Összeszedtünk egy pár dolgot a piacon kapható főleg INTEX és Bestway mobil kerti medencék üzemeltetésével kapcsolatban.
Megpróbáltuk tematikusan, hátha segít az új tulajdonosoknak élvezetessé tenni a medencézés(beüzemelés, karbantartás, problémakezelés, jótanácsok, ötletek, javaslatok)
LÁSD: http://e-autos.hu/mobilmedencek/
A medencénk csővázain egyre több rozsdafolt jelent meg a nyáron. Lehet valamit tenni, kezelni valamivel? Csupán esztétikai hiba és még pár évet kibír vagy el is "roppanhat"?
Bár most úgy tünik, hogy csupán felületi hiba. Mennyire rosszabodhat?
Ha nincs benne víz lötyögős mennyiségben, akkor hamar kiszárad.
Sőt! Nekem leverte az ÉV relét, hosszabbítóval vittem olyan konnektorból áramot, amit nem védett ÉV relé, arról simán működött, menet közben a működés termelte hővel pikk-pakk kiszáradt.
Régebben raktam ide képeket, hogy a pofa a bronz színű üregkamrás polikarbonát lemezen átnyomatja a vizet, maga az üregekben melegszik és egyben szállítja is azt. Csinált osztót és gyűjtőt a tábla két végére, egyiken be a víz, átmegy a polikarbonát lemezen, felmelegszik a másik végén meg ki a meleg víz.
Szerintem a világ legegyszerűbb megoldása, és én hiszem is, hogy a legegyszerűbbek működnek a legjobban.
A (majdnem-) szembe szomszédom levegőset csinált, majdnem mint a sörkollektor, de mégsem, ő azzal fűti a lakása egy részét. Én is tervezek ilyent a garazsamra, de csak a téli temperálás miatt a növényeknek.
Csak egyszer neki kéne állnom. Mondjuk fatárolónak tényleg nem kell a fűtés.
A polikarbonát mindkét oldala UV álló. A kollektort felhelyezés előtt kipróbáltuk. A polikarbonát alatt meleg volt a csőben a víz. A polikarbonát felszíne ellenben nem volt meleg.
Amúgy én már úgy csináltam volna, hogy inkább levegős legyen és azt a kis kecót temperáltam volna vele télen, egy cső még elfért volna a légjáratban gondolom.
Nem, elvileg nem. Én is így jártam a nyáron, eltört egy cső az aknámban. Vedd le a kapocsfedelet, nyomasd hőlégfúvóval figyelmesen, vagy ha nincs rá időd, akkor tedd ki a napra, hogy kiszáradjon. Nekem működőképes maradt.
Szerintem 40o alatti hőmérséklet, és egy kis vákuum. A cső szépen kilapult. 100 fok környékén, túlnyomással szintén bekövetkezhet az alakváltozás.
Ha szakaszosan melegítteted a tartály tartalmát, egy idő után elkezd csökkenni a tartály fala és a benne levő levegő hőmérsékletének különbsége. A levegő hőmérséklete egyre lassabban emelkedik.
Már említettem, hogy a több tonna víz hőtehetetlensége miatt a levegő, mint energiaszállító nem rúg labdába. Ahhoz, hogy legalább elméleti hőemelkedést érj el, sokkal több levegőt kell mozgatni. Egy lavórral működhet, de egy medence esetén hülyét kapnál a szükséges levegő bugyborékolásától.
A gyakorlati megvalósításhoz: Minden pancsolás előtt kiszednéd a csövet, vagy átugrálnád?
Korábban már nézegettem a porszívókat, úgy emlékszem, hogy kiárusítás nélkül is kb. ennyibe került...
A homokszűrő téliesítésével kapcsolatban: a tisztításon túl kell-e, lehet-e óvni, pl. a tömítéseket revülés ellen, vagy van-e bármilyen bevált házi praktika, amit javasolnátok?
Elkészült a kollektor. Igaz, idén már nem lesz beüzemelve. 115 m cső ment bele.
2.5 m3 víz melegítéséhez gondoltam. Elég lesz? Van-e tudomásotok dupla falú, szigetelt medencéről? Kb. 10 cm szigetelésre gondolok. Nem lenne a PP medence lesüllyesztve. Sokat hűl a víz éjszaka. Ha nem gyártanak ilyet, gondoltam leszigetelem és leburkolom. Vélemény?
A múlt évben én is úgy voltam, hogy vizesen átraktam egy vödörbe a homokot. Gondoltam, ha bele rohad, akkor majd veszek másikat. Egész télen vizesen állt, (nem tocsogott, de nedves volt, de semmi baja nem lett.
Saccra ez 40oC környékén történt. A szakaszos fűtés rosszabb hatásfokot eredményez: minél kisebb a hőmérsékletkülönbség, annál lassabban megy végbe a hőcsere.
Mennyi hőenergiát képes tárolni a levegő, mekkora nyomás keletkezne a tartályban? Szivattyúra, kompresszorra valószínűleg nincs szükség méréshiba határát meghaladó hőközléshez szükséges nyomásviszonyok mellett.
A 0,5-1,2 szemcseméret szerintem tökéletes lesz, mert így is kb 4-5x túlméretezett a szűrőd, mint ami a medencédnek kellene.
Ja, és ha ilyen frankó, nagy teljesítményű szivattyúd van, mindenképpen vegyél egy intex automata poszívót hozzá. Két hete még volt kiárusításban a Bauhausban 24 ezerért, ha jól emlékszem (Szigetszentmiklós).
Mifelénk csatorna nélkül 270 HUF körül van a víz m3-e. Egyszerűen nem éri meg elrakni - még ha lenne is hová. Meg különben is, a villám kerülgetné a tartályt a jövő nyárig.
Elküldöm a migráltaknak, hogy igyanak belőle ha szomjasak. ;-)
A tartályban lévő levegő lehet, akár 80-100 fok is, az meg a KPE/LPE csőre nem veszélyes.
"hiszen a bejutó meleget a lehető legsürgősebben a medence vizének szeretnénk átadni, tehát eltávolítjuk a tartályból."
Miért tennénk?...a kompresszor szakaszosan üzemelne, akár egy hőfokszabályzóval vezérelve, mondjuk csak 70 foknál indítaná el és 40-nél kikapcsolná azt.
Az első gondolatom az, hogy felejtős, de hátha meg tud cáfolni valaki...
A levegő hővezető képessége sokkal rosszabb, mint a vízé. Akkor lehetne értékelhető hőmennyiséget továbbítani vele, ha jó magas hőmérsékletre melegítenénk, de azt meg az LPE(KPE? mint írtad) csövek hőtűrése korlátozza. Ha ezen a problémán túljutunk, akkor a begyűjthető hőmennyiség megnövelése a következő feladat. Külső energiabevitel nélkül csak a hőgyűjtő felületre jutó napenergiával számíthatunk. Az pedig elég sovány lehet ekkora tartállyal is. Túlzott melegedésre se számíts, hiszen a bejutó meleget a lehető legsürgősebben a medence vizének szeretnénk átadni, tehát eltávolítjuk a tartályból.
Érdeklődöm, hogy csinált-e valaki meleg levegős medencefűtést?
A hétvégén vízipipáztam, innen az ötlet.
Gondoltam, hogy egy cca. 500 literes / alul fölül egy-egy 500mmx1500mm-es tartály, összekötve 200-as, mondjuk 5 db. csővel./ horgany lemezből készült, feketére festett légtartályt összekötnék KPE vagy LPE csővel a medencével.
A medencében letekernék alulra egy sor KPE/LPE csövet, amit előtte kifurkálnék 1-es fúróval.
A tartály alsó részére csatlakozna az a pici kompresszor, amit a kádban használható "minijakuzzihoz" adtak.
A légtartály felső része lenne összekötve a medencébe merülő csővel.
A felmelegített levegőt a kompresszor átnyomná a csövön és az a medence vizében leadná a hőt.
Én leengedés előtt besokkolom a vizet de nem kicsit, azt a jó klóros vizet engedem le úgy, hogy a homokszűrőt visszamosatás üzemmódba kapcsolom és úgy engedem le a vizet. Így több ezer klóros vízzel mosom át a homokot tulajdonképpen, abban nem marad semmi, ami büdös lenne.
köszönöm, idén már csak a leeresztés van hátra, de jövőre próbálkozom. A jelenlegi homokból megtartsak valamennyit azért és dúsítsam 0,45-0,55-tel, vagy teljesen cseréljem le (és akkor 0,5-1,2 "telibe")? Ha már szétpakolom a nem kicsi szűrőt érdemes, vagy nem érdemes csodazsákot tenni a furulyákra? Ha ráteszem, hogy tisztítom? Amúgy azt mondta, aki telepítette, hogy még télre sem kell kivenni a belőle a homokot, csak eresszem le a vizet belőle... és jól zárjam le...
A hiba ott van, hogy nem jó a homok, ami benne van.
0,45-0,55mm-es homok kell bele, tehát a 0,7-1,2 is túl nagy hozzá, egész egyszerűen nincs benne elegendő finom szemcse.
Én azt javaslom, jövőre vegyél bele a Kvarchomok Kft-től 0,4-0,8-ast. Ebből minimális mennyiség be fog menni a medencébe, de azt egy jó porszívóval kiszeded.
Vagy vegyél 0,5-1,2 szemcseátmérőjűt, ára 860.-Ft/24kg zsák volt idén.
En is kiszedem a homokot, (jo budos) vhogy megszaritom aztan egy ladaba rakom, kukazsakot huzok ra, ugy nem porosodik. Szuro elmos, esetleg szilikon vagy WD40 a fejszelepbe. De szetszedeskor a slaggal visszamosom a homokot azert.
mélysége 93 cm azt hiszem névlegesen, tehát nincs 15m3 összesen a víz-térfogat.
a szivattyú:hayward sp81055z1c
a szűrő:hayward s0210t
homokból két szemcseméretű van benne, a 0,7-1,2 a kisebb, (a nagyobbra nem emlékszem, nincsen meg a zsákja) összesen kb 90 kg.
A szűrő naponta 3-4 órát biztosan ment (melegben még többet), amikor "felkavartam" a barnát, hogy esetleg kiszűrje akkor járattam 12-16 órát is - teszem hozzá eredménytelenül.
hát azt éppen egy 10 éves pálcikás teszterrel és sárgább, mint barnább, a 10 éves dobozon lévő skála szerint alacsony.... ettől még bármilyen lehet. :)
Felénk most kezdődik az őszi gallyégetési szezon az önkormányzati szabályzatnak megfelelően, van egy bontott kandallóbetétem azzal tervezem gallyégetéskor kicsit felfűteni...
Idén volt 10 éves a felfújható peremes 457-es Intexünk, jól bírta - eddig. 10 év alatt 5-6 nyáron volt felállítva, idén kapott egy 10m3/h-s hayward szettet is.
1. Csak csatlakozni tudok az itt írtakhoz, nagyon sok gondtól és szívástól kímél meg, ha rendesen (napi 2-3x könnyedén) tudod forgatni a vizet, már csak könnyes szemmel gondolok a papírszűrővel történő szerencsétlenkedésre és a kínomban (teljesen fölöslegesen) beleszórt vegyszer-áradatra.
2. Mindezek ellenére idén is megjelent "A Barna Cucc", ami az idő előrehaladtával egyre intenzívebben van jelen a medencében (minden évben). Nem tudtam eldönteni, hogy mi is ez, alga, vas, vagy por/homok? Kútvízből töltöm a medencét, az első hetekben (hónapban) semmi nyoma a kis vendégünknek, majd az idő előrehaladtával egyre vastagabb rétegben rakódik le a medence aljára a finom homok szerű valami - amit mellesleg a homokszűrő sem tud kivenni. Csodazsák nincs, viszont vegyszerezéssel szerintem elég jól állok: figyelek a pontos pH-ra és klórra, bár tény, hogy a TA-m magas és a cyanur savam alacsony és ezekkel eddig nem igazán foglalkoztam.
Mit tegyek? Csodazsákozzak, pelyhesítsek, netán mindkettő? Vagy eresszem le az egészet, úgy majd eltűnik?
3. Mindettől függetlenül jövőre már nem biztos, hogy ezt a medencét állítom föl, hiszen a felfújható peremen megjelent 3 lik, amit bár befoltoztam, finom jelzés arra nézve, hogy elérte kihordási ideje végét. Utódlás kérdésében a befutó egy 5,5 ultra frame lenne terepviszonyoknak megfelelően kicsit besüllyesztve (földet nem neki döntve), bár ennyiből (ennyi munkából, nem pénzből) lehetne fémfalas is. Érdemes-e fémfalas irányába menni, tudván, hogy azért nincs 100%-ban kihasználva (sokat vagyunk a Balatonon is), viszont szívesen téliesíteném, hogy megszabaduljak a fölállítás/elbontás macerájától (tudtommal a csővázast is lehet téliesíteni).
Mi is, icccaka csak 2 fokot hűlt, bár ma kissé felhős volt, de így is megvolt a 28 fok...
Végre beállt a szivattyú rendszer is, már csapokkal van irányítva a víz, nem kell dugdosni/légteleníteni..
Sikerült 2 sorba kötött szivattyúval 0 hanggal hajtani a szolárokat, a 6m+ ellenére...
Jövőre 4 db szolár lesz a tető ÉK oldalán for délelőtti sunshine ,4 db pedig DNY oldalon. Ehhez keresek vmi napérzékelőt, h tudjak váltani a 2 oldal között.
Én most kezdtem el leengedni a vizet. Jobb akkor elrakni amikor még sokat süt a nap. Szépen kiszárad, nem kell vizesen elrakni, mert akkor csak bepenészedik.
Ilyen szezonunk sem volt még! Általában augusztus 20-a után már nagyon hidegek vannak, de most szeptember 11 van, és 30 fokos a hőség. Nem semmi.
Nálam a medence mellett kőkerítés van végig, szőlővel befuttatva. Emiatt sok pici darázsféleség szokott a vízbe esni, amikor nincs lefedve. Én simán 80 ft-os harisnyát feszítek a szkimmerre, lényegében semmi nem kerül a homokszűrőbe, a harisnyát időnként kifordítom, és kész.
Ha a szűrőben a furulyák épek, én nehezen tudom elképzelni, de amúgy sem nagyon, mert én úgy gondolom - mert még nem volt ilyen problémám - hogy a a hangyának a puha testét a homok száttrancsírozná amikor a nyomás átnyomja azon. De ezt csak gondolom.
Az normális, hogy a bogarak egy része átmegy a homokszűrőn? Van most valami szárnyashangya rajzás, és a medence teteje elég bogaras. A szkimmer ősszeszedei, és a nagyját a szkimmer szűrője felfogja, de azért jut a homokszűrőbe is. Ha nézem a fefújót, akkor néha-néha kiprüszköl egy bogarat. A szűrés pedig rendben van, mert a víz kristálytiszta mióta megvan a homokszűrő.
Múlt héten elraktam a medencét, nyár elején a "gyári" (semmire nem való, kis teljesítményű) papírszűrős szivattyú ment, amit homokszűrős szivattyúra cseréltem. De a cseréléskor nem takarítottam ki normálisan a medencét a szivattyúval összekötő két csövet (homokszűrővel adtak két újat, amikkel semmi gond sincs és utána azt használtam), aminek a falán kosz (zöldes, gondolom algás, nem nagy felületen) rakódott le. Mivel lehet legegyszerűbben kitakarítani? Vízzel feltölt algaölő bele, vagy más ötletetek/tapasztalatok van? Medencét sikeresen eladtam (jövőre nagyobbat akarok venni), amit jövő héten küldök el és nem akarom a csövet így elküldeni.
Igen, még az elsőket, az egyik szőnyeg 8 éves, a másik 7. Hibátlanul működnek, se vízkő, se lyukadás (kopp-kopp), lekopogom. Egyébként, ha ez a fajta szőnyeg kilyukadna, két csavarral ki lehet zárni a hibás szakaszt.
és még az első szőnyeget használod, vagy azért 8 évet nem bír?
Az a bajom, hogy ha a medence felületének felét akarnám szőnyeggel megoldani (15m2), az brutál drága lenne szőnyegből. És ha ez 3-4 évente tönkremegy, akkor az nekem sajnos nem jó üzlet.
Napokon belül a kezembe kerül és lefotózom. De egyébként fenékszivattyú néven ismert. Valami ilyesmit kell elképzelni, csak nincs az alján a fekete műanyag rész, hanem a szivattyú fém alja (szívó felület) közvetlenül érintkezik a medence aljával. Azért, hogy ne szívja fel a medi alját, érdemes egy spatulát vagy valami hasonló, vékony (1-2mm) alátenni.
Kis pancsoló leeresztője kiszakadt a medence aljából. Ezt is meg lehet ragasztani az ajánlott Pattex cipőragasztóval?
Fél köbméteres pancsoló medencéről van szó, de a 2 hónapos és a 2 éves gyerkőcnek még nem kell több. Akkor ruháznék be "nagyobba", ha bokáig érő víznél többet is engednék bele. Most úgy saccolom, a következő szezonban ez még nem fog megtörténni, jövő ilyenkor vadásznék valamit leárazáskor.
A leeresztő nyíláshoz adott tömlőcsonkra én rápattintottam egy 1/2-es tömlőt, de amikor már csak pár centi víz maradt benne, nem sokat ért, mert kb 4-5 centire van az aljától, alig csordogált belőle valami.
A 4,57-es csővázasból a norton kútról lekapott szivattyúval szívattuk ki a vizet. Amikor már csak pár centi víz volt benne, a belógatott csővel szemközti oldalon két lábat kikaptunk, és a medi alját folyamatosan emelve tereltük a vizet a belógó cső fele. 2 emberes munka, de megéri, mert kb 2 liter víz maradt a végén...
Én kiszedtem félkörben a lábakat két perc alatt és egy helyen kiszedtem az y alakú csatlakozót. Az y csatlakozótól megfosztott helyen leengedtem a földre a fóliát, másik oldalt pedig megemeltük, hamar kifolyattuk a vizet.
Jövőre lehet, hogy egy nedves porszívóval kiszívatom.
Igen, az a legolcsóbb és leg hatékonyabb pH csökkentő. Itt olvashatsz róla időnként. Semmi baj nincs vele, csak rémisztő hallani :)
A porszívóm Intex. Gyerekeknek füzetvásárlás közben láttam, hogy magához képest igen olcsóért adják, így nem hagyhattam ott. Venturi elven működik, kifúvó ágra kell tenni.
Időjárás szempontjából fantasztikus volt az elmúlt hét. A medi hőfoka délutánra minden nap 33 °C fölé emelkedett. Két hétvége is beleesett a jó időbe, így mindenki örülhetett. Ma 11 órakor a víz 26 °C volt, 15 órára 27.5 °C-a emelkedett. A levegő 25 °C, kevés napsütés.
Ebből is látszik, hogy érdemes szolárszőnyegbe beruházni. Azt vettem észre, hogy amióta mágnesszelep kapcsolja a szolárt, hatékonyabban működik a melegítés. Hiszen ahogy kisüt a nap és megfelelő lesz a hőfok, rögtön be kapcsol, ha felhős kikapcsol. A vezérlést egy tök alap teremtermosztát végzi, mely a szolár mellé van felszerelve (3000HUF). Én a gyári szolárszőnyeget preferálom, ilyenem van immár 8 éve.
Mióta szolárom van, mindig októberben szoktam szétszedni és elrakni a medencét.
Nálam is lesz szívás az utolsó cm-rekkel...:-) Arra gondoltam, hogy a leeresztő nyílásra fabrikálok valamilyen csövet és a végét azon engedem le, illetve B tervnek marad a vizes porszívó, de annak a csövét is meg kell hosszabbítani.
Az utolsó 1-1,5 centi már vödrözős, felmosórongyozós :-). A szennyvízszivattyú amúgy kb. 3-4 cm magasságnál leállna, de "okosba" duck-tape-el leszűkítettem a felszívónyílást, hogy csak kb. 1-1,5 centi maradjon, mer'ugye centinként az nálam 188 liter víz, nem mindegy, hogy 20 vödörrel vagy 40-el szedsz ki a végén.
A közepesnél alacsonyabb szintű szórakozás, de évente az a pár óra belefér.
Ezzel együtt, ha valakinek van jobb ötlete, szívesen veszem :-)
Hezitáltam egy darabig a 30C + előrejelzések miatt, de miután én más módon nem fűtöm, csak egy szolártakaróval és az éjszakák már elég hidegek, az Istennek nem akart 23-24 fok fölé melegedni, így végül inkább " beáldoztam" egy hétvégét, hogy a nap teljesen kiszárítsa, ami vasárnapra gond nélkül meg is történt.
Az én medencém is fémpalástos, harmadáig van csak leásva, de ha leengedném a vizet, beomlana a kavicsréteg, ami körülötte van. Én csak a szkimmer szint alá szoktam leengedni és a befúvót egy műanyag+gumi lappal lezárom. Az utóbbi 5-6 év alatt egyszer sem fagyott szét, mivel a palást és a kerete is tud bőven tágulni. A bélésfólia viszont kb. 3 évet bír, gondolom télen a hideg, nyáron meg a klór szép lassan elöregítik, és szétrepedezik-kilyukad. Ha új a fólia, akkor csak késő ősszel téliesítek, hogy a víz tiszta maradjon, de ha tavasszal csereérett, akkor hagyni szoktam az 'enyészetnek', ráadásul télen ráengedem a gyerekeket is, nagyon szeretnek 'jegezni', amikor még vékony a jég és nagy táblákba ki lehet szedegetni, később, ha vastagon befagy, akkor jókat csúszkálnak rajta. Takarni nem szoktam, csak régebben, de akkor mindig belefagyott a takarófólia, de ha nem, akkor is belekerült a mocsok tavaszig. Általában tavasszal leengedem teljesen és kimosom (fóliacsere előtt el is szokott folyni a nagy része), de volt, hogy a szűrővel pár nap alatt rendbe tudtam rakni, és maradt a 'tavalyi' víz.
Ja, elfelejtettem: 4,57-es csővázas Intexem van. Asszem 5 éve vettem. A csőváz rozsdásodik már, de nem kritikus. A létra van hogy bennmarad éjszakára, de legtöbbször csak a fürdés idejére van bent. Semmilyen rozsda nincs rajta.
Részemről 3. idényen vagyok túl a sóbontóval. Napi 2 órát jár a forgató (igaz 10m3/h-s :-)). Idén 3x sokkoltam a biztonság kedvéért: töltés után, plusz amikor 2, illetve 1 hétig senki sem nézett a medencére, bár ezeket nem biztos, hogy kellett volna. Ezen kívül 3 liter sósav ment el ezen a nyáron. Ezen kívül semmilyen szer, szir, szar. A víz tegnapelőttig kristály tiszta volt, ekkor leeresztettem.
1 hónapja vettem egy automata porszívót az Auchanban, az ment 2x.
A sóbontót 2x kellett eceteznem. Nekem nem kell kiszedni a cellákat, csak lezárom a 2 végét (1-1 méretre vágott műanyag lapkát teszek a menet és a csőszáj közé) és feltöltöm félig ecettel, majd a maradékot vízzel, így áll 3-4 órát. Aztán ecet kiönt és mehet tovább.
Viszont amikor kútvízzel töltöttem még 2 éve, kínszenvedés volt. Algásodott, hetente kellett eceteznem a bontót, koszosodott, nem tudtam fixre állítani a Ph-t. Vas és homok nem volt a kútban egyáltalán, de iszonyatosan kemény volt a víz. Ez lehetett a baj.
Igen én is így gondoltam, valamilyen szinten segít is de ahhoz 10-12 órát kellett járatni a forgatót és a sóbontót, így a tablettás sokkolás tűnik inkább jobb megoldásnak havonta.
Közel a szezon vége felé leírom a tapasztalatom a sóbontós fertőtlenítéssel kapcsolatosan.
Szóval nem elég csak sóbontó, kell havonta egyszer egy Cl sokkolás, ilyenkor kb. 10-12 db tablettával (3-5db kell 10m3-hez) sokkolom a vizet. (már elkezd kicsit nyálkássá válni a medi oldala). A sóbontó lemezeit 1,5-2 hetente ki kell szedni és ecetfürdőben megtisztítani.
Az Intex medi aljzat tisztítót kb. heti 2x érdemes betenni, kb. 2-3 óra múlva megáll, mert eltömődik kosszal, tehát ennél hosszab időre, főleg napokra fölösleges a mediben hagyni. Inkább az apró homok szerű koszt szedi ki (ami szerencsétlen módon feltapad a finom szűrőjére ezért tömődik el). Az árát megéri. A sarkokat kézzel kell porszívózni.
Minden fém alkatrészt kerülni kell (gondolok itt pl. a solárkörre) mert a só megeszi.
Szolárfóliából érdemesebb jobbat venni, mert nekünk kb. 1,5 hónap után a meleg miatt kidurrant az összes bubi.
Hűvösebb időben elég naponta 1x megforgatni a vizet (ez nálam 4 órás ciklus volt), melegebb időben 6 órát ment naponta vízforgató (sóbontó működési ideje: vízforgató -1 óra).
Bár nem javasolt de mindig amikor fürödtünk ment a vízforgató, mert így pillanatok alatt leszedte a skimmer a medi tetejéről a koszt, bogarakat (fi-relé van), illetve összekeverte a vizet (ami alapból a tetején meleg alul higed).
A szolárszőnyeg tette a dolgát 1/2 9-től 3/4 6-ig ment egy időkapcsolóval, hideg időben kihúztam.
Mi még a hétvégén fürödtünk minkét nap. :-) 31-32C-os volt a víz. Itt ma lett rossz idő, de hétvégére megint 29-30 fokot jósolnak. Nem volt kicsit korai a záróra:-)?
Nekem is leásott medencém van, 30m3, ovál fémpalástos. Én le szoktam engedni a fúvóka magassága alá a vizet (kilocsolom 1-2 hét alatt a fűre). Utána kitakarítom, ellenőrzöm a pHt, felklórozom, és beleöntök egy téliesítő folyadékot, majd lefedem fekete (felül zöld) medencés pomyvával. Nem rakok bele semmilyen fagytestet, mert sosem kellett.
Amíg viszont nem takartam le, addig megy a szokásos napi keringetés.
Amúgy én még nem fedtem le, de már itt lenne az ideje.
Sajnos elég kevés, mindössze 6-8 liter víz fér bele. Nekem sima 3/4"-es kerti tömlő van a földön egyszerű zuhanyrózsára kötve, abban melegszik a víz. Ha több víz kell, akkor pld: 60 literes fémhordót vegyél feketére festve 3-4000 Ft-ért van újonnan a Jófogáson. ;)
Én speciel ahogy rá van írva a dobozára: feltöltés előtt spricc, amikor rászáradt akkor kezdem tölteni.
Bekeverni? Azt be kell keverni? Én speciel ahogy átöntöm a spriccelőbe a dobozból, azt fújom ki. Ez azt jelenti, hogy az egy literes flakon nálam olyan, 4-6 szezonra elég, tehát alkalmanként olyan 1,5-2,5 deci fogy.
Én is tegnap délután véglegesítettem a téliesítést, a mai, esős időt nézve az utolsó percben.
Vége a nyárnak hivatalosan is nálam. A leengedés és a fedés közti idő elég volt a falra spriccelt hypónak, hogy hasson ahol kell, kis UV sugárzás a napból is segített (gondolom).
Lassan vége a szezonnak, de én még kitartok egy kicsit.
Az idén megjelent nálam az eltávolithatatlak fekete alga. Lehet azért mert nem fujtam be a medence oldalát algaölővel töltés előtt? Na mindegy. Kérdésem az lenne, ki hogy csinálja, szezon végén fújátok be vagy szezon elején töltés előtt? És milyen arányba keveritek be a szert?
Sziasztok! 2 éve nagyon sok segítséget kaptam itt, de az akkori Intex medinket szezon végével eladtuk és a beépített medi meg csak idén, egészen pontosan mostanra készült el. Lévén fűtött szeretném még azért kipróbálni és ezért kérném régiek segítségét, hogy mi volt annak a srácnak a száma, aki a Béke Térnél tudott adni nagyon jó árban pufi fóliát, takarónak. Óriási segítség lenne, előre is köszönöm! 5.5x5.5 méter fog kelleni, lehet duplán is rakjam?
Van hasonló szabályozás,a napkollektor vezérlése .pl. a Percont 5. A delta T beállítható a be és a kikapcsolásnál is.Méri az időegység alatti hőmérséklet változásokat is,és ha engedélyezed szabályozza szivattyú fordulatát is.Konkrét példa:Hogyha távol van a kollektor a tartálytól,a delta T célszerű nagyobra venni.Bekapcsolási pont,ha a kollektor melegebb 10-12 fokkal a tartálynál.Kikapcsolási pont,ha hőmérséklet különbség 5-6ok.Hogyha a fordulatszám szabályzást engedélyezem,meg tudom adni neki,mekkora leheta min.fordulat.Egy G.25/40 szivattyú 2-es fokozatba állítva 60 százalékon még müködik.Bírja gond nélkül a fázis hasítást.
A rokon ugyanezt úgy csinálta meg, hogy nem deszkára szerelte rá, hanem egy műanyag lavór alját fúrta át, az érintkezők benne voltak a lavórban. Szóval mint egy hajó úgy funkcionált az egész, az tuti nem süllyedt, nem fordult fel.
amúgy nem vágom miért nincs ilyen a piacon. Hót' egyszerű szabályzó. A be-kilépő víz T különbségére szabályoz, amivel meghajt egy inverteres motort (ami történetesen egy szivattyúban van). Ez szépen tartaná mondjuk az x fokos kilépőt. Ha kicsit befelhősödik vagy vmi árnyék vetül a panelokra lelassul alacsonyabb rpm-re, ha ordít rá a nap, akkor picit felgyorsul. Ez annyira alap kéne már legyen.
(mondjuk kissé tettetem a csodálkozásomat. Amikor rakás plusz pénzért képesek hűtőszekrényt vagy klímaberendezést valamilyen marketing-mázba bevont szóval hirdetni, ami valójában csak az inverterre utal, ami egy filléres dolog 2016-ban, és sztem már lassan 30 éves technológia :) )
Nagy deltánál nagy sebességgel érdemes hajtani a vizet, kicsinél pedig inkább lassan. Megtalálva az értéket, amikor még a szivattyú fogyasztása is gazdaságos.
Mivel ezeknél a szivattyúknál nincs frekiváltó(-greenpro), nem tudod fokozatmentes szabályozni a tömegáramot. Főleg nem a delta T függvényében.
Valamiért a gyári vákuumcsöves szolárnál mindenki min. 4 max. 8 C -ra kapcsolnak ki ,ill. be. Minden gyártó nem hülye, ennek is kell h vmi oka legyen. akár egy 300W szivattyú. Pedig ebben az árkat.ban bármilyen custom vezérlés lehetne...
Nincs akadálya, kivéve, hogy tök értelmetlen egy ilyent programoznom - saját felhasználásra.
Egészen pontosan, már volt egy ilyen projektem, amit egy próbapanelon összedugdostam, és járattam, egy-két hónapig. Az eredmény az volt, hogy amkor nem esett az eső, a szivattyú folyamatosan járt. Az én esetem speciális - 6x+ évesen, nyugdíjasként - kikapcsolom, ha esik. Igaz, azt megtehetném, hogy az esőérzékelő letiltja a keringetést, de találok érdekesebb feladatokat magamnak. A szűk keresztmetszet a környezeti hőmérséklet, amikor a levegő már nem elég meleg ahhoz, hogy élvezzem a pancsolást, a tehát a medenceszezon gyakorlatilag végetér. A vezérlés elkészítésének akadálya így az áramkör elkészítése, bedobozolása. Ezért nekem a célnak tökéletesen megfelel egy mechanikus kapcsolóóra, ami reggel 9 és este 7 óra között bekapcsolja a keringetést.
Örülök, hogy meg akarod rendesen érteni a dolgokat, utánajársz, és számolsz is ha kell. Ezért nekifutok én is mégegyszer ennek:
"De 2-3C deltával nincs nagy értelme folyamatosan keringtetni."
Két dolog mosódik itt össze. Az egyik a befolyó víz hőmérsékletkülönbsége, a másik pedig a hőkapacitás és tömegáram. Önmagában az, hogy mennyi a befolyó víz delta hőmérséklete az ég világon semmit nem mond az általa hordozott -medence vízhez képest plusz- energiamennyiségről. Ehhez beszélni kell a víz mennyiségéről (tömegáram, kg/sec) is. Azaz ha a befolyó víz tömegárama 1 liter / sec, és 1 fokkal melegebb, mint a medence vize, akkor az kb 4.2kJ energiát ad át a medencének minden egyes másodpercben (ezt pedig a víz hőkapacitása határozza meg). Ha a befolyó víz deltája mondjuk 5 fok, de csak 0.1 liter/sec a tömegáram, akkor fele ennyi a bevitt plusz energia, hiába melegebb a víz. Ez világos. Itt még csak simán befolyó vízről beszéltünk, ami jöhet a csapból is, vagy a rezsóról, tök mindegy.
Namármost vegyünk egy olyan univerzumot, ahol nem teljesen az a fizika érvényes mint itt, és legyen olyan a csőkígyónk ami a felületére beeső hőenergiát teljes mértékben, és a hőmérséklettől függetlenül átadja a közegnek (ami tegyük fel fel sem forr). Ekkor tök boldogak lennénk, mert megtehetnénk azt, hogy 59 percig áll a keringető, gyűjti a közeg az energiát, majd a végén 1 perc keringetéssel belepumpáljuk az egészet az 1000 fokos közeggel a medencébe. Az eredmény pontosan ugyanaz lenne, mintha 60 percig folyamatosan járt volna a szivattyú, a felületre beeső sugárzásból származó energia kompletten bekerült a medencébe.
A helyzet azonban az, hogy ez - szerencsére :) - nem így működik. Ha kikapcsolt keringető mellett mérnéd a cső belsejében levő víz hőmérsékletét, akkor a veszteségek (pl a fekete cső is sugároz ki energiát a környezetébe) miatt a görbe valami ilyesmi lenne (a tengelyeket ne nézd, ilyet sikerült találni): link
Azaz előbb-utóbb közelítünk egy egyensúlyi állapothoz. (Ha kiraksz egy feketére festett fadarabot a tűző napra az idővel marha forró lesz, de sosem lesz 200C fokos, hiába a felületét folyamatosan érő sugárzás.) A görbe ellaposodó részén a beeső sugárzás egyre lassabban növeli a test (vagy a víz) energiáját.
Amikor tehát a keringetőt hosszabb szakaszokra kikapcsolod, akkor ezen a görbén kúszol felfelé, a melegedéssel egyre csökken a további melegedés tempója.
A lehető legjobb medence fűtés tehát az lenne, ha a szivattyú folyamatosan -és ráadásul őrült nagy tempóban- keringetné a vizet. Ez ugyanis folyamatosan 'hidegen' tartaná a csövet, és a nap energiája a lehető legjobban hasznosulna. A befolyó vized persze lehet, hogy csak 0.05C fokkal lenne melegebb a medencénél, de a tömegáram nagy lenne, és ahogy fent írtam, a kettő együtt adja meg az energiát.
És itt jön a képbe a harmadik dolog: a bekapcsolt szivattyúhoz viszont villamos energia kell, és ezt a nyereségünkből le kell vonni.
A kérdés tehát az, hogy mennyit nyerünk azzal, hogy a grafikon alján tartjuk a rendszert, és jobban hasznosítjuk a nap sugarait. Nagyobb-e ez, mint az az energia, amit azzal nyerünk hogy nem pörög a keringető, csak az idő 1/3-ában.
Ezt azonban én most nem fogom kiszámolni :)
Viszont: ugyanannyi energiát használ el az a szivattyú, ami az idő 3/3-ában üzemel (viszont harmada olyan teljesítményű), mint az, amit csak 1/3 periódusokra kapcsolsz be, de 3x olyan 'erős' (ráadásul később is romlik el :) )
A konklúzióm tehát az, hogy én biztosan a folyamatos keringetést választanám, a megfelelő tömegáram méretezéssel.
De azt muszáj a végén hozzátennem, hogy nincsenek konkrét számadatok a kezemben, nem tudom még megbecsülni sem, hogy milyen mennyiségekről beszélünk, és mennyi forintról, és nem vagyok gépész fajta mérnök :)
Viszont önmagában az az állítás, hogy a befolyó víz hőmérsékletének deltája magas kell hogy legyen, az -legalábbis szerintem- biztosan nem igaz :)
"szerintem cseppet elméleti síkon mozogsz. Tegyél le fél m2 solárt és az abból kinyert energiából tápláld meg a fóliasátras hőszivattyút +és ezzel máris fűtheted a medid. :) - Legalábbis az általad írtad alapján simán. :)"
A kereskedelemben kapható levegő-víz hőszivattyúra gondolok. Annak az egységét ha beteszed egy nyáron 50 fokos fóliasátor alá, akkor még hatékonyabb, nem?
"Sajnos, ilyen vezérlés nem létezik, pedig jó lenne. on-off rendszerek vannak."
Ezt félreérthetően írtam valóban, önmagában egységként kapható berendezést nem láttam még, csak ahogyan fogalmazol on-off rendszereket.
Két (vagy több) lépcsősre egyébként könnyen meg lehet oldani, 2db hőfokkülönbség kapcsolóval és párhuzamosan kötött keringető szivattyúval. Én a vegyes tüzelésű kazán fűtésemet szeretném idén így kibővíteni, ha nagy a kilépő víz hőmérséklete akkor gyorsabb legyen a keringetés. Adott hőmérsékletnél már most is megoldott a vezérlésem, hogy kikapcsoljon, ne menjen feleslegesen.
Bár nálam még nem is hőfokkülönbség kapcsoló van, hanem ilyet használok párban relével.
Lehet adott hőfokra fel és le programozni, valamint hűtésre/fűtésre is használni alapból tud zárt és nyitott kontaktot is.
Igazából olyan keringető szivattyú lenne rá a legjobb mint a legtöbb 3 fokozatban állítható, csak nem manuálisan, hanem elektromosan kapcsolható sebességű. Ilyen nem létezik?
Bár nem teljeskörű, ha van kedve valakinek megismételheti, légréssel/távtartóval felhelyezett fóliákkal kibővítve. Kis magyarázat: Az első oszlop a vödör színe, a mérés szempontjából nincs jelentősége. A második oszlop az eredő hőmérséklet egy vödör vízben. A következő fóliafajtákat használtam:
Átlátszó: színtelen buborékos fólia, amit csomagoláshoz használnak, gyakorlatilag ezt az eredményt illene adnia a "kék bubis" fóliának is, amit Attila barátunk gyárt.
Sima fekete: fekete mezőgazdasági fólia a víz felszínén úsztatva. A leírás megtévesztő, közvetlenül a felszínen úsztatva, légrés nélkül.
Felül kék, alul fekete: 400 mikronos, erre a célra gyártott szolár fólia. Előnye, hogy nyolc évet kibírt, bár a vége felé elkezdett szétesni, a buborékokból "kiestek a korongocskák", tele lett vele a kert.
Sima átlátszó: átlátszó műanyagfólia, zacskók, dossziék alapanyaga. Ez lehet az átlátszó mezőgazdasági fólia, levegőréteg/légrés nélkül.
Kimaradt a tesztből a légréssel/távtartóval felhelyezett átlátszó, illetve fekete mezőgazdasági fólia.
Tegyél le fél m2 solárt és az abból kinyert energiából tápláld meg a fóliasátras hőszivattyút +és ezzel máris fűtheted a medid. :)
Legalábbis az általad írtad alapján simán. :)
írtad még:
"Ha szabályzott a rendszered akkor a kilépő és belépő víz hőmérsékletének különbségét érdemes vizsgálni. Ha ez túl nagy akkor érdemes növelni a rendszeren átfolyó víz mennyiségét, ha túl kicsi akkor csökkenteni. Ha közel 0 vagy negatív - pld. éjszaka - akkor le kell állítani ha csak nem a víz hűtése a cél."
Sajnos, ilyen vezérlés nem létezik, pedig jó lenne. on-off rendszerek vannak.
Cél a minél nagyobb a delta, amiben szerintem soros kötés segíthet,itt érhető el a legnagyobb sebesség.Mivel nekem a 8méter magasan van, ez számít, hiszen nem lassulhatok le nagyon mert, megáll a víz.
Viszont EF mester méresei szerint 70 méter felett nem hatékony.
De 2-3C deltával nincs nagy értelme folyamatosan keringtetni.
Nyilván ki fogom próbálni, át fogom kötni sorosra és mérni fogok átfolyást,deltát és fogyasztást. :)
Ami még gond nálam, h a víz megindításához kell a 140 W-os szivattyú teljesítmény, de a működéshez 100W is elég.
Egyébként nem tudom milyen hypók ezek, de az elmúlt napokban többször is beleöntöttem a 30m3-be 2 doboz -elvileg- friss hypot. 1 órával rá a 0.5 mg/l felment 1mg-re, alig emelt valamit. Pedig 4%os hypó esetén az 80 gramm a 30.000 literhez, az 2.6mg/l. De ezt meg sem közelítette. Komolyan elgondolkoztam rendes 25 literes, 120g/literes medencés hypón 5000-ért. Még ha le is bomlik magától egy része 1-2 hónap alatt, úgy is jobbnak tűnik. Csak a kanna kezelése tart vissza az egésztől, nem jó azzal pacsálni.
Engem most elsősorban akkor nem is az esti duplaréteges kérdés érdekel (emiatt nem is mennék ölre :) ), de akkor az az állítás, hogy egy átlátszó mezgaz fóliával jobban melegedne a víz, mint a bubis kékkel?
Mert ha így van, akkor szívesen kipróbálom. Csak nem tudom hogy reagál, ha eső esik rá. Elsüllyed?
Jaja, jön is itt mindig, minden szezon elején, hogy mennyi is a 2% lejtés, mitől lesz sima a placc, jó-e a kidobott padlószőnyeg a medi alá, nehogy már hypót ahol a gyerekem fürdik sósavat meg aztán pláne hogyan gondolom, meg a többi okosság.
Én állítom, hogy a légréssel ellátott mez. gaz. fóliánál jobb nincs, ár/értékben meg pláne. Ebből következik, hogy én ezt használom, nappal egy réteg, de éjszaka egy labda a közepén ami eltartja a következő réteget, a másodikat.
Szerintem ez a két görbe szolár/napkollektor rendszereknél nem fogja metszeni egymást, de még csak meg sem közelíti. Az elektromos keringetőszivattyú csak az energia átvitelét hivatott szolgálni. Magyarországon átlagosan kb. 1300-1400 kWh energia érkezik a napból négyzetméterenként, nyári hónapokban kb. 5kWh. Ez 1 m2-re vonatkozó energia, amiből hatásfoktól függően 2-3kWh hasznosítható. Ez messze nem mérhető össze a keringetésre fordított elektromos teljesítménnyel, főleg ha több négyzetméteres felületről van szó.
Elektromos fűtés? Akkor már inkább egy jó medencefűtő hőszivattyú. A mostani átlag szerint azoknál 4 kWh hőenergiához csak kb. 1 kWh energiafogyasztás kell, de van ami még jobb hatásfokú. Sőt, ha a hőszivattyút beletesszük egy fóliasátor közepébe, akkor még több energiát tudunk nyerni. Olyan, mint egy fordított klímaberendezés. :)
De ha sorosan van kötve, akkor az elsőben 2, a másodikban 1,9 a harmadikban 1,75, persze exhas számokkal. Viszont párhuzamosan kötve, egyszerűsítve 3x annyi vizet melegítesz fel 2 fokkal és csak mikor az egész átmelegedett, akkor fog tovább növekedni, az én elméletem szerint :).
Ha sorban van kötve, akkor ugyanannyi kell legyen mindegyikben az áramlás, nincs másfele út. Ha párhuzamosan, akkor lehet eltérés, de mit számít, majd összekeveredik és lesz egy eredő.
Ez a másik véglet. Fel lehet rajzolni egy görbét a melegedésre és a fogyasztásra (ez is csak egyszerűsített, de most elmegy :) ) Ahol a kettő metszi egymást, ott árban annyi a fogyasztás mint a melegítésre fordított energia. Értelem szerűen minél feljebb van a melegedés, annál több energia nyerhető ki, viszont minél több energiát akarunk kinyerni egységnyi idő alatt, annál rosszabb lesz a hatásfok, mivel a melegebb vizet kevésbé tudja már felfűteni a nap.
Én a fogyasztás/kinyert energia metszéspontja fölé tenném az optimumot, de lehet méricskélni is.
Ebbe nem nagyon tudok beleszólni. A szivattyú jelleggörbéjét kell górcső alá venni, hogy az adott emelési magasságon hány liter víz továbbítására képes.
A tényleges emelési magassághoz még hozzá kell adni a cső ellenállását, valamint a beépített idomok, könyökök és "T" elemek ellenállását is.
Ezt olvasva talán nem értelmetlen a kérdés, hogy ha van lehetőség rá, akkor nem is érdemes 4-5 kör visszatérőjét közösíteni? Vagy ez elhanyagolható ellenállást képvisel?
Azzal lehet emelni a kilépő víz hőmérsékletét ugyanakkora mennyiség, átfolyási sebesség esetén, ha bővítjük a hőfelvevő felületet. Egy ideig érdemes, majd ahogyan előttem is írták szépen kezd csökkenni a melegedés sebessége. Ekkor tovább növelni az átfolyó víz mennyiségét érdemes a felület helyett. Ha szabályzott a rendszered akkor a kilépő és belépő víz hőmérsékletének különbségét érdemes vizsgálni. Ha ez túl nagy akkor érdemes növelni a rendszeren átfolyó víz mennyiségét, ha túl kicsi akkor csökkenteni. Ha közel 0 vagy negatív - pld. éjszaka - akkor le kell állítani ha csak nem a víz hűtése a cél.
Mivel a kötéseket csak kézen kapható, "T" idomokkal oldhatjuk meg, a hasonlatot tegyük pontosabbá azzal, hogy a "T" idom nem tökéletes, forrasztott kötés, hanem némi átmeneti ellenállást képvisel. Így értelmezve talán világosabb, miért feszegetem mindig a többször berakott rajzzal a bekötési sorrendet. Az első ág 100+2x1 Ohm, a második 100+2x1+2x1, és így tovább. Az LPE cső esetén a könyök, illetve a "T" idom méteres magasságnak felel meg.
Azzal nem számolsz, hogy ha sorba van kötve, akkor 3 kör esetén 3x gyorsabban halad a víz (most a keresztmetszet miatti eltérést ne vegyük figyelembe). Vagyis pont annyi időt fog eltölteni adott mennyiségű víz a csőrendszerben soros és párhuzamos működés is, ebben nincs különbség.
Elektronikai hasonlattal élve mintha párhuzamosan kötnél 3 db 100kOhm-os ellenállást, de mindegyik 100k előtt lenne mondjuk még 50, 100, 150Ohm. Tök mindegy, mindegyik ágon közel azonos áram fog folyni.
"elvileg a legközelebbi spirálban a legerősebb lehet az áramlás sebessége, míg a legtávolabbiban talán gyengébb"
miért lenne így? mondjuk hámas kör esetében a hármas elosztás után mit 'lát' a víz? Az elsőnél 60.2 méter, a másodiknál 61 méter és a harmadiknál 61.8 méteres szakaszt. Ez tuti nem fog jelentős különbséget okozni.
A sorosnak az lehet az értelme, h az elsőben emelkedik mondjuk 2 fokot, a másodikban is 2 és a 3.ban is 2-t. Nyilván lehet mondani, h ha már az elsőben 50-60 C akkor nem fog a többiben melegedni,de ez csak az induláskor lehetséges pár percig. Még érdekes lehet, bár áramlástan nem az erősségem, h elvileg a legközelebbi spirálban a legerősebb lehet az áramlás sebessége, míg a legtávolabbiban talán gyengébb. De ezt hőkamerával lehetnek megnézni,h mennyire egyenletes a hőleadás.
De miért? Ha van egy keringetőd, ami (teljesen has számokat mondok) mondjuk 600 liter / órával keringet, de csak 40 percenként kapcsolod be 20 percre (magasabb kilépő dT-vel), az miért jobb mint egy 200 liter / órával folyamatosan keringető?
Az előbbi esetben a 40 perc szünetidő alatt a csőben levő víz felmelegedésének üteme csökken, ahogy forrósodik a víz, azaz egyre kevesebb energia hasznosul, míg az utóbbi esetben folyamatosan alacsonyabb hőmérsékletű víz kering a csőben. És mivel kisebb teljesítményű a keringető, így a folyamatos üzem sem okoz többletköltséget.
Nekem minden ember a barátom, akitől tanulhatok vmit, de szeretek mindig empirikus módon is meggyőződni a dolgokról.
Nyilván kedves EF, mivel eddig jókat mondtál, súlyozottan számít amit mondasz.
Az úr, akivel beszélgettem, vezérlések is tervező mérnök,50+ éves, nem bolti eladó.
Azért vettem itt fel amiket mondott, mert ellentétes az eddig tézissel (lassan,folyamatosan keringtetni)
Akkor a számok :
1 m3 vizet 1 kW/h energia 1 C fokkal melegíti. 1,2 m2 solar tekercs 1kW/h. (80% hatásfok miatt)
Most 3 solar van 1,5m átmérővel azaz 0,75 a sugara. Tehát : 0,75*0,75*3,14=1,76m2 x3 = 5,28 m2 /1,2=4,4 kW/h a jelenlegi teljesítménye a 3x70m solárnak.
Az én medim 5 m3. 10-órától délután 5-ig megy érdemben a solár ,azaz 7 órát. 7*4,4 kW/h=30,8 kW megy bele naponta.
Eszerint 6 fokot kellene emelni mindennap ha, süt nap. Ehelyett max 4 fok/nap.
Nyilván a nap is erősen melegíti a medit, de van veszteség is a csöveken a 24 m távolságon.
De ha már itt tartunk. Ha abból indulunk ki, hogy a medence felületének a fele legyen a szolár felülete, akkor esetemben a 30m2 vízfelülethez 15m2-nyi csőkígyó szükséges (persze ez a számítás nem lehet ilyen egyszerű, mert tudni kell a felület tájolását is). Mi alapján lehet méretezni a keringetéshez szükséges szivattyú teljesítményét? Vagy olyat érdemes használni, amit több fokozatban lehet állítani, és tapasztalat útján belőni?
tudom, hogy nem nekem szól a kérdés, de ha a fórumot jövőben olvasók -akiknek még kevesebb lövésük van a szoláros melegítéshez, és a megfelelő méretezéshez- tanulnak belőle, akkor feltétlenül.
Fura nekem, hogy az a kijelentés, hogy nem szabad párhuzamosan kötni, meg hogy 4C fok delta alatt már nagyobb a szivattyú által elfogyasztott energia, mint a napsugárzásból nyert hőenergia. Ezeket az állításokat konkrét méretezés mellett tette meg? Azaz a te esetedre kiszámolta, tudván hogy mekkora a csőszakasz, mekkorák az ágak, mekkora a keringetési sebesség, milyen hatásfokú a szivattyú?
Monjduk nem lehet nehéz kiszámolni. Ha ismerjük a szivattyúd által keringetett vízmennyiséget (x liter/óra), abból 4C fok delta mellett ki lehet számolni a hőenergiát, illetve azt is tudni, hogy ehhez milyen villamos teljesítmény illetve energia szükséges. De elég gyanús az az állítás nekem, hogy 4C fok delta alatt többet visz el a szivattyú. Kétlem, hogy az általa felvett teljesítmény képes lenne az átpumpált vizet 4C fokkal emelni.
Többször nekifutottam a válasznak, ez maradt meg, mint PC verzió.
Itt a bizonyíték, létrejött a kapcsolat a földönkívüliekkel. Sőt köztünk élnek.
A fizika, matematika törvényei a mi univerzumunkban általában meghághatatlanok, ezért érdekes lenne tudni pár konkrétumot az illető által készített medencefűtésről. Elsőre azt kellene tudni, mennyi, milyen hőfokú vizet, hányszor kever a medencéhez egy nap alatt az ő rendszere. Utána számoljuk ki ezt az általam javasolt módszerre, napi 9-10 órával, és hasonlítsuk össze a két eredő hőmérsékletet, vagy a bevitt hőenergiát a két rendszerre. Nálunk egy akkora medencének meg se kottyan az a pár lavór víz, amit a szakaszos vízcsere eredményez.
Ezenkívül azt szeretném tudni, miért jobb, ha melegebb vizet hozunk kapcsolatba a csőkígyó x fokra melegedett felületével. Abban a másik világban a hőcsere hatásfoka másképpen függ a két anyag hőmérékletétől? Jobb a hőcsere, ha alacsony a hőmérsékletkülönbség?
Hát a távtartás ugye a hőszigeteléshez kell, mivel a levegő nem jó hővezető. Az enyém úgy van takarva, hogy az oldala is a földig fedve van a fóliával, így ott is van egy légrés. A légrés még az üvegház hatás miatt is kell, a levegő rohadtul felmelegszik a vízfelület és a fólia közt ha süt a nap. Közben megy a forgató néha, hogy megkavarja a vizet. Amúgy az UV nekem nem hiányzik, egyszer se sokkoltam a vizet, de az új homokszűrővel végig tiszta volt a vizem csak egy kombitablettával, meg PH karbantartással, igaz nem üzemeltetek közfürdőt, csak a család 3-4 fő fürdik benne.
Srácok,ma beszélgettem egy solar-specialistával. Neki is van házi készítésűje a vidéki házán, 20 m3 medivel.
Azt mondta, h nem szabad párhuzamosan kötni a spirálokat, hanem sorba. És olyan sebesség kell tolni rajta a vizet, h a delta T legalább 4 fok legyen,mert különben nem gazdaságos , azaz a szivattyú több áramot vesz fel, mint amennyi hőt ad át a medinek az általa mozgatott víz. A gyári szolárok is delta 4 C-re kapcsolnak ki mint alsó érték és delta 8 C-re kapcsolnak be. A szolárvezérlőknek is ezek a gyári értékei.
Akkor most hogy is van a folyamatos, delta 2-3C keringtetés?
Nekem jelenleg kék bubis fólia van, de kipróbálnám egyszer, hogy egy teljesen átlátszó mezgaz fólia nem eredményez-e nagyobb melegítést (este továbbra is a bubissal takarnám le).
A másik amin agyaltam, hogy nekem egész múlt héten le volt takarva éjjel-nappal a bubissal a medence, így nem hiszem hogy túl sok UV érte volna a vizet. Márpedig annak a (klór bontásán kívül) a klór által el nem pusztított bacik megölésében is van szerepe.
A mezgaz fólia távolságtartása a világ legegyszerűbb dolga, nekem az 5,5-ös medibem van két úszógumi, ami egyébként is használatban van fürdéskor, ezek tökéletesek a célra, csak a fólia felhúzása után egy teleszkópos festőnyéllel középre tolom őket a fólia alatt, utána feszesre húzom , és rögzítem. Az egész nem több 3-4 percnél.
Fontos megjegyezni, hogy medencék burkolataként nem alkalmazható bármilyen közönséges csempe. Az uszodai alkalmazásokra kifejlesztett csempelapok vízfelvétele, felületi porózussága, felületi egyenetlensége jóval kisebb mint a közönséges csempelapok ezen jellemzői. Ezek a tulajdonságok elsősorban a tisztíthatóság szempontjából nagyon fontosak: a pórusok hiányában az algák által is kedvelt vízköves, vagy zsíros lerakódások könnyebben eltávolíthatók az uszodai csempékről. Annak érdekében, hogy mutatós burkolatot hozzunk létre, az egyszerű lapok mellett általában kiegészítő elemek használata is szükséges (lekerekített élű lapok, csúszásmentes lapok pl. lépcsőre, kapaszkodó idomok, vályúeelemek stb.).
Egy teljesen zárt medencét ami tulajdon képen egy téli kertbe van beépítve,muszáj fagyálló csempével kirakni?A víz szeptember végén leengedve,fűtés nincs.
nekem a mai nappal befejeződött az idény, az alábbi kép azt mutatja, hogy milyen volt a vizem kb. 2 hétnyi pauza után. Csak az úszóban levő kombi tabletta volt és egyszer sokkoltam hypóval saccra. Az alján látható szemét is kb. két hét termése, folyamatosan volt takarva átlátszó mez. gaz. fóliával amit minden eső belenyomott a vízbe.
Leengedéskor 24-25 fokos volt, 72 perc alatt leengedtem, kimertem a maradékot amit a szivattyú levegősödése miatt már nem kapott fel, befújtam az oldalát hypóval úgy száradt a napon, holnap a fix, végleges fedés megy rá és ennyi.
Ja, majd ősszel kiemelem a szivattyút az aknából, az még egy negyed óra.
A napocska segített! Vákumcsőves kollektorral melegitem a HMV tartályt és a puffer tartályt. A pufferban volt 2000 liter kb. 75 fokos viz.Ez fütötte fel a medncét ma is.Még tudnám füteni a medencét vegyes tüzelésű kazánnal,elektromos kazánnal,gázkazánnal.(A gázkazánom 2005 ota nem volt bekapcsolva...)
A bubis egyszerűbb, a 400-as 6-8 évig eltart. Az átlátszó fóliát távolságtartással kiteríteni bajos. Én bubisat javasolok. Nagy hólyagokkal jobban szigetel - vastagabb levegőrétege miatt.
Szia !Nálunk Bestway 404 x 201 x 100cm medence van.Pénteken este 10-kor 21,8 fok. Reggelre 19,7 fokra lehült.Tegnap felfütöttem 33,5fokra.Ma reggelre 27,2 fokra lehült. A medence alatt van 5cm EPS nikecell és egy geo textilia.Takarni a vizre rakott ponyvával szoktam.Jövő évet májusban egy elhuzható foliasátorral kezdem.
Jól úszik, de használaton kívül sok helyet foglal el a medence mellett. Tulajdonképpen optimális lenne, de macerás kezelni. Szögletes medencénél még elmegy, de fontold meg: biztos, hogy legózni akarsz?
Valami félrértés lesz valahol. Azt szerintem soha nem írtam le, hogy a medencét nem kell takarni, sőt, mint a legjobb fűtési módszernek tartom a megfelelő takarást, és szigetelést alul, oldal.
A csőkígyót nem éri meg befedni, ezt viszont megerősítem.
Köszönöm, olvasgattam az említett topicban, de nem igazán látom át milyen gondok lehetnek... 2-3 mondatban leírnád - ha nem off - mi lenne a nehézség, vagy csak egyszerűen nem működne?
3db 1000 IBC műanyag tartályt kötnék rá a solar rendszerre, nem pedig a medence vizét és azt fűteném. Ezt a 3 tartályt körbeszigetelném kb. 30-35 cm vastagságban. Egész héten csak ezt a 3000 litert fűteném és hét végén a benne összegyűlt - remélhetőleg - felmelegedett vizet beleforgatnám a medencébe.
Kedves EF, ne aggódj, ez beleégett az agyamba :"mérési hibahatáron belül maradunk."
de az sem jó ha zúg 250W egeész nap. majd lesz neki háza persze, lehet kisebb szivattyú kellene mint a leo xqm60. de ami kisebb az nagyon kisebb,meg sem moccantja a vizet. fokent ha majd 4 solar lesz. a 6+meter keménynek tűnik
Én egy eltolható fóliaházat készítettem annak idején a medence fölé. Tavasszal és ősszel egy-egy hónapot nyertem vele. Nyáron még árnyékolni is kellett, mert 40 fok fölé is emelkedett bent a hőmérséklet. 10 évig így üzemelt, aztán vérszemet kaptam és üvegház alá tettem az újat, aminek a légterét egy gáz parapet fűti. A víz így télen-nyáron 2 fokkal alacsonyabb, mint amilyen a levegő benti hőmérséklete és soha sincs párásodás. A hőfokot automata szabályozza. /Gumi kötélen úszom a 26 fokos vízben minden nap reggel-este, ez a testedzésem./ A gázfogyasztás évi szinten kb. 50-70 ezerrel nőtt. Nagyon megérte!
A medi mint írtam 5.50 -esés felülete ha jól számolom 23.7 m2 de javíts ki ha tévednék. a szolárok meg ha minden igaz darabja 3,6 m2. Ebből most 4 van de már úton van még kettő
Féláron se hú de olcsó, de ennyiért megérte. 1500 Ft/kg. Két éve arattam az auchanban, akkor 4ezer volt a 3 méteres medence:) Még sose volt mini tablettám, de hát ez van, most látom, hogy ez nem is kombi, átmenet lehet a granulátum és a hosszúhatású jégkorong alakú tabletta között.
Annyi nem kell az túl sok ,de az a napocskán múlik hogy mennyi lesz a vége :) . éppen most néztem a medence és a szolárból kifolyó víz eltérése 3c pedig nagyon nyomatom át rajta a vizet de erős a nap ereje
Szia ! Szerintem is jó dolog és igazad van nem örökös darab de én már annyi minden vacakot vettem a medencéhez az évek folyamán hogy lassan boltot nyithatnék belőlük és még se volt jó de ezek beváltak nekem. Nem olcsó de én sem újan veszem hanem folyamatosan keresem a neten a használtakat és így azért megfizethető .Sajnos még nekem is kell egy de inkább két darab hogy ne fájjon többet a fejem de azért már ez sem rossz . A tegnap esti 27cról lement ma reggelre 25cre de most az előbb néztem már majdnem 27 c van megint és még csak 10 óra van remélem estig meg lesz a 30 .Az már azért nekem is megfelel de kíváncsi leszek mennyi lesz hétvégére .
Olvasgass a puffer topikban, és rájössz, hogy sajnos nem megoldás. Tudom, van fűtéspufferem. Egy csomó dolgot kell megoldanod, ami problémaként fog jelentkezni. Többe fog kerülni amennyit beleinvesztálsz és a nyereség oldal nagyon kétséges.
De ha megcsináltad és működik, szívesen veszem a fényképes leírást és fel is teszem a mobilmedencés honlapra. :-)
Szerintetek használható ötlet? Ezek a szolár medence fűtések minden esetben közvetlenül a medence vizét fűtik napközben, ami a kisebb-nagyobb hőszigetelésnek köszönhetően az éjjel során valamennyire visszahűl. Én gondolkodom egy olyan megoldásban, hogy nem a medence vize lenne fűtve, hanem egy nagyon jól szigetelt 2-3 m3-es puffer tartály (8 m3 körüli medence esetén), amiben a vizet akár 50-60 fokra is fel lehetne fűteni. Egy szögletes tartályt körbezárni minden oldalról 20-30cm-es hőszigeteléssel jóval kisebb költség, mint ezt egy medencével megtenni esztétikusan, főleg alulról és felülről. Mivel legtöbben nem minden nap használják a medencét így szükségtelen a felfűtött vizet a kevésbé szigetelt medencében tárolni, csak használat előtt juttatnánk/forgatnánk bele a medencébe. Vélemény?
jó dolog lehet ez a szolár szőnyeg, de ha tartanám az ökölszabályt (medence felületének fele méretű legyen a fűtés felülete), akkor 13m2-be kéne beruházni, de az már sajnos irreálisan drága az egész medence árához képest. Illetve minden műanyagot megesz az UV és klóros víz, így vszínű a szolár szőnyeg élettartama is korlátos lehet.
400x210x85 medi kd. 5100 liter. azt írja az Intex 3000W, h 3 óra alatt melegít rajta 1 fokot. Tehát ha visszahűl 25 C-re akkor a 30 C-hez, 5x3=15 óra kell. az pénzben 1700 huf. /alkalom. Voltam egy havernál. 800x400x120-as épített van neki, 34 C volt, és este marha jó volt. Monduk , ő gázzal fűti, pedig 30% a hőcserélőn a veszteség szerinte.
mostanra reggeltől kb. délután 3-ig éri a nap, még nem tervezem szétszedni, lesz ez még 24-25 fok is, http://koponyeg.hu/t/Budapest, főleg ha az éjszakák valóban 18-20 fokosak lesznek.
És még egy kérdés: aki mezgaz fóliával (is) téliesít: milyen fóliát érdemes venni? Nekem egy szokásos teherautó ponyva-szerű dolog van rajta, ami körbe van ringlizve.
Valaki írta korábban (de lehet a topikleírásos linkben van), hogy érdemes kiegészíteni mezgaz fóliával. A kérdésem, hogy miért? Illetve milyet érdemes venni?
Nekem is Intex ultravázas 4,88x1,22-ö, van! Amit kitudsz merni kis vödörrel, azt úgy, utána lábak ki, majd ketten szoktuk a fejére fordítani az alját, ekkor ki is megy a víz, majd tisztára törölgetés, szárítás, és végül összehajtogatás..... de még nem, majd szeptember közepe fele, hátha lehet még fürödni......
Akinek 20-30m3-es medencéje van: hány fokos most nálatok a víz? Tudom, kismillió paraméter függvénye. Nálam 21.5C-re hűlt vissza, a legutóbbi meleg időszak végén 27-28 fokos volt (1 után nem éri a nap, és semmilyen fűtés nincs, csak buborékos fólia).
Az elkövetkező napsütésesnek jósolt napok gondolom a barkácsolt szoláros embereknél rendesen fel fogják melegíteni a vizet. Muszáj lesz jövőre nekem is csinálnom valamit, mert nálam szerintem nem fog 26 fok fölé emelkedni...
Ez tévedés. A csőkígyót érő sugárzási energia ugyanúgy átadódik a víznek. Sőt, nagyobb keringési sebesség esetén jobban hasznosul a felületre beeső energia, ugyanis nagyobb a deltaT. Ezt a másik szélsőséges helyzettel lehet jól megérteni: ha nagyon lassan kering a csőben a víz, akkor mondjuk 50 méter után már felforrósodik 80 C fokra, és a maradék 150 méteren már nem igen melegszik tovább, mert beállt egy egyensúlyi állapot a nyereség és veszteség között.
Szóval lehet, hogy gyorsabb keringetés esetén úgy tűnik hogy a csak fél fokkal melegebb víz nem melegít semmit, de a gyorsabb keringetés miatt nagyobb térfogatú víz rendelkezik ezzel a plusz energiával, ellentétben azzal, amikor lassan csorog a forróvíz.
Nyilván van egy optimum, a szivattyú fogyasztása miatt nem érdemes tekerni a vizet mint az állat, de nem az a cél, hogy 10 fokkal melegebb víz folyjon vissza csak azért mert úgy érzed, hogy jó meleg :)
Tegnap délután bekötöttem a homokszűrőt, ránézésre minden rendben van vele. A 160W-os papírszűrős után meglepően csendes. A papírszűrő már eléggé a végét járta, nem akartam már újat venni, így kezdett már zöldülni és opálosodni a medence, alig lehetett látni az alját. Az új homokszűrő egész éjjel ment, és reggelre már láthatóan jóval tisztább a víz. Szóval eddig maximálisan elégedett vagyok vele, bár ez nem lepett meg, mivel az e-mag oldalán az értékelések is mind pozitívak. Már csak az a kérdés, hogy meddig bírja. Ennyiért szerintem ajándék.
A csőkígyót érdemes nagy kánikulában feltenni, lehetőleg nyár elején. Birkózni nem szabad vele, a veleszületett görbületekhez érdemes igazodni. A második évtől elég a kötőelemek előtt és után (hogy ne kelljen terhelés elviselniük) rögzíteni. Én az első évben még féltéglákkal rögzítettem a sufni tetején, a következő tavasszal már levettem róla. Ez úgy h-8 évvel ezelőtt volt, azóta még az idei nagy szelek sem ártottak, pedig az összes leándert felborította a szél.
Én úgy oldottam meg, hogy a kupakjába tettem egy szivacs darabot, és rá öntöttem a 4.0-ás kalibráló oldatból. Havonta öntöttem rá egy kicsit. Ezt csak egyszer csináltam meg, a többi évben már szárazon tároltam. Állítólag tovább bírja az elektróda ha nedvesen van tárolva. Ezt egy 15-ezres műszernél még meg is éri csinálni, de egy 3 ezer forintosnál nem igazán érdekel, hogy 4 évig bírja csak és nem 8. Eddig 3 éve van meg, de semmi baja.
Nézegettem a hozzászólásaidat (261db) a topikban. Igazából nem találtam meg, hogy mi a baj az osb lappal. Leírnád, hogy mi a baj vele és hogy mivel célszerű rögzíteni helyette? Köszönöm!
Megvettem az általad javasolt CEME esm 85 szelepet, és úgy néz ki jó lesz... :)
+egy tapasztalat, ami végül is logikus: ha mind a két végét kiveszem a mediből és hagyom szabadon lefolyni, akkor is összeszívja a solar LPE csöveit!
mondom logikus, mert mind a két vízoszlop jönne lefele (jön is).
Az is érdekes,h tettem rá nyomásmérőt a vissza ágba, és amikor lezár a szelep (szivattyú stop), akkor mielőtt megáll, klasszul beleng a vízoszlop, nyomás ingadozást produkálva, 1 és 3 Bar között...
Élettartamit nem a csőre, hanem az egészre értettem (alatta osb lap, stb). 300 liter vízmennyiséget keringetve érted óránként? Elvileg, ha nem számoltam el magam, akkor kb 2,4dl víz van 1m 20-as lpe csőben.
Egészen pontosan nem élettartami, hanem lélektani. Az élettartam esetében én az LPE csőre szavazok. :)
Áramlási sebesség ökölszabálya szerint egy ágon 300 liter vízmennyiség már mérhető hőmérsékletkülönbséget eredményez 70m körüli csőhossznál. Ennél hosszabb, nagyobb melegedést okoz ugyan, de a szivattyútól többet vár el, a hatékonyság romlik. Akkor már inkább még egy ág.
A 66m hossz az ideális, ha 200m tekercset tudsz venni.
A fedésnek, akkor lényegében inkább élettartami haszna van csak. Áramlási sebességet akkor majd gyakorlatban kell tesztelni, hogy melyik a leghatékonyabb.
Az egyik serpenyőbe az optimális (a Nap irányára merőleges) dőlésszöget, a másik serpenyőbe a víztelenítés problémáját kell tenni. A hab a tortán az esetleges levegősödés kinyomása.
Szerintem jobban jársz a közel vízszintes elhelyezéssel.
Nekem a 30 fok az idealis, a tajolas ugy jo ha napkeltetol napnyugtaig erje a nap. A keringesi sebesseg pedig mind1.
Az atfolyasi mennyiseget kell a csokigyoban levo vizmennyiseghez illeszteni. Nekem a kicsi papirszuros vizforgato tekeri a solart egesz nap. Ha gyorsan atkuldod a vizet, nem melegszik. Ha tul lassan (olyan ugy sincs) akkor meg nem futod a medencet - gyakorlatilag.
nem tudom ezzel segitettem e .... De itt tobb, nalam jobban - hozzaerto van a formuban.
Gondolkodom házilag szerelt szolár melegítő (LPE 20-as cső, csigában, polikarbonát lemezzel fedve, ami pár hónapja be is lett linkelve itt) tetőre felhelyezésében, van is egy déli tájolású, minimális dőlésszögű tetőszakasz, ami ideális lenne. Kérdésem, hogy mi az ideális dőlésszög, amivel nyáron (májustól szeptemberig) a legjobban fel lehet melegíteni a medencét?
Jó az a solár mert rém egyszerű de NE tegyétek a kölykök közelébe. És senki ne dőljön be az 1 m2 felületnek. az a brutto szőnyeg mérete. Ugyanakkor az én 3,05 x 0,70 es körmedencémet egy nap alatt felfűti napos időben. Takarással éjjel, és 8.0-tól este 20.00-ig folyamatosan keringetve. Hatékonynak mondható de sérülékeny a földön telepitve.
Az M-trend 29900 volt a Mallnál, de egy hónapja termékfigyelőben volt, és ahogy megjelent az egy darab, le is csaptam rá. Ugyanaz, mint a marimex, csak az 37000. Már abból is csak egy van.
Elméletileg állandóan nedvesen kell tartani az elektródát. Gyakorlatilag én már két éve szárazon tárolom a télen. Nincs semmi baja. Szezon elején egy fél órára bele teszem desztillált vízbe, utána kalibrálom.
Megvettem az olcsó M-Trend (Marimex) homokszűrőt, mivel mindenkinek jó tapasztalata van vele. Holnap érkezik, de nem akarom a drága menetes Intex csöveket szétvágni, ha nem muszáj. Hol érdemes 38mm csövet rendelni? Nem akcióznak most esetleg valahol ilyesmit?
Hát azt nem tudok, mert én csak foglalkozom a gépekkel, amikben ez van. Nézek én ha nem felejtem, de mondom, ez csak 6 m-es PU csőhöz van. Szerintem nem az kell neked, de végül is a hálózati víznyomást jól bírja, de a vízhozam az nem lehet sok. Igaz, legalább lesz ideje felmelegedni a csőkígyóban ha arra kell.
A padláson szeretném beépíteni, minél közelebb a szolárokhoz. Ha lent építeném be akkor ott lenne 0,6 is. Jó lenne ha egy térebn lenne a szivattyúval a kábelezés miatt..
milyen hőhullám? én tuti nem hiszem el :) az utóbbi időben rendre roszabb volt az időjárás, mint jósolták (a rosszabb alatt felhősebb, csapadékosabb, szelesebbet értek). Sosem értetettem miért nem az ellenkező irányba húzzák el a jóslataikat, így legalább mindenki örülne, hogy jobb lett mint várták :)
Próbált már valaki homok helyett ilyen filterballs, vagy aqaloon nevű golyókat? A paraméterek alapján jónak tűnik, de nem tudom mennyire lehet hatékony, addig nem merem megrendelni, amíg valaki nem ír róla saját tapasztalatot.
Ha magasan van a "levegősítő" tartály/szelep, akkor nem fog kifolyni, csak az utolsó lefelé irányuló ágból. Valószínűtlen, hogy a közlekedőedény-hatás miatt leürülne. Vissza nem folyhat, mert ott a visszacsapószelep a szivattyú előtt, tehát benne marad a spirálban. Az éjszakai lehűlés miatt még kerül bele levegő, de az elenyésző lesz.
Érdekes ötlet! egy kis tágulási tartályban lehetne közösíteni őket, és egy fűtésrendszeri légtelenítőt berakni. így levegő t tudna szívni de ha vki befogja lent, akkor sem lenne baj
Az lenne a tuti, ha ez a csatlakozás a padlástéren kívül, a szabadban lenne. Esetleg helyettesíthető egy visszacsapó szeleppel, ami levegőt beengedi, (tehát nem alakulhat ki szívóhatás,) de a visszafolyást meggátolja, ha valaki viccből befogja a cső alsó végét.
Nem éppen. Senkit nem zavar, ha a visszágban, a spirálok után levegő van. Ha légköri nyomás össze tudta szívni a csövet, akkor a vizet is ki tudja nyomni a függőleges szakaszból.
Arra kell figyelni, hogy ne tömődjön el a visszavezető cső, mert akkor beázhat mackalac plazmatévéje (is). Ezért nedvességérzékelős megszakító nem árt a keringetőszivattyúra. Pontosabban szárazságérzékelő engedélyezze a működését.
Egy ideje látom, hogy a kötött klór szint szép lassan emelkedik, így tegnapelőtt úgy döntöttem, hogy csinálok egy kis sokkolást (több mint 1 hónapja nem kertült rá sor, mert nem volt miért), mert nem kell az oda.
a sokkolás előtt 0.5mg/l volt a szabad klór (FC), és 0.5 a kötött (CC)
7mg/liternek megfelelő gyorsklórt tettem bele (ami több, mint a kötött 10x-ese), és utána mértem párszor:
azaz érdekes módon oda jutottam, mintha nem csináltam volna semmit, pedig belement 7mg-nyi klór (400gramm por)
Úgyhogy tegnap este megismételtem, megint tettem bele 7mg/liternek megfelelő klórt:
- 1 órával később 2FC, 4CC
- ma reggel: 1FC, 0CC
tehát érdekes módon 14mg/liternyi klór után jutottam oda, hogy most van benne 1mg hasznos klór, és más semmi.
Ebből arra tudok következtetni, hogy hiába volt folyamatosan az elmúlt hetekben 0.5-1mg/literes szint fenntartva, mégis rengeteg szennyeződést talált magának a klór.
Amúgy a víz kristály tiszta, de lassan ugyis bezár a bolt.
Az nem baj, ha kiszalad belőle, mert akkor megszűnik a szívóhatás. RPetyás javaslata szerint a csőkígyó után kellene levegőt ereszteni a lefelé menő ágba, így nem szívja össze a csőkígyót. A víz saját súlyától folyna vissza a medencébe - leszámítva az utolsó emelkedő szakaszt a medence pereménél.
Csak én érzékeltem úgy, hogy ez az idei nyár elég sovány volt? Volt pár nap nagy meleg, aztán utána rendszeresen jött valami, ami nem igazán kedvezett a pancsolásnak. 3-5 nap kellemesebb idő, aztán viharos szeles hidegfrontos nyavalya.
ismét megkérdezném a tapasztaltabbakat: mi lehet a közérti hypo szabad klór tartalma?
Nem teljesen világos, mert több adatlapon azt olvasom, hogy a háztartási hypo klór tartalma 45g/liter. Tegnap megnéztem, és a flakonra az volt ráírva, hogy szabad aktív klór: 1.5%. Ha tényleg csak 1.5%, akkor az nagyon kevés.
Sziasztok!Eddig gumiperemes kerti medencénk volt.Azt mindig leeresztettem télen és eltettem.Idén a fémvázas verzió van.Szeretnék tanácsot kérni, hogyan tárolhatnám kint a következő szezonig??Vagy szét kell szereljem?
Szerintem inkább ne adj tanácsot, inkább oszd meg velük a jó és rossz tapasztalataidat!
Ja, nem 5kW a megengedett inverter teljesítmény!!! A jelenleg rendelkezésedre álló teljesítmény valamint a közcélú hálózat paraméterei alapján állapítják meg a visszatáplálható teljesítményt. Amivel te kevered, az a megengedett maximális hálózati aszimmetria. Azaz a fázisok között nem lehet nagyobb mint 5kW. Mivel ha jól emlékszem nálad csak 1 fázisú csatlakozás van, ezért nem engednek meg többet.
Ha kevesebbet használsz mint amit termel akkor betáplál, ha többet, akkor a hiányzó mennyiséget vételezi az elmű-től. Ez nekem akkor látszott, amikor még a régi óra volt fenn. Egyszerűen állt a villanyóra amikor többletet termelt.
Elég fura elképzeléseid vannak a dologról. Pl. ha lekapcsolódik az áram valami rendszerjavítás miatt az inverter is automatikusan lekapcsol, mert különben megrázná az elmü-s, eon-os emberkét az áram.
Még egyszer ha ügyesen szerzed be a cuccot 8év alatt is megtérülhet a rendszer ha nem kb tíz év. Magyarországon belül nincs nagy különbség napsütés tekintetében, sokkal többet számít a tájolás, és az esetleges árnyékoló tényezők (fa, épület, stb.).
Ha 10 év alatt térül meg akkor 10 % a belső kamatláb (azaz évente 10%-ot hoz a befektetésed, jelen esetben persze ktg. megtakarításról van szó), ez jó vagy rossz a mai 0,5%-os banki kamathoz képest??? Döntsd el.
Ahogy már írtam, szerintem ez ma jó befektetés a legnagyobb kockázat az állami szabályozás (visszatáplálás szabályozása) esetleges változása. Mint minden befektetés ez is kockázattal jár, a tutit csak az tudja akinek van üveggömbje...
A markoló sem rossz befektetés, ha van elég munkád rá, de az még nem számoltam...:-)
Oké, de én szeretem gyakorlati oldalról megközelíteni a problémát. Egy hónapban a kecó villamosenergia fogyasztása mondjuk 10 ezer HUF. A megújulóval ÁTLAG megspórolok 30%-ot, vagyis havi 3 ezer HUF marad a pénztárcámban, azaz évi 36 ezer.
Na, akkor hány hónap alatt jön vissza a teljes rendszer ára?
A kereskedők meg egy nagy csapdát rejtettek el a reklámban, leírják, hogy mennyi a megtermelhető teljesítménye a rendszernek és azzal is számolnak a megtérülést illetően. Pedig még az országon belül sem egyforma az egységnyi területre jutó napfénynek.
Aztán a mai világban azzal számolnak, hogy a gyártók 25 évre vállalják, hogy a 25. év végére mekkora teljesítménye marad a cellának. Szóval ezernyi HA, és minden a legjobban klappol, akkor 10 év múlva a pénzednél leszel. Igaz, hogy a fenti kép alapján a Sopronban élők csak 14 év múlva, de az most mindegy.
Ja, a fenti kép csak a sugárzást mutatja, a felhőelosztás már más tészta, de elárulom, a Soproniak még több felhőt is látnak az égen, mint mondjuk a Kecskemétiek. tehát kevesebb felhő mellett erősebben süt a nap az ország közepén, mint máshol, vastag felhőzet mellett kevesebb energiával.
Biztos van érv erre is, de innentől kezdve én fenntartásokkal hisztek el mindent, majd 25 év múlva visszatérhetünk erre.
De kívánom, hogy akár 5 év múlva hasznot hajtson mindenkinek, akinek van.
Én abból a pénzből inkább markolót vennék, hogy bunkereket építhessek az azt megfizetni képeseknek a vész esetére, az tutibb befektetés.
Nem tudom. Kéne valami leírás, hogy miből készült, szerintem máshogy csak próbálkozással megy. Mindenképpen olyan ragasztó kell, ami lágy marad, de ha mondjuk valami szilikonos összetevője is van az anyagának, akkor az már problémásabb.
A megújuló energia befektetésre SZERINTEM egyáltalán nem jó, néhány sötétzöldnek a lelke megnyugtatására talán. Elárulok egy igazságot, ha nem is titkot, akinek van pár milliója és nem örökölte, az azért rendelkezik annyi ésszel (ha már képes volt összegyűjteni) hogy egy relatíve hasznot nem hozó projektbe ne fektessen. értem én, hogy jönnek majd a nagy lózungok, hogy unokáink meg izé, de egy fecske nem csinál nyarat. Erre a megoldás máshol van.
Az áramszolgáltató sem örül a visszatáplálásnak, mert hálózati feszültségmentesítés esetén ezeket a fogyasztókat, akik tulajdonképpen termelők is egyben, megnyugtatólag le kell választani a hálózatról, mert az egy dolog, hogy kikapcsolják a leágazást, de meg kell oldani, hogy nehogy a másik irányból meg elkezdjenek áramlani az elektronok. És hát ahol ember van, ott hiba is van, vagy lesz. Szóval a hálózatra táplálás problémaköre elég nagy spektrum. Látszólag megoldható, persze, szóljatok a Kovácséknak a Kossuth utcában, hogy pénteken 10-14 között ne kapcsolják be az invertert, mert oszlopcsere lesz az italbolt sarkánál, tudod, a meglévő B-10-200-ast egy 400-asra cseréljük, de ez nem annyira rutinná vált eljárás még. Majd egyszer talán.
De ez csak a gyakorlati része, a másik az, amit említettem, hogy ebből haszon nemigen, pénzbeli biztosan nem. Ha valakinek annyija van, hogy az az egy-két miller elmehet nyugodtan, mert jól mutat a képviselő-választáson a zöld pártnál, hogy mennyire buzi az illető, arra mondjuk tökéletes.
Nem ez volt a kérdés, h miért térül meg, hanem h 10 v 20 év alatt...
nyilván a karbantartásra és invertercserére vonatkozó összeggel együtt..
+1 kérdés: mi van ha pillanatnyi fogyasztásod átlépi a termelt energia mértékét? beborul, mikro bekapcs, stb. Ilyen teljesen elműre kapcsol, vagy csak az mikro extra 2000 W erejéig?
Nem kell semmivel sem foglalkozni... Találni kell céget, és az mindent elintéz. Nekem, számlára 1.850.000.- volt a 3,75-ös rendszerem Fornius inverterrel 2014 novemberében. Egy hónap alatt üzembe is helyeződött a rendszer.
Azért térül meg, mert napközben amit termelsz, azt TE használod fel. Ha többet termelsz, mint amennyit használsz, az megy az ELMŰ hálózatba. Éjjel, amikor nem termelsz, az ELMŰtől kapsz áramot. Évente egy alkalommal leolvassák az ad-vesz mérőt. Ha többet adtál (termeltél), akkor kapsz vissza pénz (nem éri meg a herce hurca miatt!), ha kevesebbet, akkor a különbözetet kell az ELMŰnek kifizetned.
Nekem is van a medence mellett egy ferde tetős garázs, arra fog jönni a csőkígyó. Jó dolog ez az árnyékos medence (nem szeretek napon sülni, még vízben sem), de valahogy be kell szerezni a szükséges napenergiát.
Nekem ma 25 C lett, a 22-ből, 2 x 70 m szolárral. 400x211x57 cm 4,3 m3 -re töltve. Szerintem tegyél még legalább 2 kört,kérdés h a gyári szűrő bírja-e majd.
Na nekunk azert volt 31-32 fokos is iden...Pont ezert kaptam verszemet mert iden eloszor fordult elo h nem kellett mindig sziszegve bemenni a vizbe. Amugy nekem is fel1ig suti a nap aztan meg delutan 4-6ig, de ahol a szolar van ott kb mindig eri a nap. Ezert lenne jo valahogy megcsinalni jovore h akar szeptemberbe is bemenjunk mert nekunk ez a 24-25 fok nagyon hidegecske.
30m3, 3.6x7.2x1.2 m. Reggel 9től süt rá a nap, de csak 12:30ig, utána teljes árnyék a hatalmas fenyőfáktól. Szolár takaróm van csak, egyéb fűtés nincs.
Nektek hany fokos a medencetek? Nekunk egy 3m-es van es csinaltunk hozza egy 100mes KPE csobol solarfutest, de most h ilyen hidegek a estek nem tud felmelegedni a viz. Most is 22-23fokos. Jovore szeretnem meg hatekonyabba tenni ezt a futesrendszert (amennyiben ez lehetseges) hogy tobbet tudjuk hasznalni a medencet.
Van otletetek h mit csinaljak? Esetleg kibovitsem meg100m csovel a solar rendszert, vagy tegyek ala es fole valami muanyag v uveg lapokat h hatekonyabb legyen a melegites? Vagy barmi mas otlet? Elore is koszi
Ja, de elég szigorúak a szabályok, ha megkeresed és elolvasod, majd elmegy tőle a kedved. És fektess bele milliókat, hogy ha baj nélkül kibírsz 10-12 évet, akkor visszakapod a tőkédet mai vásárlóértéken.
Ez annak jó, aki cimbi és megnyeri a beruházást valamilyen pályázaton.
Mai viszonyok mellett a sziget üzemmód (nincs elmü) felejtős.
A standard, nem szigetesnél pedig az elmü általi visszafizetés is felejtős. Nevetségesen keveset adnak, számlaképesnek kell lenned, adóznod kell. Felejtős. Úgy kell méretezni, hogy nullára gyere ki az elszámolásnál. Pl ha pluszban vagy a vége felé, akkor elkezdesz vele fűteni, ilyesmi...
Ha nem sikerül megragasztani egy folttal, akkor még ne add fel. Bár nem vagyok biztos benne, hogy jól látom a sérülést, de talán két LPE :) csődarabkát be lehet dugni a sérült részbe.
Akkor ez nem független az elmű hálózatától? Magyarul nincs akkumulátor, hanem a többletet betermeled a hálózatba, és télen ugyan annyit kivehetsz amennyit betermeltél? Az esetleges többletet kifizetik?
Nincs itt az indexen egy ilyen topic? Mert érdekelne ez a téma.
A sracaim sikeresen kilyukasztottak a gyari Intexes solar szonyeget. Lehet ezt ragasztani sima PP ragasztoval? Van vkinek tapasztalata ezzel a szonyeggel?
Három éve van napelemem ez látja el a ház villamos szükségletét illetve a fűtés egy részét is.
Napelemes rendszer megtérülése 8-10 év aki mást mond hazudik, azaz 8-10 évre előre kifizeted a villanyszámlád, ezután fog pénzt termelni. A német tapasztalatok alapján a napelem 30-35 évig is gond nélkül müködik 8-10%-os teljesítményvesztés mellett, az invertert kell indőnként cserélni, javítani.
A legnagyobb kockázat az állai szabályozás esetleges változása (nyáron betermelek, télen használom).
1 fázisra max. 5000kW-os invertert engedélyeznek ami tapasztalat szerint kb. 5700kWh termel évente. Ettől nagyobb rendszerhez több fázis kell.
Ettől nem találtam még olcsóbb beszerzési forrás én is innen vásároltam:
Ebben az utólsó csavarig minden benne van. Sok cég csak a napelemet és invertert hirdet, mikor árat ad meg, de jelentős ktg. még a rozsdamentes tartó, túlfesz védelem, stb.
Hát, ha nem táplálok vissza az Elműnek, mikorra térül meg? Ha megy a mosogatógép/mosógép/porszívó ,sütés-főzés, akkor azért elég sokat használom az Elmü-t.
1.790.000 amit most dobtak be prosin, de még mindig marha sok idő a megtérülése... ELMÜ szarul veszi az áramot, féláron mint ahogy te kapod. Ha vmit cserélni kell, tovább nyúlik a megtérülés... 10 év alatt biztosan lesz újabb tech, ami hamarabb térül.
és nincs is bosszantóbb,mint amikor elkészül egy ciszterna,házi vízmű és 1 év múlva bejön a víz/csat. az utcába...
nekem is pont ekkora van tervben véve 2-3 éven belül, ezért kotyogtam bele. Csak azért írtam, hogy ezek szerint ma már csak minőségi táblát és invertert lehet kapni, mert mindegyikre rámondják. Még az olyan inverterre is, ami fele annyi, mint a másik.
Én hónapok óta részletesen körüljártam a napelemes rendszerek témát. Sok ajánlatot is kértem. Kollégám már építtetett ilyen rendszert, ő is sok jó tanácsot adott. Az árak sokat esnek évenként, így már 1,6-1,8 M bruttóért lehet 4kwh rendszert telepíteni, jó anyagokból, minőségi inverterrel.napelemes inverterrel.
Ha 20 kwh elfogy egy-egy nap, amikor felfűtés történik, az nem olyan nagy probléma. Sztem utána a szolártakaró és az EgérFogó fórumtársunk által javasolt átlátszó fólia megtartja a hőt. Ha 2 hetente kell felfűteni hidegebb időjárás miatt, és 12 hétig van felállítva a medence, akkor az hat felfűtést jelent. Én így számolok. Ha pedig olyan nyár lesz, mint előző évben, akkor szinte használni is alig kell. Nagyon hűvös nyáron, meg nem akarózik fürdeni, ahogy már mások is írták.
A 4kw-os rendszert már olcsóbban is hirdetik. Sőt, évente sokat esik az ára. Ha azt is belekalkulálod, hogy lakástakarék felhasználásával építed, amiben jelentős a támogatás, akkor még gazdaságosabb. Nem a medence fűtés miatt szeretnék, de már ezt is bele lehet kalkulálni.
Ez jól hangzik, de számoljunk: egy 4kW-os napelem rendszer kb. 2M huf. Ez olyan 15e havi villanyszámlát tudhat kiváltani, kb. 10 éves megtérüléssel, ha minden-minden optimális. Azaz, nyáron sokat töltesz vissza az ELMÜ hálózatba. Ha ezt azonban medi fűtésre használod,akkor nyúlik a megtérülési idő.
Itt egy táblázat, az Intex 3kW-s medencefűtéséhez.
Szóval nem biztos,h mindig fel tudod majd fűteni, vagy jelentősen túl kell mértezni a napelemet, de meg már nagyon nem éri meg.
Annyiban számíthat valamit, hogy majd amikor méretezed a napelemeidet, akkor érdemes figyelembe venned a villanyos fűtés fogyasztását. Napelemet túlméretezni jelen szabályozás mellett nem igen éri meg, alul meg érthető okokból nem érdemes.
Nekem volt... igazából amikor meleg volt akkor inkább hűtenem kellett a vizet, nem melegíteni. Amikor meg már jól jött volna hogy melegít, nem volt olyan meleg, hogy kedvem lett volna fűteni. Így már nem használom, a bubifólia bőven elég.
Akkor látom előnyét, ha a medence olyan helyen van, hogy nem éri rendesen a nap.
még új vagyok ebben a topicban, jövőre szeretnék medencét.
Egyenlőre a legkisebb 2,44 Bestwayben gondolkodom így szezon végén kiárusításban. Majd később ha nőnek a gyerekek váltanék nagyobbra.
Szeretném ha segítenétek az alábbi kérdésekben :
1. Medencefűtés
Olvastam, hogy a saját kivitelezés van itt túlsúlyban gondolom az ár miatt. Van valakinek esetleg tartályos napkollektora amivel a medencét fűti? Megéri a 75 ezer Ft érte? Vagy pénzkidobás?
Azért menetes, mert csavartam rá egy gyorscsatlakozót, így töltöm fel fúrt kútból slaggal a rendszert vízzel, illetve levegősödés esetén addig nyomom át a rendszeren a vizet, ameddig levegős. Nem kell légtelenítő csapokat beszerelnem ezáltal.. igaz kicsit tovább tart szivattyúval kinyomni a levegőt belőle :)
Nekem ilyen csap van a végén. Igaz nincs 6 méteren, de, nem engedi vissza ez sem a vizet, szerintem megoldás lenne a számodra. Ha elzárod a keringetőt, elzárod a csapot is.
Tudom, hogy nem vigasztal, de nekem vszínű sokat fog segíteni a tapasztalásod. Én garázstetőre szeretnék majd csövezést tenni, nem mértem, de érzésre kb 4-5 méter lenne a legmagasabb pontja (kb 30fokos szöget zár be).
A medencénkben bezöldült a víz csináltam rajta klórsokkolást s tettem bele pelyhesítőt is. Most szépen kitisztult s az aljára leülepedett a fehér fátyol szerű anyag. Mivel tudnám kiszedni az aljáról. Slaggal próbáltam kiszíni, de azzal az életbe nem érek a végére. Valami ötlet? (305-ös medencéről van szó)
Az abban az esetben lehet zavaró, ha túl sok van belőle (80-100ppm felett). Ezt amúgy relatív könnyű elérni a mindenféle tabletták által.
Az ajánlott érték felett ugyanis jelentősen csökken a klór oxidáló/fertőtlenítő ereje (ORP), lassabban öli meg a nekünk nem kívánatos baktériumokat, illetve bizonyos fajtákat túl magas érték esetén már esetleg nem is öl meg. Továbbá emiatt fátyolos vizet is okozhat. Ez az egész cya dolog viszonylag új téma, és ahogy ilyenkor lenni szokott, a gyártók nyomatják az anyagot mert óriási pénz van benne (és tényleg nagyon jó dolog), az egészségüggyel foglalkozó kutatók meg rohannak a dolog után, hogy akkor most hogy is van ez? Mikor milyen mértékben hasznos/káros? Milyen bacikat öl meg/nem öl meg a klór? Jól mutatja, hogy még kialakult konszenzus sincs a határértéket illetően, mert általában az ezt szabályozó országokban 20 és 80ppm között húzzák meg a határt a közüzemi medencékre. Viszont egy friss amcsi felmérésben több nyílvános uszodában 2-300ppm-es értéket is mértek, amit rögtön be is zárattak illetve vízcserére köteleztek, és mondjuk elküldték tréningre a személyzetet :)
Hangsúlyozom, ha rendszeresen kerül a medencébe friss víz, és onnan ki is kerül (nem párolgás útján!), akkor feltehetőleg nincs a vízzel semmi gond. További okos dolog, ha a sokkolás nem stabilizált klórral történik, hanem pl hypóval -ha van jó forrás hozzá-, mert így nem kerül bele további felesleges stabi.
Szóval itthon keveset hallani erről (bár az egyik komolyabb vízminőség elemzéssel is foglalkozó medencés cég vegyész alkalmazottja nagyon felvillanyozódott, amikor erről a témáról kérdeztem, ő elég sokat tudott róla :) ), de ez betudható annak, hogy így is elég 'félelmetes' dolog az otthoni felhasználóknak ez a sok dolog a medencével mint pH meg szabad klór, meg sokkolás, méregetés. Ők csak nyugodtan akarnak fürdőzni, bedobni a tablettát és kész, sztem a legtöbben még pH-t sem mérnek. Szóval simán fejfájást lehet tőle kapni, és meg is értem :)
Ha vkit viszont komolyabban/mélyebben érdekel, hogy miben is mártózik ő, vagy a gyereke, és hol tart ma a medencézés 'tudománya', akkor ez is egy elég érdekes téma, amire máshol már eléggé odafigyelnek.
Lenne egy kérdésem . Klórsokkolás után ,ha a mutató és huvelykújjam összedörzsöm a vízbe szinte tapad a víz . Ez normális vagy valami elkerülte a figyelmem .?
Köszönöm, akkor a válasz a klóramin (klórból+ammóniából); ezt méri az összes klór teszt, nem a (triklór)cianursavat. Akkor az a szabad klórba számít bele?
De akkor kit/mit zavar a túl sok cianursav? Azon kívül, hogy jó (lenne) róla tudni, mert onnantól nem kell a drága tabletta, csak a hipó.
A kettő valóban két teljesen külön dolog. Az egyik a stabilizátor (cianursav), ami azért kell, hogy az UV ne bontsa le 1-2 óra leforgása alatt a teljes klórmennyiséget. Klórtablettákban, 'gyorsklór' granulátumban, mindenféle 'szilárd' klórban ez benne van. Más formái pl a folyadék (hypo), vagy gáz, ezekben persze nincs.
A túl sok stabilizátor itthon nem nagyon foglalkoznak, még mérni sem lehet szinte semmivel. Sokadik cégtől próbálok hozzá terméket szerezni, de sikertelenül. Engem pusztán érdekel, illetve nyugati 'medencés nemzetek' tapasztalata szerint ezt is ugyanolyan fontos szemmel tartani, mint a Cl, pH, TA, csak jóval ritkábban elég (1 szezonban mondjuk 1-2x). Ha vki rendszeresen frissíti a vizet, akkor valószínű nincs vele amúgy teendő.
A kötött klór pedig a hipoklórossav és a különféle ammóniás nitgorének találkozásából ered. Ez az anyag is fertőtlenítő, csak szabad klórhoz képest jóval gyengébb, szúrós szagú, irritáló, ezért nem szeretjük. De előbb-utóbb lesz benne a medencéből. Eltűntetni valóban a törésponti sokkolással lehet.
Namost vagy méred ennek is szintjét, és így kontrollált lesz a sokkolás (lehet sokkal ritkábban kell, mint eddig), vagy az ökölszabály szerint jársz el, és pár hetente mérés nélkül beleöntöd a 10x mennyiségű klórt.
A tablettás kérdésedre idézem a választ:
"A tablettával a vízben lévő összes klór mennyisége közvetlenül mérhető olyan módon hogy a klór/DPD 1 tabletta mellé a küvettába beteszünk 1 db DPD3 tablettát. Az elszíneződés a vízben lévő összes klór mennyiségét mutatja. Ebből kivonva a megmért szabad aktív klór (DPD1 tabletta) mennyiségét megkapjuk a vízben lévő kötött klór mennyiségét mg/l egységben."
Szivatyú nem gond csak a kérdés hogy télen hogy engedem ki belöle a vizet?mert nem szeretném hogy szétfagyon.Medence 30éve készült 35cm betonfalal szigeteles max a föld.Takarni nem takarom de ha azon mulik akkor fogom.
Valamim ilyesmire gondoltam én is, de nálam nem vészes a helyzet, mert eléggé alul van a szívó ág. Az aljától max 10 cm-re. A beömlő is a vízszinttől 5cm-re van.
Mivel úgy tűnik a visszatérő vizoszlop tényleg képes összerántani a csöveket, én a helyedben nyomástartó szelepet tennék a visszafolyó ág végére vhova. Nincs más ötletem....:( igy a rendszeredben állandó nyomás maradna, viszont ezáltal víz is.
Nálam 3 m körül van a teteje ( egy kerti faházon ) de sohasem lapult össze az lpe cső. Nincs benne visszacsapó mert szivattyú a medence vízszint alatt van.
Skacok , a szívóoldali nyílásba egy kb 60 cm-es beleszoruló csődarab lesúlyozva lelógatva a medence aljától pár centire - és mindjárt a medence aljáról szívja a vizet ! Nekem alapból így megy a keringetés , alul ki fölül be jobban keveri.
Még saccolni is nehéz. Mindenekelőtt tudni kellene, hány fokot hül a medencéd éjszaka.
40m2 szép nagy felület, takarod rendesen éjszaka? Oldalt, alul van hőszigetelés? Csak az ökölszabályokat tudom ismételgetni:
- A legjobb fűtés a hőszigetelés és takarás.
- 60-80m cső óránként 300 literes átfolyással 3-6 fokot emel 300 liter víz mérsékletén, verőfényes napsütésben. Napi tíz óra üzemidővel számolhatsz.
Ebből már meg tudod határozni az igényeid és lehetőségeid alapján, mennyi csövet vegyél. Keress megfelelő helyet a medence közelében, ahol el tudsz helyezni ennyi csövet. Ezután keress egy szivattyút, ami képes a szükséges vízmennyiséget gazdaságosan átemelni a tervezett csőkígyórendszer legmagasabb pontján. Ha megvan a szivattyú, csak akkor vedd meg a csövet.
Megtenném, ha azzal a nyomás emelkedne. 6m tudtommal 0,6 bar körül van, szerinted emelkedne a nyomás?
A nyomást a szivattyú adja, az EasyPressII szabályozza: ha 1,7 bar alá esik, akkor bekapcsolja a szivattyút. (Nem kapcsolja be, csak akkor, ha kinyitom a csapot.)
Van egy 40nm-es medencém szeretnék csinálni szolár vizmelegitőt ahogy olvasgatam LPE 20-as csö a leg jobb erre.
Kérdésem az lenne hogy ha csiga formába hajlitom össze akkor télen hogy meg ki belőle a viz ha nem akarom leszedni a tetőről? /valaki irta hogy levegövel kinyomassa de akkor is marad benne viz/
Nekem a szivattyúra LPE csövön és fittingeken keresztül van kötve egy kerti csap a telek végében. 3 bar feletti nyomás mellett nem csöpög, évek óta így van.
Általában csak olvasgatok, de gondoltam egy közérdekűt megosztok. Az Auchanban van 16000-ért Intex automata porszívó. Legalábbis a soroksáriban volt még vasárnap. Eggyel biztosan kevesebb van, mert jól megleptem magam, ha már iskolaszerekért mentünk :)
Visszamosatással hogyan tudod szinte az egészet kinyomatni? A szívóági csatlakozó kb. a medence magasságának a felénél van. Ha a vízszint alá megy, már nem tudom használni a szivattyút.
Többek között ezért is vettem csővázasat, mert könnyebb kiszárítani.
Én a homokszűrőn keresztül (visszamosás állásban) eresztem le a vizet, addig is tisztul a homok. A maradékot lapáttal, és felmosóval kiszedem. Hagyom megszáradni saját lábán. Utána bontom.
A homokot átmosom még kézzel. Amennyire lehet kiszárítom, de tavaly nem sikerült. Vizesen raktam el, de semmi baja nem volt az idén.
Nyilván én sem kedvtelésből küzdök.A tetőig még el sem jutottam.Nyilván közben is volt/van használva a medi.
De bulldog típus vagyok és maximalista.
Sajnos, senki sem épített még LPE csőből olyan szolárt aminek a legmagasabb pontja 6,3+1,45=7,75 méter magasan van.
Én sem gondoltam arra, h ez gond lehet. Lépésről lépésre haladtam előre, mostanra jutottam el oda, h talán jó lesz, KPE idomokkal.
Az LPE-t kerti locsolórendszerekhez tervezték idomokkal együtt. Mi az ára miatt használjuk szolárnak. A kertben ha lelevegősödik, senkit sem zavar,ha kicsit csöpög , az sem. Itt viszont zártnak kell lennie.
plusz a 45 fokos tetőre való rögzítés...
Mindig van egy első. Most én voltam, de ha vki építeni akar majd 3 méternél magasabbra, örülni fog ezeknek az infoknak, ahogy én is nagyon örültem volna, rengeteg idő,pénzt,szaladgálást megspórolva. Vagy ilyen helyi adottságok mellett neki sem kezd és vesz elektromos fűtést.
Én szennyvízszivattyúval szoktam kinyomatni a vizet. 3 méteres a medi, egy óra alatt kiürül. A vége felé az alját fokozatosan emelem a szivattyú felé, hogy minden víz oda follyon, így a végére egy kis vödörnyi marad benne.
Felterítem ruhaszárítóra, tiszta vízzel lecsapatom (az alján lehet homok, falevél), 2-3 nap alatt megszárad.
1-2 hét és aktuális lesz a medence lebontása nálunk. Hogyan lehet leggyorsabban leereszteni a medencét?
A vázon hagyjátok megszáradni a fóliát? Ha belül már száraz a fólia, akkor valahová felakasztjátok, hogy az alja is megszáradjon összehajtogatás előtt?
A szivattyúból leeresztem, kirázom a vizet. A szűrőtartályból szintén leeresztem. A szűrőüveget ki kell szedni a tartályból, vagy maradhat benne télre?
Én az öntöző rendszernél voltam így. Rajz alapján mindent én csináltam, majd folyamatosan, ahogy változtattuk a kertet, változtattam a köröket. Szolárfűtéssel nem akarok heteket eltölteni.
mondjuk az érdekes nekem h kb 0.4 bar nyomáson üzemel s egy hét után mászik picit fentebb de akkor is csak max 0.7-0.8. Néha picit cseppen a bilincsnél de nem vészes
Az LPE idomok 4 bar nyomást el kell, hogy viseljenek, csöpögés nélkül. Ha csöpög, akkor a cső, vagy az idom selejt. A kialakítás olyan, hogy a csavar csak biztosít a szétugrás ellen.
A szolárszőnyeget is el kell helyezni, sztem a földre tenni nem célszerű azt sem, ahol gyerekek is vannak. Filagória zsindelyes tetején lenne a helye.
Öntözéstechnikai üzletben, ahol vásárolni szoktam, jó idomokat adnak mindig, nem szoktak csepegni.(igaz ezt csak az öntözőrendszernél próbáltam, amikor bővítettem a meglévő rendszert.)
Viszont a kész szolárszőnyeg sokkal jobban néz ki, és sztem ez is számít.
már az utolsókat rúgom, minden készen van, de nem tudom felvinni a tetőre,mert mindig vmi közbejön. Most éppen az, h KPE/LPE közösítőnél a sarokban, de csak ott,szivárog a víz. Már a 3. csatlakozót cserélem, beraktam nyomásmérőt, ás úgy látszik, ott vmiért a legnagyobb a nyomás. Biztos megvan a fizikája, de senki sem tudott még okosat mondani,csak h rosszul van szerelve. Hát nincs.
És ha vmit megoldasz, jön a következő. Már minden KPE csak a spirál+csatija LPE. Úgy látom 3M felett ez a LPE rögzítő idomok nem stabilak.
Most a legesleglegesleg utolsó próba jön, de már nagyon unom: CSAK KPE idomok lesznek a rendszerben, csak a spirál ,marad LPE cső.
Még az összeszívástól félek kicsit,mert azzal semmit sem tudok kezdni.
Egyszerűbb lett volna egy fűtőpatron. fix költség , 0 cső, 0 szívás.
Még mindig azon rágódok, amikor ez előkerül, hogy milyen külső hatások hozhatták létre azon a képen látható deformálódást az LPE csövön. A 6-7 méteres magasság önmagában kevés. Az is kétséges, hogy a hőmérséklet annyira megemelkedett volna, hogy annyira meglágyuljon a cső.
Egyébként ezt a méréses megoldást sokan egész egyszerűen azzal váltják ki, hogy mondjuk 2 hetente jól megemelik a klór szintjét, és kész. Ez működik. Csak épp adott esetben (kevésbé terhelt medence, fürdés előtti zuhanyzás, lefedés etc) ez a gyakoriság szükségtelen, de ehhez tudni kell mérni.
Nem kell bele kötött klór :) nem jó, ha van benne (de természetes, hogy előbb-utóbb lesz benne) mert az leegyszerűsítve az elhasznált klór (ammoniával kötésbe került klór). Az már nagyon gyengén fertőtlenít, és akkor van igazán klór szaga a medencének, ha ilyen van a vízben. Ráadásul bőr és szem irritáló.
Szóval ha 0mg/liter van a vízben, az a legjobb. Nem tudom mennyi az ami már tényleg nem túl jó (nálam még nem volt klór szag), de ha eléri a szabad klór felének a szintjét, akkor már érdemes lehet lépni. Ez tehát mondjuk ~0.5mg/liter.
Mérni úgy kell, hogy 5 csepp r0001 + 5 csepp r0002: ez megmutatja mennyi a szabad klórod.
Ezután erre rá még 5 csepp r0003: ez megmutatja mennyi a teljes klór. A kettő különbsége a kötött klór. Azaz ha az r0003 hatására nem lesz pirosabb a minta, akkor nincs benne kötött klór, örülünk.
Ha van kötött klór, és zavaróan sok, akkor jöhet a törésponti sokkolás. A kötött klór mennyiségének minimum 10x-esét kell hozzáadni szabad klórból. Kevesebbet nem szabad, mert ha nem éred el a töréspontot, akkor még több kötött klór keletkezik a vízben, és a helyzet csak rosszabb lesz.
Az ajánlások szerint ezt a dúsított klóros állapotot legalább 4 órán át fenn kell tartani, folyamatos keringetés mellett.
Na ja... A kiáramló víz még alá is mosta... Jelenleg teljes a káosz a kertben - és az időjárási előrejelzést elnézve úgy tűnik, iden már aligha fogunk lubickolni benne... :(
Az alap előkészítésénél a legfontosabb, hogy nem szabad feltölteni. Szigorúan csak elvenni a földből, mert a döngölés semmit nem ér, legfeljebb nedves homok esetén.
Életem első medencéjét vásároltam meg boldogan, de eddig úgy tűnik, keményebb dió, mint gondoltam... megcsináltuk az alapját, felfújtuk a karimát (nem is egyszer - szerintem ereszt!), de mire ment bele víz is, addigra megdőlt az egész, és most a kert úszik helyettünk!
A visszacsapó szelep a szivattyú elé, a szívóágba tartozik. A szivattyúban (és előtte) kell a víznek megmaradni, hogy beindulhasson az áramlás. Ezért is kell a szivattyút a vízszint alá helyezni, hogy soha ne ürülhessen le.
25mm KPE csövön megy fel a víz 6,5 méter magasba, majd onnan vissza. A szivattyú toló ágába teszek egy visszacsapó szelepet,h ne folyjon vissza a víz ha megáll a szivattyú. A kérdés, h van-e értelme a visszajövő ágba is? ,(szerintem nincs)
De ha leáll a sziv. akkor a visszatérőből simán lefolyik a víz, mivel 0,65 Bar nyomáskülönbség van a fent és lent között,vagyis a gravitáció miatt elvileg a fele vizet le fogja engedni a visszatérőn, ill. a puha LPE szakaszokat össze fogja szívni. (solar)
Nem értek hozzá, de szerintem a növény levelétől baja senkinek nem lesz, a belehullott bogártól sem. Ha a Bükk környékén élsz, akkor ott kurva sok bogár van meg nagyok is (voltam Recsken, azt hittem, hogy valami más bolygóra kerültem), de az én lakóhelyemből kiindulva mint átlag, a bogármennyiség sem lehet olyan, hogy egy nyeles hálóval ne lehetne leszedni kb 1-2 perc alatt a 90%-t. A sarkokkal van a baj ugye...
A madárkula más tészta, de nekem az meg nem volt még soha, vagy csak elkeveredett. A sima UV álló mez. gaz. fólia légréssel teljesen jó, ár/értékben meg verhetetlen.
A vizedet minimum 2* vagy 3* fordítsa körbe egy nap alatt elfogadható üzemórával. Ha 7m3, akkor 14 m3-t forgasson meg kb. 3-4 óra alatt elosztva, ez az én véleményem, tehát egy kb. 4 m3 teljesítményű az már jó minimálisan.
Persze a folyamatos keringetés lenne a tisztaság miatt a legjobb, de a legjobban is hűl a víz, ezért kell egy egészséges kompromisszum.
Szerintem.
Ha meg 4 m3-es a szűrőd, akkor meg pláne ne vegyél nagyobbat.
Szolártakaró, és felette átlátszó UV álló, mezőgazdasági fólia, körben gumipókkal rögzítve. Nem kell a teljes hosszra gumi, elég a két szélső darab, a többi lehet kötél. A lehető legvastagabb fólia, jobban bírja a gyűrődést, tartósabb.
Idén már két hét a nyár számunkra. Le is fogom ereszteni a vizet augusztus utolsó hetében. Jövőre majd megoldom.
Nálunk van egy nagyon jó öntözéstechnikai bolt, jó árakkal. De vszínűleg veszek kész, 3 négyzetméteres szolárszőnyegeket, 3 darabot és azokhoz már csak egy szivattyú és pár méter cső kell.
Egyenlőre nem vettem. Fontosabb a víz tisztasága. Van a közelben egy Japán akác, és millió bogár a levegőben. Azt olvastam, hogy szolártakaró használata mellett ezek és más szennyeződések(madárpiszok) könnyen belekerülnek a vízbe. A fiamnak van egy betegsége, ami miatt nagyon gyenge az immunrendszere. A víz tisztasága a legfontosabb számunkra.
Esetleg vehetnék méterre szolártakarót, és úgy vágom ki, hogy a szélei legyenek a medence szélénél felhajtva, hozzásimulva a széléhez. Jó megoldás lenne?
Ma be akartam menni hűsölni a medibe de 32,5 C-os volt. Aztán mégis tökjó volt, hogy meleg volt a víz amikor gyorsan lehült a levegő, addig maradtunk, míg az eső ki nem zavart minket. :-)
Nekem még régebben, kb. 1,5 hónapja feltöltve a medencém, de még én nekem sem kellett visszamostani. Nézem rendszeresen a nyomásmérőt de a zöld sávban mozog. Ez is az egyik előnye az üvegnek. :-)
Kicsiati, az jött le nekem, h a TA szintet 100 körül kell tartani.
Én nem tudom 256 alá vinni.
De Bastardo szerint nem is baj.
Mondjuk a kútvízben magas a TA, míg az esőben kevés. Én azt hittem, a kútban magas az oldott ásványi tartalom, ezért jobb esővízzel locsolni, mivel az telítetlen , ezért a tápanyagot fel tudja venni, és lejuttatni a gyökérzethez.
Azért az az 1-2 közötti érték nem olyan nagyon sok ám. Egyesek egyenesen 3ppm-et is javasolnak.
Mérni én Taylor elemzővel szoktam, ami pontos, kényelmes. Az óceán másik felén olvasmányaim szerint kb mindenki ezt használja, még a hivatásosak is.
Itthon egy alap készletet kapni belőle, ami kb elég. Illetve érdemes még hozzá venni egy R-0003as reagenst, és akkor már kötött klórt is tudsz mérni. Pl itt lehet kapni:
Értem. Mondjuk ebben az évben nekem is inkább kifelé kellett engedni a sok eső miatt.
És én sem mérek manapság. Ebben az évben két-két szem tablettával kezdtem a teszterben, mondjuk mostanra el is fogyott, de nem biztos, hogy venni is akarok már ebben az évben.
Én sem foglalkoznék vele, ha a klór 1-2 között van. Max. lezuhanyoznék a végén. De amikor nem fúj a szél, hagyd nyitva, bogárból gondolom nem köbméterszám megy bele, légmozgás híján más meg nem nagyon megy bele.
Tudod, évek alatt már kialakult a rendszerem. Úgy kezdtem ahogy a honlapon le van írva, de már ezen túlléptem. Csak akkor mérek ha úgy érzem, hogy kell, visszamosatni szoktam, az megy a locsolóvízhez. Pótolni esővízzel szoktam, amivel a TDS-t csökkentem. Télen a vizem marad, nem engedem le, de nem is lehet. Mivel a TDS alapján friss a víz, nem is cserélem le.
4 hete van feltöltve a medencénk. Egyszer sem "kellett" visszamosatni a homokszűrőt, ami üveggel van töltve. A PH mínusz segítségével, le tudom vinni a PH-t 7,2-7,4 közé. Viszont a klórt mindig magasnak jelzi(1-2 közötti) a színskála szerinti szintmeghatározó. A medence feltöltésekor kapott klórsokkot az előírtak szerint. Azóta csak klór kombi tabletta van a medencében, az adagoló egy nyílásnyira van nyitva.
Ha nem használjuk a medencét, akkor le van takarva. Tudom, ha nem lenne, a klórszint hamarabb csökkenne, de akkor a sok bogár, levél okozna problémát, így inkább takarjuk. Mivel lehet még csökkenteni a klórszintet? Milyen műszert ajánlanátok a klórszint mérésére?
Ismerősöm szerint nem probléma az 1-2 közötti klórszint, jobban fertőtlenít. :) Ha nincs rá allergiás panaszunk, ne foglalkozzak vele. Mi a véleményetek erről?
Így igaz. Ha rendesen be lehet állítani a pH-t, és nem is okoz gondot a vízkövesedés, akkor nem kell vele foglalkozni, bajod nem lesz tőle, pancsolni kell, és kész. Csak ha vmiért egyre több gond van a pHval és a vízkővel, akkor érdekes tudni hogy lehet orvosolni, és miért történik ami.
Én azt gondolom, hogy a TA "csak és kizárólag" a PH elmászása miatt érdekes. Ezért kell méregetni. Más, szervezetre káros élettani hatása nincs. Mivel a magas TA szintnél a PH felfele mászik ebből (legalább is számomra ) magától értetődik a kérdésedre, (Szóval ilyenkor mit csinálsz, hogy megint magasabb legyen a pH, amit megint savval visszaállítasz, ezáltal tovább csökkentve a teljes lugosságot? amit meg is válaszoltál) a válasz: Semmit. Fürdőzöl, élvezed a nyarat amíg lehet. Ha jól "kipancsoltad" magad, esetlegesen a gyerekek jót játszottak a medencében, estére a PH is ismét fel fog mászni, így hát jöhet ismét a savazás. Nem kell ezt (szerintem) túlspillázni
Még egy apró magyarázat a levegőztetéshez: a magas TA a vízben levő karbonátok/bikarbonátok miatt van. A sósavat hozzákeverve (H+ ion) a bikarbonátból szénsav lesz, ami ugye széndioxid+víz. A TA a bikarbonát megszűnése miatt csökken, a pH pedig a H+ illetve széndioxid megjelenése miatt. A széndioxid a vízfelszin felkeverésével, sprickolásával jóval gyorsabban távozik, így a pH megint emelkedni fog.
Szóval olyan szerintem nincs, hogy nem viszi le a TA-t a sósav. Csak idő és mennyiség, és időnkénti méregetés kérdése.
Illetve még annyi, hogy ha az ember nem siet, és nem akar sprickolni, akkor előfordulhat, hogy szép lassan magától is emelkedni fog a pH (nálam pomt ezt csinálja). Ekkor újra beveti a savat, és előbb utóbb esnie kell a TAnak, de elég lassan, fokozatosan.
Hát 6.9 alá már ne savazd. Kicsit utánaolvastam ennek, hogy mi a teendő ilyenkor.
Elvileg a magas TA esetén savazni kell, ez eddig világos. Ekkor a pH is esni fog, és 7 alá nem igen kéne csökkenteni. Ekkor még a TA lehet, hogy közel sem csökkent eleget, de a pH már alsó limiten van. Ha ekkor ismét növelnéd a pHt mosószódával vagy szódabikarbonával, akkor megint adnál a TAnak is.
Szóval ilyenkor mit csinálsz, hogy megint magasabb legyen a pH, amit megint savval visszaállítasz, ezáltal tovább csökkentve a teljes lugosságot?
Erre egybehangzóan azt találtam, hogy szellőztetni kell a vizet ('aerination'), hogy ezáltal co2 távozzon a vízből. Ezt pl felszín felé irányított fúvókával ajánlják.ha nincs kéznél épp egy kis szökőkút :). Ez pH növekedést okoz, amit lehet újra savazni. Állítólag ez jól működik de több napos, inkább hetes procedúráról van szó.
Nem tudom van-e annyi bajod a TAval, hogy megérje megpróbálkozni vele.
Én is, csak én most kénsavat. Vagy salétromot, nem is tudom, mi a rák van a kannában, pedig el is akartam belőle adni. Nem foglalkozom a dologgal, nagy víztömeg és deciket öntök bele, ha nem arzén vagy cián akkor sok vizet nem zavarhat ekkora mennyiség.
De írtam, ha magas a TA-d, addig az oldott anyagokkal reakciózik ahelyett, hogy levinné a pH-t. Nem tanácsképpen, de kíváncsiságból megnézném, hogy mi van, ha 7,0-ig leviszem egy mennyiséggel, hogy utána a relatíve nagy mennyiségtől mi történik. Baj biztosan nem, a 7,0 pH is jó, szerintem annak kell történnie, amit mindenhol írnak, hogy ha megy is felfelé, akkor lassabban kellene.
Én csak azt tudom leírni, hogy nekem eddig semmilyen problémám nem volt. Azt azért kihangsúlyoznám, hogy én SOKKOLÁSRA használom, a tabletta ott figyel az úszóban. Hetente egyszer, amikor vagy az idő, vagy nem használom a medit, akkor hypózom a vizet.
Most megnéztem egy "háztartási" hypo adatlapját, az van ráírva, hogy <5%, vagyis 1% vagy 4,9% ami azért mégsem mindegy.
:-)
Szennyezés: nátrium-hidroxid (lúgkő, marónátron, nátronlúg, ahogy tetszik) 0,5-2%, gondolom ez a teljes mennyiségre igaz. Ez mondjuk az üveggel is reakcióba lép, mit nem lehet olvasni a neten! E524 élelmiszer adalék.
Értem én a dolgot, tudom, hogyan kéne viselkednie, de egész szezonban sósavazok (20%), és még mindig mászik. De addig rohadtul nem zavar, amíg néha jobban meginnám, mint a csapvizet... :)
Igazából azt nem tudom, hogy ha veszek sarki boltban klasszik hypót, abban nincs-e esetleg más is, aminek nem kéne ott lennie, de a gyártástechnológia miatt belekerül, mondván hogy mondjuk felmosásra szánják, nem fürdőzésre. Valójában nem tudom, csak kérdezem. Mert profi medencés boltoknál a legkisebb kiszerelésre (25l) is azt mondják nagy tisztaságú, medencébe alkalmas hypo.
Csökkenti, de nem úgy, hogy leviszi és ott is marad a pH. A TA miatt visszamegy, de a savval történő kezelés miatt LASSABBAN és KEVÉSBÉ. Például magas TA mellett egy nap alatt 0,6 egységet, savval történő vízkezelés után 2 nap alatt 0,4-et. De ez csak példa. Aztán egyszer csak beáll, ami persze nem igaz, de jelentéktelen mértékben változik, persze más hatására mehet, de én most csak ebből az egy szempontból nézve példálóztam.
Igen. Néha kapok a helyi vízműves embertől 96%-ost, de az ritka. A bolti hypo literje 75-80 HUF, nekem megfelel. Persze nagyon egyszerűen hozom meg az ítéletemet róla: nem zöld a víz.
Nem tiszta? A kérdésedet nem értem, bocsi, arra gondolsz, hogy van benne szennyeződés?
Addig öntsd bele a savat, amíg a pH a kívánt értékre be nem áll. Lehet itt a TA értékre - és bármire - hivatkozni, amíg 7,2-7,4 körül nem lesz a pH, addig nem nagyon látok és tudok mást. Amíg nem lesz annyi, addig szinte felesleges a klórt beletenni.
Mondjuk az UV-C az megöli az állatokat szerintem 8-as pH-nál is, de szerintem nem így akarod te sem üzemeltetni a medencét.
Vehetsz medencés pH csökkentőt is, azzal sem jársz jobban, csak drágábban.
Egyébként ha magas a TA-d, a sav úgy is a magas TA-val összefüggésben álló magas, oldott ásványi anyagokkal lép reakcióba, tejhát több sav kellene, mint ahogy a kalkulátor számítása alapján a medenceméret és a benne lévő víz mennyisége ezt indokolja. Tehát ha normál a TA ugyanannyi sav jobban mozgatja a TA-t mint a magas TA-val bíró csapvíz.
A bolti 5-15%-os én ezért kerülöm és veszek tömény kénsavat vagy salétromsavat, amihez hozzájutok. De elárulom, ha akkumulátor savat veszel, árban nem rosszabb és annak azért egyenletes a töménysége.
JanFan: nem mérem a TA-t, mert nincs mivel, de gondolom, hogy magas.
Ha 8 feletti a ph akkor szoktam azért bele savat önteni. A sósav állítólag csökkenti a TA-t, de nálam ugyan nem történik semmi, a ph visszamászik mindig, aztán 7.8-on kb beáll, nagyon lassan megy felfelé. Gondoltam arra, hogy lehet a kombi tabletta miatt?? Abban van ph stabilizátor a papír szerint, fogalmam sincs mi az :)
8 felett nem csak a fertőtlenítő hatásosságának csökkenése miatt nem szerencsés a helyzet (8as pHnál a hipoklórossav nagy része hipoklorit-ionná alakul, ami sokkal (kb negyede annyira) kevésbé fertőtlenít, mint az előbbi), hanem a vízkövesedés miatt is. Ha nehezen akar működni a pH csökkentése, az meg a úl magas TAra utalhat, mert ilyenkor nagy a víz savlekötő képessége, és első körben a ph csökkentésére hozzádott sav az ásványi anyagokkal reagál, és a pH-d nem csökken csak eleinte nagyon lassan és kis mértékben.
Nekem állandó jelleggel 7.8-8 a Ph, ha beleöntök egy kis sósavat akkor lemegy egy órára kb. :D de mivel a víz tök faxa, így nem zavar. Szerintem az UV mellett nem kell annyira figyelni a dolgokra, ezért szeretem nagyon. :)
Csakhogy ugyanannyi pH növeléshez sokkal több kell a szodabikarbonátból, mint a mosószódából. Ennélfogva nagyobb mértékben emeli a TA-t. Ha ez a cél, akkor okés.
Korábban ugyanezen a fórumon azt a javaslatot olvastam, hogy jó lehet bele szódabikarbóna is, meg a mosószóda is, ami éppen itthon van... Amikor nekem volt rá szükségem, szódabikarbónát használtam, nekem az is segített, felvitte a ph-t.
8 fölött van a ph és 200 fölött a TA. 4,5m3-es a medence, 1 liter 5-15%-os sósav ment bele (ezt kaptam csak), ph kicsit moccant lefele (amennyire szín alapján el lehet dönteni), holnap még veszek sósavat és öntök-mérek 3-4 decinként. Ivóvízzel lett feltöltve tegnap, uv-c szűrő és homokszűrő van.
A sósav a pH-t AZONNAL "leviszi" elkeveredés után.
A pontos adatokat valóban tudni kéne, de mivel a sósavat úgy sem tudod megmérni, ezért megint leírom a menetét. A kalkulátotrral (én nem használom, de itt valahol megtalálod) saccra kiszámolhatod a szükséges mennyiséget. Ha pont annyi a bolztban vásárolt sav, mint ami rá van írva, akkor elvileg pontosan is számolsz. Mindegy.
Tegyél bele mondjuk fele annyit, de előtte mérsz pH-t, belerakod a sósavat, elkeveredés után mérsz megint. A kapott értékből sima általános iskolai matematikai műveltséggel aránypár számítással kiszámolod, mennyi sav kell még bele.
Pl: x mennyiségű vízbe belarakott y sósav levitte a pH-t 0,2 egységgel, de neked 0,4 egység kell, akkor nyilvánvaló, hogy még ugyanannyi kell bele.
A TA-val SZERINTEM csak úgy foglalkozz, hogy a TA értékének a magassága úgy is a pH mozgását eredményezi. Azt meg savval kezeled, tehát ha nem tudod a TA mértékét, de mozog gyorsan a pH-d felfelé, akkor szinte biztosan a magas TA okozza, így mehet bele a sav. Egy dolog biztos kivétel, ha hypo-t használsz klórsokk helyett mint én, mert a hypo Na tartalma az égbe lövi egy percen belül a pH-t. Tehát a magas TA és a hypo a pH-val ugyanazt csinálja: megemeli. De gondolom a saját medidnél csak tudod, ha hypo kerül bele, úgyhogy ez elvileg nem lehet gond.
Nem beszéllek rá, én évek óta így csinálom, nekem bejött, nem zöld a víz, nem maródtam bele a vízbe, nem piros a szemem, nincs átható hypo szag a medi mellett, úgyhogy működik.
Igen, párhuzamosan zárni a szívó oldalt, az jó lehet. A homokméret meg olyan, ha kicsi átjut, ha nagy, nem szűr annyira. Próbáld meg úgy, hogy nem csappal csökkented a keresztmetszetet, hanem egy szűkítővel, és a szűkebb keresztmetszet hosszával lehetne talán "hangolni" a cuccost. Biztosan így lehet, mert nekem pár éve még a kék, harmónikacsővel volt összekötve a rendszer, aztán áttértem a flexi nyomócsőre a ragaszthatóra, sokkal nagyobb lett a nyomás, vagyis pontosabban nem veszett el annyi nyomás. tehát a cső átmérő, hossz, belső kiképzés is sokat számít, nem kell csapot venni. Mondjuk annak van egy nagy előnye, hogy azzal 0-100 között tudsz variálni.
Nem jobb sajnos, mert nekem az akna a medi mellett van, ami belefolyt és a nem lebetonozott alján kifolyt, az ment a medi alá...
Amúgy én is olyan csavaros tömlőt kaptam, de most a jövő idényre átépítem fix csövesre és kész.
A motor bekapcsolás után ment egy fél percig, aztán levágta a ÉV-relét, levettem a kapocstábla fedelét, fújattam hőlégfúvóval, de aztán hoztam áramot olyan konnektorból, ami nincs rákötve az ÉV-relére és bekötöttem egy gyors ellenállás mérés után. Frankón beindult, járt vagy két órát, addigra úgy gondoltam, eléggé felmelegedett,m hogy kimenjen a vízpára és így is volt. Visszakötöttem az ÉV-relére és jó is. Azért holnapig nyitva hagyom a motort, utána lezárom.
Nem. Tulképp nagyon keveseknek kell használni. Csak a klór stabilizátlan formáihoz ajánlott. Hypo, vagy sóbontós megoldások. A tablettás/granulátumos klóros megoldások mind tartalmazzák ezt az anyagot. Egy óriási üzletág épül erre az anyagra, mert ezt tette lehetővé az otthoni kénylemes, biztonságos és relatíve olcsó medencefertőtlenítést. Az egyetlen gond vele, hogy marha stabil, és csak gyűlik a vízben. 80-100 ppm felett már csak gondot okoz. Egyetlen lehetséges szabadulás tőle a rendszeres részleges vízcsere (a párolgás sajnos nem segít, csak a kilocsolás).
De itthon ez kevéssé imsert dolog (én egyszer megmérném, de nem kapni itthon hozzá semmit. Az amcsi boltok tele vannak vele, csak nem szállítanak ide vmiért)
Magyarán cianursavat a klórelőállítás módjától függetlenül mindenkinek javasolt lenne használni, aki klórral fertőtlenít... mindig tanul újat az ember...
A kulcsszó: klór stabilizátor. Ezen a néven több medencés cég is forgalmazza a Cianursavat. Az Aquashop nagykerben van is raktáron de ők nem foglalkoznak kis vevőkkel, viszont országszerte vannak partnereik akiknél be lehet szerezni. Az itteni medencés cég sem rendelt még soha ilyet, de ha legközelebb rendelnek hoznak nekem ilyet, szóval a beszerzés megoldott.
Én még sosem sósavaztam, igy majd vki kijavít/kiegészít aki igen:
ahhoz hogy tudd, hogy mennyit kéne beletenni tudni kéne a sósav koncentrációját, de legaláb azt hogy mennyi a pH. Az hogy a csík szélén van -nekem legalábbis- nem mond sokat. Ha van még ilyen mérőd, akkor azt meg tudod tenni, hogy raksz a medencédbe 1 deci (10m3 és 7.8as pH esetén, 100as mellett) 30%os sósavat. Ez kb 7.4-re viszi le a pH-t. De ha nem 10m3es a medencéd, nem 100 a TA, nem 7.8 a pH, nem 30%os a sósav, már más mennyiség kell.
Amit tehetsz, hogy kevéssel indítasz, befolyóhoz szép lassan beadagolod,vársz amíg elkeveredik, és újra mérsz, majd tanulságot levonsz. Számok nélkül nehéz ennél többet mondani.
a tömény klórral meg semmi szín alatt nem érintkezhet a sósav. Saját felelőségedre....
