Arról hát te barom. Már minden fűnyírón az van. Nem tudtad?
"ugyanazt a mechanikai munkát jóval kevesebb energiafelvétellel valósítják meg. Tehát energia-takarékosabbak."
Megint csak pár sort olvastál el a guglin. Olyan energiamegtakarítás van, hogy az e-on fizet, ha BLCD motort használsz.
Ezt is el kellett volna olvasnod:
"A BLDC motorok sokkal hatékonyabban alakítják át az elektromosságot mechanikai erővé, mint a kefés egyenáramú motorok. Ez főleg annak köszönhető, hogy a kefék hiánya miatt mentesek az elektromos és súrlódási veszteségektől. A nagyobb hatékonyság a terhelésmentes és kis terhelésű tartományokban érzékelhető leginkább. Nagy terhelésnél a BLDC motorok és a jó minőségű szénkefés egyenáramú motorok hasonló hatékonyságúak."
Amiket felsoroltál, az mind kis teljesítményű fogyasztó. A 175 V-os izzód is. A laptopod is 19 V-ról megy és kb 2,5 A-t ad le. A telefontöltődről meg ne is beszéljünk. Ilyen kicsi fogyasztóknál nem nehéz 5, vagy 19 V-os. Azt azért belátod, hogy nem rendíti meg a hálózatot, még akkor sem, ha 100 v-ra esik a feszültség. Különben ezeket a tápok sem azért működnek 100 V-ról is, mert azzal számoltak, hogy az állatja kecskénél a vezetékezés költségit csökkentsék.
Tegyél a villanytűzhelyedre tápegységet, ahol a feszültség 175 V-rara esik.
Különben szaunáról volt szó, ha jól emlékszem 12 kW-os ról.
Közben utána kérdeztem. A szolgáltató tulajdona a transzformátor, azért egy árva fillért sem fizettek. Amiért fizetni kellett az az egyéb sallangok: villanyóra doboza, méretlen vezeték egy része (messzebb van a villanyóra a trafótól, mint az ingyenes vezeték szakasz), szerelés és egyebek.
Világvégi tanyavilág, de a háztól nem messze volt középfeszültségű hálózat. Elvileg alanyi jogon jár már egy ideje az elektromosság, csak győzd kivárni, hogy bekötik.
Szóval az áramszolgáltató telepített trafót és adott villanyórát is. Össz-vissz 1 tanya kap onnan feszültséget.
Este utána kérdezek, hogy ez járt-e alanyi jogon vagy fizettek érte keményen.
Mivel egy életet leéltek elektromos hálózat nélkül, így nem hiszem, hogy milliókat költöttek volna el. Volt aggregátoruk, heti egyszer ment róla a mosás. Egyébként pedig gyertyával és petróleummal világítottak. Kb. 3-4 éve van náluk is vezetékes áram.
Erről jut eszembe: tudja-e valaki, hogy kb mennyibe kerül manapság egy legolcsóbb 22/0,4 kV trafó telepítse? Épülne egy ház világvégén, egy 22 kV-os vezetéktől kb 100 méterre és nem merik megvenni a telket sem, mert beijesztettem őket, hogy soha nem lesz annyi pénzük, ami kellene ott villanyra.
Ha itt most a BLDC motorokról van szó, azok ugyanazt a mechanikai munkát jóval kevesebb energiafelvétellel valósítják meg. Tehát energia-takarékosabbak. Mosógépekben, ventilátorokban, keringető szivattyúkban, klíma/hűtőszekrény kompresszorokban, stb már régóta teljesen megszokott igényesebb termékek esetén.
BLDC motoros "tologatós" fűnyíróról viszont még nem hallottam (csak hagyományos aszinkron motorosról). Vállról lengetős fűkaszáról el tudom képzelni, hogy szénkefés a motorja (a kisebb motorsúly miatt). Tehát meg kellett volna kérdezni, hogy mire gondolt a kérdező (ha nem meg a gondolatolvasás :)
Sajna ezen irányba haladunk.Az Áramszolgáltatók miután megszüntették a 35kV-s hálózatot., a 20kV-t felemelték 22kVra . De a szabályzási feszültség még erre +3,5kV. ugyanigy 6 és-n.
A feleségemnek saját "bejáratú" szerszámai vannak, ez a mániája(dekopírfűrésztől kezdve csiszolóig, sövényvágóig minden). Autót is így vesz, elmegy a boltba és egyszer csak beállít vele.
"bármely valamirevaló számítógépgyártó min. 15-20 éve univerzális tápokkal szereli a szervereit, amik a világ bármely sarkán képesek üzemelni"
Lassan alapértelmezett lesz MINDEN kapcsolóüzemű tápegységgel rendelkező kászüléklnél az univerzális feszültségtartomány (kb 95-250V 50-60 Hz). A Tv/settopbox/mobiltöltő/stbstb már sok éve így működik sok háztartásban. A nagy energiaválságban nemsokára csatlakozhat a mosógép/villanytűzhely/klímaberendezés/stb is.
Lassan ott tartunk, hogy ha alacsony feszültségre érzékeny valamit szeretnénk otthonra, akkor kénytelenek leszünk a legszarabb minőségű led izzókból bevásárolni :) (az izzókról lehetetlen ilyen irányú információkat beszerezni)
Így nézett ki. Azonkívül semmilyen adatára nem emlékszem. 2017 körül vette a feleségem. A blokkot is eldobta, nem lehetett visszavinni. Szétszedtem akkor, meg akartam csinálni, de semmit nem kaptam hozzá. A feleségemnek saját "bejáratú" szerszámai vannak, ez a mániája(dekopírfűrésztől kezdve csiszolóig, sövényvágóig minden). Autót is így vesz, elmegy a boltba és egyszer csak beállít vele. Most négy fűnyíró van otthon. Kettő benzines, kettő villanyos, 3 szegélynyíró. Ez a mániája. A szegélynyírókat valamiért igen utálom. Itt, szerencsére már úgy nyíratom füvet.
Egy dolog tetszett benne, mert egyben olyan is volt, mint a porszívó. A térkőre kivert füvet felszippantotta. A feleségem használta, ne ért meg egy nyarat, mert műanyag fogaskerekek voltak benne és szarrá olvadt.
Abból indult az egész, hogy felesleges 3%-os feszültségesésre számolni, mert jelentősen megemelheti a költségeket, míg a feszültségesés miatt nem nő különösebben a költség.
Idézetek kecskétől
"Egy év közel 9000 óra.
Ha a a szaunakályha évente csak pár órán át fog dolgozni, akkor ez a 10-20% kábelveszteség évente mondjuk 30 forint extra villanyszámlát fog okozni.
Az a szakember, aki rábeszéli az ügyfelét soksok ezer forint extra (kábel) kiadása csak azért, hogy ezzel utána megtakarítson évente 30 forint energiát, az nem szakember, hanem buta kókler vagy csaló."
A balfaszának nem jut el a tudatáig az sem, hogy a szaunában a feszültségesés miatt megnő az idő, amíg a szükséges gőzt előállítja. De ez már apróság, mert ez az alaknak halovány fingja sincs arról, hogy a teljesítmény képletében a feszültség négyzetesen szerepel. Arról meg végképp nincs, a végzett munkában meg az idő is szerepel.
A kérdező azt szerette volna megtudni, milyen keresztmetszetű kábelt vásároljon az 50 m-re levő szaunájához.
"Mert sok villanyszerelő akkor is 3 százalékos feszültségesésre méretezi a kábelt, ha a túlsó végén lévő készülék(ek) simán kibírnának akár 10-20 százalékos feszültségcsökkenést is (ez az apródág akár duplázhatja is a kábel árát)."
Az a baj, hogy nem érti, hogy pont most került saját magával ellentmondásba, elmagyarázni meg nem lehet, mert akkor gonosz vagy, de különben sem olvas minket.
Szóval a topic nem törzstagjainak (elek olvasatában a "laikusok" - teljesen mindegy, hogy az egy műkörmös vagy egy villamosmérnök) szeretném megjegyezni, hogy amit elek állít, az egy faszság. A jelenlegi témára gondolok elsősorban, de nagy általánosságban is bátran kijelenthetjük.
Csinálsz nekünk egy fotót a kapcsoló hátuljáról? A niloé termékcsaláddal nem vagyok képben, mert nem nagyon szeretem őket és a webáruházakban a sima csillárkapcsolóhoz, a fényjelzőshöz és az ellenörző fényeshez is ugyan azt a fotót töltötték fel. De a következőre gondolok: L: ide jön a fázis 1 és 2: az egyik lesz a lámpához menő szál, míg a másik a LED lámpácska szálja. Amúgy a műanyag zacskón, amibe be szokott lenni csomagolva van bekötési rajz általában.
Vagy akár több kW teljesítményre... (bármely valamirevaló számítógépgyártó min. 15-20 éve univerzális tápokkal szereli a szervereit, amik a világ bármely sarkán képesek üzemelni)
Egyre több olyan elektromos készülék van, ami meglepően érzéketlen a feszültségesésre pl 230V helyett akár 95 volt feszültség mellett is tökéletesen működőképes.
Ezek kapcsolóüzemű Pfc-tápegységek, legfeljebb néhány 10 W teljesítményre...
"Egyre több olyan elektromos készülék van, ami meglepően érzéketlen a feszültségesésre pl 230V helyett akár 95 volt feszültség mellett is tökéletesen működőképes.
Viszont egyre nagyobb fontosságot kap a kábeleken megjelenő energiaveszteség (villanyszámla!).
Tehát lassan ideje újragondolni a hosszú kábelek méretezési módszereit."
Először is köszi mindenkinek a segítséget a kültéri állólámpák "vízmentes bekötésével" kapcsolatban, viszont sajnálom hogy a kérdést feltettem, mert összetűzést robbantottam ki a témában!
Fí relét bekötöttem, kötéseket forrasztottam, amennyire lehet a lámpatestbe feltoltam pár centire a betontól, zsugorcső, szigszalag, alá 3 as gumilap, minden játszott!
Ööö egy kérdés óvatosan...medence keingető szivattyúra hány mA-es Fi relét javasolnátok, kötnétek be védelemként?
Nekem egy magyar gyártmányú 1600 wattos fűnyíró ugyan ezt játszotta, hogy búgott, nem forgott, és mivel még garis volt elvittem szervizbe, ahol első kérdése az volt a szervizesnek, hogy milyen hosszú hosszabítóval használtam, és ugye nem a "sárga színű 30 méteres" volt amivel nem forog csak búg? Ott helyben hozott egy normális 1,5 mm2 -es 20 méteres hosszabítót, és ment a fűnyíró... Beégtem rendesen. Csináltam magamnak rendes hosszabítót a kínai 3x0,75mm2-es helyett azóta pöcc-röff. Próbáld ki!
Most is úgy gondolom, hogy a kertbe nem kell mindenhová olyan védettséggel ellátott kandeláber, amilyent a tengeralattjáró fedélzetére is el lehet helyezni térvilágításnak.
Szeretnék segítséget kérni....elektromos fűnyíró nem indul, csak búg. A kést megpörgetve elindul nagy nehezen. Kondenzátor lett cserélve, de a probléma nem oldódott meg.... Továbbra is ha jól megpörgetem akkor elindul, és utána párszor magától is elindul (pörgetés nélkül), majd ismét nem. A kés nincs beszorulva. Mi lehet a gond? Ha elindult megpörgetve, akkor már megy minden probléma nélkül.
A LED-nek a Legrand leírása alapján kell nulla, így igen azt oda kell vinned a kapcsolóhoz a kötődobozból.
A LED bekötésére kétféle módot kínál a kapcsoló: jelzőfény vagy ellenörző fény. A jelzőfény akkor világít, amikor a lámpa ki van kapcsolva. Az ellenörző fény pedig akkor, amikor a lámpa be van kapcsolva.
Sziasztok. (Legrand Niloé) Csillárkapcsolót szeretnék LED jelzőfényessé alakítani. Hogy csinálom?
Az helyes, ha a nullát (két külön nullás vezetékem, azaz áramköröm van) a kötődobozban wago-zom és onnan kap a LED nullán áramot, ezáltal jelezve a kapcsoló elhelyezkedését a sötétben?
Köszi az értelmes válaszokat. Ha vonatkozó szabványt be tudjátok írni, nelem az is jó (hobbi villanyszerelő vagyok).
"Ha a második számjegy 4-nél kevesebb (pl IP20), akkor kültéren csak törpefeszültséggel (pl 12 volttal) szabadna használni (léteznek 12 voltos E27 izzók is)."
Bónusz:
törpefeszültség esetén nem kerülhetnek börtönbe azok, akik a kerti világítás áramát nem szabványos földkábelen vezetik 80 centi mélyen, hanem jó kókler szokás szerint 10-20 centi mélyen, nem földbe készült gégecsőben, leolcsóbb vezetékekkel.
"A hő és az eső szétrobbantja a lámpát és a belógó pampafűnek meggyújtja a száraz részét"
Tudod-e, hogy mit jelent az, hogy "nem életszerű"?
Vagy azt, hogy "röhejes érvelés"?
Ezzel az erővel az utcára se menj ki, hiszen bármikor a fejedre eshet egy meteorit (aminek nagyobb a valószínűsége, mint az esőtől szétrobbanó üvegbúrába benövő pampafű, pláne halogén izzóval felgyújtva :)))))
Az eredeti kérdés nem a lámpára, hanem a bekötésre vonatkozott, miszerint nem akart szilikonozni.
Errefel mondtam a törpefeszt megoldásnak.
DE! Ha a lámpa önmagában ip20 as, azt üzemeltetni tilos kültéren! Nem a fesz. től függ.
Szerinted mi lesz, ha kislukakacsos lámpát, ami ip 20 kiteszel az esőre egy 12v os halogénnel?
A hő és az eső szétrobbantja a lámpát és a belógó pampafűnek meggyújtja a száraz részét mert ott pont nem éri az eső. Áramütésbe nem hal meg senki, csak a házban ég benn.
Ki kéne tiltani téged a világhálóról. Honnan a bánatból veszed, hogy ha 12v van akkor mehet kültérbe IP20?? A védettség feszültségszint független, Beázik, és tönkremegy a lámpa te ütödött.
árulnak különböző védettségűt. A megfelelőt a megfelelő helyre. Nálunk az a divat hogy ip20 at is kirakunk a kertbe,"
Úgy van. Ha a kandeláber adattábláján az IP fokozat második számjegye 4 vagy magasabb, az kandeláber valószínűleg mehet kültérre, akár 230V-tal táplálva is.
Ha a második számjegy 4-nél kevesebb (pl IP20), akkor kültéren csak törpefeszültséggel (pl 12 volttal) szabadna használni (léteznek 12 voltos E27 izzók is).
"Nézd meg a lámpád gyártói adatlapját: lehet, hogy IP fokozata alapján kültéren nem ismehetne bele 230V, tehát pl lehet, hogy az van ráírva, hogy "12V max 5W".
Ha egyáltalán nincs adatlapja, akkor ne vedd meg, bármilyen nagyon akciósan is árulják."
Most kecske te vagy az intézet papagája. Délig döntsd el, milyen állat vagy, mert kölest kapsz ebédre.
Az érvényes szabványok túllihegése is félrevezetés: az "abból baj nem lehet" gondolatodból kiindulva felesleges/szükségtelen pénzkiadásra beszélsz rá másokat. Ez sajnos sok ember rossz szokása (itt a fórumban is).
"Egyre több olyan elektromos készülék van, ami meglepően érzéketlen a feszültségesésre pl 230V helyett akár 95 volt feszültség mellett is tökéletesen működőképes.
Viszont egyre nagyobb fontosságot kap a kábeleken megjelenő energiaveszteség (villanyszámla!).
Tehát lassan ideje újragondolni a hosszú kábelek méretezési módszereit."
Ez a nyomoronc kecske a szokásos módszerét alkalmazza. Ezzel a baromsággal már sokszor előhozakodott. Sulykolja, még 100-szor leírja és a végén elhiszik neki. Mindig ezt a módszert alkalmazza ez a tróger. Más témákkal kapcsolatban is ezt teszi.
Ne IQ-zz itt te ócska fasz, hülye vagy mint a föld és semmirevaló szar vagy. Olvastam a tanácsaidat is a feszültségesésre. Döbbenetes egy balfasz szülemény vagy.
Még arra gondoltam, hogy ha viszont nulla-föld összeérés van, akkor a kismegszakítóknak amennyire tudom nem kellene levágniuk, azonban te azt írtad, hogy néha azok is lementek. Szóval a franc se tudja, de ha rájössz, akkor majd írd meg mi lett a végeredmény :-)
Csináltam egy példa számítást, ahol látszik, hogy minden más változatlanul hagyása mellett csak attól, hogy több fogyasztót kapcsolsz be, az áram nyilván nagyobb lesz és ezáltal a nagyobb áramból is több milliamper megy a föld felé a nulláról, ami így már nem éri el a FI relét.
feszültség = 230 Volt fázis vezeték ellenállása = 0.5 Ohm Nulla vezeték ellenállása = 0.5 Ohm nulla és a föld közötti hiba miatti ellenállás = 10 Ohm (és tételezzük fel, hogy a hiba a fogyasztóhoz közel van)
1. eset a házban működő fogyasztó névleges teljesítménye = 100 Watt (pl egy TV) a fogyasztó ellenállása = 529 Ohm (R=U*U/P) a FI relé fázisán folyó áram = 0.434 Amper I=U/R (ellenállások összeadva, nulla és föld közötti párhuzamos kapcsolás figyelembevéve) a FI relé nulláján folyó áram = 0.413 Amper nulla felől a föld fele menő hibaáram = 0.021 Amper a hibaáram kisebb, mint 30mA, a FI relé nem kapcsol le
2. eset a házban működő fogyasztó névleges teljesítménye = 200 Watt (pl az eddig TV mellé bekapcsoltuk a hifi tornyot is) a fogyasztó névleges ellenállása = 264.5 Ohm (R=U*U/P) a FI relé fázisán folyó áram = 0.866 Amper I=U/R (ellenállások összeadva, nulla és föld közötti párhuzamos kapcsolás figyelembevéve) a FI relé nulláján folyó áram = 0.825 Amper nulla felől a föld fele menő hibaáram = 0.041 Amper a hibaáram most már nagyobb, mint 30mA, a FI relé lekapcsol
Igen, a FI relé levághat akkor is, ha nulla ér a földhöz.
A magyarázat az, hogy a házadban lesz más fogyasztó, ami működni fog (gondolom, nem az összes fázist kapcsolod le), emiatt a FI relén a fázison "folyik befelé" valamennyi áram és a nullán "visszafele jövő" áram egy része ilyen esetben átmegy a FI relén rendben a másik része meg megy a föld felé (hibaáram), mert a nulla a földhöz ér.
A misztikus hibák azok tipikusan nulla problémák vagy egy másik adódó lehetőség a pára, mert az időszakos. A nulla probléma azért lehet magyarázat az ilyenre, mert az, hogy hibaáram mennyi, az függ a házadban lévő többi fogyasztótól is és attól is, hogy mennyire "ér oda a földhöz" a nulla, mert attól függ, hogy mekkora az ellenállás, ami alapján az áram "eldönti", hogy akkor a FI relé vagy a föld fele folyjon. Lehet, hogy a hiba csak akkor jelentkezik, ha elegendően sok nagy fogyasztó működik a házadban, miközben a nulla a földhöz ér. Tehát lehet olyan is, hogy ha csak 1 hűtő megy, akkor nem vágja le, de ha már kettő, akkor igen.
"Az jó lehet, ha a gyanús köröket külön FI relézem egyesével?"
Igen, így meg lehet találni. De kinti, kerti kábelek mindig alapból gyanúsak én ott kezdeném a hibakeresést
A kérdés azért érdekes, mert vannak olyan mágneskapcsolók, melynek a szerelési helyzetet megadják, pl függ.szerlapra. Ha azt vizszintesen rakod, nem fog rendesen szétválni az érintkező.
A fi és kismegszakítók rugós kilincsművesek, elvileg ki kell akadniuk bármelyik helyzetben, de erre nem veszek mérget.
Most pusztán működésileg érdekel a kérdés. Az egy más kérdés, hogy esetleg az egyértelműség miatt előírja a függőleges helyzetet a szabvány. A kérdés, hogy elvileg, a működését, felépítését figyelembe véve lehet-e használni vízszintesen, vagy éppen úgy, hogy az eleje lefelé néz.
A kertben megy kábel a kapu motorhoz, illetve van ott külön világításnak is kábel behúzva szerelődobozzal.
A kiskapuhoz kaputelefont van kábelezve, az csak UTP-n megy ki, de van ott egy 12V-os trafó a kapunyitáshoz, ott párásodhat valami a szerelődobozban....
Szóval nem elég a fázist szakítani, a FI relé levághat annak hiányában is?
Az a baj, hogy nem tudom reprodukálni a hibát.
Az jó lehet, ha a gyanús köröket külön FI relézem egyesével? Abból kiderülhet, hogy melyik ágon van a hiba, csak esetleg hosszú idő kérdése.
Ha valami benti berendezéssel lenne probléma, az gondolom folyamatosan jelenkezne.
"egy 30-as FI relé igen durva áramütédsekkel még nem foglalkozik."
Megfogalmazom másképp:
a 30 milliamperes FI relék csak a komolyan életveszélyes erősségű áramütés közben kapcsolnak le,
az ennél kicsivel gyengébb áramütésekkel már nem foglalkoznak (simán hagyják, hogy megrázzon az áram), nagyon sokan tévesen azt hiszik, hogy ahol van FI relé, ott SEMMILYEN áramütés nem fordulhat elő (hamis biztonságérzet).
Ezért szokás mondani, hogy a FI relé a meghalástól véd, az áramütéstől nem véd. Szerencsére a fi relé nem mindig várja meg az áramütést, a legtöbb (szerencsés) esetben már a veszélyes helyzet kialakulása pillanatában lecsapódik.
A legtöbb ember egy 10-15 milliamperes áramütést élete végéig megjegyez (talán még villanyszerelők is emlékeznek az első 20-50 áramütésre :)
"nem igazán van alul megvalósítva a bekötésnél, hogy eső esetén ne jusson be a víz"
Nézd meg a lámpád gyártói adatlapját: lehet, hogy IP fokozata alapján kültéren nem is mehetne bele 230V, tehát pl lehet, hogy az van ráírva, hogy "12V max 5W".
Ha egyáltalán nincs adatlapja, akkor ne vedd meg, bármilyen nagyon akciósan is árulják.
"viszont kapható a dugvillás szerelhető 30 mA-es Fi relé azt kötném be a lámpák betápkábele végére, nehogy nedves időben áramütést okozzon."
A 30 milliamper úgy van megállapítva, hogy halálos áramütéseket megelőzzön, tehát egy 30-as FI relé igen durva áramütédsekkel még nem foglalkozik. Kertbe én 10 milliamperes fi relét javasolnék, ha már muszáj valami miatt 230 voltot kertbe kivinni. Egy egész kerti világítást meg lehet valósítani 50V alatti feszültséggel is, csak egy picit akarni kell.
Ott vagy azt teszed, hogy a csoki minél feljebb kerüljön a lámpa tetejéhez, vagy gumilapból vágsz alá tömítést. Nekem is ilyen van, én az első opciót valósítottam meg, még annyit, hogy a kijövő gégecsövet hosszabbra kell hagyni, ne follyon bele a víz.
Felülről nem ázhat be, csak alulról ahol a betonra van fúrva a talp, ebben a talpban vannak a vezetékek összekötve csokival. Esetleg még sorkapocs nélkül, összeforrasztom, illetve zsugorcsövet teszek a kötésekre, hogy véletlenül se jusson be víz, plusz a fi relé kerülne a rendszer elejére.
Sziasztok, kültéri földön álló lámpák vannak a házunk járdája mentén, betontönkre szerelve. Egyikben izzót cseréltem, és nem igazán van alul megvalósítva a bekötésnél,
hogy eső esetén ne jusson be a víz a kötésekhez, körbe szilózni nem szeretném, viszont kapható a dugvillás szerelhető 30 mA-es Fi relé azt kötném be a lámpák betápkábele végére,
nehogy nedves időben áramütést okozzon. Véleményt kérhetnék esetleg a szerelhető Fi relékről?
"Ha tiltja a szabvány, akkor az a szabvány pazarlásra kényszerít" - És mit szólsz ahhoz, hogy lakóingatlanban 3*1.5Cu-t kell húzni mondjuk a WC-be felrakott műanyagházba rakott 2W-os teljesítményt "zabáló" LED-es világítótesthez, meg mindenhez _is_ (a példában gyakorlatilag nincs hova kötni a zöldsárgát, azaz a felhasznált réz harmada(!!!) fölöslegesen kerül beépítésre)? Akkor, amikor nagyjából-egészéből a 40-es izzónál nagyobb teljesítményfelvételű fényforrást nem igazán fogsz berakni...
Tudod a szabvány nem arról szól, hogy optimálisan használjuk fel az erőforrásokat, hanem arról, hogy biztonságos legyen lehetőség szerint valamennyi előforduló esetben/kialakításnál.
Kiszámoltam, hogy a 2*0.75 helyett a 3*1.5 mennyivel többe fájt ~100négyzetméternek a világítási hálózatában - a teljes költség szempontjából bár "látható nagyságú", de elhanyagolható összeg volt.
Van egy kis gondom, de mielőtt szerelőt hívok, megkérdezem itt, tudok-e még valamit tenni a hiba felderítésére.
16A-es biztosíték után van egy 25A-es FI relé. Ez tegnap 6x-8x leoldott, ebből kétszer a biztosíték is.
Előtte pár nappal már volt ilyen, de akkor csak 2x.
Nem tudom semmilyen berendezéshez kötni a jelenséget, ami épp akkor kapocsolt /kapcsoltunk be.
Kicseréltem a FI relét (Noark gyártmányú volt, Schneider-re lett cserélve), de utána ugyenez volt a jelenség. Közben elkezdtem lekapcsolgatni az áramköröket, éjszaka már gyakorlatilag csak a hűtő köre volt felkapcsolva, de még így is levágta fél 3 körül. Az áramköri biztosítékok egyszer sem oldottak le, csak a mérő utáni, de az is csak 2x.
Amikor leold, utána visszakapcsolom és semmi gond nincs vele fél-1 óráig.
Ma visszakapcsoltam minden áramkört, és egész nap nem oldott le.
Tudtok ötleteket adni, mit lehetne még kipróbálni?
A földelő szondának nem az a feladata, hogy üzemszerűen nagy áramokat vezessen. Az a feladata, hogy rögzítse a nulla potenciált és egy esetleges mérőóra előtti PEN szakadáskor megvédjen az áramütéstől, többek között.
Fontos a PEN vezető folytonossága, ha az sérül, akkor a földelő szondákon keresztül fog folyni az áram. Azoknak pedig mindig nagyobb lesz az ellenállásuk mintha direktben a transzformátor csillagpontjáról jönne a vezeték. Ha pedig nagyobb az ellenállás, akkor nem tud akkora áram se folyni és a feszültség is esni fog. Az pedig nem tesz jót semminek sem.
A földelést úgy kell kialakítani, hogy 10Ω, alatt legyen az ellenállása, míg a vezetéké az utcáról jó esetben ennek töredéke. (a pontos érték függ a transzformátortól való távolságtól).
Hogy milyen messze vagy a transzformátortól arra tudsz következtetni, ha megnézed a villanyóra szekrényedben a szolgáltató kismegszakítóit. Azokon rajta van a maximális zárlati áram, amit meg tudnak szakítani. Minél nagyobb az érték, annál közelebb vagy a transzformátorhoz. Pl. nálam 6kA ez az érték, a régi lakhelyemen pedig csak 4,5kA volt.
Mint arra Mutual Friend is rávilágított az előbb, méretezni kell a hálózatot.
Te azt mondod, hogy belefér akár 20% feszültségesés is.
Akkor számoljunk kicsit:
230V*20%=46V
Mellé tételezzük fel, hogy minden jól működik és a készülék megkapja a 12A-t, amire szüksége van
R=U/I képletből R=46/12=3,83Ω a vezeték ellenállása
A vezetékre jutó haszontalan teljesítmény: 552W
Ebből mit fog észlelni a vevő: lassabban fog felmelegedni a szaunája. Több ideig is van bekapcsolva a kályha, ritkábban kapcsol ki. Emiatt a villany számlája is nőni fog, mert Te úgy döntöttél, hogy nem érdekelnek a szabványok és az ajánlások és nem 1,5-3%-ra méretezel, hanem 20%-ra.
A fenti paraméterek szerint csak a vezetékre számolva a maximális zárlati áram 60A, ha mindenhol szabályszerűen volt kivitelezve a szerelés. De ha nem is rögtön a villanyórától értendő az 50 méter, hanem előtte is van vezeték szakasz, akkor mégjobban csökken a maximális zárlati áram. Főleg, ha egy-két helyen még nem is normális a kötés és nő az ellenállás.
Ha már lúd és legyen kövér: van teszem azt 3*32A betáp és azt viszik hátra direktben, akkor a 32A-es kismegszakító mikor fog leoldani? Hisz 45%-os túlterhelést el kell tudnia viselnie legfeljebb 1 óráig. A 3*32A pedig előfordulhat, hogy van, mert ha nem lenne, akkor igen csak kompromisszumos lenne az épület használata, miközben megy a szauna.
Teljes vaksötétségben élsz a szakmát illetően, mégis okosabbnak gondolod magad mindenkinél, tanácsokat osztogatsz, másokat kritizálsz.
Elmondásod szerint még üzletszerűen végzed is a villanyszerelési tevékenységet, nyilvánvalóan szakképesítés, és láthatóan szaktudás nélkül.
20% feszültségesést normálisnak gondolva kritizálod a szabványt, miközben mindenhol pár %-nyi energiát próbálnak megfogni a különféle szabályokkal, elképesztő...
"ezek mellett még szükség van világításra, esetleg zenére és egyebekre is"
Világítást, zene/hangosítást, wifit stb. szerintem megoldhatja az a villaszerelő, aki tisztában van azzal, hogy a 230V bármikor lecsökkenhet akár 190 V-ra is. Ha a kedves megrendelő mégis ragaszkodik a szabad felhasználású dugaljakhoz, abban a pillanatban érvénybe léphet az "A" terv az 1-3%-os feszültségesésre méretezett (drágább) kábellel.
"az a fasza gyerek, aki 1,5-3%-ra méretezi a feszültség esést a kábelen vagy az aki 20%-ra?"
Az a fasza gyerek, aki a villanyszerelés költégeit igyekszik a lehető legalacsonyabb szintre optimalizálni (a szabványok betartása mellett), tehát aki nem költ plusz tízezreket kábelre, ha ezen összeg árán csupán filléreket lehet megtakarítani.
"tervezhetsz 20% feszültség esésre, csak elvileg nem szabad, aka tilos."
Ne mindegy, hogy valami hivatalosan is tilos (pl tiltja a szabvány), vagy csak most kitaláltad, hogy kötözködhess.
Ha tiltja a szabvány, akkor az a szabvány pazarlásra kényszerít (az indokolhatónál drágább kábel megvásárlására).
Ha csak most kitaláltad, hogy tilos, az senkit nem kényszerít semmire.
Minden esetben kell saját földelő szonda is. Felénk azt a PEN-re kötik rá és utána van a szétválasztás.
A saját földelő szondának az a feladata többek között, hogy a nulla potenciált rögzítse és ha szolgáltatói oldalon PEN szakadás van, akkor se kerüljön feszültség alá a burkolat pl.
Most akkor az a fasza gyerek, aki 1,5-3%-ra méretezi a feszültség esést a kábelen vagy az aki 20%-ra?
Összesen egy adatból indultunk ki, hogy a kályha maga 8kW teljesítményű. De fogalmunk sincs annak bekötéséről. Az is lehet, hogy 3 db 2700W-os fűtő egység van benne. Első felfűtésnél megy mind a 3, de hőn tartásnál már csak 1-1 db.
De ezek mellett még szükség van világításra, esetleg zenére és egyebekre is. Illetve azt sem tudjuk, hogy lesz-e még más is az épületben vagy sem. Persze tervezhetsz 20% feszültség esésre, csak elvileg nem szabad, aka tilos. Illetve a többi éppen bekapcsolt készülék sem fogja tolerálni hosszú távon, amikor a kályha ki-be kapcsol. Ott szép teljesítmény csúcsok lesznek, amik rövid időn belül megölik a többi eszközt.
Egyre több olyan elektromos készülék van, ami meglepően érzéketlen a feszültségesésre pl 230V helyett akár 95 volt feszültség mellett is tökéletesen működőképes.
Viszont egyre nagyobb fontosságot kap a kábeleken megjelenő energiaveszteség (villanyszámla!).
Tehát lassan ideje újragondolni a hosszú kábelek méretezési módszereit.
"a korábbi ingatlanomban csak 3 vezeték jött be a három fázissal."
Az a három vezeték valószínűleg négy vezeték volt, csak az egyik vezetéken nem volt szigetelés, azért nem számoltad vezetéknek, azon a vezetéken jött be a nulla.
Ha a a szaunakályha évente csak pár órán át fog dolgozni, akkor ez a 10-20% kábelveszteség évente mondjuk 30 forint extra villanyszámlát fog okozni.
Az a szakember, aki rábeszéli az ügyfelét soksok ezer forint extra (kábel) kiadása csak azért, hogy ezzel utána megtakarítson évente 30 forint energiát, az nem szakember, hanem buta kókler vagy csaló.
Helyesen (ha jól számolok fejben gyors) akkor 20% feszültségesés esetén egy ideális kapcsolóüzemű fogyasztó az áramerősség növelésével fogja elérni hogy a névleges teljesítményt felvegye, azaz nem 20%-ot fűt el hanem 25%-ot a kábelen.
"Mert sok villanyszerelő akkor is 3 százalékos feszültségesésre méretezi a kábelt, ha a túlsó végén lévő készülék(ek) simán kibírnának akár 10-20 százalékos feszültségcsökkenést is (ez az apródág akár duplázhatja is a kábel árát)."
Aki úgy tervez hogy 10-20%-ot elfűt a kábelen az nemcsak kókler hanem teljesen hülye is.
8 kiloweattos 3 fázisú szaunakályha áramfelvétele kb 12 amper, tehát elvileg akár 5x1,5 mm2 kábel is elég lenne, ha a szauna közel lenne. De 50 méterre van, ezért számolni kell a feszültségeséssel (a hosszú kábel végén a 230 volt helyett kevesebb lesz) és ha évente sok órát fog üzemelni, akkor a hosszú kábelen fellépő energia (villanyszámla) veszteséggel is.
- első kérdés: mennyire pontos az az 50 méter? Bele van számolva az összes kanyar vagy csak úgy "saccperkábé"? Mer van, amikor az 50 méterből 80 méter lesz, mire bekerül a végleges helyére :)
- második kérdés: lesz-e olyan elektromos készülék a kert végi kisházban, ami érzékeny az alacsony tápfeszültségre? Mert sok villanyszerelő akkor is 3 százalékos feszültségesésre méretezi a kábelt, ha a túlsó végén lévő készülék(ek) simán kibírnának akár 10-20 százalékos feszültségcsökkenést is (ez az apródág akár duplázhatja is a kábel árát).
Ezeken a földkábeleken számítógép hálózatot csak alacsony adatsebességgel lehet átvinni a szaunába, nem hálózatra készültek. Inkább valami ilyesmi kábelt javasolnék: https://lan.hu/utp-cat5e-foldkabel-2261
"Lehet vinnék hátra UTP kábelt is." - Arra figyelj, hogy az erősáramnak meg a LAN-nak külön cső legyen lerakva. Ha nincs, akkor vagy optikát húzol be (szerelt optika nem sokkal drágább, mint a jó minőségű, csőbe húzható/fali UTP kábel (CAT6) - igaz, kell a két végére egy-egy médiakonverter)
segítséget szeretnék kérni kábel típus, keresztmetszet...stb választás tekintetében. Rendelkezésre áll a házban 3 fázis a villanyóránál amit kb 50 méterre szeretnék elvinni a kert végébe külső homlokzaton (szigetelés előtt) majd a padláson, ezt követően a kertben dupla falú gégecsőben elásva :)
A végponton egy 8kw körüli szauna kályha lenne üzemeltetve róla. Lehet vinnék hátra UTP kábelt is. Tudtok nekem tanácsot adni, hogy mire kell figyelni és milyen anyagokat kell vásárolni...?
"A rugós rendszerű szerelvényekbe ezt lehet többnyire bekötni"
Az idő nagy úr. Nagyon nem mindegy, hogy egy vezetékvég bekötése egy vagy öt másodpercbe kerül (érvéghüvelyezéssel együtt sokkal több :). Az így megtakarított másodpercekből éves szinten összejöhet akár több szabadnap is :)
Plusz a nyitható WAGO-k magasabb ára sem mindegy: sok beruházó/szakember ezt a kis árkülönbséget is megpróbálja zsebben tartani.
"mint a sodrott amire érvéhhüvely kellene."
Az érvéghübely olykor valóban elengedhetetlen, de többnyire leginkább pénz-pazarlás (villanyszerelő hasznának növelése?). Tudtommal szabvány sem írja elő mindenhová.
Ök tudják miért,egy előnyét látom hogy könnyebb a szerelvény mögé begyürni. De olyan szerelvénnyel is találkoztam amibe a 2.5mm2 MKH-t érvéggel úgy kellett betuszkolni.A mellette lévő szerelvényt párhuzamosan kötni kínlódás volt,szinte lehetetlen.
Az iker érvég beköthetetlen volt.
A szerelvényekbe köthető legnagyobb keresztmetszetet a tömör vezetőre értik, sodrott vezeték esetén már egy mérettel kisebbet írnak elö a szerelvény gyártók.
20 méteres vezeték esetén (oda+vissza 10 méter) ha a mosógép 2kW-ot fogyaszt és a fesz 230 V (I=8.7A) és a melegítés fél óráig tart:
1.5 mm2 esetén (=ρréz*10 méter/A): = 0.0175*20/1.5=0.23 ohm vagyis P=I*I*R= 17 watttal melegítem a 20 méternyi vezetéket és ez egy mosásnál 0.0085 kWh pazarlást jelent
2.5 mm2 esetén (=ρréz*10 méter/A): = 0.0175*20/2.5=0.14 ohm vagyis 11 wattal melegítem a 20 méternyi vezetéket és ez egy mosásnál 0.0055 kWh pazarlást jelent
A rugós rendszerű (mint gondolják sokan hogy akkor az WAGO) szerelvényekbe ezt lehet többnyire bekötni. De a csavaros,kengyeles szerelvényekbe is jobban köthető mint a sodrott amire érvéhhüvely kellene.
Általános konnektorokról én már 1000 wattnál többet sem szívesen veszek ki huzamosabb ideig... Akkor húzzak a mosógép, mosogatógép, klíma tervezett kiálláshoz 2.5-öst a többi helyre 1.5? Vagy ha külön vezetéken megy van (nyilván ezeknek a mosógép és hasonló konnektoroknak külön vezetéke és kismegszakítója lesz), akkor mosógépnek is sok a 2.5-ös vezeték? Egy mosógép max 2-2.5 kW-ot fogyaszt az max 12 amper de már lehet, hogy az is túlzás, ráadásul a mosógép csak mondjuk fél óráig fűt, aztán már alig fogyaszt valamit.
MKH-t könnyebb behúzni, viszont drágább kötelemet igényel, és általában érvégezést. Valamint drágább. Általános dugaljakhoz elég lehet a 13A , 1,5mm2 vezeték.
De ha megnézem a https://mkik.hu/download/244/villanyszerelo-jegyzet dokumentumot (VILLANYSZERELŐ MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ OKTATÁSI JEGYZET) ott a 27. oldalon, amikor melegedésre méreteznek az én esetemre a fektetési mód talán az "A1 – Köpeny nélküli vezetékek hőszigetelő anyagba ágyazott védőcsőben; Valamint többerű kábelek hőszigetelő falban elhelyezve;" érvényes és ott a 2terhelt érre (ha jól értem, az MCU vezeték a 2PVC oszlop és az 1.5 négyzetmilliméterre 13.5 amper van.
Azt szeretném megkérdezni, hogy szoktak még MCU tömör vezetéket használni vagy minden villanyszerelő MKH sodrott vezetéket használ napjainkban?
Természetesen, más a funkció.
Ki kellene húznom kb 150-200 métert (*3 mert fázis, nulla plusz védővezető), a villanykapcsolóknál 1.5 vastagra, a konnektoroknál és nagyobb fogyasztóknál, mosógép ilyesmi 2.5-ösre gondoltam és elbizonytalanodtam, hogy érdemes-e még MCU-t használni.
Keresztmetszetet kell számolni a várható terhelés alapján, főleg ekkora távolságnál.
Azt szeretném megkérdezni, hogy szoktak még MCU tömör vezetéket használni vagy minden villanyszerelő MKH sodrott vezetéket használ napjainkban?
Ki kellene húznom kb 150-200 métert (*3 mert fázis, nulla plusz védővezető), a villanykapcsolóknál 1.5 vastagra, a konnektoroknál és nagyobb fogyasztóknál, mosógép ilyesmi 2.5-ösre gondoltam és elbizonytalanodtam, hogy érdemes-e még MCU-t használni.
Elég ha xarul tárolják, vagy nyáron az autóban nem sikban fekszik a padlón, ami gyakori, már eldobja magát.
Viszont számtalan esetre emlékszem, amikor a becsavarozés végére elfordult (elferdült) a bilincs a falon és pont a cső bepattintásától lett szép egyenes.
Ha meghúzod normálisan, nem forog az semerre, főleg nem a bepattintástól.
100 méter cső felrakásának a munkadíja vastag arcbőrűéknél kb 100 ezer forint. A facsavar árával együtt.
"a csövek önmagukban sem szögegyenesek, azok vagy erre, vagy arra görbítik az egész miskulanciát."
Nem emlékszem gyárilag görbe Mü iii csőre.
Igaz, hogy eddig még csak pár ezret raktam fel :)
Viszont számtalan esetre emlékszem, amikor a becsavarozés végére elfordult (elferdült) a bilincs a falon és pont a cső bepattintásától lett szép egyenes.
"egy csavart méterenként, 100 méternél ez akár a 2 ezer forintot is elérhet"
100 méter cső felrakásának a munkadíja vastag arcbőrűéknél kb 100 ezer forint. A facsavar árával együtt.
Nem fogja rásimítani, mert a csövek önmagukban sem szögegyenesek, azok vagy erre, vagy arra görbítik az egész miskulanciát.
A végén olyan lesz az egész, mint az ökörhugyozás, de sikerült megspórolni egy tiplit, meg egy csavart méterenként, 100 méternél ez akár a 2 ezer forintot is elérheti.
Mert a mesebeli "okos villanyszerelő" nem veri felesleges költségbe a megrendelőt, az esztétika meg úgyis szubjektív kategória...
Ez az élete, itt tud érvényesülni, mentálisan sérült, sokminden lehet. Általában valami mentális bug szokott az alapja lenni, régen is voltak, a kocsmában a szociális ivó - észosztó emberek voltak. Mindenről volt sztorijuk, mindenre volt válaszuk, stb...
Jókat nevettünk tiniként amikor összeszámoltuk a kb negyven éves csókánál hogy 120 évet dolgozott különféle szakterületen, csak az aznapi meseadag alapján...
Abban is lehet több kábelt vezetni, a szürke színen sem fog annyira a kosz, mint a fehéren, bővíteni is egyszerű a sorolható bilincsekkel, esztétikusabb is pincében, garázsban!
"míg egy második müII csőhöz újabb furkálás kell."
Ha jobban megnézed egy ilyen bilincs szélét, akkor látod, hogy egy másodperc alatt egymásba csúsztathatók (sorolhatók). Tehát egy fúrás (egy dübel) tarthat akár tíz csövet is, így a falon futó csövek számának utólagos szaporítása gyerekjáték. Figyelem: különböző méretű bilincsek is egymásba csúsztathatók, tehát pl egy 16-os energiaátviteli cső mellé lehet sorolni akár 29-es csövet is, pl hálózati/kamera/riasztó kábelek számára.
Arra viszont ügyelni kell, hogy a különböző gyártók eltérő sorolási (összecsúsztatási) megoldásokat alkalmaznak, tehát az utólag vásárolt bilincsek öszecsúsztathatók legyenek a már falon lévőkkel (legjobb, ha a boltba viszel egy régi bilincset mintának).
Beltérben kb azonos ár mellett falon kívül szerelésre a müII+bilincs vagy a kábelcsatorna a jobb? Pincébe a kinézet annyira nem számít, szóval azon előnyét a kábelcsatornának nem nagyon tudnám kihasználni, de az, hogy talán könnyebben lehet több kábelt egy helyen vezetni, meg utólag hozzáadni az azért számíthat...
Arra gondolnék, hogy a mérleg elektronikájának áramfogyasztása valamilyen hiba miatt mondjuk százszorosára emelkedett, tehát még a ceruza elemmel sem fogja túl sokáig bírni.
Egy precíz árammérő műszerrel érdemes lenne mérni az áramfelvételét mérés közben és utána is pár percig (lehet, hogy az "auto power off" energiatakarékos rész ment tönkre). De olyan műszer legyen, aminél 1-2 milliamper áram nem a mérési tartomány legalja.
Azért mutatott 1-et mert 200mA-nél nagyobb volt a zárlati áram.
3.06 V üresjáratban kevés, a rövidzárral (ha valóban nagyon rövid ideig mértél) nem nagyon eshetett volna le utána 2,9 V-ra. Nem jó az elem. Vagy régi volt már nagyon, vagy valamilyen hiba következtében sokat fogyaszt a mérleg.
Próbáld ki a Gipszkarton javaslatát, abban az esetben könnyen tudsz áramot is mérni mérés közben, igaz nem tudod a mérleg működéséhez szükséges áramfelvételt, d evalamilyen támpontot ad.
Köss a mérlegre két AA elemet sorba kötve, nézzük meg, akkor mi történik. Nekem is van mérlegem, amit így használok, mert idegesítően hamar lemerültek a gombelemek. Persze hosszú távon használva ennek feltétele, hogy esztétikus legyen, nekem elemtartóban van (kb 100 forintért lehet ilyet venni) olyan helyen, ahol nem látszik. Na de ez másik kérdés.
A teszt célja az lenne, hogy megnézzük, hogy hátha az elem képességeihez képest túl sok áramot venne fel a mérleg. A két AA elemben biztosan lesz elég cufla. Ha a hiba ezek után is megmarad, akkor kizárható, hogy elemprobléma. Ha a 2 SOROS AA elemmel is probléma van, akkor nagy valószínűleg mérleg probléma.
"Egy3v -os gombelemen ( 2032 ) teheletlenül hány volt feszültség ok, ha jó az elem ?"
Komoly gyártó 2032-es eleme újkorában akár 3,25 voltos is lehet. 3,2 voltot szinte mindegyik tud, ha ennél kevesebb, akkor valószínűleg nem igazán új. Elemet olyan helyen vásárolj, ahol pörög a termék, tehát falu végi kisbolt poros cukorkás polcát nem javaslom.
"Személymérleg, 3-4 alkalommal jól mér, utána másnapra fogytam 20 kg-ot."
Digitális műszer fejlesztői számára nagy szégyen, ha az elemfeszültség befolyásolja a mérési eredményt. Ezért is van szinte mindenütt elemcserére figyelmeztetés a kijelzőn, hogy a készülék nemsokára inkább sztrájkolni fog, mintsem hibásan mérjen. Tehát a te mérleged szinte biztosan nem az elem- feszültség miatt hibázik.
Amúgy láttam már 3 voltos digitális ketyerét, ami még 2,2 voltos elemel is szépen dolgozott, de láttam olyat is, ami 2,5V alatt már nem volt hajlandó semmit sem csinálni. Ezt úgy is mondhatnám, hogy 2,5 V felett VALÓSZÍNŰLEG nincs ok aggodalomra :)
A gipszkarton falak fém vázban (pl vízszinteen) vezetett csövek annyira kanyarognak, hogy aki ott nem gégecsövet alkalmaz, az rengeteg időt veszít (vagy az ügyfél pénzét pazarolja).
Gipszkarton falas helyiségekre kellene felraknom kb 20-30 kapcsolót, konnektort. Érdemes még a szürke védőcsövet használni a fal mögött vagy inkább gégecsövet használjak? A szürke védőcső hajlításához szerszámokkal rendelkezem, évekkel ezelőtt csináltam ilyet, akkor nem volt gond a hajlítás de nem tudom, hogy érdemes-e vagy már mindenhol gégecsövet használnak-e, ami viszont a vezeték behúzásnál macerásabb.
Az elosztóból kikötöttem a kábelt, miután megtaláltam, hogy melyik N és PE tartozik hozzá, mert azok persze nincsenek feliratozva, csak bedugdosva a sínekbe.
A másik végén dugalj van, abból is kihúztam, ami benne volt és így mértem.
Részben ezért is írtam, hogy a konkrét mérést nem ismerve tettem a kijelentésemet.
Azt írta, hogy az elosztót nem szeretné megbontani. Én csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy az normális állapot is lehet, hogy a PE és az N összecseng.
Mondjuk a triviális megoldás az, ha leköti a kérdéses nullát a lakáselosztóban. Az eredeti megjegyzésem arra vonatkozott, hogy ha ebben az esetben a védőföld felé az ellenállás nem megaohmokban mérhető vagy mérhetetlen, akkor miből következtetünk arra, hogy a hiba a kiselosztóban van. Az csak pár tíz centi, ráadásul szem előtt, száraz helyen, a falban eltűnő hosszú részen meg ki tudja mi van.
Helyi földelés nem csak a földelőkaró lehet, hanem a EPH-n keresztül a vízvezeték, gázvezeték, alap vasalása, villámvédelem, bármi. De a "megerősítő földelés" sem tilos. Nagy esély van rá, hogy nem bontja meg az összeset, csak a PEN-csomópontból kiköti a kiselosztóba menő PE-t. Ebben az esetben a kiselosztó földelőkapcsa a talajon keresztül össze van kötve a villanyoszlopokon futó PEN-vezetővel, az meg a nullával fémesen.
A nélkül, hogy ismerném a konkrét mérést: normál esetben a nullának és a földnek össze kell csengenie. Egészen addig, amíg az elosztóban a nulla és a föld össze van kötve.
Ezt nem értem, miért gondoltad, hogy csak az elosztóban lehet a hiba.
MBCU kábel megy a padlóban.
A saját nullája és földje nem zárlatos, de a nulla mégis összecseng a PE-sínnel.
Nem konkrét, galvanikus zárlat, mert előfordult, hogy fel lehetett kapcsolni, a mikro is ment, meg a sütő is, valami szivárgás lehet.
Persze, lehet bármi, én mégis azt valószínűsítem, hogy az elosztóban lehet a gond, de mindegy is, mert azt szét nem szedem és végül is sikerült megoldani.
Persze, hogy az ingyen dolgozó balek a kedvence. A jelek szerint egy klasszikus fillérb@szóval van dolgod, akinek mindenből csakis a legolcsóbb a jó.
Ezt a sommás ítéletet az alapján hoztad meg, hogy a szerelő nem Meanwell tápokat szerelt fel és némelyiket alulméretezte.
Ettől vagyok én ingyen dolgozó balek, az ügyfél meg fillérbaszó.
Sem vitatkozni, pláne magyarázkodni nincs kedvem, úgyhogy tudod mit? Igazad van.
Minden mérés előtt lekötötted az összes vezetéket az összes led tápegység 230V-os pontjairól?
Vagy csak találtál valahol egy kapcsolót, amire az van írva, hogy "led tápok?" és azt hiszed, hogy minden táp arra van rákötve?
Láttad a fotót. Szerinted?
Azt az áramkört amúgy nem is mértem, mert felesleges lett volna, persze nem is volt semmi baja egyik noname tápnak se, csak azért cseréltem ki mégis némelyiket, hogy ha már hozzá nyúltam, legyen normálisan megcsinálva.
"Ha mondjuk valahol a falban párából/csőtörésből vízbe került a vezeték, akkor átvezethet a fal felé 20mA-t, nem kell, hogy az elosztóban legyen a hiba."
Ezért (is) kérdeztem pl hogy fém burkolatú-e a gyanúsított kislámpa. Mert hiába nincs földelés a lámpa konnektorában, attól még a lámpa teste hozzáérhet a falhoz vagy pl állhat egy egy fém asztalon, ami összeköttetésben állhat a földdel, mint a fal.
Az ilyesmire lehet elmondani, hogy ha olyasmit írok, hogy "egy FI relé lecsapódásnak akár 200 féle oka is lehet", az a 200 nem túlzás, hanem szeréénység :)
"Ajánlottam az ügyfelemnek, hogy keressen egy nálam hozzáértőbb szerelőt, nem akar."
Persze, hogy az ingyen dolgozó balek a kedvence. A jelek szerint egy klasszikus fillérb@szóval van dolgod, akinek mindenből csakis a legolcsóbb a jó. Tehát ingyen dolgozó balek rabszolgákkal és átvert vállalkozókkal építi a házát. Ismertem pár ilyen embert, menekülj onnan.
Még valami: ha a sok ingyenmunkád után bármiféle elektromos gond lesz a házában, az ilyeneknek első gondolata az, hogy kiből lehetne minél könnyebben nagyobb összegű kártérítést kizsarolni (perelni). És az te leszel, szóval menekülj onnan. Ezek mind kedves emberek, behízelgő modorral (amíg nem kell kiadni egy fillért sem).
"Nyilván csak a kábelt mérem, minden le van kötve róla és igen, 1000 Voltot vezénylek rá, mert ha liba, legyen kövér:)"
Minden mérés előtt lekötötted az összes vezetéket az összes led tápegység 230V-os pontjairól?
Vagy csak találtál valahol egy kapcsolót, amire az van írva, hogy "led tápok?" és azt hiszed, hogy minden táp arra van rákötve? Ne feledd, hogy a villanyszereést egy vadidegen csinálta.
Gyárban az egyik klímánk volt így, mikor elköltözött a cég és kibéreltük az irodát akkor derült ki, hogy a szomszédból kapja. Meg jajj az alattunk lévő irodában kevés a villanyosság, húzzunk le pár dolognak át a födémen mindent, majd 20 év múlva költözzünk ki az alattunk lévőből és jöhet a hümmögés a következő tulajnál ugyanígy, mert vagy foglalkozik vele vagy nem.
láttam olyan régi nagy polgári lakást, amit szétszedtek 3 kicsire a v.h után, de az egyik dugaljat nem kötötték át, és az a falszomszéd villanyóráját pörgette
És kiderül, hogy ennek a vezetéknek a nullája valaki másnak a földjével zárlatos.
Ez nyilván nem lehet máshol, mint az elosztóban, de azt meg csak akkor szedem szét, ha pisztolyt tartanak a fejemhez. Minden össze van bilincselve, szépen van egyébként megcsinálva, de hát mégis...
Ezt nem értem, miért gondoltad, hogy csak az elosztóban lehet a hiba. Ha mondjuk valahol a falban párából/csőtörésből vízbe került a vezeték, akkor átvezethet a fal felé 20mA-t, nem kell, hogy az elosztóban legyen a hiba. Vagy valahol egy utólag befúrt tokrögzítőcsavar érinti a nullvezetőt, ha éppen a hőtágulási viszonyok olyanok.
"A szigetelési ellenállás mérő műszerek nem 3-9 V törpefeszültséggel mérnek, hanem némelyik akár több száz volttal.
Kapcsolóüzemű tápegységek többsége a betáp felől úgy kezdődik, hogy van egy graetz, utána egy jó nagy puffer kondenzátor. Amikor a méréskor a mérőfeszültség kinyitja a graetz diódáit, akkor találkozik egy teljesen kisült kondenzátorral, amit elkezd feltölteni (a mérőfeszültség szintjére). Amíg a konenzátor töltődik, addig a műszer rövidzárként látja a kondit. Arról nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha a műszered pl ezer volttal próbálna mérni, miközben a puffer kondenzátor (és a graetz diódái) pl csak 400 voltosak :)"
kecske, barom vagy, mint föld. Nem "szokik" elektronikába belemérni szigetelésellenállás-mérővel. Magyarázod a semmit.
Ilyenkor szoktak felbukkanni azok a kérdések, hogy "de ha nem az a kislámpa veri le e fi relét, akkor mi verheti le még?"
Erre a kérdésre távolból sajnos sok száz válasz lehetséges, ezért meg sem próbálunk évekig találgatni, amíg nincs semmi további támpont, pl rá nem jössz, hogy hogyan lehet bármikor leveretni a fi relédet.
Ha valaholvá hibát keresni hívtak és azt látod, hogy az előtted dolgozó szerelő 4500 forintos röhejesen gagyi (dzsunka) tápegységekkel szerelte azt a munkát, amit te minimum 20-25.000 forintos (okosan túlméretezett teljesítményű) MeanWell tápegységekkel oldottál volna meg, akkor hazudd azt, hogy éppen szül a feleséged és AZONNAL MENEKÜLJ ONNAN :)
A gazdi meg legyen boldog azzal a tudattal, hogy sikerült két fillért spórolni a villanyszerelésen.
"van szigetelési ellenállás mérőm is, az ki is dobja, hogy az egyik kör fázis-nulla zárlatos."
A szigetelési ellenállás mérő műszerek nem 3-9 V törpefeszültséggel mérnek, hanem némelyik akár több száz volttal.
Kapcsolóüzemű tápegységek többsége a betáp felől úgy kezdődik, hogy van egy graetz, utána egy jó nagy puffer kondenzátor. Amikor a méréskor a mérőfeszültség kinyitja a graetz diódáit, akkor találkozik egy teljesen kisült kondenzátorral, amit elkezd feltölteni (a mérőfeszültség szintjére). Amíg a konenzátor töltődik, addig a műszer rövidzárként látja a kondit. Arról nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha a műszered pl ezer volttal próbálna mérni, miközben a puffer kondenzátor (és a graetz diódái) pl csak 400 voltosak :)
Te azért szerencsés vagy, mert legalább van szigetelésellenállás-mérőd.
kecskének, mint általában a villanyszerelőknek van egy kombinált fogója, csavarhúzója, próbalámpája vagy esetleg egy piacon vett műszere. kecskének csak 5 V-os próbalámpája, amivel 400 V-t is tud ellenőrizni, csak gyorsnak kell lenni hozzá.
A falban menő vezetékek gyorsan ellenőrizhetőek a kiselosztónál, ha van szigetelésellenállás-mérő, vagy átütésiszilárdság-mérő, ha ez jó, akkor a leválasztott fogyasztásmérők vizsgálata következik.
Nem vagyok villanyszerelő, de van egy ügyfelem, akinél valahogy rám ragadt minden elektromos gond megoldása.
Az egyik lakást éppen felújítják és hív a vállalkozó ember, hogy lekapcsolt a Fi-relé, cseréljük ki.
Nem cseréljük, mert 99% az esélye, hogy máshol lesz a gond, mondanám, hogy sok szerencsét, csakhogy nem másnak kell ezt kívánnom, hanem magamnak, mert nekem kell kitalálnom a megoldást.
Aztán egy ponton mégis kicserélem a Fi-relét, de nem azért, mert az a rossz, hanem mert A-típusú.
6 napom ment el rá, de mint említettem, nem vagyok villanyszerelő.
Naponta 4-5 kilométereket gyalogoltam, csak ott, a lakásban. Bár nem kis lakás, de hát na.
Minden kismegszakító le, sorban vissza, vannak rejtett LED-ek minden szobában, arra lekapcsol.
Oké, biztos valamelyik táp, kikötöm őket, sorban vissza, az egyikre kapcsol le, akkor az lesz az.
Hazahozom a tápot, semmi baja. Fasza.
Amúgy a tápok így néznek ki:
Oké, ez szerelhetetlen, a bedugós WAGO-kból úgy kell kitépni az egyes drótokat, mindez egy 40x40-es gipszkarton ajtó mögött, mivel korábban leestem egy létráról és szilánkokra tört a könyököm, még mindig nem tudok a jobb kezemmel erőt kifejteni minden irányba, hát a picsába, akkor már megcsinálom ennél valamivel jobbra.
De akkor már végig is bogarászom, hogy ki kicsoda, mennyit fogyaszt, van olyan LED szalag, ami 150W és egy 100W-os tápról megy, amúgy évek óta, azokat is összesakkozom, most legalább tudom, hogy ha valamelyik dimmer elszáll, akkor azt hol keressem.
És igen, most is van egy rossz dimmer, de ez az eredeti problémát nem érinti, csak amolyan cseresznye a habon:
Itt a kondi megszűnt létezni és a kiszabaduló alufólia zárlatot csinált, az kinyírta a kis fehér optót.
Este hatkor érek haza, hétre meg van javítva, szerencsére van itthon hozzá minden és külön szerencse, hogy a mikrokontroller megúszta, mert azt nem tudom programozni, csak egy másik fajtát, de az meg nem lábkompatibilis, az egész dimmert cserélnem kellene.
Jó, vissza az eredeti problémához, az egyik világítási körre is lekapcsol a Fi-relé.
GIRA dimmer van benne, azt kikötve nem kapcsol le, akkor az lesz a baj.
Hazahozom azt is és semmi baja, ami megint csak jó hír.
Ezt a dimmert ugyanis már nem árulják, ami helyette van, az meg nem kompatibilis a fedlappal, amiben amúgy semmi más nincs, mint két mikrokapcsoló és 25 ezer forintba kerül, az egész összeállítás bő 70 ezer. De nem hibás.
De akkor mi a fasz van?
Multiméterrel semmi, megnézem, az egyik műszerem 2,5V-tal méri a rövidzárat, a másik 4V-tal.
Szerencsére van szigetelési ellenállás mérőm is, az ki is dobja, hogy az egyik kör fázis-nulla zárlatos.
De azt a kört volt, hogy fel tudtam kapcsolni és működött is...
Mindegy, az akkor rossz, a vezetékek a padlóban mennek és meg sem lehet mozdítani a csőben.
Szerencsére éppen azt a szobát építik át, az egyik sarokba egy fürdőt csinálnak és felvésték a padlót, van ott egy üres cső, hurrá!
Abba be tudok húzni egy új kábelt, ez megoldódott.
De a konyha is leveri a relét, amihez hozzá se nyúltak.
Szét kell szednem az egész konyhát, orvosilag nem szabad nehéz dolgokat emelnem, de a beépített sütőt azért ki kell venni, kibírom röhögés nélkül. A visszatételnél már ott vannak a festők, megkérem az egyiket, hogy segítsen.
Ott azt találom, hogy bár az elosztótól 2,5-es kábel megy a kötődobozig, de onnan, mintegy 1,5 méteren képesek voltak betenni ezt:
Ezen van egy 3,6kW-os sütő, meg egy mikro, amik egészen nyugodtan mehetnek egyszerre, meg még a hűtő, de az már csak bónusz.
Nem vagyok köteles tudni, hogy mi van a falban, de ha ezt szétszedtem, nyilván nem köthetem így vissza, úgyhogy kicserélem 2,5-esre.
És kiderül, hogy ennek a vezetéknek a nullája valaki másnak a földjével zárlatos.
Ez nyilván nem lehet máshol, mint az elosztóban, de azt meg csak akkor szedem szét, ha pisztolyt tartanak a fejemhez. Minden össze van bilincselve, szépen van egyébként megcsinálva, de hát mégis...
Szerencsére a főzőlaphoz 3 fázis megy, 4-es kábellel, de maga a főzőlap csak egy fázisra van bekötve, így a maradék két fázisra át tudom kötni a sütő/mikro/hűtő kombót, meg az egyik dugalj sort, mert az is az eredeti kábelről ment. Szőnyeg alá söpörtem a problémát, ez van... Persze az eredeti kábelt komplett kikötöm az elosztóból.
És most 3 hete megy minden rendben, problem solved.
Mindezt csak azért mondtam el, mert esetemben arra az egyszerű kérdésre, hogy miért kapcsol le a Fi-relé, ez a válasz adódott...
És én nem vagyok villanyszerelő, nem foglalkozom napi szinten ilyesmivel, aki igen, nyilván tud ennél kacifántosabb sztorikat is.
kecske, az a "szellemifogyatékos" gazdi ha képtelen mesterségesen előidézni a hibát, akkor hív villanyszerelőt, hogy idézze elő ő. Ha nem tudja ő sem, akkor nem villanyszerelőt hívott. Teljesen hibátlan rendszereben miért csapkodna le többször egymás után a Fi-relé?
"Amikor többször leverte a Fi relét , már csak az említett lámpa volt bedugva."
Már megint csak süketelsz, az drága idődet pazarlod.
"Amikor többször leverte a Fi relét , már csak az említett lámpa volt bedugva."
Ezer oka lehet, akár olyan furcsaság is, hogy pl egy dugaszoló ajzat belsejében "elszabadult" az egyik bekötött vezeték (vagy beköltözött az aljazatba egy pók :).
Egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy ez a lámpa a tettes.
Szerintem máshol keresd a hibát: próbálj meg létrehozni újabb FI relé lecsapódást (hogy bármikor elő tudd idézni) és amikor ez BÁRMIKOR sikerül, akkor túl vagy a probléma megoldásának 90 százalékán (csak el kell árulnod nekünk, hogy hogyan csinálod)
Nem írtál földelő szonda bekötési helyéről és arról sem, hogy jelenleg hol történik a PEN szétválasztása.
Mert szerintem ez a túlfesz.védő a PEN szétválasztás helye, másképpen a nulla nem lesz védett, tehát feleleslegesen költöttél plusz pénzt olyan ketyerére, ami még a nullát is tudja védeni. (amúgy ha jó a földelő szonda, akkor szerintem annak PEN-nel összekötése helyettesíti a nulla túlfesz. védemét, tehát profi földelőszonda esetén szerintem nincs ok aggodalomra)
"Viszont a lakáselosztó előtt megy még a műhelyhez is a delej"
Lehet a lakáselosztó előtt még egy "főelosztó" is, nem muszáj minden újdonságot a lakáselosztóba beleerőltetni :)
Ezekkel együtt tudok élni. Anno kicsit másképpen élt a fejemben a hálózat kialakítása, de aztán a műhelyhez gazdasági megfontolásból 4 eres vezeték lett elvíve. Így akkor a lakásnak az elosztójáig is 4 eres vezeték lett behúzva. Az új földelő szonda miatt az órához kerül egy 8 modulos kültéri doboz, abba lesz majd a túlfeszültség levezető, illetve a fővezeték sorkapcsok is. Ott lesz elosztva a delej a lakás és a műhely felé. Mivel a túlfeszültség levezető már megvan, így venni nem igazán szeretnék másikat.
Szerintetek lehet-e működési hiba, ha a PE és az N csatlakozóra is a PEN lesz kötve? Vagy maximum a nulla nem lesz védve túlfeszültséggel szemben!?
Működési hiba nem lesz. Csak fölöslegesen van benne az N-PE levezető (a TN-S 4-pólusú, a TN-C 3-pólusú lenne), fölöslegesen került pénzbe, fölöslegesen foglalja az 1 modulnyi helyet, de ezekkel gondolom meg lehet barátkozni.
Ja, és nem kell az N csatlakozópontra semmit kötni, az is fölösleges lenne - mármint a PEN segítségével rövidre zárni az N-PE levezető két sarkát.
Van egy OBO túlfeszültség levezetőm, de anno el lett cseszve a rendelés. Mert ami nekem van az TN-S rendszerhez van, de nálam TN-C rendszer van a lakáselosztóig. Viszont a lakáselosztó előtt megy még a műhelyhez is a delej, szintén TN-C rendszeren. A PEN vezető mindkét esetben az elosztó táblánál válik ketté. De jó lenne, ha a villanyóránál lévő elosztóba kerülne a túlfeszültség levezető.
Szerintetek lehet-e működési hiba, ha a PE és az N csatlakozóra is a PEN lesz kötve? Vagy maximum a nulla nem lesz védve túlfeszültséggel szemben!?
Eddig olyan 8 különböző mélykúti csőszivattyú fordult meg a kezeim között. Gyárilag egyiken sem volt visszacsapó szelep, se nyomás kapcsoló. Ahol házi vízellátásra volt használva, ott a tartály előtt volt a szivattyúhoz közelebb a visszacsapó szelep és a tartály előtt, de a visszacsapó után volt a nyomás kapcsoló.
Nekünk 3 db mélykúti szivattyúnk van. Egyiken sincs visszacsapó szelep, így nem kell tél előtt szórakozni a fagytalanítással. Kettő darab ásott kútban van, 6-7 méter mélyen. Az egyik kb. 3 éve van letelepítve. Azóta ki se lett véve. A másikat idén telepítettem. De azt se tervezem kivenni. Az idei telepítésű egy Romániában vásárolt szivattyú. Érdekes volt, mert a külső köpenyre 4*1mm² van írva, de a védőföld vezetéke félbehajtva is lötyögött a 0,75-ös érvéghüvelyben... Illetve a román szivattyú szereld magad volt, mert a vezérlő dobozba nem voltak bekötve a vezetékek, de még le se voltak érvéghüvelyezve.
A 3. szivattyú egy fúrt kútba van leengedve kb. 20 éve. Nyáron arról locsolunk, de eredetileg házi vízellátásra volt tervezve. Csak közben bevezették arra is a vezetékes vizet.
Illetve anno kaptunk egy Straus mélykúti szivattyút. No az egy rakás sz@r volt. 1 szezont nem bírt ki, mert nem rozsdamentes csavarral volt összeszerelve és kevesebb,mint 1 szezon alatt elrohadtak a csavarok. Így rés keletkezett az alja és a teteje között a szivattyúnak, beázott és be is álltak a csapágyak. Mivel az állatoknak időkapcsolóval volt időzítve nyáron a friss ivóvíz, így le is égett a szivattyú a picsába. Annak szerintem vezérlő doboza se volt, az beépített kondenzátoros volt, ha jól emlékszem.
Egy időben kísérleteztem a földfelszíni szivattyúkkal is, de meguntam, hogy nem kaptam normális lábszelepet. Pedig az olcsó műanyagtól kezdve a marha drága rézen át volt minden félém. De 1-2 hónapnál tovább egyik sem bírta. Utána elkezdték elengedni a vizet. Az meg marha kellemetlen volt, mert az ásott kút a szomszédban volt. Így mehettem át naponta locsoló kannával feltölteni a rendszert vízzel.
Viszonylag sok villanymotort használunk a cégnél a termékeinkben, futottunk bele rendesen szopórollerbe.
Vannak olyan motorok amikben spórolásképpen a vas jól túl van hajtva, hatalmasat ránt indításkor és sokat is fogyaszt, de a tengelyen végül leadja a teljesítményt.
Volt olyan ami jónak tűnt, de az indítónyomatéka a béka segge alatt volt. 400W kinaval nem tudott elindilni, de a 250w magyar motorral simán indult ugyanaz a szivattyú.
Az áramfogyasztás attól is függ hogy milyen mélyről szívja a vizet, mennyire van leszűkítve, és milyen a motornak a hatásfoka. A múltkor raktam fel képeket, 2 szivattyúról mindkettő névleges teljesítmény 1500 Watt, és a valóságos fogyasztás nálam 300-500 Watt. A fiam elhozta az 1300 Wattos szivattyúját, ( hátha az kevesebbet fogyaszt) és többet fogyasztott, és kevesebbet nyomott. Az enyémek piacosak, az övé bolti volt és 13 ezer forinttal drágább. Nincs mit adni arra ami rá van írva.
1000 wattos szivattyú elméleti áramfelvétele 4,35 amper.
Egy fenét. Motornál a wattos teljesítmény az a tengelyen vehető le. Egyfázisú motornál a cos fi az nem rossz, de a hatásfok az nagy motornál jobb. Korszerű egyfázisú motor 1000 W körül az még csak 73 %-os hatásfokú, azaz az áramfelvétele majdnem 6 amper.
"A tegnapi vihar + villámcsapás miatt tönkrement Digitális fogyasztásmérőt hogyan/mennyiért cserélik?"
Lehet, hogy van ezekben olyan olvadó szakasz, mint a T1-es túlfesz.védők cserélhető betétjeiben. Lehet, hogy ezt a betétet az áramszolgáltató villanyóra szervizének éjszakai portása szabadidejében kicseréli és lehet, hogy pár nap múlva visszakapod a régi villanyórádat. Vagy most már mindenki internet kapcsolattal rendelkező okos-villanyórát kap.
ismeretlen szivattyúnál kb százféle dolog okozhat a névlegesnél kicsivel magasabb áramfelvételt, ebből a százból kb hetvenhez sajnos szét kell szedni a szivattyút :)
"a mért áramerősség működés közben 4,5-4,8 A. 5,4 A-nél kapcsolt le."
1000 wattos szivattyú elméleti áramfelvétele 4,35 amper.
Tehát a 4,5-4.8 amper még nem kirívóan magas (1035 watt - 1100 watt).
Az 5,4 amper (1242 watt) viszont már majdnem 25 százalékos túláram (villaymotor leégés-veszély),
én nem nyugodtam volna bele, hogy (a hőkioldó kiiktatása után) meg ne mérjem, hogy ez az áram később megy-e még feljebb is, esetleg akár a szivattyú számára életveszélyes szintre.
"Ha ténylegesen az van, akkor úgy is leáll (tengely)szorulás miatt, azonnal lekapcsolom."
Amikor majd tönkremegy a szivattyúd, az öt-tíz másodperc alatt fog megtörténnni, pont akkor, amikor éppen nem állsz ott a vezérlő doboznál készenlétben. Szerintem vegyél egy másik szivattyút és legyen készenlétben a közelben.
jogos amit írtál, annál az értéknél le kell kapcsolnia. Most, hogy ki van iktatva - jól működik. (lekopogom) Akkor mi lehetett a hibás ha nem a hőkioldó?
A névleges áramfelvétellel kapcsolatban nem tudok mit mondani, az összes papírja nincs meg. A szivattyúra valószínű hogy rá van írva, de ezért nem veszem ki, elég macerás.
Passz. Bocs. Amióta kettéváltak a cégek, az én haverjaim üzemvitelesek lettek, de mindkét fél úgy viselkedik azóta, mintha a másik fél ellenség lenne. Miközben csak a bélyegző változott a kimenő leveleiken.
az utolsó bejegyzésemben írtam hogy sikerül segítséget szereznem. Megtörtént ma de. és lakatmérővel a mért áramerősség működés közben 4,5-4,8 A. 5,4 A-nél kapcsolt le. Merész ötletként oda jutottunk hogy kiiktatjuk a hőkioldót és úgy működjön a szivattyú.
Feltételeztük hogy víz van bőven, (van) és mechanikai probléma (tengely szorulás) állhat fenn.
Ha ténylegesen az van, akkor úgy is leáll (tengely)szorulás miatt, azonnal lekapcsolom.
Elkezdtem locsolni és 45 perc után már meguntam...
Összefoglalva, ténylegesen a hőkioldó lehetett a hibás - ha sikerül kicserélni - megoldódik a problémám.
Nem utolsó sorban, köszönöm az összes segítőkész bejegyzéseket!!!
"minden egyértelmű legyen az kb tízszeresére növeli a válasz méretét. Tízszeres szabadidő viszont ritkán van kéznél"
Szóval kecskéje, egész rongyos életed itt zajlik a neten. Teleszarod a topikot, ha kérdeztek, ha nem. Ha nagyon unatkozol, akkor kitalálsz valamit és folyik belőled a szar folyamatosan, hiába van tele a többségnek a töke veled. Hiába kér meg gyakran a kérdező, hogy te ne válaszolj,de te akkor is nyomulsz, mint a résnyire kinyílt ajtón a harisnyaügynök. Hiába köpködik le közben a pofádat. De ezek után képes vagy időhiányra hivatkozni. Nincs benned semmilyen önkritika (gátlástalan vagy).
Hogy patkányozhatsz söpredéke? Nem is olvasol balfasza. Nehezemre esik, de visszakeresek valamit, hogy megmutassam, milyen gátlástalan, undorító féreg vagy.
...viszont mekkora öröm a kis kötözködő gonosz fórumpatkányok számára, ha a nagy sietségben valahol véletlenül kihagyok egy szót, vagy rossz helyre teszek egy vesszőt :)
csakhogy laikus kérdező esetén ha azt akarom, hogy számára is minden egyértelmű legyen az kb tízszeresére növeli a válasz méretét. Tízszeres szabadidő viszont ritkán van kéznél., tehát vagy nem lesz mindig minden TÖKÉLETESEN egyértelmű, vagy soha nem kap választ :)
"a multikészülék érintkezőjét a bimetál két csatlakozójához érintettem. Nullát mutatott a műszer!"
Abban az esetben, ha a bimetál egyik csatlakozóján éppen 225V a feszültség és ugyanakkor a másik csatlakozóján is 225V a feszültség, akkor teljesen normális, ha erre a két pontra érintett mérőműszer nulla voltot mutat, hiszen 225V és 225V között nulla a feszültség különbség. Remélem érthető a dolog.
Ettől még továbbra is életveszélyes kézzel megérinteni azokat a pontokat, hiszen (a földhöz képest) 225V nem játék. EZÉRT jobb, ha nem amatőr, hanem villanyszerelő mér.
"a multikészülék érintkezőjét a bimetál két csatlakozójához érintettem. Nullát mutatott a műszer!"
A műszer két vezetékét olyan pontokhoz érintetted, ahol normál üzem (szivattyúzás) közben nincs feszültség. Tehát ott normál állapot a nulla feszültség. Akkor lett volna ott feszültség, ha megvárod amíg leold a hőkioldó. (Ha egyáltalán a hőkioldó álítja le a szivattyúdat). De ezt nem vártad meg, gondolom.
Ha megvártad volna míg leáll a szivatyú és még akkor is nulla voltot mér a műszer, akkor lehet, hogy nem is a bimetál szóraakozik veled (lehet, hogy nem is az a hiba oka)
De a villanyszerelő haverodnak valószínűleg csak pár perc lesz a hibakeresés, FELTÉVE, hogy neki is csinálj a hibát a szivattyúd. Mert engem más sokszor hívtak, hogy javítsak meg valamit, ami a jelenlétemben mindig hibátlanul működött, márpedig nehéz hibát keresni ott, ahol éppen nincs semmi hiba.
Nyitott kapcsoló egyik oldalán a hálózat egyik sarka van. A másik oldalán meg a készüléken keresztül a hálózat másik sarka. Ideális feszültségmérőnél, ami nem jelent terhelést (és ezt azért egy digi multiméter elég jól megközelíti egy motorhoz képest), nem esik a készüléken feszültség, azaz a hálózat másik sarkának potenciálja, hogy úgy mondjam, csökkenés nélkül átszalad rajta.
Ha zár a bimetál, akkor nincs rajt feszültségesés, ha nyit, akkor a másik sarkon megjelenik a fázis, vagy a nulla, attól függően, hogy van bedugva a dugvilla.
Arra gondoltam hogy vannak silány minőségűek is, ezeket akartam kiszűrni. Nekem a korábbi otthonomban prodax cuccok voltak de úgy tudom azt a családot megszüntették. Nekem bejött, mert sokfajta színválaszték volt és lehetett variálni is.
Ha megy a szivattyú, akkor biztosan 0-át mutat. Ha leáll akkor is nullát kell mutatnia, de ha a bimetál szakít meg (menet közben leáll, akkor viszont 230V-ot kell mutatnia). Ha 230 V-t mutat, a bimetál állítja le a szívattyút, ami túlterhelés következménye (szorul a szivattyú)
Nem tudom érthető-e?
Addig tartsd a mérőzsinórt a kivezetésen, amíg leáll és újra indul a szivattyú, Ha végig 0-t mutat, akkor nem a bimetálod rossz. Felesleges venned.
"Most összerakom a dobozt és legfeljebb a multimérővel feszültséget mérek - bár ennek nem sok értelme lesz."
Ezzel kezdted az első hsz-edben, hogy:
"Kútfőből gondolva, talán a mellékelt fotón látható - szerintem - bimetál kapcsoló romolhatott el???"
Olyan műszered van, amivel csak feszültséget tudsz mérni, áramfelvételt nem. Ráadásul ezzel a feszültségméréssel tudod ellenőrizni, hogy a bimetál old-e le. Hiába lenne lakatfogód, azzal az áramfelvételt tudnád megmérni, azzal azt tudnád meg, hogy túl van-e terhelve a szivattyúd? Mondjuk az is hasznos lehet, de neked nincsenek a méréshez megfelelő eszközeid. A bimetálod kézi visszaállítású, ami nem kapcsolhatna vissza és indíthatná el újra a szivattyúdat.
Ha feszültségmérővel mérsz, akkor ki tudod zárni, hogy a bimetálod old-e le vagy valami más miatt szakad meg az áramkör (abban a pillanatban lesz értelme a feszültségmérésnek). Nem kell fölöslegesen 3 boltban keresgélni. A bimetálod autós alkatrész, próbálkozz autós boltban.
Máshol nem tudom--A Miskolci Házgyár épületeinél először V alakú horony volt , a második változatnál meg átmenő doboz van a falban.( több plussz db bevakolva is )
A falsarokban mozoghat a panel --tehát gégecső is kell.---
Sziasztok! Panel esetében, hogyan álltok be egy szobába a vezetékkel? Azt tudom, hogy a válaszfalak felett van 2-3 centi malter azt ki lehet ütögetni és be lehet vezetni, majd utána kábelcsatorna. De mi a helyzet a 15 centis főfalakkal? Hol fúrjam meg? Olvastam olyat is, hogy nem ajánlják a mennyezet és oldalfal találkozásánál fent a sarokban való átfúrást és bevezetést, mert ott vannak a panel összekötő vasalatok. Láttam olyat is, hogy a kötődobozon keresztül vitték be, ami ugye átmegy teljes hosszában a falon. Várom mások tapasztalatát, hogy ki hogyan szokta megoldani, akár ha teljes felújítás van, vagy akár ha csak mondjuk a pl. a klímának kell egy külön vezetéket vinni
jó gondolat, ugyanis a szivattyú felfüggesztése, áramcsatlakozása a földfelszínbe süllyesztett műanyag dobozva van elrejtve, (kb.50×60 cm és 30 cm mély) bordás lemez aknafedővel a tetején.
Viccesnek tűnik, de volt olyan hogy a dobozt kivettem, betettem a közvetlenül mellette lévő bokrokba és jégzselével hűtöttem... akkor is leállt.
És amikor az itt elhangzó ötleteknek mind eleget tettél, de még mindig rendellenesen működik az eszköz, akkor kihúzod a szivattyút és bevizsgáltatod csapágyhibára illetve menetzárlatra és ha minden jó, akkor aláteszel egy úszókapcsolót.
"- találkoztam egy vill.szerelő ismerősömmel és ígéretet kaptam tőle hogy legkésőbb holnap eljön és lakatmérővel megnézi."
Sokkal egyszerűbb, mint internetes fórumból villanyszerelő szakmát tanulni :)
(és sokkal kevésbé életveszélyes)
"de kb. 30 m-rel fentebb fúratott kutat néhány éve....
Úgy gondolta, ha nekem itt van vízér, akkor fentebb neki is lesz. Szerintetek ez befolyásolhatja?"
A talajvíz van, ahol nagy területen összefüggő vízréteg, akár sok négyzetkilométeren. Ha nálad ilyen van, akkor a szomszéd kútja nemigen tud kitolni veled. De van olyan eset is, ahol tényleg csak egy korlátozott vízhozamú vízér van, abból a szomszéd ki tudhat szivattyúzni annyit, hogy a te kutadban jelentősen lecsökkenhet a vízszint. Mérd meg újra.
"Isteni gondviselés" - találkoztam egy vill.szerelő ismerősömmel és ígéretet kaptam tőle hogy legkésőbb holnap eljön és lakatmérővel megnézi. Most összerakom a dobozt és legfeljebb a multimérővel feszültséget mérek - bár ennek nem sok értelme lesz. Egyébként én is gondolkodom azon hogy a szivattyú gyorsan kiszívja a körülötte lévő vizet, és emiatt melegszik túl. Ahogy egyikőtök leírta. (2-2,5 m vízoszlop van egy 160-as műa.csőben.) Még valami: a felső kertszomszédom ugyanebben a nyomvonalban, de kb. 30 m-rel fentebb fúratott kutat néhány éve....
Úgy gondolta, ha nekem itt van vízér, akkor fentebb neki is lesz. Szerintetek ez befolyásolhatja?
"sok esetben nehézkes a mérőcsúcs megfelelő tartása a megfelelő kontakthoz"
A képen látható, hogy zsugorcsővel burkolt csúszósaruk csatlakoznak a hőkioldóhoz.
Én lehúznám a két sarut a hőkioldóról és az árammérő műszer vezetékek mérő-tüskéit benyomnám a két saru fémje és a zsugorcső közé (amatőrök szigszalagot is ragaszthatnak a szabadon maradó fém részekre a véletlen megérintés ellen).
Azért abban a szivattyúban van más is, nincs minden a vezérlődobozban.
Szerintem nincs hűtése a szivattyúnak, nincs a csőben elég víz. Túlmelegszik, ezért leáll, de jön a vízutánpótlás és ez lehűti újra. Én ezt ellenőrizném először, és csak azután vásárolgatnék.
Igen, történik újra indulás néhány percen belül. Erre csak tegnap jöttem rá, előtte mindig nyomkodtam a kioldó gombot. Gondolom, ha kellően "kihűlt", akkor engedelmeskedett a nyomógombnak és bekapcsolt. Most indulok, benézek néhány villamossági üzletbe, talán sikerül vennem új kapcsolót. Majd beszámolok a fejleményekről.
"Tehát ha nem csak ki de be is kapcsol önmagától (balesetveszély!), akkor valószínűleg mégiscsak a hőkioldó hibásodott meg."
kecske, aztán milyen balesetveszély lesz, ha újra elindul a szivattyú? Kifolyik a hordóból a víz?
"Kérdeztem, hogy történt-e automatikus újraindulás, vagy minden leállás után muszáj volt megnyomni a reset gombot a hőkioldón. De még nem válaszoltál."
Hiába emelted ki a kérdeztem szót, teljesen felesleges volt a kérdésed, mint úgy általában mindig. Ha nem indulgatott volna újra és újra a szivattyú, eszébe sem jutott volna szétszedni és nézegetni a vezérlő dobozt. Neked, hogy egy kecske is megértse -miközben legeled a kávécserjét-, nem nyomkodta a hőkioldót, a szivattyú magától indult újra.
Ezekben a mélykúti csőszivattyúkban még kondenzátor sincs. Az is kint van a vezérlő dobozban. Egy 4 eres kábel megy a vezérlő doboztól a szivattyúig. A vezérlő dobozban van egy hőkioldó, egy kondenzátor és egy két pólusú kapcsoló. Így nem kell se a hőkioldó hibája miatt, se a kondenzátor hibája miatt megbontani a tömített szivattyút. Tipikusan 50 métert is be lehet engedni őket a kútba, így a tömítettsége is így van tervezve.
Kérdeztem, hogy történt-e automatikus újraindulás, vagy minden leállás után muszáj volt megnyomni a reset gombot a hőkioldón. De még nem válaszoltál.
Mert sok szivattyú belsejében is van túlmelegedés védelem (hőkoldó), amin nem kell gombot nyomogatni: mihelyt a szivattyú lehűlt, újra elindul magától.
De a szivattyúd pontos típusát sem tudjuk, mert akkor utánanézhetnénk, hogy van-e benne ilyen túlmelegedés védelem.
Mondjuk az általad csatolt fotón sincs AC amper mérő lehetőség, amiről szó volt.
Én személy szerint nem is ajánlanám az áramerősség mérést nem gyakorlott embernek. Hisz meg kell bontani a mérendő áramkört és sorba kell kötni a műszert a szivattyúval. A legnagyobb baj, hogy sok esetben nehézkes a mérőcsúcs megfelelő tartása a megfelelő kontakthoz. Azt meg nem hiszem, hogy lenne mindenkinél krokodil csipeszes mérőzsinor.
Akkor már tényleg könnyebben kivitelezhető Cosomega által javasolt mérési módszer.
Ha abban akarsz biztos lenni, hogy a hőkioldó szakítja meg az áramkört, azt a műszereddel megtudod nézni. A műszert 750V-ra állítod és a hőkioldó két kivezetéséhez érinted, vagy rögzíted a mérőzsinórt. Ha megy a szivattyú, akkor 0 voltot látsz a kijelzőn. Ha a hőkioldó megszakít, akkor 230V-ot látsz. Ha megáll a szivattyú és 0 V-ot látsz, akkor a hőkioldó jó.
Az a gond, hogy a műszered csak egyenáramot hajlandó mérni, neked viszont legalább 4-6 amper körüli váltóáramot kellene mérni (legjobb lenne minimum 10 amperes műszer).
Ha multiméterree gondolsz, az jó lehet. Persze nem bármelyik munltiméter jó neked, de ha megadod a pontos típusát, akkor utána tudunk nézni az interneten.
Hajó nézem a kereskedői oldalakat, akkor ez egy "manual reset" (kézi nyugtázású) hőkioldó, tehát nem szabadna magától visszakapcsolni amíg meg nem nyomod a (menetes résznél lévő) nyugtázó gombot. Tehát ha nem csak ki de be is kapcsol önmagától (balesetveszély!), akkor valószínűleg mégiscsak a hőkioldó hibásodott meg.
"Szerinted cseréljem ki először azt a bizonyos kapcsolót??"
A honlapon 4,5 euró az ára (2.200 Ft), tehát nem vállalsz túl nagy anyagi rizikót (ha könnyen lehet beszerezni felétek :)
Persze ha az új hőkioldóval is ugyanezt csinálja, akkor jöhet az árammérő (beiratkozol ide a fórumba egy áram mérő tanfolyamra :)
Nincs egy konnektorba dugható fogyasztásmérőd? Azzal a legegyszerűbb megnézni mennyit eszik. Rögtön látod hogy az adattáblán lévő teljesítményt veszi-e fel vagy jóval többet.
mivel nincs olyan szakember ismerősöm aki gyorsan megtudná nézni, - mivel nem egy drága dologról van szó - holnap egy-két villamossági üzletet felkeresek és megpróbálok venni egy új kapcsolót.
Ha sikerül és azzal is leold, akkor valószínű hogy kiemelem és megnézem.
Igen, amikor működik akkor nagyon nyom. Ma délelőtt sikerült egy 70 literes műa. edényt kb. 1 perc alatt telenyomatni....utána lekapcsolt, majd fél percenkét ki-be...
Egyébként tiszta a víz, a 70 literes edény alján éppen hogy kb. 2 kiskanálnyi homok gyűlt össze.
Szerinted cseréljem ki először azt a bizonyos kapcsolót??
Nem írtad, hogy addig az 1 percig rendesen szívja-e a vizet.
Ha igen:
1: lehet, hogy a szivattyú meg van szorulva (csapágy?) vagy tele van szemétel, hogy most már 6-7 amper a "normál" fogyasztása. Ebben az esetben nem csoda, ha az 5 amperes hőkioldó folyton pánikba esik. Megfelelő műszerrel lehetne mérni, hogy mennyi ampert eszik.
2: A hőkolodód belseje lehet, hogy úgy öregedett/fáradt, hogy már nem igaz a ráírt 5 amper és lehet, hogy már csak 1-2 amperes hőkioldóként működik. Ez is kiderülhet, ha megméred a szivattyú áramfelvételét egy megfelelő mérőműszerrel.
Talán tud valaki segíteni: a kerti kutamban van egy Hecht mélykúti csőszivattyú, különálló, a földfelszínen elhelyezett "hőkioldó" dobozzal. Nos, locsolni sajnos nem tudok, mivel percenként, vagy még hamarabb lekapcsol. Elvileg víz van, 2 méteres a vízoszlop amiből szív. Szétszedtem a dobozt, minden tiszta benne, nincs semmi "szétolvadva". Kútfőből gondolva, talán a mellékelt fotón látható - szerintem - bimetál kapcsoló romolhatott el???
Legfeljebb első blikkre tűnik úgy. A tények a következőek:
1. A vastagbetűs alcím tisztázza, hogy az úgynevezett egyszerű áramkörökről van szó.
2. Az egyszerű áramköröket, bár a zseblámpaelem, zseblámpakapcsoló, zseblámpaizzó tulajdonképpen sorban van kötve, nem szokás soros áramkörnek nevezni.
3. Soros (és párhuzamos) áramkörnek az azonos jellegű elemekből összeállított bonyolultabb hálózatokat nevezi a szakirodalom, soros ellenállások, impedanciák, vagy soros feszültségforrások, energiaforrások.
4. "Az elágazás nélküli áramkör kifejezés" az a magyar szakirodalomban pontosan 34 éve jelent meg először. Hogy nem terjedt el, hát, az egy dolog.
Hol van bárkik "előttük" udvariatlanul alkalmazva? A fizika tankönyvben tanítás folyik, minden meg van magyarázva. Fel sem ismerted, hogy ott magyarázat van? Nem lehet egy fizika könyvben egy addig ismeretlen fogalom? Oda is vezetne az, hol te állsz.
"szerintem udvariatlan dolog előttük tudatosan alkalmazni (kerülni illene itt a fórumban is)."
Ezért használsz ilyen jól érthető kifejezéseket: rugdalózik a trafó, vagy szakmai szlengnek tartod a szakkifejezést. Mondjuk érthető, mert nem vagy szakember.
Már próbáltam érzékeltetni, de ebben a topikban te vagy a leghülyébb, ne akarj másokat annak nézni.
Leírom neked, hogy olvasod el a hsz-t. Elolvasod, azután letiltod. Ilyenkor megnézem szó barna színű lesz pedig olvastad. Eszed nem sok van, ezért van amit újra megnyitasz és ez már szürke felirattal jelenik meg. De olyan barom vagy, hogy erről is raksz ide képet.
Nem tudom, hogy familláid tudja-e mekkora barommal kell beérniük, ezért holnapra írasd alá ezt a hsz-t (digitális aláírás legyen) és azt illeszd be ide! Akivel együtt laksz, az meg menjen be az önkormányzathoz és kérjen támogatást a tartásodért!
Nyilván nincs tapasztalatod az emberiséggel, akik nagy része nyelvészkedési impulzusaiból szeretné a lényeget megtudni (de ez nem sikeres, csak nem tudni miért, nagy ívben utálja a definíció fogalmát). Az "egyszerű áramkör" az többször szerepel, de ha lenne rá találóbb kifejezés, az csak jobb lenne, mert milyen értelemben egyszerű? Hát ez a szerző is betévedt ebbe a zsákutcába.
"Nem az az igazi kérdés, hogy létezik-e elágazás nélküli áramkör, vagy mifene, mint szakkifejezés"
A szakkifejezések célja legtöbbször az egyszerűsítés, a szakemberek közötti kommunikáció gyorsítása. Ezt a "nyelvet" a laikusok nem értik, ezért szerintem udvariatlan dolog előttük tudatosan alkalmazni (kerülni illene itt a fórumban is).
Nem az az igazi kérdés, hogy létezik-e elágazás nélküli áramkör, vagy mifene, mint szakkifejezés, ha eddig nem volt, szükség van-e rá, hanem hogy simán elképzelhető, hogy a soros bántja a legfőbb hely szemét és ezért kell kitalálni egy új szót.
Ebben a konkrét esetben ez valószínűleg nem így történt, de ettől még nem lettünk hirtelen normális ország, mert más tankönyveket meg simán cenzúráznak és nem is folytatom, mert minek...
Nem kell semmit magyarázni, valami troll megfejtette a világot egy kannásbor mellett és most koncepció nélkül mindenki ezen liheg mert jajj átnevezték a soros kapcsolást. És összes babamama csoportban a kezdő anyukák akik éppen csak kettessel sem bukdácsoltak fizikából, most erről osztják az eszet és nem is akarja érteni, hogy a következő odalakon ha már van soros meg mindenféle kapcsolás, akkor csak nem nevezték sem át, sem fel, sem le. Még tán az én fizikakönyvemben is az volt a meghatározás, hogy kettő vagy több....
Nézd meg a többi oldalát, nem talált ki semmit a soros kapcsolás helyett, mert azon az ábrán egy darab alkatrész van, ami önmagával nem lehet soros. Elindul az áramkörtől, mert az egy sima egyszerű áramkör, szerintem már lehet 1960ban is így hívták, de éppen most baszkodom ki a 40-60 éves fizikakönyveket itthonról. Utána oldalakon ott a soros és párhuzamos is, meg munkafüzet végén a kitöltendő anyag. Ha utána használja és magyarázza a soros kapcsolást, akkor mit talált ki helyette? Valami hülye benézte, ráugrott, többiek meg gondolkodás nélkül mantrázzák. Az is lehet, hogy troll poszt volt, csak ezeknek mindegy, nem gondolkoznak forráskritika sincs. A fizika könyv és a munkafüzet is letölthető PDFben, ellenőrizheted magadnak és a "de ezeket a nem feltlétlenül leadandó anyagba rejtették." meg is dőlt ott ahol van. Ha valaki lusta, akkor meg max. mindjárt írok oldalszámot, vagy rakok be képet.
Mindezek alapján első blikkre úgy tűnik, hogy annyi igaz, hogy a NER-es oktatáspolitika kitalált és kanonizálni próbál egy új - szakmai füllel egyébként normálisan hangzó - kifejezést a soros kapcsolás helyett. Olyan kifejezést, ami - online értelemben véve - eddig lényegében nem létezett. Mindezt úgy valósították meg, hogy formailag azt sem titkolták el teljesen, hogy létezik a soros és párhuzamos kapcsolás kifejezés is, de ezeket a nem feltlétlenül leadandó anyagba rejtették.
Olvas mindent, a múltkor is lebukott, amikor a screenshotot postolta. Mondjuk a nárcisztikus személyisége nem is engedné másképp, honnan tudná, hogy ki a "gonosz" a kis lelkével szemben ? :)
(Jaj, anyu, leszólták a 8 áramkörömet, meg a rack szekrényemet a fórumon. Ráadásul még flexem sincs...)
Azért van remény, hogy olvassa. Egyszer a barma úgy válaszolt nekem (amikor nem is olvasott), hogy a mások általi beírásokból következtetett arra, hogy mit írtam én. A legröhejesebb az volt, hogy ezt még le is írta. Nincs ennek esze.
Terjed mindenhol, de már Dumanyu is törölte a posztját. Kicsit kötekedtünk, mert túl hamar és gondolkodás nélkül ugrott rá a nem létező hülyeségre, aztán felfújta.
Próbálja az egyszerű áramkört magyarázni, bár a tankönyvet találta meg és nem a munkafüzetet, mindegyiknyilvános, PDFben letölthető, ellenőrizhető. Olvasd tovább 1-2 oldallal meg a többi fejezetet és lehet nem lesz baj.
"Tovább nem is olvasom, mellébeszélésárt letiltalak a képernyőmről egy időre."
kecske, olyan röhejes vagy ahogy büntetősdit játszol játszol a topikban. Rád jellemző módon nem érzed, hogy te vagy az, akit ki kellene innen rúgni, hiszen egy gátlástalan, jellemtelen szar alak vagy.
Világítás szintenként Konnektorok szintenként, a konyha külön műsor Konyha egy betáp és a konyhában több áramkörre kismegszakítózva Mosógép (kivéve, ha a konyhában van)
Egy szint alapban >> 4 áramkör Két szint >> 5 áramkör Három szint >> 6 áramkör
Kazán, ha van +1 áramkör
Bojler, ha van és nappali +1 áramkör
Villamos fűtés, klíma ha van +1...3 áramkör
Kert, szivattyú +1...2 áramkör és saját FI relés kialakítás
Garázs, melléképület/műhelyke +1 áramkör és célszerű a saját FI relés kialakítás
----
A főelosztóban EGY szintes esetben - jellemzően 5-6 áramkör már elég és - 8-10 áramkörrel már kb. minden jól megoldható
Éppen mostanában, a szemünk láttára TÖMEGESEN cserélődnek le a gáztűzhelyek elektromos tűzhelyekre (okosabb esetben indukciósra), ezért minden villanyszerelőnek illene újragondolni a hozzáállását a 10-16 amperes nagyfogyasztók energiaellátásához. mert az "ezt így szoktuk" alapelv sok esetben nem fog működni.
És az áramszolgáltatók sem égethetik magukat sokáig a "1x40 ampernél többet ne is kérj, mert nem adunk" alapelvvel, amikor egy elektromos tűzhely+sütő egymagában megehet akár 48 ampert.
(ráadásul állítólag már nem is szabad lehülyézni azt a háziasszonyt, aki ugyanabban a pillanatban egyszerre négy fazékban akar főzni és ugyanakkor süteményt is sütni :)
Villanysütő max 12Amper, üzemközben 6Amper jellemzően
Villanybojler 1500 Watt >> 7Amper "A" tarifás, nappali
Mosógép max 2200 Watt >> 10Amper
Mikró max 1000 Watt >> 5Amper Vízmelegító 1800 Watt 8Amper
Kenyérpírító, kávéfőző, konyhai kisgépek... Nagy hűtő és nagy fagyasztó szekrény
Porszívó
Hajszárító
Kerti szivattyú ~800 Watt tartósan >> 4 Amper
Fűnyíró
Világítás, TV, stb.
Klíma 3,5 kW >> 3-4Amper
-----------
Ezek csont nélkül üzemelnek a 3x16 Amperről. Nem kell figyelni semmire, nem csap le az automata. Mert tartósan NINCS akkora EGYIDEJŰSÉG, hogy A hőkioldó bimetall lecsapja a kismegszakítót.
A másik házban hasonló cuccok 25+16+10 Amperről üzemelnek. Szintén csont nélkül. Ott a 10 Amper csak a 2 klímáé.
"Nem osszák az áramkört úgy, hogy több nagyfogyasztó 1 ák.ra kerüljön."
Ezt úgy kell érteni, hogy "így nem szokás"? A szokásokat meg lehet változtatni, sőt olykor meg is kell változtatni. Elektromos/szabványossági/szakmai érveket természetesen elfogadnék (ha lennének), de a "mink így szokjuk eztet csinálni" az nem szakmai érv, csak vicc.
Ma háztartások tízezreiben beköltözéskor külön matematika órákat kell vennie a lakóknak, hogy mit mivel NEM szabad egyidőben bekapcsolni, mart a bejövő röhejes 3 x16 amper semmire sem elég, ha több nagyfogyasztót is szeretnének használni.
Ez a szokás így teljesen normális, felhasználóbarát, tartsuk meg?
Bezzeg amikor én veszem számításba az egyidejűséget és több nagyfogyasztót engednék egy áramkörre, akkor már nem is röhejes az a képzeletbeli háziasszony, aki ugyanabban a pillanatban akar mosógépezni, mosogatógépezni és süteményt is sütni?
"A mosógép, mosogatógép és a villanysütő nem megy el egyszerre 16 amperről"
Ez pontosan ígí van.
És ha a háziaszony a mosással + mosogatással + sütéssel EGYIDŐBEN még hajat is szárít + porszívóz + TV-t néz, és kávét is főz, akkor még rosszabb lesz a helyzet.
Nem osszák az áramkört úgy, hogy több nagyfogyasztó 1 ák.ra kerüljön.
Az összfogyasztáshoz (63A) meg annyit tennék hozzá, hogy azért van egy egyidejűségi szorzó, azaz minden nem megy egyszerre.
1.- Szerinted is kevés a 8-10, mert már most betennél még 2 db-ot. Ezt utólag, jól átverted az ügyfelet, vagy magadat
2,- Nem irigylem a barátnőd, feleséged...
3,- Kb. 2*30m vezeték és 2db kismegszakító megspórolását magyarázd meg te úgy, hogy ne röhögjön ki a "zasszony", hogy ezért kell neki sakkozni otthon (7000Ft, egy újonnan kivitelezett villamos hálózat esetében. Csöveket nem számolom, mert alapból is megy oda vezeték)
3,- inkább költesz "hármas master-slave" kacsolásra, mint a fent említett 60m vezetékre és 2db kismegszakítóra...
5,- vagy nem, mert egyszerre is tudnak terhelni. Hogy szoktad mondani, maximumra kell tervezni? 7000Ft-ról beszélünk.
6,- elvileg, de 3 cuccot tettél rá, ott azért már össze tud jönni egy "peches" működés. Maximumra tervezni, csak a szélsőségre, minden fekete és fehér. Mikor te válaszolsz bárkinek, általában nincs középút.
Könnyebb bevallani, hogy 2023-ban, nagy butaság a villanyos körökön (extrém!!!) spórolni, mint ezeket fent leírni (a master-slave a kedvencem). 30db tényleg sok 100 négyzetméterre, de szélsőségesen nem kell korlátozni a családot, mert ezzel most apu fogott 30.000Ft-ot
1: Na látod én nem várom meg, hogy lecsapódjon, hanem most amikor minden szét van verve osztom el alapból külön körökre a tervezett nagy fogyasztókat.
4: Nem látom értelmét, főleg ha megvan az óránál a kellő amper. Nem hinném, hogy utólag kivitelezni a master-slave kapcsolást olcsóbb lenne, mint alapból úgy kialakítani a hálózatot.
De részemről lezárom ezt a témát. Ha neked jó úgy, hogy állandóan oda kelljen figyelni, hogy mi mehet és mi nem, akkor éld úgy az életedet. Mi meg csináljuk úgy, hogy nekünk jó legyen.
@Mutual Friend: minden falon nem lesz ETH csatlakozó, de azért egy pár darab szét lesz szórva a lakásban. Tervezett TV-k mögött, a tervezett íróasztal környékén számítógépnek, nyomtatónak. Valószínűleg lesz 1-2 AP is a házban, a vályog falak gyakorlatilag a szomszéd szobában megölik a jelet. Mobil net se nagyon játszik, mert az sincs mindenhol az épület jellegéből kifolyólag. Rack szekrény nem biztos, hogy lesz. De adja magát a dolog, hogy legyen egy rack szerű polc. A régi padlásfeljárót eltüntették a ház közepéből és az ajtó felett maradt egy nagy üres tér, amit nem falaztak fel plafonig. Gyakorlatilag egy kis polcoska. Oda elfér bőven a router, a koax elosztó, NAS, etc. Ha pedig már van ez a lyuk, akkor én se fogom befalazni. Hőszigetelés szempontjából se oszt-szoroz mert már nem az udvarra megy az az ajtó, hanem a beépített ganrgra.
Amiről itt szó volt, oda megfelel ez a kifejezés. Professzionális értelemben persze lehetne még rugózni a "feszültségmentesítés" kifejezésen, de ennek -mondom- itt semmi értelme. Mint Pl.: ESD védelem.
"Hát nálunk gyakran ment egyszerre a három eszköz."
Természetesen erre is van megoldásom :) több is:
1: A harmadik kismegszakító lecsapódás után ezt a három berendezést szétosztod három külön kismegszaktóra.
2: Ha a zasszony egyidőben indítja el a mosógépet és a mosogatógépet, és ugyanakkor a sütőt is, attól a nőtől sürgősen el kell válni :)
3: Válás előtt utoljára (tizedszer?) el kell magyarázni neki, hogy "itt van egymás mellet három berendezés, ezek közül egyszerre csak egyet szabad használni".
4: Technikailag könnyen megvalósítható olyan "hármas master-slave" kapcsolás, ami nem enged feszültséget a másik két dugaljra addig, amíg az elsőként bekapcsolt készülék le nem áll.
5: Egy 16 amperes kismegszakító 4000 watt terhelést talán egy óráig is elvisel, tehát a mosogatógép és a mosógép fűtése mehet akár egyidőben is.
6: A korszerű mosószerek 30 fokos vízben is jól dolgoznak, a hálózati hideg vizet 30 fokosra felmelegíteni viszont csak pár perc egy mosógépnek. Tehát a mosógép a 60 perces programjából talán csak 5-6 percig eszik sok áramot (lásd a képet) a maradék 55 percben szinte semmit, tehát valószanűleg mehet vele egyidőben a mosogatógép is, ugyanarról a 16 amperes kismegszakítóról.
Igen, de a szerelvényezés már csak kis része a teljes villany költségvetésnek.
Ettől függetlenül igaz, nem szeretnek erre költeni az emberek, ha szerencséd van, akkor legalább egy közepes schneider/legrand szintre felmennek. Mondjuk kért már meg engem is a sógor, hogy kössek be egy konnektort, és a kezembe nyomott valami mixvill-es fos kínai cuccot. Mondtam neki, hogy ezt dobd ki, és vegyél egy rendeset :) (de nem vagyok villanyszerelő, csak és kizárólag magamnak csinálom, vagy ha esetleg ismerősök megkérnek)
Részemről Gira System55 rendszert vettem, az árát kibírtam röhögés nélkül, de igazából egy élmény volt szerelni. 2,5-es vezetékekre, rugós bekötésekkel kialakított dugaljak (amikről elhiszem, hogy tartósan bírják a 16A-t), minden fémből van, aminek abból kell lennie, sorolható, stb. Jó cucc, na, csak mint minden német, rohadt drága.
PS: Nem elek, nem érdekel, hogy szerinted ki baszott át és ki nem. Én választottam, pontosan tudtam, hogy mit akarok és miért, illetve a saját pénzem költöttem, szóval nem kell beleugatni.
Hát mivel nálunk sem volt eddig központi fűtés és az aljzat beton is 3-4 különböző magasságban van és azokat szeretném egy szintre hozni, így padlófűtés lesz a fűtési módunk. A padlófűtés alatt pedig vígan elviszem symalen csőben én is az áramot a lakáselosztótól. Így megspórolok egy csomó felesleges vésést.
Ha úgy nézem, akkor a kőműves munkával kezdtünk: falak kibontása, új falak építése. Közben neki tudtam állni villanyt is szerelni, ha az adott fal nem került mozgatásra. Mondjuk úgy, hogy elő van csövezve, Most még meg kéne szerelni a vizet, szintén a padlófűtés alatti hőszigetelésben és ki kellene állni az új kiállásokhoz. A szennyvíz csöveket is cserélni kell, mert nincs meg a lejtésük. Ha megvan a szerelés a szerelő betonon, akkor jöhet rá a hőszigetelés, majd a padlófűtés és annak a betonja. Majd ezután ahol szar a vakolat ott le fogom verni és újra vakolni. Ekkor kerülnek be az azokon a falakon lévő dobozok a végleges mélységbe. Utána jöhet a glettelés, plafon festése, csempézés és legutoljára a járólapozás. Ha a fal festve van, akkor mehetnek be a szerelvények is.
Az hagyján, de gondolom elek nem nézte meg, hogy mennyibe kerülnek ezek. (mármint ami nem kínai) Ha megnézte volna, már olvashatnánk egy komolyabb elemzést a kapitalizmusról meg a marketingesekről, az hétszentség.
Eleken kívül mindenki ért téged, vele meg teljesen felesleges vitatkoznod. Úgyis neki lesz igaza (legalábbis a saját inerciarendszerében), te meg egy idő után rá fogsz jönni, hogy le kell szarni a véleményét.
Mennyezet fűtés/hűtés, vízvezetékek, csatorna, stb. - vizes az utolsó ?
Sok helyen symalen rendszerben a monolit födémben viszik a villanyt is, nem beszélve a födémen szerelésről, szerinted a villanyszerelő jön utoljára ? (pláne a festő után ?)
Nálam attól a pillanattól, hogy álltak a falak, már járt mindkét brigád aktívan, és akkor még egy évre voltunk a költözéstől.
Nyilván annyit értettem alatta hogy legalább lenyomja a főbiztosítót / főkapcsolót, valamit mielőtt elkezd az egyszeri villanyász lámpát cserélni.
Én mondjuk kicsit tovább szoktam menni a saját biztonságom érdekében, van hogy kikötöm és összevagózom a betápszálat mielőtt szerelgetek, nem sok idő és nem kapcsolják rám a vellanyt...
ezek az asztallapból kihúzhatóak borzalmasak egy tárgyalóasztalon is, nemhogy a konyhapulton ahol még szennyeződés is van.
Idővel szorul, letörik a fedele, utálatos dolog, nálunk is van a cégnél divatból..
A sarokban lévő viszont nem rossz, bár én a felső szekrény aljára szoktam tenni ilyen 45 fokosakat, világíással együtt, így több helyen lehet világítani, dugdosni igény szerint.
Érdemes rendes terhelhetőségben gondolkodni mivel már nagy teljesítményűek a konyhapultos cuccok is. Airfryer, elektromos grill, kenyérsütő, pirító, és általában maradnak is a pulton bedugva.
Hát nálunk gyakran ment egyszerre a három eszköz. Mosást semmiből sem tart elindítani, a mosogatógép is általában folyamatában jött össze és mellé már nem lehetett elindítani a sütőt. Mosni általában hétvégente szoktunk. Addigra összegyűlik annyi a különböző fajtákból, hogy érdemes legyen elindítani a gépet. A mosogatógép hétköznaponként 1-2 naponta ment, hétvégente pedig akár napi kétszer is. Az egyik legegyszerűbb kaják pedig a tepsis kaják: kis krumpli, hagyma, hús és mehet be egyszerre a sütőbe. Gyakorlatilag pár órán keresztül rá se kell nézni és közben lehet mást csinálni. Szóval szerintem nem annyira extrém dolog, hogy a mosógép, mosogatógép és a sütő egyszerre menjen. Télen még hozzájuk jött a szárító gép is, az legalább megoldotta a lakás extra páratartalmának a problémáját telente és nem penészedtünk többé.
Én személy szerint nem szeretem nézegetni az elosztókat sem. Főleg ha van rá lehetőség, hogy ki legyen alakítva a megfelelő számú és helyű konnektor.
Mivel teljes felújítás közben vagyunk én így könnyen beszélek, mert nem számít, hogy mennyit vésem a falat és mennyit kell utána javítgatni. Ha már kész lennék vele, akkor lennék maximum hajlandó kompromisszumokra. Így inkább átgondolom, hogy hova mire van szükség és most megcsinálom. A ház egy 140 év körüli ház, az előző tulajok ezt-azt csináltak benne, de annak is már jó 40 éve. A villanyt akkor húzták be mindenhova és végig alu kábelek vannak. Az előző tulaj előszeretettel fűtött olajradiátorral és a kötések meg is égtek jó pár helyen. A vízvezeték is érdekesen van megoldva és kb. az is akkori horganyzott cső, így azt is cseréljük. A gangot beépítették és közlekedőnek használták a hátsó részhez, én nyitottam egy plusz ajtó nyílást és a beépített gangból lett 3 pici hálószoba. Eddig csak a nappali szolgált konkrétan szobaként. A hálószobákba pl. kerül 2 konnektor az ajtóhoz és 1 villanykapcsoló, valamint 1 termosztát. Az ágy két oldalára kerül 1-1 konnektor, 1-1 USB töltő és 1-1 alternatív villanykapcsoló, amivel az ágy felett lévő lámpát lehet kapcsolni olvasáshoz, valamint a mennyezetit is. Az ággyal szemben lesz a TV a falon, oda került 1 db koax/RJ45 aljzat és 3 db konnektor: 1 a TV-nek, 1 ha esetleg kell settopbox és 1 tartalék (X-box, PS vagy akármi számára, ha igényli majd a gyerek).
Amit nagyon utálok szerelvény család az a Legrand Niloé. Az végtelenül gagyi, az 5-ös keretet szerelni pedig kifejezetten rossz. 4-es keretig még elmegy. Mint korábban már írtam főleg akkor, amikor más után kell szerelvényezni és nem fektettek elég hangsúlyt a dobozok beállítására. Jobb szeretem a Valena Life-ot, de az több mint kétszer annyiba kerül, így nem azt szokták venni. Azzal az a tapasztalatom, hogy nagyobb eltéréseket is ki lehet hozni, illetve minőségibbnek is tűnik.
Amúgy pedig vannak dolgok amikre igen is nemet kell mondani a kedves ügyfél számára. Meg kell neki indokolni szakmailag, hogy miért is nem lehet úgy, ahogy azt ő akarja. Azért van a szakember, hogy szakszerűen végezze el a munkát. Ha pedig az ügyfél olyat kér, ami a szakma alapvető szabályainak ellentmond, akkor le kell tudni róla beszélni és semmi esetre sem szabad megcsinálni neki. Egyszer hívtak egy helyre ahol a fürdőszobát akarták átalakítani, mert éppen felújították. A feleség kitalálta, hogy neki a fürdőkádhoz kell a konnektor, hogy ne kelljen kimásznia a kádból és megtudja ott szárítani a haját... Ez volt a heppje. Nem lehetett róla lebeszélni, így ott hagytam őket. Nem értette meg, hogy élet veszélyes amit csinál, ÁVK se volt a lakásban, és nem is lehetett volna beépíteni csak ha minden kötődoboz újra van csinálva. PEN vezetővel lett elindítva a lakáselosztóból és kötődobozokban lett szétválasztva PE-re és nullára. Logika se volt benne, mert két piros vezeték ment le a konnektorokhoz a feketén kívül és hol vastagabb volt az egyik piros, hol egyformák voltak és hol a vastagabb volt a nulla, hol a vékonyabb. Rá 1 hónapra felhívott, hogy valaki megcsinálta neki a hajszárítós konnektort.
"A mosógép, mosogatógép és a villanysütő nem megy el egyszerre 16 amperről"
Ez pontosan ígí van.
És ha a háziaszony a mosással + mosogatással + sütéssel EGYIDŐBEN még hajat is szárít + porszívóz + TV-t néz, és kávét is főz, akkor még rosszabb lesz a helyzet.
"Amit mi sosem szoktunk kihúzni az a mikró, szagelszívó, vízforraló, kenyérsütő és a kávéfőző."
Nekem még van kenyérpirító és légkeveréses sütő is. Ezért is írtam 6 db dugaljat csak a konyhapult fölé (te akár tehetsz oda tízet is). De amióta feltaláltál az "elosztó" nevű terméket, azóta lehet ott akár 100 db üres dugalj is, tehát nem kel kihúzni semmit, soha többé.
"Megveszik a lehitványabb szerelvénycsaládot"
Közölni kell a kedves ügyféllel, hogy ha ezt választja, akkor megnövekszik a villanyszerelés munkadíja. mert ezt 2 perccel tovább tart bekötni. Ha minden szerelő ezt tenné, akkor jó néhány termék eltűnne a piacról, senki sem sírna utánuk. És maradnának azok a termékek, amelyek fejlesztői a szerelők igényeit/kényelmét is figyelembe veszik.
A mosógép, mosogatógép és a villanysütő nem megy el egyszerre 16 amperről. Ezt tapasztalatból tudom.
Illetve szerintem a konyhába is édeskevés a 6 db dugalj. Amit mi sosem szoktunk kihúzni az a mikró, szagelszívó, vízforraló, kenyérsütő és a kávéfőző. Ezeknek nagyrészt fix helyük van. Nem is szoktuk elpakolgatni se őket. Jóformán napi használatban vannak. Így a 6-ból máris annyi 5 aljzatnak.
De nem is értem mit kell ezen spórolni egy normális kismegszakító 1000 forint, kell még hozzá pluszban vezeték az legyen még 4000 forint és akkor nagyon nagy vonalú voltam. Tehát megvan 5000 forintból +1 áramkör és máris kevesebb a kompromisszum.
A másik amitől egyfaszt kapok, amikor a szerelvényeken kezdenek el spórolni, miközben lerakják a 1*1 méteres járólapot. Megveszik a lehitványabb szerelvénycsaládot, ami olyan szar, hogy kétszer annyit szopik vele az ember, mint egy normálissal, mire valahogy ki is néz. Főleg ha más után megy az ember szerelvényezni és elcsúsztak picit a szerelvénydobozok.
"A plusz 3-400 ezer forint egy családi ház 2023-as teljes építési költségvetésében a számítási hiba nagyságrendjébe esik (értsd: 1% tört része)."
Ez sajnos így van.
Kívánok neked csupa olyan ügyfelet, aki le sem hajol, ha 300 ezer forint hever előtte az utcán :) (élősködő focisták, maffiózók, tolvaj politikusok, stb stb).
"kíváncsi lennék Elekre, hogy miért is elég a 8-10 áramkör."
Akkor jöjjön egy lehetséges méltányos (ügyfél pénztárca-barát) áramkör kiosztás:
- 4 amper: "biztonsági áramkör:" (ha van rá pénz, akkor szünetmentes) pl riasztó, kamerák, internet, hűtőszekrény, +1 db mobiltöltő + egész lakás összes mennyezeti világítása
A villanyóra legyen legalább 1x63 amper (szegény helyen lehet 1x40-50A, de ez alá lehetőleg ne menjünk)
Három fázisú bekötés esetén az optimális villanyóra lehet mondjuk 32+32+20 amper (de itt már erősen kezdjük elhagyni az "ügyfél pénztárca barát" költségvetést :)
Új ház. 2*3*25A jön be. Kb. 30db kismegszakító. 8 csak a nagygépet, helységenként kettő (lámpa, konnektor), + olyan konnektorok külön, ahol fix eszköz van (vízlágyító, rack, gépészet). Fiből 2 + 2 RCBO kültérre. Gigás net is van, meg rack is, meg AP is kettő. A fix dolgonak ETH, házban mindenhol “maxos” WiFi. Ennek a felára legyen 200.000Ft. De ne aprózzuk 500.000Ft. Ezt kialakítani utólag, vagy szenvedni mert valami nem megy, az nagyon drága
Van igazság abban amit mondasz. Azért ez helyzet függő is. Egy panel lakásban, ahol 1*16A a betáp és nem akar/lehet bővíteni a tulaj ott fölösleges 30 kört kialakítani. De ha tényleg van 3*16A betáp vagy még több, akkor miért ne lehetne elosztani ésszerűen a köröket?
A múltkor voltam egy helyen, mivel van nekik napelemük, így 3*25A a betáp. Az első elosztónál az előző villanyszerelő mégis korlátozta 3*16A-ra. Pedig onnan még csak a lakáselosztó, a napelem és a melléképület felé volt elosztva. Nem volt nála fővezeték sorkapocs így kismegszakítóval oldotta meg az áramkörök összekapcsolását. Alulra érkezett az órától a vezeték és a napelemtől, felül pedig ment a lakásba és a melléképületbe. A tulaj pedig mindenből elektromosat vett, mert van napeleme. Csak így ki se tudta használni, mert folyamatosan leoldtak a kismegszakítók. A vezetékelés pedig új volt és megvolt a megfelelő keresztmetszet is a 3*25A-hez. Szóval nem is értettük, hogy miért szivatja az ügyfelet a szerelő.
Azert elég mert nem kell minden szarnak külön FI meg külön áramkör. Nyilván ha 600 m2 a kecó akkor kellhet több is. Ipari tevékenységet akarsz folytatni és lesz 3*32A vagy urambocsá' ennél is nagyobb akkor megint indokolt lehet akár. De egy kadarkocka okán tenyleg marhaság.
Minden szakmának meg van a megalomán vonulata. Aki informatikában utazik az 1000/1000 netet vesz magának van 12 db AP a helyrajziszámon, minden falon ETH csatlakozó is és nyilvan 1-2 rack szekrény akkuboxal és diesel áramfejlesztővel is ... :)
Azért kíváncsi lennék Elekre, hogy miért is elég a 8-10 áramkör. Viszonylag gyorsan össze lehet szedni egy lakásban annyi nagyfogyasztót: mosógép, szárítógép, mosogatógép, sütő, főzőlap, bojler, mikró, klíma. Utána pedig ott vannak a közepes fogyasztók: kávéfőző, porszívó, konyhai eszközök.
Én inkább annak a híve vagyok, hogy legyen több áramkör és ne kelljen kompromisszumokat kötni. Persze mindezt az ésszerűség határain belül. Nem szoktam minden konnektort külön kismegszakítóval ellátni, de a konyhában a dedikált körökön kívül minimum 3 kört szoktam kialakítani. Illetve a nagyfogyasztóknak külön kört szoktam csinálni. Én szobánként is el szeretem különíteni a köröket és a világítást is. Valamint ha engedi a keret, akkor több ÁVK-t szoktam felrakni, hogy a kritikus dolgok külön legyenek. Ilyen szerintem a fűtés, a hűtők, a bojler.
És ezután pl beépít a családi házba 8-10 helyett 30 áramkört, plusz 3-400 ezer forintért ;)
Aki most épít családi házat, annak az esetek jelentős részében teljesen indokolt tud lenni ~30 áramkör (a 8-10 pedig szinte minden esetben indokolatlanul kevés). A plusz 3-400 ezer forint egy családi ház 2023-as teljes építési költségvetésében a számítási hiba nagyságrendjébe esik (értsd: 1% tört része).
Szia. Legrand Niloé csillárkapcsolo hátulja. 
