibontva, dobozokból vezetékek kihuzgálva. Kérdezzük a gazdát hogy itt mi történt. Mutatja a csengőt, ami egy mérőtáblára volt szerelve, hogy füstölt mögötte a vezeték, hívtak egy villanyszerelőt, az lebontotta, majd megállapította hogy ki kell cserélni a vezetéket, így lebontotta a doboztetőket hogy megnézze merre megy. Na innentől 2 helyiségben nem volt áram. Ekkor nekiált vésegetni, keresi az áramkört címszóval. 3 óra körül a gazda úgy döntött, köszöni, de ennyi elég volt, és elküldte a mestert. Hívott egy másikat, az meg megállapította hogy nincs az a villanyszerelő aki erre rájön, így ő is távozott. Na leszedtük a csengőt, látjuk hogy a sorkapocs amivel alatta a tűzhely volt megkötve feladta a harcot. Ujrakötöttük. Nézzük hogy van ott 5 vastag ezeréves vezeték megtáplálva másfelessel. Azt mondja a gazda, ezt az első mester csinálta, hogy majd ettől megkerül a villany. Meghúzom, kicsúszik a falból mind az öt. Régen ott volt egy mérő, annak a régi betápja volt, valahol a falban elvágva. Jó eddig rendben. De miért nincs áram? Kérdezem melyik dobozban időzött el a mester. Gazda megmutatja. Nézem, kék,piros, fekete vezetékek wagózva. A pirosaknál egy sárga. Ránézésre látszott hogy nem egységesek a vezetékszámok, és a sárga egyébként is gyanus volt. Nézem a sárga csövét, belemegy egy kék, a sárga, és egy piros ugyan abból a kötésből amiből a piros. Hát valami balfék nem tudta rendesen bedugni a wagóba, mikor a mester kihúzta a kötést kicsúszott a wagóból, és benyomta a védők wagójába mert hogy sárga. És mindezt azért mert kereste a régi mérő tápot. Talán belekerült egy félórába az egész. Nem te voltál ott Kékkember? :-))
Nekem még a soloval sem volt soha gondom, de én tápelvétellel indítom, nem tudom ez mennyire befolyásolja. Eleinte a bs ment, de a solonak csak jobb volt az ára.
Szerintem az országban a legtöbb felszerelt sziréna a PS128 és a SOLO (mindkettőnek voltak rossz szériái, hangszóró hibák, önmaguktól kigyulladó szirénák). Nem a legolcsóbb, de ha nem filléreskednek akkor CROW BS1 megy fel.
MABISZ szerint minimális védelemnél 24 óra, részlegesnél 48 óra, teljeskörűnél 72 óra működési időt kell biztosítani a az elsődleges 230V-os hálózat kiesése esetén. Hogy ezt mivel éri el (ceruzaelemmel vagy "traktorakksival") azt a telepítőnek kell tudni és nem a biztosítós fullajtárnak. A telepítő nyilatkozik a kivitelezés mikéntjéről és kár esetén őt veszik elő.
"Nem megoldható a "leszerelem, szigetelem a házat, majd visszateszem"?"
Nem megoldható. A hőszigetelés idejére is szükség van a ház teljeskörű védelmére,
sőt a kertben mászkáló, az állványról minden ablakon betekintgető gyanús alakok (= hőszigetelő szakemberek) miatt fokozott a veszély (és még utána is egy darabig).
Ki fox nevetni, de egy haver riasztótlan nyaralójára kamuból raktam fel szirénát a hőszigetelés idejére - ami persze utána is rajta maradt, hiszen egy egy jó sziréna már önmagában is elég riasztó (a nyaraló-övezeti utcákat telente járó felderítők szemében ;)
Szerintem nincs az országban olyan riasztó szerelő, akit ne hívtak volna akkumulátort cserélni olyan szirénába, amelyet a házfelújításkor szó nélkül egyszerűen körbe-hőszigetelt valami sötét bunkó,
ahelyett, hogy a munka felmérésekor szólt volna a házigazdának, hogy a hőszigetelés előtt hívjon riasztószerelőt és emeltesse ki a szirénát a falsíktól mondjuk 15 centire, hogy később ne legyen megszívatva.
"Még nincs külső hőszigetelés, de a belső szerelvények miatt a riasztó kellene már."
Ha a közeljövőben lesz hőszigetelve, akkor szerelővel a szirénát hosszú dübelekkel, "lebegve" felszereltetni (hogy hogyan, azt ő tudni fogja, adj neki egy darab hőszigetelő anyagot, amit alá tehet),
vagy a pontos távolságra, vagy pár centivel kiljebb, hogy a hőszigetelő fíúk tudjanak tőle dolgozni, majd amikor elmentek, akkor a riasztószerelő vissza tudja engedni a szirénát a végleges felületre.
Egy biztosítós műszaki ember mondta nekem, hogy a MABISZ szerint 7 Ah-nál kisebb akksi nem lehet sem riasztóközpontban, sem szirénában.
Tudom, hogy léteznek olyan MABISZ engedélyes szirénák, amelyekbe max 2Ah-s akki fér bele.
Vagy a biztosítós pasi akart túl nagyot mondani, vagy egyes cégeknek elég erős a "lobbi-ereje" a MABISZ-nál ahhoz, hogy kivételt tegyenek velük - még az is elképzelhető, hogy egyes gyártók központjaiba is elég 8 db leértékelt ceruzaakksi, a MABISZ ma már azt is elfogadja ;)
"Egyébként, ha magának szereli akkor a MABISZ minősítés senkit nem érdekel, hiszen egy biztosító sem fogja elfogadni a rendszerét."
A biztosítási ügynök valamilyen trükkel mindeképpen meg fogja kötni a biztosítást, bármilyen hulladékból is van az összetákolva
az már más kérdés, hogy mi van akkor, ha esetleg valóban betörnek.
Mondjuk az ügynök szempontjából a jutalék számít és nem az, hogy a balek kap-e kártérítést baj esetén.
Nőci vagyok, tuti nem én fogom szerelni, hanem a szakember. Csak én nem akarom a kék címkéseket, mert nem tetszik, ezért rám bízták a dizájn kiválasztását. Azért kérdem, van-e valami FONTOS dolog, ami még a dizájnnál is fontosabb. :P :D
Nyugodtam szerelhetsz bármilyet, 99,5% hogy senki nem foglalkozik a szirénázással, max. káromkodik, hogy meddig szól még ez a sz.r. A mai világban a riasztórendszer távfelügyelet és kivonuló szolgálat nélkül sajnos nem sokat ér.
Miért kellene utólag körbe hőszigetelni? Nem megoldható a "leszerelem, szigetelem a házat, majd visszateszem"? (Persze ha sarokba teszem, akkor a saroktól mért távolság okés.)
Kérdem ezt úgy, hogy nálunk tényleg így lenne. Még nincs külső hőszigetelés, de a belső szerelvények miatt a riasztó kellene már.
"- a fedele ne zsanérral nyíljon, hanem leemelhető legyen (elég két milliméter utólagos vékonyvakolat a falon, és a zsanérost ki nem nyitod többé teljesen - az utólagos körbe-hőszigetelésről nem is beszélve)"
jajj, ezzel én is beszívtam :)
előkészítve kifúrva a helyen a sziréna, tetőgerenda mellett.
Csak az nem volt beleszámolva, hogy tőben zsanéros ajtó, akkor olyan oldaltávolság kell a gerenda mellett, mint a doboz magassága +5-10mm
"Kültéri riasztó-sziréna vásárlásakor mire figyeljek?"
Szerintem:
- tudjon működni a MABISZ ajánlásnak megfelelő méretű akksival (12V 7 Ah)
- a fedele ne zsanérral nyíljon, hanem leemelhető legyen (elég két milliméter utólagos vékonyvakolat a falon, és a zsanérost ki nem nyitod többé teljesen - az utólagos körbe-hőszigetelésről nem is beszélve)
- ismert, megbízható gyártó (ezek mind dupla burkolatosak, fém belső házzal)
Nem kell semmi extra, elég a 3 szál. Milen méretű kpe csőbe rakjam? Miért jobb mint a gégecső? Ha mutatnál pár képet, megköszönném, legalább látnám a kpe csöves megoldást.
1,5-ös jó neki, az elején FI relé + kismegszakító vagy kombi cuccal. Esetleg gondold át, hogy távolról akarod-e nyitni pl kulcsos kapcsolóval, vagy szükséged van-e a kapu nyitva jelre pl világítás kapcsoláshoz? Értelemszerűen ekkor még kell pár ér.
Földbe rakj KPE csövet, ne gégecsövet! Föld felett egy kötődobozba meg tud érkezni a KPE cső. Ha kell tudunk képeket is mutatni.
Vagy 24V-os, még azt sem tudjuk milyen kapunyitó lesz, csak a leírásokból szemezgettem ki, hogy 3A-nál többet nem nagyon fogyasztanak. Most ássuk ki a szennyvízvezetéket, gondoltam egyúttal ki kellene vinni a tápot a kapunyitónak, ami lehet csak jövőre lenne megvéve, azt sem tudom melyik lenne a megfelelő. A 2.5-ösnek nem tudod véletlenül mekkora az átmérője? Van egy bergmann cső ami felmegy a villanyórához, ebben kellene felvinni a földelés mellett. Ezért lényeges az átmérő, mert nem tudom elfér-e a kettő együtt a csőben.
Egy max.3A-t fogyasztó elektromos kapunyitóhoz ha a földben szeretném kivinni a tápvezetéket, akkor egy 3*1-es MTK kábel gégecsőbe rakva megfelelő lesz 20m-re kivezetve?
"Viszont az abszolút átlga nulla lesz (nyilván erre gondoltál)"
Így van.
A jel olyan értelemben lesz szimmetrikus, hogy (tudománytalanul, ám közérthetően megfogalmazva :) a szekunder tekercsben gerjesztett feszültség görbéjén a feszültséggörbe és a nulla vonal által bezárt területek nulla vonal feletti és alatti területei automatikusan egyenlőek lesznek (tehát a szekunder teljesen szimmetrikus energiatartalmú lesz még akkor is, ha a primer tekercsben a gerjesztés tulajdonképpen váltakozó egyenáram volt).
"Az indukáló tekercsben bármilyen trükkel hozod létre annak változó mágneses terét,
annak a jelnek máshol indukált "tükörképe" mindenképpen szimmetrikus lesz"
Bár ez az eredeti felvetésnél messzebbre mutat, de ha a jelalakra gondolsz akkor nem feltétlenül lesz szimmetrikus. Ha a primer tekercset gerjesztő áram jelalakja nem szimmetrikus, akkor a szekunderen kapott jelalak sem lesz az.
Viszont az abszolút átlga nulla lesz (nyilván erre gondoltál).
"mivel egy rovidrezart vezetekben csak valtoaram indukalodhat,"
Újabb érdekesség: ha a rövidrezárt gyűrűnket lehűtjük annyira, hogy az szupravezetővé válik, akkor az éppen benne futó egyenáram is tovább folyik benne körbe-körbe, külső segítség nélkül.
Az indukáló tekercsben bármilyen trükkel hozod létre annak változó mágneses terét,
annak a jelnek máshol indukált "tükörképe" mindenképpen szimmetrikus lesz, tehát a "szekunder tekercsben" (jelen esetben ez a rövidrezárt vezetékdarabunk) már egyenlő arányban fog folyni az áram oda is meg vissza is.
Baromi tudománytalanul megfogalmazva: a tekercset a levegő felé csak maga a változás hagyja el.
Tehát pl ha egy trafó primer tekercsére aszimmetrikus, színuszosan váltakozó egyenfeszültséget kapcsolsz, a szekunder tekercsen már teljesen szimmetrikus színusz feszültséget mérhetsz, a nulla volt feletti és alatti rész ott már egyenlő lesz.
"egy rovidre zart vezetek gyurun hogy mersz feszultseget?"
Ha elég nagy a benne gerjesztett áram frekvenciája (pl annyira, hogy a hullámhossz már megközelíti a gyűrű kerületét), akkor volna értelme feszültségmérésnek egy rövidrezárt gyűrűn is, sőt rezonáns frekvencia esetén mozdulatlanok lennének rajta a feszültség minmum és maximum helyek (lásd: különféle hurok formájú antenna-elemek).
Persze az ilyesmi egy villanyszerelő fórumban inkább csak érdekesség, mint napi probléma, szerencsére az 50Hz-es hálózati feszültség 6.000.000 méteres (hat ezer kilométeres) hullámhossza mellett ilyen problémákkal nem kell foglalkozni :)
Egyre gyorsabn tágul! Már az egész asszonyra kiterjedt, montam neki hogy főzön kávét, de egyszerüen elnyelte a hangom, mintha nem is szóltam volna. Mondtam neki hogy a hűtő közelébe ne menjen mert ott vannak a sörök. Estére kénytelen leszek betömni a lyukat hátha holnap lesz kávé.
- Két pont ellenállása adott időpillanatban állandó, az anyagra jellemző ráadásul. Függ persze a hőmérséklettől, de, ugye, ott volt az adott pillanatban kitétel...
De itt egy rövidrezárt vezetékről beszélünk, aka gyűrű, aminél bármely két pont ellenállása két érték párhuzamos eredője, mert bármely két pont két úton járható körbe, ha ezt a vezetéket rövidrezártnak tekintjük. ugye???
- Ha indukcióról beszélsz akkor valóban csak váltóáramról beszélhetünk, hiszen egyenárammal nehéz indukciót létrehozni, persze nem lehetetlen, csak akkor még valamiféle mozgást, pélkdául forgót nem árt létrehozni ( De ki beszélt itt eddig indukcióról Rajtad kívül???)
Rendben, a példa szerint a legegyszerűbb áramkör egy darab rövidrezárt vezeték, és áram folyik benne
A fizikai mai állása szerint ez csak indukció révén lehetséges, de ha neked van más ötleted, szívesen veszem :)
Mellesleg szerintem rajtad kívül mindenki tudja, ez egy hőséggyilkos vicc...
- Két pont ellenállása adott időpillanatban állandó, az anyagra jellemző ráadásul. Függ persze a hőmérséklettől, de, ugye, ott volt az adott pillanatban kitétel...
- Ha indukcióról beszélsz akkor valóban csak váltóáramról beszélhetünk, hiszen egyenárammal nehéz indukciót létrehozni, persze nem lehetetlen, csak akkor még valamiféle mozgást, pélkdául forgót nem árt létrehozni ( De ki beszélt itt eddig indukcióról Rajtad kívül???)
- Váltóáram estében bevezetheted az impedancia fogalmát és ha komplex számokkal felírod az Öregúr törvényeit, csodák csodája arra is igaz lesz
- Persze egy impedanciának van frekvenciafüggése, de a frekvencia állandó, így bizony az impedancia is állandó lesz, hiszen 50Hz a hálózat frekvenciája.
- Az utolsó mondatoknak se füle se farka. Fáziseltérés van a feszültség-áram viszonylatban, de adott impedancián/frekvencián a fáziseltérés állandó, komplex módon felírva kezelhető és továbbra is érvényes rá mind a csomóponti mind a huroktörvény.
A véges ellenállású rövidre zárt vezeték maga a fogyasztó. Bármely pontját viruálisan kijelölheted csomópontnak, ahol igaz a csomóponti törvény, és az ellenállása miatt bármely két nem egymásra eső pont között tudod mérni a fszültségesést. Ha a vezeték hossza mentén végigintegrálod a feszültségesést, megkapod a meghajtó generátor feszültségét. ( Amit eddigre, szerencsés esetben, a megszakító már leválasztott a rövidre zárt vezetékedről.)
( Nem kötözködök, csak inkább egy más szemléletmódból nézem, ahol az absztrakció megengedett)
kirchoff csomóponti törvénye itt nem alkalmazható, mert nincs csomópont. egy körgyűrű vezeték esetén minden pont egyben be és kimenet is, és minden aminek kezdete van, kell legyen vége is :)
De egyébként egy időben volt divat, hogy az előremenő meg a visszatérő is ugyan az a cső volt, igyaz jó vastag, és az előremenőt a cső tetejébe, a visszatérőt meg az sljába hegesztették.
Ti még nem hallottatok Kirchoff második törvényéről? Már az is megmondta hogy zárt csomópontban az előremeő meg a visszatérő négyzete nagyobb mint a cirkulációs felével egyenlő hányados! :-))
A lakás többi helyiségében van áram! A szomszédokkal nem beszélek, a közös képviselő meg szerintem, annyit tudna tenni, hogy szól a szerelőnek, akinek most nem tudnék fizetni, mint már írtam. Sajnos!
Vegyél egy fázis cerúzát és nézd meg hogy van e fázis. ha igen akkor un. nulla szakadás, azaz a visszatérő ág szakadt meg valahol. Nézegessed a dobozokban a kötéseket, de azért az áram agyon ne vágjon.
Nálam 2 éve volt ilyen hiba . Az egyik mester nem tudta megtoldani a másik 4 perc alatt kiszúrta. Elindult az órától és a második dobozban volt a hiba.
Nem volt fúrás-faragás, és próbáltam kapcsolni le-fel a biztosítékot is, de semmi. A főbérlő még mindig nem jelentkezett én pedig most nem állok úgy, hogy szerelőt hívjak.
"Amit szeretnék: egy új szekrénybe szépen elpakolva a biztik, relé, stb."
Készülj fel még egy meglepetésre: az új szekrény nem lehet ám egy szép új faszekény,
hanem speciális doboz-rendszerből kell felépülnie, amely rendszert nem ám te válszthatod ki a szabványnak megfelelők közül... Ide csak olyan gyártó dobozait használhatod, amely gyártó leteszi a kenőpénzt a Megfelelő Döntéshozónak Odafent, amiért cserébe monopol helyzetben van, ennélfogva olyan kövér árat kérhet a termékeiért, hogy jobb, ha előre leülsz, amikor az doboz árakat kérdezed.
Van kéttarifás díjszámítás is. Amúgy üdvözöllek itt Magyarországon :). A jelenlegi mérők jelentős része mechanikus azokkal több tarifálás meg x szolgáltató változtatása még nem megoldott ahonnan jössz a mérőóra eleve egy mini PC-nek tekinthető és elég szabadon programozható és percenkénti leolvasásra képes. Nálunk amiket most szerelnek olyan típusok amiket nálatok használtak 5 éve. A lakások szerelésénél ha azt mondjuk egy megrendelőnek intelligens ház a hifi és tv szinten tud gondolkodni, hogy az egy komplex megoldás ami vezérlést jelent ahogy szeretnénk amiben minden bele lehet venni már az állom világ kategóriába tartozik.
Minden tarifára külön óra? Noormális?! Nekem van egy kéttarifás órám, és bármilyen tarifát választok, ahhoz jó. A 3x10A főbizti, akkor hogyan lehet egy konnektor áramkört 16Aral biztosítani?
Megtévesztő lehettem, mert minden napszaki, vezérelt (B tarifa), H tarifa, GEO tarifa mind külön óra és mérési pontnak számít így ezek külön számolandók a 32A fizetési határ, vagyis ha valakinek van minden napszakija 3x10A és vezéreltje 1x32 és H vagy GEO tarifája 16A pld akkor nem fizet ha a minden napszaki túllépi a 32A akkor fizet.
Köszönöm! Ez fázisonként 32 A, vagy együtt. Mert jó lenne a 3 fázis, azért néha előkerül egy olyan gép, ami ezt igényli, meg jobban el lehet osztani az egyes köröket. Nálunk alapből 3x25 A jár, felette fizetős. 3x20-ba már talán beleférne minden.
Teljesítmény bővítésed lesz? vagy azt szeretnétek? mert ha igen és a kábel ami bejön a házba ezt elviseli keresztmetszetben nem kell hozzá nyúlni maradhat a jelenlegi helyén. Valószínűleg nálatok nem a villanyóra alatt van az óra biztosítékai hanem felette ezért van azokon a plomba.
Ha az egész órát átépítenétek akkor e-on területen meg kell keresni a helyi regisztrált szerelőt és vele lebeszélni pontosan mit szeretnétek. Majd Ő bejelenti a plomba bontást, kaptok egy tájékoztatót amiben benne kell lennie hova kívánják hogy rakjátok az új órahelyet 99% hogy kerítésvonalba, belterület esetén kábeles lesz már, kivéve ha az önkori és e-on másban egyeztek meg. A további lépések ettől függnek. A költséget a reg.szerelő mondja meg.
Alapjában senkinek semmi sem jár :), a szabályozás 32A-ig nem ír elő hálózatfejlesztési költség térítést, e felett amperenként kell fizetni 3600Ft + AFA-t. De ha a helyi hálózata az e-on-nak nem képes teljesíteni az igény szerinti A-t azt is közlik a tájékoztatóban.
Tanácsot szeretnék kérni, de előre mondom, h ne legyen vita, meg ilyesmi, van elektrotechnikai végzettségem, a saját házam villanyszerelését is én követtem el, de ez egy szomszédos országban van, ahol jobban átlátom a rendszert, és a folyamatot.
Szóval bátyám vett egy házat Esztergomban, amit is őjra kéne szerelni villanyilag. Konnektor, világítás körök, 3 fázisra szétbontva. Azzal tisztában vagyok, h ÉV relé az kell, meg h minőségi anyagok, meg hogy milyen keresztmetszet, milyen típusú kábelek, de most jön a DE! A fogyasztásmérő régi fadobozban, benn a házban, alatta 3 db egyfázisú biztivel. Más bizti nincs. Amit szeretnék: egy új szekrénybe szépen elpakolva a biztik, relé, stb. Az óra utáni biztiken viszont ólomzár van. Az új elsoztóba a betáplálkor én is leszedhetem a plombát, vagy csak reg. szerelő, vagy csak az eon? Ill. ilyenkor kell-e el. tervet beadni, vagy csak ember jön, plombál, user fizet, csókolom?
Ill. kötelezhetnek-e ilyenkor, h rakjam ki a mérőt a telekhatárra? Ha igen, mibe kerül-het ez? Mekkora bizti jár alaphangon, 3 fázisú, és mikor kell fizetni, ill. mennyit?
Szerintem a ruhásszekrényed azon része fölött ahol az ingeid vannak, van egy kötődoboz, abban a kék vezeték sorkapoccsal van megkötve, és szemből nézve a baloldali csavar meglazult. :-)
"No de a bojlerrel párhuzamosan kötött próbalámpa miért világít rendesen ha letekerem a hőfokszabályzót, és miért világít kb 40 voltnyi fénnyel ha föltekerem?"
Ha nincs kötési/érintkezési hiba a hálózatban, akkor az a nulla valószínűleg nem nulla. Minden más esetben nem várná meg a biztosíték azt a terhelést, hogy a feszültség 40 voltig leessen.
KPE van...a tégla azért kellene, ha valaki 10 év múlva el kezdeni ott ásni? mert akkor teszek rá, ha nem is téglát, de mondjuk van sok csempedarabom :) téglám nincs
tehát nem azért kell lejjebb tenni, mert a víz kikezdené stb...hanem szimplán balasetvédelmi okokból...
szalagot is tehetek fölé az sem gond...csak ásni nem tudok lejjebb :) max. még 2-5cm-t csákánnyal végigkaparni az alját...
Hivatalosan lejjebb kéne tenni, de mivel saját kertedben van. nem jön be a műszaki ellenőr lejjebb rakatni. Symalen csőbe, vagy KPE csőbe tedd az védelmet ad. jelző szalag se ártalmas. Persze tégla lenne a legjobb védelem fölé.
ja, házi kertben lesz, és semmi nagy gép nem megy róla, csupán világításnak kell a sufniba meg, ha pl. fúrnom kell...ezért vezetném hátra az áramot a föld alatt.
No de a bojlerrel párhuzamosan kötött próbalámpa miért világít rendesen ha letekerem a hőfokszabályzót, és miért világít kb 40 voltnyi fénnyel ha föltekerem?
Hát őőőő.... itt ugye egy feszültség esésről beszélünk, mely a terhelés hatására lép fel. Ez előfordulhat, egy rossz kötés miatt, nulla szakadás miatt (védővezetőn meg a vízcsöveken záródik az áramkör), de alacsony vezeték keresztmetszert miatt is lehetséges.
Az is lehet, hogy széthasadt a fűtőbetét. Bizonyos esetekben még szakadt fűtőbetéttel is tud fűteni a bojler.
Amúgy kevés az info. A védővezetőről nem tudunk semmit PL.
Több minden is el volt szarva, a földelés kivételesen jó volt. Valami anykezű gányolhatott, a hőfokszabályzó kapilláris csöve el volt vágva, majd sorkapoccsal megtoldva. Persze nem ez volt a gond, csak jelzi a szinvonalat. Fáziscerka megoldását azért megvárom.
Bár a bizti nem oldott le, de lecsökkent az átvezető képessége. Mert ha a nulla/föld nincs felcserélve és mégis elhalványul a vizygáló lámpa, akkor valaminek lennie kell előtte mint ellenállás.
Ezilyen hányéves a kapitány kérdés?:) Szar kötés+barominagy átmeneti ellenállás, nem tul combos földelés+hiányzó nulla, okos ember sorbakötött valamit vele, stb,stb,stb.
Kár ezen ennyi nyikorogni, egy öntartó törpefesz relével (100ft kb) a fehér kapcsoló két nyomógombra cserélendő. Az indító sűlyesztett legyen, a leállító lehet ilyen "odavágok és kapcsol" jellegű kültéri csengőkapcsoló is.
Az elektromos részeket én "bezárnám", nem melegszik az annyira, hogy a fa meggyulladjon, és akkor már porrobbanás sem lesz, még hiba és egyidejűleg fennálló "megfelelő porkeverék" esetén sem.
Mondjuk a fára felszerelt drótrengeteg helyett sokkal kultúráltabb lenne valóban egy olyan doboz, amibe csak a kapcsolók a betáp és a motor megy be külön-külön kettős szigetelésű vezetékkel, lehetőleg tömítetten.
A magasságos szavványoknak persze ez se felel meg igy, de a józanésznek már kb 10* jobban mint a mostani konfig, attol a mostani indítókapcsolótól, amire rábillen az anyag véletlenül amikor ott a kezem...., én kifejezetten félnék.
Bojler, nem működik. Kivonulva látni, ki van kötve az elosztójában. Visszakötve nem működik. Próbalámpa világít. Bojlernél dobozban sorkapcsos kötés, próbalámpa világít. Hőfok felteker, próbalámpa parázslik. Hőfok leteker, próbalámpa világít. Tulaj állítja, hosszabbítóról ment. A víz is meleg volt benne.
Tegyük fel, hogy megszorul a szalag a fában. (Velem fordult már elő) Búg a motor és "leveri" a kismegszakítót. Te és a cimborád nagynehezen kiszeditek a szalagot a fából.Te elindulsz visszakapcsolni a kismegszakítót, miközben a cimbora nézegeti a szalagfűrész fogait, hogy mennyire hajlott meg az előző akciótól. Felkapcsolod a megszakítót és kész a baj.
Naja, volt máe nekem így áramszünet után elinduló szalagfűrészem, de apósnál is meg volt mókolva a gyorsdaraboló, fixre kötött kapcsolóval. Én fél kézzel tartottam, bedugásnál olyat rántott, hogy el is ejtettem, oszt kábelén suhant a lábam felé, éppen csak meg nem kapta függőlegesen. Vágtam is ki a fenébe, úgyis elég vacak volt, még egy ilyen hülyeségre nem volt szükségem.
Már kezdtem azt gondolni, hogy senki nem érti miről is van szó :-)
Megragadtad a lényeget.
Ezt egyszer így fogalmaztam meg:
Szabványok:
Egy kamionra való nagyon okos ember összeül és megpróbálja az analóg valóságot egzakt módon kvantálni, tulajdonságok szerint felosztani és kategóriákra vonatkozó szabályokat alkotni, a lehető legnagyobb mértékben a kategóriákat a szabályokkal lefedni.
Tervezés, kivitelezés: Egy másik kamionra való nagyon okos ember megpróbálja az előző kamionra való okos ember szabályait a valóságra alkalmazni.
Büntetőjogi per: Egy harmadik kamionra való nagyon okos ember elolvassa mit írt az első kamionra való nagyon okos ember és megkeresi, hogy a második kamionra való nagyon okos ember mit értett félre.
Többiek!
Kéretik nem félreérteni! A szabványokra természetesen szükség van, mert ne kókányoljon mindenki össze vissza.
De a másik véglet hibájába sem volna szabad esni!
Amikor a szabványok "bibliai jelleget" kezdenek ölteni, vagyis mindenki (bizonyos határok között) azt lát bele és magyaráz vele amit csak akar, akkor ott már valami probéma van. Nem kicsi!
Hm... ha nem hát nem... De ha az erősítő "föld" pontja nem mászik el a "hidegpont" megszünésekor, akkor miért észlelhető a jelenség. Ha építettél erősítőt akkor Te is ismerheted a problémát, hogy egyetlen csatlakoztatott eszköz nélkül "búg" az erősítő.
Lényegében arról szól, hogy az erősítő "föld pontja" a kihúzás-bedugás-kontakt hiba pillanatában elmászik, tehát nem ott záródik az erősítő áramköre ahol kellene, ez pedig jól hallható módon jelzi felénk. A földhurok keletkezéséről pl. itt olvashatsz!
EZ nem földhurok. A földhurok, mikor minden mindennel összedugva is halkan búg, mert a földelésen keresztül egy zárt, elég nagy átmérőjű kör, egy hurok alakul ki, ami mint egy "egymenetes tekercs" (pongyolán leírva), az összeszerelt rendszerben induktív úton olyan jelfeszültséget vesz föl, amit a rendszer jelnek "érez", felerősít, kisugároz, stb.
Mivel a hétköznapi környezet televan 50hz-es váltakozó máűgneses és elektromos térrel, egy kellően nagy átmérűjű vezetékhurok, illetve egy semmiben lógó kellő kiterjedésű vezetékdarab, igen tetemes mennyiségű "búgófeszültséget" szed össze. A kezed -tested is ilyen vezetékdarab, ezért bug az erősítő, ha megérinted a bemenetét, kapacitív úton is eléggé jó csatolásban vagy a környező vezetékekkel.
Ez ellen különböző módszerekkel szoktak védekezni, árnyékolás, lezárások, meghatározott impedanciák, profi környezteben a jelvezeték asszimetrikus,(újabban nem számít mert optikai és-vagy digitális) tehát nincs semmiféle galvanikus kapcsolatban a "földeléssel", stb.
Maga a témakör egyébként nem villanyszerelő téma, a villanyszerelő az érintésvédelem követelményei szerint kötözget mindent a "földre", vagyis szakszerűbben csak un. "egyenponteciálra", az már egy másfajta tudomány, hogy ez hol és milyen működési problémákat, anomáliákat, nemkivánatos kúrszóáramokat, zajfeszültséget, stb stb okoz.
Gyanitom erről a témakörről is szakkönyvtárakat és doktori disszertációk tucatjait írták már, és még írják is majd a jövőben.
Mindkét jelenség a környezetben található váltakozóáramú készülékek által keltett erőtér miatt áll fenn. A testeden is a körülötted található villamos erőterek miatt keletkezik "brummfeszültség". /kinn a természteben, ha egy ugyanilyen erősítőt megérintesz, semmi zaj nem lesz hallható...(egyenáramú autórádió)/
Ugyanez a jelenség zajlik akkor is, ha két hangfrekis készülék összekötésekor, a test/árnyékolás hibájakor más-más potenciálon van a két készülék hidegpontja, illetve a hosszú HF-kábelen képes annyi váltófesz indukálódni, ami már a kisjelű bemeneten hallható jelet ad./ezt nevezzük "földhuroknak"/ Ezek ellen úgy szoktunk védekezni, hogy a hibátlan árnyékolás mellett még egy vastagabb vezetékkel összekötjük a készülékek fémházát...néhány jobb Hi-Fi (stb) készüléken ezért található egy földelőcsavar.
A szabvány mindig egy termékről szól, az hogy ha két terméket összedugnak nem szól. Az adott termék házára a jelzés akkor kerül fel ha a belsejében lévő cumok valamelyikének meghalása esetén a delikvens összetaperolva a berendezést nem kerül rá a feszkó.
Az más kérdés hogy egy több elemből álló rendszert hogy a fenébe minősítenek. Részben a gyártó fogja megmondani hogy az egységesen minek kezelendő, így annak megfelelő védelemmel rendelkező hálózaton üzemeltethető.
Amúgy hogy mit hogyan tartanak be az más kérdés, és hogy éppen az adott vizsgáló engedélyező hatóság szervezet mit kér az is más kérdés ők a maximális seggük védelmére minden baromságot kérnek ami adott esetben egyetlen szabvány vagy törvény rendelet nem ír elő, vagy éppen abban a környezetben felmentést ad alóla. A hatóságokra manapság mindent kérünk csak hozzáállása abból is fakad hogy a vezetők nem szakemberek és ők írnak alá :)
Ha megkérlek, leírnád pár mondattal részletesebben ezt a földhurok-dolgot? Egyébként ugyanez a zaj keletkezik akkor is, amikor hozzárek a jackdugó végéhez az ujjammal (tehát csak a bal csatornához). Ilyenkor a készülék nincs földelve (sima villásdugó), és én sem igazán vagyok (műanyag papucs), max. tehát kapacitív áramról lehet szó.
Simán bebizonyitottátok magatoknak (egymásnak) hogy amit ma a magyarszavvány nevű tulagodott pénzlehuzó betüszerint sohaseholbenemtartott bohozat előir a kettősszigetelés védővezető pen stb témakörben, 98% ugyfasság és nem betartható, ahogyvan.
Egyébként elbarchobázhattok még hónapokat ezen, mert csomó minden ugy kerül forgalomba, hogy NEM követi ezeket az előírásokat, vagy amint rendszerré építem hétköznapi használat céljábol (összedugom a tv-t és a valamit és a számítógépet és a stb) máris a komplett "házi rendszerem" mindent mindenhol megsért.
De egy szinpadon, rendezvényen, studioban, hivatalosan "munkahelyen" is pont ez lesz a helyzet.
Tanulságos a valós példa erre:
Annakidején RENGETEG bajunk volt a számítógépes pénztárgép témakörben evvel, hogy a kiskereskedelemben megvett, és szakmai berkekben elfogadott eljárással szerelt, elvben egyedileg engedélyes (anno MEI megfele. stb) dzsunka vagy minőségi alkatrészeket kész rendszerként kínálva az semmiféle minősítésen meg nem felelt, leválasztótrafók, külön védőcsőben vezetett eph meg ilyen baromságok lettek nekünk előírva pár tökhétköznapi minden irodában használt PC közé-köré, miatt.
Csakugye azok olyasmik, amint a végfelhasználó "saját felelősségére" dug össze és sért innentől mindeféle baromságot, a mi cuccunk pedig egy igy minden hatóság előtt összeszerelve(!) bemutattandó komplett "termék"-nek minősült.
A másik hasonló eset, amikor egy adóügyi előírás szerint egy nyomtató házába építettünk egyedi dolgot, és az érintésvédelmileg változatlan nyomtatót küldtük át a procedúrán. Nem felelt meg. Mert a nyomtatóport fémrésze a felhasználó számára érinthető, s ez soha, sehol nincs ugy kialakitva a "jogilag" kettős szigetelésű készülékben, hogy belül megfeleljen az egyszeres hiba esetén blabalba követelménynek.
Nagy műanyagkupakokra, "csak szakember által eltávolítható!!" neonpiros feliratokra, a szerelt rendszert (érted, a nyomattókábel lesz a védőföld...!..ami egy kisjelű adatkábel) összetartó speciális fejű utólag odafúrt csavarokra emléxem. Nagy vastag rátekert testelővezetékre, az ethernet kábelen, stb.
Meg nem kevés 0ft-os számítógépre (házhoszállítva, játékokkal előtelepítve) bizonyos illetékeseknek karácsonyra, hogy végül ennyi bohózat és "egyedi elbírálás alapján minősített" gányolás után, pöcsét kerüljön ahova köll.
"Jól hallható a rendszerben egyébként a tipikus 50 Hz-es zaj a dugó megmozdításakor (talán pont akkor, amikor a jackdugó föld-érintkezője nem ér hozzá a hüvelyben a megfelelő érintkezőhöz)."
Az nem egészen a földelés meglétéből/hiányából keletkezik.
A csatlakozó mozgatásakor fellépő kontat hiba esetén megszakad a "hideg" pont, ezért az erősítőben egy "földhurok" alakul ki. Esetleg ilyenkor még hallhatod a nem megfelelően szűrt tápegység zaját is.
Ha egy 40-es védőcsőben már benne van egy antenna vezeték, akkor később bele lehet tolni még egy kábelt? Nem akad el a benne lévőben? Nem szeretnék még egy védőcsövet lerakni a földbe, meg a házba nem is tudnám bevezetni, csak a fal roncsolásával.
Adott egy asztali számítógép, földelt hálózati csatlakozóval, a védővezető be is van kötve. Van hosszá egy aktív hangszóró, aminek sima villás csatlakozója van, valószínűleg kettős szigetelésű a készülék. A készülékből kijövő jackdugó föld-érintkezője ilyenkor a készülékben mihez van kötve? Nem teljesen világos a dolog, és az sem, hogy szabadna-e ezt hivatalosan így üzemeltetni. Jól hallható a rendszerben egyébként a tipikus 50 Hz-es zaj a dugó megmozdításakor (talán pont akkor, amikor a jackdugó föld-érintkezője nem ér hozzá a hüvelyben a megfelelő érintkezőhöz). Mesélnétek kicsit erről az egészről?
"Miként már vagy öten írták, ne keverjük a dolgokat."
Nem tehetek arról ha keverik.
A hozzászólásaid alapján értelmes embernek ismertelek meg. Egy egyszerű kérdést tettem fel, aminek a megválaszolásához véleményem szerint elegendő ismerettel rendelkezel.
Ha feltételezem hogy a kérdés érthető, akkor azt kell gondolnom, hogy egyszerűen nem akarsz rá válaszolni. De ha valóban így van, akkor ne írj! :-)
A kérdés így szólt:
"Ha tehát egy kettős szigetelésű transzformátor szekunder tekercsének egyik kivezetését földeljük, az nem sérti a transzformátor kettős szigetélésének mivoltát, mert nem a vasmagot földeltük?"
Akkor még nem gondoltam hogy egy héten át ez téma lesz és 10-20 oldalas hozzászólásokat szül. Egyszerűen igen vagy nem választ vártam, illetve ha vannak kivételes esetek, akkor azok rövid meghatározását.
De nem is igazán a válasz volt fontos, csupán egy ellentmondásra próbáltam rávilágítani, amit rivaldafényben sem vett észre senki.
lehethogy litániák születtek és sok mellémagyarázás, mégis valahol arra utal, hogy talán mégsem minden egyértelmű a dologgal kapcsolatban?
"Mivel e pillanatban a legtöbb 0,4 kV-os hálózat (közcélúak mindenesetre mind) Magyarországon egy pontban földelt, akor szerinted nincs is tulajdonképpen kettős szigetelésű transzformátor?"
Ez a két dolog miért következne egymásból?
"Eszerint az okfejtésed szerint:
vasmagja, primer tekercse(i) és szekunder tekercse(i). ha ezek bármelyikét földeljük, akkor a transzformátort földeljük"
Ügyesen kiragadtad a szövegkörnyezetből, hogy így már mást jelent. :-)
A második pontban írott javaslatodtól óva intenék mindenkit, a bíró megkérdi, rajta volt-e a biztonsági transzformátor jele, vagy nem, és kész.
Az elsővel kapcsolatban ma Magyarországon az a tanított álláspont, hogy a villamos berendezés feleljen meg vagy a létesítése idején, vagy a vizsgálatkor érvényes szabványoknak.
Innentől kezdve szubjektív lesz a dolog, és mindenki feleljen a döntésének a következményeiért.
Én, ha profi környezetben (munkahely) üzemel, vagy profik által szerelt készülék (riasztó) üzemel, lehibázom, az ütemezetten javítandó kategóriába.
Miként már vagy öten írták, ne keverjük a dolgokat. A kettős szigetelés definícióját már kimásoltam a szabványból. De kimásolom a követelményeit is, hogy rá tudj mutatni, hol van ez közvetlen kapcsolatban a szekunder üzemi vezetők földelésével.
...A hozzáférhető vezetőképes részek és a szigetelőanyagú részek hozzáférhető felületei legyenek vagy
– a veszélyes aktív részektől kettős vagy megerősített szigeteléssel elválasztva...
...A veszélyes aktív részektől csak alapszigeteléssel vagy azonos védelmet biztosító szerkezeti
kialakítással
elválasztott minden vezetőképes részt a hozzáférhető felületektől vagy kiegészítő szigeteléssel vagy azonos védelmet biztosító szerkezeti kialakítással kell elválasztani
Mivel e pillanatban a legtöbb 0,4 kV-os hálózat (közcélúak mindenesetre mind) Magyarországon egy pontban földelt, akor szerinted nincs is tulajdonképpen kettős szigetelésű transzformátor? Eszerint az okfejtésed szerint:
vasmagja, primer tekercse(i) és szekunder tekercse(i). ha ezek bármelyikét földeljük, akkor a transzformátort földeljük
Légkábel na ... nem ezen fogunk szőrszálat hasogatni :) ezt úgy gyártják, és a szabvány is megengedi hogy egy színűek legyenek.
Második ha a bejövő vezeték egy fővezetéki sorkapocsba megy és onnan óránként van leágazás külön vezetékkel akkor is 10 es kéne sodrott réz vezetőjű. MSz 447:2009
ja, és légVEZETÉK, mert a sodronyra rátekert 4 szál vezeték az nem KÁBEL, felénk, lehet elmű felé igen, szóval csak lusta volt 4. érnek kéket tenni, inkább 4 fekete
Most lehet, hogy szoros, de idővel ez az állapot változhat! Vagy erre látsz valami garanciát, hogy mégsem? A tömítés is elporladhat és máris nem lesz igaz az állításod! Szóval ez így gagyi munka sajnos.
A vészleállítóval nem érdems viccelődni, mert lehet, hogy te odafigyelsz meg minden, de odatévedhet valaki -akár kisgyerek, unoka, stb- akire nézve ez így a halált jelentheti. Ezen gondolkodj el!
Ebbe a térba ahol a lágyindító van nem fog tudni bejutni por. ugyanis úgy készítettem az eészet, hogy légmentesen le lehet zárni azt a rekeszt a gépben. A vezetéke átvezető lyukain sem fog tudni átjönni por mert először is olyan szűkek a furatok, hogy alig lehetett átgyömöszölni rajta a vezetéket, másodsorban még körül is pasztáztam a tövében szintelen pasztával. A doboz aljtaján is gumiprofil + egy szivacs csík van körben, ott nem tud átjutni por.
Részben igazad van, mert a készletben amit vettem voltak olyan méretű fülek amik laps vezeték rögzítésére szolgáll. A dobozban többféle vezeték méretre van fül, a legnagyobb a kettős szigetelésű 5 eres kábelre jó méret. Ezért feltételezem, hogy ha ilyen nagy méretre is csináltak fület akkor nem csak a telefon vezték rögzítésére találták ki.
Ha a légkábelt vitték végig abban nincs kék vezetőér, ezért tekerik be kék szigetelő szalaggal. A tovább vitt vezeték lehet 6 os ha a főbiztije max 32A. De ez csak akkor igaz ha társasházi, amúgy a szabvány 10-est ír elő. Amit lehet Mohamednek nem lehet a kistehénnek :)
A tömített szerelést én is azért javasolnám, mert előállhat egy olyan helyzet, hogy mindent a finom por fed és alatta a görgöskapcsolóban szikra keletkezik a bontáskor, vagy egy kilazult csavarnál ívet húz...aztán a többit már tudod.
A nem kívánt újraindulás miatt van a mágneskapcsolós megoldás majdnem minden szerszámgépen!!! /sőt kötelező/
Én a részben jogos kifogások ellenére azt mondom, hogy szép munka!
Én tömített fém dobozba építettem volna a villanyos részt és tömszelencével vezettem volna ki a kábeleket.
"Minek mágneskapcsoló? Csak azért, hogy drágább legyen meg csattogjon?"
Nem! A mágneskapcsoló biztonsági okokból kell. Egyrészt ha elmegy az áram és a gép be van kapcsolva amikor visszajön (vagy ha digvilláról üzemelteted és bedugják) azonnal elindul, ami helyzettől függően ki szokta meríteni a váratlan indítás fogalmát, ami veszélyes lehet.
"Van vészleállító gombom de azt szándékosan nem raktam rá. Ugyanis minek kell az, ha már levágtam a kezem a géppel akkor úgysem lesz mivel megnyomni a gombot :)"
Most hány kezed van? :-)
A vészleállító gomb hasonlóan biztonsági felszerelés. Ha levágja az egyik kezed még megnyomhatod a másikkal, mielőtt azt is levágja! Vagy nem is te nyomod meg hanem valaki aki a közelben van jókor jó helyen. Nem tudhatod előre...
Egy szalagfűrész elég veszélyes üzem. Úgy nem gondolkozhatun hogy majd vigyázok, úgy sem lesz semmi baj. Ha így gondolkoznánk, az autókban nem lenne bizonsági öv és légzsák sem.
tegnap cimboránál nézegettem az új villanyóra szekrény kombót, és kicsit elgondolkoztam. ELMŰ-s szerelés, ők csak a dobozt rakták be minden mást az elműsök hoztak
de....
mióta lehet 6mm2 vezetékkel a PE-N átkötést?
10-es jön az oszlopról, 3xNK50A, N megy az N sínre (persze az is fekete csak betekerve kék szigszalaggal), és onnan a PE sínre már 6-os megy, elmenők is 6-osak
a PE sín bejövő oldala ugye 10-esre van kialakítva, emiatt a 6-os réz vissza van hajtva és dupla ér van betolva, hogy megfogja :(
Nekem úgy rémlik, az átkötő vezetéknek is 10-esnek kell lennie
(nem az érdekel, hogy 20cm szakaszon úgyis mindegy, mert az ellenállás diffi mérhetetlen, hanem az elv, hogy ha én 1cm-el rövidebben tekerem be kék szigszalaggal a fekete vezetéket, már belekötnek az elműsök, nem jó)
Ez nem az első fa gépem. nem tudom miért tartod katasztrófának a villanyszerelést. A 1.5mm-es réz vezeték szerinted nem elég a 24V-ra vagy a 3 fázisú vezetékkel van a bajod? Vagy nem elég sarkosak a vezeték hajlítások és bántják a szemed? Valami normális és elfogadható indokot légyszíves adjál, mert leócsárolni én is tudom más munkáját ha olyan lennék.
Van vészleállító gombom de azt szándékosan nem raktam rá. Ugyanis minek kell az, ha már levágtam a kezem a géppel akkor úgysem lesz mivel megnyomni a gombot :)
Akkor te még nem láttál amerikai faházat hogy abban hogyan csinálják a villanyvezetékezést, ha ezt veszélyesnek tartod. Egyébként ezek a kis fehér rögzítő fülek pont arra vannak kitalálva, hogy fához lehessen rögzíteni a vezetéket.
Nemrégiben kértem tanácsot tőletek mert az épülőfélben lévő szalagfűrészem 4KW-os motorja leverte a 10A-es biztit induláskor.
Két választási lehetőségem volt, bővíttetem a hálózatot 55.000 + sok tízeszer munkadíj vagy veszek egy 7.5KW-os siemens lágyindítót olcsón. Ez utóbbi melett döntöttem.
Már működik a szalagfűrész, szépen teszi a dolgát a lágyindító. Egy 24V-os csengőtrafó van rákötve és a fehér kapcsoló az indító jelet adja a gépnek. A főkapcsolóval és a fehér kapcsolóval is le lehet állítani.
Sokszor az is elég a jelenséghez, ha a kapcsolt szállal párhuzamosan fut néhány méteren át egy állandóan fesz alatt lévő vezető (pl. dugalj áramköré).
Az elektronikus előtét puffer kondenzátorát ez is fel tudja szép lassan tölteni és amikor eléri a működési küszöb feszültséget gyújtani próbál ami kisüti a puffert. Utána kezdődik elölről.
Miért nem érted meg, hogy csak a gyártó jogosult ellátni ilyen jelöléssel és Ő is viseli a felelősséget? A telepítő, legyen bármekkora szakember, nem minősítheti kettős szigetelésűnek ha a gyártó ezt nem tette meg!
"Nem a Te dolgod, mint felhasználó, hogy minősítsd a berendezést!"
Az első pillanattól kezdve arról volt szó, hogy egy telepítő/szerelő szakembernek hogyan kell viszonyulnia az ilyen "kívül nincs rajta a kettős szigetelés jele, kötelességem-e földelni a fém burkolatot" problémákhoz.
De valami miatt mindenki olyasmire válaszol, ami soha nem is volt kérdés :)
Mivel senki sem tudott egyérteműen válaszolni, ezért arra gondolok, hogy erre a kérdésre
a - nincs egyértelmű válasz (tehát ez egy szabályozatlan senkiföldje - ezt nem tartom valószínűnek)
b - van egyértelmű válasz, de az olyan kellemetlen, hogy inkább nem beszélük róla.
Most találtam erre, az előbb linkelt oldalon: "5.) Dr. Tajthy Tihamér tájékoztatása: miért villognak a kikapcsolt állapotú kompakt fénycsövek? VÁLASZ: Ha kizárható az, hogy az adott térségben zivatar volt, és a közelben nincs mobil átjátszó, mikrolánc, vagy egyéb adó, nagy valószínűséggel a lámpa kapcsolója nem a fázisban, hanem a nulla vezetőben van, és a kompakt fénycső gyújtója a szórt kapacitásokon keresztül záródva, gyújtani próbálgat. Ellenőrizni kell, hogy a kapcsoló a fázisvezetőben vagy a nullavezetőben van-e, és azt is meg kell vizsgálni, hogy ez csak egy szoba kapcsolójánál van-e így, vagy pedig ez az egész házra jellemző- 2 - e? Ugyanis lehetséges, hogy valamikor a kapcsolók a fázisvezetőben voltak, de valamilyen későbbi szerelés során, esetleg a fogyasztásmérő cseréjekor a fázisvezető és a nullavezető felcserélésre került. Ez érintésvédelmi szempontból nem felel, meg és ezért minél előbb ki kell javítani e hibát! Lehetséges, hogy a villanyszerelők által az üres foglalatokban digitális voltmérővel mért, és általuk fantom feszültségnek nevezett jelenség is erre vezethető vissza.""
Ha a burkolatán egyértelműen nem jelölik, hogy kettősszigetelésű, az adattáblán, akkor nem tekintheted annak, mindegy milyen dugó van rászerelve. És pont! A belsejében lévő alkatrészek milyensége lényegtelen. Nem a Te dolgod, mint felhasználó, hogy minősítsd a berendezést!
Én átalakításnál is végighúzom az elosztóig, ez a cikk engem is meglepett, bár ha jobban belegondolok így sokkal jobban egyenpotenciálon van a rendszer
Ez persze nem új kiépitésnél alkalmazható megoldás, hanem egy átalakitás során fellépő szükségletnél alkalmazható. A meter.hu-n szoktad olvasni a bizottsági emlékeztetőket?
Adott egy egy fázisú nappali, és egy egy fátisú Hensel szekrény. Ezek össze vannak építve. Alájuk van építve függőlegesen egy 150x300-as, visszintesen szintén egy 150x300-as. és megint függőlegesen egy 150x300 doboz.
A segítség tárgya: hogyan kell ezt összevezetékezni?
Lehet, hogy félreérthetően írtam.>>” Fürdőhelyiségek helyi egyenpotenciálú összekötéseket a kádhoz csatlakozó EPH védővezetőt nem kell a lakáselosztóról leágaztatni, hanem elég egy közeli PE vezetőről amennyiben az minimum 2,5mm2. "Természetesen falon kívül a mechanikai védelem miatt vastagabb kell, én 6mm2-t tudok, de lehet hogy neked van igazad 4mm2
Ezek az utólagos EPH-k a gázátvételhez eddig is ebből álltak :) Ott a konnektor, amibe amúgy is be van dugva a cirko, ebből leágaztatsz egy vezetéket, amit a gázcsőre bilincselsz, sok értelme van. Na jó, ezt nem tudod kihúzni egy mozdulattal.
"Eph-t nem tudsz kötni a riasztóközpontra, mert az a keresztmetszet ami az eph-nak megfelel,"
Én úgy látom ezt, hogy
attól, hogy egy tárgyat valami miatt nem tehetek az EPH rendszer részévé,
attól még bármit ráköthetek a legközelebbi, EPH-ba bevont fém tárgyhoz.
A kettő között jogi/logikai különbség van.
Tehát attól, hogy a riasztó panelját egy 0,75-ös vezetékkel összekötöm, a legközelebbi vízcsővel,
attól a riasztó nem válik az EPH rendszer részévé (tehát pl a riasztóról már nem mehetek tovább pl egy fürdőkádra), de a riasztó szempontjából ez a vékony átkötés is megbízhatóan el tudja látni a feladatát.
Bennem isaz volt :-S Az e-havi villszer lapba olvastam, hogynem kell az elosztótól húzni, hanem akár egy 2.5ös földről is lecsatlakozható (pl cirkónál)….
- Ha megveszel egy berendezést amin nem földelt dugó van és rajta van a kettős szigetelés jele, használod
- Ha megveszel egy berendezést amin földelt dugó van, és a fémházon nincs rajta a kettős szigetelés jele, használod
- Azt, hogy megfelel-e a kettős szigetelés követelményeinek, szétszereése nélkül az adattábla alapján meg kell tudnod határozni
- Ha magyarországon forgalomba hoznak egy berendezést, az - tapasztalataim alapján - megfelel az előírásoknak.
Nem igazán értem ezt a belül van egy alkatrész, ami a berendezésnek csak egy része, de az kettősszigetelésű, akkor az egész berendezés is az kérdéskört.....maximum, ha Te vagy a gyártója, akkor a vonatkozó előírások alapján a házon is elhelyezed az egyértelmű jelzést, ha nem Te gyártod, akkor az adattábla alapján jársz el.
Eph-t nem tudsz kötni a riasztóközpontra, mert az a keresztmetszet ami az eph-nak megfelel, egyszerűen nem fér bele a sorkapocsba. Az hogy rákötöd a vízcsőre, egyébként sem eph. (ezeket a paradoxnak üzenem)
"Azt is írjta valaki, hogy a dobozt villámvédelmi okból kell EPH-ba kötni. Nos, a villámvédelem és az EPH kb Makó-Jeruzsálem esete."
Nem én írtam saját fejemből eztet, hanem a Paradox riasztóközpont rajzán látható, hogy a panel túlfeszültség levezetési pontjait (és a dobozt is) a vízvezetékre kell kötni.
Szerintem a panel túlfeszültség levezetés céljára az EPH és a hálózati földelővezető egyaránt alkalmazható,
a riasztó dobozát pedig tekinthetjük akár egy kettős szigetelésű tápegységgel rendelkező készülék dobozának (á la fémházas DVD) és ekkor nem földeljük le sehogyan, de le is földelhetjük a szokásos módon, vagy köthetjük az EPH-ra is, a vonatkozó előírások ezen három lehetőség közül tudtommal egyiket sem tiltják egyértelműen.
"valamint a transzformátort egy olyan nyák lapon helyezik el, ami szigetel a DVD fém külső háza felé).
Én így értelmezem - lehet helytelenül."
Ezzel teljesen egyetértek.
Azonban a vonatkozó szabványt ismerő szakembereknek szigorúan meg kell különböztetni a következő két kategóriát:
- "ez a fém házú készülék kettős szigetelésű, rajta is van a kettős szigetelés jele"
- "ezen fém házú készülék felépítése alapján kettős szigetelésű, sőt a kettős szigetelés jele rajta is van belül a tápegységén, de kívül a készülék burkolatán sehol nincs rajta a kettős szigetelés jele"
A kérdés az, hogy a második kategóriájú készülék fém burkolatát a vonatkozó szabvány szerint a telepítő köteles-e leföldelni.
"multiméterrel lehet-e, illetve hogyan lehet meggyőződni a védővezető megfelelőségéről?"
A multiméter által használt ezred amperes mérőárammal nemigen tudod megállapítani, hogy hogyan fog szerepelni az a védővezető akkor, amikor a rajta átfolyó áramnak le kell csapnia pl egy 10 amperes biztosítékot. Lehet, hogy az éppen mért ellenálás alapján meglenne a 10 amper, de pl ha valahol olyan vékony a vezető, hogy már 5 ampernál elolvad (vagy olyan vacak egy kötés), és emiatt meg sem mozdul az a biztosíték, az ilyen védővezető nem véd meg senkit.
hogy tudom összekötni egy mágneskapcsolót, hogy zöld nyomógombra megnyomom, összeérinti (mágneskapcsolóban) és ha megnyomom a piros gombot, akkor megszakítja?
Az nem olyan nagy baj, a nagyobb baj hogy én sem, pedig esküdni mernék hogy találkoztam már 4 től nagyobbal. Azért nézd át ezt is, elég kulturált megoldásnak tünik:
A tr. Azért a földelésüket többféle képen különböztetik meg van a tekercseknek a földelése amivel létrehozzák a föld potenciált, de az a hálózatra jellemző nem magára a tr. a tr. házát, vasmagját is szokás földelni néhány esetben ez kötelező. De a kettős szigetelésű tr pontosan a következőt jelenti:
- a tekercselések zárlata esetén sem a vasmagra sem a másik tekercselésre nem lehet hatással
- olyan a kialakítás, hogy a tr. tekercselését és vasmagját nem lehet közvetlenül érinteni.
Most hogy ezeket a jellemzőket hogyan definiáljuk szabványban és más módon az csak jogászkodás :) A védelmi mód a kettős szigetelés csak magára a tr. vonatkozik sem a betáp sem a kimenetén lévő hálózatra nem.
Ugyan ez az analógia vonatkozik minden berendezésre amin ez a jelölés megtalálható.
"Ezt a kérdést nem értem, tehát nem tettél fel mégsem egyértelmű, világos, gyakorlati kérdést. :)"
Hát persze.
Elhangzott, hogy a kettős szigetelésű transzformátor nem földelhető. A kérdésem az volt, hogy az a kettős szigetelésű transzformátor földelésének minősül-e, ha annak szekunder tekercsének egyik kivezetését földeljük.
Nincs itt semmi ellentmondás, csak van!
A minden logikától és gyakorlati ténytől messze elrugasztkodott tény, hogy a transzformátornak van vasmagja, primer tekercse(i) és szekunder tekercse(i). ha ezek bármelyikét földeljük, akkor a transzformátort földeljük.
Vagy a szabványfejűek bolygóján a transzformátor= vasmag?
A világon semmi gondot nem okoz. Sok mindent lehetett olvasi itt, de törpefeszültégű a riasztóközpont panelja, és nem a riasztóközpont. Kettős szigetelt a riasztóközpont trafója, de nem a riasztóközpont. Azt is írjta valaki, hogy a dobozt villámvédelmi okból kell EPH-ba kötni. Nos, a villámvédelem és az EPH kb Makó-Jeruzsálem esete. Tehát a zöldsárga drót nem villámvédelmi okból kell a központba. Lehet hogy EPH miatt? Lehet, csak akkor azt mondja nekem meg valaki, hogy abba a sorkapocsba amibe kb egy 1m2-es vezetéket lehet bekötni, hogy a túróba köt eph vezetéket? Szóval ott tartunk, hogy van a riasztóközpontban egy kapocspont, rajta a földelés jele, egy darabka vezeték amivel át lehet hidalni az ajtót, a riasztó leírásában leírva hogy az árnyékolásokat a dobozra kell kötni és földelni, de valami rejtélyes okból senki sem akarja leföldelni azt a nyomorult központdobozt.
Azt irtam, hogy nem értek a riasztókhoz/rendszerekhez, de röpködtek a különböző érintésvédelmi módozatok, azokba szóltam csak bele, nem a riasztó rendszer földelésébe
Jól látod: a trafó garantálja a II év. osztályt. Megerősített (szigetelésü) hozzávezetések a primer oldalon és a szekunderen már mindegy mi történik...
Ez is az egyik ok, amiért állandóan hálózaton vannak, mert a kettős szigetelés kritériumait gyengíti, ha még hálózati kapcsoló is bekerül. Annak a mérete, vezetékezése mind veszélyforrás, földzárlat szempontból...Itt jönnek be a kapcsolóüzemü tápok, mert kisebb a nyugalmi teljesítmény felvételük és csak akkor és annyit fogyasztanak, amennyit a működés megkíván.
Kicsit összekeverednek az érintésvédelmi módok/fogalmak. Miért kezelitek egyformán a kettős szigetelés II., védőelválasztás, törpefeszültséget III/A/B/C, és az I-es osztály (védővezetős) megoldásokat? Mindegyiknek más a célja/alkalmazhatósága.
A számítógépes/DVD-s példából kiindulva: hiába van ott általában kapcsolóüzemü táp, akkor sem hálózatfüggetlen a szekunder oldal, mert a tápegységben mindenütt ott figyel egy kerámia kondi a primer DC és a szekunder (negatív) között...ennek ellenére is lehet a védőföldet (GND-t) átvinni a fémházakra. A védőelválasztás meg megint egy teljesen más eset. (műtők, stb.) ott villamos és mechanikai eszközökkel oldják meg, hogy biztosan ne legyen földpotenciál felé semilyen feszültségkülönbség...(tekercselétechnikai, szigeteléstechnikai, mechanikai szilárdság védelmek)
Én a riasztóberendezéseket a szórakoztatótechnikai berendezések megoldásával hasonlítanám össze: kell egy elektronikát tápláló DC táp, ami lehet trafó+ egyenirányítás/stabi, vagy kapcsolóüzemü táp. A primer (230 V)sima kétpólus, a szekunder negatív pedig testpotenciálon...(az akár földelhető is, mert miért ne???)
Én úgy emlékszem (lehet, hogy az ismeretem nem pontos), de a kettős szigetelés elve a következő:
Az érinthető hálózattal összekötött fém részeket két külön védelmi szigeteléssel kell ellátni (pl fűnyírónál a villanymotor tekercselése és szigetelései az első védelmi vonal, a második pedig a műanyag tokozott burkolat, DVD-nél első védelmi vonal a transzformátor tekercselése, szigetelése (egymástól elválasztott pri és sec oldal), valamint a transzformátort egy olyan nyák lapon helyezik el, ami szigetel a DVD fém külső háza felé).
En -tudjatok- egyszeru ember vagyok. A lefoldelem nem foldelem temaban a kovetkezot nem ertem. A szamitogep tapja foldelt. A tap szekunder oldalat bizonyosan osszekotjuk ezzel a folddel (gondoljuk arra mikor az alaplapot fem csavarral rogzitjuk a hazhoz). Tehat a szekunder oldal "foldje" es a halozat foldje egy potencialon van.
Ezek utan nem ertem, hogy mi hibat okozhat, ha a riaszto gnd-jet, es a halozat vedovezetojet osszekotom?
A hozzászólásaid alapján feltételeztem, hogy tudsz válaszolni.
Tán tudok.
Én egyszerű és szerintem egyértelmű, világos, gyakorlati kérdést tettem fel.
Na, ezt nem.
A transzformátor leégése nem okozhat olyan problémát, hogy a szekunder tekercs és az azzal galvanikus kapcsolatban lévő megérinthető részek (GND, fém ház, a készülékhez galvanikusan kapcsolódó egyéb eszközök) "veszélyesen aktívak" lesznek?
Nos, itt kettéválik. Ami a fémházat illeti, ha rajta van a kettős szigetelés jel, akkor nem. Vagy te egy fémdobozos kettős szigetelésű transzformátort csak azért is le szoktál földelni? Én nem. Ami a szekunder tekercset és arra kötött berendezéseket illeti, azok érintésvédelmét meg kell oldani, mert a kettős szigetelés maga nem jelenti azt, hogy azok védve lennének. Feszültségáthatolás elllen a biztonsági transzformátorok vannak, tudod, zárlatbiztos, stb. De ez még mindig nem érintésvédelem kategória. Az üzemi vezetők megérintése akkor lesz csak érintésvédelmi kategória (is!), ha megengedjük, hogy üzem közben fogdossák azokat.
Ez ellen a szekunder földelésével nem szabad védekezni a kettős szigetelés miatt?
Ezt a kérdést nem értem, tehát nem tettél fel mégsem egyértelmű, világos, gyakorlati kérdést. :)
Az ördög nem alszik, csak reszelgeti a rugót a háttérben, mondta mindig munkavédelmi oktatóm
Itt mintha keveredne a törpefeszültség és a kettős szigetelés, a biztonsági trafó fogalma és még a leválasztás fogalmával, mást nem is emlitve
A 2ős szigetelés nem azonos a biztonsági trafó külön csévetestjeivel, persze lehet kettős szigetelésű egy bizt.trafó is, de forditva nem
Riasztókhoz nem értek. Van abban a hálózatban törpefeszültségnél nagyobb?
Mert ha nincs, a trafóhoz bejövőn kivül, akkor kielégiti az érintésvédelmet a törpefeszültség, akármit is csinál a szerelő a dobozban, annak a hálózatján
Két dolgot szeretnék kérdezni: Egyik, hogy multiméterrel lehet-e, illetve hogyan lehet meggyőződni a védővezető megfelelőségéről? Másik, hogy ha van egy vezérelt és egy normál villanyórám, akkor egy ilyen 4 pólusú fi relével tudom mindkettő áramkört védeni?
1: A hivatalos magyar előírások szerint minden 230/400V-os energiával működő - és a kettős szigetelés jelével el nem látott - érinthető fém burkolatú készülék házát le kell földelni. Tehát a forgaalomból azonnal ki kell vonni minden olyan készüléket, amin nincs rajta a hivatalos duplanégyzet jelzés és bármilyen érinthető fém része van. Vagy meg kell oldani a berendezések szabványos utólagos földelését, tehát pl zöld-sárga vezetéket kell kötni a DVD lejátszó házára, vagy pl minden fémházas mikrofonra.
VAGY:
2: A gyakorlatban az alakult ki (habár hivatalosan nem meri senki leírni), hogy minden kettős szigetelésű transzformátort egyútttal biztonsági leválasztó transzformátornak is tekinthetünk (habár a valóságban többnyire nem azok), ennélfogva az ilyen trafókkal táplált berendezésekre a leválasztott rendszerek enyhébb érintésvédelmi követelményeit is alkalmazhatjuk.
Üdv! Lehet hogy tényleg valami mehanikus gondja van/volt, egy próbát tettem a kondenzátor csere ügyben, De nem volt ilyen a boltban... Vissza tettem, be indítottam és most hiba nélkül üzemel, tényleg nem tudom mi a gond/baj (vagy a kondinak jót tett az utazás :D :D)
"De egy riasztóközpont, amit szerelő kinyit, vezetékeket rángat, majd visszagyűr,"
Nem hinném, hogy az érintésvédelmi szabvány bármely berendezés kinyitott (éppen szerelés alatti) állapotára is vonatkozna.
Ezzel az erővel az összes berendezés és gép összes 230/400 voltos csatlakozási pontjára is kötelező lehetne egy-egy extra műanyag védőkupak, mert mi van, ha véletlenül a szerelő kezében van egy benedvesített százas szeg...
"Nem a trafó jelenti a veszélyt, hanem a vezeték."
Ha az általam említett (földeletlen csatlakozőjú, ám kettős szigetelésű trafójú) DVD lejátszóba bedugok egy vezetékes mikrofont, akkor azon mikrofon fém házát elvileg kötelező lenne leföldelni?
Mert ha a mikrofont nem kötelező és ha ugyanazon DVD fém házát sem kötelező, akkor a riasztó dobozát miért lenne kötelező leföldelni?
Nem semmi mit össze túlóráztok a témán, prdig pofon egyszerű. Dk le is írta. Egy nyomtatót vagy egy dvd lejátszót nem kell földelgetni, a kettős szigetelés teljesen jó védelmi mód. De egy riasztóközpont, amit szerelő kinyit, vezetékeket rángat, majd visszagyűr, ajtót csuk rá, majd visszakapcsol, az már nem ugyan az. Nem a trafó jelenti a veszélyt, hanem a vezeték.
"Teljesen furcsállom, hogy erről beszélni kell..."
A hozzászólásaid alapján feltételeztem, hogy tudsz válaszolni.
Én egyszerű és szerintem egyértelmű, világos, gyakorlati kérdést tettem fel.
"a hozzáférhető vezetőképes részek ne legyenek veszélyes aktívak se normál állapot, se pedig egyszeres hiba esetén"
A transzformátor leégése nem okozhat olyan problémát, hogy a szekunder tekercs és az azzal galvanikus kapcsolatban lévő megérinthető részek (GND, fém ház, a készülékhez galvanikusan kapcsolódó egyéb eszközök) "veszélyesen aktívak" lesznek?
Ez ellen a szekunder földelésével nem szabad védekezni a kettős szigetelés miatt?
"Ha tehát egy kettős szigetelésű transzformátor szekunder tekercsének egyik kivezetését földeljük, az nem sérti a transzformátor kettős szigetélésének mivoltát, mert nem a vasmagot földeltük?"
Most látom kérdésed és ha megengeded és ha eddig nem vált volna egyértelművé; a szekunder oldalon nem földelünk semmit!! (Nem tévesztendő össze a szekunder oldali közös pont kialakítása a primer oldal védőföldjével.)
A kettős szigetelés alatt azt értjük, hogy a szóbanforgó alkatrészek egymástól és a külvilágtól is el vannak szigetelve. Tehát a kettős szigetelés akkor válik valóra, amikor a külvilágtól is elszigeteljük. Ilyen módon egy csupasz transzformátor nem lehet kettős szigetelt.
(Vannak biztonsági transzformátorok amiket a gyerekjátékokhoz készítenek és vannak olyanok amelyek nem biztonságiak. A tekercsek elhelyezése, felcsévélése határozza meg, milyen biztonsági besorolást kap egy transzformátor.)
-simán 8 cm vastagra vágatott pallódarabot felcsavarozol a falra, a fára tudsz csavarozni. (A közepét ki kell fúrni, ahol átvezeted a vezetékeket, a fára rá tudják hajtani a hálót szigeteléskor.)
Konnektornál:
- veszel szerelvénydobozt erősebb anyagból (pl a nyolcszögletű Düwi-t)
- megméred a mélységét, ezt levonod a 8 cm-ből, marad kb 2 cm.
- 2 cm vastag deszkadarabot felcsavarozol (dübelezel) a falra, erre rácsavarozod a szerelvénydobozt és hajrá.
Persze ez csak a teszkógazdaságos változat, a gyári megoldások elegánsabbak. :)
A motor kapocstáblán is megteheted: a hat csavart szemből nézve, ha a felső kettőt cseréled, akkor a vele átellenben lévő (alsókat) is...(ha U és V, akkor X és Y)
A transzformátor kettős szigetelésű mivolta azt jelenti, hogy a transzformátor, mint készülék milyen védelmi móddal van megkínálva azért, hogy "a hozzáférhető vezetőképes részek ne legyenek veszélyes aktívak se normál állapot, se pedig egyszeres hiba esetén"
Most mondjuk szerencsém van mert ezzel a módszerrel megoldható. Csak az a baj hogy ebből a szekrényből 2 szivattyú megy és speciel ez a szerencse hogy most mind a kettő fordítva megy mindezt úgy hogy a betáp részhez nem volt nyúlva. De ha csak az egyik ment volna rosszul és csak a motoron lehet fordínai az hogy oldható meg? Mert hála az olasz előrelátásnak olyan rövidre szabták a vezetéket hogy ne lehessen benne ilyen műveletet megcsinálni
Van egy olyan problémám hogy van egy 3 fázisú csillag-delta motorom és amikor elindul csillagban akkor is rossz irányba forog amikor pedig átvált deltába akkor is. Hogy kell ilyen esetben forgásirányt váltani? A kapocsdekniben (mivel csak itt van elég vezeték) elég csak az egyik oldalon megcserélni két fázist vagy mind a két oldalon kell?
Akkor vagy megveszed a KOPOS cuccot, vagy vársz, amíg kész a szigetelés, és becsavarsz a szigetelésbe egy ilyen dübelt, abba meg a lámpát.
Dugaljaknál viszont bajban leszel, talán gipszkarton szerelvénydobozzal lehet kísérletezni (miután az EPS fenn van a falon, de még hálózás előtt), vagy falon kívüli dugalj+ez a Fisher dübel, de ennél a kiemelőnél masszívabb megoldás szerintem nem nagyon van.
Én mint villanyszerelő úgy szoktam betenni a befúrós nyitást, hogy a tokot teljes hosszában átfúrom a 10-es fúróval, és mikor az érzékelőt beteszem, beforrasztom az ellenállást, a vezetékre meg hajtok egy ilyet.
Fogadjunk meg sem néztétek hogy van betéve, csak rámértetek.
Az nem az a nagyságrend ahol gondot okoz. Egy dolog egyébként lehet. A légsürítő dugattyúja melegedve szorulhat, még hidegen könnyen jár, ez nem lehet gond?
Szia, Meg mértem a Kapacitását, (Kondira 20μF van írva, és a műszerem szerint ennyi is :) De ha nem egy drága dolog, akkor meg kísérlem a cserét! :) Óra nem romlott el, mert ha meg haladja a tartály nyomása a 8Bart, ki old a biztonsági szelep, és le üríti a tartály nyomását :)
Van egy kompresszorom, ami nem úgy üzemel ahogy szokott....
A jelenség a következő: Be kapcsolom, dolgozik a gép szépen.. és ahogy emelkedik a légtartályban a nyomás (4Bar nyomásnál) "El fogy a motor ereje" Le áll, és csak morog.... nem tudja tovább termelni a levegőt (azelőtt 8 Bar nyomásig minden probléma nélkül fel tolta a nyomást!) De ha ki ürítem a tartályt, újból fe tudja pumpálni a nyomást 4Barig....
Szerintem mehanikus hibája nincs ( arra gondoltam elsőre, hogy meg szorult a dugattyú, de nem, mert a motor tegelyét kézzel forgatva akardály mentesen könnyedén forgatom) Nem nagyon értek a villanymotorokhoz, de szerintem ez aszinkron motor, tehát mi lehet a hiba oka?!
Nem gond ha nem értesz valamihez, csak akkor ne kezdj el okoskodni. Mert amit én irtam az nem zárja ki amit te irtál. Nézz utána kicsit ha érdekel mi is az EPH jelentése, és a gyakorlatban mit jelent.
Ez nem gonoszság, hanem az igazság. Ha akartátok volna, bekerülhettek volna azok az ellenálások az érzékelőkhöz is. Csak gondolom sok volt a nyitás, és könnyebb volt így. :-) Nem baj, hozzá szoktunk már a trehányságodhoz. :-)))))
Emlékszem, valamikor a TV szervízasztalokba gyárilag be volt építve a tükrön felűl egy 1:1-es trafó. Így biztosították az érintésvédelmet. Mert akkoriban úgy volt, hogy a villásdugó helyzetétől függően a fázis rajta lehetett a sasszin!
Akinek nem volt trafója, az úgy kezdte a mérést, hogy ellenőrizte, hogy a nulla legyen a sassszin. Ha ugyanis egy műszeres vizsgálatot akart végezni mint pl. osszcilloszkópos mérést, akkor a szkópot tönkre tette volna, nem beszélve a csillagokról, amit láthatott az ember...:)
Ma már a gyártó utasításai alapján kell ezt a kérdést kezelni.
Vagy: Ahol dolgozom, az asztalok és a polcai fémvázasak és ezek mind le vannak földelve. Szerintem ez veszélyes, mert ha valahol -ezen a betápláláson- zárlat keletkezik, akkor az éppen mérés alatt lévő berendezést tönkreteheti. Nem beszélve, hogy a labortápegység szekunder oldalán kijövő tápfesz könnyen érintkezhet a primer oldali védőfölddel. Pedig éppen azért küzdünk, hogy ez ne következhessen be.
Egyébként megjegyzem, hogy éppen ezen tiztázatlan műszaki kérdések, anomáliák miatt nem voltak biztonságosak az orosz és kínai műszaki cikkek. Ezért nem engedte a fogyasztóvédelem mert az európai szabványnak nem felelt meg. (Meg a józan észnek.) :)
A karácsonyfa izzókat meg sem említem...
Úgyhogy most beletenyereltünk egy nagyon kényes témába.
Ez rendben is volna. Csak annyit fűzök hozzá, hogy ne tévesszen meg senkit, hogy földelt, 3 pólusú csatlakozós a berendezés. Mert hogy belül hová ill. miképpen van bekötve arra nem utal semmi.
Továbbá azt is megjegyzem, hogy a kettős szigetelés és a védőföldes védelem nem átjárható, nem keverhető. Ezt nem pont neked mondom, lejjebb azt hiszem ezermester használta rendszeresen tévesen a kifejezést.
Nem feltétlen független. Hiszen épp erről írtam nem? :-)
Vagyis arról, amikor nem az! Bizony előfordul. Főleg régebbi készülékeknél amik földelt csatlakozóval rendelkeznek.
(Kapcsoló üzemű tápegységekről nem esett szó)
Azt hogy: "Az a jelkábel független a védőföldtől" nem jelenthetjük ki, mert vagy az, vagy nem. van ilyen is, meg olyan is. Van készülék ami ugyan nem földelt csatlakozóval rendelkezik, de külön földelő csatlakozása van ami a GND földelésére való.
Iparban is gyakori, sőt általában kifejezetten előírják a jelkábel GND vagy árnyékolás (ami aszimmetrikus jelvezetésnél ugyan az a potenciál) földelését. Galvanikusan mem leválasztott aszimmetrikus jeleknél ez szokott problémát okozni...
Az a jelkábel független a védőföldtől, tehát földfüggetlen! Nem árt ezekkel tisztában lenni.
Amikor anno a kapcsolóüzemű tápegységeket megalkották, a legnagyobb problémát a fázis leválasztása az áramkörökről okozta. Erre vannak különféle megoldások. Érdemes utána nézni mielőtt az emeber ilyesmivel foglalkozna.
Igazából az a tuti, ha mindenhová leválasztótrafót tennénk. Csak az drágítja és nehezíti a berendezést.
Ugyancsak nem keverendő az EPH és a villámvédelem.
Mi a célod? Darából akarsz egész szemeket csinálni? Én egyszer egy nyomdagép forgásirányát változtattam meg, mire észrevettem, az összes teszkósujságról visszaszedte a betűket. :-)
Sziasztok. Egy terménydaráló villanymotor forgásirányát szeretném megfordítani. Itt egy kép a bekötéséről. Már próbálkoztam de én nem jöttem rá. Mit cseréljek meg rajta?
"Egy transzformátor kettős szigetelésű mivolta az magára a transzformátorra vonatkozik (gyakorlatilag a vasmag bekötendő-e a védővezetőbe), a primer és a szekunder közötti viszonyokra semit sem jelent"
Ha tehát egy kettős szigetelésű transzformátor primer tekercsének egyik kivezetését földeljük, az nem sérti a transzformátor kettős szigetélésének mivoltát, mert nem a vasmagot földeltük?
Szerintem véletlenül átgondoltál a törpefeszültségre vagy a villamos elválasztásra. Egy transzformátor kettős szigetelésű mivolta az magára a transzformátorra vonatkozik (gyakorlatilag a vasmag bekötendő-e a védővezetőbe), a primer és a szekunder közötti viszonyokra semit sem jelent - arra a biztonsági szigetelőtranszformátor jel mondana valamit.
A szekundert akkor lehetne kettős szigetelésűnek tekinteni, ha a készülékeken rajta van a szimbólum (rajta volna egy PIR-en, amit törpefeszültséggel tápoznak, egy 230 V-os kettős szigetelés jel?), a kábelezés meg szintén köpenyes vagy műanyag csőbe/csatornába burkolt, és névleges feszültsége legalább 500 V.
"Ha jól tudom mindent, ami egy kettős szigetelésű transzformátor mögött van, szintén kettős szigetelésűnek kell tekinteni, tehát jelen esetben nemcsak a trafót, de az egész riasztórendszer egyetlen pontját sem szabad a hálózat földjével öszekötni
Akkor az élet nem mindig "szavbványos":
Van egy laptopom kettős szigetelésű adapterrel. Fogom és bedugom a fémházas és egybként földelt asztali audio rendszer jelkábelét a laptop audio kimenetébe.
És máris le van földelve a kettős szigetelésű laptop és még csak nem is tudok róla feltétlenül :-)
"Ami azt illeti, én elég sok panelon emlékszem földelés jelével ellátott kapocsra,"
A 230 voltos hálózat földvezetőjén olyan zavaró feszültségek fordulhatnak elő (a közelben lévő egyéb fogyasztókból), amelyek esetleg megzavarhatják a riasztó érzékeny bemeneteit.
A panelon lévő földelés feltételezhetően úgynevezett jelföld, ami a környezetben lévő fémtárgyak (magyarul EPH :) és kábelek árnyékolása lehet,
de a hálózati földelést a panelra kötni peches esetben zavarokat okozhat a panel megbízható jelzővonal-érzékelésében.
Tovább nehezítheti a riasztóközpont dolgát, ha esetleg földhurok alakul ki egy feszültség-érzékenyebb ponton.
" Ha a trafó kettős szigetelt, szigorúan tilos földelni, de a trafót, és nem a dobozt!"
Ha jól tudom mindent, ami egy kettős szigetelésű transzformátor mögött van, szintén kettős szigetelésűnek kell tekinteni, tehát jelen esetben nemcsak a trafót, de az egész riasztórendszer egyetlen pontját sem szabad a hálózat földjével öszekötni (ebbe beleértve a kábelek árnyékolását, vagy pl a fém testű érzékelők, stb házát is).
Most jön a szélsőséges okfejtésem amit megint le fognak fikázni :-D
Azért másik példaképet szúrok amin a csavaros föld van, nehogy a lenti téma folytatódjon, és nehogy a fejemhez vágják, hogy ugyanazt a képet raktam fel……stb :-)
Mint látszik a táp csatlakozó az ajtó mögött van. Mondjuk aksi cserekor kicsúszik a fázis és becsípődik ajtózáráskor a műanyag táp és az ajtó közé, az érvég felsérti a festéket. Az ajtó zsanér szinterezett, nem érintkezik a földelt házzal, a zár viszont csupasz fém, ami berakáskor megkarcolja a lemezt… Szerelő elcsoszog a kiselosztóhoz 230 vissza, bár világit a system led, de hát „bizhtos már ilyen volt” és elmegy . Persze a kulcs a riasztó zárba marad, tulaj odamegy és ott is marad, itt a mese vége :-D Jó éjt gyerekek.
Azért látszik hogy miért van annyi 1-2 fős villanyszerelő vállalkozás! Egy bedob egy hibát és egyből mindenki a vérét szívja, majd összeverekednek rajta. :-))))
A riasztóközpont dobozát le kell földelni, árnyékolásokkal együtt, ez nem is kérdés. Az ajtó, fémesen érintkezik a dobozzal, de az a fémes érintkezés nem minősíthető villamos kötésnek, ezért át kell hidalni. Egy csúszósarut azért nem egy nagy szám rátolni az ajtóra.
Nekem az rémlik a DSC központomhoz volt két spéci alátéttel ellátott anya. Mikor a sarut felraktam az alátét a fémház és a saru közé kellett rakni és a meghúzáskor a karmok az alátéten belevágtak a festékbe és nem kellett fémtisztára pucolni.
Egy logikai kérdésem lenne!
Ha a fémházra rá van kötve a védővezető, akkor azt az ajtóra átvezetni minek? Amíg van fémes kontaktus az ajtónak a házzal a védelem rá is kiterjed, amikor nincs akkor meg nem kerülhet veszélyes potenciál rá. Illetve amíg a ház védővezetője rendben, elvileg, soha nem kerülhet.
Ez így korrekt, bár lesznek majd olyak akik előveszik azt a szabályt, hogy nem szabad külön saruba préselni hanem csak egybe, ez így igaz de ne törődj velük . Mióta EU tagok vagyunk már az is le van szabályozva hány fokos szögben üljek a WC-n, mégis minden egy kalap sz…
Amúgy már megszoktam, hogy bármit felrakok lefikázzák. Bár kevesen tudnak feltenni olyan képet a munkáikról mint te, hogy ők jobban dolgoznának. Szeretem ha valaki képekkel érvel, mert a hasznosat át kell venni, elvileg erről szólna a fórum.
Ami azt illeti, én elég sok panelon emlékszem földelés jelével ellátott kapocsra, és a dobozokon csavarral, és a készletben sarus vezetékkel az ajtóhoz. Ha a trafó kettős szigetelt, szigorúan tilos földelni, de a trafót, és nem a dobozt!
Egy 3-4 éve szerelt riasztóm sziréna részét kellett szigetelés miatt le, majd fel szerelni, visszakötésnél 220v rázott meg. Elkezdtem keresni a miértjét, a földelő vezetőn(árnyékolás) 220v fázist mértem, az elosztó mögött földelés összekötve, de a 'szonda' elrozsdásodott és nem vezetet már le semmit se. Valami zárlatos is volt, azt lekötöttem teljesen, és megszűnt a hiba, új földelés kell majd, addig nullázva lett. Riasztó megúszta az egészet, és szerencsére én is :)
Na tudtam, hogy feldobom a topicot. :-D megindult a pezsgés :-D Elárulom a nagy titkot, gyárilag a riasztókhoz kettős szigetelésű táp létezik, csak mivel hazánkba a legtöbb vállalkozó mindenből a legszarabbat veszi, ezért már be se hozzák mert nem lehet eladni, ezért már ha rákérdezel a hazai importőr is csak pislog. Ez pont olyan mit pl a 230-as spotok, ha a tulaj veszi 10-ből kilencszer rásózzák a 12V-s keretet,és kezébe nyomnak hozzá egy 230-as foglalatot. És amikor bután nézel rá, azt mondja „higgye már el a boltba azt mondták jó” erre kiveszek a kocsiból egy erre a célra fenntartott 230-t és megkérdezem, ha az ő esetében elolvad a vezeték és hozzáér a kerethez mi lesz??
A riasztópanelt a legtöbb szerelő a dobozhoz földeli, oka egyszerű például egy családi házba de akár egy nagyobb kiépítésnél nincs lehetöség EPH kiépítésére. Illetve vannak gyártók akik az infrák kábeleinek árnyékolását javasolja a fémdobozhoz vagy EPH-hoz kötni (lásd DSC)
Érdeklődnék, hogy léteznek-e még (csövek végére húzható) fém elosztó/kötő dobozok (esetleg komplett rendszer).
Olyan helyen kellene számítógépes/riasztó/mérő/vezérlő vezetékeket vinni, ahol erőteljes a rágcsáló látogatottság.
A készülékek előtti utolsó szakaszokra is jó lenne valami, ami könnyebben kezelhető, mint a fém gégecső, de gondolom az egér/nyest ellen mechanikailag védő fém harisnyát nekem kell majd feltalálnom :)
Terv kell, a tervet bejegyzett villamos tervező készíthet (vagy egy hozzáértő szaki és a mérnők aláírja), terv alapján kell dolgozni, ha te látsz olyat benne a mi szerinted hibás leírod és jegyzőkönyvezed tételesen, kell még műszaki ellenőr a megbízó részéről villamos szakterületről, kell a kivitelező részéről műszaki vezető villamos szakterület. A műszaki ellenőr illetve vezető is írhat véleményt sőt az ellenőr akár le is tilthatja a munkát.
A tervet be kell mutatni a villamosenergia szolgáltatónak jóváhagyásra, ők szokták megadni mekkora a maximális teljesítmény a háznak és milyen tulfesz és egyéb védelmet kérnek, nem mindegy hogy van e villámvédelme a háznak. Gáz hálózatról sem szabad megfeledkezni.
Szóval én nem csinálnám, visszadobnám a terveket és a társasháznak is jelezném mi minden nem stimmel. Elvégre valaki fizeti a révészt, szarért meg nem fizetünk :)
A tervekben jelezni kéne hogy milyen előírásokat vett figyelembe.
A terv konkrétan:
- lehet NKI simán felszállóként, de lehet kismegszakító is.
- Kell tűzvédelmi főkapcsoló és főbiztosító
- Kell EPH csomopont
- Kell földelést tervezni, plusz be kell rajzolni a víz és gáz bekötését is az EPH-ba
Ezek egy részéhez a villanyt a kerítés ellett lévő mérőórától oda lehet vinni, azt nem kell a házból. Viszont ha vezérelni akarom, akkor ahhoz bentről kell kábel.
Az NKI-kal kapcsolatban csak annyit fűznék hozzá, hogy a szakaszolhatóság miatt tudtommal strangonként szükséges egy szakaszkapcsoló amivel tehermetesíted az olvadó biztosítókat. (Legalábbis mikor mi csinaltuk a tervező is kért, és a műszakis is "ellenőrizte" a meglétét.
Lépcsőházi főelosztót kellene cserélnem, regszer is adott lenne hozzá, de ott elbizonytalanodtam hogy kaptam egy tervet. Oké, adott lenne a szekrény mérete, mert a régi toki elé lenne felrakva és ebbe kellene a kábeleket átforgatni.
A lépi betáp 4*150szamkam, innen a szekrényen belül lenne elosztva és menne tovább szintenkét külön 4*10 vagy 16-on (meglévő) az emeletek betápja.
A méretlen emeleti gerinceket ha később cserélnék, itt még megtartható a TN-C vagy már itt kell bontani?
A lépcsőháznak valahol van egy ismeretlen értékű földelése. Ha leverek egy új nyársat akkor azt bekötve az eph-ba és onnan a szekrénybe elmegyek akkor az megfelelő-e kialakítás és sorrend szempontjából?
Ha terv készült, akkor mennyire kell azt követni, illetve betartanom? Tervezővel beszéltem, de egy pék szokott ennyire mellébeszélni. Pl: én anyagot nem írtam a tervbe, eph nincs a rajzon, maga azzal ne foglalkozzon, tűzvédelmi főkapcsoló? Azért van a szekrényben az a mágneskapcsoló! (mondjuk ha pont a működtető tekercséről kimarad a fesz akkor mi lesz?:) meg honnan szed nullát szolgáltatói négyvezetékes rendszerből?)stb.
Műszakilag teljesen üzembizonytalan a rendszer, hiányoznak pl a tűzvédelmi kapcsolók, stb. tehát ez a terv szerintem nem terv. A felszállóvezeték védelmét nki kazettával tervezték, de kérdem én, ha elmegy egy fázis, akkor az adott emelet összes lakójától vegyem el a villanyt betétcsere idejére? Arról nem is beszélve, hogy 80-160A-es nki kazettákat ismeretlen terhelés alatt én az életben nem nyitnék ki.
Minden jogszabályt és magyarázatot szívesen fogadok, mert nem akarok alászaladni.
Nagyon köszönöm a segítséget, megpróbálok másik energiatakarékos izzót használni. Különben digitális multiméterrel mértem a feszültséget. Már a padláson az összes szerelvénydobozt is átnéztem, hogy nincs-e valami gond.
Az itt leírt helyzetben tégy próbát az energiatakarékos lámpákkal, mert egy nagy belső impedanciás műszerrel mindig fogsz valamit mérni...(kapacitív csatolás párhuzamosan futó vezetékek között).
Az itt leírt helyzet:"Már a vezetéket is kikötöttem a kapcsolóból, így csak a nulla megy direktben a fázis ág nem csatlakozik sehová"
Nincs semmilyen jelzőfény a kapcsolóban. Már a vezetéket is kikötöttem a kapcsolóból, így csak a nulla megy direktben a fázis ág nem csatlakozik sehová, mégis mérek valamekkora feszültséget. Volna erre valamilyen megoldás? Vagy próbáljak másik izzót nézni?
25m hosszú 40-es védőcsőbe bele lehet tolni az 5x10-es NYY kábelt? Mármint nem átmérőre :) Hanem ezen a hosszon nem szivat meg?
Kaputelefonhoz, csengőhöz, kapuhoz ilyesmihez is raknék le kábelt 25 m hosszon. 3db 3*0,75-ös MTK-ra gondoltam. Ez viszont már nem messze nem olyan merev mint a NYY kábel (nyílván), ezt ha tolom, át lehet segédeszköz nélkül tolni 40-es csőben?
Új fiú vagyuk a fórumon, és a következő problémám lenne: A nyaralóban lecseréltem az összes izzót energiatakarékosra. Azt vettem észre, hogy éjjszaka sötétben a menyezeti lámpa periodikusan fel-fel villan, persze nagyon-nagyon halványan csak akkor lehet észrevenni, ha éppen odanézek. Szinte minden helységben tapasztaltam a problémát, kivéve az éjjeli szekrényen lévő kislámpánál, ami a konéktorba van dugva, és szintén energiatakarékos izzó van benne. Külön biztosítékon vannak a konektorok, és külön a világítás. Ami a furcsa számomra, hogy a menyezeti lámpánál lekapcsolt állapotban betekert izzónál 20, izzó nélkül 60 V. körüli feszültséget mérek. Hagyományos izzószálas lámpánál nulla voltot. Már a kapcsolóból is kikötöttem a vezetéket, így csak a nulla megy direktbe, mégis mérem az értéket. Normális ez? Egyáltalán miért pislantanak az izzók? Előre is nagyon köszönöm a segítségeteket.
Négy hete voltam Gödön aksit cserélni. A riasztóban a szokásos gombolyag, megspécizve azzal, hogy az aksit berakták bekötés előtt, a kötések forrasztás nélkül. 34 bekötött zóna mire kihámoztam az aksit vagy 8-10 csupasz vezeték meredezett felém, 6 óra volt mire kiméregettem mindent.
Ugye tudod hogy ez pont olyan mint a kócos, csak a kóc el van dugva a csatornába. Működését illetően semmivel sem jobb mint egy kócos, kinézetét illetően, a felhasználó nem ezt látja minden nap, mert ugye rajta van az ajtó, ha meg szerelő megy, az ha csinál valamit, leveszi a csatornafedelet és előugrik a kóc. Arról nem is beszélve, hogy ha én megyek aksit cserélni, teljesen hidegen hagy hogy néz ki belülről. Tehát mivel működését illetően nem jobb, tulaj számára nem szebb, szerelőt meg nem érdekli, teljességgel felesleges. Innentől kezdve mindegy hogy hány fillér az anyag, és hogy meddig tart, ablakon kidobott pénz. Kb az a kategória, mintha csövezéskor a műIII-as csőre alkoholos filcel rárajzolnád a toldás irányát.
Köszi! A téglát nem rakom be az biztos :) Inkább rátöltök a vízcsőre 40cm földet, majd utána rakom a másik oldalon a villanyvezetéket, plusz fölötte a szalagot.
Van szabványok foglalkoznak vele ezért nincs fenn a netten semmi érdemi információ. Sk telken belül ha a két cső közé beraksz tömör égetett téglát jó lesz. Feléje két ásó nyomni feltöltés után meg jelölő szalagot akkor már nagyon jó vagy.
Kerestem neten előírást védőtávolsággal kapcsolatban, de nem találtam, vagy rosszul kerestem.
Szóval a kérdés:
van előírás védőtávolságra földben védőcsőben vezetett villanyvezeték (max 400V) vs. KPE vízvezetékcső esetén?
Valószínűleg 60-as kanállal ásná a markoló az árkot. Ennek szélére leraknám a vízvezetéket. Másik szélére pedig a villanyt. Így elég lenne egy árkot ásni ($).
De ha láttad volna a mai megrendelőmet még most is csorogna a nyálad. Az az igazi, jól karbantartott, keményseggűfitneszcsibe, egyedülálló anyuka. Több ilyen kéne...
Lelked mélyén nagyon rendes ember vagy. Jó mélyen. És persze a magad módján. Ha neked is lenne üvegszemed, onnan lehetne megismerni hogy melyik az üveg, hogy abba lehetne látni némi emberséget. :-)
