Elkészültek az első tankönyvek, amelyek a finnugor helyett a hun rokonságot tanítják
Az ötödikes és a kilencedikes diákok már a megváltozott Nemzeti Alaptanterv szerint írt történelemkönyvekből tanulhatnak. Ezek a tankönyvek egyelőre csak afféle demóváltozatban léteznek, amelyet csak a tanárok érnek el, talán azért is, mert a tartalmukról feszült hangulatú vita folyik a történészi körökben. Berend Nóra a Cambridge-i Egyetem professzora a Történelemtanárok Egyletének honlapján megjelent írásában bírálja az egyik ilyen próbatankönyvet, amely
NEM OKTATNI, HANEM IDEOLÓGIAILAG FORMÁLNI KÍVÁN EGY OLYAN IRÁNYBA, AMI ELLENTÉTES A DEMOKRÁCIÁVAL ÉS AZ EGÉSZSÉGES SZELLEMI FEJLŐDÉSSEL EGYARÁNT.
A történész szerint az egyik ilyen próbatankönyv, Gróf Péter és Szabados György műve
a magyaroknak és a magyarok kitalált őseinek sokkal nagyobb fontosságot tulajdonít a valóságnál, illetve mindenféle kitalált érdemekért dicséri őket, amihez képest a korabeli nyugati évkönyvek teljesen világossá teszik, hogy „őseink” gyakorlatilag rabló zsoldosok voltak, akik jó pénzért bárkihez elszegődtek,
az egyeduralmat dicsőíti a demokráciával szemben, vagyis tendenciózusan úgy mutatja be az egyeduralmat, mint a demokráciánál jobb politikai berendezkedés,
egyoldalúan a kereszténység igazát, valóságosságát hangsúlyozza, „módszeresen torzít” a kereszténység javára.
De a próbatankönyveket bírálják azért is, mert
a finnugor nyelvrokonságot csak az egyik elméletként mutatják be és
elfogadják a hun-magyar kontinuitás, illetve a kettős honfoglalás elméletét is.
A Történelemtanárok Egylete az egymásnak feszülő érvek miatt konferenciát szervezett a kérdésről, amelyre a könyvek íróit is meginvitálták. Közülük végül csak Szabados György fogadta el a meghívást, aki szilárdan védelmébe vette a társszerzőként írt művet.
Az elmúlt évtizedek magyar őstörténetét a finnugrista elmélet dominálta, ettől kell megszabadítani a területet – mondta a Magyarságkutató Intézet munkatársa.
"a kegyetlenség természetes volt számukra, a ma jellemző humanizmus egy 19-20.századi fejlemény"
Ez igy van, a 20. század különösen kétarcu, egyszer ott az általad emlitett humanizmus más oldalról a világtörténelem legvéresebb és legsötétebb évszázada.
egész érdekes pszichológiai jellemzést ad a hun elmélet híveiről, persze ezt szerintem ők nem helyeselnék :)
amúgy egyéni véleményem szerint nem érdemes olyan komolyan venni ezt az egész őstörténetet, ha belegondolunk undorító majmoktól származunk, mégis a végeredmény Palvin Barbi lett :) felesleges idealizálni a régi embereket, a kegyetlenség természetes volt számukra, a ma jellemző humanizmus egy 19-20.századi fejlemény
Hát le se tagadhatná a szerző hogy balos, az utolsó bekezdés csak a provokációra alkalmas, a homoszexuálisok belekeverésével és Trianon lekicsinylésével, Freud szerintem meg egy sarlatán volt.
azt meg nem tudod, mert sok esetben nincs irásos bizonyiték (sémi nyelvcsalád esetében pl vannalk bőségesen.
ugy lehet az ilyet meghatározni,
Ahogyan a zeneesztéták meg tudják állapítani, hogy pl. Salieri "hatott" Beethovenre, úgy a nyelvészek ezerszer egzaktabbul meg tudják határozni a nyelvek rokonságát/rokonsági fokát. Mert vannak törvényszerűségek, még ha nehéz is olykor felfedni őket.
Tudvalévő hogy a finnségi nyelveknek nincs 'f' hangjuk, a magyarnak viszont van.
Ellenőrizhető a szótárban. Az 'f' hanggal kezdődő szavak a legnépesebb szócsoportot képezik a magyarban, köztük tetemes mennyiségű az alapszó, tehát ősiek.
Vagy más.
A magyarban jellemző, hogy a főnevek elé névelőt tesz ami egyetlen uráli nyelvben sincs meg.
azt meg nem tudod, mert sok esetben nincs irásos bizonyiték (sémi nyelvcsalád esetében pl vannalk bőségesen.
ugy lehet az ilyet meghatározni,
1. jelen koprra vonatkoztatva: százalékos alapon meghatározva: szokincs egyezőség, hangtani egyezőség, nyelvi strukturák egyezősége, etc.
Aztán felállitod a kategoriákat.
ez két nyelvjárás közti különbség
ez két nyelv közti különbség
az két nyelvcsoport közti különbség
ez két nyelvi rend közti különbség
ez két nyelvcsalád közti különbség ekkora
ez két nyelvi osztály közti különbség
és igy tovább...
2. ugyan igy időben és adott korra vonatkoztatva is.
például ha két nyelv között akkora a különbség mint cseh és szlovák között akkor azt minden esetben külön névvel kell jelölni még akkor is ha a magyarok által most beszélődő magyar és azon nyelv közötti különbség ezt a fokot eléri, amit ugyan azon nép (itt pl.magyar) 800 évvel ezelőtt beszélt.
Már a könyv megjelenése előtt évekkel elég rondán összevesztek, úgyhogy ha csak ezen múlna az álláspontja, nem biztos, hogy elhallgatná.
Egyébként is nagy tévedése a kívülről bírálóknak, hogy aki fiatal kutató, az biztos ugyanazt mondja, mint az elődje. Ha ezt tenné, nem jutna semmire, hiszen az idősebb és befutott kutató vinné el a témákat, neki meg nem marad semmi, nem lenne érdemes olvasni a tanulmányait, hallgatni a konferenciaelőadásait. Elsősorban akkor jut kutatói helyekhez, pályázatokhoz az ember, ha valami eltérőt tesz le az asztalra, mint az elődei.
Mi mást mondhatna egy a karrierjét féltő ifjú titán? Megpróbál belerúgni azokba, akik tízszer vagy még többször többet tudnak nála s többet is tettek le az asztalra. Bálint Csanád tanítvány, MTA Régészeti Intézete.
