Persze, 100% biztonság azért túlfolyó nélkül nem lesz, mert rakhatsz az edény mellé egy nedvességérzékelőt is, vészhelyzeti leoldónak, de mi van ha az is elromlik?
A felső túlfolyót sajnos nem tudom megoldani, ill. elvezetni az akár több ezer liter vizet. A riasztó szintén nem megoldás, mert ha nem vagyunk otthon hiába riaszt. Mondjuk a vége ugyanaz lesz mint az én kontár megoldásomnál, a víz kifolyik a tartályból, eléri a kifolyó ágra kötött szivattyút és zárlatot csinál, a Fi vagy kismegszakító leold. Csak addig már 2-3000 liter víz lesz a földbe süllyesztett vízszigetelt aknában. A második vízszintfigyelőnél én is gondoltam rá hogy nem földet és nullát hanem NC re kötöm és az előző NO val sorosan, de itt is lehetséges, hogy a második figyelő korábban romlik el és akkor is ömlik a víz.
Amit írtál szinérzékelőt jó ötlet, ahogy látom az mechanikus, egy hibaforrással kevesebb, de ahhoz hogy lebontsa a mágnesszelep táplálását megint egy NO relé kell, ami ha korábban elromlik egyrészt nem tudok róla másrészt ömlik a víz.
Ha nem lehet, akkor legfelülre egy lrnv51s42 szintfigyelő, amit meg kell relézni, és egy riasztást indít, vagy egy szivattyút, vagy egy nyitóérintkezőn keresztül lebontja a mágnesszelep vezérlését.
Szeretnék segítséget kérni, nem szakmám a villanyszerelés.
A probléma: Van egy henger alakú műanyag víztartály, amibe hálózati víz csordogál. a befolyó ágra került egy alap esetben zárt mágnesszelep. Egy HRH 5-24-240 folyadékszint relé figyeli a vízszintet, ha majdnem tele a tartály elveszi az áramot, mágnesszelep lezár, hálózati víz befolyása megszűnik. Mivel a tartály teteje nem zárt csak egy fedő van rajta, szertném atombiztossá tenni, hogy a fogyadékszint relé esetleges meghibásodása esetén ne öntsön ki a tartály és árassza el az aknát.
Pusztán elméletben gondoltam egy második folyadékszint figyelőre 10 cm-rel feljebb az előzőtől, ahol a relére a fixre kötött földet és nullát kötöm, így az eredeti relé meghibásodása esetén ez lecsapja a Fi relét, mágnesszelep lezár én látom, hogy gond van hiszen a kifolyón nincs víz és utána tudok nézni. De egyrészt nyílván ez egy kontár megoldás lenne és meg ráadásul nem is atombiztos, hiszen ha ez a második folyadékszint relé korábban meghibásodik arról nem fogok tudni és a tartály ekkor is kiönt.
Tudna valaki segíteni, hogyan lehet ezt megoldani profi módon?
Node... Semmiféle kötődobozról és csupasz vezetőról NINCS SZÓ !!!
--- Egy plafonáttörésról van szó duplán szigetelt (erek+köpeny) kábellel. és Ennek a kábel átvetezetésnek a LÉGZÁRÓ tömítéséről a plafonba fúrt lyukban...
Aki erre azt mondja, hogy elektromos célú az ilyen tömítés az egy nagyon hülye okoskatörp, szerintem.
"Azonban NEEEEM elektromos célra lesz használva...."
A padlásra induló gégecsövek valószínűleg vezetékekkel és wagókkal telezsúfolt kötő- és szerelvény dobozokból fognak kiindulni. Gondolod, hogy a szabvány szerint ez NEEEEM elektromos célra történő felhasználás?
"Hanem légzárásra, nahát! ... nyomok bele egy kis dagadós PUR habot osztjóvanaz"
Az olcsó (nyitott cellaszerkezetű) purhabokat nem tekinteném sem légzárónak, sem tűzállónak. Talán a gyártójuk szerint sem alkalmasak.
A zárt cellás purhabok viszont jó légzárók, de valószínűleg tűzvédelmileg tilos pl zsúfolt kötődoboz belsejében alkalmazni.
Talán létezik tűzálló purhab ami ejó légzáró IS. Amilyen szerencsénk van, az meg biztosan vezeti az áramot :)
"Nem emlékszem, hogy akárcsak nedvesnek láttam volna a cserepeket fölötte"
A párás lakáslevegő amikor télen a padláson lehűl, akkor pirinyó vízcseppek csapódnak ki belőle (aeroszol) ezek nem felfelé szállnak, hanem lassan lefelé, folyamatosan nedvesítve a padlás padlóját néhány négyzetméteren. Ez a kis nedvesség pár nap alatt elpárolog onnan, ezért bármikor felmásol, mindig éppen száraznak látod a felmenő cső környékét.
"Itt már van szmötyi, a búra, és benne a ventilátor elég rendesen be tud dzsuvásodni"
A zsírszűrő olyan levegő-labirintus, aminek hideg falára rátapadnak a levegőben szálló zsíros vízcseppek. Tehát egy jó vastag zsírszűrő után a levegő nem (vagy alig) tartalmaz zsírt.
A legyek ellen a szellőzéstechnikában létezik sokféle rovarrács. De ha van a közeledben méteráru/szövet bolt, akkor kipróbálhatsz egy darabka tüll-t is (mondd az eladónak, hogy balett-szoknyát akarsz magadnak csinálni :)
A szellőzéstechnikában léteznek NAGYON könnyű visszacsapó szelepek is, amelyet a ventilátor levegő áramlata tart nyitva. És akkor nem kell a legeknek folyton kézzel nyitogatni a cső végét.
"a zsírgőzt vagy legalábbis a legnagyobb részét megfogja a lemezbúra"
Ha a tűzhely feletti kürtőt lekened víztaszító anyaggal, akkor le fog csöpögni róla a zsíros víz. A zsír a tűzhely felett látható gőz nevű icipici vízcseppekben utazik, ha ezt a vizet elkapod, akkor a zsírt is elkaptad.
Gondolom elszívótól függ milyen a szűrés kialakítása.
Nekem van a beszívónál egy papírszerű síkszűrő, amit illik cserélgetni, ez megszűri a mechanikai anyagot. A ventillátor előtt meg egy aktívszén szűrő, ami meg a szagot köti meg. Ezt is cserélni szokás. Ha nincs ilyen bennük, akkor valóban hordhatja a dzsuvát kifelé.
Anyámnál, egy régi építésű családi házban (Horthy kocka, mert Csermanek János még gombokkal játszhatott annak idején) a fürdőszobában és a konyhában is van külön-külön, ventilátoros szellőzés. Úgy a '70-es évek vége, vagy a '80-as évek eleje óta, szóval nem mostanában készült.
A fürdőszobai a padlástérbe torkollik, ahol a cserepek alatt fólia van, szóval arról nem jár a levegő. De a két tűzfalon van két-két nyitott szellőző nyílás, úgy egy tégla széles, és kb. három tégla magas, szóval a szokásos. Soha nem volt vele gondunk, se télen, se nyáron, akár be van kapcsolva a ventilátor, akár nem. Időzítős amúgy, valami 3-4 percre állítva, retyózáskor, meg zuhanyozás után szoktuk benyomni, meg amikor szellőztetés van. Nem csöpög vissza, nem rohasztja a padlást. A kialakítás a legegyszerűbb, szellőzőrács az oldalfalban a plafon alatt kb. 30-40 cm-re, utána függőlegesen fel egy kb. 110-120 mm-es cső a padlástérbe, a plafontól kb. 120-130 cm-re van a vége, és ott egy ventilátor, ami húzza az ájert. Ablakventilátornak, vagy minek árulták annak idején. Ja, nincs fedele, állandóan nyitva van, és jár a levegő. Nem emlékszem, hogy akárcsak nedvesnek láttam volna a cserepeket fölötte.
A konyhai az már babrásabb. Ott nem csővel, hanem egy kb. 20-20 cm-es négyzetes lemezcsővel van megoldva a kivezetés. A tűzhely fölött pedig a tűzhely lapjának megfelelő méretű gyűjtőbúra van. Itt ugyanolyan a ventilátor, mint a fürdőszobai, de itt a búrába építve, és kifelé fújja a gőzt. Itt van zsalu is, mert a cső a szabadba nyílik. Egyszerű csapóajtó a kivezetés udvar felőli végénél, alapesetben a saját súlya lezárva tarja, de belülről egy tolórúddal ki lehet nyitni, amikor bekapcsoljuk a ventilátort. Itt már van szmötyi, a búra, és benne a ventilátor elég rendesen be tud dzsuvásodni. Mondjuk elég látványos télen, amikor be van kapcsolva, és fújja kifelé a gőzt, olyan mintha egy oldalkémény lenne. Kinti rész nem tudom mennyire zsírosodik, mert a fenének van kedve oda felmászni, de lentről nem látszik. Szerintem a zsírgőzt vagy legalábbis a legnagyobb részét megfogja a lemezbúra, ott csapódik ki. A többi meg a szomszédnál.
Egyre azonban nagyon kell figyelni a konyhainál, mivel közvetlenül a szabadba nyílik, nagyon könnyen bejönnek a legyek. De szinte kizárólag akkor, ha húsos kaja készül, gyümölcs, tészta nem érdekli őket. A megoldás az, hogy csak akkor nyitjuk ki a csapóajtót, ha be akarjuk kapcsolni az elszívót, a szobaajtókat meg becsukjuk, de az mondjuk főzéskor amúgy sincs nyitva. Aztán meg Chemotox, oszt jóvan. Szúnyogháló nem hiszem hogy túl jó megoldás lenne, mert biztosan eldzsuvásodna.
Most nézem, hogy ezt a kis dolgozatot igazándiból a Schlumbergernek kellett volna célozni, de nincs kedvem átmásolgatni, ő meg amúgy is érteni fogja.
A cső tetejére kell visszacsapó? Nem az eső miatt, arra van tető, hanem hogy ne áramoljon be a hideg levegő. Kell-e a csőben valami inflexió, vízzsák, vagy túlokoskodom? Kétlakiság esete forog fenn, van, amikor napokig van főzés, van, amikor hetekig szünet van. A WC-szellőzővel is össze kell hozni, annak van prioritása, meg rovarháló is kell, ez oké, ezzel a pára-témával viszont nem vagyok képben, járatlan vagyok épületgépészetben (is).
A padlásba NEEEEM vezetünk be párás levegőt. Pláne nem az extrém páradús+zsíros+szagos konyhai levegőt. - télen csöpöghet a víz a tetőről, ha nem elég huzatos a padlás - lerakodik a zsír mindenre és szaga is lesz idővel :-(
---- Ki a szabadba vele... és Minél magasabbra a tető fölé >> nem kell a környéknek tudnia, hogy mi fől éppen.
A hideg térbe eső függöleges szakasz legyen vékonyfalú műanyagcső (kis tömeg) és kívűlről hőszigetelt (poliafoam réteg pl.) Így gyorsan felmelegszik a cső belseje >> nem párásodik nem csöpög vissza télen.
Függő legesen átmenni a mennyezeten, de oda betétcsövet raknék, pl 110 es a harmonikacső, akkor egy 125 ös kpe-t begipszelni, bele a harmonika, körülötte tömíteni.
A padláson elhajtod a csövet úgy, hogy kb 1 m-t menjen oldalt, de lefelé lejtsen a vége.
A végébe egy rács. Nem kell pillangószelep, ha nem lesz emiatt huzat.
Ha nyilt lángos a tűzhely, és ablak van a helyiségben, akkor nehezebb a helyzet, mert reteszelni kell az ablakkal villamosan.
