Alapvetésként a családfa marad, de a másodlagos és a harmadlagos kapcsolatokkal, izoglosszákkal, izotermákkal, továbbá az esetleges nyelvszövetségek árnyalandó ez az alapozás.
Németh Endre genetikai modellekkel foglalkozó matematikus és Szeverényi Sándor nyelvész tartott előadást március 28-án a Nyelvtudományi Kutatóközpontban Uráli nyelvű populációk genetikai markereinek értelmezése a legfrissebb uráli nyelvészeti modellek tükrében címmel.
Lebontják a finnugor nyelvrokonságot megállapító Budenz József házát
Jogerős a határozat a Dohány utca 31. szám alatti kétszintes ház bontásáról. A XIX. század második felétől ott álló épület leghíresebb lakója a magyar nyelv finnugor eredete mellett érvelő német származású nyelvész volt:
Ahogy László Gyula tette a "griffes-indásokkal". Amit aztán Mesterházi és Bollók szétcincált: KM-i fejlemény, erős mediterrán hatásra. Ezzel meg is szűnt a "670-es" onogur bevándorlás, így a kettős honfoglalásnak csak a 2. eleme áll szilárdabban mint valaha.
Minden olyan vizsgálati módszernél amely összehasonlitáson alapszik ( s ilyen a taxonómia, az őslénytan, a régészet, de a vegyi analizis is, ergo a stronciumos is) a siker az összehasonlítási alap hitelességétől függ! Ha az nem hiteles, valós, akkor az össsszehasonlitás eredménye sem lehet majd az! Amúgy, a táplálék is jöhet olyan területről, ahol az elfogyasztója sohasem járt! A mai globális kereskedelem esetében egy főkép vendéglőben fogyasztó vagy multi élelmiszerüzletekben vásárló ember fogzománca alapján kiderithető lenne, hogy Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában élt, miközben ki sem mozdult a városából!
Ne gondoljuk azt, hogy pár ezer éve az emberek nem kereskedtek akár távoli vidékek áruival is! S ha igen, akkor ez biza bekavar a vizsgálati eredményeknek is!
Ezt nem kell nekem magyaráznod, mivel egyik kutatási területem a régészeti állattan! Nem azt állítom, hogy nincs szükség archaeogenetikára, hanem azt, hogy nem kellene bizonytalan hitelességű módszereket alkalmaznia!
A genom egy kódrendszer, ennek a "betűi" sőt egyes "szavai" már megvannak fejtve, de a probléma az értelmezésükkel van. S mivel a gombolyag visszafejtése korlátozott, a megértés lehetősége is az.
Az őslénytanban dolgozó kutatók tisztában vannak a korlátaikkal, ahogy a régészek is, de a filogenetikusok, archaeogenetikusok, egyszerűen nem vesznek tudomást a sajátjaikról s mindenáron s mindent megakarnak magyarázni, értelmezni, ha lehet, ha nem! Ez az ami nem lenne szabad, hogy megtörténjen! DE mivel kevés a fóka és sok az eszkimó, sajnos ez folytatódni fog s a hiszékenyek (s maguk a létrehozók is) elhiszik a hajától fogva rángatott magyarázatokat!
Pár éve a critical biomasson volt vitám a genetikusokkal az olyan veleszületett képességekről, amelyeknek még nem ismert a genetikai kódja (s amelyek minden bizonyossággal kisgénes jellegek) s ezeket szakmai arroganciával nem létezőknek deklarálták (pl. a vízfekvést, ami az úszók esetében a kisebb fajsúly következtében a könnyebb úszást teszi lehetővé, vagy a négerek esetében a rövidebb Achilles int, amely a jobb futóképesség egyik záloga, stb). Bőven van még fehér folt a genetikában s visszakéne venni a túlméretezett arcból egyes genetikusoknak!
A hagyományos történelemírás mára zsákutcába jutott az őskor, ókor és középkor esetében, nem várható új írott források felfedezése, csak a régieket értelmezik folyamatosan újra. A régészet nem alkalmas csak bizonyos esetekben népek elkülönítésére ( mert a tárgyakat átvehetik egymástól a szomszéd népek ). A nyelvészet is egy zsákutca, nem tud biztos időrendet adni a nyelvek szétválásáról, ráadásul elég gyakori jelenség a nyelvcsere a népek történetében. Az antropológia is csak egyedi esetekben alkalmas népek megkülönböztetésére, ha távoli területekről érkeznek új bevándorlók, a szomszédos népeknél nem, mert keverednek folyamatosan. Egyedül a genetikától várhatóak új ismeretek, illetve a stronciumos vizsgálatoktól.
S hogy nem mellébeszélek, itt van a múlt heti Nature cikk a lovak eurázsiai házíasításáról.
A többszáz társszerzős cikk 273 minta alapján hozza a megállapításait 1800 éves (i.sz.e. 3000-1200) időszakban élt lovak mintái alapján (Mo-ról tudtommal 3 lóból vett minta került be a vizsgálatba).
Szakmai tolvajnyelven közölt állítások, melyek ellenőrizhetetlenek, hiszen vadlovak jelenlétét kontinens szerte jelezték már a paleolitikumtól. S a háziasítás hosszú folyamat, pláne egy nagyobb testű állatnál, amelynél a generációváltás is sok éves.
Nem gondoljátok, hogy nem kellene eltúlozni az archeogenetika jelentőségét? Biológusként és a genetikához eléggé értőként nem tartom megalapozottnak azt a nagy bizalmat amivel el vannak fogadva azok a haplotipusok amivel a genetikusok bűvészkednek!
Azt elfogadom, hogy lehet megkülönböztetni ilyen markerekkel rendelkező típusokat a lakosságban, csak éppen ezeknek a kialakulásáról semmit sem tud a tudomány! Vannak s ennyi! A mintaszámok meg semmivel sem igazolják azt amit róluk híresztelnek.
A genom a morfológiai és élettani jellegeket kódolja, ergo a haplotípusoknak is ilyenekhez kell kötődnie. A rokonsági vizsgálatok is ezen alapulnak. Tehát a haplotípusnak látható morfológiai jellegekkel kellene megnyilvánulnia (minden x típussal rendelkezőnek hasonló morfológiai jellegekkel kellene rendelkeznie!). Ezzel szemben, egy adott populáció vizsgálatánál kiderül, hogy vagy a szinte egyöntetű haplotípus ellenére is igen eltérő jellegekkel rendelkeznek, vagy fordítva!
A helyzet ennél sokkal komplikáltabb s mig nem tudunk sokkal többet egy-egy nép genomjának az alakulásáról legalább a paleolitikumtól mostanáig, addig nem kellene a részeredményeket betonba önteni!
Az élővilág rendszertanában is komoly zavarokat okoz a molekuláris genetika térnyerése és nyomulása, amely révén látszólagos szekvencia hasonlóságokra alapozva, statisztikailag akarják a morfológiai alapú régi rendszertant, taxonómiát leváltani. Miközben a recens fajok elődjeiből már nem lehet vizsgálható genomot kinyerni, amivel a feltételezéseket igazolni lehetne! Ráadásul, az őslénytani anyag teljesen kimarad ezekből s összemérhetetlen lesz a "modern" rendszertanokkal!
Több szerénységet és a valóság iránti alázatot lehetne elvárni a túlbuzgó s mindenáron sikert/karriert vadászó genetikusoktól, akik lejáratják ezzel a szakmájukat!
Ez a tanulmány erősen ide tartozik, a Volga-Dél-Urál térségében gyakori N3a4 Y-hg. csoportról szól, illetve, hogy ezt kimutatták a honfoglaló magyar népességben, az obi ugorokban, a baskírokban és volgai tatárokban is.
A filogenetikai ábra alapján azonban a honfoglaló magyarokban meglévő N3a4 legközelebbi genetikai rokonai nem az obi ugorokban, hanem a baskírokban és a volgai tatárokban található meg.
Sajnos angol nyelvű, de viszonylag könnyen érthető és az ábrák is segítik az eligazodást a témában:
Y-chromosomal connection between Hungarians and geographically distant populations of the Ural Mountain region and West Siberia
rég olvastam ilyen érdekes genetikai témájú tanulmányt
engem mondjuk az ukrán-lengyel-német útvonalon zajló vándorlás érdekelt legjobban az őseim miatt
a lengyel területek genetikai története nagyon érdekes, először az indoeurópaiak, aztán a kelták, utána germánok és a végül középkori német telepesek is letelepedtek ott, az R1b különböző változatait magukkal hozva, többször is
Azért az archeogenetikai kutatások eredményeire alapozva mindig keletkeznek üdítően új, friss hipotézisek. Lásd pl. a kelták és itálok egészen nyugati eredetéről szóló elméletet, amelyet Vörösvári linkelt be a népesség genetikai gólokban.
Remélem, hogy lesznek majd olyan kutatások is, amelyek fényt deríteni az uráli népcsoportok genetikai eredetére is.
a Turul-nemzetségről kiderítették a genetikusok, hogy férfiágon Baktriából származik.
De amíg a mai Baskíriába értek -- pár ezer év -- tízszer - hússzor - harmincszor nyelvet (és identitást) válthattak. Így teljességgel értelmetlen a "baktriai" származtatást emlegetni. Ez mindösszesen azt jelenti, hogy a rájuk jellemzőnek gondolt genetikai mutáció alakult ki ott. Az e melletti többi marker meg bárhonnan (származóan) jöhetett.
