Ket kicsi gyerekkel egyre jobban aggaszt hogy hogy nem en donthetek hogy mit nez, lat hall, visel satobbi a gyerek.
Arra szeretnek valaszt kapni hogy milyen modszerekkel lehet felvenni a harcot a gyerekeket celbavevo fogyasztas-centrikus viselkedes kialakitasokkal.
A TV reklamokkal a Spidermannal, Batmannal a gusztustalan cukorkakkal, a csak a dobozban csillogo jatekokka es a tobbivel.
jaj, ezektől a kedves emberektől engem is a hideg ráz. Én egy kezemen meg tudom számolni a 2 gyerekem összes boltbeli hisztijét amit életükben levágtak, de az egyik különösen emlékezetes volt: az akkor 3 éves nagyobb magán kívül tombolt (dackorszakos hiszti) erre sorra jöttek oda az emberek: volt aki almát nyújtott felé, volt aki csak rosszallóan a fejét csóválta, volt aki javasolta, hogy verjek nagyot a seggére. Addig nyugodtan vártam, hogy elmúljon a dili, de a sok "jószándékú" embertől olyan ideges lettem, hogy legszívesebben magam is a földön fetrengve tomboltam volna.
en sem ilyen extrem dolgokra gondoltam,de ha a gyerekem hisztizik a boltban,hogy vegyuk meg a reklamban latott akarmit,az az en bajom,es koszonom,de nem kerek a "joszandeku" idegenek nevelesebol.
Egy apa fia meg szamara társaságában vonult Keshan poros utcáin a rekkenő déli hőségben.
Az apa a szamáron ült, a fiú pedig vezette a jószágot. ,,Szegény gyermek! - vélekedett egy járókelő. - Rövid lábacskája alig tud lépést tartani a szamár gyors járásával. Hogyan is lehet valaki ilyen lusta, hogy tétlenül ül a szamarán, és elnézi, hogy a kisgyerek agyonhajszolja magát." Az apa megszívlelte a bírálatot: a következő sarkon leszállt, és fiacskáját ültette fel a szamárra.
De nem telt sok időbe, mikor egy újabb járókelő szólalt meg rosszallóan: ,,Micsoda arcátlanság! A kis csibész úgy trónol a szamáron, mint valami király, szegény öreg apja meg loholhat mellette." Ez meg a fiút szomorította el, és kérte apját, hogy üljön fel mögé a szamárra.
,,Ki látott már ilyet?! - hallatta ekkor zsémbelődő hangját egy asszony a fátyla alól. - Micsoda állatkínzás! Szegény párának leszakad a háta, a két semmirekellő meg úgy terpeszkedik rajta, mintha egy dívány volna az a szerencsétlen jószág!" Apa és fia a szidalom hallatán összenéztek, és szó nélkül mindketten leszálltak a szamárról.
De csak néhány lépést tettek meg a szamár mellett, egy idegen máris gúnyolódni kezdett rajtuk: ,,Hogy lehettek ennyire ostobák? Sétálni viszitek talán azt a szamarat? Minek tartjátok, ha nem is dolgozik, hasznot se hajt nektek, és még arra se jó, hogy vigye valamelyikőtöket?"
Az apa egy marék szalmát adott a szamár szájába, másik kezét fia vállára tette, és így szólt: ,,Bárhogyan teszünk is, mindig akad valaki, akinek nem tetszik a dolog. Azt hiszem, legjobb lesz, ha eztán csakis a magunk feje után megyünk
"Ez az EN eletem,az EN gyerekem,az EN problemaim,ha valami gond lenne a gyerekkel,az is az ENYEM..."
Ezzel azért vitatkoznék, mert ha valami probléma van valakinek a gyerekével - mondjuk agresszív és bántalmazza a társait, vagy olyan egyéb gond van, ami miatt az óvónők/tanárnők figyelmét folyamatosan elvonja a többi gyerektől és az érdemi munkától - akkor az hatással van az én gyerekemre is. Viszont az is igaz, hogy addig amíg más gyereke tiszteletben tartja a többieket, betartja az együttélés szabályait, addig semmi közöm hozzá, hogy vasárnap templomba mennek vagy teszkó nagybevásárlásra, este a Barátok közt c. sorozatot nézik, kirakóznak vagy csak a hátsójukat vakarják.
"nem fogom egy vadidegen megelegedesere tenni a dolgomat,hogy o elegedetten bologasson...."
Eszembe jutott az a mese, amikor egy férfi a fiával és a szamarával elindult, és menet közben meghallotta, hogy kinevetik az emberek, mert gyalogolnak, ahelyett hogy kihasználnák a szamarat. A férfi felültette a gyerekét a szamárra, akkor meg azért súgtak össze a hátuk mögött, hogy micsoda gyerek, ott pöffeszkedik a szamáron és hagyja, hogy az apja gyalogoljon. Akkor az apa ült a szamárra, de sokaknak ez sem tetszett, mert milyen apa az, aki viteti magát a szamárral, a kicsi gyereke meg alig éri utol az apró lábaival. Aztán amikor mind a ketten a szamáron ültek, akkor meg azért szólták meg őket, hogy kínozzák a szamarat, mivel ketten ültek rajta. Jó kis mese volt, ha jól emlékszem a végén agyonverték a szamarat, a tanulság meg az volt, hogy tök mindegy mit csinálsz, mindig lesz olyan, akinek nem tetszik.
Nem is voltam ideges, így nem kell magam megnyugtatni, tudom mit csinálok és örülök, ha egy neves pszichológus (és az általa elfogadott tanulmány) is alátámasztja azt, hogy az elgondolásom helyes.
miert is kellene mas elvei szerint nevelni a gyereket?? Ez az EN eletem,az EN gyerekem,az EN problemaim,ha valami gond lenne a gyerekkel,az is az ENYEM...
tehat csinalja mindenki,ahogy o jonak latja,nem fogom egy vadidegen megelegedesere tenni a dolgomat,hogy o elegedetten bologasson....marhara nem erdekel,ki mit szol a gyereknevelesemhez,ha nem csinalom tokeletsen,mint ahogy valoszinu,az is az EN problemam..
orulj neki,hogy te ennyire tokeletes vagy,remelhetoleg masban is
"Bármikor kiállítom a két gyerekemet bárkinek az azonos korú gyereke mellé. Nézzük meg lelkileg, szellemileg, fizikailag, hogy kinek hogy fejlődik a gyereke. Aztán lehet okoskodni."
Már van rá tanulmány. :-) Tegnap megint beleolvastam Ranschburg Áldás vagy átok c. könyvébe. Az 54. oldalon hivatkozik egy nagyobb tanulmányra, a következő oldalakon részletezi a főbb pontjait. "1. A gyerekek iskolai teljesítménye akkor a legjobb, ha a televízió beépül a rendszeres tevékenységi formái közé: kiválasztja és megnézi az őt érdeklő - és életkorához illő - műsorokat, de a tévézés nem elsőrendűen fontos időtöltés az életében. Ha a gyerek túl gyakran néz televíziót - VAGY HA EGYÁLTALÁN NEM NÉZ -, iskolai eredményei rosszabbak, mint a fenti esetben."
A többi pont is érdekes, de a 3.-ban ezt írja: "...azok a középiskolás diákok, akik óvodás korukban rendszeresen nézték az educational television adásait, jobb tanulók, szebben és kevesebb hibával olvasnak, kevésbé agresszívak és az iskolai teljesítményre motiváltabbak, mint a többiek."
"Valakik mindig kikiáltanak valamit az ügyeletes sátánnak, és ezzel szívatnak másokat, fognak egy jelenséget, aminek lehetnek negatív hatásai"
Te vagy Ranschburg álnéven? :-DDD 20. oldal:"Ugyanis sokszor úgy érzem, hogy azt a sok tücsköt-bogarat, amit a pszichológusok - a televíziót ostorozván - összehordanak, nem kis mértékben a társadalomnak egy olyan önvédelmi mechanizmusa mozgatja, amit bűnbakképzésnek nevezünk."
Hát igen, nagy szar... Ja, ja.... Tegnap megint hoztam a pocsék anya formámat és amikor a Discoveryn arról volt szó, hogy hogyan készül a ceruza meg a kávé, kihívtam a gyerekszobában békésen játszó gyerekeimet, hogy nézzék meg. Így bizony nagy kárt tettem ártatlan lelkükben, mert fel lettek világosítva arról, hogy honnan kerül a kávé az asztalunkra és hogyan teszik bele a belet a ceruzákba. Biztos emiatt fognak majd 30 évesen szorongani és pszichológushoz járni.
igazabol mar a felvetest sem ertem,pont ezt ragozzuk itt mar miota..Az en gyerekem ebren kb 3 orat tolt itthon hetkozben,azt meg senki nem gondolhatja komolyan,hogy a kad folott is TV van,hogy jol lassa hajmosas kozben a mosoporreklamot
Küszködik a fene...:-) Épp csak vitatkozunk. Valakik mindig kikiáltanak valamit az ügyeletes sátánnak, és ezzel szívatnak másokat, fognak egy jelenséget, aminek lehetnek negatív hatásai, ízekre szedik, tanulmányt írnak róla, aztán beledöngölik az arcunkba. Ez nem vezet sehova. Én legalábbis biztos nem fogom magam azzal szívatni, hogy kidobom a tv-t a lakásból. Bármikor kiállítom a két gyerekemet bárkinek az azonos korú gyereke mellé. Nézzük meg lelkileg, szellemileg, fizikailag, hogy kinek hogy fejlődik a gyereke. Aztán lehet okoskodni.
Szerintem jó DVD-t néha lehet vásárolni, meg lehet kiírni is jó DVD-t, az még nem olyan vészes. De a tévéztetés RENDSZERESEN káros, akárhogy is küszküdik akárki, hogy megmagyarázza az ellenkezőjét :)
egyebkent en mar eleg nagy kislany vagyok,sot nem is az a generacio,aki latatlanban bevesz barmit csak azert,mert a TV-ben mondjak es akkor az szentiras....Teaht a margarin-dolognak termeszetsen utanaolvastam.....
Ha neked a józan ész az diktálja, hogy rendszeresen kell tévéztetni a gyerekeket"
en ilyet irtam volna valahol??Akkor tenyleg elment az eszem...
azert elrettentesul azt elmeselem neked,hogy a heten itthon lesz a gyerek,lazas,kohog,valahogy agyban kell tartani.ha annyira eppen nem lazas,hogy magatol kidoljon es fekudjon,akkor beteszek neki egy DVD-t,mert nem akkora a repertoarom,hogy egesz allo nap tudjak meselni,tarsasozni,stb..Radasul a kolok elobb-utobb megunja ezeket es ha megy fel a laza,csak bambulni vagyik....
Biztos, hogy jól utánanéztél annak akkor? :) Vagy csak a reklámban hallottad tévézés közben? Elég sokszor hall valamit az ember, az már rögzül elég durván. Többek között emiatt nagyon kiszámíthatatlan, hogy kivel mit tesz a folyamatos tévézés, a legérzékenyebbek erre a gyerekek, ez egyértelmű.
Ha neked a józan ész az diktálja, hogy rendszeresen kell tévéztetni a gyerekeket, akkor milyen lehet a nemjózan ész? Ezt most komolyan kérdezem :(
allitolag azt is tudomanyos kutatasok tamasztottak ala..En nem vagyok sem tudos,sem kemikus,sem mas,aki ezeket felul tudja biralni...megyek a jozan eszem utan..
Attól, hogy ezt olvastad valahol, ez még nem tény. Alább találsz tudományos cikkeket arról is, hogy nem káros.
De, ha nincs felnőtt a közelben, aki ráér velük foglalkozni, akkor evidens, hogy a tévé bekapcs? És ha én ezzel nem értek egyet, akkor én vagyok a hülye? :D
Még mindig várom a javaslatodat ;-)
Az nem jó duma, hogy más is meg tudja oldani...
Igen, minket sem ültettek a TV elé, amikor nem értek rá velünk foglalkozni, de először is én "jó kislány" voltam, leültem babázni és a hangomat sem hallották órákon keresztül. Másodszor, az én anyukám tized annyit járkált el otthonról kiskorunkban, mint amennyit én. Egész nap szépen elvolt a háztartással, belefért az idejébe, hogy "segítsek" neki, apukám fél 5-kor már otthon volt...én megyek a gyerekkel játszótérre, játszóházba, dúdolóba, oviba a nagyobbért, boltba, piacra, ügyet intézni, és a kertben is mindig van mit csinálni. Apjuk este 7-re ér haza. És az én gyerekeim olyanok, mint a tűz, a nagy (3,5) fölviszi a motort az ágyra és onnan ugrat lefelé, a kicsi (1,5) meg persze utánozza, kirámolják a szekrényből az összes ruhát és elbújnak benne, ha a kicsit beteszem a járókába, a nagy kiszabadítja, összefirkálják a falakat, vadlovasat játszanak (a kicsi ráül a nagyra, ő meg ledobja magáról), felmásznak a polc tetejére, az asztalra, az ablakpárkányra...soroljam? Jó, van úgy, hogy békésen kisautóznak, vagy legóznak, vagy a fa vonatokkal játszanak, olyankor persze, hogy nem veszem ki a kezükből és ültetem őket a TV elé, de ha mosogatás közben hallom, hogy összevesztek az egyik kis mozdonyon és a sínekkel püfölik egymást, akkor bizony az ágyra parancsolom őket és beteszek egy DVD-t, vagy bekapcsolom a minimaxot, ott nem vonaglik néni a reklámban és skizo szereplők sincsenek.
tudod a tudomanyos tenyekkel en szkeptikus vagyok..egyszer a vaj a karos tudomanyosan bizonyitva,a kovetkezo tanulmanyban a margarin..Most legy okos..Szerintem mindenben legcelravezetobb a mertekletesseg..A tv-ben is..
"Szerintem 25 alatti fiatal lány naiv tervekkel, hogy a babucikámmal majd ezt meg azt fogom csinálni. Amikor a barátnőmmel felszálltunk a babakocsikkal egy buszra, egy fiatal csaj közölte, hogy " ha majd gyerekem lesz, én nem szállok fel vele a buszra"."
Egyszemélyes fórumozás :) Leglazább :D Én már nem is mondok semmit :DDD
Szerintem nem így van. És a hozzáértők szerint se. No de mindegy, nem mindenki osztja azt, ami tudományos tény...
"Erre kíváncsi vagyok. Egyedül otthon két kicsi gyerek + 1 db felnőtt, akinek nincs ideje éppen velük foglalkozni, a felnőtt nem superman kategória, energiái végesek, délután 5-kor egész napos rohangálás után örül, hogy él, és épp egyéni csúcsot készül beállítani hogyan mossunk, teregesünk, vasaljunk, főzzünk vacsorát és holnapra ebédet, mosogassunk, porszívózzunk ki, mossunk fel, + aktuális bónusz kategóriában."
Én értem, hogy rengeteg a dolog, máshol is az. De, ha nincs felnőtt a közelben, aki ráér velük foglalkozni, akkor evidens, hogy a tévé bekapcs? És ha én ezzel nem értek egyet, akkor én vagyok a hülye? :D Legtöbben arra figyelmeztetnek, hogy a gyerekek ne nézzenek egyedül tévét, mert akkor nincs kivel megbeszélni azt, hogy miért hülyék a mesében a skizó szereplők és miért vonaglik a néni a reklámban. Persze, lehet naponta tévéztetni, ez nagy divat, de sajnos a gyerekeknek ez a legkárosabb. Ezt nem én mondom, ez tény. Pont.
