Nem úgy gondoltam, hogy az eresz aljra kell tenni, hanem a falra. Mivel az ereszaljnak van szélessége és szöget zár be a fallal, ezért annak a szélessége is csökkenni fog. Bár nem vagyok szakmabeli, de ha két meghatározott vastagságú és szélességű lap szöget zár be egymással és megnöveljük egyik vastagságát, akkor a másik szélessége csökkenni fog, sztem. De lehet hogy én nem fogalmaztam érthetően, bocsi:)
Szerintem arra gondolt, es engem is az foglalkoztat, hogy ha most az ereszem egy sovany 50cm, es felteszem a 10cm hoszigetelest, akkor csak 40cm lesz az eresz. Es hogy mit lehet tenni hogy nagyobb legyen?
Pl ha ugyis at akarom rakatni, akkor meg lehet toldani a szarufakat?
Szüleim is a tavaszi családi projektben szeretnék körbeszigetelni a házunkat, ami 30 cm-es tömör tégla. 12 cm vastag szigetelőt rakatnának rá.
Kérdésem kettő lenne: 1. az ablak keretnél, ott belül (nem tudom a nevét) nem lesz e túl keskeny, ha 12 cm 4 oldalról (jobb, bal, alul, felül) rámegy a szigetelő lap, nem sötétedik e sokat az ablak?
2. van egy normál eresz alj. Gyakorlatilag az is csökken 12 cm -el. Hogy lehet kompenzálni, anélkül, hogy a tetőt le kelljen szedni, vagy megbontani, ill, védeni a falat, hogy ne ázzon el ha esik?
Ne tedd 12-essel, min.15-ös. Meg fogod bánni....utánna meg nincs mit csinálni. Kb: 500.- /nm-el növeli meg a bekerülést. Persze a pénz nagy úr !! Tudom én.
Na éppen nem szeretnék ilyen hibába esni, azért érdeklődöm előtte. Az akciós ár 10 cm-es rendszer, 2,5 mm-es Uniputz gördülőszemcsés FEHÉR színben 2.400 Ft körüli áron van, nyilván a szín az + lóvé, élvédő ...stb. . Ha külön veszem a szigetelőanyagot 1.700 Ft/m2 . a mester aki csinálná azt mondja, hogy a falsík tetejére kellene tenni valamilyen szellőztető elemet, ez tényleg számít valamit?
tömör tégla 30 U= 1,9 polisztirol 15-össel már 0,32 20-assal már 0,3 alá mész 0,27 tömör tégla 40 U= 1,32 polisztirol 15-össel már 0,30 20-assal már 0,3 alá mész 0,26 A betonfal, és a mészhomoktégla utánn a tömör téglának vannak a legrosszabb értékei:(( Nem te érdeklődtél cserép után is?
:))) kik azok a dryvitosok??? A dryvit ugyanis egy márkanév......A NIKECCELL hőszigetelő rendszere = Dryvit rendszer. A kínai boltban vásárolt melegítőt sem hívod adidasnak. Sőt a NIKE melegítőt sem:))))))
Szisztok! Bocs hogy belekotyogok, de a polisztirolnál nem csak a lambdát kell nézni, hanem azt is , hogy ne a legolcsóbb legyen. A homlokzati szigetelés ugyanis pihentetett anyagbol készül, ami azt jelenti, hogy bizonyos ideig, egyfajta eljárással kb:-10celsiusra hűttik, aztán rögtön kb:40celsiusra melegítik. ezt pár perces váltásokkal pár hétig csinálják.Ezt nem minden gyártó tudja megcsinálni, mert a hozzávaló berendezése ha jól tudom csak a nikecellnek, és az austrothermnek van. A többiek is próbálkoznak valamivel, hozzáteszem hoznak be külföldröl is hungarocellt , ráfestik a piros csíkot, és eladják homlokzati lemeznek. Az eljárás lényege az, hogy a hungarocell ne a falon mozogjon, mert ha igen, akkor hiába dübel,háló,....szép repedések lesznek a falon. Láttam már ilyet...4 éve rakták fel a "tuti" anyagot a falra.
csak azért írtam újra, mert gondolom nem olvastál vissza. Mennyi az a legjobb ár?? Minőségben biztos hogy az austrotherm, és a nikeccel a legjobb. Hozzáteszem nagyon résen kell lenni, láttam már kínai dryvit hálót. És ezt rá is írták az anyagra.........
Begyüjtöttem néhány ajánlatot szigetelőanyagra. A legolcsóbb az Isotech /XVIII ker./ nevű rendszer, hallottatok már róla, esetleg volt, aki ilyet használt?
Amit megéri, azt a tótoktól, veszek, kivéve aminek nehéz megértenem a leírását. Cementet odaátról vettem, de amitóta 7,4 fölé ment a korona, azóta itt veszem. a fát még mindig odátról, de a kereskedők is felveszik a rendelést, odaát levágatját, a kamionnal/teherautóval áthozatják, és azt adják el neked. Most a tetőanyag 56-58000 sk/m3. (Igaz csak 6 méterig, a 7 méteres már 400-zal több.) A szigetelés már más, én sem vagyok otthon a témában és nagyon sok féle anyag létezk. A legtöbb dolgot a Monath-tól vettem idehaza. (Bocs a reklámért.) Egyrészt az árai, másrészt a kiszolgálás miatt. (Volt, hogy a zárás után után 15 perccel szolgált ki a tulaj! Az embere már elment, de ő abszolút készségesen kiszolgált és még számlát is adott. Egy órát vártam az autóra, ami elvitte az anyagomat. Késett.)
Bocsi de már kb 20éve abba volt vezetve csak hogy tető csere volt. Sok mindent nem szabad és az emberek nagyrésze mégis odavezeti. Majd amugy meg esővízgyüjtés lesz. Csak ideglenesen hogy ne a házhoz folyon a víz.
A ház kb 44m körbe. Annak szerintetek anyagköltségbe mennyiből jön ki a lábazati szigetelés (8cm XPS)+terraplast+dréncső és a tetőcsatorna bekőtése a csatornába. Ja és még a felső réteg kb 30cm-t a faltól 1-1,2 métert le akarjuk kavicsozni??
Azt gondolg végi, hogy kb mennyit spórolnál most a 10cm-rel, mert ugye ha nem te teszed fel a falra, akkor dupla lesz a munkadíj. Lehet hogy érdemesebb várni amíg pénzed lsz, és egyszere rakatod fel. szín nélkül is kb 1500-1800.- /nm a munkadíj.
Ha nem szinezed, akkor elvileg lehet, én azért várnék tavaszig. A szinezéssel viszont vigyázni kell nagyon, mert ha 5 fok alá esik, akkor csúgya foltos lesz, ha meg nagy a levegő páratartalma akkor le is csúszik a falról.
Szia! Tanácsot nem tudok adni , csak néhány infót: A házad akkor közelít a megfelelő szigeteltséghez, ha a hőátvezetési tényeződ 0,3 .....vagy az alatt van. Leírom, hogy minimum ennyit hogyan érhetsz el.
A szigetelés ragasztóval, hálóval, és dübelekkel értendő, a vakolat nincs benne.
Számolnod kell még ha szigetelést teszel fel, a munkadíjjat is.
Természetesen ha a cél a 0,3 alá menni, akkor vastagabb szigetelést kell felrakni, és lehet a Porotherm 44HS-est is szigetelni.
Csak azért másoltam be, mert lehet hogy nem olvastál vissza :))) A HS-es téglával egyébként tényleg voltak problémák, sőt nem csak a HS-el, hanem a porothermel minddel, kivéve a 44HS-t ha a Soproni gyárból volt. Külömben felhívom mindenki figyelmét, hogy a legnagyobb probléma az volt tavaly, hogy áremelés előtt 3 hónapig a gyárak (porotherm, leier ) nem adtak ki téglát, csak projektre. Mi elég nagy forgalmazónak számítunk, ( heti kb 25-30 kamion ) és három hónapon keresztül mi sem kaptunk csak heti 1 kamionnal....ami ugye...mire elég :))) 44 HS-t akkor érdemes tenni, ha nem teszel rá szigetelést. Külömben jobban megéri a kisebb,mert ugye a dryvit munkadíjját tudnád megspórolni.
Ha a felajánlásod másnak is szól, akkor engem érdekelne, még mi is azon vacilálunk, hogy milyen vastag teherhordó fal legyen, illetve legyen-e rá szigetelés, és ha lesz, akkor az milyen vastag.
Mátratherm 45 N+F-re ti tennétek szigetelést? PTH HS-ről elég sok rosszat hallottam (szállításkor, illetve építkezés alatt is sok sérül)
A caparol nagyon drága lett. A peakstone és a kingstone az kb azonos ugyanis férj feleség voltak és a válás után alakította a feleség a kingstone-t. Nekem ez van és szuper, szeretik a dryvitosok is.:-)))
Albertirsán vettem. (pest megye). Mindenből ugyan annyi kell a 12 cm-eshez, mint a 10-hez, csak 2cm-el több szigetelés. Ha jól tudom 1cm szigetelés 130 Ft. Tehát 2060 Ft lenne.
Segítsetséget kérnék. Lehet-e ilyen hőmérsékleten dryvitozni, valahol azt olvastam, hogy a ragasztó kötése 48 óra és a hőmérséklet nem mehet 5 fok alá. Célszerű lenne ezt betartani. A jövő héten szeretném csináltatni, vagy várjak vele. Igaz a környéken decemberben ,nappal 0, -3 fok körüli hőmérsékleten is csinálták, de az biztos nem jó a rendszernek. Most nappal jó az idő, d eéjjel lehet még fagyás.
Érdekelne, csak a 20cm-es el az a gond hogy most nem lenne annyi pénzünk rá. Max 10cm-es jönne ki. Max késöbb lehet még egy 10cm-est ráfobni mert ugyse lesz most színezve, de azért a 10cm-es is leviszi kb 0,3-ra nem? És az a fűtés számlába rengeteget jelent majd.
Tömör téglára én mindenképpen 20-ast tennék.De benn a melóba van kimutatásom hogy milyen falazóelemmel milyen vastag szigeteléssel milyen értékeket lehet elérni, ha pontosan érdekel, akkor hétfőn délután leírom neked.
Még semmi. Idén a tető van soron, de amit szükséges a későbbi megvalósítás jegyében teszem.
Többen mondták, hogy a alá kell párazáró fólia.
Köszi a véleményt. Mások?
oké! :))))) Mondtam hogy ehhez nem igazán értek. Egy kereskedésben kell egy kicsit köművesek, kicsit tetőfedők, kicsit hideg burkolók, kicsit meleg burkolók, kicsit minden szakmához érteni ami felvonul egy építkezésen, ők évekig tanulják, nekünk meg onnan a " tudás" hogy mester, kivitelező, építtető....elmondja a tapasztalatát, meg járunk a gyárakba továbbképzésekre. Előre is bocs ha hülyeséget írok, de amiben nem vagyok biztos oda is írom :))))))
Hát ezt most nem tudom megmondani, tegnapi adatokat azért ismerem, mert standard kérdések a munkahelyemen. Az biztos, hogy ha 30-as téglát tervezel, akkor legalább 20cm-rel szigetelj, akkor megy 0,3 alá. Ne a nikecelen spórolj, mert a vastagabb szigetelésnél csak a nikecell ára növekszik, a többi ugyebár ugyanannyi. Nálunk EPS 80/10 1560.-/nm a 20-as értelem szerüen a duplája. Szerintem a többi szigetelésed jó ahogy van, (vagy lesz) talán az ablakon kéne még javítani, ha nem akarod hogy pára legyen az üvegen vagy penészes legyen a fal az ablak körül. Ez sajna nem hallomás, hanem tapasztalat.Az üveget ugyebár tudod utólag is cserélni ha nem válik be az 1,1-es, (nem kevés plusszköltséggel, és bosszuság árán). De ha kevés szigetelést teszel fel, azt már csak bánhatod.
Ez így teljesen rendben van ahogy leírtad! De a sárgerendáról beszéltünk, az pedig tudtommal a falon van, mai szóval talpszelemennek hívják....na az alá felesleges.
Sziasztok! Légszi segítsetek ki a hiányzi adatokkal! (Még csak most kezdek elmélyedni szigetelés témában, az alábbiakra nem találtam sehol sem adatot)
- PTH 30 N+F + 10 cm polisztirol U=?
- PTH 30 N+F + 8 cm nikecell U=?
Az eptar kalkulátorja a Ti tapasztalototok, számításotok szerint megbízható?
Meddig érdemes csökkentenem a fal hőátbocsátási tényezőjét 1,1-es ablaknál, illetve 10 cm padlóba, 20 cm födémbe elég-e, arányos-e a "konstrukció" vagy valamelyik vastagságot növelni kellene?
A nyári meleggel szembeni véfekezésnél számít valamit, hogy 8 cm-rel vastagabb falam van?
hmmm...alig vagyok itt a gépnél, de ilyenkor szájmenésem van..( vagy újjmenésem:)))
Ehhez a kérdéshez nem nagyon értek, de úgy gondolom azért kell párazáró a födémre, mert ugye a meleg felfele száll, és csak-csak felszökik az a fránya meleg a padlásra.Namármost ott találkozik a hideggel, és akkor lesz a pára, ami vissza indulna a födémen keresztül a lakás mennyezetére. Ott meg ugye semmi keresni valója, így a párazáróval elzárjuk az útját.
A kőzetgyapot , és az üveggyapot is jó szigetelő, és azért választják sokan, mert légáteresztő is (szellőzik a falad) Horror ára van mind a kettőnek, és szerintem annyival nem tud többet mint az EPS. Egy házban termelődő pára 0,002-e szellőzik ki a falakon, a többi a nyílászárókon. És ha kőzetgyapottal szigetelsz, akkor mindennek amit a falra teszel az elkövetkezendő x évben, annak légáteresztőnek kell lenni (ami ugye nem olcsó) mert ha nem, akkor nem csináltál semmit a kőzetgyapottal, és rakhattál volna EPS-t is harmad annyiért. Inkább a két szigetelés árának külömbségéből minőségi, zárt állapotban is szellőztethető nyílászárókat vegyél.
Szia! Tanácsot nem tudok adni , csak néhány infót: A házad akkor közelít a megfelelő szigeteltséghez, ha a hőátvezetési tényeződ 0,3 .....vagy az alatt van. Leírom, hogy minimum ennyit hogyan érhetsz el.
Sziasztok. Az EPS-ről több írást is találtam, meg azt hogy ha jól érzékelem, akkor az itteni fórumosok /legtöbbje/ is ezzel hőszigetelt. Valaki tud mondani jót vagy "rosszat" a közetgyapotos vagy üveggyapotos szigetelésről?
Aki hőszigetelés-párazárás ügyben otthon érzi magát kérem írja meg a véleményét!
Tetőcsere:
A tetőfedővel beszéltem, a sárgerendát (másnéven talán párnafát) hagyná a helyén, és erre tenné az újat, kengyellel rárögzítve.
A sárgerenda alá ugye illő lenne a párazáró fólia, de így az a két gerenda közé kerülne. Fafödém van, a széleknél látszik, hogy fólia van a tetején és azon a beton. Ez a beton nem mindenhol ér ki teljesen a külső falig, itt-ott van 1-2 cm, tehát kérdéses, a fólia mennyire van összedolgozva a fallal.
L forma az alapterület, majd lerajzolom egyszer. Neszmélyi téglából készült '72-73-ban, azt mondják B25. (Ha ez igaz, több táblázatban is K=1,39 érték szerepel.) Ezt tervezem 0,3 esetleg 0,2 alá szorítani.
Köszi, az infót! Nekem is azt mondták, hogy attól a gyártótól vegyem csak meg, aki már régóta gyárt ilyet és neve van a szakmában... Persze árban nagy különbségek vannak. Azt nehéz eldönteni a laikusnak, hogy a "minden cigány a saját lovát dícséri" szindróma mikor tartalmaz ferdítéseket... Mert ugye mondhatja a drága eps-t eladni szándékozó, hogy csak az övé jó, ha igaz, ha nem. És mondhatja az olcsó termék gyártója is, hogy az övé ugyanolyan jó...És akkor majd 5 év múlva jön a repedés...Amit nagyon nem szeretnék, mert jelenleg a 38-as porotherm tiszta hajszálrepedés, második festés után is.
Szerintem nézz körbe a többi téglagyár termékei felől is. Lehet, hogy Mátratherm 38-ast olcsóbban kapsz, mint Porotherm 30-ast. Egyébként így is, úgy is kell szigetelni, ebben teljesen igazad van. Minimum 10cm hőszigetelést tegyél fel. Többet persze tehetsz, ha ennél kevesebbet raksz, azt meg fogod bánni. A másik amire figyelj a kivitelezés minősége. Láttam már olyat, hogy a porotherm falazóelemek közé tetőcserepet, kisméretű tömör téglát raktak be, mert így egyszerűbb volt a kőművesenk. Gondold el, mekkora hőhíd ez! A hőszigetelés felrakásánál is nagyon oda kell figyelni, nem szabad réseknek lenni, és a homlokzati EPS-nél nem szabad a táblák oldalát megkenni, mert hőhidat okoz. A szigetelést teljesen mind1 ki gyártja. A prokoncept árán lehet hogy 2x,3x annyi hőszigetelést meg tudsz venni üveg-, közetgyapotból. Egyébként nekem is tetszik a prokoncept.
Sziasztok! Építkezés előtt állunk, még tervezési szak. A téglát sürgösen megvásárolnánk (áremelkedés miatt), ezért lennénk kiváncsiak a véleményetekre. , A téli hideggel és a nyári meleggel szembeni védekezés is fontos (árnyékolásra és üvegfelületre majd figyelünk, kompakt ház, 10 m x 11 m, nyereg tető) Porotherm tégla a szimpatikus, 30-as vagy 38-as falat, HS vagy N+F válaszzunk? Önmagában a PTH 38 HS szigetelő képességét is kevésnek tartom, ezért szigetelni kellene a homlokzatot. Én arra gondoltam ha már úgy is szigetelek, akkor jobban járok a PTH 30 N+F és amit megspóroltam a tégla árán azt a szigetelésre költöm.
Ti milyen szigetelő anyagot, milyen vastagságban ajánlotok a falazatra, lábazatra + pince és lakószint közé, lakószint és tetőtér közé (ha a tetőteret egyszer majd nem lakom) + tetőbe hogy a ráfordított költség még meg is térüljön?
Utolsó kérdés: téglaház tetejét merjem-e a prokoncept tetőelemével szigetelni. Négyzetárban kb 25 % a plusz anyagköltségben, ennek egy része viszont a a kevesebb munkadíj miatt megtérül. Ha a tetőtér meleg lesz, akkor még mindig tudom a szarufák között a szigetelést vastagítani.
Szisztok! Bocs hogy belekotyogok, de a polisztirolnál nem csak a lambdát kell nézni, hanem azt is , hogy ne a legolcsóbb legyen. A homlokzati szigetelés ugyanis pihentetett anyagbol készül, ami azt jelenti, hogy bizonyos ideig, egyfajta eljárással kb:-10celsiusra hűttik, aztán rögtön kb:40celsiusra melegítik. ezt pár perces váltásokkal pár hétig csinálják.Ezt nem minden gyártó tudja megcsinálni, mert a hozzávaló berendezése ha jól tudom csak a nikecellnek, és az austrothermnek van. A többiek is próbálkoznak valamivel, hozzáteszem hoznak be külföldröl is hungarocellt , ráfestik a piros csíkot, és eladják homlokzati lemeznek. Az eljárás lényege az, hogy a hungarocell ne a falon mozogjon, mert ha igen, akkor hiába dübel,háló,....szép repedések lesznek a falon. Láttam már ilyet...4 éve rakták fel a "tuti" anyagot a falra.
Tefigyma, ha nalatok nem lehet, abbol miert kovetkezik hogy sehol nem lehet? Nyilvan a Te gazszerelod meg tervezod azt tudja hogy a Ti szolgaltatotok megengedi-e vagy sem, es alapbol teged sem erdekel hogy Mezohegyesen mi a helyzet.
Ha ok megmondtak, akkor mi a feneert kerdezed itt? Ha meg meg mindig nem vagy benne biztos, akkor kerdezd meg a gazszolgaltatod muszaki osztalyan! A gazszamlan van egy telefonszam, onnan el tudsz indulni. Az van, amit ott mondanak.
És a hőszigetelést ha rárakjuk akkor az hogy lesz leszedhető? Csak azért mondtam hogy én ugy tom sehol se lehet a gázcsőveket takarni, mert mikor volt nálunk a fütésszerelő mondta, meg a tervező is
Kikell vágni a hőszigetelő anyagból a csőnek megfelelő helyet elé és mögé bekell helyezni a hőszigetelő anyagot a vastagság veszteség elkerülése érdekében.
Elé azért kell tenni, hogy egy síkba legyen a többi hőszigetelő anyaggal.
Abban az esetben ha kivülről a házfalánál megy el a gázcső ott hogy szoktak alatta hőszigetelni? Oda vékonyabb hőszigetelés kerül vagy mit kell ilyenkor csinálni?
Igazabol sokat nem szamit, a levego mindenhol mozog, hacsak nem nagyon szeles reszen laksz, mint en, mert ott azert erdemes erre is figyelni.
En ezekre az oldalakra (NY, É) nem vastagabb hoszigetelest tettem, hanem valamivel masszivabb falat. Igaz nekem a szigetelesem eleve marha vastag. (20cm)
Izlesek es pofonok kulonbozoek. En is 2x10 cm-es EPS lapokat ragasztottam egymasra atfedessel. Lenyegeben nem lettek resek a lapok eleinel, mert atfedessel raktam. Az also reteg dubelekkel valo rogzitese utan a dubelek is le lettek fedve meg egy reteg EPS-el. Szerintem igy tokeletes . Igaz ido es ragaszto igenyesebb. De szerintem megerte, mert a szamitasoknak megfelelo megtakaritast eredmenyezett.
Sziasztok, a szélvédett illetve a szél által "támadott" oldalfalak szigetelésénél kell számolni különbséggel (vastagabb szigetelés), vagy erre nem kell tekintettel lenni.
Én egy ismerőstől, aki mostanában vett EPS-ből többet olyat hallottam, hogy a 2x5cm EPS ára kb. ugyanannyi, mint ha 10 cm-ből venne ugyanakkora felületre.
A 2x5 cm felpakolásánaka munkaköltsége gondolom nagyobb.
Az átlapolás viszont állítólag valóban nem hülyeség.
Ma hallotam egy ritka hülyeséget. Azt mondták szigeteljünk ugy hogy pl ne 10cm-es szigetelést vegyünk hanem 2x5cm-est mert akkor átfedésbe lehet rakni és a résnél nem tud kimenni a hideg. Erre meg azt mondom hogy a 2x5cm-es árából tok venni kb egy 12-14cm-est. Na és az többet ér.
Falszerkezetek méretezésében, tervezésében jártas emberkéktől kérdezném, hogy a WINWAT programban mit jelent egy falnál a csillapítási tényező, illetve a késleltetés?
Mikor jobb egy falszerkezet: Ha ezek az értékek magasabbak, vagy kisebbek?
pl baumit: dörzsölt 2mm +10 cm EPS Br 5850 Ft/nm listaáron ez 994000 Ft + dübelek és indítóprofil....természetesen ez listaár kedvezmény is van rá...pláne tavasszal és összel..amúgy van terranova, nikecell dryvit,revko , stb... is.....a legdrágább a baumit...
A sok hőszigetelés számít sokat ...minél több van a házon annál kevesebbet kell füteni és annál egyszerűbb fűtést igéyel mig elnem éred a passzívházat..:))
Amugy az mennyit számít hogy a ferroli kondenzácios kazán minimum felvétele fűtésnél a leírásba 10kW és összeszámoltam a radiátorok teljeítményét az meg olyan 5,5-6kW-ra jön ki. Ez a napi fogyasztásba sokat számít?
A graytherm - nevével ellentétben - fehér EPS, így kizárt, hogy 0,032 legyen a lambdája, mégha én is láttam olyan honlapot, ahol ezt hirdették. A graymix viszont csak 0,04-et mond, ami teljesen rendben van.
Amugy szerintetek normális hogy amikor még nem fütöttünk egyáltalán akkor 3köbméter volt a napi fogyasztás? 4-en lakunk a lakásba. Ez csak a melegvíz mert nem gázal fözünk.
Mért mekkora lakásod van és milyen szigeteléssel? Nekünk is egy 80nm-es lakásunk van és mivel napi 17köbméter gáz fogy igy muszáj a hőszigetelés. Érdemes befektetés mert hamar megtérül és minimum 10cm.
Régebben írtam, hogy a közelben valaki épített 30-as Ytongból házat, és 3 cm-es cellt rakott rá. Beszélgettem vele:
-...3 cm...
-Vakolni úgyis kellett volna ezt meg felraktam én, így megvolt ugyanannyiból.
-...és mennyi gáz fogyott?
-Tavaly enyhe tél volt, valamivel több mint 860 köbméter gáz fogyott melegvzízel együtt. De azt hozzá kell tennem, hogy 92 nm hasznos terület, plusz még a garázsban is van egy radiátor. De ott nincs 24 fok!
-Mennyi van az aljzatban?
-5 cm. A padlófűtés elég hatékony.
Azt már meg sem kérdeztem, hogy a fafödémet "mennyire takarta be".
Most a hidegebb idők alatt is max 7,1 köbméter volt a fogyasztása.
Én meg örülök, ha a háromszorosából kijövök és nálam nincs 24 fok.
Az lenne a kérdésem, hogy 8 vagy 10 cm-es EPS esetén mindegy-e minőségi szempontból, hogy milyen márkát választok? Lehet-e évek múlva annak bármilyen hátránya, ha egy olcsóbbat veszek??? 1-200 ft különbségek, összeségében max. 40-50 ezret tesznek ki. (KINGSTONE, GRAYTHERM, AUSTROTHERM, stb.)
Itt egy példa : "1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Felújítás Deák Antal | 2008.01.25
Tisztelt Mérnök Úr!
Régi építésű házamat szeretném hőszigetelni. Egy része Bodrogkereszturi tufablokkból (B 30) épült, 20 cm es falvastagsággal, több része ugyanez 30 cm vastag, és van 70 cm es sárbarakott kőfal. Milyen vastag szigetelést tegyek rá? A padlás hagyományos dupla deszkapadlás sárral letapasztva. A külső vakolat kb. 20 éves , kifogástalan állapotu Terranova. Mivel ez vízlepergető az a kérdésem , hogy a ragasztó anyag meg fog-e állni rajta?
Válaszát előre is köszönöm: Deák Antal
Kruchina Sándor épületszigetelés
Tisztelt Deák Antal!
Mivel a meglevő falak hőtechnikailag nem nagyon különböznek, mindenhova 12 cm vastag homlokzati hőszigetelő lemezt javaslok. A ragasztáson kívül táblánként 3 dübellel rögzítse a hőszigetelő lapokat. Ügyeljen a lábazat hőszigetelésére is, ahova 10 cm vastag EXPERT lemezt tegyen. A födémről célszerű a sártapasztást eltávolítani, majd párazáró fóliát kell leteríteni, és erre 25 cm vastag hőszigetelés kerüljön.
Belül meszelve van, és a vakolt is renovexes szoval elvileg szellözös, amire tilos is lett volna használni diszperzitet. Csak azért nem mingegy hogy lélegzös vagy nem mert a lélegzös nélül is a kb 170nm-es külső homlokat+ 40m ajzat szigetelés+ csatornák elvezetése lesz anyagdíjba kb 750ezer. (10cm-es EPS, és 8cm-es XPS, terraplast, drén csővek, kavics) A ház színezve most nem lesz.
Ha eső érheti a falakat, akkor felesleges várni a falak száradására, mert egy eső után hónapokig adhatja a fal nedvességet egyenletes mértékben befelé.
Ha kívülre nem lélegző szigetelés kerül, akkor is ki fog száradni a fal, csak lassabban. (Persze, ha belül nincs teljesen légzáró festék. Szerintem.
Sziasztok, tavaly vettem egy házat; B30-asfalak+kb4cm vakolat. Az első tél alatt az derült ki bizony a gázfogyasztás miatt jó lenne szigetelni is. Mivel nem értek a témához szeretném ha segítenétek:
1: csak szaki tudja megmondani mekkora szigetelés lenne jóvagy tudok én is becsülgetni pl 4cm*m2 árral?
2: a szigetelés mehet a fentlévő vakolatra is vagy azt mind leverik, szigetelés és úgy egy vakolat rá?
tanácsot szeretnék kérni, hogy körübelül mikor érdemes kihívni tanácsadót aki beméri a háznak a falak víz,só tartalmát mert annak fügvényébe kell csinálni a szigetelést. (sima eps, vagy lélegző) Mert egy ismerösöm azt mondja áprilisba hívjuk ki, de szerintem adig nem fog ki száradni a fal hogy hiteles értéket mondjanak. Meg mivel nincs kivül még vakolat se és ha elötte lévő nap esik az eső eleve eláztathatja az eső a téglát valamilyen színten, meg ilyenkor magasabb a páratartalom. Nektek erről mi a vélemény?
Csak mert itt néztem és csodálom a Bamut EPS árát. GRAYTHERM-ről meg nem hallotam még semmit, de ha valaki tud valami infot írja már meg. Ja meg hogy mennyire érdemes a nagycégeknek megvenni a termékeít? Külömbség esetleg mi lehet nagygyártok és kicsik között? Ja meg az is érdekelne hogy lehet hogy a Bamumit EPS olcsobb a varszignél mint a gyári ár??RM
Hát az elmúlt években megtanultam, hogy a legdrágább az olcsó garázskapu :( Van még egy régi, amit jutányos áron készítettek 7 éve. Azóta különböző szerkezeti problémákra és motorokra kb. 250-et költöttünk és még mindig majd olyan gagyi, mint az elején.
Nálam mellette/felette van. De mellé teherhordó falszerkezet került. Az alábbi képeken látszik a kialakítása, az utolsón pedig az a vastagság ahová a szigetelés került; a gerenda egyik felén itt már kész a szigetelés és a gipszkarton, a másik oldalra is ekkora került.
Volt a házam közelében egy '36 körül épült 5,2*7,7-es épület, aminek az egyik fala vert volt, a másik 3 eszterházi pecsétes tégla. Ezt lebontva a tervező rábeszélt, legyen az új 5,8*7,7. Azt a téglát felhasználtam építéskor és persze tettem rá 2 db 2,6*2,1-es keretet a garázsajtónak. No 2* 180e +Áfa nem nekem való.
Szerintem sem akkora a jelentősége, de nem baj ha legalább annyira jól záródik, hogy ne fújjon bent a szél.
Jól értem, hogy akkor neked is a lakószint alatt van a garázs? Nekem mellette lesz és ha a közös fal szigetelés így jónak tűnik, akkor jó. Viszont eszembe jutott az is, hogy a padló is át tud húzni elég rendesen. Ezt terasznál valahogy dilattálják, de egy garázsnál ez, hogyan oldható meg? Ott nincs helyem egy másfél méteres külső szigetelésre... Lehet a garázs padló lemezét is dilattálni? Vagy azt érdemes kicsit (mondjuk 50 centivel) mélyebbre tenni és így a szigetelésben lesz egy 50 centi plusz leeresztés?
Szia! Mi is tavaly költöztünk, és kb ennyi a fogyasztásunk: 30NF+10cm hőszig, fafödém 25cm gyapot, 111m2. Gáz cirko thermofejek... Akkor megnyugodtam, hogy reális a fogyasztás... Így kb télen 20e körül számolok, nyáron meg max 1-2e. összesen November eleje óta 530m3 gáz fogyott, bár csak december elején költöztünk, de már novemberben is fűtöttünk... (Más, kicsit off, de erről volt szó régebben, és nem találok ilyen topikot) Garázskapuval kapcsolatban van valakinek tapasztalata az olympsdoorral? Az áraik nagyon jók, nekem szig nélküli kellene, 4,5m széles. Más alternatíva?
30%-kal magasabb. Deminek a jól szigetelszt kapu ha amúgy sem fűtöd. A rajzon lévő szigetelési elképzelés jó. Nálam is így van, bár én temperálok valamit. Igaz a nélkül is lesz 10-12 fok még nagy hidegben is, mert azért csak van fentről hőveszteség.
Hát az tény hogy vannak. De egyik ismerösöm pl azt mondja 140nm-es lakást füt ki amikor napközbe van 2 fok 7köbméterből. És ez nem Ytong hanem sima 38-as és 6cm-es Rockwool.
Hát sokan építenek Ytonból házat már bocsi. Amugy meg akinek van egy régi háza az nem feltétlenül vogja ledozeroltatni. Mi is pl ebbe a helyzetbe voltunk, megakarlyuk hagyni a régi stilusát kivülről a háznak, visszakerülnek az ablakok kőré is a díszítések. Meg kinek mennyi pénze van.
Meg a maci faszát. Gondolod, ha ez igaz lenne, bajlódna bárki, holmi passzív házakkal, meg napkollektorokkal, gépi szellőztetőkkel sok százezer forintokért?
Ja és mert hogy nincs hőszigetelés. Azért olvasgattam és elég durva hőszgetelési képessége van 30-as Ytong +10cm-es homlokzati hőszigetelő q értéke 0,017 és 183nm-es lakás évi fűtés száma 72.700ft Erre mondom nem semmi.
Nekünk is van külső hőmérséklet érzékelő, el is felejtettem. Az előremenő vízfok nálunk kolyan 40 max 55 fok szokott lenni (mivel a termosztátunk nem a gyári, ezért a default beálltéásokkal számolja ki a kazán, hogy mennyi legyen a fűtési hőfok, a kültéri adatai alapján), ha melegebb van, akkor még kevesebb. És ez elég is szokott lenni, bár ha hosszabbidő után jövünk haza, és lejjebb vettüjk a hjőfokot, akkor nehezen melegsziok vissza a ház.
A fűtésrendszer javításánál radiátorok is lettek cserélve (a régik már lyukadtak kifele), és direkt nagyobbat kértem, hogy kisebb hőfoknál is tudjon elég hőt leadni. Mondjuk nem lett lényegesen nagyobb, mint a korábbi volt.
A lakás felujítás miatt egy közpoti fütés lett csinálva Ferroli kondenzácos kazán + termosztát + külső hömérséklet érzékelő. A lakás 80nm-es. A kazánnak ez előre mennő víze 80fokra van beállítva viszont az elöbb azt tapasztaltam hogy bekapcsolt a kazán és csak kb 40fokra melegítette ami vissza is hült rögtön 31-32fokra.
Ha nem is ebből az írásodból, hanem a következőből, de az derült ki, hogy neked a lakószint alatt van a garázs. Ezek szerint a rajzomat sikerült elrontanom.. :-) Nálunk elvileg nem lesz pince, így a rajzom nem egymás alatt elhelyezkedő részeket ábrázol, hanem egymás mellettieket. Ha alatta lenne, akkor nem lenne gond, mert akkor nem csak a plafonra és az oldalfalakra lehetne rakni a garázsba, hanem kerülne a padlóba is. De az én esetemben a padló egyenlő a fallal. Oda nem rakhatok.
Az , hogy mennyi gáz megy el, nem csak a homlokzati szigeteléstől függ. Nálunk (kb 140m2, egy emeletes ikerház fél) tavalyi max 30 m3/napról lement idén maximum (nagyobb hidegben!) max 20 m3/nap-ig a fogyasztás úgy, hogy az emeleten a fal és a ferde plafon lett jobban szigetelve, valamint a garázs lett kevésbé szellős, és a legfőbb tétel: a régi ócska gázkazán lett lecserélve egy kondenzációsra (plusz hőtükrök lettek felpakolva a radiátorojkhoz, csőhéjszigetelés a garázsban/pincében a fűtéscsövekre, valamint termosztátos szelepek a radiátorokhoz).
Azt nem tudom megmondani neked, hogy mennyi az optimális szigetelésből, de az biztos, hogy én 10cm-nél kevesebbet semmiképpen nem tennék fel! Speciel a mi házunkra 15 cm EPS-t tervezek. (ha nem EPS-ben gondolkozol, akkor az ennek a szigetelésnek megfelelő vastgságot értsed).
Sokáig 5 cm volt a "szabvány" szigetelés, mostanában már inkább 7 vagy 8 cm, de gyakori a 10 cm. A fűtésköltség változásával ez a trend folyattódni fog szerintem - egy értelmes határig nyilván.
pont most fejeztük be nálunk a garázs hőszigetelését, pont az általad berajzolt módon. Még nincs 100%-osan kész, mert kisebb csövekkel megszakított ( a fűtéscsövek lent futnak) részeken még kicsit el kell molyolni (kis darab bevág, stb.).
Én is gonodlkoztam a hőszigetelés "lefuttatásán" a falakon valamennyit, majd ha a lakrész homlokzati szigetelése rendesen meg lesz csinálva, akkor talán sort kerítek rá.
Az elsődleges cél az volt, hogy a padló ne legyen annyira hideg, amikor a gyerekek rohangálnak rajta. :)
EPS-ek rögzítését homlokzati ragasztóval oldottam meg (zsákos, a legjobb tapadási együtthatójút választottam, ami a diszkontáruházban volt). Ebből pogácsák simán megtartják a 30-as nehézségű, 5 cm vastag EPS lapokat. Ez a felrakási mód egyszerű, gyors, és a ragasztó megkötése után szernitem elég erős is. Arra kell vigyázni, hogy ne legyen túl híg az anyag, mert akkor nem ragad fel jól.
Hőhídmentes biztos nem lesz és térben sok helyet foglal. De a megoldás szempontjából mindegy is, mert nem szívesen fűteném a garázst és ez inkább ahhoz kellene. Pont ezért kellene valami egyéb elszigetelési mód..
erkélylemeznél is így szokták, ha maga a lemez nincs külön leszigetelve. az emeletfödém lakótér felőli oldalát szigetelik kb. 1-1,5m mélységben, mert odáig nyúlik be a hőhíd. anno láttam erről rajzot, hogy a falazat és a koszorú anyagától függően hogyan alakul a hőhíd formája, de az 1,5 méter mélységű szigetelés már lezárja teljesen.
Az első esetben a falak egy része "főfal-megszakítás" lenne. Ez statikailag nem lenne durva?
A garázs egyébként hőszigetelt lesz, de nem lesz fűtött. Garázsajtót viszont ha jól rémlik csak aranyáron lehet jó k értékkel hőhídmentesen venni. Ezért lenne jó a garázsbelső falát hőszigetelni. De csak ott ahol közös fal van. Emiatt lehet hőhíd, ezért gondoltam a garázsfalon a nem közös, de érintkező falakon is folytatni 1-2 métert.
A lakótér felöli oldalt nem értem, hogy miért jobb?
Szeretnék érdeklödni hogy amint írtam már régebben CR-Ni szigetelés lett elvégezve a házon (vízes,salétromos volt) és nyár végén szeretnénk homlokzati és labazati szigetelést végezni. Több tanácsot is kaptam, hogy kifog száradni az nyár végére ugy hogy sima EPS is rámehet, ugyanakkor meg azt is mondták hogy Baumit Open, vagy Grafit. A falazat régi tömör tégla (30cm-es és 45cm-es) Ti milyen rendszert ajánlanátok és milyen vastagságba? És ez kb mennyire vinné le a Q értéket. És mikor hidegek voltak akkor elment napi 17-20köbméter gáz.
szerintem csorbázatos kötés helyett vaspálcával, esetleg fém hilti szalaggal lehetne a falakat bekötni, és a felületek találkozásánál pár cm xps-t elhelyezni.
A pálca/hiltiszalag pontszerű hőhidat képez majd, de annak hatása elhanyagolható bizonyos U szint alatt (xella anyag hőhidakról, memorix linkelte be valamely topikba 1 hete).
Másik lehetőség, hogy a garázs is hőszigetelt.
Harmadik, amit elmítettél is, hogy a lakórész falait és a födémet befelé 1 métert hőszigeteled a lakótér felőli oldalon akár heratektával, akár xps-sel.
OFF: Ha ennyire érdekel és a wiki nem szimpi, akkor nézd meg ezt. Az alján ott vannak a szerzők, remélem elég autentikusak.. :-) A lényeg: nem állat.. :-) Eukarióták
A többit szívesen megbeszélem magánban, vagy nyissunk egy topikot neki, mert nagyonb érdekes téma! ON:
porker: Igazad van, bocsánat!
Viszont, ha már ON, akkor valami ötlet a kérdésemre? (garázs-beltér-jóhővezető) Ha már volt róla szó (nem találtam), akkor mire keressek, vagy kb mikor?
Jó, ne idézgessetek már nekem iskolai könyveket, mert én is csak hallottam, és akitől hallottam, valami néhány éves eredményekre hivatkozott, merthogy efféle a kutatási területe az egyetemen, és valami bonyolult genetikai vagy biokémiai módszereken alapult... a tankönyvekben meg köztudottan a 20-30-40 évvel ezelőtti eredmények szerepelnek, de ha nagyon akarjátok, megkérdezem hogy van pontosan ;-)
A rovarokkal közös ős az nagyon erős!! Olyan nincs, hogy a rovarokkal igen, de azoknak az őseivel, meg más állatokkal nem...
wikipedia...ez olyan, mintha valaki fogná magát, és a passzív ház topicban az Ablak Zsiráfból idézné a "radiátor" szakcikket ;-)))))))))))
Ez azért ennél egy kicsit bonyolultabb. Ez a wikipedia kb. az iskolai tananyag tudományos szintjén mozog, ezek most valami "új" eredmények (10-20 éves). Az a lényeg, hogy a valódi kategóriák csak (!) 2 alkategóriát tartalmazhatnak, mert egyszerre 1 faj csak kétfelé tud ágazni a törzsfejlődésben, és amikor azonos rendszertani szinten 2-nél több csoport van, akkor csak azért van, mert még nem tudták kideríteni, hogy milyen sorrendben ágaztak el kettesével, és hogyan kéne 2-ágú villás elágazásokkal fába rajzolni őket. Ez egy nagyon érdekes téma, és egész elképesztő, milyen módszereket találtak ki még a több milliárd éves történések rekunstruálására is. Tehát a növények és állatok mellett igazából nem lehet, mert az már 3 volna azonos szinten.
Más: De hogy valami értelmeset is írjak-kérdezzek. Próbáltam keresni, de nem sok sikerrel. Mi a technika a garázs-épület hőhídmentes elszigetelésére MH tégla esetén? /A külön építés kivételével.. :-)/ Az MH jó hővezető. Lehet valahogy a falakat is dilatálni, vagy ez ökörség? Szigetelni kell a garázs-épület közös falát a garázs oldaláról és az erre merőlegeseket egy-két méteren keresztül?
a kültéri csemperagiról nem is beszélve, amivel sokszor felrakják a követ. párafékező erősen....
én most azon gondolkodom, hogy lécvázra menne betonyp (esetleg kültéri - HD -gipszrost), erre menne a bontott tégla lapra vágva, ragasztva. a lécváz közé pedig vagy csak légrés, vagy hőszig+légrés...
A linken található információk közül már én sem az elsőt tanultam, de állatnak sem mondta senki. Ha jól emlékszek, akkor a sejtfalában található kitin miatt rovarokkal közös őst feltételeztek, de ennyi. Nem állat.
Ettől függetlenül igaz, hogy heterotrófak. Kell nekik a szerves anyag. ON:
És a kérdés szempontjából ez a fontos. Szvsz, ha egy házban laknak, akkor ott mindenképpen lesz szerves anyag mindenhol. Lehet, hogy pl a meszelés késlelteti a vizes helyeken a kialakulást. De itt végülis a késleltetés szón van a hangsúly..
Csak azért küldelek át és ha még valakit érdekel menjen át a penész a falon topikban mert egy szellőztető céges azt írja a honalapján nem kell szigetelni elég a szellőztető berendezés.:-)))
Ha homlokzati / lábazati hőszigetelésre terméskő burkolatot szeretnék rakni az megoldható? Meg tudja tartani az EPS / XPS lemez a terméskövet? És a vakolható kőzetgyapot? Páratechnikai szempontból problémás ez?
A minőség... Azért tényleg felháborító, hogy ha már a kivitelező ennyire szemét, hogy a technológián spórol, csak hogy a haszna nagyobb legyen, akkor legalább a megrendelő költhetne egy normális műszaki ellenőrre... simán bejönne az ára...
régebben állítólag nem vették figyelembe, de ma már igen, még az U érték számításánál is. ez nem jelenti azt, hogy ez a légrés célja, de attól, hogy páratechnikai okai vannak a kialakításnak, még van hőszigetelő hatása is.
mellesleg egy alulméretezett légrés (pl. déli falon 2cm....) még jobban hőszigetel, amennyiben a kiszellőzése már nem tökéletes...
a tömegfalon, amelyről jópár napenergia-hasznosításról szóló könyv ír (talán még az ábrákat is elő tudom keresni), vagy a kiszellőztetett légrésen, amelyre konkrétan rákérdeztem egy ezzel foglalkozó építésznél, és válasza szerint kimutatható a hatása?
ÉPTÁR szerint szigetel, és szakember szerint is. Ennek oka, hogy az átszellőztetés még mindig kevésbé növeli a hőveszteséget, mintha közvetlenül a külső levegővel érintkezne a fal külső felülete, fújná a szél, miegymás.
Lezárni meg nem érdemes, mert a pára bent reked a szerkezetben, illetve a felületen csapódik le, és áztatja.
Létezik olyan tömegfalas megoldás, amely szerint építeni kell egy nagy tömegű falat, elé akár üvegfalat alul-felül kiszellőztetve, és a tömegfal és a belső levegő között szintén szellőzőnyílásokat kialakítva. Itt attól függően kell a nyílásokat nyitni és zárni, hogy tél/nyár, nappal/éjszaka van, és hűteni vagy fűteni akarunk. Ez viszont már egy másfajta megoldás, nagyobb közrezárt légtérrel és hőtároló tömeggel.
Bocs, hogy belebrekegek :-). off Más kategória, igaz, hogy heterotróf, de azért nem állat, meg nem is növény. Egy önálló ország (lásd wikip.) a növények és állatok mellett.
Nem érdekel engem a penész, csak érdekességként írtam. Olyan száraz nálam a levegő, hogy negatív a páratartalma. A remek ablakaimon keresztül szeles időben hullámzik a fürdőkádban a víz, és ez nem vicc.
Kérd el a helyi építési szabályzatot az önkormányzat építési osztályáról, abban benne van, hogy mit szabad építeni (oldaltávolságok, beépíthetőség, homlokzatmagasság stb.)
Ez a változtatás engedélyköteles.
Építési engedélyhez illeték 10000 Ft, helyszinrajz térképmásolat 3000 Ft, tulajdoni lap másolat 4000 Ft. Plusz a tervezés díja. Ha nem tévedek. A terveződ tudni fogja, hogy miből hány példány kell.
Lerajzolod, beméretezed, a telekrajzot is csinálsz ott is berajzolod a házat és a szomszádos házakat is és a távolságokat. Evvel bemész az építésügyi osztályra és megkérdezed engedélyezik-e. Ha igen akkor egy tervező lehetőleg olyat akit ők ajánlanak és azok a papírok amit az épí. osztálytól kapsz.
Tudom , hogy nem jó topicban vagyok, de valaki tudna segíteni? A problémám a következő. Van egy családi házunk. 1 db szobát szeretnénk hozzáépíteni ami nem lesz nagyon 12 nm-nél.
Ehhez kell-e engedély és ha igen akkor hova forduljak és kb. összeségében milyen árban van ez. (azt tudom hogy önkormányzat, csak hogy hátha tudja addig is valaki hogy ez milyen folyamat)
Ha a födém szigetelése az ábra szerint lesz, lehet gond a fa rosszabb hőszigeteléséből? Nem raknék a gerenda fölé is még egy paplant ha nem muszáj. Igy a fa is jobban "szellőzik". Ugyanakkor azt se akarom, hogy a gerendáknál a nagyobb hőveszteség miatt rosszul működjön a hőszigetelés.
Nekünk is Villas anyaggal csinálták, most 2 és fél éves, eddig nincs vele gond.
Először cserépre akartuk cserélni a palát, de időhiány, meg pénzhiány, meg az egyszerűsége miatt döntöttünk e mellett.
most építettem be egy tetőtéri ablakot, ugye ehhez lyukat kellett csinálni a tetőn. meglepődtem, milyen erősen ráragad a bitumenes lemez a palára, már ahol normálisan felmelegítették. gyakorlatilag nem lehet szétválasztani őket.
2 nap alatt megcsinálták, egyik nap lemosták gőzborotvával a palát, másik nap felragasztották.
nem is volt drága, 550 E Ft, egy 240m2-es nyeregtető, 12 év garanciával.
tényleg kijönnek garanciába javítani, a szomszédnak egy kicsit lejött a kéményről, vissza is ragasztották.
egy a lényeg: akkor gipszkarton alá tömör fólia kell.
Meleg padlást akartam, vagy nem olvastál vissza?! ;-)) Ha kiszellőztetem, akkor ott vagyok, hogy az egész padlás egy átszellőztetett légrés, és akkor minek a tetőbe a szigetelés?
Bizonyos épületszerkezetek hőszigetelése során (pl.: lábazatok, lapostetők) a szigetelés vízzel érintkezhet. A zártcellás polisztirol vízfelvétele elhanyagolható, ezért alkalmazható vízzel érintkező szerkezetekben is.
Az épületek teljeskörű hőszigetelése számos kiegészítő elemet követelhet meg. Ilyen lehet például, elsősorban az erkélyeknél, előtetőknél alkalmazott hőhídmegszakító elem.
A bitumenes vízszigetelő anyagok tartóvázát a hordozóréteg alkotja. Tulajdonságai nagyban meghatározzák a lemezek mechanikai tulajdonságait (szakítószilárdság, szakadó nyúlás). Régebben nemezhordozójú, majd nyerspapír betétes szigetelo-lemezeket készítettek. Magyarországon a múlt század végén kezdték el gyártani az ilyen anyagokat. (Az első nagy szigetelési munka amirol írásos dokumentáció maradt fenn, a Milleniumi Földalatti Vasút szigetelése, bitumennel itatott nemezszigeteléssel készült.) A szerves (korhadásra hajlamos) hordozójú szigetelőanyagok, napjainkban egyre inkább visszaszorulnak, helyettük tartósabb, nagyobb szilárdságú, nem korhadó hordozóanyagokat használnak. A leggyakrabban alkalmazott ilyen anyagok: üvegfátyol, nem szőtt műanyag textíliák, üveg és műanyag szál szövetek, fém és műanyag fóliák. Az üvegfátyol műgyanta kötőanyaggal egymáshoz kötött vékony üvegszálak rendezetlen halmazából áll. A vékonylemezekhez 60-80 gr/m2, a hegesztheto vastaglemezekhez 75-90 gr/m2 súlyú fátylakat használnak. A hordozóanyagot általában "V", vagy "GV" betűjellel jelzik a gyárak. Az üvegfátyol hordozójú lemezeket a kis igénybevételű, szerkezeti mozgásra nem hajlamos felületeken alkalmazzák. Nagy terheléseknek kitett szigetelések hordozóanyaga az üvegszövet. A 100-300 gr/m2 tömegű szövetek szakítóereje igen nagy, 600-2000 N/cm2. Az üvegszövetet általában "G"?, vagy "GG" jelzés mutatja. Ezt a hordozót már inkább a magasabb értékű modifikált bitumenes vastaglemezekhez használják. A műanyag (poliészter, poliamid, polipropilén szál) szöveteket és nem szott textíliákat nagy nyúlóképesség, (40-50%) és viszonylag magas szakítóerő jellemzi (600-1200 N/cm2). Korrózióval szemben ellenállóak és rugalmasak, így a magas muszaki értékű szigetelőanyagokhoz előszeretettel alkalmazzák az ilyen hordozókat. Betűjelzésük általában: "P" vagy "PV". A műanyag fóliák általában a modifikált bitumenes öntapadó szigetelo-lemezek hordozóanyagai. A vékony PE fóliát a hegeszthető lemezek alsó felületén, a tekercselt lemez összetapadását megakadályozó választó rétegként is alkalmazzák. A fémfóliák főleg a párazáró lemezek (általában alumínium fólia), vagy a növényzettel telepített tetők (zöld tető) gyökérálló szigetelő-lemezeinek (sárgaréz fólia) betétanyagaként használatosak. Jelzésük: "Al", "Cu". Az ilyen lemezek használatának korlátot szab a fém és a bitumen hőtágulása közötti nagy eltérés. A bitumenes lemezeken található felületképző anyagok egyik feladata a lemezfelületek tapadásának meggátlása. Erre a célra hintőanyagokat, durva vagy finom homokot, ("H", "F") vagy talkumot ("T") esetleg vékony polietilén fólia kasírozást ("K", "PE") alkalmaznak. A lapos tetők legfelső rétegeként használatos zárólemezeket érő UV sugárzás, valamint a túlzott felmelegedés meggátlására palaörlemény hintést használnak. Jelölésük: "MIN", "S", "SOLAR". Páranyomást kiegyenlítő lemezeknél kavics vagy polisztirolgyöngy hintést, vagy filclemez társítást alkalmaznak a lemez alsó felületén. (Forrás: Ezermester, 1999/3) Bitumenes lemezek csoportosítása:
Mivel a hagyományos bitumenes szigetelés meglehetősen nehéz, tűz- és balesetveszélyes munka, a fejlesztők már régóta keresték az egyszerűbb, biztonságosabb megoldásokat. Ennek a fejlesztésnek egyik eredménye a már fentebb ismertetett korszerű bitumenes lemezek kialakulása, a másik pedig, a sok tekintetben egyszerűbben kivitelezhető, de szigorú technológiai fegyelmet kívánó, egy rétegben alkalmazható műanyag szigetelő rendszerek létrejötte. Az első vízszigetelésre alkalmas, poliizobutilén alapú műanyagot, a 30-as évek elején Németországban fejlesztették ki OPPANOL-B néven. Ezt aztán az 50-es évek végétol egyre bovülő kínálat követte. A műanyag szigetelok a rugalmasság és megmunkálhatóság szempontjából két csoportba sorolhatók. A plasztikus tulajdonságú, nyúlásra kevéssé képes, de hő hatására meglágyuló és alakítható, forró levegővel, vagy oldószerekkel hegesztheto (plasztomer) műanyagok és a nagy nyúlóképességu, rugalmas,hőre nem lágyuló, az oldószereknek ellenálló (így nem hegeszthet), elasztomer műkaucsuk lemezek. Az ilyen szigetelő-anyagokat is készíthetik valamilyen erosítő hordozóanyaggal vagy anélkül, fátyol vagy filc alátéttel stb. A műanyag szigeteléseket egy rétegben készítik, ezért hibázni tilos. Ennek érdekében a gyártók szigorú kivitelezési utasításokat írnak elő, és csak azok betartása estén érvényesíthető az anyagokra adott hosszú garancia. Ezt elosegítendő, nem csak a szigetelő-lemezeket, hanem egy egységes rendszert kialakítva, minden szükséges tartozékot, rögzítot, segédanyagot is szállítanak. Például a műkaucsuk lemezek a kivitelezés folyamán már nem alakíthatók, ezért a csomópontokhoz, (sarkok, áttörések, összefolyók stb.), üzemben eloregyártott idomokat adnak a gyárak. Forrás: Ezermester, 1999/3 Műanyag lemezek csoportosítása:
plasztomerek
elasztomerek
Kenhető szigetelés
Egyes szigetelési feladatok optimális megoldására kenhető szigetelést célszerű használni.
A lépéshangszigetelés leghatékonyabb módja az úsztatott szerkezetek készítése, ahol a kopogó hangok terjedését a szerkezetben elválasztóréteggel (pl.: polisztirol, kőzetgyapot) akadályozzuk meg.
Na most megkerestem az éptárt, tényleg az a hibája, jól emlékeztem.
Pl. veszek egy 10 cm-es VF téglából válaszfalat, két oldalán 2-2 cm vakolattal. A téglára a lambda 0,5 (az azt jelenti, hogy ha 1 m vastag falat raknánk belőle, akkor U=0,5 lenne) ebből akkor a vastagsággal osztva U(tégla)=lambda/l=0,5/0,1m = 5 W/m2K
Ugyanez a vakolatra, aminek a lambdája 1 (legalábbis az éptárban ez van). U(vakolat)=1/0,02 = 50 W/m2K
Az éptár szerint az egyik oldali hőátadás 8 W/m2K
A másik oldali 24 W/m2K
Most mindegyiknek a reciproka kell (hőellenállások): 0,125 belső hőátadásból hőellenállás 0,02 vakolat 0,2 tégla 0,02 vakolat 0,042 külső oldali hőellenállás _____ 0,407 eredő hőellenállás
U = 1/0,407 = 2,46 W/m2K
Ehelyett úgy kéne számolni, hogy a válaszfalnál mindkét oldalon a 8-at venni, akkor
0,125 0,02 0,2 0,02 0,125 _____ 0,49
U = 1/0,49 = 2,04 W/m2K
Ami azt illeti, a válaszfal hőszigetelése így is elég szar ;-)
Ha erre gondolsz, úgy kell számolni, hogy kétoldali felületen van a két hőátadás (belül 8, kívül 24 W/m2K), valamint van a hővezetés az anyagrétegekben ez meg a lambdából és a vastagságból kijön. Mindegyiknek veszed a reciprokát, az a hőellenállás.
Ha van mondjuk 3 réteged, akkor ezt a hármat meg a két oldali hőátadásoknak is a reciprokát mind összeadod (mind az 5-öt), és a végén veszed az egésznek megint a reciprokát, hogy visszakapd a hőátbocsátást.
Az nem jó ha télen lezárod mert a pára nem tud kiszellőzni és berohad, de ezt csak szálas szigetelő anyagoknál kell használni. Tehát ha van ilyen réteg akkor azt nem szabad lezárni. :-)
Azzal hogy az átszellőztetés nem szigetel, egyetértek. A közelünkben építettek egy házat, aminek a külső falai átszellőztettek. Dícsérik hogy milyen jó lett így a ház szigetelése. Én a szellőzőnyílásokat nyitható-zárható-ra csináltam volna, mert így szerintem szigetelés szempontjából többet árt mint használ (télen)
Nekem most fekettét adtak mert így tudták adni a cserépre a kedvezményt, de használtam sárgát is.:-) Akkor te vedd annak csak ne számold bele a rétegrendbe az U számításnál mert a levegőnek van a legjobb lambdája.:-)))) Csak hogy más is tudja télen az átszellőztetett réteg nem szigetel!!!!! Az a pára ill. a meleg ellen van.
A helyzet az, hogy én úgy vagyok értesülve, a penész az egy heterotróf állat, és mintha az oskolában es így tanultuk volna, csak ottan még növénynek volt inkább mondva, meg az de régen volt, ami viszont más szóval azt jelenti, hogy ennie kell: szerves anyagot. Ahol nincs, ott nem él. Utólag belegondolva micsoda marhaság is hogy a penész növény legyen......
Van itt egy érdekesség még. A srác azt mondja, hogy bekente egy darabon maradék kültéri falfestékkel és ott nem penészedik. Belülről már régóta diszperziós festékkel festenek. Abban lehet valami? Vagy az isten tudja mikori régi festékrétegben?
nem értelek. :-( Az a sárga, az a bramac gyári (van a barna is, nálam, ahol nem más burkolat került, ott az egyébként méregdrága barna van, de azt se tudja senki, meddig áll majd ellent az időnek....) Egyébként meg ahol nem muszáj, nem fizetek gyárira se, ha az nem felel meg minőségben/tulajdonságban... jah, minden ilyen esetben sajnálom rá ... :-))
Azt meg tudom, hogy te vagy r0226... ennyire nem vok feledékeny... csak nem volt kedvem másik hszt indítani, de a második felét azt általánosságnak szántam. :-DD
átszellőztetett légrés.. szóval pl. nyáron... meg télen se húz át rajta a hideg folyamatosan... szóval én azt mégis csak szigetelőrétegnek tekintem, ha megengeded... meleg és hideg ellen is.
mármint gyök2*15 cm, ezt kétszer veszed, mert a háznak két oldala van, aztán felezed, merthogy csak az 50%-al csökkenti a nettó alapterületet, ha jól emlékszem a számításra
Penész ellen... hát valami olyasmit kéne tenni, amit nem tud megenni a penész. A vakolatot nem kajálja, lehet, hogy a festékben van valami szerves anyag. A mész tiszta kalcium-karbonát, az kéne.
Csak azért érdekli, mert azt mondták neki, hogy ez jó lesz a penészproblémák orvoslására :)
Én mondtam már neki, hogy esetleg nem ártana fűteni egy kicsit, esetleg valamicskét szigetelni a régi házat, na meg kivihetné a szobából azt a 200 literes akváriumot.
A válasz: a fűtés sokba kerül, a szigetelés drága, a halak meg olyan jól néznek ki :)
Az 1-1,5 m magas penészfal is jól néz ki, csak kicsit büdös, az egészségügyi hatásairól nem is beszélve.
Egyik barátomnak van - volt - ilyenje. nekem nagyon tetszett. Két évente "lemosta" a falról, kimosta mosógépben aztán ismét felrakta egy kis ragasztóval. ... Sajna a részletekről már nem tudok lrdeklődni :(
Adott egy '80-as években épült ház padlásszobája. Most kicsit felújítom, hőszigetelem, stb.
A rétegek így vannak kialakítva: (kívülről befelé.)
-4mm bitumenes lemez , utólagos szigetelés, a vizet ,párát nem engedi át.
-pala, ez vizes valamiért
- lécezés
-kb. 20 cm átmérőjű gerendák, gerendák közt levegő
-2cm-es lécezés
-nád + vakolat
-meszelés
Ez adott. Erre raktam még:
-tetőfólia, sárga, lyukacsos, állítólag páraáteresztő de a vizet nem engedi be
-10*5 cm padló élére állítva távtartónak
- közte 10 cm Isover Domo üveggyapot
itt tartok most, erre jönne a gipszkarton.
-Milyen fóliát tegyek a gipszkarton alá? a tüzépen nem tudtak segíteni, az eladók nem értenek hozzá. Egyszerű létrázható takarófóliára gondoltam, mert ez a legolcsóbb.
-Egyáltalán jó lesz ez így, vagy rosszul csináltam? Olyan vagyok, aki előbb cselekszik, aztán gondolkodik. :)
Ja viszont arra vigyázni kell, hogy ha jól emlékszem, belső falnál is az egyik oldalon külső hőátadással számol (8 W/m2K helyett 24-gyel), így válaszfalat nem jó számolgatni vele.
Milyen megoldást javasoltok a tetőtéri tető és a padlásfödém csatlakozásánál? Nem lenne érdemes úgy csinálni, hogy a tetőben levő 30 cm a padlásfödém magasságában "kettéágazik", és fölötte 15 cm folytatódik a padlástetőn, 15 cm a padlásfödémen? Akkor lesz egy fagymentes padlás, amit lehet használni tárolásra, és még gépészet elhelyezésére is.
Tudod, én óvatos duhaj vagyok, nálam csak 20cm van... ami tudom, hogy ultra kevés, de az pl. nem megy be a gerendázatba. Kvázi van egy icipici padlás a ferde tető alatt :-) , ha úgy akarom hívni, csak max kis emberek használhatják. Ez azonban mint átszellőztetett, de mégiscsak légrés, további hőszigetelést biztosít. Nem is igen kellett a 15 fokos tető mellett hűteni nyáron a talajregiszteren kívül mással. 26-27 fok kényelmesen megvolt a kinti 40 mellett is... Biztosan el lehet ezt sok féle képpen érni, de én megpróbáltam egy elvi magyarázatot (többed magammal) értelmezni, és jónak bizonyult. Nem hit kérdése, hanem belátásé. A javasolt rétegrendekről meg igazából annyit, hogy a bramac lelkesen ajánlja a páraáteresztő tetőfóliáját még mindig (sárga hálós), ami 5-8 év alatt UV hatására kb. eltűnik. Mert ő ezt gyártja. Ezt ajánlja. És mindenki szokott olyat tenni, tehát berajzolja a tervbe. A tervező is. De ki szedi majd le 10 év múlva a cserepet, lécet, hogy kicserélje? Vagy akkor majd ázik, párásodik az egész szerkezet kénye kedve szerint? na mindegy, lesz aki ezt se érti hasonlatként, annak leírom: amit ajánlanak az sok esetben a szokás alapján történik. Ha mindenki azt használná, r0226 se építene passzív házat, mert olyanra nem is talál semmit a normál gyártók oldalán. Mindenki azt épít, amit megért, elhisz, kiszámol .... vagy eladnak neki.
És ott van még a hiba a felvetésedbe, hogy 30cm szigetelés kell a tetőre ezt meg úgy érjük el hogy a szarufa elé is teszünk 15cm szigetelést és így a tető U értéke 0.197 lesz a szarufák alatt. Ez 0.2 alatt van, akkor ezek után miről beszélünk.:-))))
Nem mert ha közé teszed akkor is ennyi lesz a m2 mintha fölé teszed, ha meg alulra akkor megemeled a térdfalat 20-30 cm-vel.:-) És több mint 500eft.:-)
És lépésálló szigetelés kell amire a léceket átmenő csavarokkal rögzíted ami szintén pontszerű hőhíd, vagy a habházaknál a tetőelem (eps) de azt is átmenő szeggel vagy csavarral rögzítik ami szintén........:-)))
Magasság nem számít, tudod úgy tervezni a tetőt, h beleszámolod. Az meg, h kicsit beljebb jön a fal, hát istenem. Ha lenne 30 milla a zsebemben, akkor biztosan számítana, de így maradtam/maradok a hagyományosnál. :)
Nyilván függ a tető hajlásszögétől, de ha 45 fokos a nyeregtetőd, akkor a 15 cm-es magasságnövekmény 2*15 cm-rel szélesebb hasznos / nettó területet jelent jelent. Ez 10 m hosszú háznál már 3 nm. Ehhez képest nem sok a fél millió Ft többlet.
Persze lehet a szarfa között + fölött is szigetelni és akkor már nincs ilyen különbség.
a szigetelésed kicsit több, mint 15cm-t vesz el a belmagasságodból nyeregtető esetén a hossztengely két oldalán, ami azt jelenti, hogy a bruttó alapterület/nettó alapterület aránya változik minimális mértékben, de semmi jelentős különbség nincsen. árban persze sokkal több, mintha a szarufák közé is menne szigetelés, de ez már ki lett tárgyalva.
ha a kőgyapot nem engedné a párát eltávozni, akkor az összes ezzel szigetelt újépítésű ház szerkezete tele lenne nedvességgel évtizedeken át. Ezen felül a gerenda akkor csavarodhat, amikor szárad, nem akkor, amikor azonos szinten marad a nedvességtartalma, tehát gyorsabb száradáskor gyorsabban csavarodhat.
persze létezik más megoldás is, PU szigetelés szarufa felett, de az sem olcsóbb.
Ami még szintén megoldás lehet:
Ytong tetőpanel, ami jó hőszigetelő, jó a fajlagos hőtároló kapacitása (hasonló az eredmény, mint az ajánlható legjobb padlásfödém-megoldás, a monolit VB koporsófödém), és szintén hőhídmentes megoldást nyújt. ellenben ez is drága....
Tehát egy 150 nm-es tetőnél legyen 500 e Ft a különbség. Viszont nyersz 3-4 nm hasznos területet (ha a szigetelésed 15 cm-t elfoglal a magasságból, másik 15 a szarufák között).
Bizonyos szint felett a vastgság növelése már nem a gázszámlán fog kifizetődni, hanem a nyári meleg elleni védekezésen. erre viszont lehet vékonyabb, de nagyobb hőtároló kapacitású szigetelést választani.
ára több önmagában, de ha azt nézzük, hogy mondjuk plusz 10 cm-hez mindenféle pallózás, függesztett padlásfödém szükséges hozzá tartozó hafterekkel és egyebekkel, a munkadíjról nem is beszélve, akkor el kell gondolkodni, hogy melyik éri meg jobban.
ami nekem most szimpatikus:
gerenda közé gipszrost vagy hasonló hőtároló kőgyapot, és az egész alá fagyapot (helyette xps+gipszrost??), amit lehet közvetlenül burkolni, esetleg vakolni beltéri szinező vakolattal.
a flex és/vagy fagyálló csemperagik eleve párazárók, tehát ahol bent nagyrészt csempe van ilyen csemperagival, esetleg alatta vízszigetelés (kád mellett), ott kifelé pára nem megy. ha a diszperzites festék van fenn, általában az is szépen fékez. ezek után arról beszélni, hogy a külső felületen mi mennyire párafékező, nem nagyon érdemes, pl. akkor, ha a homlokzati burkolatot jóféle fagyálló ragasztóval teszik fel telibe ragasztva.
hát igen. tegnap beszéltem ifjabb korosztályhoz tartozó építész barátommal hőhíd ügyben. Mondom neki, a 0,32-es falamat le akarom még szigetelni 3 rétegű fagyapottal, mielőtt jönne rá téglaburkolat, hogy elkerüljem a hőhidakat. így lenne 0,23 körül az U érték.
erre nevetett, hogy ha a hőhíd 0,32-es, a jelentősége minimális. amíg 0,7-es falakat építettek 6-8 éve, addig komoly jelentősége volt, a mai szinten csak elvi. ha valaki ki akarja küszöbölni, tegye, de azon túl, hogy elmondhatja, neki nincs hőhídja, a gyakorlati jelentősége szinte semmi, még párakicsapódás sem...
Azért azt gondoljuk már át, hogy ha ugyanolyan vastagságú Üveggyapottal leszigetelem a gerendámat, szarufámat mint a mellette levő részt is, akkor a ti elméletetek szerint a mellette levő szigetelő anyag lesz a hőhíd??? Mert akkor annak a résznek lesz rosszabb a hőszigetelése nem?? Ugyanezt okfejtitek a gerenda kontra gyapot között is. De azt kéne látni, hogy gyakorlatilag két nagyon jó hőszigetelő anyag között vizsgáljuk a hőhíd kialakulásának előfordulását. Lassan ott tart a dolog mint a mesében a róka a sajttal, az egyik ugyis mindig más értékű lesz, akkor eme elmélet szerint valahova mindig kéne tenni 5 centit...:)) Ezért mondom, hogy lassan már túlmisztifikált a dolog.
Tisztában vagyok a hőhíd fogalmával..:) Azért vettem alapul a betont, mert az épületszerkezetben előforduló egyik legjobb hővezetési tényezővel ellátott anyag, hacsak nem I gerendából csináltál falat.
Nem kell foglalkozni azokkal akik mindent jobban tudnak:) Ha meg van győződve arról hogy nem kell a szarufák között szigetelni, hát ne tegye, fügetlenül attól, hogy mindegyik gyártó és tervező így írja elő!
MM számomra érthetetlen a hozzászólásod.
Amikor én vettem a gerendáimat és a szarufákat lehetett válogatni. Olyat kellett keresnem - nem értettem hozzá, az ácsok segítettek - amelyiknek a vágásnál nem látszott a bütü. Ha az benne van akkor csavarodni fog.
hőhíd NEM egyenlő a betonnal. Hőhíd = eltérő (jellemzően jobb) hővezetésű anyag a környezet hővezetéséhez képest.
Tehát az 1,2 .. 1,5 mint hővezetési tényező látszólag nem rossz, de ha végigolvasod ennek a topicnak néhány hsz-ét, láthatod, hogy kést ránt, ki 0,2-nél rosszabb falról hall. :-))
És ha így jól megnézzük, még az ablaküvegem is jobb hőszigetelő, mint a gerenda... :-((
Másrészt, ahol az építménymagasság bekorlátoz, ott biztos megoldás közé tenni, de én továbbra is azt mondnom, ha megtehető, elfér, vagy eleve álmenyezet van, akkor nem érdemes a gerendázat közé tenni. Én csak erre szerettem volna felhívni a figyelmet.
Na most ha a beton értékét veszem 100 százaléknak, akkor ahhoz képest a Fa 6%, a gyapot meg 2 %. Így levezetve már kicsit másképp néz ki a dolog, minthogy túlmisztifikálva még a 15cm gerendát is becsomagoljam. De mint írtad ezt mindenki maga dönti el. Én SZVSZ betenném a gerendák közé a 15 cm gyapotot mint r0226 írta...
Kapaszkodj meg a fánál is vannak jobb hőszigetelő anyagok ilyenek a szálas és polisztirol termékek...a fa u értéke 1.2-1.5...ha a gerendák közé teszed be a hőszigetelő anyagodat aminek mondjuk a hőszigetelő értéke 0.35-0.44 akkor ebből következik, hogy a fageredák hőhidak...némely ház esetében télen meg is lehet figyelni, hogy a gerendázat kirajzolódik amikor havas a tető...
Ezért szokták máskép fedni és hőszigetelni a tetőtér beépítéses házakat manapság...a tető alatt vagy felett..
Máskülönben ha újításon töröd a fejedet és a falba fát raksz be hőszigetelő anyagnak az a sáját házadon a te egyéni meglátásod...max máshol nem követendő példa...még a fagyapot is tartalmaz hőszigetelő anyagot amit a koszorúk készítséhez használnak...
Nem vagyok szakértő a témában, csupán a tapasztalatokra hagyatkozom, na meg azokra az öregekre, akik még tudják mit kell kezdeni a fával. A csavarodás nem mindegyik fűrészelt cuccnál következik be. Sokban függ attól, hogy melyik részből lett kivágva. Így amit én láttam, azoknál baromi gyorsan bekövetkezett ez a csavarodás. Pl. a födémen a 12 szál frissen vett gerenda közül kb. 7-8 csavarodott, ebből is 4 brutális módon. Ezt akkor lehetne elkerülni, ha úgy csinálnák mint régen, hogy a kivágott fát hagynák száradni nyugodtan (nem felgyorsítva), és csak utána fűrészelnék szálba. Érdekes, hogy amit kibontottam az isten tudja hány éves födémből, semmi csavarodás nem volt rajta, csak meg volt süllyedve attól a jó néhány tonna földtől ami rajta volt. Viszont a másik érdekesség, hogy azok a gerendák, amiket teljesen körbevett a föld, úgy néztek ki, mintha ma rakták volna oda őket. Viszont ahol légréssel rakták, ott volt némi korhadás, főleg ahol még a tető is áteresztett felette :).
"De azért lássuk be, hogy így a gerenda tulképp egyfajta hőhíd lesz," Akkor a gerendaház is egy nagy hőhíd? Na ne má... Merthogy a betongerenda és KM tégla hőhidat képez azt aláírom na de már a 15 cm-es fa gerenda is... Én a Porortherm áthidalóim közé pont ezért tettem Fa közdarabot, hogy megszakítsam a hőáramot vmilyen szinten...és hát a méret is így adta ki..:)
A szálas szigetelőanyagnak a lényege hogy a párát átereszti tehát ott is szárad szellőzik a gerenda szarufa, és ha tocsok a nedvességtől a szarufa vagy a födémen a fa azt ne érdemes még burkolni szigetelni. Az épületfának mindig van nedvesség tartalma. Tulajdonképpen a fa nagyon jó hőszigetelési értékkel bír.
Teljesen laikus vagyok, de úgy tudom a szálas szigetelőanyagoknak pont az az előnyük, hogy nem párazárók. Nem szabad tömöríteni, csak lazán beletenni. Tehát ha a fa akar, akkor ki tud száradni. A lényeg, hogy nem szabad párazáró fóliával letakarni, mert akkor valóban nem tud kiszáradni.
1. tetoterbeepites: a szigetelesnek inkabb hanggatlo szerepe van mint hoszigetelo. hohid kit erdekel, a tomor fa eleg jo hangszigetelo. Paralecsapodas sem lesz tul nagy, hiszen felette is futve van.
2. nincs tetoterbeepites. ilyenkor viszont nincs mit kuzdeni a belmagassagon.
amugy altalaban azert nem epit 15cm-el magasabbat, mert nem lehet.
lovagolhatunk szavakon és azok jelentésén... de akár fogalmazhatok nagyon pontosan is, le a szlenggel!! ;-))
Szóval a gerendának nem csak teteje van. Ha jól sejtem oldala meg alja is. Namost ha közéteríted (hogy ragaszkodjunk a te szóhasználatodhoz) a gerendázatnak a mondjuk 15cm szálas szigetelőt, akkor mekkora részén is fog szellőzni? Mert szerintem max a tetején. De az oldalán nem. Ott ugyan nem fog a levegő mozogni. Merthát ott a szálas szigetelőanyag. Nomost hogy a nagy gyártók miért írják, amit? pl. azért, mert gazdaságossági okokból kifolyólag, ha már tetőtérbeépítés, akkor ugye keven áldoznak plusz 10-15cm-t a belmagasságból, de ugyanennyivel magasabbat sem akarnak építeni. Nonost a hőtechnikai szabványt kielégíti (ámbár nem jól) az is, ha a gerendázat közé teszed a szigetelést. De azért lássuk be, hogy így a gerenda tulképp egyfajta hőhíd lesz, hiszen annak a hőtényezője biztos rosszabb, mint a közéterített 15cm szálas szigetelőnek. NOs, elméletileg így fest. A rigipszet és mindenkit a hőtechnikai szabvány érdekli, azt lehet ma eladni. Hogy megéri-e, arra már ugye nincs számítás. HOgy hol a megtérülés ma, és hol dupla gázárnál. Ezt ugye nekik nem érdekük kimutatni. Mint ahogy azt sem, hogy a padlóba javallott a 15cm. Valaki írta, 10et ír az austrotherm is. Mégis Te pont az vagy, aki ezeket túlteljesíted. Máshol akkor miért fogadod el kritika nélkül a gyártó ajánlását?
Nikecell gyári leírása vastagabb szigetelésnél, x méter alatt abszólút nem ír elő dűbelezést, természetesen megfelelő fal felületet feltételezve. X méter magasan viszont kell, megint más magasságban már 20cm-es átfedésekkel kell hálózni. Ugye a dűbelnek 2 oka van, egyrészt ha car a fal felületed, akkor tart, másrészt ha vékony szigetelést teszel fel, akkor megfagyhat a ragasztó nagy hidegben, és lereped az egész a falról. De épeszű ember nem szigetel 10cm alatt. :)
Nálam is 2 éve van a tetőtérben a gerendákon a gipszkarton, de ugye vízszintben tettem rá 5x10-es pallókab, bazi csavarokkal, majd erre függőbe bramac léc, és erre fólia, majd gipszkarton. Sarkokon hálós élvédő, és semmi repedés, pedig itt volt nem messze a földrengés epicentruma. Remélem nem is fog megrepedni sehol. :)
Mielőtt döntesz, kérj meg egy kivitelezőt, hogy árazza be ezeket a falakat. Könnyen lehet 1000-1500 Ft különbség négyzetméterenként benne (legalábbis akit én megkérdeztem, ezt hozta ki). A dübel, amin spórolni akarsz (joggal) sokkal kevesebb ennél.
Mivel nekem sem volt egyértelmű, hogy milyen vastagság felett kell dübelezni, ezért nem a területi képviselőket, hanem a gyár technológusát hívtam fel mindkét esetben. Egyedül a Baumit mondta, hogy ennél a vastagságnál (12 cm) az ő rendszerükben nincs szükség dübelre (sőt még vastagabbnál sem, ha egyszintes az épület).
A Nikecell technológusa úgy nyilatkozott, hogy 7 cm felett kell a dübel, csak úgy adnak rá garanciát.
Mivel a dübelezés kb 15%-al rontja a hőszigetelés hatékonyságát, úgy gondoltam, hogy inkább azt a rendszert választom amely csak ragasztással is megadja a rendszerére a gyártói garanciát.
Asszem maradunk a 38NF + 12 cm EPS-nél.
Holnap az aljzatszigetelésre is rákérdeznék ha lenne 1 kis időtök...
"De! Nem elég oda a deszka ? Minek pont a drága funér ?" Ez a "de" azt jelenti, hogy bele fognak kötni? A deszka ingyen volt, 2 centi vastag akác, csak nagyon girbe-gurbák voltak, ezért kezdtük el leborítani furnérral- 150 m2-t vettem azt hiszem 53e-ért( 4mm-es). A padlást lomtárolásra akarjuk használni.
Mindhárom szoba fölött az van. Körbe a fal csatlakozásoknál nincs fix rögzítés, és ott látszik a gerenda mozgása (nem véletlenül csináltam úgy). Viszont maga a mennyezet sehol nem reped. Persze én is láttam már nem egy olyat, ahol szépen elrepedeztek az illesztéseknél. A többi kérdés nem tudom mire vonatkozik :)
A szagelszívót meg végképp nem értem hogy jön ide :D
A gerendák mozgását volt alkalmam megfigyelni, évek sem kellettek hozzá, néhány hhét alatt is iszonyat méretváltozásra képesek. A csavarodásról nem is beszélve.
Hogy a tetőn nem intenzív a hatás? Hmmm... Sajnos volt alkalmam látni ismerőséknél, hogy gyorsan húzzuk fel a tetőt, dobáljunk rá mindent mert nincs idő. Egy év se kellett neki és bonthatták le az egészet, mert úgy elcsavarodott, meg feszült mint a bolond.
A szálas szigetelőt nem szokták tömködni.:-) A két gerenda közé beterited az nem fogja megakadályozni abba a gerendát hogy felette kiszellőzzön, kivéve ha ezt lezárod, mert akkor úgy jársz mint gpeti a paszív ház topikban. Szellőztetést biztosítani kell és nem lesz gond ha a gerenda kőzé is teszed, nézd meg az ajánlott rétegrendet bármelyik szigetelést gyártó honlapján, ott is a gerendák közé rakják, vagy rigips honlap.:-)))
Nem azt írtam, hogy nem lehet, csak azt hogy érdemes. 2 év még nem idő, ámbár bizakodásra adhat okot. Kérdés milyen helyiségnek használod. Szoba, festve, vagy csak pormentes padlás? magyarán a felületkezelés milyen?
másérszt nem szabad szagelszívót nyitott tűztérrel egy légtérbe tenni. Sokan teszik, és csak kevesen halnak meg.
Ha végig gondolod elméletben, hogy mekkorát mozoghat a gerendázat csak sima száradástól, hamar kiderül, hogy sokat. (tégy le egy 3 méteres gerendát az udvarra, és nézd meg mi történik vele 2 év alatt a napon. A tetőn nem ilyen intenzív a hatás, de a végeredmény nagyon hasonló lesz. Legfeljebb tovább tart. Ezért nem javallott a gerendára elmozdulást meg nem engedő módon rögzíteni közvetlenül semmit.
Azért, amit pborisz is ír. Mert a frankó fatelepi gerendák még 1 év múlva is vizesek. Egy fenyő kb 2 év alatt szárad meg elég jól. Viszont ha ez idő alatt betömködöd, megszüntetve a szellőzést, akkor kezelheted bármilyen gombaölővel... főként, ha azt "csak" mártották. És a két év után is, a folyamatos pára, ami jön a lakás felől, mindig nedvesít, gombásodásra hajlamosít. Marad a szárazon tartás, tehát a megfelelő szellőztetés. Az minden esetben segít, még akár kisebb külső nedvesség bejutás se gáz, mert van módja az átszellőztetés révén folyamatosan kiszáradni. De azért ez már kerülendő. Mármint hogy be tudjon jutni kívülről is víz.
A másik, hogy alulra bármit raksz, ha az közvetlen kapcsolatban van a gerendával, előbb vagy utóbb bajban lesz, mert a gerenda szárad. Aztán megreped, meg elhajlik. 1-2-5cm-eket. No, ezt nem sok anyag viseli el, mint burkolat. Elvileg még a függesztett álmenyezetet sem szabad a falhoz erősíteni körben, hanem csak szilózni, mert még ott is lehetnek olyan mozgások, amik repedést okoznak. Persze ha ez nem zavar, akkor lehet.
Tetőfedő mondta, hogy meg kell nézni egy 7-8 éves tetőteres ház gerendáját, meg egy 50 éves falusi nyitott padlásost. Rögtön látszik hol is van a négylábú kedvenc vermelésének helye. mm.
A ház nem (vagyis a falak), de azon kívül minden :)))
Tehát teljesen új födém, frankó fatelepi "száraz" gerendákkal. Kicsit féltem is, hogy mit fog művelni, ezért hagytam "száradni" néhány hétig. Ami gondolom annyi, mint halottnak a csók :))
De ez nem utólag van, és nincs ledeszkázva, és a deszkát is fel lehet szedni, de ez egy másik történet. Csak nem tudom miért nem lehet a deszkák közé tenni és ezt kérdeztem mm-től.
gerendák közé nem rakunk szigetelést. Azt csak a tervezők szokták úgy álmodni, mert ezzel némi helyet spórolnak. Gipszkartont amúgy is csak függesztésre érdemes tenni, különben repedezni fog folyton, ha merev kapcsolata van a gerendázattal.
Na, nálunk ugyan nem kérte, továbbá kétséges is a dolog, mert pl. a rovarmentesítést és a lángmentesítést is még telítéses módszer után is 5 évente ismételni kéne. Nomost ki a fene bontja le 5 évente a belső burkolatokat, hogy ismételten lángmentesítsen, vagy rovarmentesítsen. Senki. Marad az átszellőztetett gerendázat, magyarán nem tömködünk szigetelést a gerendázat közé spórolva ezzel 10cm távtartást. mm
Mind a kettőnél ugyanannyit kell szellőztetni, nem kellene elkezdeni megint ezt a dunszthatást elemezni. Semmi érezhető különbség nincs ha eps vagy szálas szigetelés van a falon.
Engem nem kell meggyőznöd, mert 30NF+10EPS lett a házunk (az EPS még nincs rajta). De szerintem ne kezdjük ismét ezt "nem "zacskózod" be a házat" szöveget. Szerintem itt is volt már arról szó, hogy -ha jól emlékszem- a pára max. 3%-a távozik a falakon keresztül. Ekkor meg már szinte mindegy, hogy a 3%-ból még mennyi az, ami a kőzetgyapotnál tud távozni. Az ár meg nagyon nem mindegy. Amit említesz 1,5-ös szorzó (30 vs 44) meg szinte lefedi az EPS árát (nem számoltam most utána, de kb. 10centit a 15-ből).
A grafit ára kb 40%-al több mint a normál eps (m3-re visszaszámolva a kapott ajánlatodból kb be tudod lőni) a 30-as és a 44-es porotherm között kb 1,5-ös szorzó van. Ha már ennyit rászánsz érdemes meggondolni, hogy az eps helyett kőzetgyapotot használj. Ez ugye drágább megoldás, de legalább nem "zacskózod" be a házat. Az eps-nél többet kell szellőztetned hogy a pára távozni tudjon (ezzel is veszítesz hőt). Ha kicsit lejjebb adsz a 0,2-es határból, így egy sokkal komfortosabb házat építhetsz.
"Egyébként ha nem 38-as, hanem 44-es falat raksz 5 cm austrotherm grafit-tal, akkor kb 0,21-0,22 körüli értéket érhetsz el. És megspórolhatod a dübelt."
>Egyébként ha nem 38-as, hanem 44-es falat raksz 5 cm austrotherm grafit-tal, akkor kb 0,21-0,22 körüli értéket érhetsz el. És megspórolhatod a dübelt.
Mekkora lesz az árkülönbség szerinted a 30NF+15cmEPS és az általad említett verzió között? (az más tészta, hogy az utóbbival 0,174 W/m²K és az általad említett érték körül jön ki a 30NF+10cm EPS)
A dübelezésről szerintem inkább a kiviteleződdel konzultálj. Egyébként én nem találtam semelyik baumit prosiban egyértelmű utasítást a dübelezés és a vastagság összefüggésére (azt hogy egy területi képviselő szóban mit állít az egy dolog). A terranova 5cm vastagság felett pl már előírja a dübelezést. A ragasztók és az eps lapok között pedig nem találsz egetverő különbséget. Egyébként ha nem 38-as, hanem 44-es falat raksz 5 cm austrotherm grafit-tal, akkor kb 0,21-0,22 körüli értéket érhetsz el. És megspórolhatod a dübelt. Továbbá a falakon kb a hő 30-40%-a távozik (a többi a nyílászárókon, tetőn), így század értékekkel szerintem nincs értelme foglalkozni.
Korábban már adtatok tanácsot hőszigeteléssel kapcsolatban. Most, hogy lassan nekiállunk az építkezésnek szeretném ha megerősítenétek valamelyik elképzelésünket, hogy melyik változatot válasszuk az alábbi lehetőségek közül, és miért azt:
Porotherm 38 NF + 12 cm EPS = 0,185 W/m²K Porotherm 38 HS + 12 cm EPS = 0,172 W/m²K Porotherm 38 HS + 10 cm EPS = 0,188 W/m²K
A cél mindenképpen az lenne, hogy 0,2 érték alá menjünk a falazattal.
Kértünk ajánlatot és az alábbi lett belőle:
Baumit EPS homlokzati hőszigetelő rendszer: - EPS Homlokzati Lemez 12 cm - Ragasztó Tapasz - Üvegszövet - Univerzális Alapozó - Baumit Granopor Vakolat K2 2 mm kapart 1. színkód
Erre az összeállításra 3700 Ft árajánlatot kaptunk. Ez elfogadhatónak tűnik ebből a rendszerből? Azért választottuk a Baumit rendszerét, mivel csak ők mondták azt, hogy ezt a vastagságot minden további nélkül elég csak ragasztani és vállalják rá a garanciát. Pl a Nikecell szerint az ő rendszerére csak akkor vállal garanciát, ha 7 cm felett már dübelezéssel is rögzítjük a hőszigetelő lemezeket. Lehetőleg nem szeretnénk dübelezni.
Esetleg az alábbi 2 változat közül melyik lenne jobb választás? És a fenti változatokhoz képest a hőszigetelési képességen kívül más előnnyel járna?
Porotherm 30 NF + 15 cm EPS = 0,174 W/m²K Porotherm 30 HS + 15 cm EPS = 0,165 W/m²K
Szia! Ebben az esetben csinálj egy jellemző nézetből egy 3mpix fotót minél kevésbé tömörítve (ha tudsz raw-ot az mégjobb). Ha lehet válassz egy jó napsütéses alkalmat. Írd le hogy kb mit szeretnél, milyen szineket és küldd el (megrendeles@homlokzattervezes.hu). Remélem sikerül olyat kreálnom, ami tetszeni is fog :-)
nna a mienkkel biztos mindketten jól járunk.. Először is se nekem, se a páromnak semmi kreativitása az ilyen dolgokhoz, a házunk viszont elég szép formásra lett tervezve, szép referencia lenne szerintem..
Tudom, hogy nem ildomos egy fórumon reklámozni, de most kezdek bele egy általam homlokzattervezésként definiált dologba (www.homlokzattervezes.hu). Amennyiben valamelyikőtök szinezés előtt áll, szivesen csinálnék grátisz egy színösszeállítást, ha azzal bővíthetem referenciámat. thx
Sziasztok! Földszintes családi házat építünk, a fafödém rétegrendje: gipszkarton, fólia, lécezés, 15cm üveggyapot a gerendák között. Azt szeretném megkérdezni, szerintetek ha ledeszkázom és furnérlemezzel beborítom a padlást, nem fognak belekötni tűzveszélyességi szempontból? Nem mintha a gerendák meg a lécek nem lennének éghetők... Előre is köszi a hozzászólásokat!
Én is a tetőteret akarom beépíteni, de nekem 15x20-as fagerendáim vannak. Ezen hajópadló, majd 4 cm nikecell. Ide gondoltam a knauf vidifloor szárazpadlóját, a 2x10 mm-est vagy gyárilag ragasztva vagy én ragasztom otthon, majd a járólap vagy a laminált padló. Az egész így 10 cm alatt lesz és marad 2,50 belmadasságom, nem utolsó sorban a súlyról ami így kb. 30 kg/m2. A vidifloor 1100 ft/m2 ez ugye kétszer számolva az átlapolás miatt.
OSB-vel sem kisebb a súly és szerintem ez stabilabb járófelület mert ragasztva és csavarozva is van.
Ha valakinek van olcsóbb ötlete szívesen hallgatom!
nem csak 100-as (lépésálló) EPS van, hanem 150-200-as is, ami garázsba, ipari használatra is ok. ha ez sem elég, ott az xps, ami még stabilabb, jobb hőszigetelő is, vízfelvétele minimális, szinte nem zsugorodik. persze drágább is, de egyszer kell kifizetni.
az árról sajnos még nincs infóm, egyelőre én is tervezési fázisban vagyok a tetőtér beépítésével kapcsolatban.
másik lehetőség: 2 réteg 12mm-es, nútos OSB, átlapolva, alatta akár szárazesztrich/cellulózrost szigetelés, közötte nátronpapír, tetején telibe ragasztva a laminát padló.
vagy szigetelés, benne vakpadló, a födém-csatlakozásnál lépéshanggátló filccel, felette egy réteg 15mm-es nútos osb, a találkozásnál ismét filc, felette laminát. de az osb + laminát padló ehlyett mehet akár 22mm-es hajópadló is, alatta a már leírt rétegrend. a lényeg, hogy minél nehezebb, és lehetőleg ömlesztett szigetelő anyag legyen, mert az szépen nyeli a hangot is, kiegyenlítő rétegként is funkcionálhat, ha nem vakpadló van, és jó hőszigetelő.
Lehet jó ha könnyű bútorok vannak a szobában. Én ezt nem kockáztattam meg a 4,20*2,60 méretű (telepakolt) szekrénysornál. Kiváncsi lennék az eps felületére milyen állapotban van. A laminált padló azért mozog valamennyit.
banya69 A 3-4 cm EPS + 9mm laminált biztos olcsóbb megoldás mert a kb.1,2 m2-es nútféderes lap nem olcsó mulatság (kb. 2400 / tábla).
Rigipsnek van komplett egysége (valami rigidur), ahol lépésálló szigetelésen van két réteg gipszrost, erre mehet bármilyen padló. az egész szárazépítési technológia, és elég stabil lehet, ha több felújítási könyben olvastam róla, és a statikus építészünk is ajánlotta anno. mellesleg az irodaházban, ahol dolgozom, szintén gipszrost-szerű szárazpadló van, vezetékeknek mindenféle alagutakkal, és ez is elég stabil, pedig csak egy szimpla padlószőnyeg van rajta, afelett pedig 90-130 kg-os emberek gurulnak a székeikkel körbe körbe...
Hát ez az amire nincs már helyünk. Ez legalább 10 cm, nekem 4-5 cm van max a bejárati ajtó küszöbszintjéig, és a belmagasságot sem akarjuk annyira csökkenteni. Örülünk, ha megállunk a 268 magasságnál. Tehát ha a nutféderes lapot nem rakok még rá akkor besüpped a lépésálló? Az igaz, hogy a 9 mm-es laminált padlót szeretnénk, az azért valamivel erősebb.
banya69-nek is vastagság problámái vannak (ez jó, akár a HUSZ-ba is írhattam volna :) Szerintem senki nem csinál kis vastagságban normális minőségű aljzatbetont. A nútféderes lapokat szépen be lehet szabni és gyakorlatilag teljesen sík felületet ad. Egy ár összehasonlítás is megérne egy misét.
Barátoméknál segítettem letenni a lépésállót (beton aljzatra) ott 3+4 centit tettünk le (erre rá fólia, betonvas betonréteg, és gondolom arra rá a lapok/parketta)
Szerintem nem de majd az igazi profik megmondják. A képen a következő rétegeket látod, nekem bevált: laminált parketta polifoam nútféderes lap 0,60 * 2,05 táblák ( hasonlít a pozdorjához de annál finomabb) lépésálló nikecell PE fólia
Az összes parkettás helység így készült. Melegnek ennek ellenére sem mondanám de a betonnál biztos jobb. A nikecell vastagságával ( 2 rétegben is rakhatod) be tudjátok a szintet állítani.
Egy kis segítséget kérnék! Ha lépésálló nikecellt rakok le egy betonfödémre, és már nem akarunk rábetonozni, akkor biztonsággal rá lehet rakni a laminált padlót? Milyen módszerrel lehet jó stabilan letenni a lépésállót, hogy biztosan nem mozogjon el a laminált alatt? Az annyira lépésálló, hogy a lakás közlekedő részén nem süllyed meg olyan mértékben hogy látszódik vagy érződik? Az a nagy probléma, hogy már fennt van a padlókiegyenlítő és már nem lehet nagyon (10 centivel) megemelni a padlószintet. Alatta biztos nincs hőszigetelés, ezt már tudjuk, de mindenképpen szeretnénk alulról egy réteg szigetelést.
A kereszthuzat durva tud lenni: ma a nappali-étkező-előtérben csináltam (kb.60 nm, 3 ablakkal): 55 volt előtte, 2-3 perc múlva 40-et mutatott a páratartalom mérő:)
60, max 65 %-ig egészséges, felette légúti megbetegedéseket okozhat és ilyen magas páratartalomnál már a legkisebb hőhídnál is kicsapódik a pára. Ha erősen hőhidas a házad, akkor inkább 50-55%-ot kellene tartani.
Olyan nincs, hogy vékony , olcsó és hatékony...olyan van , hogy vastag, viszonylag drágább mint goldoltad volna és utánna jó és költség kimélő...ellenben könnyen lehet, hogy nálad a végén az lesz, hogy olcsó, vékony és penészedik és semmit sem ér
No most mindenki ad majd tanácsot és a sok alternativa miatt döntés képtelen leszel..:)) Késöbb pedig csak az ár érdekel...
Hogy ki nem maradjak a sorból én XPS -t ragasztanák fel 2 rétegben átlapolva pl 2x4 cm a garázs plafonjára . Majd kapna üvegszövetet és glett anyagot vagy gipszkartont izlés szerint, ezzel már jobb hőérzeted lesz ha van a padlóban is valamennyi hőszigetelő anyag. Azonban ha nincs akkor a 2x6 cm -t kell feltenni .
A lágyabb és olcsóbb szálas hőszigetelő anyagok csak akkor jók ha a lépésálló/kasirozott változat megy fel. Különben az illesztéseknél, az anyagok összeesnek pár év múlva és nem érnek semmit és könnyen párásodhatnak.... Az EPS -sem jó garázsba a viz és benzin gőz miatt mivel ezek az anyagok képesek ezeket magukba szivni ahoz, hogy jobb legyen a hőszigetelés+párazáró fólia felrakást kéne csinálni és gipszkartonozást úgy, hogy nem menjen be a gépészeti áttöréseknél se a viz,pára,benzingőz...igy inkább ezek használata olcsóságuk ellenére nem javasolt..., mert úgyan olcsón vásárolsz sok problémát ami pár év múlva jeletkezik....ha most készitenék ez a fődémet akkor a sárga 100- lépésállóval jártál volna jól ami a betonba került volna...ezt sporolták ki és most neked költségesebb megoldást kell választanod...máskülönben a terasz és ház szigetelés közé is be kéne tenni legalább 6 cm -t...ez nevezik szivásnak mivel ehez a ház falánál felkéne vágni a teraszt ..., mert az egész egy nagy hőhid ...és akkor nem beszéltünk a lábazat szigeteléséről vagy a pince falának szigeteléséről kérném nézd végig a linkeket ott megtalálod a megoldást, hogy hogyan kellett volna megtenni...utólag csinálni valamit mindig költségesebb mint az elején , de jól...
Olyan nincs, hogy vékony , olcsó és hatékony...olyan van , hogy vastag, viszonylag drágább mint goldoltad volna és utánna jó és költség kimélő...ellenben könnyen lehet, hogy nálad a végén az lesz, hogy olcsó, vékony és penészedik és semmit sem ér...dönts belátásod szerint...
Még annyi: a csemperagasztó és a Baumit tapasznak idő kell, amíg megköt, alátámasztásról gondoskodni kell. Dübelezésnél értelemszerűen nincs ilyen gond, esetleg poliuretán ragasztót használhatsz még, az gyorsan meghúz, és bár drágább kilóra, négyzetméterre nem sokkal több.
Ha kevés a hely, akkor Grafitot tegyél oda. Rögzíteni csemperagasztóval vagy dübelezve, felületképzésként 2-3x lefesteni, de oldószer mentes festékkel!
Attól függ milyen autóval akartok beállni a garázsba, de legalább 180 centi kell az autónak a többit kirakhatjátok közvetlenül felragasztott eps táblákkal minimum 4 essel az nem törik olyan könnyen és persze dübelezés nélkül, amihez baumit ragasztó anyag a megfelelő de használhattok terranovát az olcsobb.
Sajnos a 8-10 centi az egesz feluleten reménytelen, így is 180-190 cm között mozog a belmagasság, és nagyon zavaró lenne. De akkor azt mondod, hogy "valamit" van értelme odarakni, mert javítani fog a helyzeten, hiába jön a hideg a lábazat felől.
A gyapotra lehet tenni valamit alulról, hogy "tiszta" legyen a felülete?
Új vagyok errefele. Nemrég költöztünk panelból családi házba, így nem sok mindenhez értek, amire pedig mostantól szükség lesz.
Úgyhogy tisztelettel szeretném a kollegák szakértemét elszipolyozni anélkül, hogy énmagam bármiféle érdemi információt hozzá tudnék adni a topichoz, ha ezzel nem bántok meg senkit :)
Az első probléma, amit szeretnék megoldani, az egy hideg födém. Adott egy nappali, ami alatt garázs van, közötte monolit vasbeton födém (ez nem tudom, mit jelent, ezt mondták). A födém nem vízszintes, mert régen a szoba egy része terasz volt, és később építettek hozzá a házhoz. Emiatt az aljzat a szoba egyik végén teljesen elvékonyodó, másik végén 6 cm körüli esztrich beton, rajta aljzatkiegyenlítő. Padlófűtés emiatt (is) kizárva, ha jól gondolom. Mindezen szőnyegpadló van. Sajnos a padló így nagyon hideg, és szeretnénk kicsit javítani a helyzeten.
Érdemes a garázs felőli oldalra valami szigetelőanyagot ragasztani, vagy a (szigeteletlen) lábazat felől úgyis hőhíd fog kialakulni? Ha érdemes, akkor mit használjak? Minél vékonyabb anyag kéne, mert a belmagassága így sem túl nagy a garázsnak, ráadásul a zsalu nem túl sík. Érdemes 2-3 centis polisztirol lapokkal próbálkozni?
Vagy esetleg a szőnyegpadló alá érdemes rakni valamit? (pld. egy réteg olcsó filc-szőnyegpadlót?)
Memorix - Sürgős esetekellátása című zsebkönyv első megjelenése óta sok orvos, mentőtiszt és ápoló hűséges társa lett nemcsak Németországban, hanem számos fordítása révén külföldön is. A gyógyszeres kezelés egyszerű kezelési sémáinak és konkrét adagolási adatainak koncepcióját a gyakorlat is igazolta
Honnan lehet azt tudni hogy kiszárad annyira a fal hogy nyár végén fel lehessen rakni az EPS-t vagy Baumit Open kell? Mert elvileg ügye alulról el van zárva a víz utja CR-Ni lemezzel? Vagy mindenkép inkább Baumit Open?
Ha én ragasztok ilyet akkor én mindig lekezelem a felületet beton impregnáló szerrel ez egy alapozó a padló kiegyenlítő vagy csemperagasztó előtt szokták(jobb helyen) lekenni a betonra. Főleg a zsalukőre vagy vakolatra rakgaszt az ember vagy ha a körmével megkaparod a felületet és nem a körmöd kopik hanem a felület.:-))
Szomorú lennék ha egy dryvithoz gyártott ragasztó ami egyben glettelő is nem lenne fagyálló.:-))) Flexragival is lehet eps-t ragasztani.:-) De a legjobb a kartont az epshez ragasztani az a flexragi.:-)
Elbizonytalanodtam, mert több szakember azt állította, hogy ez a dryvit primus ragasztó csak "könnyű" anyagokhoz való (valami letépő szilárdság:-). Meg hogy nem garantált a fagyállósága.
Valójában valamiféle megerősítést vártam, ha volt már valakinek ezzel tapasztalata.
Maradt egy kis dryvit primus ragasztóm a ház hőszigetelése után. Felhasználtam burkolat ragasztásához (padlólap, lábazati kő, kapuoszlopra, zsalukőre).
A burkolóm sopro kültéri flexibilist használt egy zsaluköves oszlopra. Tavaly felrakta, tegnap leesett (lefagyott!).
Barátaim kinevettek, hogy a dryvit primus csak a polistirolra való. Mellesleg a zsaluköves támfalamon, ami belülről ázik, öt éve ott van a kő, nem esett le.
Mi a véleményetek?
Illik (szabad) dryvit primust szabadtéri kőburkolat ragasztására használni.??
(Persze tudom, nagyon drága, de még van egy kevés - szoktam nézni egy próbát, hogy nem döglött-e meg. Darabokban tudtam csak leverni a követ a zsalukőről).
Nekem is megfordult a fejemben ilyen kivágásos módszer. Ytongot még könnyen is lehet vágni. De ehhez tudni kéne az ablak pontos helyét és méretét. Ha már bent az ablak, akkor nem állnék neki kivágni, mert könnyen kár keletkezhet az ablakban.
Viszont jó lenne tudnom, hogy leírt k értékek (0,26 / 0,6 / 1,1) alapján jelentkezhet-e probléma?
"ha a szig. elég vastag kb 30cm-től akkor valszeg a pára nem megy át rajta mert a teteje elég hideg és magában a szigbe csapódik ki."
Tehát ha 30cm szigetelésem lesz, akkor a szigetelésem külső rétegének elérése előtt már ki fog csapódni a (z esetlegesen a rétegbe jutó) pára?!? Tehát a szigetelésen belül!? Basszus. Pedig logikusan hangzik...
"Legcélszerűbb a párát nem beengedni a a szigbe vagy ha bemegy akkor nem szabad lezárni a szignél rosszabb páraáteresztő képességű anyaggal."
Azt gondolnám, hogy bármelyik páraáteresztő fólia nagyobb ellenállás a pára útjában, mint bármelyik szálas szigetelőanyag, nem? Persze azért van különbség a fóliák között, gyártótól és típustól függően. Elképzelhető, hogy bizonyos páraterhelést az egyik fólia ki tud engedni a szigetelésből, egy másik fólia páraáteresztése viszont kevés a feladatra. Mittomén Dörken meg solflex. Viszont az is lehet, hogy a piacon lévő legócskább fólia áteresztőképessége is elég a feladatra.
Na ezért kérdezem GPeti fóliáját...
Na mindenesetre ezek után kicsit komolyabban oda igyekszem figyelni a belső párazáró fóliázás kivitelezésére...
Most tételezzük fel alulról nincs párazárás. Akkor nincs különbség ha a szig. elég vastag kb 30cm-től akkor valszeg a pára nem megy át rajta mert a teteje elég hideg és magában a szigbe csapódik ki. Ha vékonyabb akkor a szig felszine még annyira meleg , hogy átjut rajta a pára és ha felette van a páraáteresztőfólia pl. 1 m-rel akkor annak már a külső fele mindenképpen nagyon hideg és a legkissebb ellenállásba is ütközve a pára ezen már kicsapódik mig ha ráteríted akkor még lehet olyan meleg ,hogy átengedi. Ha ilyen "rés" van akkor ott biztosítani kell a megfelelő szellőzést és nem csapódik ki a pára. Legcélszerűbb a párát nem beengedni a a szigbe vagy ha bemegy akkor nem szabad lezárni a szignél rosszabb páraáteresztő képességű anyaggal. A rétegrendet úgy kell kialakitani, hogy belűlről kifelé haladva az anyagok páraáteresztő képessége nőjőn.
egy kb. 50 éves ház homlokzati szigetelését szeretnénk megoldani, a sok kínálatban nehéz eligazodni. Milyen komplett rendszert ajánlannátok (7cm-est gondoltam) és mi aa reáliy anyagára ennek m2-ként?
Sajnos ezt csak ugy lehet osszerakni. Igen lenyegeben mindegy, hogy hol jut ki a cso a hazbol. Szerintem a szuleid biztosan eltudjak donteni, hogy ez a rendszer kiepitheto-e nalatok.
Fenti (lenti) esetben a kültér és a padlástér (a szigetelés és a páraáteresztő fólia között) hőmérséklete gyakorlatilag egyforma, ugye? A páraáteresztő fólia miatt pedig a(z egyensúlyi) páratartalom is egyezik, nem? Ekkor viszont ha belülről párásodik, akkor kívülről is kellene.
(Ha mégis csak belül párásodik, akkor az lehet szerintem, hogy a páraáteresztő képessége gyenge a fóliának, vagyis nem enged át annyi g/m2/h, mint amennyi belekerül a rétegbe (alulról talán). Nem ez lehet inkább?)
Jó csak én 17 éves vagyok szoval ilyet én nem nagyon tok megcsinalni. Hát a lakásunk inkább L alakú. Ugy lenne jó ha a padlásra menne ki a cső és ugy ki a tetőre? Komplett rendszert nem lehet kapni? Ezt csak házilag lehet összerakni? Ha lehet kapni komlet rendszert léci linkej már be pár oldalt.
Nem tudom nalatok milyen a haz elrendezese. Amennyiben hosszu-teglalap, akkor lehet ,hogy az almennyezetben is elferne. Igy csak egy helyen kellene a hazon kivulre lyukat utni.
Ha a szakik valoban lemezszigetelest csinaltak az egesz hazon, akkor a talaj iranyabol nincs viz utanpotlas. Tehat ha egyszer sikerul a falakat kiszaritani, pl. nyar folyaman, akkor mar csak rajtatok mulik, hogy lesz -e lehetosege a falnak ujra telitodnie vizzel. Kiszaradas utan siman fel lehet ragasztani az EPS lapokat.
A szelloztetorendszer egy abszolutt egyszeru rendszer. En egyedul 4nap alatt osszeraktam komplet. Egy 125mm-es csovet belehelyeztem egy 200mm-es csobe. 21m hosszu ,ket venti uzemel.Ha automatikus uzemben akarod tartani, akkor eleg egy higrosztatot beiktatni. Akkor a nedvesseg szerint fog kapcsolni.
Ha ráteszed a szigre akkor az egy kicsit melegíti mert ha nem tenné akkor a felfelé áramló pára már a szigbe csapódna ki. Ezért kell a megfelelő párazárást alulról biztosítani.
és mennyiben más a helyzet, ha közvetlenül a szigetelésen van a fólia?
A hőmérséklete ott is ugyanúgy hideg, és a páratartalom is ugyanannyi, nem? Tehát abban az esetben is ki kellene szerintem csapódnia. Ott mégsem teszi? Nem értem...
Na most itt az a gond hogy nekünk a padláson van egy tök vastag agyagréteg? A mennyezetet egyhelyen kéne megbontani vagy mindenhol? Mert nekünk ugy van hogy állmenyezet azt fölötte meg egy régi mennyezet van és a fölött meg jóvastag agyagréteg szoval nem tom hogy kivitelezhető ki. Amugy ha tudsz léci írjál már nekem erről az egészről bővebben mert nem nagyon ismerem ezt a rendszert. Ma hallotam róla elöször. Szoval azt mondod ha kiszárad nyáron a fal a sima nikecellt felraknánk nem lenne semmi gond? És ez e szellöző rendszer milyen elektronikus rendszere van? Hogy érzékeli miko kell szellöztetni?
Hiába páraáteresztő a padlástérben nem ér semmit mert ott annyira fent van hogy a levegőben lévő pára azon csapódik ki mert nagyon hideg lesz. Itt a padlástérbe kell a szellőzést biztosítani úgy ,hogy a gerincnél nem zárjuk le a fóliát.
Mennyi vizet gyujt ossze naponta a keszulek?
Nikkecel es fal kozott penesz? Hol van ott annyi hely? Az EPS- t fogas simitoval elsimitott ragasztoval tettem fel igy az EPS es a fal kozott nincs egyaltalan hezag, ahol kicsapodhatna a para. Tehat penesz sincs.
Ha olyan szelloztetest csinalnal mint nalam van, az 128 000HUF- bol megvolt. Sajnos a mennyezetet at kell furni, vesni . Konyha, WC, furdoszoba -elszivas ,a szobakban meg a befujas.
Egyrészt a fólia feletti kiszellőztetések korrektül meg vannak csinálva. Alul szellőzőszalag, felül szellőzőcserép illetve a kúpnál is tud szellőzni. kívülről még ebben az olvadó hóban is száraz a fólia.
A tetőtérbeépítés feletti kis padlástérben a tetőfólia belölről intenzíven párás. A pára aztán kis cseppekké gyűlik, ami részben lefolyik a fólián a szigetelésig, részben azonnal lecsöppen.
Mivel a nedvességtől a szigetelés már egy kicsit összeesett, ezért elgondolkodtam egy második kiszellőztetés kialakításán, de nagyon körülményes lenne.
Délután drasztikus lépésre szántam el magam. Néhány helyen jó nagy lukakat vágtam a fólián, hogy látsszon a cserép. Csuron víz lettem, mire végeztem.
Így legalább jár a levegő a padláson.
Az a nedvesség, ami porhó vagy eső formájában bejut, semmiség ahhoz a sok 10 Liter vízhez képest, ami ott van.
Így kihúzom tavaszig, akkor meg ki lesz javítva, eldöntöttem már.
Tök igazad van az egészbe. Amugy van egy páramentesítő készülékünk ami már legalább 2 hanapja megy napi 24órába. Nem kevés enegia de ami muszáj az muszáj, ezen nem szabad sporolni mert a felujítás nem két filér volt edig. Abba is iagazd van hogy marha drága a lélegző höszigetelő rendszer, csak én attol félek hogy a nikecel és a fal között fog majd penészedni. Amugy mennyi lenne kiépíteni ezt a szellöztetös cucot bontás nélkül? Mert az hogy padló bontás meg ilyenek arrol szó sincs. Max egy külső falat. Számolgatam kb 120-130 négyzetmétert kéne höszigetelni erre a baumit open 10cm-es 500ezer lenne + a lábazat 200ezer, mig a sima hőszigetelővel meg 300ezer + a lábazat 200ezer. Szóval nem mindegy. Ennek a külöbözetéböl kijönne? (ez csak anyag göltség amit én számoltam a szigetelésre) Viszont az sok hogy kb most 80négyzetméteres lakásra elmegy 15köbméter gáz.
En megertem az aggodalmadat es a turelmetlenkedesedet, de az a fal sem 5 perc alatt vizesedett at. Tehat mindennek megvan a maga ideje. Tudom amit most fogok irni, nem fog tetszeni. Ha mar igy van a helyzet, csak egy alternativa van. Magasabb hofokra futeni es sokat szelloztetni. Igen tudom ez hatalmas pazarlas. De gondolj bele abba ,hogy a vizes fal hoszigetelesi erteke kozel van a 0-hoz.
Vagy kolcsonkersz ismerosoktol egy mobilklimat ,amit egy higrosztattal kellene parositani, igy nem kellene figyelned a paratartalmat, hanem folyamatosan tartana mondjuk 40-45 %-on es egyben futene is a lakast. Tudom az uzemeles itt is koltseges. De 1-2 nap utan kezdene javulni a helyzet.
A lelegzo haz az igen!. Kerdezem en toled, hogy egy 100 literes tarolobol csak 3 liter viz folyik ki a csapon, a tobbit neked kell belole kimerni, akkor nem mindegy, hogy azt a 3 litert is kimered? Kicsit draga luxus a lelegzo szigeteles. Abbol az arbol megepited a hocserelos szelloztetest.
Mielőtt a fóliát leszednéd nézd meg, hogy az eresznél van-e beszellőzés 2 cm szélességben végigmenően, illetve a gerincnél, vagy a szarufa közökben van-e kiszellőzés. Ha ez nincs, legelőszőr ezt kell biztosítani. Szintén elcseszési lehetőség, ha az alátét fóliát nem vezetik le az ereszcsatornába, hanem mondjuk barbár módon már a térdfalnál abbahagyják, így a fólián felgyült vízet visszavezetik a falszerkezetbe. Meg kell azt is nézni, hogy az alátét fólia alatti tér a tetőtérbeépítés feletti padlástérben ki van-e szellőztetve, esetleg, ha oromfalas az épület a két oromfalon lehet szellőzőnyílást csinálni, ha nem oromfalas, akkor az alátét fólia átlapolásánál távtartókat kell berakni a szellőzőcserép közelében, hogy legyen szellőzésed. Ha ezek biztosítva vannak és továbbra is van nedvesedés, csak akkor jön a kézigránátos megoldás.
Jó csak az nem normális hogy most lett a lakás belül teljesen kifestve és akkor belül meg vízesedik a fel meg penészedik. De csak a külső fal és leginkább sarokba szoval ott alakulhat ki hőhid, és a külső hőszigetelés hiánya. De szerinted mért nem érdemes a lélegző homlokzat szigetelés?
Szerintem jelenleg ez igy normalis. Ot perc alatt nem szarad ki es egy- ket honap alatt sem. Azert irtam a lentieket. A lemezzel elvagtatok a kapilaris ereket, tehat talaj felol nincs utanpotlas. Csak a hazban keletkezo parat kell megtanulni kezelni. Szelloztetes esszeruen, de ha lehet takarekosan ezert a hocserelo es nem csak egy sima szellozteto.
Általános értelemben - általában értékcsökkent minden olyan utólagos tetőtér beépítés, amelynek során nem bontották le a teljes héjazatot és lécezést a helyes rétegrendi kialakítás céljából, hanem azok megtartásával kíséreltek meg a szerkezetkialakítást.
Az utólagos tetőtérbeépítések réteg-felépítési követelményei - a belső térből kifelé haladva - következő:
belső felületkiképzés (tapéta, vakolat, lambéria stb.),
csapadék elleni védelem (fólia, szigetelő lemez, stb.), légrés, lécezés a héjazattal.
A leggyakoribb szerkezetkialakítási hibák:
az egyes rétegek homogenitás hiánya, a szerkezet hőhídak tömegét jelzi,
az előírt mértékű hőszigetelési betétvastagságot nem tartották be, vagy a légrés kevés,
a párafék és párazáró betét, a csapadékvíz elleni védelem anyaga nem felel meg a követelményeknek, a lemezek kapcsolata (átfedése, homogenitása) szakszerűtlen,
a különféle betétek rögzítetlenek,
nincs figyelembe véve a tetőszerkezet, vagy az átmenő kéménytestek mozgása,
héjazat hibás, hiányos, a szerkezet átázik,
a szerkezeten átvezetett nyílászárók, faltestek, kémények, szellőzők peremeinél a rétegfelépítés szakszerűtlen, vízvédelem nem megoldott,
az egyes rétegek - általában a pára és vízvédelem célra szolgálók - hőmozgása, önsúlyuk miatti roskadása, nyúlása figyelembe véve nincs, ezeket szögféleségekkel átlyukasztják, beszakítják,
elhanyagolják a faszerkezetek megelőző korrózió és gombavédelmét.
Problémát jelent, hogy a hibák a takart szerkezetek lévén szemmel nem érzékelhetők
Eloszor is oszinte reszvetem. Valoban ugy kell eljarnod, ahogyan irtad. Mindent leszedni es ujra megcsinalni, de most mar becsuletesen.
Ami a probat illeti. Kellene egy edeny, amiben melegitened a vizet. Felulrol lefedni az edenyt az allitolagos paraatereszto foliaval, majd arra rahelyezni egy itatos papirt es azt letakarni egy parazaro foliaval. Hagyni parologni a vizet. Miutan a parologtatast abba hagytad, hagyd kihulni az edenyt. Tavolitsd el a parazarofoliat! Megnezed az itatospapirt, hogy nedves-e. Ennyi. Ha nem, akkor mehetsz a + koltseget kovetelni a kivitelezohoz.
Valaki tud olyan módszert javasolni, amivel házilag vagy viszonylag egyszerűen meg lehet állapítani egy cserépléc fólia páraáteresztő képességét?
Úgy tűnik, csúnyán pórul jártam. Nem figyeltem eléggé, és az a gyanúm, hogy a tetőtérbe kívülre párát nem áteresztő fólia került. Aztán be lett építve a tetőtér úgy, hogy a szarufák köze ki lett teljesen tömve szigetelőanyaggal. Második átszellőztető réteg nem lett kialakítva, páraátertesztő fóliáknál ez ugye nem is szükséges.
A belső oldali párafékező fóliát is elég hanyagul készítették el. Az átlapolásokat nem ragasztották le és a falak mentén sem tömítették. Így jut némi pára a szigetelőanyagba. Tankönyvekbe illő ami történik nálunk.
Tavaly volt az első telünk, akkor még ráfogtam az építési nedvességre a beázást. De idén tartósan 40% körüli benti páratartalom (gépi szellőztetés) mellett is ugyanaz van. Folyik a víz a falak mentén a lambéria alól.
Hirtelen nem is tudom, melyik oldalról kellene bontani. Első körben cserépfedést leszedni, lécezést és ellenlécezést lebontani. Fóliát kicserélni és mindent visszaépíteni.
Utána belülről is ugyanezt megcsinálni. Egy 1 éves házon. Utána az ázásnyomokat lefesteni. Elsírom magam. Nem is ebbe a topikba kellett volna írnom, hanem a rémtörténetesbe.
Szóval hogyan tudok meggyőződni a fóliám pára át(nem)eresztő képességéről?
Jó csak itt az a probléma, hogy ez egy salétromos fal volt ami CR-Ni lemezel lett szigetelve azt amit nyáron kiszáradt az most vissza is vízesedet. Mikor decemberbe hídegek voltak akkor belül vízesedet is a fal aja és benészedet is és ezt akarjuk megszüntetni plusz a fűtésszámlát csökkenteni.
Nem csak a PH -ban akar a para telen csak kifele menni , hanem minden olyan terbol, ahol a kulso homerseklet alacsonyabb a belsonel es van bent para. Azert irtam ,hogy nyaron siman lehet szelloztetessel szaritani a falakat .Majd ha mar felragasszak az EPS-t, akkor telen segit a para eltavolitasaban az altalam vazolt sk elkeszitheto hocserelo . Ami olcso es megbizhato, valamint garantaltan segit a para problema kezeleseben.
1. 20 cm hőszigetelés felrakása az más dolog...itt nem annyiról van szó + itt még előfordulhat, hogy vizesek lesznek a falak...nálad nem nagyon...
2. A pára, hő pedig a legkisebb ellenálás irányába megy és kiegyenlítődésre törekszik...nemhinném, hogy itt olyan házról van szó ami úgy lenne megcsinálva, hogy a passzívházakra elöírt nyomásprobán megfelelne...:))
Itt a nyomás a bent lakóban kelettkezik majd ha megláttja hőszigetelő anyagok,vakolat vagy esetleges szellőztető berendezés árát...:))
Új építésnél jó dolog a szellőztetés ha mondjuk a csőveket a padlóban vagy esetleg az álmenyezetben tudod elvinni...különben ha egy hideg padlástérbe raknád be a szellőztető berendezésedet és a csőveket nem szigeteled le akkor kicsapódik a kondezviz a csövekben...és idönként a berendezésből a kondez vízet el kell távolítani...az sem árt szellőztetésnél ha pollenszürő van benne, vagy egy kis hővisszanyerés...
Egy alap hővisszanyerős (rekuperátor) berendezés kb 400eFt -tól kezdődik, ehez jönnek a légtechnikai csővek, lamell hőszigetelés ha a padláson viszed el a csöveket és nem az ajzat betonba...a különböző egyébb kelléket...cirka 600-700eFt benne lesz...természetesen ha nem akarsz hővisszanyerést akkor meguszod a szellőztető berendezést akár egy 120eFt -ból + kellékekből is...egy egyszerübb model választásával...
Ha akarsz hozzá talajkollektoros rásegítést az kb 35m hosszű csővezetek kell hozzá az benne lesz egy 160eFt -ba ha pedig bakterólogiai csőben megy akkor majdnem a duplája...plusz saját magad ásod fel a kertet 1.5-2m mélyen és temeted vissza és kivitelezed a beépítést amihez szerszámok sem ártanak..
A sima nikecell hatására pedig ha még vizesek lesznek a falaid a felrakáskor akkor befelé probál majd elmenni a víz...
Van páramentesítönk és most hogy enyhült az időjárás nem is penészedik, de mikor ezek a hídegek voltak akkor vízes volt a fal és penészedet. Neked mi a véleményed a sima nikecel plusz a szellőztő technikáról?
Nekem oreg tomortegla hazam van . Nem volt problemam a vizzel.
Mivel azt irtad, hogy lemezzel elszigeteltetek a hazat, igy a kapilaris viz utanpotlasa megszunt a falakban. Legalabb is ez vegett valasztottatok a szigeteles ilyen modjat. Gondolom. Amennyiben igy van akkor a fal kiszaritasa mar csak a cel . Nyaron ez nem gond, mert nyitsz ablakot es kesz. Telen viszont ha csak a fal paravezeto kepessegere es a szigetelesre bizod ugyan ezt, akkor csalodni fogsz. Egyszerubb a parat mar a keletkezeskor feken tartani, igy nem jut akkora mennyisegben a falba, hogy ott ujra problemat okozzon.
Nalam cso a csoben hocserelo van a padlason kiepitve, ami 16000Szkk-ba kerult mindenestol. SK kivitelben / szerintem barki megtudja csinalni/.
A passziv haz es a legfutes topikban mar regebben reszletesen irtam rola.
Lehet a fehéret is használni...de a grafit örleménes olcsóbb...mivel pl a grafit 6cm megfelel egy fehér 8 -snak...általában 2 cm -nyi a különbbség...azt kell megnézni igy mikor melyik az ólcsóbb...
Fehér grafitos fehérnél a lábazat grafitosnál a lábazati XPS
10 cm 8 cm 6cm vagy 8cm 5cm vagy 6 cm -s
A járdaszint alá legalább min.40 cm -l kell levinni a XPS hőszigetelő anyagot...mellette trapéz alakban visszatölteni a kavicsot, dréncsövet benne, a felső 5 cm -ben talajréteget, mosott kavicsot, stb. izlés szerint...
Az eresz csatornát is be lehet kötni, de inkább ajánlatosabb 1.5 m távolságba a faltól a vizet elvezetni ...és lehetőleg ne jöjjön vissza onnét...
Jó de nektek amugy salétromos és fízes volt a fal? Mert mikor tavaszal lett a lakás felujítva belül páraáteresztös lélegzős vakolat lett felrakva. Amugy ez a szellöztető rendszer hogy müködik és milyen költségel jár?
Mi már régebben beszéltünk és a sima opennek is a q=10 és olcsobb. Szerintem annyival nem jobb mert a nagyméretű tégla páradifuzios értéke ugy is q=30. Namost azt néztem hogy a kavics feltöltés tök fölösleges az alap aljáig hanem a föld felszin 30cm-en elég és dréncsövet kell behelyezni ügye az összeszedi a talajnedveséget + csapadék. Szerinted az ereszcsatornát is beköthetem a dréncsőbe vagy azt külön csatornacsőbe? Azt néztük hogy egy 10cm-es Baumit Open az ugy már jó és akkor egy 6 vagy 8centis XPS, attol füg mivel lesz a lábazat burkolva.
Ha nem akarsz peneszesedessel talalkozni, akkor ne "" lelegzo "" szigetelesben gondolkozz! Sokkal inkabb torekedj a para kordaban tartasaban a hazban ! Tehat szigetelj vastagon /10-20cm/, de epits be egy hovisszanyeros szelloztetest, amit sk. olcsobban meg tudsz csinalni. A falon elhanyagolt szelloztetesnel is csak max.3% para jut ki. Minel kisebb a paratartalom , annal kisebb a nyomaskulonbseg a belso -kulso homersekletkulonbsegnel. Tehat ,ha nincs minek kimenni, akkor a fal kulsejen sincs gond a para elvezetsevel.
Nalam 20cm-es EPS van a falakon, + a szellozteto es semmi gond. Eleve a klima is mas.
köszi a hozzászólásokat! már azthittem ez jó a sárgaság és a rák ellen is ( természetesen ha minimum docens kötözi a mágnest a páciens hátára :-))) mindenesetre a reklámjuk profi
Ennek a kütyünek a hatásfokát hitelt érdemlően egyféleképp lehetne bizonyítani, ha elégetnek 1m3 gázt e nélkül, majd ezzel egy adott készülékben és utána elemzik a keletkezett égésterméket. Én azt nem értem, hogy az oxidáció erősebb, mint az azonos atomok, esetleg molekulák közti kötés ereje, hiszen a fémből is leválnak a felületi atomok, hiszen abból keletkezik a "rozsda" Tehát ha össze is van kapcsolódva több atom, molekula, azt nem tudom miért nem lenne képes szétválasztani. A gáz égésterméke ugyebár CO2 és H2O tehát az oxidáció szétbontja a gázmolekulát.
A videó alapján én nem adnék ennyi pénzt érte. A kisérlet alatt nem tudjuk azonosak voltak e a feltételek pl. nem tudjuk a visszatérő hőmérsékletét akkor amikor csökkent a gázfogyasztás. A kisérlet akkor lett volna hiteles ha mind a két bemutatónál mutatják az előremenő, visszatérő hőm. és azonos paraméterek alatt kevesebb gáz fogyott volna, vagy amikor felteszi a mágnest akkor kellett volna az előremenő víznek melegednie azonos visszatérőnél. Még az tetszik a leírásba, hogy a felszerelésnél akreditált technikus végzi, mihez kellene, a burkolat levétel és egy müa.gyorskötöző meghúzásához? :-)))) Biztos van valami hatása a mágnesnek de nem így kellene mérni. Meg kérdés mekkora?
Tavaszal volt szígetelve a házunk, mert salétromos volt. CR-Ni lemez lett belőve. Szeretnénk nyár végén külső hőszigetelést csinálni. Mindenképen valami olyan kéne ami valamennyire lélegez. A ház régi nagyméretű téglából van. Néztem a Baumit Opent aminek a q értéke 10, de ott van a grafit aminek igen csak jó hőszigetelése van de a q értéke 20-40között van. Semmikép se akarom hogy baj legyen a hőszigetelés után, szoval tanácsot szeretnék kérni!)
Én nemrég olvastam egy cikket az ürhajók hőpajzsairól. A hagyományos hőpajzs, amit annakidején kifejlesztettek, egy olyan bevonat volt, ami a légkörbe való visszatéréskor az orron kb 1750 Celzius fokra felmelegedve elkezdett párologni és így létrehozott maga előtt egy közeget, ami egyrészt fékezte a visszatérő modult, másrészt védte a belső felületeket, pár száz foknál nem volt több a belső felülete. Egy ilyen hőpajzs a visszatérés kezdetén 10 cm vastagságú volt, a leérkezés után pedig 5 cm. Az ürsiklóknál más megoldást választottak és az ürsikló alját bevonták kb 10cm x 10 cm-es szilícium lapokkal, aminek nagyon rossz a hővezetési tényezője. Ez a hőpajzs mindaddig tökéletesen működik, amíg nincs felületi egyenetlenség, mert ha van egy kiálló púp, ott örvénylés keletkezik és helyileg sokkal magasabb hőmérséklet kialakulásához vezet, ami miatt átolvad ez a fajta hőpajzs. (mint azt láthattuk 2002-ben) Ha jól emlékszem ez a hőpajzcs csak 1900 fokot bír ki, és ha a visszatéréskori 1750 fokot nézzük, nem túl sok tartaláka van, emiatt olvadt át a felületi egyenetlenség miatt. Egyébként ezeket a 10cm x 10 cm-es lapokat visszatérés után egyenként átvizsgálják és ha sérült valamelyik, azt kicserélik. Külön érdekesség még, hogy az Amcsiknak kb 20 műholdjuk elégett a visszatéréskor, mielőtt sikerült az első visszatérés, mert nem tudták megfelelő szögbe állítani a visszatérő modult, ugyanakkor az Oroszoknak a 2. műholdjuk sikeresen visszatért, mert ők nem szarakodtak szögbe állítással, csak egyszerűen csináltak egy gömböt, amit mindenütt bevontak hőpajzzsal. Manapság kísérleteket folytatnak fölfújható hőpajzzsal, amiből kettő sikeresen visszatért a földre, egy megsemmisült, egyet pedig valószínűleg ellopták visszatérés után a szibériai fémtolvajok ;-D
Tanácsot szeretnék kérni. Most tavaszal és nyáron lett felujítva a házunk belülről és a tető lett kicserélve. Nyár végén leszeretnénk hőszigetelni kivülről a házat és megcsinálni a vízelvezetést az alaptól. Mivel CR-Ni lemez lett belőve mert salétromos volt a fal és megkellet állítani a víz utját igy egy Baumit Open rendszert néztem ki. Azt hallotam hogy a lábazatra XPS-t rakjunk. És terra plast lesz lerakva. Milyen mélyen kell kb leásni és milyen mélyre kell rakni a terra plastot? Az XPS lemezt mennyire kell leengedni a terra plasthoz a fölbe??
Én megpróbálnám valahogy befordítani a szigetelést. Mást nem a téglából vágnék ki az ablakkeret síkjáig, hogy kerüljön oda szigetelés. Nálam muszály volt kicserélni egy ablakot, de a szigetelés még nincs sehol. Hiába van alatta a forró radiátor, az ablaktok mellett a belső vakolaton - legalábbis alul - megjelent a penész.
Ez a beltéri diszperziós festékekre is igaz lehet?
Értem úgy, ha mondjuk egy 30 éves házat x isten tudja hány éve diszperiós festékkel festenek belülről, ráadásul a legolcsóbbal mindig, akkor gyakorlatilag elkézelhető, hogy majdnem teljesen bezárják a párát és ez mondjuk a szigetelés hiányával egyetemben növelje a penészedést?
Én pl. Supralux Tilatex Aqua festékkel fetettem a vályogházban. Ez át is engedi a párát rendesen. De lehet, hogyha már több rétegben lesz akkor ez ront a helyzeten?
Úgy általában minden anyagnak van "párvezetési ellenállása", minél kisebb, annál több pára megy át rajta. A hajtóerő a gőznyomás (mekkora nyomás lenne, ha levegő nem lenne jelen, csak a vízgőz) különbsége a két oldalon. A legtöbb kültéri festéket úgy csinálják, hogy ne legyen párazáró, mert az problémákat okozna. De vannak viszonylag (rétegvastagságtól függ) párazáró festékek, pl. Bonobit, enyves glettelés, régebbi műanyagdiszperziós festékek. Egyik sem tökéletes párazáró, ha a rétegvastagság kicsi, ahogy az a festékeknél szokásos, de nagy a páravezetési ellenállásuk.
Itt van elektromikroszkópos felvétel: http://www.oroshaza.com/der/felulet.html
Szóval az ideális a víztaszító festék, ami ugyanakkor lehetővé teszi a szellőzést.
értem, belül nagyobb a páranyomás, ezért kifelé távozik (ha kifordítanánk, akkor is kifelé távozna), de a víz már nem megy át rajta egyik irányból sem.
A festékkel mi a helyzet, ha az egyik oldalán nagyobb a páranyomás?
>vagy mi a helyzet a páraáteresztő cserépfóliával? befelé is megy a nedvesség? -Persze. Csak légnemű állapotban, amikor még nem érzékeljük "nedvesség"-ként, mint ahogy a 60% relatív nedvességtartalmú levegő se nedves. A sportcipőn és a cserépfólián ÁTLAGOSAN megy kifelé a pára, azaz több molekula magy be, mint jön ki, egyszerűen azért, mert belül több van.
Éppen azt magyarázom hogy nincs ilyen, az élővilágban sem. A féligáteresztő egyik fajta molekulát mindkét irányba átereszti, a másikat pedig egyik irányba sem. Ez okozza az ozmózist. Pl. ha szőlőszemet sima vízbe raksz felreped. Ha nagyon töményen sós vízbe, összeaszalódik. A víz mehet mindkét irányba, csak az egyik rányba jobbana kar menni, mert a másik oldalon ven neki valami vonzó, ami viszont (és EZ a hártya hatása) nem tud hozzá átmenni. A csodafesték külső oldalán viszont továbbra is csak a kinti levegő van, úgyhogy nincs ott olyan anyag (mint pl. a sejtmembránnál a cukor vagy az oldott ionok) amit egy féligátersztő hártya NE engedne át, szóval még ha lenne is ilyen tulajdonsága a festéknek (nincs, a kapilláris hatás nem ez), akkor se lenne semmilyen hatása.
hát nem tudom, a gore tex cipőm nem engedi be a vízet, ellenben akkor sem tocsog bent semmi, ha egy napig futkosok benne a hegyen...
vagy mi a helyzet a páraáteresztő cserépfóliával? befelé is megy a nedvesség?
persze tényleg érdekes kérdés, hogy ha az anyag az egyik irányba hagyja diffundálni a párát, a másik irányba miért nem, de az élővilágban is van ilyen sejtszinten.
Mindegy hogy minek nevezzük, de olyan, amit a reklám állít, hogy csak a falból kifelé engedi a vizet, vissza nem, na olyan nincs.
Nem az üveg szívja be a vizet, hanem a kapillárisok. Nem láttál kapilláris csövet ("hajszálcsövesség") ált. isk. fizikaórán? A "szilikagél" golyócskák tulajdonképpen üvegből vannak, csak szivacsos a szerkezete, tele mikroszkópikus kapillárisokkal. Ezért tudja a légnedvességet beszívni, mert a homorú kapilláris-felületeken a víz már olyankor lekondenzál, mikor a sík felületen még nem. Ezért alkalmas a páralecsapódás megelőzésére, de csak amíg meg nem telik.
Már elnézést de én még olyan üvegdarabot nem láttam ami vizet szív magába.
Azt el tudom képzelni, hogy a golyók közötti teret kitöltő festékanyag képes nedvességet felvenni és azt - a változó körülmények hatására - elpárologtatni.
A festékmembránok pedig általában a festés folyamán alakulnak ki, miután egymásra két réteget festettek.
Így a festett fal maga nem lesz vizes. Én egyszer láttam egy festékszerű anyagot, amit papír tapétára festettek.
SZáradás után vizetpermeteztek a festett oldalára, ami lassan a felületről beszívódott, de a tapéta másik oldala nem lett nedves.
Itt tehát a festékréteg vette magába a vizet, persze nem korlátlanul.
A mai modern diszperziós homlokzatfestékek MIND ilyesmik. Csak éppen víztaszító gömbökkel. A vízcsepp ezért lepereg-lefolyik rajta, de a gömböcskék közötti (szemmel nem látható) réseken azért ki tud jönni a falból a pára. Ha a gömböcskék üvegből vannak, az beszívja a vizet. De nem csak a fal felől, a csapóesőt is. Reklámozza is magát, hogy hú de jó, nyáron aztán párolog, így nem melegszik nagyon fel. Két eset van. Vagy nagyon kicsik a kapillárisok, így a mögöttes vakolat-fal nem lesz nedves. Ekkor a nyári hűtő hatás elenyésző. Vagy a mögöttes vakolat-fal is nedves lesz, akkor meg ez fűtési időszakban esők után nagyobb hőveszteséget jelent, míg a fal ki nem szárad. Féligáteresztő hártya NINCS! Ami annak hívnak, az az egyik anyagot átengedi, a másikat nem. Ezek önmagukban nem okoznak diffúziót. Például a kádban azért lesz mosónő-bőrös a lábujjad, mert a bőröd átengedi a vizet, az pedig azért megy befelé, mert ott töményebb sóoldatot talál. (Eléggé besózott vízben nem lesz olyan a lábujjad) A festék külső oldalán nincs semmi, ami miatt a víz a falból "kiszívódna", még ha tényleg féligáteresztő bevonat lenne is (nem hiszem hogy az) Szóval a féligáteresztő hártya nem egyenirányító vagy szelep, hogy az egyik irányba átereszt, a másikba nem. Hanem az egyik anyagot átengedi, a másikat nem. A kapilláris amennyivel jobban szívja a vizet, mint a vakolat nagyobb kapillárisai, annyival nehezebben is engedi el, ha süti a nap. Szárító hatást így elérni nem lehet.
Na akkor ezt részletesebben, mert akkor itt valami alapvető félreértés van. A hő az nem egy olyan szubsztancia, ami vissza tudna bármiről is verődni, olyant a hullámok és részecskék szoktak.
Hova vezetődik el a hő a gömbökön? Még egyszer mondom, egy hőtükör alkalmatlan hőpajzsnak, mert ELÉGNE az űrrepülőgép! A hőpajzsnak az a feladata, hogy a visszatéréskor a pályáról ereszkedő űrhajó mozgási energiáját sugárzás formájában disszipálja, és ezáltal lefékezze, mert különben kínosan nagy sebességgel érne földet az űrrepülőgép. A hőpajzsnak magas emissziójú felülettel kell ehhez rendelkeznie, ami a hőtükör ellenkezője.
Mah, szerintem én is meg Csavarhúzós is leírtuk, mik voltak a hazugságok, meg még mások is. Aki tud olvasni, látja, hogy ez szimpla szélhámosság. Teljesen mindegy, hogy a festék hőtükör-e, mert ha az is, akkor sem lehet vele hőszigetelni egy házat, vagy más módon érdemi energiahatékonyságot elérni. Nincs olyan rossz fal, amin ez segítene.
Ha nem fordul be a homlokzati hőszigetelés az ablaknál, az jelenthet komolyabb gondot?
Ugyanis lesz redőny is és annak a gurtniáját a toktoldóban furatot kialakítva kell átvezetni. Tehát a redőnylábak gyakorlatilag fedik a toktoldót. Így már nem lenne hely a hőszigetelésnek. Remélem, érthetően írtam :)
Az ablak k=1,1 W/m2K, a fal meg k=0,26 lesz hőszigeteléssel. Tehát véleményem szerint nem sokat befolyásol hogy lesz-e azon a kb 10cm szélességen 2cm hőszig vagy sem, mert az ablaknak úgyis jóval rosszabb a hőszigetelése. Azon a szigeteletlen falszakaszon saccra k= 0,6 lenne.
Ha elképzeljük, hogy a bevonat - ami azért a hagyományos festéknél vastagabb - amiben bemutatják a golyók elhelyezkedését , nagy golyók közötti térből, igen sok kapillárisból áll, ami nem tőmődik el, mert kifelé ki is ürül.
Így a falszárító hatás folyamatos lehet.
A féligáteresztő képességet úgy tudom elképzelni, mint a bőrünket.
Beülök egy kádba, a bőröm felázik, de a testembe - a falba - nem kerül víz. Azután kiszárad a bőröm, de nem befelé.
Szóval szerintem érdemes még erről többet megtudni.
Hát igen, ez lenne a kézenfekvő megoldás, de a garázs meglehetősen keskeny, már így is... a garázs másik oldala, ami külső fal, természetesen le lesz szigetelve. A te javaslatod - kis módosítással, 6-8 cm helyett mondjuk 3-4 - esetleg nem lehet alternatíva? Visszatérve az eredeti kérdésre: a belső szigetelés ellen szól valami (speciálisan ebben az esetben)?
Az ldalról én azt olvastam ki, hogy a hagyományos fűtés - radiátor - keltette hősugarak a bevonat hatására nem nyelődnek el a falban, hanem visszaverődnek, és azt érzi az ember, hogy a fal is meleg.
Ha megnézzük a hagyományos szigetelést áruló cégek honlapját, ott azt látjuk, hogy igen sok hő meg yel a házak határoló falain. Ha ennek egy részét nem engedjük el , az már biztosan nyereség. ? %-ék, az valószínű falfüggő.
Alapvetően a padlófűtés alatti szigetelést azért takarják el fóliával, hogy a betonozáskor ne menjen a szigetelésbe a víz, lerontva azzal a hőszigetelő képességet.
A modernebb, csöveknek kialakított szigetelés valószínű már nem szívja magába a vizet, így azt letakarni nem kell.
Viszont ,ilyen vastag a csőtartó szigetelés?
Nálam 8 cm szigetelés van, de ma már 10 cm-t tennék.
Úgy látom eléggé felkavarta az indulatokat a ThermoShield bevonat.
Igen új megközelítést ad az oldal az energiamegtakarításról.
Én azt vettem le, hogy itt nem a hagyományos hőszigetelés működésében kell gondolkodni.
Valahol azt olvastam, hogy energiát megtakarítani nem csak hőszigeteléssel lehet.
Valószínű ez a kulcs.
Kissé nehezen képzelem el, hogyan kerül a mikroszkópikus méretű üvegkerámia golyó a festékbe, és abban milyen hatása lesz.
Máshol azt olvastam, hogy ezen golyókból - a golyól 4-5 cm vastag tönbjeiből - áll az űrsiklók hőpajzsa. Ott bizonyítja képességeit, biztosan nem véletlenül izgulnak ha ez megrongálódik.
Nálam van légrés a gipszkarton felett. A hőtükrös fólia alá van szerelve a C profil és erre van csavarozva a gipszkarton. Legalább 5cm rés van. Szerintem majdnem mindenk így csinálja.
Viszont nem értem hogy a a padló fűtés alatti hőszigetelést miért kell letakarni fóliával. Pl, én olyan szigetelést tervezek a padlófűtés alá, amelyikben a csöveknek meg van a helye, tehát belehet pattintani a nútokba. Itt hogyan takarjam le a szigetelést?
amiket írtatok az csak akkor ragasztható fel a lábazatra ha egysíkban van a fallal. 15 cm-re kiálló lábazatot hogyan, mivel szigeteljek??? erre kérnék szépen egy tippet!
