Nem ismerem ezt az írást, de nem értem azt, ha 20.000 ember mozgatott egy nagy kőtömböt, akkor mi is volt benne a kudarc? Hogy meghalt 300 ember? Csekély ár...
"Miközben a közgondolkodás része Atlantisz, ami éppen úgy lehet mesebeli példabeszéd, mint ahogy sokan készpénznek fogadják el, hogy létezett, kézzelfogható bizonyítékok nélkül is..."
Nem is annyira Atlantisz léte a lényeg, hanem az, hogy a történelem előtti időkben léteztek már modern időket idéző, sőt azt néhány tekintetben meghaladó tudományos ismeretek. Úgy gondolom, hogy ez aligha tagadható.
Ennek a kísérletnek a kudarca is bizonyította, hogy a korabeli inkáknak semmilyen tapasztalatuk nem volt az ilyesféle építészeti technikát illetően, kísérletük katasztrófába torkollott.
Az inkáknak is csak legendáik voltak az óriás építőkről, akik a hegyekre fújták az óriásköveket.
A régészek, tudósok tekintély-elven alpuló dogmái, amelyek akadályozzák az anomáliáknak a tudományba való beépülését. Másképp fogalmazva: egyes tudósok hiúsága.
A fémkapcsok rézkapcsok. Nem minden dél-amerikai megalit emléknél van. Attól, hogy nem titánötvözet, még nem biztos, hogy az inka indiánok voltak az építők.
A görögök eszközeivel és ismereteivel már megoldható a dolog, de nincsenek forrásaink arról, hogy korábban pl. csigákat alkalmaztak volna...pláne az inkák...
Maradnak a primitív elképzelések, pl. a hengeresre formált kövek amelyeket csak a felhasználás helyén faragtak végső formájára...erőnek ott volt 20.000 ember...
És mi okból tüntették el? Egy szenzációra "éhes" környezetben milyen érdek képes leplezni egy fejlett kultúra emlékét? Miközben a közgondolkodás része Atlantisz, ami éppen úgy lehet mesebeli példabeszéd, mint ahogy sokan készpénznek fogadják el, hogy létezett, kézzelfogható bizonyítékok nélkül is...nem értem az eltüntetés motivációját...
Írtad, hogy az inka erődök egyes faragott köveit fémkapcsok fogják össze? Milyen fém? Mert abból az ősi civilizáció metallurgiai ismereteire lehet következtetni, ha pedig egyezik az összetételük az inka kultúra epületfém emlékeivel, akkor nincs miről beszélni a továbbiakban...
"akkor miért nincsenek körülötte "gyanús" leletek? "
Erre csak azt tudom mondani, hogy az archeológusok legalább annyi leletet eltűntettek a történelem folyamán, mint amennyit kiértékeltek. Ezt biztos forrásból tudom.
A másik: elég sok olyan lelet van, amelynek datálása és kulturális hátterének megállapítása máig vita tárgya. Sok dologról, tárgyi leletről pedig a tudomány egyszerűen nem vesz tudomást.
Én inkább csigában, egykarú emelőkben és ékekben gondolkodnék. Például két ékkel meg lehet azt csinálni, hogy a kőtömb alá becsúsztatod őket szemből. Utána az egyiket benyomod, a másikat lerögzíted, hogy ne csússzon, mire a tömb elkezd emelkedni, majd a másikat elkezded kiengedni, és az előbb betoltat rögzíted, erre ugye elmozdul a másik felé. Így nagyon precíz pozícionálást és kis emelést lehet csinálni, de szállítást nem. Ráadásul az egyik éket benyomni... ahhoz akkora erő kell, mint egy hidraulikus prés. Szállításhoz viszont kerék kell és út. És erő.
"Miért kellenének fémeszközök? Éppen ebben a topicban volt róla szó, hogy a megmunkáláshoz kemény ásványok törmelékére van szükség...ugyanazt a technológiát alkalmazhatták, mint a kőedények készítésénél..."
Kemény ásványtörmelékkel vágták, fűrészelték a dioritot, gránitot, andezitet?
"Már korábban betettem ide egy linket, hogy hogyan emelnek meg ma többezer tonnás híd, épület, etc. elemeket...a felső korlát a hidraulikus emelők összteljesítménye, azokbol meg annyit lehet alkalmazni, amennyi hozzáfér a teherhez..."
Ez mit bizonyít? Hogy milyen okos mérnökeink vannak?
No a hidraulikus emelők azok, amiket biztosan nem állítotak elő az ókorban, mert jó anyagok és pontos megmunkálás kell hozzá. Bár ón, ólom, réz és cserépcsöveket alkalmaztak a közművesítéseknél, de egyikből sem lesz hidraulikus emelő. Bár bizonyos bronzötvözeteket meg lehet munkálni ilyen pontosan, de az nem az az ókori bronz, hanem egy elég bonyolult ötvözet, szintén kilőve.
Na, ezzel egyetértek. A piramisokat azért építették, hogy hihetetlenül hosszú időszakokat átvészeljenek, a benne őrzött tudás megőrzése céljából. De ez a tudás nem hieroglifák és írott jelek formájában maradt fenn, hanem a matematika, az építészet, a csillagászat, s azon belül a precessziós asztronómia nyelvén szól hozzánk az idők mélyéből. A hatalmas gúlaforma a legalkalmasabb geometriai alakzat a hatalmas szökőárak, víznyomás pusztító hatásainak megtörésére. A piramisban nincsenek feliratok, domborművek. Azt remélem senki nem gondolja, hogy ilyen elképesztő munkaszervezést igénylő vállalkozáshoz – mint a piramis – ne lett volna szükség az írásos kommunikáció valamilyen fejlettebb formájára. Az a tény, hogy ilyen írások nincsenek, azt bizonyítja, hogy az építőt nem ceremoniális, temetkezési és díszítési célok, hanem tudományos és valamilyen jelentős dologra való figyelemfelkeltés céljai vezérelték.
Arra van bizonyíték, hogy a gízai Nagy Piramist egy sokkal csapadékosabb időszakban építették. A piramis lábainál vízzsilipek nyomait lokalizálták. Továbbá a piramisban találtak sólerakódásokat is.
Én hiszem, hogy a nagy piramisok a gízai nekropolisz egészével az antik kozmikus világrend hagyatékai, és még ma sem tárták fel teljesen titkukat.
Pl. a piramis lehet egy technikai termék, még ha nem is tudjuk, mit csinált. Mert mi a francnak csinálták volna? Ha templomot akartak építeni, az megcsinálták templomnak, oszlopokkal, szobrokkal, tetővel, szépre. Ha szobrot, akkor csináltak szobrot. Ha erődöt, akkor magas falakat, lőréseket, tornyokat. De a piramis? Az mi a fenének érné meg a sok kínlódást?
Belemegy egy repülő, oszt semmi nem marad belőlük. Nemhogy még pár évezred. Mindenesetre léteznek olyan műszaki megoldások, amik még nem jutottak eszünkbe, és nem kell hozzá az anyagmegmunkálás ilyen fokú ismerete, hogy működjenek. Pl. az újra feltalált Ezékiel szekere.
Ha egy lokális kultúráról lenne szó, akkor még elfogadnám, de te globális kultúráról beszélsz, egy ilyen nem tud elpusztulni nyomtalanul, miközben az adott korból vannak "primitív" leletek...ha a kataklizma nem tudta elpusztítani ezeket az épületeket, akkor miért nincsenek körülötte "gyanús" leletek? Akárcsak olyan szemét, ami utalna arra, hogy nem a bennszülöttek vallásos meggyőződése, hanem egy "high culture" termékei?
Miért kellenének fémeszközök? Éppen ebben a topicban volt róla szó, hogy a megmunkáláshoz kemény ásványok törmelékére van szükség...ugyanazt a technológiát alkalmazhatták, mint a kőedények készítésénél...
Már korábban betettem ide egy linket, hogy hogyan emelnek meg ma többezer tonnás híd, épület, etc. elemeket...a felső korlát a hidraulikus emelők összteljesítménye, azokbol meg annyit lehet alkalmazni, amennyi hozzáfér a teherhez...
Ugyanez igaz a baalbeki alapokra is! Ott több mint 1 km-re szállítottak el a kőbányából 400, 600 és egy 1100 tonnás monolitot is.
Lehetséges, hogy a hatalmas monolitok mozgatásának a korából azért nem maradt más kulturális nyom, érték, mert mindez hihetetlenül régen történt (pl. akár 10-20 ezer éve). Ilyen régi korból azért nem maradhatott meg szerves eredetű anyag (pl. csont, faeszköz stb.), a köveken kívüli anyagokból készített használati, kulturális jellegű, ipari stb. tárgyak, mert az éghajlati szélsőségek, az erózió, vagy katasztró-
fák ilyen hosszú idő alatt elpusztíthatták az esetleges "civilizációs termékeket".
Arra nincsen semmilyen magyarázat, hogy a Cuzco, Sacsayhuaman, Ollantaytambo melletti 60-350 tonnás kőtömböket hogyan bányászták, szállították több tíz km-eken keresztül sziklás, egyenetlen terepen keresztül, majd sima felületűre polírozás után sokszor 20-30 élűre faragva őket, több emelet magasra felemelve hézagmentesen falat alkotva belőlük. Úgy, hogy a késpenge sem férkőzhet az illesztékek közé, és 10-es erősségű földrengésig tökéletes a szilárdság. Mindezt úgy, hogy nem használtak lovat, ökröt, szekeret és vas/acél fémeszközöket sem, amelyek mindenképpen kellenének a gránit komoly szintű megmunkálásához. Ráadásul a fenti technológiai folyamatot a tengerszint felett 3500-4000 méter magasságban végezték el (a bolíviai Tiahuanaconál 4000 méter).
Ennek az elképesztő munkafolyamatnak az elvégzésére csak a mi civilizációnk lenne képes. De pillanatig se higgye senki, hogy ez gyerekjáték lenne!! A mérnöki és kivitelezési összmunka csodája lenne ez a mai korban is! Egy pillanatig se legyen kétsége erről senkinek.
Mathy
Itt a próbléma a kőtömbö mérete, ekkora kötömböket még ma sem - pontosabban a mai technikával nem - tudnánk megmogatni. Tehát ezek után szerintem is, és ezért is nyitottam ezt a topicot, bár még más néven, - mert szerintem is kellettek, hogy legyenek valakik egykor akik ismertek olyan technikákat, módszereket amiket mi már nem ismerünk.
Lehet, hogy nem de mi van akkor ha máégis volt itt a földön egy eddig ismeretlen faj akiknek a képviselői olyan dolgokra voltak képesek amikről mi még csak nem is álmodhatunk?
Mármint arról, hogy egszer utólérjük öket. Persze lehet, hogy egy olyan embercsoportról volt szó - és nem egy már nemlétező fajról, - akik képesek voltak sokmindenre amire mi még nem. De persze azt sem tudom kizárni, hogy mi tudtunk régen sokkal többet mint ma, csak feledésbe merült a tudásunk. /Van ilyen elmélet is./
" városokat egy meghatározhatatlan korú és magas technikai színvonalon álló faj emelte. Át kellene írni a történelmet."
Szerintem a faj nem volt más; bár a cromagnoni ősember elég meglepő lelet. A technikai színvonalat pedig másképp kell érteni, mint most, mert nem votlak ilyen magas technológiai színvonalon (amit én csak mütyürizálásnak hívok), de a gondolkodásuk mássága mián olyan természeti törvényeket is fel tudtak fedezni és kihasználni, amiket mi nem kutatunk. Például lehet, hogy ők tudták, mi a gravitáció.
Ez a múltból fennmaradt, ritkaságszámba menő írásos dokumentum az indiánok megalit szállításának kudarcáról (Garcilaso de la Vega írása nyomán), és a kísérleti régészet sikertelen próbálkozásai bizonyítják, hogy más egy nagy követ megmozdítani, és más az eredeti feladatot teljes egészében véghezvinni.
Üdv.
A spanyol fennhatóság annyit jelentett, hogy Pizzaro katonái, majd a kincsvadászok hatalmas pusztítást végeztek az inkák kultúrájában. Elrabolták azt a rengeteg aranyat és ezüstöt, ami a birodalom központjában, Cuzcoban felgyülemlett. Az inka alapokra építették spanyol mintára az új várost.
Magasan Dél-Amerika hegyei közt régi civilizációk nyomai állnak, hasonlóságokat mutatva az ókori egyiptomi civilizációhoz. Nagy kődarabokból emelt építmények szorosan megmunkálva és illesztve a nagy piramisokhoz és halotti templomokhoz igen hasonló módon. Ez genetikus és korbeli azonosságra utal.
Soha nem került elő olyan tárgyi lelet, melynek keménysége alkalmas lett volna Machu Picchu művészien faragott, hatalmas gránitköveinek megmunkálására... Az inkák egyszerűen nem rendelkeztek effajta kőfaragó technikával. Egy doqmentált eset maradt fenn arra vonatkozóan, hogy valamelyik régi inka király 20 ezer emberrel több km-ről, hegyen-völgyön át megpróbált egyetlen hatalmas tömböt a sacsayhuamani „erődhöz” odacipelni, csak hogy bizonyítsa, hogy képesek az elődök teljesítményének prezentálására. A hatalmas kő egy völgynél megcsúszott és 300 embert nyomott agyon. A modernkori kísérleti régészet próbálkozásai is kivétel nélkül kudarcot vallottak, amikor egy nagyobb monolit távolabbi elszállítása és magasra történő felhelyezése volt a feladat, hagyományos eszközökkel.
És amit már írtam korábban:
Elmúlt évezredekre vonatkozó csillagállások (többféle csillagállás)ok változásainak részletes matematikai számításaival (a tavaszpont precessziója jelenség során a csillagállások fokozatosan megváltoznak) tudósok (pl. Rolf Muller csillagász professzor) arra az eredményre jutottak, hogy Machu Picchut az i.e. 4000, illetve i.e. 2000 közé eső időszakban építhették. Tehát nem 500, hanem 4-6 ezer éves Machu Picchu.
Konklúzió számomra: az egyiptomi piramisokat, völgytemplomokat és az Andok magaslatain található hatalmas falakat, városokat egy meghatározhatatlan korú és magas technikai színvonalon álló faj emelte. Át kellene írni a történelmet.
