Huh, de gyönyörűek ezek a körbekerített ágyások! Ez a fakerítés le is van ásva valamennyire a fölbe? Jó kis munka lehetett a kialakítása! És hány ilyen körbekerített ágyásotok van, és miminden van bele vetve? Nagyon tetszik!
A fal felé igaz nem raktatok fóliát legalábbis én úgy látom? Én csak arra szeretném fel hívni a figyelmed ne hogy a fal bánja majd a végén. Általában a fóliában amíg zárva kell tartani az ajtaját magas lesz a páratartalom. De éjszakára zárva kell tartani elég sokáig. A falrész szerintem fel fogja szívni így a nedvességet.
Ezt csak jó szándékból íróm neked, különben tényleg nagyon jó mutat.
Látod én ebben nem is gondolkodtam, inkábba praktikusság diktálta ezt. Nem vetettem bele semmit, mert itt eddig fű volt, aztán fölástam, a múlt héten kapott rá trágyát, amit ma beleforgattam. Így az idén papr., paradicsom és ubi lesz. Remélem.
Ügyes. Azért jó megoldás, mert a mögötte levő fal éjszaka leadja az elnyelt hőt, és csökkenti az éjszakai lehűlést. Árnyékolás nincs, tehát bármelyik oldalra ültethetsz.
Köszi, így végre sikerül megmutatnom Nektek. Elöször a Bauban láttam üvegházat, abba szerettem bele, de a párom azt mondta, ő fóliából sokkal olcsóbban megcsinálja. És így is lett.
Beletettétek a bogarat a fülembe, ki fogom próbálni. Azóta vettem bele hőmérőt is, tudom figyelni, mennyivel van benne melegebb, mint kívül. Sajnos az egyik cipzárja elromlott, de lehet, hogy úgysem merném behúzni, mert félek a túlmelegedéstől.
Az biztos, hogy szép, kulturált és helytakarékos módja a palánták elhelyezésének, bár nem olcsó :)
Nem próbáltam. Bennem fel sem merült, hogy a lakásba tegyem. Szent meggyőződésem volt, hogy ez a kerti üvegház kicsinyített formája.
De lehet, hogy igazatok van, és van értelme lakásban használni. Tulajdonképpen ki is tudom próbálni a tetőtéri teraszajtó előtt, ahova oda is süt a nap. Arról nem tudtok lebeszélni, hogy nap az kell hozzá. Különben nincs üvegházhatás, nem?
Lehet, hogy ezzel meg is lesz az ideális hely a palántáimnak, mert a lakásban meleg van és nincs elég nap, a tetőtérben ugyan több a nap, de hideg van, és így eddig sehol sem volt jó nekik :(
Arra számíts, hogy a nem a legfelső polcon lévő növények közül a hátsók azért kevesebb fényt kapnak :(
Szerintem pedig ezek csak lakásba jók, azért, hogy helytakarékosan tudj olyan növényeket tárolni, amiknek magas páratartalom kell, pl. orchidea vagy éppen palánta:-))
Én azért gondoltam erre, mert nekem a déli oldalon 1 nagy teraszajtóm van, ahol tudom a palántákat nevelgetni. A többi helyen még mindig felnyurgultak. Ezért örültem meg neki, mert így az a rengeteg mind eléférne. Lakásban nem is próbáltad?
Nekem van mini növényházam. Fóliával bevont fém váz, két emeletes. Szerintem nem a lakásba találták ki, hanem kintre. Lakásban minek?
Két komoly probléma volt vele eddig. Én kiraktam az erkélyre a napra (szerintem erre van kitalálva, de ha nem, szóljatok), de nem néztem meg óránként, és egyszer erősen kisütött a tavaszi nap, teljesen forró lett bennt a levegő (minimum 60 fok), és gyakorlatilag megfőttek benne a palánták. Szóval tönkrementek. Persze, ki kellett volna nyitni a cipzárakat, most már tudom.
Azt hiszem, ez főleg olyanokak való, akik otthon ülnek, és figyelik, milyen az idő, és annak megfelelően nyitják, csukják.
A másik gond akkor volt, amikor a teraszról a szél fogta, és palántástul lefújta az üvegházat. A palánták egy részét meg lehetett menteni, visszarakni a cserepekbe...
Nem beszélek le róla senkit, mert nagyon jó dolognak tűnik, szépen fejlődhetnek benne a növények a jó melegben és jó világosban, csak nagyon kell hozzá érteni.
Szóval én most inkább kinti fólia alatt próbálok majd palántát nevelni, még jó, hogy a hétvégén nem volt időm vetni, mert a hó teljesen lenyomta a fóliát. Tapasztalatoknak örülnék, írtam róla 984-es hsz.
A futtatást kihagytam. Egy szál kötözőzsinőr a tövére, kicsit lazán megkötni a tőhöz, vagy kis cövekhez, fennt is megkötni, és arra csavarodik. Így minden tőnél. Csak egy szál madzag kell hozzá. Fennt meg a vázhoz hozzá lehet kötni.
Ezt értem, de mégsem. Nem jobb egy sorban folyamatosan elültetni pl. 4 uborkát? Így négyzetesen hogyan futtatom fel? Én uborkahálóra gondoltam az elöbbi esetben.
Két tő elől, kettő hátul. Négyzetrács alakban ültetve. A háromszöges ültetés pedig az, amikor a következő sorban a tövek el vannak tolva. Sávosan főleg a dughagymának vetjük a hagymamagot, amikor egy keskeny sávba szórjuk azokat.
Régen megfigyelték, hogy egyes növényeknek egymásra gyakorolt hatása eltérő. Vannak, amelyek egymásra pozitív, mások semleges hatással vannak, míg más növények nem viselik el egy egymás társaságát. (Akár az emberek) A középkori kolostorkertekben a veteményeskertet erősen aromás növények szegélyezték, hogy a kártevőket távoltartsák. Ezt a módszert követik a biokertészek is. A növények társítása időben a vetésforgó alkalmazását jelenti, térben pedig a jó és rossz szomszédság figyelembevételével vegyeskultúrák kialakítását. A büdöske (Tagetes), vagy a körömvirág (Calendula) a rózsa, paprika vagy a paradicsom közé ültetve magához vonzza a lebegőlegyeket, amelyek a peterakás előtti fehérjeszükségletüket az előbb említett két növény pollenjéből nyerik. Azonkívül , főleg a büdöskének a gyökével fonálféreg riasztó hatása van, ezért szoktam a répa és petrezselyem ágyásba ültetni, sőt a burgonyához ültetve is hasznos. A körömvirágot, mivel rendkívül sok magot hoz, zöldtrágyaként alkalmazom, amint már lejjebvalamelyik Hsz-ben írtam róla. A bazsalikom erős aromájánál fogva elrisztja káros rovarokat, kevésbé alakul ki lisztharnat fertőzés, aromájának hatására jobb ízű lesz tőle a paradicsom, amivel fogyasztáskor is remekül összefér. A lisztharmat fertőzés csökkentésére uborkához is ültettem. Azonban későn, májusban lehet szabadföldbe kiülteteni, mert nagyon melegigényes. Magról szaporítjuk, palántának előnevelve. Lehet szakaszosan is. Én januártól havonta vetem. Így már van már néhány tő korai felhasználásra, és növényházi kiültetésre. A vöröshagymát és a sárgarépát vegyesen ültethetjük , mert védik egymást a hagyma-és a répalégy támadása ellen, valamint a mélyen gyökerező répa kiválóan fejlődik a sekélyen gyökeresedő hagyma társaságában. Mivel a két növény gyökerei a talaj más-más rétegeit hálózza be, így nem versengenek egymással a tápanyagfelvételben. A lombozatuk is kiválóan összeillik, a hagyma karcsú magasra törő szárai alatt remekül elfér a sárgarépa levélzete. A saláta megvédi a földibolhától az alá ültetett retket, karalábét. SZoktam néhány tő jégsalátát a káposzták közé is ültetni. A káposzta közelébe ültessünk büdöskét , mert átható "szagával" elriasztja a káposztalepkét. A zeller is hasonló hatású, azonkívül a lisztharmat fertőzés veszélyét is csökkenti. A büdöske gyomfojtó hatása miatt alkalmas még a gyomok visszaszorítára is. A borsikafű, ami a babot megvédi a fekete levéltetűtől, a levesben fűszerként pedig emésztésjavító, a bab puffasztó hatását ellensúlyozza. A Kukorica, főleg az északi és a szélirányba eső oldalon védi az uborkát és tökféléket, mert a magasabbra nővő kukorica megfelelő mikroklímát teremtve védi az alacsony, szélérzékeny növényeket. Az uborkánál ezt kaporszegéllyel is elérhetjük. A kapor ritkásan keverve segíti a petrezselyem és a répa kelését, utánna pedig riasztó hatású. Hasznos növénytársítás lehet, amikor a következő évre gondolva egy adott földterületre nitrogén szolgáltató pillangósokat ültetünk. (Pl borsó, bab)
Bocs! Most jut eszembe, a multkor elfelejtettem írni, hogy lehetőleg szélcsendes időben kell felhúzni a fóliát:-))
Amúgy komolyan: szép lett, nekem tetszik. Az ajtó meg, mintha oda lett volna kitalálva. Az útnak pedig szerintem kell 40 cm, én is régebben csak egy keskenyebb deszkát tettem le, azon meg csak billegtem. (az is vicces volt)
Amúgy én is építésben voltam a hétvégén. A régi növényház elbontása, az új összeállítása volt a feladat. Már csak a tető hiányzik.
Délután a sátor jobb oldali részét televetettük borsóval, Il tanácsa szerint jó sűrűn, és remélem, hogy ez a paprika és az uborka kiültetése előtt beérik! Ha nem, akkor ciki. Fél zacskó Rajnai törpét és egy zacskó Debreceni sötétzöldet vetettünk. Most olvastam, hogy a jövő héten napról-napra melegszik az idő, ez pont ideális lesz nekünk.
No akkor megmagyarázom: a széles út azért kell, mert a három kisgyermekem leghőbb vágya, hogy segíthessen kertészkedni, és még ez is majdnemhogy túl keskenynek bizonyul :-) A fóliára pedig azért van szükség, mert hegyvidéken lakunk, és mindig több fokkal hidegebb van, mint a néhány km-re lévő fővárosban.
Én is összeraktam tegnap a mini fóliasátrat, ami kb 4 méter hosszú és nyolcvan centi széles.
Egyelőre csak a tavalyról áttelelt petrezselyem van alatta, de már össze van készítve rengeteg mag, amit mind-mind bele akarok vetni. Elképzelésem sincs, hogy fognak elférni? Pontosabban azt hiszem minden magból csak kb egy méternyi vetés lesz.
Elsősorban palántákat szeretnék benne nevelni, mert már évek óta szerencsétlenkedek palántaneveléssel cserépben, minimális sikerrel, és végre tavaly lettek normális karalábé palántáim, amik földbe vetve a fólia alatt nőttek :)
Most nagyon lelkes vagyok, és nem csak háromféle karalábét, hanem 3 féle paradicsomot, 3 féle salátát, 2 féle cukkinit, tököt, 2 féle uborkát, padlizsánt, zellert, meg egy kis retket szeretnék a fólia alá, ja meg persze bazsalikomot. Mindezt 3 darab 4 méter hosszú sorba :)))
Nagyon megfogadtam, hogy idén nem zsúfolok kétszer annyi növényt a veteménybe, mint reális, mert aztán megint semmi sem terem... erre rögtön így kezdődik :)
Szerintetek uborkát és cukkinit már érdmes fólia alá vetni, vagy úgyis hiába?
Gratulálok, szép a sátor, de... Túl sok helyet elvesz az út, számold csak ki: kb 40 cm a "járda", gondolom a tövébe nem tudsz ültetni, az plusz 5-5 cm. Majdnem 20% az alapterületnek. Mikor nekem volt hasonló méretű fóliám, az ajtónál csak egy lábnyom szélességre nem volt ültetve, hátul meg csak lépéshelyek voltak kihagyva. Amúgy szerintem nem éri meg, kb. 2 héttel volt hamarabb a termés, mint szabadföldön.
Ez pedig a fóliasátrunk, 3 x 6 méteres. Az újak kedvéért: a vázat lomtalanításkor találtuk, az ajtókeret a szomszédé volt, az ajtó a régi konyhaajtónk, csak a fólia került pénzbe, 10 ezer Ft volt a 6 m széles, 11 m hosszú fólia. Bent jelenleg fejes saláta, zöldhagyma, retek, spenót. Később majd karalábé, paprika meg uborka kerül bele. Meg esetleg a paradicsom is, meg majd még meglátjuk, hogy mi minden. Családi önellátásunk első lépése ez, egy álmom megvalósulása, izgatottan várom, mi és hogyan fog megteremni benne, s mennyire fog az "ellátni" minket (öten vagyunk).
Hallottam olyan "vicces" történetet, hogy a szomszédból áthívtak egy tanarat, segítségül a fóliahúzáshoz, persze rendesebb fóliához, és egy szélroham következtében eltört a csuklója. (Biztos magyartanár volt, nem kérdeztem meg.)
A helybe vetett növény kivétel nélkül mindig életképesebb, mint a palántázott. Ha nem túl nagy a palánta, akkor a szabadföldi utol is érheti.
No, a palántadőléssel mi is megismerkedtünk. A saláták egytől egyig kidőltek, a karalábé és a karfiol egy része is. A bazsalikom tartja magát gyönyörűen, a paprikák katonásan, áttűzdelve bírják még a tőzegcserépben, remélem, ez így is marad.
Örömmel jelentem, hogy a múlt hétvégén felállítottuk a fóliasátrat, Il tanácsára dupla fóliával, az alsó az a vékony fajta, amit szobafestésnél bútortakarásra szoktak használni, a felső pedig UV-álló, vastag fólia. Ma az ajtó is elkészült rá, egy régi ajtókeretet leástunk a földbe, rá pedig a régi üveges konyhaajtó került, üveg nélkül, fóliát szögelve rá. Ha valaki fóliafelhúzásra adja a fejét, egy jó tanácsot tudok adni: ne szeles időben kezdjen hozzá, mert abból elég vicces jelenetek sülhetnek ki!
Holnap kiültetem a kikelt jégsalátát a fólia alá, aztán vetek fejessalátát, retket, karalábét, kíváncsi vagyok, melyik lesz életképesebb: a szobában előnevelt, vagy a fólia alá helybevetett. Majd beszámolok.
Köszi a javaslatot! Mit értessz az alatt, hogy az uborkát négyzetesen? A paradicsomot én is oda gondoltam a fal mellé, az ubit pedig rá merőlegesen a fólia másik "falára".
A körömvirág a gyógynövények csoportjába tartozik. Sokféle bajra jó pl felfázásra inni a teáját és ülőfürdőnek is használják.
A házikertben egyrészt a diszítő értékéért ültetik nekem tavaly volt törpe változat nagyon hálás igénytelen növény vázában is szép. A magját elszórja és minden évben kikel. A szinével csalogatja a méheket jobb lesz a növények beporzása.
A bazsalikom fűszernövény, ennek is van nagylevelű és apró levelü úgy nevezett görög bazs. és van piros levelű. Én mindeggyikből ültetek ilyenkor kis cserépbe magot , már ki is kelt. Majd máj 15 után fogom kipalántázni. Nagyon sokfelé ültetem a paradicsom közé, uborka közé.
Sokat használok belőle fűszerként, frissen és összevágva lefagyasztom. Ebből készül a bazsalikomos pesto az egyik legfinomabb olasz tésztára való mártás.
Csak adalékként 1 db 1,5 dl. es üveg kész ppesztó 450- 500 Ft.
Ha nincs más javaslat, leírom én hogyan telepíteném be. Hosszában osztanám el a, ha jól olvastam 2,2 m széles. A fal felőli oldal 60 cm széles, 40 cm út, 1,2m ágyás. A fal felé a paradicsom először 4 tő Manó, nagyon korai alacsony 30*30cm, majd 2 tő marmande, korai nagyon nagy termésű, a többi helyre mehet a lugas, de így kevesebb. Nem az a legkorábbi. Elé egy sorban mehet már most retek, később bazsalikom, ami védőnövény is.
A naposabb oldalra lehet tenni a paprikákat, tehete 25 cm-re. Korai Amy fehér, Cecei, Góliát F1, Rekord zöld. Az uborkából szerintem elég 2 tő Bernadett F1, ami rendkívül bőtermő, magmentes saláta fajta, de ha nem elég, akkor 4 tő, egy mástól 50cm-re, négyzetesen. Berakó uborkát majd szabadföldbe. Esetleg két tő, amit korábban lehet kovászolni. A végébe, ha tesztek egy polcot, azon míg ki nem lehet ültetni, márciustól palántát lehet nevelni.
Én 60 fokon szoktam sütni 3-4 órát. Tavaly szerencsére így bevált, nem lett palántadőlésem. És nagyon jó illata is van, amikor kiveszem a földet a sütöböl.
A kert első részébe, az ágyásban keresztbe, 20 cm sortávra vetheted a sárgarépát, petrezselymet, fokhagymát,vöröshagymát, retket, korai céklát, amikor már rá lehet menni a talajra, márciustól. (ha meg lettek a fák metszve). A juliusban felszabaduló hagymafélék helyére kései karfiot, kései kelkáposztát lehet ültetni. Másik két ágyás fenntartható a paprika és paradicsom részére. Ez is attól függ, hogy mennyire van szükséged belőle. Ide kiültertésig fejes salátát, jégsalátát, korai karalábét, korai zöldborsót lehet vetni. Elveted a borsót, és ha majd felszedted, a helyére lehet uborkát, meg olyan paprikát ültetni, amelyiket később használsz föl. A harmadik harmad a káposztafélék, uborka, krumpli, kukorica részére. A kelkáposzta, vöröskáposzta az egyik ágyásba, hosszába 40 cm sortávra, így az 1,20 m széles ágyásba 3 sor fér el hosszában. Egy sor vörös káposzta, egy sor kekáposzta, korai karfiol. A középső sorba védőnövénynek zeller. A sorok szélére szintén védőnövénynek bazsalikom. Az ágyás szélére, északi oldalra egy sor csemkukorica, ami védi az uborkát, és néhány tő krumpli meg zöldbab,ami termelhető a kukoricával. Az uborka másik oldalára védőnövénynek néhány tő bazsalikom, és sorba kapor. Ezt a beosztást lehet eggyel mindig eltolni évente, trágyázni a második és harmadik táblát kell. A korábban lekerülő növények helyére vethető juliusban kései cékla, őszi és téli fekte retek, kerekrépa.
Koraiak: répa, petrezselyem, retek, saláta, zöldhagyma, vöröshagyma magról, karalábé, tavaszi fokhagyma. korai zöldborsó. Meg korán vetem a büdöskét, körömvirágot. Ez általában március. Később ahogy a hőmérséklet engedi, még zöldborsó, újabb csapat karalábé, cékla, palántázva korai kelkáposzta, vörös és korai fejes káposzta, brokkoli, póréhagyma, zeller, fűszernövények. Csak palántról nevelem a paprikát, paradicsomot, uborkát, cukkínit, kései káposztát, brokkolit, karfiolt. Késeinek, juliusban vetek még céklát, őszi és fekete retket, kései karalábét, duggatok zöldhagymának valót. De biztos van amit kihagytam. A palánta nevelő tálcát napos oldalra tedd, mert sok fény kell, de csak március 2. felétől tedd ki, ha már jó az idő. (Két tő paradicsomot én csaktennék be az üvegházba a koraiból.)
Én eddig csak magvetéshez/palántaneveléshez fertőtlenítettem földet hasonló módon - palántadőlés és egyéb "korai kórságok" ellen. Max. 20-30 percig, és talán 150-180 fokon. De csak a földet, és utána kevertem bele homokot. Nem vagyok nagy kertész, de ha már palántanevelésre adtam a fejem, legalább legyen is valami eredménye. :-) Tavaly bevált ez a módszer.
a vetésforgó alatt azt értettem, hogy EGY éven belül hogyan lehetne optimalisan kihasználni egy kis területet, tehát mi után mi jöhet. (Lehet, hogy ezt nem is így hívják?) Nekem ez sose sikerül, mert amit elöször vetek, sose kerül le idejében, és a másodiknak nem marad elég ideje.
Már írtam, hogy az üvegház nagyon apró, így nem akarok olyat tenni bele, ami szabadföldön is jól boldogul. Saláta, paradicsom, petrezselyem stb. Ezért akartam ezeket a szobába vetni, de paprika és paradicsom magom egyáltalán nincs.
Inkább olyat, ami sose sikerült, uborka, parika, meg Padlizsánnal is szívesen próbálkoznék.
Még egyszer szeretnélek megkérdezni, hogy a polc a naposabb, vagy inkább az árnyékosabb oldalra kerüljön?
Nahát, hogy fogtok így ujjal mutogatni; félre figyelmemben lemaradt a földsütös kép:
Kinek van különben tapasztalata? Milyen höfokon, meddig kell sütni, nem árt-e, hogy meghal benne az összes mikroorganizmus? Minek van benne olyan égett szaga?
Nekem 2,2x3 m-es a fóliaházam. Viszont az egyik oldala téglakerítés, így szinte az egész fólia 2 m belmagasságú. Igy gondoltam, hogy az egyik oldalon a szélén (2,2m) 10 tő uborkát rakok, a másik oldalon a falnál lugasparadicsomot 5 tő, a többi hely pedig a paprikáé. Érdemes-e ikarsorokat ültetni a paprikából, vagy mivel itt az út 70 ill. 120 cm-re osztja a fóliát, igy az útra merőlegesen rakom a sorokat, és így nem kell szedősort csinálni, mert elég rövidek és hozzáférhetőek, magyarán rakjam inkább folyamatosan 25 cm-ként?
Ha hozzájutsz a Balázs-Filius: Zöldségtermesztés a házikertben c könyvéhez, ott részletesen le van írva a tenyészterület, és az állománysűrűség összefüggése. Ez túl sok ide bemásolni. A lényeg az, hogy azok a növények, melyek növényenként több termést hoznak, az állománysűrítéssel igaz valamivel kisebb, de több termést hoznak. Nagy távolságnál a termés folyamatosabb, nagyobb tősűrűség esetén egyszerre érnek be. Paprikánál az ajánlott 1 m2-re eső tőszám határértékei: 5-20 tő, paradicsom esetén: 3-10 tő.
Van valahol egy táblázat az 1 m2-re jutó tőszámról, a sor/tő távolság függvényében. De igazából ez nem annyira lényeges, hanem az határozza meg, hogy mennyi helyed van. Sok hely esetén általában a 50-70cm sor, 25-40cm tőtáv megfelelő, lehet akár géppel művelni a sorokat. Akinek kis helye van, már kompromisszumot kell kötni. Nagy távolságok, kevesebb növény, így van kellő helyük nőni. Vagy kisebb sor és tőtáv, amikor több az egységnyi területre eső növény, egy kicsit kisebbek a növények, de mivel több növényen több a termés, sok különbség nincs a végső betakarításnál. Az nikertövű palánták egy helyre mennek. Én most egy ideje az utóbbit használom. Sor/tötáv: Paprikánál, akár iker, akár egyes tő 40*25. paradicsom 60*40, káposztafélék 40*30, 40*40, karalábé 25*25 A többi növénynél 20 cm általában a sortáv. Elmondhatom, hogy általában nem termett kevesebb termés.
Sült föld -> nem nevetenk. Egyes könyvek is javasolják, nyugodtan használd. Én az én földemet pl. egy napig gőzöltem. Nyugodtan vessél palántát kis cserépbe, vagy tejfölös pohárba, a pohár aljára egy kis lukat vágj. Abba vessél 1 cm mélyen két szem magot. Az egyik biztosan kikel. Így majd nem kell tűzdelni. Takarni nem fontos. Arra vigyázz, hogy lehetőleg fény legyen elég. Agyon nem kell öntözni, inkább abba a tálcába legyen kevés víz, amiben a pohár áll. Salátát hagyd a francba, azt már vetheted helybe az üvegházba. Pohárba paradicsomot, paprikát vessél. A Te üvegházadba elég kb 6 tő paradicsom, 8 tő paprika, és még lesz hely 1-2 tő uborkának is, amit felfuttatsz. Ami zacskó magot megveszel, jó lesz még két évig. Amit kaptál borsót hagymát majd kinntre kell tenni. Hagymákról írtam kicsit lejjebb.
Vetésforgó legegyszerűbben, néhány sorban: Területet három egyforma részre oszd. 1- gyökérzöldségek, hagyma, retek, cékla, 2. saláta, paprika, paradicsom, -3. uborka káposztafélék, burgonya. Ha tudod a 3-at trágyázd, és utánna minden évben eggyel arrább. Már ez is elég. Bővebben visszakeresve biztos találsz írást.
(HSZ kigyüjtés: Katt a nick nevemre, hkatt a hozzászólásokra, ott a topicra. Itt megjelenik az összes, kigyüjtve. Ezután mentés másként, teljes weblap, és meglesz.)
Nyugodtan tedd be azt a polcot, nem kell mélyebbnek lenni, legfeljebb lelóg a tálca. Ne add fel! Jókedv, reménység, mindjárt itt a tavasz, és akkor mit fogsz csinálni rosszkedvűen:-))?
Taormina, rég nevettem ekkorát, de nem ám azon, hogy földet sütöttél, hanem azon a mondaton, hogy "ujjal mutogathat rám az egész topic", na ezt jól elképzeltem.:)))))))))))))
Sziasztok, holnapra ujjal mutogathat majd rám az egész topic, mert képzeljétek, ma földet sütöttem! Drága föld lesz az: 60 percig sütöttem 250 C°-n. Nagyon büdös égett szaga lett. Nem hülyeség ez? valaki azt mondta, így kell fertötleníteni palántadölés ellen. De most biztos teljesen halott lett. Nem baj ez?
Virágföldböl, marhatrágyából, homokból, perlitböl és tözegböl kevertem.
Il, hiányoltál: hát bizony elkedvetlenedtem egy idöre. Sok év után elöször probálkoztam ismét szobai magvetéssel, 13 cserépbe vetettem salátát, de mind egy szálig kidölt.
Egy csomó mindenben elbizonytalanodtam megint, de már annyiszor elmondtad újra és újra, hogy nem merem újra megkérdezni. El kellett volna tárolni azokat a hozzászólásaidat, most majd kereshetem.
Kaptam egy csomó zöldségmagot, ahogy ígértem, de kevés fajtából sok egyforma van benne. Pl rengeteg borsó és dughagyma, nincs viszont paprika és paradicsom, amit meg már rég vetni kellene.
Na, ha nem írtok valami alarmot, hogy azonnal dobjam ki a sült földet, holnap újra megpróbálok vetni. De ezt se tudom igazán: tálcába sürün tüzdelésre, vagy inkáb 1-2-nként cserepekbe. Ezt a tüzdelést sose értettem, hogy mire való, de aztan egyszer láttam, pont olyan megnyúlt, csenevész növénykéknek jó, mint az enyémek szoktak lenni: akkor a sziklevélig be lehet ültetni és úgy sokkal erösebb lesz.
Aztán meg kell-e fedelet tenni a vetésre? Olyan hamar, pillanatok alatt kiszárad. Ha meg locsolom, kidölnek a víztöl.
Meg mit milyen sorrendbe hova vessek, hogy van ez a vetésforgóval? Tudom, csupa olyan témák, amit ezerszer megtárgyaltatok, mégse tudom igazán.
Az üvegházi polc-projekt, amit kérdeztél, Il, az is szünetel most. Úgy tünik, azzal a konstrukcióval, amit terveztem, nem megy, nem kaptam hozzá olyan tálcákat, amit annak idején föltettettem képen, meg olyan 60x40-es nagy zöldsegesládákat se, amivel pótolni akartam volna. Közben meg találtam azt a kidobott dexion-salgót, amit szintén mutattam már, de az csak 30 cm mély, viszont lehet esetleg többemeletes.
Hát, még gondolkozom, mi legyen. 40 cm mélyseg nem nyúlik-e nagyon be, érdemes-e 2 emeletet tenni egymás fölé, melyik oldalon álljon az egész, a naphoz "közelebbi" vagy távolabbi oldalon? Hát csupa megoldatlan kérdés....
Végül is teljesen igazad van. Nagyon jó velük kísérletezni. Én beszélgetni is szoktam velük, a lányaim csak nevetnek.De ezt csak az érti aki aki szereti a növényeket és a természetet.Már csíráztatom a kruplit is.
Két lehetőség között választhatsz attól függően mennyi palántára van szükséged. : Az erkélyládába vetés megfelelő, két sor fér el, a magokat egymástól 3-5 cm-re, kettesével vetheted, ekkor nem kell áttűzdelni, szabadgyökerű, szálas palántot kapsz. Ha sűrűbben veted, akkor mindenképpen ajánlott a tűzdelés, kettesével pohárba, mert enélkül a palánt satnyább, nyurga lesz. Ha nem tűzdeled, akkor ritkítani kell. A kívánt mennyiségre 20-30 %-ot számolj rá. A paprikát én is ikertőben nevelem és palántázom ki. Így tartják egymást, az 1 m2-re eső tőszám nagyobb, így a termés is. Ha az egyik szál kimegy, még ott a másik. A paradicsomot nem szoktuk ikertőben ültetni. Általában 2 szíkleveles kor után szoktam tűzdelni, de ha valamiből csak néhány tő kell, azt egyből pohárba vetem és kimarad a tűzdelés. A földet lehet kezelni gombaölő szerrel, sőt ajánlott is, ha nem biztos az eredete. Ebből láthatod, hogy gyakorlatilag Rád van bízva minden. A szükségleteidnek, és lehetőségeidnek megfelelően Te választod meg az alkalmazott módszert. de lehetőség van az állandó kísérletezésre is.
Mielött elültetem a magokat , érdemes a földet gömbaölővel belocsolni? Erkélyládába ideális-e? Ha kikelt, pár levél után érdemes-e poharazni, vagy mehet majd a helyéré? Szabadföldbe én kettesével szoktam palántázni, ennek van-e értelme? Nekem amikór kezdtem a kertészkedést a szomszédom javasólta , mivel homokos a talaj,meg,
hogy így tartsa egymást . Szerinted is így van? Elöre is köszi.
Nagyon imádom olvasni amit a kertészkedésről írtok. Én teljesen a kert rabja vagyok. Ha fárasztó is,de teljesen kikapcsól. Én már alig várom,hogy jobb idö legyen. Azt szeretem a legjobban amikór 4h-kor lehet kelni és 9-ig csinálni mindent ami belefér.Én Zemplénbe nőttem fel,majd Miskolc, végűl Debrecen. Sajnos panelban élünk,de a kert mindent pótól. Nyaralni sem szeretek menni,mert mindíg a kerten jar az eszem.Lassan elkezdem a palánta nevelést az ablakba.Jó kertészkedést mindenkinek,mert kezdődik!
Mi most oda építkeztünk, ahol a szüleim hobbiból "túrták" a földet. Pesti lány lévén tinédzser koromban utáltam ott lenni, mert mindig csak a por, a piszok, a sok munka volt ott. Még ha csak a kertben kellet feküdni a nyugágyban, azt sem szerettem.
Mostmár (pedig azóta "csak" 10 év telt el) alig várom, hogy saját termesztésű paradicsomot ehessek, függetlenül attól hogy ez mennyi munkámba és erőfeszítésembe fog kerülni. Szóval nagyot fordult körülöttem a világ :-)
Igen, a kulcsszó valóban a szabadság.:) Nem akarom védeni a segélyből élőket, de más okai is lehetnek (eü. problémákon kívül) , ha valaki nem műveli a földjét falun. Mifelénk elég nagy területek tartoznak a házakhoz, ezeket senki nem bírná felásni, tehát a szántásért fizetni kell, a magokért, palántákért is. És ha aztán jön egy nagy szél, vagy hosszú eső, vagy aszály, akkor még annyi sem jön be termésben, mint amennyit valaki belerakott. Talán az ettől való félelem is visszatart némelyeket. Érdekes, én Bp-en születtem, igaz, kertes házban, de nekem mégis a biztonságot jelenti a föld. Mert valamit akkor is tud teremni, ha az ember szinte semmit nem tud csinálni benne. Például tavaly nem tudtam időben bekapálni másodszor a kukoricám egy részét, ezért itt hatalmasra nőtt a gaz, főleg disznóparéj és muhar. A kukorica mégis termett, alig lettek kisebbek a csövek, mint ahol rendesen műveltem. Viszont rengeteg muhar- és paréjmagot tudtam gyűjtögetni, imádják a fürjecskéim, a többi gyomrészt meg bekomposztálom. Nekem sokszor az orrom alá dörgölik, hogy negatív a gondolkodásom, de éppen a kert az, ahol nem az. Persze, biztos másképp látnám a dolgot, ha többtagú család élelmét lenne muszály kitermelnem, mert akkor bármi kis gubanc felboríthatja a terveket. De én a kertben mindennek tudok örülni, kivéve a krumplibogarakat, mert azt nem eszi semelyik állatom.:)
Felénk is hasonló jelenségek vannak. Szerintem a házikertek fele megműveletlen, ezek egyrésze pedig olyan szinten, hogy a gazt sem vágják le. Én is találkoztam olyan idős emberekkel, akik rendszeresen művelték kertjeiket. Életkortól és tapasztalattól függetléenül nyitotttak voltak mások felé, nem szégyeltek tanulni másoktól. Ugyanakkor vannak akiket a kényszer, a szegénység sem visz rá kertművelésre. Könnyebb segélyből, támogatásból élni, mert a kerttel munka van. De ez egy másik téma.
Nálam sem értik, miért jöttem el a nagyvárosból. Bár én kettős gyökerű vagyok. Vidéken születtem, nagyszülők mellett, "kertben " nőttem fel, majd Bp-tanultam, éltem, onnan jöttem vissza.
A kertészkedő ember egy külön "állatfajta", és én azt hiszem náhányunkkal ebbe tartozom. Voltaire így összegzi az életét: " Sokat olvastam, és csak bizonytalanságot, hazugságot meg fanatizmust találtam. Csaknem olyan okos vagyok - ami a lényeget illeti -, mint amilyen csecsemőkoromban voltam. Most már inkább palántálok, magot vetek, hogy szabad legyek."
Érdekes dolog ez a kertmánia. Például ahol én lakom, ott a nyolcvanéves nénikék (velem együtt) már alig várjuk, hogy lehessen kertészkedni. Ugyanakkor a 40-50-esek, tehát a korombeliek nagy része (akár itt születtek, akár városból jöttek ide) inkább szenvednek a kötöttségtől, és folyton azt kérdezgetik, hogy miért hagytam ott a fővárost (de ezt inkább úgy kell érteni, hogy mitől ment el az eszem).:))) Talán bennünk fokozottabb a gondodkodási hajlam, mint bennük? Il, benned is van jókora, hiszen még ránk is jut az energiádból, amiért nem győzök hálás lenni. Én azt szoktam egyébként válaszolni, hogy nekem azért jobb, mint nekik, mert én szabadon választottam, nekem nem kötelező.
Üdv Vickie! Ha még nem keltek ki a paprikáid és a paradicsomok, én megfogadnám Frint tanácsát, és vennék legalább egy zacskó virágföldet, azt keverném össze a kerti földeddel, meg egy kis homokkal. Így lazább lenne, és az eredmény is jobb lenne. Annál is inkább, mert a szabadföldi palánták termesztésével még nem késtél. Paradicsomot szoktunk ilyen korán vetni áprilisi kiültetésre, mire jönnek a májusi fagyok addigra begyökeresedve, megerősödve állnak készen. De kellő tapasztalat híján csak a májusi fagyok utánra termelj palántát, ahhoz pedig elég elvetni a magokat március eső hetében. A macska paprikából azért elég néhány tő, hacsak nem vagy tűznyelő:-)) Inkább vess néhány tő fehér paprikát, és/vagy GigantF1, vagy Kapia típust. Nem bánod meg. Ezek azok a nagy, húsos pirosak. Megvehetsz egy zacskó magot, 2-3 évig elég lesz, mert addig még kicsírázik.
Cukkínivel meg ráérsz áprilisig, mert melegigényes. A cukkínit én is mindíg palántáról nevelem, mert addig míg kiültetem kell a hely másra. Tapasztalatom szerint a palántáról nevelt cukkíni hamarabb hoz virágot és termést, mint a szabadba vetett, annak pedig erősebbek a levelei.
( én is sűrűn nézem őket ((még beszélek is hozzájuk))) ez pedig teljesen zárójelben: lehet, hogy mi volt városiak jobban vonzódunk a kerthez?
Sok sikert! Tudod, csak az a munka boldogít, amit szivesen végzünk. De így b, ha felosztod a kerted, a kevesebbet szebben, könnyebben művelheted. A fák alatti tányérba vethetsz körömvirágot, tagatest, sarkantyúkát. Ezek amellett, hogy szépek, jótékony hatással vannak a fákra. Palántázhatsz még alájuk zsályát, levendulát, citromfüvet. Egy kicsit itt félárnyékban lesznek, de nem a gyógynövénytermessztés a cél, hanem a fára gyakorolt védő, riasztó hatás. Ezek mind szaporíthatók magról is. A levágott füvet használhatod talajtakarásra, alomnak, csak meg kell szárítani. Ha van olyan kerti sarkod, ami nem nagyon van használva, akkor oda telepíts be csalánt. Ez itt most érdekesnek tűnik, hogy mások által írtandó gazt javaslok a kertbe, de megmagyarázom. Itt a növényről bármikor szedhetsz levelet teának. Ha levágod, meg lehet szárítani télire, talajtakarásra, mert itt biztos tudod, hogy tiszta, nem szennyezett. Én is évek óta saját csalánt használok.
Köszönöm a segítséget! Frint, igen tömörödik a pohárban a föld, gondoltam, hogy nem megy ez olyan simán:) Most adok ezeknek esélyt, aztán néhány héten belül kevert földbe is teszek magokat. Bár a párkányon a hely fogy köszi v.
Szia vickie, lenyűgöz az elszántságod, anno én is hasonló lelkesedéssel vágtam bele a kertészkedésbe. A tiszta kerti talaj az esetek nagy részében nem jó, mert tömörödik a kis cserépben, pohárban. Lazítására tőzeget, homokot használunk. A készen kapható palántaföldek (pl.: Bioland "primőr" palántaföld) sokkal jobban megfelelnek e célra. ( most nézem, épp akciós a Metro-ban, 15 Ft/liter, ez ajándék. ) Ezt lehet keverni egy kis kerti talajjal, és akkor szinte ideális lesz a talajkeveréked. A sikerhez fény kell, nagyon sok fény, különben elnyúlik a növényed. Cukkinit nem szoktuk palántázni, felesleges is, a tökfélék mozgatása szakértelmet kíván. Helybe vetve is időben lesz sok cukkinid. A Black Beauty nevű fajta például nekem nagyon bejött. A "macskapöcs" ( igazi neve macska piros ) vetésével is ráérsz még, erős zömök palánta neveléséhez kevés az ablakból mostanság beszűrődő kevéske fény, ráadásul az üveg szűri is a spektrumot, bonyolult... Ha gondod van, keress, szívesen segítek. Frint apó Ps.:A kinti magoknak semmilyen fagy sem árthat, a két növény strapabíró!
Vickie, pesti koromban nekem cserépben is szépen termett a macskap. paprika. A petrezselyem meg talán bírja a hideget, nekem szépen zöldell, amit ősszel nem szedtem föl, és mintha a magról is azt írta volna Il pár sorral lejjebb, hogy kibírja.
Csak a partvonalról írok, de a palánta nevelésnél kérdeznem kell. Idén az erőviszonyokat átalakítom a kertben és a kutyát megtanítom, hogy a konyhakertbe ne menjen be. És ennek örömére, elhatároztam, hogy palántát nevelek a házban. Teljesen tudománymentesen. 20 műanyagpohár kiluggatva. Tettem bele paradicsomot, sokat. Meg paprikát, macskapöcsét (aszem ez a neve), meg cukkinit (bár ez kicsit talán korai volt). Az eddigi olvasatom alapján, sima kertből ásott földdel, párkányon a kb 20 fokban, nem sok sikerre számíthatok? Mit tudok utólag tenni azért, hogy ne csak kikeljen, hanem szépen erősödjenek is a palánták? Tegnap voltam a hős, mert én eddig egy városi lány voltam, most pedig óránként rohanok szemmel simogatni a poharaimat:) Ja, kint van már elvetve a petrezselyem mega sóska, erre most jön a fagy... Szerintetek árt nekik?
Il, ezt a tanácsodat megfogadtam, az idén a kertem el lesz hosszában harmadolva, és az egyik szélső sáv csak gyümölcsös lesz. Szintén tőled ellesve az ötletet, a fák között a talajművelést én is fűnyíróval fogom végezni.:))) Úgyis kell a finom széna a fürjeim alá alomnak. Sajnos, nekem a rotikapa se jöhet szóba, de valahogy majdcsak elboldogulok, legfeljebb nem lesz tökéletes. Örülök mindennek, ami megterem, jó levegőn vagyok, mozgok, már ezekért megéri.
A talajt előkészítem ültetésre, vetésre. Takarom. 1. kép
Ültetéskor a növény tövének, vagy a vetés sorának készítek helyet. A korai és tél eleji takaráshoz szénát kell gyüjteni, évközben jó a levágott fű is. Sok helyen örülnek is, ha elhozom. 2-3. kép
Ha van elég hely, akkor vetett növénnyel is takarhatjuk a talajt, én erre a körömvirágot használom. Amikor a sorokban levő növények kezdenek megerősödni, akkor fűnyíróval, vagy sarlóval levágom a sorközöket takaró körömvirágot, mely addig árnyékot tartott, óvta a széltől és a kiszáradástól a fősorban levő növényeket. 4. kép.
Ahol pedig feljött a gaz magasabbra (mert ilyen is előfordul néha), ott a fűnyírót vetettem be, a szomszéd bácsik legnagyobb megrőkönyödésére.
A dughagyma egy rész is mehet ki. Az őszi duggatás főleg zöldhagymának és korai felhasználásra alkalmas. A hagyma fagy hatására később magszárba megy, így nem lesz elálló hagyma. A mostani dugdosás is korainak jó. Akinek van saját dughagymája, vagy vásárolta ömlesztve, az ha módja van rá hőkezelje. Legalább 1, de inkább 2 hétre folyamatosan meleg helyre tegye, (radiátor, kazán, kemence teteje, ami van kb 30-40 fokon) így a hagyma a tápanyagtartalmának egy részét elveszti, és nem hoz magszárat. Korai kiduggatásnak, ha téli tárolásra termesztünk, még nincs itt az ideje, mert ha még lesz alacsony hőmérséklet, a hőkezelés hatása elmulik. Ha valaki magnak való hagymát akar, akkor azt most már ki lehet tenni. Szép egészséges, nagyobb fej hagymákat válogatva, 10-15 cm mélyen, 20-25 cm távolságra. Így lesz saját hagyma magunk. Elég 5-10 fej.
A tavaszi fokhagymát is lehet kiduggatni.
Én egyelőre az esőt nézem, és várom, hogy száradjon a talaj. 1-2 nap szünettel felén esik.
Valamilyen réztartalmú gombaölő szerrel locsold be a palántaföldet. De ha csak felnyurgultak a palánjaid, akkor ezt a fényhiány, vagy a nagy meleg okozhatta. A palántadőlés egy gombabetegség, emiatt kell a földet/növényt gombaölő szerrel kezelni. A tövén barna-fekete elszíneződés jelentkezi, elvékonyodik a szár és elpusztul a növény. Használhat ha fokhagymalével locsolod be a palántokat.
Szia Tao! Jól "elvesztél". Mi újság a tálcákkal? A forgatás- nem forgatás kérdést máshol már kitárgyaltuk. Ha kell, és a talaj megköveteli forgatni kell. Amúgy meg Te döntöd el, hogyan műveld a kerted. Mulcsozzál nyugodtan. Egy része őszre elbomlik. A maradékot meg le lehet ásni, ha szántatsz az eke leforgatja, annak meg sem kottyan. Ha nagyon nagy, szálas a mulcsdarab, akkor a nagyját össze kell szedni.
De pl a kukorica csutkát leforgatja az eke, ott majd elbomlik. A talajmaró meg szétdarálja. Nem kell összeszedni. Régen azért szedték, mert ínséges időkben azzal is lehetett fűteni. Kis területen, ahova konyhakert lesz, a nagyját, amit a talajmaró, robikapa meghagyott érdemes kiszedni. Én rendszeresen mulcsozok, régebben is csináltam, még télre is takarom a kertet. Kevesebb munka villával összeszedni talajművelés előtt a maradékot, mint állandóan gyomlálni. Annak egy részét, a sorokban úgysem ússzuk meg.
Hát igen, a lehetőségektől függ leginkább, hogy az ember mit meg hogyan.
Bizony, már egyszer beszéltük, hogy nem valami irígylésre méltók a lehetőségeid. Bocs nem akarok kötekedni, de fel kell mérni, mennyit bír az ember. Csak annyi területet megművelni, amennyit kényelmesen megbírsz. De egy idő után a kert rabja tud lenni az ember. Az üres terület mindíg csábítja, hogy még vessen, és ez mindíg többlet munka. Nekem, amikor nagyobb kertem volt megvoltak az eszközeim. Robi kapa, eke, kultivátor, borona, stb. Most már csak a rota kapát használom, a többit kézi szerszámmal végzem el. De ilyen kis kerttel még elbírok.
Nem fűthető. Ilyen kicsit nem is érdemes. Márciustól használható már palánta nevelésre, addig a szobában laknak a palánták. Korai, hidegtűrő növényeket lehet bele tenni. De nem is a primőr előállítás a cél. Most várnám a szárazabb időt, mert bővíteném. A palántáknak fontos az állandó hőmérséklet és a fény, így ezeket épületben nevelem elő, így az időjáráshoz nem kell alkalmazkodnom, csak ha majd kiültetem őket. Ha hűvösebb az idő, a kiültetett növényeket belső üveglappal, ha kell még fóliával óvom.
Tegnap beszéltem egy öreg kertésszel, azt mondta, hogy nála már földben van a fokhagyma, pár sor dughagyma, meg 1-1 sor répa és zöldség. A sárgarépát még korainak tartom, az elfagyós.
Legalább palántának nevelhettél volna egy sor salátát, szabadföldbe. Lassan már lehetne kiültetni.
Ha csak a saját súlya miatt dől ki a palánta, akkor a többség vígan nő tovább fekve.
A szőlő mellett az is lehetett probléma, hogy a szőlő árnyékolt a hagymának, ami kimondottan napigényes, vagy még inkább, hogy kiszedte a földből a nedvességet.
Nálunk nem tört a kés. Igyekeztem tőből kivágni a kukoricaszárat, meg amit az eke kiforgatott, abból is összekapkodtam, amennyit bírtam, úgyhogy nem volt bonyodalom.
Szia, az üvgházi zöldségekről az előbb írtam Flanellnak, a szabadföldivel viszont nálunk sajnos meg kell várni a metszést, mert a vetemény közepén állnak a barackfák.
Az az igazság, hogy az üvegházban olyan kicsi a hely, hogy sajnálnám olyasmire pazarolni, ami szabadföldben is remekül boldogul, mint pl. saláta, petrezselyem, zeller. (Hacsak nem nagyon rövid tenyészidejűek, mint a retek, ami különben már jócskán kikelt.)
Nem vagyok benne biztos, hogy gomba okozza a problémát, nekem úgy tűnik, egyszerűen úgy fölnyurgul, hogy nem bírja el a saját súlyát.
Dughagymának a tanácsodra nem a rendes dughagymát dugtam le, hanem a tavalyról eltett, maréknyi sonkahagymát, ami kb.4-5x2 cm nagy volt.
Tavaly a szőlő mellé dugtam le egy sor dughagymát, de mikor fölszedtem, alig volt nagyobb, mint mikor ledugtam. azt hiszem a trágyázással (ill. annak hiányával) lehet a baj.
Ezzel különben is van egy ergonómiai probléma, ami most az üvegházat is érinteni fogja. Alapból nagyon rossz, kötött világos talaj van nálunk. Az üvegházba ugyan behordtam egy csomó finomságot (marhatrágya, fürészpor, tavalyi komposztmaradék), de ez mostanra valahogy elenyészett és kiütött a régi rossz talaj. A komposztot viszont csak később tavasszal szoktam átforgatni, minél később, hogy legyen ideje még érni; így is nagyon csekély a felhozatal.
Ezáltal viszont a korai vetés még nem részesül az áldásból.
"Szerintem két marék dughagymát is kidugdoshatsz, hátha.,, Dughagymát bátran lehet dugatni semmi kár nem érni. Egyik szomszédom ősszel el szokta dugatni.
Sajnálom a palántáidat, de a kudarc prognosztizálható: fényhiány miatt elnyurgul, a száránál megrothad és kampec. :( Az üvegházban viszont már vethető a saláta, a gumós zeller és a metélőhagyma/metélőzeller/metélőpetrezselyem is. Szerintem két marék dughagymát is kidugdoshatsz, hátha. Frint
Fákat metszettem, meg drótot pótoltam a szederben és szőlőben. Tavaly levagdosták a rézbevonatú vashuzalokat (patinás réznek néztek ki, de remélem, nem vették át tőlük), és nem volt időm mindenhova új duplázást tenni, mire ráértem volna, már sok új hajtást levertem volna. (Neked ugye van szedred? Ha nincs, kell?)
Alapvető dolog, asszem, IL írta is múltkor, hogy szobai palántanevelésnél gombaölővel kell belocsolni palántadőlés ellen. Az üvegházba már lehetne salátamagot is tenni, biztos kikelne egy hét alatt.
Én viszont örömmel láttam tegnap a másik földön, kikelt a szétszóródott salátamag, legalább 50 vagy 100 db 3 centis növényke van.
Borsóból már bevásároltam, van már vagy 2-2,5 kiló.
Én rémülten látom, hogy a salátáim pont úgy jártak, mint annak idején minden más szobai magvetés; cérnavékony hosszú szárat eresztett, majd földőlt és megadta magát. Évekkel ezelött pont emiatt adtam föl a szobai magvetést: vagy helybe vetettem, vagy sehogy, de most az üvegház miatt, meg a többiek sikerén fölbuzdulva mégiscsak megpróbáltam:-(
Ezúttal zölcség magokat kaptam, de nagy csalódásomra kevés fajtából sokat küldtek. pl paprika, paradicsom egyáltalán nincs benne.
Van viszont több tonna zöldborsó meg egy fél kiló dughagyma(!).
Most inkább későn keltem, általában csak akkor kelek sokkal 5 után, ha beteg vagyok. De korán akarok elaludni, minden porcikámat érzem, elszoktam már az egész napos mezőgazdaságtól. :)
Igen, ezt tanácsoltad, csak sajnos lekéstem az ekét, nem tudtam időben kivágni a pattogatnivaló kukorica-szárat, mert meg kellett várnom, hogy beérjenek a szemek. Úgyhogy most tavaszra maradt minden munka. Aki tavaly talajmarózott, az az idén lehet, hogy nem vállal különmunkát, úgyhogy most azon gondolkodom, hogy talán nem is kéne eke, csak borona. Jó puhának tűnik a föld, bokáig biztosan az.
Valamint, ahol fák vannak, ott jobb minél mélyebben művelni, mert a fák gyökerei feljönnek, és mindent elszednek a lágyszárúaktól. Ősszel az egyik gyümölcsösbe ültettem hagymás virágokat, azt a telket csak rotálom, hát 8-10 centi mélyen már be volt szőve vastag gyökerekkel, alig tudtam fél ásónyom mélységű árkot ásni.
Szia Frint, nyugodtan küldj képet, zenét, amit csak akarsz, tegnap óta királyság van: XP, szélsebes internet, meg amit csak akarok (kis szépséghibákkal)! Üdv Tao
Igen, tudom, hogy vannak, akik nem szeretik forgatni a földet. Elképzelhetőnek tartom, hogy bizonyos talajtípusnál (pl. homokon), és bizonyos művelési módnál azzal a módszerrel is nagyon jó eredményt lehet elérni.
Azért én általánosabbnak a forgatós módszert tartom, én úgy tudom, hogy a felső 10 centiben vannak igazán tápanyagok, mert oda kerül a trágya, meg az tud átlevegőzni, ott alakul a növények által felvehető formára a tápanyag. Az alsó rész tömörödött, halott. A konyhakerti növények többségének gyökere az alsó rétegbe megy. Főleg, ha nincs rendszeresen öntözve. Ha szántatom, akkor a jó minőségű rész alulra kerül, oda, ahová a gyökerek igyekeznek. A felső rész pedig már a tél folyamán elkezd feléledni, és a következő év során az is telítődik humusszal és tápanyaggal. A következő évben az lesz lefordítva.
Szia :) Nyugodtan ássad v. forgasd fel a talajt, nem árt neki, sőt kifejezetten hasznos. Felhozom az ezzel foglalkozó topicot, ott sok jó ötlet jött össze, ott megbeszélhetjük a talaj témát. Sőt. Ott folytatom.
Igen, én is így szoktam, különben egy év múlva már csak csákánnyal lehetne megmüvelni:-( De valahol meg, egy másik topicon azt írjátok, arra kell törekedni, hogy az ember csak minimálisan bolygassa a földjét, forgatni meg Isten ments. Akkor most hogy van ez? Én különben emiatt idegenkedem a mulcsozástól is, mert akkor hogy fogom összel fölásni, pláne, ha ilyen darabos fenyökérget szórnék rá. Vagy azt az öszi ásás elött össze kell szedni? Így viszont évente többször térdig fölveri a gyom, úgyhogy mondhatom, hogy a kerti munkával töltött idö kb. 90 %-a gyomlálással, kapálással telik el. Vegyszerrel még nem próbálkoztam, nem is nagyon szeretnék.
Az eke után nálunk is bevásárlókosár méretű hantok maradnak (száraz évben inkább bevásárlókocsi), de mivel ezt késő ősszel csinálják, ezek a hantok a télen szétáznak, szétfagynak, szóval felpuhulnak, és a rög helyén földkupac marad. Tavaszra egyáltalán nem kell szétverni őket, csak széthúzni. Akár kapával, akár boronával. Télen meg úgy van hagyva, hantosan, hogy jól átszellőzzön. A földet "megcsináló" baktériumok és egysejtűek levegőt igényelnek, ha jobban átszellőzik a föld, több, a növény számára felvehető anyag lesz benne a vegetációs időszakra. Ezért szokták a kiskertet is hantosra ásni, és nem elgereblyézni.
Hát igen, a lehetőségektől függ leginkább, hogy az ember mit meg hogyan. Errefelé akinek van rotakapája, meg hozzávaló alkalmatos családtagja, az azzal műveli a földet. Érdemes egyébként megkérdezni a közvetlen szomszédokat, mert valószínűleg nekik is hasonló adottságú a földjük. Én is ezt tettem, két szomszédtól kaptam háromféle különböző tanácsot.:))) De leginkább ha hallottam valahol traktort zakatolni, akkor odarohantam, és megnéztem, hogy mi marad utána. Az eke után hatalmas rögök. A borona után valamivel kisebb, de még mindig elég nagy (gyerekfej nagyságú) rögök, amit talán egy egészséges férfi szét tud kapával vagy gereblyével kalapálni, de én nem ez a kategória vagyok. Amit meg itt talajmarónak mondtak, az után szép porhanyós volt az előtte pár nappal szántott föld, csak az aprómagvak területét gereblyézgettem át vetés előtt.
Ahol lakom É-Bkésben ez egy régóta általánosan használt eszköz. Ha valami miatt elmaradt az őszi szántás, akkor tavasszal már csak ezt alkalmazzák, egyből magágyat készít.
A talajmarás mozgásviszonyai alapján dolgozó eszközöket talajmaró jellegű gépeknek nevezzük (ezek a talajmarótól a kiskerti rotációs kapáig terjedhetnek). Egyes változataikat elsősorban nem a szántáselmunkálás, magágykészítés területén használják, de működési elvükben nem térnek el egymástól.
A talajmaró jellegű gépek (64. ábra) sajátossága, hogy munkavégző eszközeik vízszintesen forgó tengelyeken helyezkednek el. A szerszámok alakja határozza meg, hogy a gép elsősorban milyen munka elvégzésére alkalmas, mert ha
derékszögben hajlított kapa van a tengelyre szerelve (65. ábra, a), a művelési mélységnek megfelelő teljes keresztmetszet átmunkálására számíthatunk, így a sekély művelésű sarabolástól a nagyobb művelési mélységet igénylő szálasanyag-bedolgozásig előnyösen használható;
az ívelt kapával szerelt (65. ábra, b) gép nem a teljes keresztmetszetet műveli át, ezért inkább a nagy mélységű művelésre, főként szálas anyag és zöldtrágya bemunkálására ajánlható;
az egyenes eszközökkel (65. ábra, c) leginkább boronafogakra hasonlító szerszámokkal szerelt gép kifejezetten a finom magágy készítésére alkalmas."
Az eljárás, mint írtam a rotakapáéval azonos, attól fordulatszámban, és teljesítményben tér el.
Rákerestem, és meglepődtem. Láttam már ilyesmit tévében, de azt hittem, ezt csak gyommentesítésre használják pl. szőlőben. (Vagy az megint más?) Felénk ez egyáltalán nem közismert dolog. Ahova gép be tud menni, ott ősszel szántanak, tavasszal boronálnak vagy tárcsáznak. Ha úgy alakul, hogy sietni kell tavasszal, a mélyszántást megjáratom rotával oda-vissza, keresztben-hosszában, és kész.
Felénk talajmaró a neve annak a gépnek, amelyet nagy, vagy kisméretű traktor húz, meghajtását a traktorról kapja és úgy működik, mint a rotációs kapa. Ttől abban különbözik, hogy a fordulatszáma sokkal nagyobb, így szinte a fölső 15 cm-es réteget szinte ledarálja. Tárcsázás nem igazán készít rendes magágyat, csak már forgatott talajon, ott is boronálni kell. Azért tettem / jelet a múveletek közé, mert azt akartam jelezni, hogy a talajt valamilyem módszerrel eg kell forgatni. Ez az adott lehetőségektől függ. Ha visszaolvasol a topicban, akkor sok mindenről kapsz tájékoztatást. Ne, tudom mennyire vagy jártas a szátechben, de egy ötlet: Oldalanként el tudod menteni az egész topicot a File/ mentés másként / teljes Weblap / funkcióval, oldalanként külön névvel jelölve. Így az olvasásához nem kell netkapcsolat. De kéredezz, ésha tudunk válaszolunk. Üdv.
Glifozát-tartalmú szer rengeteg van a piacon. Én tavaly már a Glyfos-t használtam, sokkal olcsóbb. Ugyanúgy 480 g/l glifozát-izopropilamin-só a hatóanyaga, mint a Glialkának, de még pluszban tartalmaz 150 g/l etoxilált zsíramint. Hogy az micsoda, azt nem tudom, de biztos nem azért teszik bele, hogy elfogyjon a raktárukból, hanem mert növeli a hatásfokot. Szerintem a felszívódást fokozza. Glialkánál a felszívódást hátipermetezőnként egy marék nitrogén-műtrágyával lehet gyorsítani. Ezek a glifozátok elvileg mindent visznek, de fűféléken kívül évelőket csak bizonytalanul, még dupla dózisban is előfordul, hogy csak megszárad pl. a csalán levele, de újrahajt. "Nehezebb" növényeknek teljes levélzettel kell pompázni, és dupla töménységgel szórni, hogy elérjünk valamit.
A talajmaró egy olyan eszköz, ami porhanyóssá teszi a szántás utáni nagy barázdákat. Kisebb gép húzza, mint a boronát, így nem nyomódik le annyira a talaj, mint a borona után. A mulcsozás meg az, amikor szénával, szalmával, lombbal stb. letakarod a talajt, és így ez a mulcsréteg egyrészt lassítja a víz elpárolgását a földből, másrészt akadályozza a gyomok kinövését, harmadrészt eteti a gilisztákat. Tulajdonképpen az is mulcsozás, amikor a kikapált gazt otthagyjuk.
Végülis egyetértünk. Azért mertem javasolni, hogy már lehet, mert a szokatlan időjárás miatt már megindult a fűfélék, és egyéb zöldek növése is. De használható arasznyi magasság alatt is. Munkahelyemen évek óta ezt használjuk beton rések, csővezetékek alatti terület, kavicságy, stb gyomírtására. és állítom, hogy ami 1 cm-nél nagyobb, kiviszi.
Írtam egy jó hosszú hozzászólást, erre nem elszállt? B+
No majd mindjárt újra írom.
Szóval azt azért mondjuk el, hogy a Glialka, vagy Medalon- ami ua., az csak a zöld növényre kipermetezve hatásos, ha most permetezi ki, csak röhögni fog a gyom.:)))
Nekem azt mondták a hozzáértők, hogy akkor érdemes permetezni, amikor a gaz legalább arasznyi. Merthogy a levélzeten keresztül és nem a gyökereken keresztül szívódik fel. Viszont a gyökérzetet is rongálja, csak nem alulról felfelé, hanem fordítva. Na értitek ugyi:)
Én hét éve centiről centire haladva hóditom vissza a dzsungeltől a kertem, Glialka nélkül nem ment volna:))) Jól nézett ki, amikor a kis málna hajtásokat beborítottam reklám szatyorral, a szomszéd meg röhögött rajtam, hogy hogy néz ki. De a málna hajtások megmaradtak, tavaly fini volt a termés:)
Amúgy tényleg utána már nincs gond, ha eleget kapálsz.
Semmi gond a talajjal. Ha most nagy a gaz , le kell vágni, ha lehet fűnyíróval. Ha most nincs rajta nagy gaz, akkor a következő lehetséges. (Biósok forduljanak el.) 1 liter Glialka gyomírtó, (kb 1000Ft) nem veszélyes, csak felületen hat. Most, mivel jó az idő, ki lehet permetezni a kertbe, az előírt arányban. (én 10 literhez 1,5 dl kevertem) Ha elszáradt a terület, (kb 2hét) ásás/talajmaró/rotakapa, amit kíván a föld. Utánna vetés kapálás, kapálás, mulcsozás. Ha nem akarsz permetezni, akkor a vágás után ugyan ez a teendő, csak többet kell kapálni. Függ attól, mekkora a kerted. Ha nagyobb, akkor első évben több kapás növényt, ha kisebb, akkor sűrű sorokat, hogy árnyékolja a talajt, és mulcsozást. Semmi káros hatás nem lesz. A talajnak pedig jót tett, pihent földed lesz. Őseink ezt ugarolásnak nevezték.
Pl: két kép, 2005 augusztuban. A későbbi képeket a kertemről már biztos láttad itt-ott.
Kertem, kertem, kiskertem, ma reggel is kimentem, de ami ott vár, csak térdig érő sár. Szűnj meg végre dagonya, hadd forogjon a kapa, nőjjön a sok színes élet, ízesítse az ebédet. Jaj, már nagyon türelmetlen vagyok.
Köszönöm. Sajnos innen sem megy. Valószínüleg a melóhegy nagyszerű tűzfala meg mindenféle vírus kizáró kütyük nem teszik lehetővé hogy itt megnézzem. Majd otthon!
Viszont lenne egy kérdésem: az elmúlt két évben az építkezés során a kertet teljesen elhanyagoltuk. A méteres gazt azért időnként levágtuk, de gonolom a talajnak azért ez nem tett jót. Most szeretnék a helyére konyhakertet varázsolni. Mit javasoltok? Mivel kezeljem előbb a talajt, hogy aztán a kertészkedés eredményt is hozzon?
Üdv! Kipróbáltam a linket, innen fut. Javaslom írd be valamelyik keresőbe a ZKI, vagy Zöldségtermesztési Kutatóintézet nevet. Vagy azt hiszem a kert.lap, vagy zöldség.lap oldalról is elérhető a hely. Sok sikert.
Az ajtó lehet fa lécből, vagy villanyszerelési üzletekben kapható ún. védőcsőből, A 20-25 mm átmérőjú cső ára kb 150-200 Ft egy 2,5 m-es szál, a falév métere kb 80-100 Ft. Mindkét megoldás jó, a fólia mindkét végén meg kell csinálni a szellőztetés miatt. Beteszek két rajzot, ezzel el tudtok igazodni.
A magvetésre ezért mondtam korábban azt valakinek, hogy rá kell számítani 20-30 %-ot, a nem biztos a kelés miatt. A paprika, 20-22, a paradicsom 18-20 fokon csírázik, a káposztaféléknek kevesebb is elég. A paprika kb két hét alatt kel ki a hőmérséklettől és a fajtától függően. A házi mag valószínű nincs annyira kiszáradva, de ha hibrid volt az anyanövény, nem lesz fajtaazonos.. A kelés alatt egy kis permetezővel biztosítani kell az állandó nedvességet. Ez nálam egy kiürült ablaktisztítós priccoló.
A paprikáim szépen csírázgatnak, bár érdekes, hogy azok a magok csíráztak ki először, amelyeket - próbaképpen - tavalyi szép zöldpaprikából vettünk ki, a boltiak csak később, sőt, a "tizenegyes" fajta még egyáltalán nem! A karfiol elég gyér, 12 magból csak 4 csírázott ki, de azok szépek. Majd vetek mégegyszer. A karalábé viszont még beteg is: 10 magból 3 csírázott ki, és 2 leveles állapotában feketedik a levél széle (Magrovet vetőmag). A komposztba tavaly beledobtam a paradicsomnövényeket ősszel, hát most a komposztföldből úgy nőnek a kis paradicsompalánták, mint a gyom. Alig győzöm őket kitűzdelmi a többi palánta közül. Szombaton fel akarjuk tenni a fóliát a sátorvázra, reméljük, nem fog épp szakadni az eső. A fejessaláta palánták már nagyon kikívánkoznak.
Il, nincs valami jó ötleted a fóliasátor ajtókialakítására? Előre is köszi.
Ahogy Stiglinc írta. Esetleg a komposztot takarni ültesd át. Zsenge szárát, levelét adhatod a nyusziknak is, jó takarmány. A gumókat pedig cukorbetegeknek javasolják enni.
A csicsók hasonlít egy kicsit a kruplihoz, szaporodás szempontjából.
A földbe került gumókból magas szárak, napraforgóhoz hasonló, de kisebb virággal, nőnek ki, miközben a föld alatt a gyökéren gumók növekszenek. Ősszel a szár elpusztul, de a gumók bírják a fagyot is és a következő évben mindegyikből új növény fejlődik.
Szokták alkalmazni gyorsan növő takaró sövénynek is a szomszéd felé, komposzthalom körül, stb. A virága vázában sokáig bírja.
Már többször írtam, hogy szerintem fontos a mag jó minősége, ezért a ZKI termékeit használom főleg. http://zki.hu itt találsz katalógust, fajta ajánlást.
Szabadföldi palánta készítéséhet ráérsz március első felében hozzáfogni a paprikát, paradicsomot illetően. Karalábét, káposztaféléket lehet korábban is. Kabakosokat március második felében.
Most már kíváncsivá tettetek csicsóka-ügyben. Ősszel ugyanis a kertem hátsó csücskében megláttam két sárgás kis gömbtetőt, azt hittem, hogy talán a gomba kelt ki, aminek a héját odaszórtam, de mint kiderült, csicsókát találtam. Ezek szerint van rá esély, hogy kinőjjön még több is?
Nekem is van, párolva kóstoltuk. Mindenki azt mondta, hogy nagyon finom. De van valami szokatlan mellékíze, így azóta sem készítettünk. Ekkora területen hatalmas mennyiség lehet, több mázsa, ha jól láttam a 4000-et. Ennyit takarmányként kell felhasználni, főleg disznónak. De mindig fog maradni a földben. Egy családot ellátni, ha szereted, 10-20 tő elég. Én a kerítés mellett hagytam meg, mert gyorsan nő, a kutyák nem járnak át rajta, virágja szép. De ha sokat hagysz érés után a szárával rengeteg munkára számíthatsz.
Én is hasonlóan gondolkodtam:-)) Bár költözés csak kb. 3 hét múlva várható, de gondolom, akkor sem leszünk lekésve semmiről. És most már tényleg nagyon érdekel, hogy milyen az íze:-))
A legjobban úgy járnál, ha az ismerősre bíznád a kitermelést, mert akkor érdekelt lenne abban, hogy minél többet felszedjen, Az időjárás most ideális erre a célra.
Csinosak:-) Milyen gyártmányú vetőmagot ajánlanátok nekem? Ugyanis a költözés csak 3-4 héten belül lesz aktuális, de addigra én is szeretnék palántákat nevelni, lehetőleg minél többféle zöldségből.
Sziasztok! Most lettem tulajdonosa egy háznak, amihez 4.000 négyzetméteres terület tartozik. Évek óta nem művelték, viszont korábban csicsókával volt bevetve, és az azóta is szorgalmasan növöget minden évben, a terület jó részét elfoglalta. Én most meg szeretnék tőle szabadulni, ráadásul ismerősömet érdekli is, mint takarmány. Hogyan lehetne a legcélszerűbben "leszüretelni"? Illetve emberi fogyasztásra mennyire alkalmas? Érdemes meghagyni a terület egy részén?
Nagyon takaros.:) Hű, de jó volna tudni, hogy lesz még tél, vagy már nem. Nálunk itt Zabaron most esős idő van, a kertbe be se lehet menni, akkora a sár. Tegnap meg kinyílt a hóvirágom.:)
Itt a kép a természet gondozta ültetésböl. Lenne még kép a környékről de szerintem ez is elég. Többéve így megoldódik a saláta palántám nem kell szemenként vetni.
- a jan. 10-én vetett 8 db Kobak fejessaláta már 4-4 leveles - az ugyanekkor vetett kb. 15 bazsalikom 2-2 leveles - a csíráztatott zsázsát folyamatosan legelik a gyerekek, a metélőpetrezselymet is - most vetettem: 10 db Kobak fejessaláta magot, 10 db karalábé magot (korai bécsi kék), 12 db karfiol magot (idol osena), és nagyon sok paprika magot egy szaporítótálcába (albaregia, tizenegyes, keszthelyi rezisztens). Most várjuk a csodát. A csírázás sikerétől függ a folytatás. Jelentkezem, ha kicsíráztak.
A saláta ültetést nálam a természet oldja meg. Minden évben hagyok 2 db salátát a szabadban magot hozni. Nem tudom mikor megyek a kertembe de fotóval bizonyítom már ki van kélve és innét szoktam a fólia felhúzása után egyből palántázni.
Nagyon sok topikba nem lehet írni a szombat éjjeli karbantartás óta szoftver hiba miatt. A probléma már jelezve lett a fejlesztők felé. Reméljük a legjobbakat.
OFF Valamelyik moderátori topikon olvastam ma de. erről, tegnap elég sok topik nem működött, nem lehetett bele írni. Azt mondták az illetékesek, hogy dolgoznak rajta.
Mindig tanulunk valami újat. Honpolgáraink igen leleményesek, ha egymás átveréséről van szó. OFF: Nem tudjátok, hol lehet szólni az indexnek, hogy nem műxik egy topic? Szombat óta nem tudunk írni a Dísztyúkok és egyéb kapirgálók http://forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=9078284&la=63679066 topicba, ráadásul pont utánam történt vele valami.
2005 előtt egy 1300 nm -es kertet műveltem. Ott megtermett a krumpli, dinnye, fűszerpaprika, csemege és pattogatni való kukorica, sütőtök, mák. A sortávolságok Robi kapához voltak méretezve mindenhol. Miután ezt a kertet el kellett adnom, az itthoni kiskertet kell azóta kihasználnom, amiben már 10 évvel korábbról volt tapasztalatom. A fenti terményekről lemondtam, mert olyan mennyiségben, hogy biztosítsák az éves szükségletet, helyre van szükség. A többi konyhakerti növényből azonban a kisebb sortávolságok, jobb helykihasználás, és elő-utó termesztés alkalmazásával nem lett kevesebb termés. Tehát a szükségletek felmérésével, gondos tervezéssel ki lehet használni minden helyet. Krumplit pedig én is permeteztem (ezt a bio topicban nem írom le). A véleményem az, hogy ezt permetezés nélül nem lehet normálisan megtermelni. Én is azt a Bancolos módszert alkalmaztam, amit előttem leírtak. Most próbálom a krumplimszükségletet ismert helyről beszerezni, mert már engem is csaptak be. Pl csak okulásként egy módszer. A raschel zsákokba töltéskor egy 20 cm átmérőjű műanyag csövet tesznek, azt körülrakják szép krumplival, majd a közepét apró, selejttel, majd a csövet kiveszik. A piacon pedig nem bontassz zsákot, csak majd otthon.
A 100 m2-rő van tapasztalatom. Meg lehet termelni, természetesen kompromisszumokkal. Krumpli nélkül. Ekkora területből nem érdemes elfoglalni vele a földet, mert aránytalanul kevés a termés, a ráfordított munkával nincs arányban,( mint már lejjebb mások írták, miért) a területet más növényekkel lehet hasznosítani.
Paprikából paradicsomból, zöldségféléből hagymákból lehet biztosítani az ellátást. Mint ezekről már írtam Neked a 722, 736 hsz.-ben. Függ művelési módtól, sor és tőtáv elrendezéstől.ki kell kísérletezni, miből, mennyire van szükséged. De a lényeg, hogy meg lehet ekkora területen termelni.
Akkor most elárulom, hogy tavalyelőtt, amikor vettem a házat, akik művelték a földet, otthagyták rajta az apró krumplit, amit persze én fölszedegettem, hogy majd megfőzöm az állatoknak. De rossz helyre tettem, és megfagyott, így tavasszal ment a komposztba. Aztán amikor átforgattam a matériát, nem győztem kikapkodni belőle a párleveles krumplinövénykéket. :)))
Ma lecsíráztam egy mázsa krumplit, nagyon beindultak ebben a jó időben. Nagyon szép, kövér csírák voltak. Bezzeg, mikor ültetem, majd cérnavékony vackok lesznek rajta.
Vagy 8 évig mi sem ültettünk, akkoriban ősszel spájzoltunk be zsákosból, anyagi okokból. Én mindig is a világ dolgait illetően kimondottan tájékozott gyerek voltam, de ha hiszed, ha nem, már jóval elmúltam 10 éves, mikor rájöttem, hogy léteznek emberek, akik kilónként cipelik haza a krumplit a boltból. Addig természetesnek tartottam, hogy akinek nem terem, az ősszel megveszi az olcsó zsákosat. Ez olyan trauma volt, hogy még ma is emléxem rá. :)
A régi világban néha rá voltak kényszerülve az emberek, hogy a vetőgumókat is megegyék. Akkor azt csinálták, hogy vastagon meghámozták a krumplit, a belsejét megették, a héját elültették.
Flanell, most beírtad magad a komposzt-történelme, mert új tecnológiát fedeztél fel. Eddig ugyanis minden komposzt-téma úgy kezdődött, hogy "gyűjtsünk össze ...", de most már hozzátehetjük, hogy "vagy vegyünk ismeretlenektől zsákos krumplit".:))))))
A feketedés eltúlzott nitrogén műtrágyától lehet? Már én is láttam ilyet. Sztori: Vagy 3 éve 20-25 közötti, kedves dakota pár dudált az utcán, egy rozzant Ifával, szabolcsi krumplival, és egy 1 éves gyerekkel. Nem ment a bolt, megörültek, hogy megláttak az utcán. Mondtam, hogy van nekem krumplim, nem veszek, de az asszonyka meglátta a rengeteg növényemet, megkérdezte, van-e eladó. Hát hogyne lenne! Bejött, szétnézett. Kiválasztott egy szobainak kapott örökzöldet, valami tujaféleséget, amit kint tartottam nyáron, és kint is akartam hagyni próbára télen. Felajánlotta, hogy cseréljünk krumplira, értékegyeztetéssel. Na, jó, egye fene. A csávó fent a kocsin lemért egy zsákkal: 42 kiló. Najóvammá, 42 kilót így hajigálnál! Kihoztunk egy fürdőszobamérleget, azon 30 sem volt. Így elcseréltük pénz nélkül, darab-darab. Kicsit furdalt a lelkiismeret, hogy azt mondtam, télálló az örökzöld, pedig nem is voltam biztos benne. De csak addig furdalt, míg próbából egy bő hónap múlva nem akartunk főzni a szóban forgó krumpiból. Totál fekete volt a belseje. Utána gyorsan elhasználtuk, de 5 kilónál többet nem tudtunk hasznosítani, a többiből komposzt lett.
Krumplit mindenképpen érdemes ültetni, aki konyhakertet művel. A legfontosabb oka, amint előbb írták az, hogy nem tudod milyen vegyszermaradványos krumplit veszel-eszel. Bizonytalan, hogy meddig áll el, feketedik-e a belseje, tehát sokat nem érdemes előre venni. A következő oka az, hogy sok kell belőle, 400kg x 70-80 Ft (volt ősszel)=30 000 Ft. A másik oka, hogy tudsz ültetni pár bokor szuper korait is, ami május végi szedéssel felhasználható. Én évek óta Bancollal permetezem, de tudni kell hogyan és mikor: amikor megjelenik az áttelelő csíkos bogár a friss hajtásokon, akkor kézi 2 literes permetezővel lefújom csak a bogarat és környékét. Tömeges lárvakeléskor június elején háti permetezővel az egész lombfelületet lefújom. Utána egy héttel ismét a kézi permetező a későn kelőknek, majd júliusban újabb lárvakeléskor megint a lombot fújom le. Eddig bevált.
Azért egy permetezés hatása tovább tart, mint egy bogárszedésé. :) Tavaly 4x permeteztem Actarával (+gombaölővel), 2 hétig hat, tehát permetezéstől számítva 3-4 hét a komoly kárt okozó lárvák kikelése, addig nem kell hozzányúlni. Mondjuk, a szomszéd is permetez. De ha neki is csak 20 tő lenne, és nem szórná, akkor arról nem tudna annyi átjönni az én 200 négyzetméteremre, hogy jelentős kárt okozzon. Azt belekalkuláltam, hogy nyáron északnyugati az uralkodó szél, ezért délre meg keletre nem ültettem olyat, amit mindig szedni kell.
Az a baj a krumplival, hogy azt szinte mindig muszáj permetezni. Nekem tavaly összvissz 20 bokrom volt, de ha nem mentem naponta háromszor bogarat szedni (alkalmanként 1-1 jó marékkal jött le), akkor lezabálták a leveleket, meg a paradicsomét is, ennélfogva mentem, de ezt 200-600 m2-rel nem lehet csinálni, vagy akkor semmi mást nem csinálsz. Főleg, ha a szomszédod de permetez.
Krumpliból annyit mindenképpen érdemes, hogy a nyáron elég legyen. Mert nyáron drága. Viszont ősszel már sokkal olcsóbban lehet venni zsákosat, ha tudod tárolni.
Növényvédőszer-szempontból érdemes mégis egész évre, ha lesz neki hely. Te csak akkor permetezed bogár és burgonyavész ellen, ha muszáj, a nagytermelő viszont amikor letelt a 10 vagy akárhány nap az előző óta. Paprikából, uborkából megeszel egyet, krumpliból meg sokat, így sok permetmaradványt is.
Köszi a választ. 3 gyerek, 2 felnőtt, és minden étkezés itthon. Azt már látom, hogy irreális a teljes szükséglet fedezése, de azért a lehető legtöbbet szeretném kihozni a kertből. Egyik lehetőség, hogy lemondunk a krumpli termeléséről, és akkor a többi zöldségenk több hely jut, bár ebben az a rossz, hogy pont abból fogy a legtöbb.
Én ugyanezt tettem január 10-én, és mostanra (17 nap múlva) gyönyörű, 3 leveles növénykéim vannak. 8 magból (Kobak fajta) mind a 8 kikelt. Nemsokára vetek megint, hogy folyamatosan legyen majd salátánk.
Asszem kizárt. A délelőtti a munkahelyi gépem, ott qrvára komolyan veszik a vírusirtást meg az ellenőrzést. Igaz, én nem értek hozzá, lehet, hogy most ezzel szedtem be???
Attól függ, hogy hány fős a családod, milyenek az étkezési szokásaitok. Pl. : vannak kisgyerekek, iskolában esznek? A felnőttek munkahelyen ebédelnek? Meleg vacsorát kívántok inkább, mint hideget? Nálunk csak hétvégén 2 nap +szabadság alatt van saját főtt kaja, de 200 nm krumpli kb. 3 mázsa nem elég egy évre 4 főre. Kb. 600 nm van beültetve konyhakertnek, de a paprika, paradicsomot június végéig a piacon veszem. Nyugodtan számolhatsz 200 nm/fő.
Mekkora az a terület szerintetek, amekkorán egy családi önellátás megoldható? Egy német fórumon 100 nm-t írnak minimálisan, de inkább 200-300 nm-t. Egy magyar könyvben pedig személyenként 100 nm-t olvastam. Zöldségre gondolok, krumplival együtt. Van erről tapasztalatotok? Ha idén még egy területet felszabadítunk a kertben zöldségágyások számára, akkor lesz meg a kb 100 nm-ünk. Az az álmom, hogy ezen a területen megtermeljem a család ellátásához szükséges mennyiséget.
Inkább a lapozást érdemesebb használni, mert ha a bélyegképekről nyitod meg, akkor mind új ablakban nyílik. Ez sem baj, csak megnézés után rögtön bezárni, ne terhelje a gépet. Most agyalok a növényház nagyobbításán. már beszereztem 200*150 cm méretű bontott ablakokat, a tetőszerkezeten gondolkodom. Polikarbonát drága, PVC trapézlemezről nincs tapasztalatom mennyire őrzi meg az átlátszóságát. Lehet hogy marad a fólia. A terv szerint 2,2*4 m lesz.
Na, ez már más! :) A tegnapi linken a szolgáltató központi oldala vagy mi jött be. OFF Rákattintottam a P vasúti kocsikra is. Ezeket miért fényképezted? Én semmi különlegeset nem látok rajtuk. ON
Ez csak egy képtár. Amikor belépsz egy albumba, bélyegképek jönnek elő. Ha rákattintasz egyet megnézel, akkor vagy lapozol benne, vagy egyszerűen az X-re (Jobb fölső sarok) bezárod, azután minden ablakot bezársz, amit már néztél. Vagy lenn a WINdows tálcán jobb egérgomb-bezár, vagy Alt+F4. Nem tudok más képtárt hírtelen, ide tettem fel a képeimet. aműködését az üzemeltetője állította össze.
A Kert 2006 című mappa. Ebben nézheted meg a tavalyi képeket. Kérdezz nyugodtan, ha tudok válaszolok. Ez a más fauna és flóra merre van? Az Újvilágban?
Variációk egy témára. (Bocs az előző Hsz-beli íráshibákért, de nincs nálam az ókula)
Még valami! Bármit is vetsz most palántának, nehogy az üvegházba tedd ki, mert ott hideg van. A keléshez ezeknek a növényeknek (paprika, paradicsom, fűszerek) 18-20 fokra van szükség. A karlábé retek kevesebbel beéri, azt lehet, ha nem fagy.
Semmi baj ezekkel a blokkkokal. A lyukra tehetsz kisebb kavicsokat, cserépdarabokat amik nem esnek ki, rongyot, kartonpapír darabot, bármit. (Rágót ne, az szigetel:-)) A különleges anyaggal nem a lukat tömték, hanem ún. termesztőközeges szaporításhoz használták, ami azt jelenti, hogy a növényt nem földkeverékbe, hanem tőzemoha kockába, kőzetgyapotba ültetik, és tápoldattal alulról táplálják, a lukon szívje fel a tápanyagot a növény. (Máar eszembe jutoot, hiogy erre a részre válaszoltak)
Telfonáld körbe a gazdaboltokat, én a falusi boltban vettem most 240 Ft/db.
Mi bajod a balkonláda tálcával? A legkisebben is elfér 12 db 2,5 dl-es műa pohár. fajtánként külön lehet rakni az edényeket, könnyű, olcsó. 10 tálca is 120 palánt, és csak max 1000 Ft. Én ezekkel eladásra is termeltem fűszernövényeket.
Azért a 100%-os kelés sosem biztos, azt befolyásolja a nedvesség, fény, hőmérséklet, a mag érettségi foka. A zacskón rajta kell lenni a csíravizsgálat idejének, innen 2-3 évig nagyrészt jó minden mag. Mint már írtam úgyis többet vetünk mindenből. Azt attól a kereskedőtől tudom ,akinél vásárolok, hogy pl. a ZKI minden évben visszaviszi az előző évi kimaradt magokat és cseréli.
Vagy csak egyszerüen úgy van az, hogy bármikor kikelhet bármi, csak minél távolabb vagyunk a szavatossági idötöl, annál rosszabb arányban.
Pontosan így, ahogy írod. A kertezés mindíg egy folyamatos kísérletezés. A bevált módszerek sem jönnek be mindíg, erről tapasztalt kertésztársak mesélhetnének eleget. Pl én rendszeresen szeptember végén dugdosom el az őszi fokhagymát. Kihajt ősszel, áttelel, és tavasszal megerősödve fejlődik tovább. Na az ősszel is így tettem, egyetlen szál sem hajtott ki, ellenben most a héten egymás után bújtak ki. Bánkódni nem kell semmin, minden év más, miníg újat hoz, és ez a szép ebben a mi hobbinkban. Minden nap mást látunk a kertben.
A tápkockák tőzegből, esetleg kókuszrostból vannak szárazon préselve. Ezeket (kis pogácsa-szerű cuccok) helyezik azokba a nagy lyukú "sejtekbe", amit alulról szivatnak fel tápoldatos vízzel és a magot abba ültetik. Rostos szerkezeténél fogva ez a tápközeg nem potyog ki belőle.
A másik fajta, amibe rendesen földet raknak, egészen apró lyukakkal van ellátva.
Kertészeti témájú kiállításokon szoktam venni, de kaptam már kertészetből is olyat, amit ők már kidobtak volna. A google-ban keress rá, asszem szaporítótálca a hivatalos neve. Általában olyan cégek gyártják, akik műanyag cserepekkel, konténerekkel is foglalkoznak.
Ha a közelemben laknál, szívesen juttatnék az enyémből, maradt egy pár darab, amit nemigen fogok már használni.
Nem befolyásol semmit. Újabban a zacskókon a csíravizsgálat idejét, és az ajánlott felhasználás dátumát írják. Én most is nagyrész 2004-2005-ben vásárolt magokat vetek. ílegfeljebb ha kell 20db, vetek 30 szemet. Jó lesz pótolni, vagy elajándékozni. Egy zacskó mag így is elég két-három évig.
Szia Liba, bocs, hogy értetlenkedek, de a lukak betöméséhez miért szükséges ilyen különleges anyag? Mi van, ha egyszerüen ronggyal tömöm be? Vagy rágógumival:-)?
Képzeljétek, ma majdnem óriási szerencsém lett, de aztán mégse.
Az utcán észleltem ezt a dexion -salgót, és mire elkértem már fordult is be a sarkon a szemetes. A polcok rajta ilyen fordított teknö formájúak, szóval ha megfordítom épp jó, pont az, amit kerestem. Csak a méretei nem stimmelnek sehogy se: a mélysége 30 cm (az ültetötálcáim sajnos 34 szélesek), keresztbe 75 cm, a magassága 150, tehát, ha kettévágom és egymás mellé teszem, lesz két borzasztó alacsony polcom.
Igen, a szakirodalmat láttam erröl már valahol, de sose tudom, hogy a gyári magok milyen idösek, tehát ebböl az idöböl mennyi telt már el, ill, hogy a szavatosság mire vonatkozik. Arra, hogy ezen az idön belül biztosan kikel minden mag, vagy arra, hogy ezen kívül már nem kel ki semmi, ne is próbálkozzunk.
Vagy csak egyszerüen úgy van az, hogy bármikor kikelhet bármi, csak minél távolabb vagyunk a szavatossági idötöl, annál rosszabb arányban.
Vettem én is ZKI-s magokat, köszi. A fóliaházam már készülget, ha minden igaz, holnapra a fémváz kész lesz. Már nagyon várom. Az egyik oldala az nem fólia lesz, hanem a falhoz (téglakerítés) csatlakozik. Szerintetek azt kell majd szigetelni. Arra gondoltam, lehet, hogy egy vékony hungarocell réteg nem ártana.
Elveszek azon a weboldalon es most rohannom kell, de majd egyszer megnezem a kertedet. Veszek majd egy helyi biokertesz tanacsado konyvet vagy nezelodom a neten, nalunk milyen rovarok mire hasznosak (nalunk kicsit mas a fauna) es nagyszeru otleteddel elni fogok. Nadam van a kertben, a gyerekekkel epitunk katicabogarhazat (katica van) aztan majd jovok meg kerdezoskodni. Koszi megegyszer.
Az "ormós" elnevezést még nem hallottam, de van egy ismerős öreg kertész, egykori állami gazdasági főkertész, aki bakhátra, ikersorban ülteti a gyökérzöldségeket. Én nem alkalmazom, mert rotációs kapával művelem, amíg lehet, és a bakhát ezt nem tenné lehetővé. Meg a bakhátazás több locsolást igényelne, a megnövelt felszín miatt. Mondjuk, a bakhát talaja hamarabb átmelexik tavasszal, koraiaknál lényeges.
Én csak akkor locsolom be a helyét, ha késve vagyok vele. Kényelmi okokból... A bolti magok sem megbízhatóak, pl. volt olyan, hogy a tasakos karalábémagból valami karalábé-káposzta hibrid lett. Hivatalosan a magtermelőknek kellene tartani hasonló fajoktól legalább ezer méter védőtávolságot, a gyakorlatban ezt nem ellenőrzik, vagy kollégám pl. a kertjében termelt uborkamagot leadásra, amire a sógora volt leszerződve. A sógor földje persze hivatalosan távol volt mindentől, de a kollégám szomszédságában mindenféle tököt termeltek a szomszédok. A kelésbiztonság még rosszabb. Több ezer szemes Blondy céklamagból egy éven belüli kétszeri ültetésre kikelt összesen vagy 8 szál. Két éve vettem valami új fajtájú zöldséget vagy 10 kis tasakkal, abból sem kelt ki tasakonként 10 szál.
Csak az ősz vége óta vagyok itt, azóta van NET kapcsolatom. Gyerekként a nagyszüleim mellett sokat voltam kertben, ők ebből élte. Aztán sokáig nem volt kertem, azonban most már lassan 20 éve van, abból kb 8 éve vegyszermentesen termelek. A jelenlegi kertem már elég kicsi, kb 100 m" területű, ezen termelem a családi zöldség szükségletet. Képeket e kertről az adataimnál levő weboldalon találsz. Üdv.
Elmentem minden szavadat es beraklak a kedvencekbe!!
Petrezselyem lett mar tetves, igen. Akkor kezdtem az egy rozmaring, egy csapat petrezselyem, egy fokhagyma, egy kakukkfu ladakat telepiteni. Nemcsak fuszereket ultetek, lesz edeskomeny, rebarbara, stevia, chilipaprika ladakban. Es az uveghazban teleltetnek majd nehany disznovenyt is, amik most a furdoszobaban lognak.
jaj a katicabogartelepitest mar elore elvezem!
A biotopikban irtal ilyeneket? akkor elolrol elkezdem olvasni.
Tetszik ahogy leírtad a vetési módszert. Így csinálták a nagyszüleim is. Belefér a "csak egyszerűen" elvbe. Próbáltad már az "ormós" módszert? Ez főleg kötött talajon alkalmazható. A laza talajból bakhátat képezünk, úgy, hogy két sor elfér rajta, ebbe vetjük a répát, petrezselymet. A bakhát melletti alsó részbe pedig zellert, hagymát, karalábét. Így a gyökerek hosszúak lesznek.
Zöldségből (nálunk a petrezselyemgyökeret hívják így)
Az arborétumban mondták nekem, hogy erre alkalmazzák. Tény, hogy rágásnyomokat nem láttam a növényeken. Aztán garanciát nem vállalok az ötletre. A csalántea jó hatású, azonban, mint tápanyagként jöhet szóba, főleg nitrogén forrásként. A hagymának gombaölő hatása van. Tetű ellen a friss csalánázalék jó hígtítlanul, mert ehhez az az anyag kell, amitől a csalán csíp. Ha nincs friss csalán a szappannal próbálkozz. Erősíteni lehet a szappan hatását 1 liter vízhez kb 0,5 dl denaturált szesszel, vagy valami olcsó tömény itallal, ami a kitinváz oldását segíti. Fogjál össze negy jó nagy marék, kb 20-30 cm hosszú valamilyen nádat, azt összekötve helyezd el az üvegházban ebbe lehet telepíteni a katicákat, itt "ellaknak". A bogárka lárvája több száz tetvet eszik meg egy nap alatt. A fűszernövények erős illata általában elriasztja a tetveket. Nem jellemző a tetvesedésük. Nállad előfordult már?
Ez a szakirodalom írása. A saját tapasztalatom ennél több, de azt azért nem írom ide, mert hivatkozás lehetne esetleges nem kikelt magért. Az biztos, hogy ezek az idők vállalhatók. Az is biztos, hogy nekem is van ennél lényegesen idősebb magom, de ezeknél már az ember kockáztat. Tehát mindenki saját kockázatára vessen öreg magot. Vetéskor én minden kihúzott barázdát belocsolok, abba vetek, utánna tömörítem atalajt. A tetejét nem öntözöm be, mert kérgesedik a felszín. Azokat a zöldségféléket, amiket Te is termelsz, sráckoromban a nagyiék mindíg saját mfogott magból vetették, azzal piacoztak. De én már nem merek mindenből magot fogni, mert a régi biztos fajták nagyrésze eltűnt.
Bocs, nem olvastam vegig a biotopikot, csak egy par oldalt. Aztatott csalan jo otlet csak nehez lesz beszereznem. (van csalanteam, az nem jo...?)aztatotthagymavizzel szoktam furdetni-locsolni, az olyan egyszeru.
Szappan, tenyleg, mar hallottam rola. A katicabogar nagyszeru otlet, koszi.
Az emberhaj erdekes, ozre lehet, hogy mukodik is. Nyulra? Ha raorditok is csak arrebbugrik :) (Amikor vakond turt "rossz" helyen, vettem rokapisit (!) az mukodott a vakondnal is, es a nyulak is eltuntek egy idore. )
Ezeket olvastad valahol, vagy saját tapasztalat, hogy tovább nem jók?
Azért érdekel, mert petrezselyemnél korábban is olvastam már nagy csodálkozással, hogy 2 év után már nem szabad elültetni, viszont nekem régebben egyszer termett több kiló mag, és még a 8. évben is tökéletesen kelt, a 9. évben volt vele probléma, de szerintem akkor is csak azért, mert száraz földbe (porba) lett vetve, és egy hónapig nem ázott meg.
Taormina, ha sok a növ.védőszer, akkor ne keverd be az egészet, hanem fogj egy fehér papírlapot, arra borítsd ki a port, aztán egy késsel igazgasd téglalap alakúra, és oszd pl. kétfelé, ha ez is sok, akkor a felet is kétfelé, stb. És persze a szükséges vízmennyiséget is vedd kevesebbre, vizet biztos tudsz mérni. A megmaradó por-adagokat meg csomagold be, és írd rá mindegyikre, hogy az hány gramm, és úgy rakd vissza az eredeti zacskóba. Ugyanez műxik apró magvakkal, állatgyógyszerekkel is.
Kedves Tao! Azt hiszem picit túlbonyolítod a dolgokat:-). A rekesz jó ötlet. Vegyél alá 100-as boltban kapható 10-330 Ft-os tálcát, akkorát amrekkora kell bele. Igenis a poharak, edények alá KELL víz, mert jobb alulról öntözni, hogy fel tudják a növények szívni a vizet. Nem is kell elvezetni! A felülről öntözés, főleg ha tulzott, segíti a palántadőlés betegség kialakulását. Szerintem is a legjobb egy állvány, ami két oldalon a talajra, vagy a betonszegélyre támaszkodik. Amiilyen hosszú az üvegházad egy L vasnak alul nincs szüksége középen alátámasztásra, mert a palántok súlyától nem hajlik meg, mnem kell a ház keretéhez erősíteni. (25*25mm L) annak a tetejére meg olyan tálcát lehet tenni, amilyet akarsz. Nincs szükség semmilyen peremre, bepattintásra, egyébb tecvhnikaii huncutságra. Fogadd meg a tanácsom: Mindent csak egyszerűen.
Nyugodtan használd továbbra is a csalánázalékot. Nem biztos, hogy lesz tetű fertőzés az üvegházon belül. Továbbá kenőszappan, vagy ha nem kapsz, valamilyen lúgos kémhatású (Lanolinos, mint nálunk a babaszappan, vagy a háziszappan, amit szintén gyártanak) beáztatott levévek permetezni, ami a tetvek kitinvázát oldja fel. Próbálkozhatsz katicabogarak telepítésével az üvegházba. Én azért nem reagáltam kérdésedre, mert ezeket már a biotopicban korábban leírtam. Az őzek és nyulak elriasztásának legjobb módja, amit a Szarvasi Arborétumban alkalmaznak, hogy raschell zacskóba, amiben a narancsot árulják, fodrásztól beszerzett emberi hajat akasztanak a vésdendő fák, örökzöldek ágára, kb 0,5m magasan Aszag a riasztó hatású.
Probaltam bio topikban, nincs senki, akinek jotanacsa lenne. Karacsonyra kaptam egy uveghazat, ket heten belul all, napos helyen. Kezdenem a biokerteszkedest benne, amit eddig a teraszon muveltem csak (mert a kert diszkert es kulonben is nyulak meg ozek, akik megesznek mindent, ami zoldseg - a disznovenyek is ugy vannak valogatva, hogy ne szeressek)
A fuszernovenykertem remekul uzemel bio-kent a teli madaretetessel es egy-ket trukkel (fokhagyma, rozmaring es hagyaaztatott vizzel locsolas) a rovarok ellen. Uveghazon beluli jotanacsot kernek a fenti novenytarsitason-locsolason kivul? A tetvektol tartok foleg, mert azzal riogatnak.
Lehet, hogy nem értem pontosan a problémát. Az a kérdésem, miért nem lehet az L alakú vasakra néhány méretre szabott deszkából polcot készíteni, és akkor utána akármekkora műanyag tálcákat lehetne rárakni. ???
"Ugyanez a bajom a növényvédö szerek többségével is; kénytelen vagyok többet bekeverni, mint amennyit el tudok használni."
Miért vagy kénytelen? Ez úgy hangzik, mint a történet a majomról, aki egyszer felemelt egy olyan nagy követ, hogy nem bírta letenni. Ha nekem fél deci permetlére van szükségem, akkor fél decit keverek.
"Ha pedig ez közvetlenül a tálcán, vagy rekeszben áll, nem fok tudni elfolyni a viz, mert a tálca alja teljesen síma. A képen, amit föltettem, bordák voltak az edény alján."
Nem értem én ezt, hogy minek perem annak a tálcának. Ha úgyis szögvasból áll a keret, akkor pont bele lehet passzintani egy méretre gyártott alu tálcát, amit egy 9-es erősségű földrengés sem tud onnan kirázni. De még egyszerűbb lenne a szögvas keretbe egy-két deszkát illeszteni, és arra lehetne tenni tetszőleges méretű és formájú tálcákat, virágalátéteket. Így nem is lennél később mérethez kötve, akár le is lóghatna a deszkáról a tálca, ha már máshogy nem férsz vele.
Geotextilt tó-, útépítés maradékaként ismerősnél (ekkora mennyiségben), a kőzetgyapotot házépítés helyszínén. Szerintem bárki ad 2-3 marékkal, aki ilyet használ, de építőanyag-bótban is nézhetsz hulladékot... De ezt kesztyűben intézd! :)
Az ültető-bigyó aljába pedig vagdoshatsz geotextilt, vagy bármilyen (nem szövött, hanem hengerelt) műszál alapó textilt. De pl. kőzetgyapotból is dugdoshatsz bele, csak ez eléggé szúrós munka..:)
Mi lenne, ha a fóliával bélelt gyümölcsös rekesz az egyik oldal felé lejtene? Mindjárt eltűnik a víz. Kisebb ékekkel is megoldható ez talán. Ha ez nem szimpatikus, akkor néhány helyen lyuggasd ki a fóliát.
Az ültető-bigyó aljába pedig vagdoshatsz geotextilt, vagy bármilyen (nem szövött, hanem hengerelt) műszál alapó textilt. De pl. kőzetgyapotból is dugdoshatsz bele, csak ez eléggé szúrós munka..:)
Azért ilyen összefüggéstelen, mert nincs itt a fényképezögépem, így csak a levegöbe beszélek.
Tehát: adva van (ill.lesz:-) egy keret L-alakú vasakból. Az L vízszintes részébe kapaszkodnak a tálcák, tehát alattuk nincsen semmi, "önhordók." A tálcák a körülmények jeln állása szerint gyümölcsösládákból fognak állni, melyek egyetlen hátránya, hogy alul lukacsosak. Ezt, ha le is takarom valami fóliával, vagy ilyesmivel, az alja teljesen sík, tehát nem vezeti el a vizet.
A tálcában fognak állni kisebb cserepek, vetödobozok, sejtes palántázo szerkentyük, amik kb.úgy néznek ki, mint egy óriás tojástartó.
Az utóbbi hsz. róluk szólt, van belölük néhány még régröl. 5x4 vagy 3x5 palánt számára. Egy-egy növény helye elég nagy ezeken, talán még túl nagy is, hátránya viszont, hogy az aljukon, tehát a tojástartó alján egy-egy óriási luk van, amit be kellene tömni valamivel, ha nem akarom, hogy a föld is kiszoródjon rajta.
Dugdoshatsz nyugodtan szabadföldbe is, csak takard le valami gazzal. Már nem teljesen értem, milyen rekeszről beszélsz. Ha a pohár, rekesz, táca, amibe a földet teszzük, és a magot vetjük egy másik "Lukatlan" tálcában áll ebbe folyik a víz. (Virágcserép, alátét)Vagy a rekesz alá tegyél néhány egyforma vékony lécet, kavicsot, bármit ami megemeli.
A magokat nyugodtan használd el, legfeljebb vess egy kicsit többet. Nekem sem fogy el egyszerre, jó még egy két évig. Holnap leírom, melyik növény magja hány évig csíraképes. A szereket is inkább csak annyit bekeverve használd, amennyi kell. Na üdv, most mennem kell.
Megnéztem ezeket a sejtes ültetörekeszeket; elég nagyok az egyes rekeszek rajta, de a többségük 30 cm mély csak. Úgy látom, ezzel az fog problémát okozni, hogy az aljukon egy nagyon nagy, kb 10 ft-os nagyságú luk van. Ezt mivel tömjem be? Ha pedig ez közvetlenül a tálcán, vagy rekeszben áll, nem fok tudni elfolyni a viz, mert a tálca alja teljesen síma. A képen, amit föltettem, bordák voltak az edény alján.
Más találtam itthon régebbi magokat. Mennyire kell komolyan venni a szavatossági idö lejártát? Ezután már egyáltalán nem jó, vagy csak rosszabb hatásfokkal kelnek a magok. az is a problémám, hogy minthogy nagyon kicsi a helyem, sose tudok elhasznáni egy egész zacskó magot, hanem egy része megmarad. Ez fölnyitva meddig marad jó?
Ugyanez a bajom a növényvédö szerek többségével is; kénytelen vagyok többet bekeverni, mint amennyit el tudok használni. Meddig jó a maradék?
Lásd 747 sz. Hsz. Nézzél be műanyagos boltba, nagyobb méretű tálcát nézni. Obiban ezer valamennyiért tároló rekesz néven kapható átlátszó műanyag, van több méret, teteje is van.
kalapács, fogó, satu van, de szerintem az aluminium szörnyü drága. Hátránya ennek még, hogy nincs pereme, amivel a profilvason megkapaszkodhatna.
Az összes kisgazda-, müanyag -és fotoboltot végigtelefonáltam, de csak az utóbbiban jártam sikerrel: 40x60-as elöhívó tálca 6000 Ft.
A Hermeszben viszont találtam, de sajnos kicsit keskeny 30x 60-as. Mikor fizetésre került volna a sor, kiderült, hogy üres a pénztárcám. Úgy látszik azonban a jóisten akarta így; hazafele menet csüggedten betértem a sarki közértbe, hogy az utolsó filléreimen vegyek 1 kilo kenyeret, a bolt tele volt optimális méretü müanyag rekeszekkel, de adni sehogy se akartak. Holnap majd édesanyám próbálkozik.
Igaz ezek lukasak alul, de annyi baj legyen, majd teszek bele valami fóliát.
Kikelt a retek az üvegházban, most letakartam. Édesanyám szerzett dughagymát, azt meg mindjárt ledugom, de szabadföldbe.
Egyéb magom még nincs. Most minek a vetése aktuális?
Nézd meg a telefonkönyvben a kis gazdaboltokat, ott láttam 40-60 méretű tálcát, a sejtes tálcákhoz. A kis boltokban sokszor jobb a választék, mint a nagyoknál. Én eleinte örültem, hogy itt is lesz nálunk gazdag választék, de később rájöttem, hogy ezek az üzletek semmit sem érnek. A következő lehetőség vágatsz valahol 50*70 cm méretű alu lemezt, max 1mm vastagot, és ennek a szélét 5 cm magasan felhajtod,a sarkokat begyűröd, mintha papírból hajtanád. Az enyém is ilyen, majd teszek fel képet. A víz sem folyik ki belőle, és örökéletű.
Én innen vettem le a képet. Nem a méret a probléma, meg hogy ne lehetne ilyet venni méregdragán Németországban, hanem az, hogy itt nem kapok hozzá egyszerü müanyag tálcát, kb 40x50, vagy 40x60-as méretben.
Bocs, de a fölsorolt ötletek azért nem jók, mert a müanyag polc esetén az üvegház rozoga oldalsó, vagy fölsö kostrukciójának kellene tartani az egész súlyt. A Dexion -salgó, az meg egyszerüen lábakon áll a földön, amit pont el akarok kerülni.
van viszont körbe egy jó erös beton lábazat, azon lehet támaszkodni bárminek, és akkor mindkét hátrányt kiküszöböltük. A virágláda alátétek pedig túl keskenyek.
Azért jó a fenti méret, mert abba tehetek akár apró cserepeket, vagy olyan "sejtes" szaporító szerkentyüt, vagy kis vetöládát fagylaltosdobozból. Bármi ráfér, és utána nyomtalanul eltávolítható, ha nyáron már nem kell. Azért kell a stabil tálca, mert az önmagát tartja anélkül, hogy polcot kellene alá tennem
Ott van a regaléknál, meg tis, meg mindenféle cubehőr.
Na a polcra még e két ötlet. Bármely műanyagos boltban lehet kapni különbözö méretű, műanyaggal bevont polcokat. legfeljebb kihagyod valamelyik polc elemet. Sokkal olcsóbb lesz, mint amit csináltatnál. nekem ilyen polcok voannak a műhelyembe, kamrában, és a tálcákat meg fogják, bírni ez biztos, ráadásul esztétikus.
A másik ötlet a Dexion-Salgó polc, ha még lehet kapni, ez fém. de én az előzőket javaslom. Tálcánal szintén lehet kapni a balkonláda alá való tálcákat, én ezeket is használom. ( Ne bonyolítsd túl a dolgokat-:))
A polc lába alá kell tenni valamit,(lemez, fémtalp) hogy ne sűllyedjen le.
Ha ilyen tálcákat nem kapsz, nézd meg fotós boltokban (ha még van ilyen) az előhívó tálcát. Azok kb ilyen mélyek és erős műanyagból vannak, különböző méretben.
Ha pesti vagy, az Astoriánál volt egy nagy fotós bolt régebben, de kb. 3 éve nem jártam arra.
Igen, a takarást még nem próbáltam. Idén majd komolyabban rámegyek a témára, már csak a "csakazértis" miatt is... Köszi!
Én sem szoktam tudományosan veteményezni, már csak a mennyiség miatt sem. Félprofi vagyok, úgy értve, hogy eladni is szoktam mindenféle növényzeteket (őstermelőként). Zöldségből (nálunk a petrezselyemgyökeret hívják így) pl. 10 db 20 méteres sort szoktunk vetni, nálunk az a hagyományos módszer, hogy kapa hegyével menet közben húzunk egy V alakú gödröt, és a saját termelésű magot jó magasról, szintén menet közben 10 centi szélesen beleszórjuk. Aztán visszafelé jövet bakanccsal betúrjuk. Így egyszerűen nem lehet elrontani, vagy a mélyen lévő kel ki, vagy a sekélyen lévő.
Erről jut eszembe, van feleslegben egy csomó petrezselyem, sárgarépa, céklamagom, majd felteszem valamelyik topikba, csak még utána kell nézni, hogy miből mennyi (liter körül).
Ma teljesen kétségbeestem. A múlt héten egy berlini kiállitáson végre megtaláltam azt a konstrukciót, amit szeretnék az üvegházba polc gyanánt. L alakúszögvasakból áll, és úgy támaszkodik, hogy középen nem állnak lábak az ágyás közepén. (Van róla képem is, csak sajnos scannerem nincs. Erös, robusztus müanyagból készült, kb.50x40-es, alul zárt szaporítótálcák vannak rajta, amik saját szélükkel kapaszkodnak meg az L-vasakon. Ez azért nagyon jó konstrukció, mert fölépítve is nagyon kevés helyet foglal, de ha a tálcákat leveszem róla, alig vesz el helyet.
A kiállításon tömegével árulták ezeket a tálcákat jó drágán, de AKkor azt gondoltam, nem fogom ennyiért megvenni és onnan ide hozni.
Ma kihívtam egy hegesztöt, aki vállalta, hogy olcsón megcsinálja, de a pontos méreteket tálcák híján még nem tudtam megmondani. Mondtam, semmi baj, kiszaladok a kertészetbe, megveszem a tálcákat és visszaszolok a méret miatt. Máskor nem vagyok ilyen könnyelmü, alaposan megérdeklödöm elöre, hogy van-e valahol valami, mielött személyesen útnak indulok, de ezúttalazt hittem, olyan mindennapi termékröl van szó, hogy tényleg bárhol fillérekért megkapom. Hát nagyot tévedtem. Egymás után jártam a kertészeteket, de sehol nem tartottak ilyet.
Kinek van ötlete? Budapest nyugati szélén lakom, Budaörs is jó, de a környéken már mindenhol voltam.
(Azt is mondták valahol, hogy ha péntek éjjel fél háromkor kimegyek a naygbani virágpiacra, van ott egy müanyagos, az megmondja, hol szerezzek. Csak bejutni nem fogok, mert valami speciális kártya kell ahhoz is.
Még egy kérdés: ha mégis sikerülne tálcákat szerezni, a naphoz közelebbi, vagy távolabbi oldalra építsem a polcot?
Hát mit mondjak? Nem irígyellek. Ha a föld többször volt forgatva, akkor csak azt mondom, hogy legalább egy darabon, amelyik rész nem esik tavasszal útba ott próbáld fellazítani a tetejét, majd takard le gazzal. Ha lehet vetni szedd le a gazt és gereblyézd el. A sorközöket takarni kell, akkor ott a paré nem kel ki. A kukoricagyökér meg majd elkorhad hamar, legfeljebb útban lesz. Ezután már ne szántasd a földet, mert a nagygép akkora barázdát csinál, hogy nem győzöd betemetni. Tavasszal csak talajmarót engedj rá. A boronálás semmit nem ér, ne hagyd magad rábeszélni, mert az már talajmarózott föld egyengetésére, magágykészítésre való. Az ilyen állapotú kertet ha nincs legalább egy saját kapálógéped, nehéz egyszerre beművelni. Inkább ha lehet arra törekedj, hogy egy veteményes sarkot alakíts ki, ami tiszta és sima lesz. idwe mehetnek az aprómagvak, palánták. Oda többet nagygépet ne engedj be. A többi rögösebb részébe pedig kapásnövényeket vethetsz, de kiváló a tökféléknek. Én egy ilyen területbe dinnyeféléket palántáztam, és nagyon jól sikerült. Ha benő, árnyékolja a talajt. Akkor szintén jó a sütőtök. Sütni, levesnek, ivólének. A gaz ami kinő, vágd le és hagyd a földön. Nem engedi kinőni a többi gazt, és porhanyós lesz a föld alatta. vess be egy nagyobb részt körömvirággal, több évig elleszel látva maggal. Most hírtelen ennyi jut eszembe.
Il, a földem minden évben volt bolygatva. Tavalyelőtt vettem, akkor aki művelte, azt mondta, hogy csak talajmaróztatták, és elől krumpli, hátul kukorica volt benne (így nekem mindenhol van krumplibogaram). Tavaly tavasszal az önkormányzat szántotta, akkor lett benne középen az a mély gödör, és akkora rögök, hogy sikítófrászt kaptam tőle. Rá pár napra egy magánvállalkozó ráment a talajmaróval, és akkor jöttem én a veteményemmel. Szántottak ősszel is, csak én lekéstem, mert nem tudtam időben kivágni a kukoricaszárat, és mire szóltam, már átszerelték a gépre a hótoló eszközt, és ezt tavaszig le se szedik. A magánvállalkozó meg elment dolgozni valahová szerelőnek, úgyhogy most nem vállal itthoni különmunkákat. Próbálgattam pár helyen kicsit feltúrni a földet, de ahol a nyáron jól összemászkáltam. mert nekem folyton ott kell ám lennem a kertben :)), ott nagyon kemény. Meg van benne pár masszív gyökér is (kukorica, pitypang, disznóparéj), ha ezeket nem forgatják ki, akkor hogy tudom majd rendesen kapálni a veteményt?
Mivel felénk napok óta borús, esős idő van, kint nem lehet kertezni, legfeljebb nézegetni. Ezért is, valamint azért mert itt az ideje, elvetettem a növényházba szánt karalábé, fejessaláta, paradicsom és paprika magokat. A cserepeken afehéres por bentonit ásvány, ami gátolja a föld cserepesedését, kiszáradását. Áttűzdeltem a 01-06-án vetett bazsalikomot. Az ugyanekkor vetett zeller is kikelt. Vajon lesz téli hideg? A növényházban kezd a retek pirosodni. Mivel kevés a kinti munka, azon agyalok, hogy a növényházat nagyobbítani kellene.
Hallottam róla, de eléggé drága. Az ásással nekem is gondom van, tavaly vettem egy normál ásóvillát, azzal is jóval könnyebb ásni, mint a hagyományos ásóval. (biokertben meg főleg nem kell megforgatni a talajszerkezetet, hisz nem azért lazítjuk és komposztáljuk a felszínt évente, hogy aztán leforgassuk.) Nem is szoktam mindenhol ásni, csak ahol nagyon tömörödött a felszín, azt lazítom, és takarom, így morzsalékos marad. A képeden azt nézem, hogy legalább elsőre fel kellene szántani. Ilyenkor már nem szánt senki, hisz még jó idő van rá.
Tudod, errefelé főleg idősek laknak. Ha van is robikapájuk, akkor tudják használni, ha a gyerek hazalátogat a messzi városból. Aki meg esetleg mégis vállalná, többet kérne érte, mint amennyiért az egész földet felszántják. (Az üres terület az enyém.) Valahol itt a neten láttam olyat, hogy rugós ásó, a gyártója azt írta, hogy azzal gerinc-problémások is fel tudnak simán ásni ekkora földet (és akkor nem kéne a szántás-talajmarózás). De elég borsos ára van, ha jól emlékszem, tavaly 16 ezer körül volt, és talán még évente cserélni is kell rajta valamit. Talán Bp. vagy környékén árulják, már nem emlékszem. Hallottatok már erről, és ha igen, mi a tapasztalat?
Nincs olyan ismerősöd, aki legalább a fólia és az eper helyét Robi kapával felkapálja? Volt amikor szántás helyett mi is csak kapáltunk, mert nem lehetett szántani. Annyi területen átmegy 3*,4*, nem több, mint félóra.
Sőt három helyen is. Oka a hely gazdaságosabb kihasználása, és a folyamatos termés biztosítása. Növényházba csak két tő saláta típusú uborka kerül. Nekem bevált a Bernadette F1. Szabadföldbe májusban néhány tő Perez, ami kovászosubinak valót ad, meg lehet enni, eltenni. Majd júliusban a kései savanyítani, eltenni való a borsó helyére. (perezF1, vagy MohikanF1) Az uborkát mindíg palántázom, mert így később foglalja a helyet a szabadban, a kelés is biztosabb.
Általában amit lehet palántáról nevelni, én úgy csinálom.
Nekem nagyon kicsi a kertem, kb 100 m2, ezért alaposan meg kell tervezni, hogy mindennek legyen hely, és legyen lehetőleg mindenféle termés.
Nekem rengeteg kapormagom szokott lenni, mert az érett magokat leszedem. Vetéskor gereblyével húzok egy barázdát, beöntözöm, beleszórom csak úgy marokkal, aztán behúzom. Kb 1-2 cm mélyen vetem. Ami akar kikel. Ha nem tudod locsolni minden nap, akkor öntözd be és vékonyan takard fűnyesedékkel. Az is segít, ha a déli oldalon árnyékolod.
Egy öreg bácsi mondta nekem egyszere, hogy nem kell mindent olyan tudományosan csinálni, ami akar úgyis kikel, ami akar úgyis megmarad. Ha nem akar, csinálhatsz neki bármit. A sok saját magnak az az előnye, hogy nem kell spórolni. De csak céklának, kapornak, körömvirágnak, hagymának, reteknek, petrezselyemnek veszem meg a magját. A "nemesebb" növényeknek én is bolti magot veszek.
Én meg olyan szomorú vagyok, mert nem szántották fel tél elején a földemet . Ha most akár az epret telepítgetném, akár mákot vetnék, akár fóliát húznék fel, akkor rengeteget kéne ásnom, amit nem bírok. Úgyhogy csak titeket tudlak addig olvasgatni.
És milyen mélyre? Mondjuk, mint a sárgarépát tavasszal? Vagy ilyenkor már mélyebbre? Az a baj, hogy nem tudom naponta öntözni, nem itthon van ez a kert.
Ha kevesled ezt a mennyiséget, akkor lehet májusban kipalántolnod kb 4 tövet, ami biztosítja a korai fogyasztást. A borsó után pedig lehet kipalántolni a kései uborkát, ami kovászolni, eltenni elég. Nekem az 5 tő biztosította a saláta, kovászos, 20 üveg ecetes és a hordós savanyítású mennyiséget. Még ajándékozni is jutott. Nagyon kell vigyázni a napi vízmennyiség biztosítására. Én minden este öntöttem nekik tövenként 1 vödör vizet. (Kivéve eső után) Az uborkát támrendszerre futtatom, így kisebb a lisztharmatfertőzés veszélye, meg a termés is tiszta marad, meg kisebb az elfoglalt hely is. De ha kevesled, egy 1,20-as ágyásban két sorban felfuttatva 10 tő is elfér. A zeller a lisztharmat ellen véd, de ez a szerepe a bazsalikomnak is. A fóliában nyugodtan benn lehet mindent hagyni, csak nyáron már a két végét nyitva kell hagyni, vigyázva tulmelegedés megelőzésére, no meg itt is öntözni. A fóliába tavasztól palántázott 2 tő Bernadette F1 saláta uborka novemberben még termett, folyamtosan adta 20-30 cm hosszú, magmentes terméseket. Persze ez is kapta a napi 1 vödör vizet, meg áztatott növénylevet. (csalán, hagymaszár, céklalevél)
Ha káposztát termesztessz, én mindenképpen javaslok néhány tő zellert közé ültetni, mert riassza káposztalepkét. A levelét levesekbe lehet ízesítésnek használni, télire megszárítva, ledarálva is kitűnő ízesítő.
Juliusban szoktam vetni a kipalántázott uborkának védősávnak. Elég sűrűen, állandóan nedvesen tartva a talajt. De ekkor már csak 40-50 cm magasra nőnek meg. lehet tavasszal szakaszosan vetni, kb 2 hetente, így talán lesz ami a tökkel egy időben még zöld.
Ja és a nap híre: ma elvetettem a paradicsomokat, paprikákat, zellert, padlizsánt, karalábékat, bazsalikomot, jégsalátát és dáliát. Cserépbe, persze :)
De ha a kapornak hűvös kell, vessük nyár elején árnyékba :)))
Képzeljétek, kikelt a tél alá vetett borsóm és spenótom, sőt a petrezselyem is mintha már elindult volna. Kicsit aggódom értük, mi van, ha most jön a -20 fok?
A kint hagyott mángold meg hozza a leveleket. Igaz, csigalassúsággal, de már nézegetem, nem érdemes-e leszedni róla azt a tucatnyi 5 centis levélkét :)
Nekem nincs (még) fóliasátram, de a szomszédaimnál úgy láttam, hogy bennt hagynak pár dolgot (pl. paradicsomot, uborkát a váz tövénél, és akkor a karózás is könnyű), csak amikor már meleg van, akkor leszedik a fóliát.
Köszönöm a fáradozásodat ezzel a beosztással! Olvasás közben néhány kérdés felmerült bennem: a zeller mint védőnövény milyen célt szolgál? Ugyanis senki nem eszi meg nálunk a zellert, ezért nem terveztem vetni. Az 5 tő uborka elég arra is, hogy berakjak belőle ecetes ubrokának télre? Vagy csak a nyári friss fogyasztáshoz elég? (Öten vagyunk...) A fóliasátorban benn hagyhatom a paradicsomot, paprikát, uborkát végig, vagyis hogy ott is teremjen?
A kapor tavasszal nálunk is gyomnövény, nem győzzük kiirtani. De később már hiába minden ültetés! :( Fagyasztóba mi is teszünk, de azért csak jó lenne a friss! Már csak presztízsből is. Hogy én még ezt is meg tudom csinálni. :)
Flanell: mifelénk a kapor gyomnövénynek számít, és itt is elszárad, mire jön a tök. Tavaly a szomszédasszony azt javasolta, hogy szedjem le, amikor még zsenge, és be a mélyhűtőbe. (Most is ott van.:)))
Ha végeztél azzal, amit Kajka írt, akkor meg a maradéknak ess neki egy kapával, és ritkíts ki. 20 centinél ne legyenek közelebb egymáshoz. A fejletlenek és az öregek pusztuljanak elsősorban. (Az öreget arról ismered meg, hogy 5 centinél is hosszabb törzse van.) Így sem lesz olyan, mint egy új telepítés, de ameddig az új megerősödik, még erről is szüretelhetsz.
Üdv! Két lehetőség között választhatsz. Az egyik a vegyeskultúrás termesztés, ahola növények egymással váltakozó sorokban vannak termesztve, fogyelembevéve a társítás lehetőségeit. itt is vannak fő és melléksorok, amik évenként el vannak tolódva, és a következő évben mégsem kerül ugyanaz termesztésre.
A másik lehetőség, ami a kerted méretéből adódik, a hármas vetésváltás, kicsit szabadabb alkalmazása. Felosztod a kertet 3*2 ágyásra. Aze lső kettő lesz az, ami kevéssé tápanyag igényes helyet kíván. Nem tudom miből mennyit akarsz termeszteni, de ennek megfelelően oszd el a területet. Az első kettő ágyásban tehát kerestbe, 20 cm sortávra vetheted a sárgarépát, petrezselymet, fokhagymát, retket, korai céklát. A juliusban felszabaduló hagymafélék helyére kései karfiot, kései kelkáposztát lehet ültetni. A másik két ágyás fenntartható a paprika és paradicsom részére. Ez is attól függ, hogy mennyire van szükséged belőle. Ide kiültertésig fejes salátát, jégsalátát, korai karalábét, korai zöldborsót lehet vetni. A harmadik harmad a káposztafélék, uborka, krumpli, kukorica részére. A kelkáposzta, vöröskáposzta az egyik ágyásba, hosszába 40 cm sortávra, így az 1,20 m széles ágyásba 3 sor fér el. Egy sor vörös káposzta, egy sor kekáposzta, korai karfiol. A középső sorba védőnövénynek zeller. A sorok szélére szintén védőnövénynek bazsalikom. A másik ágyásba lehet vetni még zöldborsót, ami után mehet az uborka, brokkoli. Az ágyás szélére, északi oldalra egy sor csemkukorica, ami védi az uborkát, és néhány tő krumpli, ami termelhető a kukoricával. Az uborka másik oldalára védőnövénynek néhány tő bazsalikom, és sorba kapor. Ezt a beosztást lehet eggyel mindig eltolni évente, trágyázni a második és harmadik táblát kelll. A korábban lekerülő növények helyére vethető juliusban kései cékla, őszi és téli fekte retek, kerekrépa.
Ennyi a javaslatom, minden atól függ, miből mennyire van szükséged. A 6 m hosszú ágyásokba a káposztafélékből egy sorba 18 db helyezhető el. Uborkából megfelelő fajtából (pl Perez F1) Bőven elég 0,5m méter tőtávra 5 tő. A babot vetheted ugyan oda, csak előtte megfelelő tápanyag, komposzt, trágya szükséges a földbe.
Én sem vagyok szakértő, de évek óta van epres ágyasom. Ne dobd ki. A fiatal tövekből telepits új eprest fóliával vagy anélkül, minél korábban csinálod, annál jobb lesz a termés. Szóval ha most ráérsz egy két órára, akkor most. Fiatal tő: ami a futásokból van, ha nincs vagy kevés ilyen van, tedd át az "öregeket" új helyre, azok is meghálálják. Az eper a napos helyet szereti, ezt kalkuláld be. A tövekhez tegyél egy kis marhatrágyát, szeretik. Ha nincs, akkor komposztot, ha az sincs, akkor majd ha melegedik az idő, valami táppal locsolgasd meg .
Eper-témában kérek tanácsot. Még úgy van, ahogy tavalyelőtt vettem a házat-telket: spontán szaporodó-terjeszkedő dzsuva, tele gazzal, alig termett rajta pár szem. Érdemes-e (és ha igen, akkor hogyan) rendbetenni? Vagy egyszerűbb venni új palántákat tavasszal, és szépen sorba lyuggatott fekete-fóliázva telepíteni?
Mivel a január a tervezgetés ideje, szeretném összeállítani papíron az idei konyhakertünk tervét. Olvastam, hogy ugyanazt a zöldséget ne vessük egymás utáni két évben, meg hogy nem mindegy, mi mi után következik. Tavaly volt egy-egy ágyás hagyma, borsó (utána brokkoli), répa+petrezselyem, krumpli, kukorica, paradicsom, uborka. Mi az, amit semmiképpen nem szabad egymás után vetni? Szárazbabot vethetek-e idén is ugyanoda? Praktikus lenne megint a terasz oldalán felfuttatni. A felsoroltakon kívül tervezek még vöröskáposztát, céklát, paprikát, jégsalátát, karfiolt. Fel lehet állítani valamilyen beosztást, amit az ember évente eggyel odébb "tesz"? Jelenleg 6 ágyásom van, kb. 1,2 m x 6 méteresek. Ezen kívül van még az eper, ami máshol van, meg a tökök, amelyek a komposzton nőnek és a koktélparadicsom, ami dézsákban nő. Röviden ennyi, majd felteszem a rajzot, ha elékszült.
Csak a "primőr" árunál hagyom ki, amit az "üvegházba" teszek. Annak a max 10 tő paradicsomnak és uennyi paprikának, salátának, karalábénak nincs értelme annyit babrálni tűzdeléssel, egyszerre pohárba vetek, egy kis rátartással. A szabadföldi palántokat már ládába nevelem elő, mert annyi helyem nem lenne, Több mint 200 tő. Persze ha kevés kell a szabadfölbe valókat is lehet pohárba vetni.
A föld nyugodtan lehet virágföld, lehetőleg tőzegmentes (a tőzeg savanyít) egy kis homokkal, vagy vakonddúrásból szedett földdel lazítva. Trágyát majd csak a poharazáshoz keverj, addig nem kell a tápanyagdús talaj. Régebben, amikor nem készítettem elő novemberben a palántföldet, és év elején nagy fagy volt, én is csak a legolcsóbb egyszerű virágföldet vettem vetni.
-az oldalakkal úgy szoktam, hogy egy netezős helyről szupergyors hálózaton letöltöm a teljes weblapokat hordozhatós USB tárhelyre 1-200 Ft-ért, kb 1 óra alatt lejött az összes aminek megadtam a linkjét, meg még több is képestől, és otthon olvashatom. - ON
Meg úgy emléxem, olvastam valamelyik okos német könyvben, hogy az ilyen nagyon vékony, egyrétegü üvegházra, mint az enyém, szigetelésnek szoktak hólyagos fóliát tenni, azt hittem, te is ezért csinálod.
Tényleg jól értem, hogy egyszerüen kihagyod a tálcába vetés állomását és a tüzdelést, és mindjárt pohárba vetsz?
A földröl : nekem most nincs komposztom,csak egyszer egy évben keletkezik, mikor tavasszal fölforgatom, de ezzel is mindenféle gondom van, amiröl a "Komposztálásban" írtam. Lehet marhatrágyával helyettesíteni? Vagy virágfölddel?
Köszönjük az oldalajánlókat, föleg a német tetszett, de azt egy életmü lesz végigolvasni.
Nem láttad a képeket?, Írtam, hogy az enyém csak barkécsolt, az oldala üveg nagyrészt, a teteje műanyag cső és fólia. Ilyen anyagom volt. Majd egyszer, ha újat építek.
Üdv! Szépen felállítottátok a vázat. Ez a méret pont megfelelő egy család számára. Javasolnám, hogy a jóó időt kihasználva fel lehetne rá tenni e fóliát, legalább melegedne alatta a talaj. Ekkora méretűre igazából 1 ember is fel tudja tenni, de kettőnek könnyebbb. A váz hosszában mindkét oldalon ássatok egy ásónyom mélységű árkot, kifelé dobva földet. Mindenképpen megérné kétrétegű fóliát alkalmazni, úgy, hoy egy vékonyat felhúzni először a vázra. Ez lehet a kár az a fjta is, amit néhány száz Ft-ért árulnak festéshez bútort takarni. Ez elválassza az értékesebb vastagfóliát a váztól, no meg jobban szigetel a két réteg között rekedt levegő miatt. Ráteszitek a vékonyat, egy kis földdel rögzítve, majd a vastag fóliát az egyik oldalon rögzíteni az árokban, felhúzod, eligazítod, majd rögzíted a másik oldalon is. Ha kellően sima mindenhol, a maradék földet visszateszed az árokba, és lábbl folyamatosan taposod, hogy a fólia feszüljön. A két végén valamilyen ajtó megoldást alakítsatok ki. A hátsó végén a későbbi szellőztetés miatt van ajtóra szükség. Na most az élettartamról Sokan javasolják évente feltenni és levenni a fóliát. Én UV álló fóliát tettem fel, ami drágább valamivel, de tartósabb. Három évig volt fennt a vázon , és csak azért vettem le, mert azt a kertet eladtam. Most az a fólia van a z üvegház tetetjén is. Így hosszan ki lehet használni a fólia lehetőségeit.
A képen a régi fóliám. A kép nem tul jó, merv videóról szedtem le, fényképezőm, csak ez évtől van.
A Biokert topikban egy idő óta házi veteményezés, konyhakert témában folyik a társalgás, s felvetődött, hogy beszélgetésünk jobban illene a "Házi veteményes" című topikba. Ha egyetértetek, folytassuk itt! A képen a fóliasátrunk váza látható, az "Üvegház építése" topikban írtam le a történetét, hogy a szomszéd falu lomtalanításakor találtam! Ebbe (is) szeretném majd kiültetni a szobában előnevelgetett palántáimat (no meg persze először fóliával bevonjuk, ami egy szakkönyv szerint 4 emberes munka!) Köszönöm, Il, a tanácsokat. Az ősszel vetett áttelelő saláta szépen nő a sátorváz alatt, meg a spenót is.
én támogatom. mint a legtöbb témában, ehhez is lenne egy csomó kérdésem, pl hogy ti hogy oldjátok meg a vetésforgót; mi jó elsö és másodnövénynek. Az is érdekelne, mi nö a picike üvegházban. Botcsinálta újdonsült üvegháztulajdonos lettem, és gözöm sincs az üvegházi termesztésröl. Az is eltartott egyideig, mig rájöttem, hogy odabent sohasem esik az esö
Köszönöm, megfogadtam, ott vagyok. Elnéztem másfele is. A véleményem azonban továbbra is az, hogy rengeteg altéma van, nagyon sok topic, amiken 5-50 Hsz. évek alatt, megtalálni elég sok idő, és lehet értelmetlen, mert hónapok óta állnak. Jó lett volna legalább egy néhányatz feléleszteni. De ha ez a vélemény akkor keresgélek. Üdv.
Üdv mindenkinek! Úgy látom mire ide találtam ki is hal lassan ez a topic. Sajnálom, mert azt hittem, hogy az amatőr kertészkedés több embert foglalkoztat. Ahogy szét néztem, azt láttam, hogy a kertészkedők tábora rengeteg apró, nagyrészt halódó topikra esett szét. ha valami érdekel valakit, alig tudja megtalálni.
Mi a véleményetek arról, hogy nyitni kellene egy új topicot Hobbikertész címen, Ahol egymásra találhatna a veteményes, gyümölcsös, bio és nem bio, fűszer és gyógynövény kertész. Módszerek eszközök, tanácsok, esetleg mit főzzün és hogyan a terményeinkből.A dísznövényeket csak érintenénk, hisz ez egy teljesen más jellegű téma. De ez is folytatható, ha a témaköröket lehet bővíteni és nem OFF.
Magam ma már csak a házikertben termelek a családom részére, vegyszermentesen.
A kertem egy részén fiatal gyümölcsfák, a másik 100 nm-en van a zöldséges, pici üvegházzal.
Várom a véleményeket, hátfa felélednek a kertészek.
Már megint elb.tam a retket. Nem vettem figyelembe a szárazságot, és majdnem egy hónap múlva kelt ki. Most meg már nem akar nőni semmit. Pedig már szedni kellene.
A paprika és a paradicsom mind elfagyott. Máskor le szoktuk szedni a fagy előtti napon, be a pincébe, ott beérik, és még a karácsonyi levesbe is saját paradicsom kerül.
Szerintetek mi rághatja a hónaposretket? Végre idén, a harmadik kertes évünkben meghíztak a retkek (korábban már a gyökér kialakulása előtt tiszta lyuk lett minden levél :-( ), de ma kiszedtem egy egész sort kb. kövér cseresznye méretűeket, mert mindegyiken van már valami rágáskezdemény. :-(((( Lehet ez ellen védekezni? Lehetőleg persze ne vegyszerrel.
Itt egy ok, hogy miért érdemes korán veteményezni (ez március 25-én lett). És ezek még nem is a legnagyobbak, csak a sor végéről ezeket lehetett elérni. A gyökér is hozzá mérhető.
A jobb szélső nem véletlenül ilyen formájú, vagy 10 métert ebből is vetettem érdekességképpen. (Pár éve hónapos retek helyett vettem egy csomaggal, aztán meglepődtem, mikor kibontottam a zacskót.)
Állítólag az idén összvissz két hétig lesz nyár... Nálunk (Nógrád megye, szlovák határnál) megint esik, és hideg is van, el nem tudom képzelni, hogy lesz a kertemben paprika meg paradicsom.
Hát most már hozzánk is jöhetne egy picike aszály, minden esőgyűjtőm teli van, járkálhatok ki a szakadó esőbe ürítgetni őket, nehogy a ház falára ömöljenek ki.:(
Az aszályos nyarakat imádom! De hogy mással se legyek gonosz, azért javasoltam, hogy ez az egész csak a mi "teknőnkben" valósuljon meg :-)))
(A mocsári ciprust nagyon szeretem, bár nem vetemény, isteniek a színei ősszel! Sajnos az egyik gyengélkedik, fogalmam sincs mi baja van, kihajt ugyan de nem nő, a másik meg mint a gomba...)
Mocsári ciprust kettőt ültettem, mammutfenyőt is egyet, a nád magától nő... nem elég...
A tavalyi katasztrófális idény után az idén egyszerűen már nincs kedvem hátramenni a veteményes részbe, mert csak a fű nő, mint a bolond.
Szerencsére néhány helyen a málna meg a ribizli legalább megmarad, az eper is jó, csak azt meg a millió meztelen csiga zabálja...
Én várom ezt a beígért globális felmelegedést, legalább ott nálunk, azon a pár hektáron (nem minda mienk persze, de az egész "teknőben" szívnak a kerttulajdonosok).
Én már csináltam olyat, hogy a paprikapalántákat egy vesszőkosárba ültettem addig, míg a zöldborsó letermett, és a helyére kerülhettek. (Igaz, ott is földben voltak.)
Ez a negyedóra körözés velem olyankor fordul elő, amikor nem tudok ellenálni egy új növénynek. (Bár ez inkább virágoskerti téma.) A palántákat viszont csakis akkor veszem meg, ha tudom hova kerülnek.
A mostani hétvége nagyon jó volt nekik. Dolgozni ugyan nemigen hagyott az eső, dehát lustálkodni is szabad hébe-hóba.
Bosszantod itt a szegény embert, aki öt-tíz (drága) palántát is csak hosszas fejtörés után tud elhelyezni a kertjében. De majd jól halálra dolgozhatod magad. Úgy kell neked! (-:)
Maradt még egy kis helyem, elmentem az ismerős öreg kertészhez, van-e valami palánta kimaradva.
Az öregasszony ért rá, ő most éppen nem akarja összekenni a kezét, de ott van, markoljak bele, szedjem tele az egyik vödröt paprikával, a másikat zellerrel, a harmadikat poharas sárgadinnyével.
Nem is kért pénzt a kb. 250 palántáért, úgyis kihajigálná, mert jövő héten hozzák a fóliába a krizantémot. :)
Én már csináltam ilyet céklával. Ott bejött. Rövidebb sor is elég volt és szépen kitöltötték a helyüket, csokorba rendeződtek. Úgysem hagytam nagyra nőni, mert a bébicéklát szeretjük.
Sajna a hónapos retek kukacos lett a kertünkben :-(
régebben is írtam már ez ügyben ide, de akkor már ki volt kelve a retek, nem alkalmazhattam a talajfertőtlenítést.
Van ültetve valamilyen hosszú "fehér" retek is, nem jégcsap, attól félek, abba is belemennek a kukacok. Szerintetek ennek védelmében lehet így utólag kikelés után tenni valamit?
Ez jó hír! A 2003-ban elrakott uborka éppen kezd elfogyni...
A mi vizes kertünkben az volt a jó év:három 7 méteres soron több mint 70 kg termett (folyamatos szedéssel, elrakással). Meg a paradicsom is akkor volt jó. Azóta csak kínlódom.
Zöldbabot, tökrokonságot nyugodtan vethetsz még. Céklát is, ha szeretitek, nekem őszre elég szokott lenni a másodvetés. A spenótot viszont kerüld, mert melegben az is rögtön felmagzik. Elvileg mángolddal helyettesíthető.
Ha nem tápanyagszegény a kert, akkor még nagyjából mindent érdemes, ami nem magzik fel a hosszúnappalos megvilágításra (saláta, hónapos retek), vagy rendes körülmények között sem csak nyár végére, őszre nőne meg (sütőtök).
Koraiak már nem lesznek, de a gyökérzöldségek ilyenkor már 10-14 nap alatt képesek kikelni, ha nem teszed túl mélyre, és nem is hagyod kiszáradni. Ha csak kis területre akarod, jöhet a beáztatós módszer. Esetleg a szokásosnál jobban ki kell ritkítani.
Uborkát és borsót még én is akarok vetni késeinek.
Ha áztatással és belocsolással indítod a magot, akkor tényleg mindig vigyázni kell, hogy ki ne száradjon. Aki nem tudja csepegtetni, (mint te), vagy egyfolytában őrizni, jobb ha a természetre bízza.
Én is a természetre bíztam a petrezselymemet, és végül is előbújtak.
Igen, azt értettem szalagos vetésen, hogy széles a sor.
Egy korai kertészkönyvemben nevezték így, ott kb. egy sarabolónyi szélességben szórták el a magot, és azzal bíztatták a nyájas olvasót, hogy így nem is kell a répát egyelni, mert mindnek lesz elég helye. Én meg nem tudom, hol élt a nyájas író, hogy feléjük nem termett tyúkhúr, meg egyéb gizgaz?
Ahogy írod, te alaposan lekarcsusítod a sort, mire a gyomláláshoz érsz. Nagy területet művelsz, hogy rota is kell hozzá?
A mi kertünk nagyon talajvizes, még most is hatalmas koloncokká áll össze a föld, az idén eddig még semmit nem tudtam vetni (és most is esik az eső :-((()
Érdemes még egyáltalán valamit elvetni? Általában sárgarépát, pasztinákot, uborkát, zöldborsót szoktam. Meg paradicsomot, de az már ki van ültetve .
- megnyúlik a növekedésre használható idő (ez semminél nem árt, de pl. a retek és a saláta felmagzik a hosszú napi megvilágítás hatására)
- a kora nyári szárazságok idejére már megerősödnek
- a felénk leginkább gyomosító disznóparéj és a paprikafű melegigényesebb, később csírázik, és pl. a gyökér és répa megerősödik, mire kikelnek, nem úgy kell őket nagyítóval szétbolhászni.
Ó, én nem vagyok olyan nagy kertész. Csak munka mellett, félig hobbiból, félig zsebpénzként termelgetek piacra gyümölcsöt, zöldséget, meg egy kis vágott- és cserepes virágot. Idén próbára már 300 lucfenyőt is eltettem.
Ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit. A hozzáértés is : ehhez is egy kicsit, ahhoz is egy kicsit. A hagyományos zöldségtermesztés azért megy valamennyire, óvodáskorom óta csinálom.
Én is gondolkodtam csepegtető öntözésen, de a falu szélén van a telkem, félek, hogy ellopnák. Úgyhogy még nem ástam magam bele a témába.
Üvegházam meg azért nincs, mert kicsi városi telken lakom, semminek nincs hely. Szerencsére van palántatermelő ismerős.
A paprikát általában én is sziklevélig teszem, kivéve, ha meg van nyúlva, mert akkor kitörné a szél.
Szia, öröm olvasni a soraidat, egy cipőben járunk, bár én jó 100km-rel délebbre követem el ugyanezt. Nekem nincs víz gondom, csepegtetővel öntözök, kényelmes megoldás, víztakarékos, és nem jön a gyom annyira. (abból nálunk is mindig jó termés van :) A paprikát én nem szoktam sokkal lejjebb tenni, mint ahol volt, max a sziklevelekig. Szaporító tálcákat használok, abból is vagy 3 méretet, mást a salátára, mást a paprikára és egész nagyot a paradicsomra. A képosztafélék kivételével mindenben át akarok térni a tápkockára, bár ez is kockázatos tud lenni, pl az uborkám már ki van rakva, de még nem tudja, hogy mit akar...
Ha már így belejöttem, még pár szó a palántázásról. (Bár annak szezonja is már a vége felé tart.)
Aki csak pár darabot tesz a ház mellé, és naponta tudja locsolni, az nem tudja elrontani.
De akinek kannában kell vinni a vizet a telekre, az ezekre figyeljen:
Először is, gyomtalanított földbe kell ültetni.
A palántának lehetőség szerint minél kisebb lyukat kell gyártani, mivel az "élő", összeállt talajban a hajszálcsövesség szállítja a föld nedvességét a gyökerekhez, és ezt nem szabad elvágni. (Csak a felszínen, hogy a levegőbe ne illanjon el a pára.)
Kisebb szabadgyökerű palántának legjobb furkóval (ültetőfával) lyukat készíteni, bele a palántát, behúzni rögmentes földdel, és ezt belemosatni vízzel. Mikor a ráöntött víz elszivárog, még furkóval mellészúrni vagy kézzel lenyomni, hogy tömörödjön, és ha lyuk keletkezett, száraz földdel feltölteni, hogy ne cserepesedjen.
Ha még ennyi víz sincs, de a föld valamennyire nedves, akkor a régi móccer szerint edényben sárpépet készíteni, minden egyes palántát belemártani, és így ültetni. Így az öregek szerint öntözés nélkül is megmarad.
Ha meg van nyúlva a palánta, akkor mélyebbre kell tenni, mint eredetileg volt, hogy ne legyen túl törékeny. Ez pl. paprikánál és paradicsomnál azzal az előnnyel is jár, hogy a földbe kerülő szár még plusz gyökeret fejleszt.
Ha a poharas palánta a tejfeles pohárból nem akar kijönni, akkor nem kell sokat nyomkodni, mert lejön a föld a gyökérről, és ott vagyunk, mintha szabad gyökerűt vettünk volna fele pénzen. Ilyenkor, hacsak nem gyűjtjük az üres tejfeles poharakat, a pohár szélét néhány helyen kifelé hajlítva megtörjük, és a banánhéjhoz hasonlóan lehúzzuk.
A vörös- és fokhagymát, petrezselymet, retket, salátát, korai borsót nem akkor szoktam elszórni, amikor már fürdőruciban lehet napozni, hanem amikor rá lehet lépni a földre, egyből. Ez nálunk Dél-Hevesben március 15. körül van. Néha szélsőséges esetben egy hónap plusz-mínusz. (Igen, vagy 5 éve már február 15-én elkezdtük.)
Hagyományosan március 15. a veteményezés elkezdésének ünnepe volt, április 4. a sárgarépa és krumpli, május 1. pedig a tök és a bab ünnepe. Mióta nincsenek igazi fagyosszentek (meg április 4), azóta a két utóbbi előbbre van hozva 1-2 héttel.
Ez is jó móccer, csak kisüzemi, és sok odafigyelést igényel. Nekem meg sárgarépa+petrezselyem van legalább 25 sor, egy sor 20 méter körüli, és ez csak egy dolog a sok közül.
A beáztatott magot nem lehet gyorsan szórni, mert a kezemhez meg egymáshoz ragad, hidegben, túl korai ültetésnél bedöglik ( a petrezselyem talán nem, de azon kívül minden), mindenképpen be kell öntözni, és később sem száradhat ki, mert a kis növény gyökere megszakad. Viszont sokkal gyorsabban kel, ha el van késve vele az ember.
Én helybe vetett kabakosoknál szoktam néha olyat, hogy a gödröt slaggal telenyomatom vízzel, a sárpépbe nyomom a magokat, és húzok rá egy kis szárazat, hogy ne cserepesedjen.
Nálam a Blondy nevű vetőmagcég van feketelistán, mivel pár éve vettem egy mittudoménhányezerszemes csomag céklamagot, vagy 300 méterre elegendőt. A felét elvetettem időben, áprilisban, de csak valami 4 szál kelt ki. Akkor elvetettem a másik felét, abból már kikelt vagy 10 szál, de még ennek sem tudtam örülni.
A gyökérzöldségek (többek között) magjai úgy érnek, hogy a legfejlettebb virágernyőből már régen kipergett a mag, mikor az utolsó érni kezd. Házikertben megoldható, hogy hetente szedem. Vagy ha nincs időm vackolódni vele, meg nem akarok minden szemet megérlelni, mert úgyis sok van, akkor mikor peregni kezd, a föld fölött elvágom, száraz helyen egy nejlonzsákra kiterítem, és így utóérik a többség.
A magtermelők, amint peregni kezd, nekiesnek.
Mit értesz azon, hogy szalagos vetés? Hogy széles lesz a sor?
Én úgy szoktam ezt, hogy gyomlálás (egyelés) előtt végigmegyek a sorok között a rotával, ez megrendezi egy kicsit, aztán egy kis kézi szerszámmal, amit kapircsnak hívnak, végighúzom a sornak azt az oldalát, amelyik a szomszéd sorhoz közelebb van, vagy ahol kisebbek a növények. A maradék már elég keskeny sor, abból kézzel kiszedem a kisebbeket, ez már nem sok.
Léteznek ennél pontosabb vetési móccerek is, de ez a leggyorsabb, és tavasszal az a legfontosabb, hogy minden a földben legyen, aminek ott van az ideje.
Én magam is a saját termesztésű magra esküszöm, azzal még csírázási gondom nem volt. A vetőmag amúgy erősen bizalmi kérdés, vannak gyártók, akikben vakon megbízom, van akitől soha nem vásárolok. Neveket itt ne kérjetek tőlem... A gyökérzöldségeket én teljesen más módszerrel vetem: egy napig langyos vízban áztatom a magot, és belocsolt sekély árokba szórom bele a még nyirkos, megduzzadt magot, majd lazán takarom és belocsolom óvatosan. MINDIG nedvesen kell tartani, a kelésig egy pillanatra sem száradhat ki. Annyira sekélyen van a gyökere, hogy a felső pár cm-es talajréteg kiszáradása végzetes lehet. A talaj becserepesedése, befülledése dettó meghiúsítja a kelést. Frint
Azt hiszem, ezt a "féléretten aratnak" módszert alátámasztja az én amatőr kísérletem is. Tavaly kaptam 5 rucola palántát, tőrózsásat. Egész nyáron ellátott bennünket finom salátával. Mikor már ki kellett volna szedni, mert elszáradt, lustaságomat félretéve :-))))) lemorzsoltam róla egy kis adat magot. Pár hete vizes papírtörlőre elszórtam jó sokat (mondván, úgysem fog kikelni...), hát láss csudát: mind kikelt, alig győztem szétpikírozni. :-)))))
Flanell, ez a "féléretten aratnak" elég megrázóan hangzik (bár hihető).
A módszereid nagyon profik, de a vetésed - így ahogy elmondod - szalagos vetés lesz. Nem kínszenvedés az ilyen közül kiválogatni a gazt? Vagy sorosra igazítod egyeléskor?
Idén nekem is elég rossz tapasztalatom van jónéhány vetőmaggal. :-( Pedig elvileg még szavatossági időn belül volt mind! A jégsaláta pl. a vetett sor kb. egyharmadában kelt ki, sűrűn egymás után, de a sor többi része pusztaság. :-O Hasonló a helyzet a lollo rossonál. A frissen vásárolt cukorborsó (az, amelyiknek cellulózmentes a hüvelye, és az is ehető) csak imitt-amott kelt ki.
Levélpetrezselyem alatt kétfélét is lehet érteni: a fodrosat (hivatalos nevén "mohafodrozatú") meg a simalevelűt.
A fodros nagyon csinos dekorációnak (kertben és tányéron), de a simalevelű petrezselyemízűbb, főzéshez ezt ajánlom.
Szép sűrűn nő, enyhe télen és kora tavasszal is szedhető, és rendes körülmények között kikel az új sor, mire ez magba megy. De idén nem rendesek a körülmények... Vagy régi volt a mag.
Tényleg szedek magamnak, most megfogadtam. (Általában azért nem kerül sor ilyesmire, mert kevés a helyem, és az éppen nem használható növényeket kidobom, hogy tehessek oda valami mást.)
Nálam is iszonyú lassan jönnek elő ezek a répák+petrezselymek. A fodros már látszik valamicskét, de a normál levelű levélpetrezselyem még sehol sincs... Pedig még öntözöm is.
A reménytelen ágyásba újat vetettem, a másikban még mindig csak gyomokat látok. Lehet ám, hogy a vetőmag nem volt jó, például a szarkalábból sem kelt ki semmi.
Először is saját termelésű mag. A vetőmagtermelők a szemveszteség megelőzésére féléretten aratnak, és az ilyen magok rosszabbul csíráznak. A saját mag láthatóan kövérebb, és akár 10 évig is csíraképes marad.
Keresni kell olyan répát és zöldséget, ami a tetején meg van pattanva, hajtani akar. Olyan mélyre kell tenni, ahogy eredetileg volt. (Ezt még most is lehet.)
Egy növényből lesz akár 30-100 bolti tasakra való mag.
Vetés előtt 1-2 nappal gyomtalanítom (rotálom) a területet.
Vetéskor a kapa hegyével húzok egy kb. 4-5 cm mély (vagy ahogy sikerül) V formájú árkot.
Úgy szórom a magot, hogy az árok aljára és tetejére is kerüljön. Valamelyik biztos, hogy jó mélységbe kerül. Márciusban, veteményezéskor mindig fúj a szél, ennek erősségét figyelembe véve olyan magasról szórom, hogy kb. 10 cm szélességben szóródjon. Jó bőven, úgysem kel ki minden szem.
Végül az árok két oldaláról bakanccsal visszatúrom a földet. (Nem jó, ha egyenletes, mert vagy így lesz jó, vagy úgy. Ez az adott év időjárásától függ.)
Ha nagy a szárazság, és porba került a mag, akkor egy kicsit meglocsolom.
Ilyentájt, amikor már 10 centis a növény, az első gyomláláskor kiritkítom.
Én is bejelöltem bottal, az egyik ágyásba csak úgy simán sorba vetettem, a másikba meg olyant, amit előtte szemenkét felragasztottam csirizzel wc-papírcsíkra. Mindkét ágyásban olyan növénykék tömkelegét látom, amit máshol is, ahová semmi nincs vetve. Zitka, köszi, megnézem, hátha találok valami hasonlóból sort.
Az én móccerem ismeretlen, újfajta növénynél: a sor két végére 1-1 ág, és ami a kettő között, sorban kel ki, az az illető növény.
Mondjuk, nekem nem túl sok ág kell, mert nem ágyásokba ültetek 1 méteres sorokba, hanem csak úgy egymás mellé a különféle dolgokat, 15-20 méter egyvégtében, hogy a rotációs kapa elmenjen közte.
A sárgarépa nálam épp most kel. A két sziklevél nagyon hosszúkás, úgy 2 mm széles, 2 cm hosszú. A petrezselyemnek még nyoma sincs. A gazok között keresed, vagy nem emlékszel, hová vetetted? :-) Idén megfogadtam erdeiboroka tanácsát, és egy A/4-es papírra szépen felrajzoltam, hogy mit hová vetettem. Tényleg hasznos, mert fejből már most nem emlékszem rá... :-)))) Később persze azért kiderül, de jó tudni, nehogy kigyomláljak valami haszonnövényt.
Ez a cikk elvileg nem a hangyákról, hanem a fáraóhangyákról szól. Boltban vehető csaliknál nem mindegy, különfélét lehet venni ellenük. De lehet, hogy ez a bóraxos a kerti hangyák ellen is jó.
A hangyákkal én is sokat küzdök, a talajfertőtlenítővel meg vagyok elégedve, csak ehető növényre nem szabad kerülnie. De 20 centire a retektől már rá lehet szórni a boly tetejére. Ahol látni a morzsalékos földet, amit kitermeltek, oda.
A kukac ellen meg megelőző permet, ajánlanak a boltban. Inkább kontakt (nem felszívódó) szert használj, mert a retek az ehető részében tárol.
Szia, saját tapasztalatom nincs ezügyben, de hangyákra ezt találtam: "... a hangyák nem szeretik a páfrány, a fokhagyma, a boróka, az ezerjófű és a levendulavirág illatát. Ha ezeket úgy helyezzük el, hogy útjukban legyenek, reménykedhetünk az eltávozásukban. Magunk is készíthetünk hangyacsapdát: keverjünk össze egy rész bóraxot egy rész porcukorral. A keveréket szórjuk egy edénybe a boly közelében. Ez a módszer sem az emberre, sem a háziállatokra nem veszélyes. " (http://www.otthonunk.hu/?cikk=h-20021408062243-170)
Viszi az asszony Lengyelországba valami faluba büszkélkedni, úgyhogy szerintem ezen a módon ez a tök át lesz konvertálva vodka valutába :))) Egyébként a többi belsejéből krémleves szok lenni ...
Lehet, hogy konyhasóval el lehet érni, hogy ne nőjön gaz egy adott területen, de akkor ott más növény sem fog nőni (fa, ilyesmi), és ez nem valami környezetbarát megoldás. A területen évekig nem tud a természet regenerálódni, az eső bemossa a talajvízbe a sót, ezzel tovább szennyezve a környezetet :(((
Még hasonló, számomra nem szimpatikus megoldás a gyomirtó...
Fűnyírótok (kaszátok) nincs? Mert ha ez egy terület, rendszeres fűnyírással ősgyeppé lehet a gazt alakítani. Csak a fűfélék bírják a rendszeres nyírást.
Ekkor egy szép füves terület alakulna ki a gazok helyén :)))
Le lehet esetleg burkolni a területet, vagy murvával leszórni, bár ez költségesebb megoldás. Nehéz bármit mondani így látatlanba.
Tudja esetleg valaki, hogy mikor kell a padlizsánt leszüretelni? Mert ma leszedtem 5 kívülről teljesen egyformát, és ebből kettőben már elég érettek voltak a magok. Biztos van valami módszer, hogy kitaláljuk, mikor optimális leszedni?
A másik egy rejtély: a petrezselymet én minden évben bent szoktam hagyni a földben, és hagyom következő tavasszal kihajtani, majd felmagzani, akkor kihúzom, és vége. Idén valamiért nem kihúztam, hanem ollóval kivágtam a felmagzó szárakat. Legnagyobb meglepetésemre, nem pusztultak el a növények, hanem hozzák a leveleket, és úgy néz ki, mintha idei vetés lenne. Nem értem. A petrezselyem kétéves növény, nem? A tavaly tavasszal vetettnek már sesolsem szabadna lennie, nemhogy a zöldséglevesben :)
Kedves Frint, jársz még erre? :-) Mikor kell (vagy kellett volna :-) ) "becsomagolni" a szárzellerek szárát, hogy halványak maradjanak? Nem lettek túl magasok és hát a vastagságuk sem olyan, mint a bolti. Vagy ilyen házi körülmények között nem is lesz olyan?
hazaérve a nyaralásból vettem észre, hogy az uborkáim levele sárga, sőt helyenként barna és összetöpötödött. ezeket levágtam, most gyakorlatilag kopasz az uborkám, csak a rengeteg virág látszik. most indult érésnek, tegnap két ubit szedtem róla. permetezzem, vagy mit csináljak. mi a baja?
Én már megszoktam a mulcsozás látványát, és nagyon tetszik. Nekem már az a "rendetlen", ha kilátszik a föld. Egy száraz szénaszínű szőnyeg van a veteményben. Bár nálam annyira sűrűn van minden, hogy az is alig látszik ki.
Rendetlennek persze rendetlen a vetemény, mert ki kellene gazolni, meg paradicsomot és uborkát kötözni. (Sóhaj...) Ez van...
Ha van kedved, nézd meg valamikor, hogy szerinted rendetlen-e a mulcs látványa? Ha jól rémlik, 5 percre lax kocsival :)))
Én is folytatom a málnás mulcsozását, végül is csak most került rá a második réteg, ebből még nem akarok messzemenő következtetést levonni. :-) A veteményes mulcsozásától viszont kicsit ódzkodom. Nem kelt olyan "rendetlen" benyomást? Persze lehet, hogy csak a megszokás mondatja velem, hogy ott fekete földnek kell(ene) lenni.... :-) Az új málnasarjakat majd figyelem. Ősszel kell őket kiszedni és megfelelő helyre ültetni? A paradicsomok már nálam is kezdenek pirulni (a paradicsomos topikba tettem fel képeket), de még csak a korai. Viszont rengeteg van rajtuk. A cukkinim még csak kb. 5 cm-es, de már látom magam előtt a tavalyi állapotot, mikor úgy beindultak, hogy naponta masíroztak be a konyhába arról a 3 tőről... :-)))
Én épp tegnap állapítottam meg, milyen zseniális találmány a mulcs, mert míg régen ilyenkorra rendszeresen térdig érő gaz volt a veteményben, most ehhez képest igazán mérsékelt a kínálat, pedig hetek óta (!!!) nem gazoltam a kertben. Ahol "beállt" a mulcs, nem tudok rá jobb szót, többszöri leszórás után lesz belőle egy egységes szőnyeg, például a málnák alatt, és ott gyakorlatilag egyáltalán nincs gaz.
Kicsit aggódom, hogy esetleg a málnatövek sem tudnak alulról átörni ???
A veteményben lenne mit gazolni, de a helyzet nem drámai.
Már érik a paradicsom, már szüreteltem 3 uborkát, és szépen nőnek a cukkinik :)))
Sziasztok! :-) Csak én görnyedtem tegnap majd' egész nap, vagy más is kihasználta, hogy a jól átnedvesedett földből viszonylag könnyen kijönnek a gyomok? :-) Persze messze nem lett tökéletes (nem is törexem rá :-) ), de jó érzés, hogy legalább megpróbáltam. :-D Ez a két-három nap eső a rendes növényeknek is jót tett, bár a gazok szemmel láthatólag többet profitáltak belőle. :-)
erdeiboroka, a mulcsozás tapasztalatai: ha jól emlékszem, két hete szórtam fel a két sor málnás mögött és között. Háááát.... Nem tudom, ennyi idő alatt milyen lett volna mulcsozás nélkül, de olyan vígan előjöttek a szokásos gyomok, hogy nacsak! Mondjuk nem voltak óriásiak, de azért voltak. Itt tegnap nem is húzkodtam, egyszerűen leszórtam a tegnapi fűnyírás termésével. Arra mindenképpen jó, hogy nem sáros a föld, lehet menni málnát legelészni. Jó sok van. :-)
Vágjad! Biztos megártottak neki az enyhe télkezdet után jövő kései fagyok. Nálam pl. a levendulabokrok sínylették meg az időjárást, pedig éveken át semmi bajuk nem volt.
Üdv mindenkinek! (Derékfájással és gazzal egyetértek)
Süteményreceptnek egy meleg időre valót ajánlok (nem kell a sütőt bekapcsolni).
Start piskóta
5 ek liszt 4 ek cukor 3 egész tojás 2 ek olaj 1 ek ecet (1o%-os) 1/2 cs. sütőpor
A tojásokat keverd össze a cukorral (lehet habverővel is, nem kell elővenni a robotgépet), add hozzá az olajat, az ecetet, és a sütőporral összekevert lisztet. Keverd simára, tedd mikrózható edénybe, és rakd a mikróba, fedő NÉLKÜL , nagy fokozatra, kb. : 3 - 5 percre. Ennek e tetejére lehet gyümölcsöket (rebarbarát) dobálni, a felemelkedő tészta körbenövi.
A minap csak 2 tojás volt otthon, ezért 4-ről indultam, az olajat valahogy kifelejtettem, az ecetet meg egy zöld citrom levével helyettesítettem. (A héja reszelve a tésztába került). Egy jó összemaroknyi kimagozott cseresznyét és meggyet szórtam a tetejére.
Saját termésű zöldborsóleveskével komplett vacsora volt.
Sziasztok! Nem kifejezetten veteményes téma, de kert. :-)
Ha idén nem hajtott ki a fügebokor a szép, kehely alakban elhelyezkedő ágakon, onnan már soha nem is fog? Ez azt jelenti, hogy elfagyott? Középről hajt, mint a bolond, de a meglévő nagy barna ágak kopaszok. :-( Vágjam le ezeket tövig? Vagy mi a teendő? Gondolom, ezeken az új hajtásokon idén ne számítsunk termésre... :-(
Sziasztok! Latom nem csak az en derekam fajos. . .sok a gaz! Nagyon! Ennek ellenere a paradicsom no mintha fizetnek erte :)). Na meg a paprika is, meg a gyogynovenyek is. Alig varom, hogy lehessen enni roluk!
:-))))))) Az összes fázis megvolt már (inklusive derékfájás :-) ), most a karóhosszabbítás, ill. -csere következik. Hihetetlenül kapaszkodnak felfelé a paradicsomok.
Köszi a tanácsot, megnézem, melyikben van piretroid...
Sziasztok! Itt is felteszem a kérdést, mert a paradicsomtopikosok még alszanak. :-)
Nálatok volt már tetves a paradicsom? :-O :-O Egyedül a tegnapelőtti nap maradt ki a "gazda szeme hízlalja a jószágot" napi rutinból, mert későn értem haza. Erre tegnap három paradicsomtövön is látom, hogy telistele vannak fehér apró tetvekkel. :-((((( Első felindulásomban lefújtam őket Zolone-nal, mert az volt bekeverve (pár napja a rózsákat permeteztem). Ti mit csinálnátok? A legszebb, olasz magról vetett San Marzano paradicsomjaim, ráadásul már 3 db van is rajta, a többi erős virágzásban.
remélem senki nem orrol meg az OFFért:), itt egy nálunk nagyon kedvelt gyümölcsös süti-recept:
6 tojás
25 dkg porcukor
25 dkg vaj vagy margarin
25 dkg liszt
1 csomag vaníliás cukor
1 csomag sütőpor
idény szerinti gyümölcs
A vajat (margarint) habosra keverjük a cukrokkal. Hozzáadjuk a tojások sárgáját.
A liszttel jól elkeverjük a sütőport.
A tojásfehérjéket habbá verjük, és felváltva, a liszttel, kanalanként hozzáadjuk a cukros-vajas-tojássárgás masszához.
Sütőpapírral bélelt (vagy vajazott-lisztezett) tepsibe öntjük a tésztát.
A tetejére jön a gyümölcs, lehet jó sűrűn is, megnő a tészta és körülfogja.
Előmelegített sütőben, közepes hőfokon sütjük, amíg a beleszúrt hústűre (nálam kötőtűre:)) nem ragad a tészta.
Ha rebarbarával csinálom (sajnos csak nagyritkán, mert a piacon mint a fehér holló, a kertemben pedig nincs:(), akkor a rebarbaraszárat kicsit megpárolom fahéjas cukorral, mielőtt a tésztára kerül.
Na, ez a piskótaszerű sütirecept érdekelne engem, ha valaki tudná.
Én is ajándékoztam el sok rebarbarát, szárat is meg tövet is, de van kb 9-10 bokor még mindig.
nonamekata, a gond az, hogy az egész családból szinte csak én szeretem a rebarbarát :-)) A férjem imádja a süteményeket - kivéve a gyümölcsösöket. Kompótot szoktam belőle csinálni, aztán beteszem a hűtőbe és a harmadik napon már el is felejtkezem róla... Szóval, egyáltalán nem a rebarbara a hibás! Tavaly rebarbara-málna lekvárt főztem, arra se volt túl nagy kereslet. Még a legjobban úgy fogy, ha behozom a munkahelyemre és felkínálom szabad elvitelre.
Valaki mondta, hogy olyan sütit is lehet csinálni rebarbarából, mint a cseresznyés pite (?így hívják azt, amikor a piskótaszerű tésztába vannak beledobálva a cseresznyék?). Gondolom ilyenkor nem kell pürésíteni a rebarbarát, csak nyersen belevagdosni a tésztába.
Nálunk sok rebarbara fogy elajándékozásos módszerrel. Legutóbb annyira örült neki egy barátnőm, hogy elhatároztam, én is sütök belőle valamit :)
Nekem is listám van minimum hétvégére, de nem akarok leszokni róla. Inkább tábla kéne a hátamra, hogy aszongya "szomszédnéni haggyálbékén, nemérekrá, én nem vagyok nyugdíjas, nekem csak a hétvége meg az esték vannak mindenre".
(Tavaly átültettem a rebarbaratöveket és hát most egy kicsit megszaladt... Ennyi rebarbarát egy család nemigen tud megenni. Tavaly azt csináltam, hogy megfőztem őket, leszűrtem és a masszát lefagyasztottam, "jó lesz még valamire" alapon... Asszem még mindig van néhány csomag a fagyasztó alján valahol...)
Szép volt az eper, de még érhetett volna egy napot... Szerencsénk volt, mert szombaton korán mentünk, és az előző napon azt a részt nem nyitották ki, tehát nem volt letarolva. De mondta a nő, hogy hétfő-kedd nem is érdemes menni, hétvégén még a félérettet is leszedik. :-(
A tészta: 6 tojás sárgáját összekeverek 75 dkg túróval, 6 evőkanál búzadarával, marék mazsolával és a tojások felvert habjával. Kivajazott, zsemlemorzsával ! megszórt tepsibe terítem. (centisnél kicsit vékonyabb legyen).
A legfinomabb, ha erre nagyon sok érett körtét szeletelek, és megsütöm, kb. háromnegyed órán keresztül. Más édes gyümölccsel is jó.
Rebarbarás változatok:
1. ami most mégis elfogyott, pedig nem lett az igazi, mert a széle kicsit odaégett:
30 dkg cukorból és pici margarinból karamellát készítettem, a végén késhegynyi szódabikarbóna ment bele, ráöntöttem a túrós tésztára, és erre szeleteltem rengeteg rebarbarát. És hát nem kellett volna egy egész órán keresztül sütni :(
2. Tavalyi próbálkozás: 50 dkg pucolt rebarbarát 25 dkg cukorral 1 dl vízben péppé főztem, ezt kentem rá a tésztára, és cseresznyéket szórtam a tetejére, majd sütő.
Ez tökéletes lett, viszont a gyerekek kevésbé ették, több jutott nekem :)))
Azért van pangás, mert mindenki a kertben szorgoskodik. :-) Épp ma készültem írni, feltétlen el akartam mesélni Neked, hogy tegnap én is mulcsoztam. Már napok (mit napok... hetek!!!) óta készültem arra, hogy kigazoljam a málnást. Két sor kordon az egész a hátsó (rövidebb) kerítés mellett, és mivel ilyen hátul van, szegénykém kissé el van hanyagolva. A fű helyenként méteres volt közte, az a szárra feltekeredő gyom pedig sűrűn befonta. Míg én ezzel foglalatoskodtam, a férjem lenyírta a füvet. Ezt a nyíradékot terítettem el a málna lábánál. Kíváncsi vagyok, ér-e valamit, vagy inkább tápanyagként szolgál majd a gyomoknak. :-))) Mert azért nem "feketére" tisztogattam ki, ahhoz túl meleg volt. NÁlunk is vannak letört ágak a málna közt. :-( Némelyiken annyi a gyümölcs, hogy nem is csodálom. De könnyen lehet, hogy nálunk is járnak a szomszédok macskái...
szombat reggel kint voltunk Csepelen eprészni, 9 kilót hoztunk. Lementem a pincébe kis üvegeket keresni (leginkább ilyen 2-3 dl-esekbe szeretek befőzni dzsemet), alig találtam néhányat. Viszont megtaláltam a tavalyi komplett eperdzsemkészletet. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ........ :-) Jól eldugtam, hogy ne fogyjon el már novemberre... :-))))))))))))) De így legalább nyakló nélkül lehetett zabálni a friss epret. Kb. 3 kilóból azért csináltam dzsemet is.
Megettük az utolsó borsót is levesnek, a kiszedett szárakat egyelőre szintén mulcsozásra használom, hogy a szabadon hagyott veteményes rész ne gazosodjon annyira. Még gondolkodom, mit ültessek a borsó helyére.
A hétvégi bevásárlás közben egy cserép thai bazsalikom szédült a kosaramba ;-), pedig már mondtam a lányaimnak, hogy lőjenek le, ha még egy újfajta fűszernövényt veszek az idén. :-))))))
Mi ez a pangás a topicon? Tessék örömökről-bánatokról beszámolni !!!
Nálunk az elmúlt pár nap kudarcai:
- az eper között valóban több rohadt szem van, mint az elmúlt években. Azt hiszem ezentúl nem mulcsozom meg az érő epret frissen vágott fűvel háromnapos eső előtt :((
- a málnánkon rendszeresen találok letört ágakat. Gyanusítottak:
1. a három éves kisfiam, aki időnként egyedül is szed málnát
2. a szomszéd macskája, aki esetleg rendszeresen pont ott ugrik le a kerítésről
3. a természetes kiválasztódás, mert túl sűrűre hagytam a málnát és esetlen így védekezik a dolog ellen
- az őszibarackfánkat időt és energiát nem kímélve megpermeteztem Biolával, mert már megint ellepték a zöld őszibaracktetvek. Eredmény: a tetvek, az elpusztult néhány ezrelék kivételével, köszönik, tök jól vannak. A barackfának viszont egy csomó levele pöttyös lett, meg elsárgult
-az egyik adag bazsalikom elkezdett sárgulni, átültetésük folyamatban.
:(((
Örömök: érik a málna, érik az eper, érik a ribizli, terem a borsó, nyílnak a virágok
itt ugyan van egy bökkenő, mert régóta kerestem margarétát, és idén végre kaptam, anyukám kedvenc virágja, tudjátok fehér virág és a közepe sárga, no... szépen megmaradt, bimbózott, kinyílott ... és ... kicsi és lila :((( ....
van három darab 8 cm-es uborka, és egy ugyanekkora tök, kapor meg zellerlevél meg petrezselyem, és a rebarbarás-karamellás-túrós süti ízlik a gyerekeknek, és az egyik paradicsom mintha pirosodna
Más is így van ezzel? Nekem is az a gondom, kimegyek a kertbe, mert 5 dolgot szeretnék megcsinálni. De ahogy járok-kelek, ezembe jut még 15 tennivaló...
Ez nagyon tetszik, ez a napszemüveges megoldás :)))
Én azt találtam ki pár hónapja, hogy vasárnaponként "nem dolgozom", értsd ezalatt, csak azt a 10 óra munkát csinálom meg a család körül, amit muszáj, és ezen kívül csak olyanba kezdek, amihez kedvem van :)))
Ma például a nem teljesen gyönyörű, nem teljesen rendberakott kertben LEÜLTÜNK szalonnát sütni :)))
Ezzel a leüléssel csak az a gond, hogy ha tényleg sikerül, akkor túl sok ideig látod ugyanazt a részt a kertben és így van időd 15 újabb tennivalót felfedezni 1 négyzetméteren. :)
De vetettem jégsalátát, de pont az kelt nagyon rosszul a 7-8 féle salátából.
3-4 darab talán lesz belőle, de még kicsik.
Valószínűleg, ha nem nyersen kóstolgatnám a veteményben, hanem fognám, leszedném, megmosnám és beízesíteném jobban ízlene ... valahogy erre mostanában nem jutott energia :(
Most nagyon el vagyok szánva, hogy "utolérem magam", a házban is, de elsősorban a kertben. Ma sikerült a füvek szegélyeit lenyírni, és megpermetezni tetű ellen az őszibarackfát :)))
Arra vágyom, hogy a gyönyörű rendberakott kertben LEÜLJEK !!!!
Szerintetek létezik ilyen?
Szőlő ügyben : én erősen szőlőpárti vagyok, miután az apukám metszi (évi 9 és fél perc munka) és a férjem kötözi (az azért több), és én csak szüretelem. És mivel nekünk összesen 6 tőke van egy kb 5 méter hosszú pergolára futtatva, az egésznek a volumene nem nagy. Permetezni még nem permeteztük. Tavaly varrtam egy madárhálót, amit mint egy zsákot "egy mozdulattal" az egészre rá lehet húzni, és még darázscsapdákat szoktam kirakni, hogy jusson a szőlőből nekünk is. Perverz módon szüretelünk: Kifigyeltem, hogy a fürtötnek a felső része hamarabb érik. Ha ilyenkor az egész fürtöt leszeded, az alsó szemek még savanyúak. Ezért ollóval a felső, már érett oldalfürtöket levágjuk, és az alsó részt csak akkor szedjük le, ha már az is teljesen érett :)))
Talált, süllyedt! :-) Időközben megtaláltam a szőlős topikot, és ott is ezt mondták. Azóta már meg is permeteztem Mitac-kal, remélem nem terjed tovább. Mondjuk van helyette más növényen más, de ez már a kerttel jár.
Nem próbáltál még vetni jégsalátát? Persze olyan jó tömött fejek nem lesznek, mint a bolti, de nálunk sikerágazat :-). Sűrűn vetettem, és egy-egy ritkítás alkalmával több vacsorányi adag megvan. Rengeteg vegyes salátát eszünk, hol sima borecet-olívaolajos, hol joghurtos öntettel. Ezt a képet még május 25-én csináltam. Azóta kicsit rosszabb a helyzet, az eső miatt ki kellett szedni néhány berohadt tövet, meg a túl erős nap se jó neki. Legközelebb picit árnyékosabb helyre ültettem. Lehet, hogy akkor meg az lesz a baj...
Szerintem ha ez a szőlő "kimúlik", nem fogunk újra azt ültetni. Szívesen elbíbelődök a kertben, de a szőlő ennél többet kíván.
A málna már nálunk is érik, a jelek szerint nagyon meghálálta a ritkítást. :-)
Nem látok semmi drámát az epresben, pedig rám ijesztettetek :)
Most is van egy-egy rohadt szem, mint mindig, de nem több, mint máskor.
A lenyírt fű nekem az orgonabokor alatt felkupacolva kapta meg az esőt. Nekem is berohadt :( Nem szép tőlem, én a virágoskertbe azért felhasználtam. A többi (gázálarcban) a komposztra került. Oszlódjon ott tovább, ahogy akar.
Én nem látom értelmét ennek a mulcsszárításnak, de biztos bennem van a hiba. Igaz én csak 2-3 cm vastagon terítem a füvet, aztán tök jól megszárad, ott ahova szántam :)
A hétvége kudarca, hogy két sor salátát dobtam ki a komposztra :(
Valahogy az idén mindegyiket keserűnek éreztem, rakosgattam többször is a konyhában, aztán kidobtam. Szerintem a bolti jégsaláta kényeztetet el, azért nem ízlik :( Telepítettem padlizsánokat a helyére :))
A hétvége sikerélménye, hogy a tavaly telepített méregdrága szupermálnából az első pár szem megérett, és nagyon féltem, hogy túl késői fajta lesz, de ezek szerint nem, és mivel egy napon értek be az első szemek a fehér málnával, reménykedem, hogy sikerült ugyanannak a fajnak a piros változatát megkapnom :))))
A szőlőid közé ősszel telepítsetek biofajtákat !!! Aztán ha termőre fordultak, le lehet őket cserélni :)
A borsóból meg figyelmedbe ajánlom a Rondo nevűt: 10 cm-nél nagyobb hüvelyek, és óriási szemek. Nálunk most kezd érni :)))
erdeiboroka, nagyon érdekelne, hogy mi lett a mulcsoddal a nagy esőzések után.
A végén nem mulcsoztam, a férjem múltkor lenyírta a füvet, és a szokásos helyre (szőlőkordon és a kerítés közé) szórta. Gondoltam, majd szárad egy kicsit, és akkor... De közbejött az eső. Ne tudjátok meg, mennyire berohadt az egész. :-((((((((((( Nem tudom, mit csináljak vele, lehet, hogy bezsákolom, és kiteszem a kukába.
Köszi az információt, megjegyzem ezt a nevet. Én is oda szoktam járni a Bartók B. útra. Főleg ha ilyen nyavajgásaim :-) vannak, mint most. Annyira jó, hogy ott szakértő eladók vannak, bevisz az ember egy ragyás levelet, és rögtön tudják, mi a baja. És nem akarnak rögtön rádtukmálni ezer vegyszert. A pasi tavaly felsoroltatta velem, hogy mim van otthon, és abból kiválasztotta, hogy mivel permetezzem az őszibarackfát. Tafrina volt. :-((( Idén is volt sajnos, de pont nem voltunk itthon, és iszonyú pusztítást végzett. Alig lesz rajta gyümölcs, és nem is tudtam leszedni az összes összefodrozódott levelet. :-(
Szombaton mi is leszedtük a második két sor borsót, ebédvendégünk volt, úgyhogy büszkélkedtem a saját termelésű zöldborsólevessel. :-) A hüvelyek kb. egynegyedét kiválogatom, a legszebbeket, azt felfőzöm, és azzal a lével eresztem fel a megdinsztelt borsót+zöldségeket. Kár lenne veszni hagyni azt a jó ízt. :-)
Húú, nagyon irigyellek ezekért a fertőződésre nem hajlamos szőlőkért. (Eszünkbe nem jutott volna szőlőt telepíteni, én aztán tudom,mivel jár, a nagypapám az "ántivilágban" :-) bortermelő volt.) Így vettük a házat, hogy a telek egyik hosszanti kerítése mentén egy nagy kordon fut végig. Azt se tudom, milyen fajták pontosan. Néhol muskotályos csemege-szerű, van közte nagyszemű piros, meg egy-két szőlőskertek királynéja, vagy vmi hasonló nagyszemű finom fehér. Természetesen én is úgy indultam neki, hogy én bioszőlőt fogok termeszteni. :-)))) Na, ahogy móricka elképzeli... Mire észrevettem, két oszlop közötti részt elvitte tavaly (első szezonunk) a peronoszpóra. :-(((( Mint az őrült nekiálltam permetezni, de már késő volt.
BEvallom, én még azt se tudom, hogy most bimbó, ami rajta van, vagy már a fürt pici szemei. Ennyire nem értek hozzá. :-) De az tény, hogy már a kordonról egy méteres indák nyúltak ki, és alig lehetett szétfésülni a sűrű hajtásokat. Tavasszal is én metszettem, ki volt téve egy kis asztalra könyv, és abból. :-)))))) Nem mindenhol mertem két szemre visszametszeni, hogy hátha nem is hajt ki... Ebből lett aztán ez a dzsungel. Mert ugye a kacsolást kis kihagytam (ezt is kell áállítólag) és így a szőlő felkötözte magát. :-))) Még tovább is kell ritkítani, mert a belsejébe nem is jut napfény. A felső kordon feletti részeket is levágtam, ezt csonkázásnak hívják a szakirodalomban. NAgyon kiművelődtem már... :-)
Eddig csak tavasszal, közvetlenül metszés után csináltam egy lemosópermetezést, de most muszáj lesz, nézzétek meg, tegnap ilyen leveleket találtam. :-((( Mi ez? A peronoszpóra másfajta, azt már ismerem. :-( Mindjárt megnézem, van-e szőlővel foglalkozó topik itt a kertészet fórumon, meg kell kérdeznem.
Én szinte semmit sem tudok a szőlőtermesztésről, de amikor szőlőt telepítettünk, többen felhívták a figyelmünket arra, hogy csak akkor szabad levágni a vesszők végét, ha már a szőlő elvirágzott, addig tilos. Azt hiszem levet ereszt akkor a növény, vagy mi a baj vele, "elvérzik" ????? Ezért lepődtem meg a mostani metszésen, a mi szőlőnk csak bimbózik még. Mi még nem vágjuk le a végét ilyenkor. Mondjon már valaki erről valami okosat!
Nem teljesen szerencse kérdése nálunka szőlőpermetezés hiánya. Komoly kutatómunka előzte meg a telepítést, és sikerült is 5 rezisztens fajtát telepíteni, plusz egyről tavaly kiderült, hogy mégsem rezisztens, mert az összes fürtje lerohadt :(
Ennek már vagy öt éve, azóta bírják permetezés nélkül (azt az egyet kivéve), és nagyon finomak. Én mindenkit rábeszélek, hogy a szőlőtőkéi közé ültessen rezisztens fajtákat, és ha termőre fordultak, váltsa le a régi fajtákat, szerintem érdemes :)))
Pont így tanultam az anyukámtól! És pont ma főztem így az idei első borsólevest !Isteni volt! (Márminthogy héját külön, aztán a levet hozzá, ízanyagnak...)
A kifejtőborsó zsenge hüvelyeiből is szoktam a levesbe főzni, de ennek van belül egy hártyája, amit le kell húzgálni. A cukorborsónál ez hiányzik - de nem hiányzott. (-:)
A borsóhüvelyeket úgy is lehet hasznosítani, hogy külön megfőzöd őket, és ebben a lében készül a leves.
Szölőt zöldmetszeni is kell. Nagyanyám "tetejezés"-nek mondta. Ez azt jelenti, hogy a karóhoz kötözött hajtások végét valamivel a karó fölött levágják. Egy magára hagyott szőlő több méteres hajtást hozna, és nem a termésre fordítaná az energiáját. Kordonosnál persze más a technika, de ott is meg kell regulázni. Nagyüzemben, gépii művelésnél néhol úgy bánnak velem mintha sövény lenne.
Szerencsés vagy, ha olyan fajtátok van, amit nem kell permetezni. (Kivéve, ha noha az illető.)
"Early Snap" cukorborsó a royal Sluistól, 100 g-os dobozka, 176 Ft. Ha jól emlékszem, a Bartók Béla úti vetőmagboltban vettem. A felét használtam el eddig. (Ez kb 4 folyóméter, csíkban vetve.)
A vetési ideje március-április, úgyhogy csak jövőre tervezd be! (Legalábbis nálam az augusztusi másodvetéseknem szoktak beválni.)
Jelentem, a leves finom lett belőle! Pedig aggódtam, mert tisztításkor úgy viselkedett, mint az erősbajuszú zöldbabok: a hüvely mindkét oldaláról, mindkét irányban jött le róla szál. (Egyébként pont úgy tisztítottam és daraboltam, mintha zöldbab lenne.) Szerencsére főzés után semmi nyoma nem maradt, az egész puha lett, és mindenkinek ízlett. A leves egésze zöldesebb lett, mintha borsószemekből főztem volna.
Tudna ő gömböcskéket is növelni, egy-két hüvelyben voltak, viszont muszály volt letesztelnem, milyen, ezért a levesrevalót többnyire laposakból szedtem. Az érettebbje sem volt kemény, ezért a következő adagot hagyom egy kicsit hízni.
Mi mar harom hete elkezdtuk szedni a borsot.... Az elso szedeskor volt olyan is, hogy a borso huvelyet foztuk bele a levesbe (nagyon fincsi volt) . Ha meg nem kezdenek dagadni belul a szemek, szerintem mindegyik fogyaszthato ily modon - parolva, levesbe - ahogy tetszik. Ha jol emlekszem mi kifejtoborsot ultettunk...
Ez most abszolút aktuális infó volt, köszi. :-) Épp ma szedettem le a lányokkal a második két sor borsót, és csak azért nem téptem ki őket gyökerestül, mert még elég sáros a kert. Szóval akkor egyesével vágjam végig pl. metszőollóval? De jó, mindig tanulok valami hasznosat tőletek. :-)
Ma metszeni akartam a szőlőt, délután meg permetezni, de nem lehet, mert óránként rázúdít az eső. Félek, hogy nagy a peronoszpóra veszély. :-(((
Ez tényleg különleges borsó, no nem azért, mert rózsa kukucskál közüle, hanem mert cukorborsó, amit elvileg hüvelyestül lehet enni. Ma lesz a próbája, most szedtem belőle először.
A borsó (és más hüvelyesek) gyökerén kis gümőcskék vannak, és azokban baktériumok, amik megkötik a levegő nitrogénjét. Ezért gondoltam, hogy jó szomszéd lesz a legifjabb rózsáknak, mert tápdús talajt hagy maga után. Vagyis jól gondolod, ha olyan egyszerre beérő fajta, akkor talajszinten le kell vágni, és a gyökereket benthagyni.
A gyomokkal kapcsolatban egészségesen józan álláspontod van. (-:)
Ezt a különleges virágú borsót hol vetted?:) A borsóról egyébként azt írják, hogy ne gyökerestől szedjük fel, mert a talajnak kellenek a gyökerén levő... mik is? Elfelejtettem. Gyomok: Én már évek óta azon gondolkodom, hogy nem biztos, hogy szerencsés lenne teljesen távoltartani őket és csak néhány féle kultúrnövényt termeszteni a talajban. Szerintem kellenek a talaj egészsége szempontjából, bár ez csak egy hipotézis. A tarackot én is utálom, de a könnyen kijövő gyomokkal semmi bajom. A sziklakertet igyekszem teljesen gyommentesen tartani, de a veteményesben pl. a palántáknak csak a közvetlen közelében tépem ki a gyomokat. A többit vagy levágatom a férjemmel fűnyíróval, vagy nagyjából lesarabolom kapával és ha nőnek a növények, akkor növelem a gyommentes terület nagyságát. Egyébként száraz nyáron előnyösebb a gyomos környezet a növényeknek, mint a teljesen csupasz.
Bizony, nem elég, hogy vizes, de még hideg is... Ma esernyővel tartottam szemlét a kertben, és megállapítottam, hogy már szedni lehetne a zöldborsót - csak éppen búvárruha kellene hozzá
Nálunk is a "vízizene" megy, lassan megvan a 40mm !!! Tegnap nagykéssel gyomláltam, da szabályosan vacogtam a kertben. Szegény trópusi növényeim, nem is értik a helyzetet...
Belegondolok, hogy tegnapelőtt délután még panaszkodtam, hogy sehol a beígért eső, és szikrázott a kapa az agyagos földön.... Ennyi esőt azért nem kívántam. Szerintem holnap-holnapután mehetünk gyomlálni, meg főleg a szőlőt permetezni. :-(((
Hát most tesztelődik a fű, mint epermulcs. A tábla felénél tartottam, amikor bejött az eső. Most látszani fog, penészedik-e vagy sem.
Nem törekszem egyébként tökéletességre gaz ügyben. Bőven megfelel ezzel a kicsi gaz betakarásos módszerrel, hogy tizedannyi gaz van, mint mulcsozás nélkül. Valóban keresztülnő néhány... ez van. És minden fűnyírásnál megy az új réteg :)
Most jövök onnan. :-) Ha kpl. rekesszel veszel, már 200 ért is láttam aprót a húsbolttal szemközt egy asztalnál (csak ezt árult a néni). De volt 1800-ért is a túlsó sarkon a virágos mellett. :-OOO, meg se néztem közelebbről, hogy az mit tud ennyiért. :-)))))) A lányomnak hoztam egy fél kilót a 340-esből, hátha nagyobb kedve lesz a tanuláshoz... :-) OFF: bár most jókedvű, mert a BME-n a rajz alkalmassági vizsgája sikerült. :-) ON
Palántázhatsz a helyére paprikát, paradicsomot, ha még nincs elég. Másodvethetsz valamit* (bár a másodvetéseket nyáron nehéz egyenletesen nedvesen tartani), vagy hasznosítod a helyet zöldtrágyanövénnyel (legegyszerűbb a fehér mustár), amit majd kikapálsz, és augusztusban epret ültetsz oda.
*a valami lehet késői káposztaféle (pl. kelbimbó), cékla. A zöldbab is nagyon jó másodvetésnek, de a biotudorok szerint annak nem jó a borsó helyén. Egy biotudatlan kolléganőm viszont esküszik, hogy igenis jó, ő már több éve oda veti. Idén legalább másfél méteren kipróbálom...
Mit érdemes a borsó helyére vetni? Nálam még kb 2 hét, mire vége lesz a borsónak, hagyjam parlagon (eszi a gaz, engem meg a méreg), vagy van valami hasznos ennivaló növény, ami mehet a helyére?
Tulajdonképpen bármilyen támrendszer megfelel, például a sorba méterenként leszúrsz egy karót, 50cm legyen fent, és arra 10cm-enként sorba zsinórokat húzol ki. Már erre is remekül felmászik. A pepec módszer egy cölöpökkel megtámasztott fém v. műanyag háló, ez többször is felhasználható. A sortávolság 30-40 cm legyen.
A háló is elég, ha 50cm magas, tovább nem futnak.
Kiszedtem én is, nem vacakoltam, összeérett minden termés.
Másodvetést nem javaslok, az már csak szenvedés, kicsi csövek lesznek, felég...
Porcsin ügyben társak vagyunk...én közben káromkodni szoktam... :)
Körömkímélés céljából én mindig kiteszem az esőztetőt és jól belocsolom azokat a részeket, ahol gyomlálni akarok. A makacsabbaknak villával alányúlok, és egész jól kijönnek.
gyomnövényeket nem jó a komposztba tenni, mert a magok túlélik, és akkor eleve gyommal fertőzött komposztföldet "termelek"
Mi másból csinálnál sok komposztot, ha nem gyomnövényből? Egyszerűen csak ne várd meg, míg magot érlel. Mondjuk, a tyúkhúron nem fogsz ki, hiszen az még enyhe teleken is virágzik, és valószínűleg előbb hoz magot, mint ahogy te kimész gyomlálni - így azt tényleg terjeszteni fogod. Viszont könnyen kihúzható...
Amitől mindenképpen óvakodni kell, azok a nagyon életrevaló gyökerűek: legjobb (ill. legrosszabb) példa a tarack, meg a hajnalka- szulákfélék. Kukába vagy tűzrakóhelyre velük!
Az összerakható Baumaxos karám régi vágyam, csak sajnos nem kapok, mert a férjem mindig azzal jön, hogy majd ő csinál. (De a jelek szerint addig hozzá sem fog, míg a régi össze nem dűl.)
Szóval jó lenne az, vegyél, ha nálatok nincs ellengőz, aztán (majdnem) mindent bele!
Kénytelen vagyok komposztot lapátolni, mert az új rekeszek a régiek helyére kerülnek. Mert csakis ott van nekik hely a garázs mögötti beugróban. És a három rekeszből színültig van amit idén tavasszal kezdtem, van egy ősszel befejezett, aminek még érni kell (ez már összeroskadt a felére), és van még valamennyi a tavaly tavasziból, ami már szépen megérett, kapott belőle a veteményes, meg töltögetéskor a krumpli, meg minden, amit tavasszal ültettem, de nem sikerült elfogyasztani.
"Azt a technológiát próbálom, hogy a nagyobb gazokat kihúzom és leterítem, megy rá a fű, a kisebbeket 3-4 cm, meg ki sem húzom, csak beborítom fűvel."
Ez nem lesz jó, mert azok a gaz gazok képesek keresztülnőni a füvön. Ahogy a fű összeszárad, és átenged némi fényt, még a földben lappangó magokból is kikel valamennyi. És szintén keresztülnő. Ezen kívül vékonyodik is a takaró, mert a giliszták alulról fogyasztják. Tehát érdemes újabb és újabb rétegeket ráteríteni.
Ha félsz, hogy egyszerre túl sok lenne, amit felterítenél, hagyd valahol nagyjából megszáradni, mert a túl vastag réteg friss fű befülled és penészes lesz. Epernél különösen vigyázz, hogy száraz legyen, amit aláteszel, hiszen ezt - többek között - a penésztől is védeni akarod. Ezért ajánlott a szalma, vagy a faforgács.
A lakástakarításról szerintem se beszéljünk... (-:)
Annyit tudok róla, hogy nagyon melegkedvelő. A krumplihoz csak annyiban hasonlít az igénye, hogy földkupacot kell körülötte csinálni, ebben neveli a termését.
Szia, rokon lelkek, ha találkoznak...én is tegnap szedtem fel a borsót, és bár ha a mennyiséget nézem, akkor nem éri meg, de az íze, az utánozhatatlan. A fagyasztott már egészen más...
Azok a foltok szerintem a nedves talajtól származó penészgomba okozta foltok. Nálam is volt, nem kell foglalkozni vele. Minden fajtánál jelentkezik, ha nem futtatjuk fel hálóra. Jó módszer, többet is terem, könnyebb is szedni.
A porcsinfű a legádázabb ellenség a kertemben a tyúkhúrral együtt. Még hogy könnyen ki lehet szedni? Erről tudnék mesélni, speckós gyomirtó gereblyével és tíz körömmel szabadítottam ki egy ágyás paparikát...
Van nemsített(?) változata, azt főzeléknek, salátának használják, több helyen láttam katalógusokban.
Igen, tudom... Csak még kicsit furcsa. :-) Pl. a németek is zabálják a gyermekláncfüvet (virágzás előtt), de biztos tud más is példákat sorolni. Egy kedves Görögországban élő barátnőm nemrég költözött ki Athénból falura, és azóta folyton füveket :-) esznek. A falubéliektől már megtanult felismerni egy csomó finom erdőn-mezőn termő ízletes legelnivalót. :-)
Szerintem nem ugyanaz. Ezt a porcsint ismerem a fűszernövényes könyvemből. A pozsgás gaz inkább kerekded levelű és piros szárú. Viszonylag könnyen kijön a talajból, sekély a gyökere, de nagyon sok van belőle, és teljesen lelapul a földre. :-(
Ha erről az aprólevelű, terülő, pozsgásról írtál, ezt kövér-porcsinnak ismerem. Amig zsenge szárral együtt, később a levelek használhatóak étkezésre. Salátának nyersen, főzeléknek, levesbe - kellemes, fűízű, ropogós növényke. Kicsit munkás apróra tépkedni, de finom. Spenótszerűen is lehet fűszerezni, készíteni.
Képzeld, én ma akartam elcipelni a nagyobbik lányomat eprészni (érettségire készül, és csak szenved itthon :-) ), de tegnap a fodrásznál hallottam hasonló negatív tapasztalatokat CSepelről. Állítólag az első "eresztés" elfagyott, a második meg még csak most virágzik. Úgyhogy fogalmam sincs, hogy lesz nekem finom eperdzsemem idén...
Tegnap leszüreteltünk két sor borsót, és megfőztem életem első saját termelésű borsólevesét. :-) Nagyon-nagyon finom lett, ilyen zsengét tényleg nem lehet piacon kapni. Egy kérdés: a borsóhüvelyek kb. felén itt-ott olyan ezüstös "bevonat" volt. Ez valami betegség, vagy fajtajellegzetesség? Panni fantázianevű velőborsó volt a vetőmag.
A mulcsozást én még nem kezdtem el, pedig a férjem lenyírta a füvet a hétvégén. Ahogy korábban említettem, nálunk sajnos kijönnek alóla a gazok. Bár ezekre az apró pozsgás-jellegűekre még nem próbáltam. Főleg ilyen terülős aprólevelűek vannak a veteményesben.
A komposztálás nálunk még elvi project. :-) Mivel főleg fűnyesedék lenne, nem tudom, arra megéri-e, ill. lesz-e belőle használható "valami". A másik nagy probléma, hogy gyomnövényeket nem jó a komposztba tenni, mert a magok túlélik, és akkor eleve gyommal fertőzött komposztföldet "termelek". És nálunk ebből van a legtöbb. A méteres ősfűből :-), meg gyomokból, tarackból. Tavaly láttam ~2e ft-ért lego-szerűen összerakható komposztkarámot a Baumaxban, de nem tudom, jó-e...
Amúgy a komposzt környéke most nálunk is katasztrófasújtotta övezet. Nekem nincs tárolóm, csak kettő komposztkupacom. Egyik az előző évi, a másikba gyűjtöm a frisset. Ősszel a régi kész és el lehet hordani, a frisset meg a helyére lapátoljuk, és akkor van hely az új kupacnak a következő évben :)
Katasztrófa most amiatt van, mert ősszel az elhordás-átlapátolás elmaradt :(
Ahol nincs fű, csak nyírott gaz, azt mi úgy hívjuk, hogy "ősgyep" :)
Bazsalikomok már 2-3 centisek, néhány kidőlt, de a többség növesztett még két levelet. Most kellene azt hiszem cserepekbe szétültetni, de nem hiszem, hogy összejön mostanában, mindenféle dolgaimmal teljesen el vagyok maradva.
Voltam szedd magad epret szedni, de nem volt szerencsém, teljesen le volt szedve az eper, fél délelőtt sikerült csak 10 kg rózsaszínűt összeszedni, plussz egy alapos izomlázat. Többen mesélték ott, hogy ilyen még nem volt, szép és sok eper szokott lenni. Ha ingyen tornának fogom fel a dolgot, akkor viszont megérte :)))
Ma gőzerővel mulcsoztam, mert a hétvégi fűnyírásból sok levágott fű van, és most először aggódtam azon, mi van, ha túl sok füvet rakok a növények alá? Valakinek tapasztalata van? Eddig ez még nem merült fel, mert idáig mindig kevés volt a fű, de most úgy nézem, nem kell spórolnom vele.
Azt a technológiát próbálom, hogy a nagyobb gazokat kihúzom és leterítem, megy rá a fű, a kisebbeket 3-4 cm, meg ki sem húzom, csak beborítom fűvel.
Eddig nagyon pozitív a dolog. A málnáim alatt már "beállt" a mulcs, egyenletes réteg képződött, és csak egy-két gaz jön át rajta, oda már nem is tettem többet. Az érésben lévő epret kicsit aggódva mulcsozom, meglátjuk mi lesz belőle. Egy biztos, az előző mulcsozások hatására lényegesen kevesebb a gaz, mint szokott lenni. A karalábék alatt jópofa 5-6 cm-es puha szénapárna van, tök jó.
A sárgarépaegyelésről, paradicsom és uborkakötözésről, lakástakarításról stb.. stb ... stb... ne beszéljünk :(
A tiédet nem láttam, de az enyém is gazos. :-( Fenntartottam egy negyedet a később (szomszédoktól, ismerősöktől) érkező palántáknak, na az elég fertelmesen néz ki. :-( Pedig azt még kapálni is könnyebb lenne, nem kell ügyelni a kis növénykékre. De hát van lustaság is... :-)))) A paradicsomok környékét viszonylag (?) rendben tartom, a fűszernövényes részre mindig nagy gondot fordítok, de a többi...
A füves részről már nem is beszélek, vannak olyan nagyobb részek, ahol már igazi fű nincs is, csak gaz. :-((((( Valszeg újra kell telepíteni a füvet ősszel, de hogy lesz-e rá időnk...???????
A füves gyalogút csak így a fűnyírás után két perccel néz ki ilyen jól. egyébként nem praktikus (sajnos, mert nekem is tetszik), úgyhogy a keskenyebbeket fokozatosan meg fogom szüntetni.
A mindennapi matatás pedig kitartó közelharcok árán kivívott jogom. Hazamegyeka munkázóból felzaklatva, szellemileg zokni állapotban és kirohanok a kertbe tenni-venni. Engem ez nyugtat le, pihentet, szórakoztat, fizikailag ellensúlyozza az egész napi görnyedést a képernyő előtt. Tavasztól őszig a derekam se fáj, bezzeg télen úgy le tudok merevedni... Szóval, ha nincs is nagy látszata a kerti munkámnak, ez a haszna felbecsülhetetlen!
Remek, igazi romantikus konyhakert. Kissé vadromantikus, de nekem nagyon tetszik így, ahogy van. Pl. az, hogy füves gyalogutad van. Meg, hogy van benne virág is. Ha volna több helyem, én is így csinálnám.
A mindennapi matatás dícséretes dolog, csak fejeződjenek be a bűbájos boszorkák, és én is visszatérek ehhez. (-:)
Itt a kép a természet gondozta ültetésböl.
(Az üres terület az enyém.) 
Itt egy ok, hogy miért érdemes korán veteményezni (ez március 25-én lett). És ezek még nem is a legnagyobbak, csak a sor végéről ezeket lehetett elérni. A gyökér is hozzá mérhető.
Ha erről az aprólevelű, terülő, pozsgásról írtál, ezt kövér-porcsinnak ismerem. Amig zsenge szárral együtt, később a levelek használhatóak étkezésre. Salátának nyersen, főzeléknek, levesbe - kellemes, fűízű, ropogós növényke. Kicsit munkás apróra tépkedni, de finom. Spenótszerűen is lehet fűszerezni, készíteni.
