kérem a segítségeteket, hogy az alábbi képeken látható két európai ciprusomnak miért szárad a csúcsa és egy oldalhajtása ? a képekkel ellentétben mindig sok vizet kap, talán ez lehet a baj ??!!
két évesek, kb.130 cm magasak, nincsenek kiültetve, tavasszal (miután kihoztam a téli szállásukról) vettem észre az egyiken a száradást, majd egy hónappal később a másikon,
Az lenne a kérdésem a tisztelt publikumhoz, hogy szerintetek mi lehet az oka hogy Totemek szárai, sorvadnak elszáradnak. Igyekszem képeket csatolni.
Először csak az alsó ágakan láttam, (gondoltam az még fagyás kár lehettet télről), de mostmár úgy látom fentebbi ágak is szenvednek.
Tavaly tavasszal lettek ültetve, (kb 1 m) a telet átvészelték, igaz kisebb fagykár a ciprusok legfelső legfiatalabb leveleit érte, azokat levágtam és ott nővekszik is.
Locsolgatom őket, illetve pár hete adtam nekik fenyőknek való tápoldatot. (hányszor kell/lehet tápoldatozni?)
Persze ennek hatását még nem lehet látni, tekinteve elég hosszú a válszideje ezeknek a növényeknek.
Lehet hogy sokáig volt összekötve a fa levele, a hó ellen, és annak a most látható csak a reakciója....
Gondoltam arra is hogy a szomszéd kutyája öntözi, de mivel a belsőkertben is ugyanez a helyzet, és oda állat nem jut, ezt elvetettem.
Ha van valakinek ötelete, tanácsa azt szívesen fogadom.
A Goldcrestről nem mondta az "úr", hogy szemölcsirtásra is jó? És még azt is hallottam, hogy némelyik rákbetegséget is gyógyítja. Isten bizony!!!!! Nem hiszed? Miért nem? Én is úr vagyok és mondom......
Mindig újra megdöbbenek, hogy meg lehet vezetni növény-ügyben /is/ szinte bárkit. Ez úgy "mellesleg" az iskolai /általános meg közép/ természetismereti meg biológia oktatásunk tökéletes csődjét is jelzi és jelenti. Ugye, kedves kérdező, gépkocsit vagy hűtőt már sose vennél így: jön egy úr és azt mondja, hogy.... Még akkor se, ha egyébként "tökjó" lenne a színe!
Szóval: a net jó és rossz oldala együtt: ahány oldal, fórum és bolt, annyi félét állít, az érdeklődőnek meg nincs saját tudása, még annyi se, hogy kiszúrja és kiszűrje legalább a hülyeséget, a szakszerűtlent, a vajákost /ha lenne neki, akkor nem is érdeklődne... Mármint ilyesmiről. Ha érdeklődne, az már nem az abc alapszintje lenne// Pedig fenn van a neten a tuti is, csak ki a franc tudja, hogy melyik az?
Konkréten: A Cupressus macrocarpa Goldcrest szép növény. Holland "találmány", kaszálni lehet vele egész Európában. Délen, ahol kibírja a teleket, kiültetve szoliternek vagy sövénynek, másutt meg "szobaciprusnak". Mellesleg: ki volt azaz állat - vagy profitéhes csirkefogó - aki ezt a kifejezést kitalálta és a hiszékenységet, a csodavárást kihasználva olyan szerencsétlenül elterjesztette, hogy virágboltosok többsége is ezen a néven emlegeti? a faiskolák zömében ugyanígy hívják, akkor is, ha már tudják, amit a vevők általában csak a megvásárlás után, nevezetesen:a pusztulás legbiztosabb módja, különösen télen, ha beviszik a fűtött és relatíve sötét szobába. Nincs sokkal több esélye persze akkor sem, ha most, télen kinnhagyják, vagy kiültetik. Vagyis a legalkalmasabb arra, hogy sokakat lehúzzanak vele. Hiszen a vásárló hagyja ezt, majd hogy nem elébe megy, mint az önkéntes áldozat. Aki eladja, az meg /lehet,hogy/ azt gondolja: nem baj, ha elpusztul neki, legalább vesz újat... Szerintem, sajnos, sokan tényleg vesznek. És újra meg újra át is vágják őket. Ha nem így lenne, már nem lehetne eladni ezt a növényt ilyen mennyiségben. Igaza volt Simicska Lajosnak: a hűlyeség állampolgári jog.
Ez a növény határeset abból a szempontból, hogy nálunk kibírja e a teleket? Lehet, hogy 3-4-et is, aztán egy keményebb viszi el. De többynire elviszi, előbb-utóbb. Még akkor is, ha mondjuk - figyelem! - keleti tujára oltva időben leáll és enyhébb télen sem indul be túl korán. Igazán jó esélye csak nagyon védett helyen van, de tavaszi - nem mostani! - ültetéssel és úgy választva ki a helyét, hogy télen /!/ árnyékba kerüljön /nagy örökzöld, fal, ház mögé/, de nyáron telibe kapja a napot, az kell a szép aranysárga - nem neonzöld! - színéhez. Ha télen is éri a nap, hajlamos a perzselődésre, barnulásra. Az eladásra kínált egyedek a fényhiány /relatív/ miatt neonzöldek, meg azért, mert üvegházakban tízezrével pumpálják őket vízzel, tápanyaggal nagy páratartalmú levegőben, hogy mielőbb eladható - kaszálható" - méretűek legyenek. Tözegben nevelik, tápoldatozzák, a folyamatosan meleg és zárt térben tartástól teljesen el van kényeztetve, még annyi hideget sem bír ki, mint amennyit a származása alapján egyébként bírna. A hazai száraz levegőjű, fűtött és sötét szobákban meg 2 hét - 2 hónap közötti idő elég nekik, hogy feldobják a talpukat, mert ilyenkor téli nyugalom kéne nekik, nem fűtés és öntözés, ami növekedésre kényszeríti. Ez lenne a "szobaciprus"? Vagy az elhalálozás helyszínéről kapta a nevet? Én csak "egyszer használatosnak" hívom, mint az injekciós tűket.
Ha már... akkor kertbe a Cupressocyparis leylandii Gold Rider helyette: nagyon hasonló színben és alakban /utóbbi kevésbé/, de abszolút télálló és igénytelen,. Szobába? Tudtommal semmilyen fenyőféle nem lehet tartós fűtött szobában. Még trópusi fajok sem, mert száraz a levegő és kevés a fény. A "szobafenyő" - hűvös, félárnyékos szobákban és nagy termekben - talán az egyetlen kivétel. /Araucaria heterophylla és excelsa/ De száraz levegőn, 20 C fölé fűtött helyeken az is vagy megadja magát, vagy olyan ronda lesz szegény, hogy önként dobják ki.
Lehet rá várni, de manapság /nagyon/ ritkák a csodák. Ha tálcában házhoz viszik a csodát párszáz forintért és még baktérumot is irt - és mindez nem gyanús......Hát, azt mondom: csak jöjjön a Goldcrest! Van itt vevő, meg lesz is.
Hali! Tegnap bejött egy úr az utazási irodánkba, vállán egy tálca 30centimagas cserepesnövénnyel. Mondta, hogy "szobaciprus", és hogy ferttleníti a levegőt meg öli a baktériumokat meg mitomén milyen csodákra képes még. Vettem tőle egyet, nem is a csoda-hatásai miatt, hanem mert MARHAJÓ színe van (olyan neonzöld-szerű), és ha megdörzsöljük a levelét, tök jó citromillata van. google-ba beütöttem hgoy "szobaciprus", meg amit az úr mondott "cupressus macrocarpa", de bővebb meghatározást sehol nem találok róla. Fórumokból és online boltok leírásaiból annyit tudtam összeszedni, hogy: -szereti a fény (máshol meg: félárnyékos helyre tegyük csak) -fagytűrő (máshol: ki lehet vinni kertbe de télire hozzuk be) -szereti a sok csapadékot (ezt a bácsi is ondta, hogy permetezessen a lombját vízzel) -évente kétszerezi a magasságát (közben láttam olyan fotót, ahol a növény két éves, közben meg tök picike)
Szóval mi az igaz? Tudna valaki esetleg bővebb felvilágosítást v. linket adni? Köszi sziasztok,
A véleményem szerint egy keleti tujára oltott növény sem lesz nagy méretü,mert az alany nem tud együtt növekedni a növénnyel.Az én arizona ciprusom törzs kerülete 100 cm,egy keleti tuja sem tudná megtartani.Ezeket a sorokat csak jó szándékkal írom,hogy a figyelmet felhívjam rá!
Van az országban ma már nem is kevés nagyon szép idős C. atlantica példány. Az általatok beküldöttek is ezek közé tartoznak.A tár.hu-n a következő helyen találtok képeket három tavalyi felfedezésemről: Cedrus atlantica Atlas Mesterházy Pinetum HUN
Cedrus atlantica Giant Baby Mesterházy Pinetum HUN
Cedrus atlantica Kondor Mesterházy Pinetum HUN
Az első kettő már kapható oltványként nálam.
És még egy valódi ciprus, egy abszolút különlegesség /nem sempervirens, hanem C. macnabiana. / Kalifornia szülötte, de a többség teljesen télálló nálunk is. És önként illatozik a kertben a rengeteg hófehér gyantamirigyéből... A felvételek nem az enyémek, a kaliforniai élőhelyen készültek, de nálunk ugyanígy néz ki, csak még nincsenek belőle 2-300 éves matuzsálemek....
A rutinos törzs-tagok biztos tudják, de a hozzám hasonló újoncoknak talán hasznos információ, hogy a "Semidesert conifers" sorozat összes része elérhető, megnyitható a www.arizonica.hu honlapról, a "képek" szekcióból. Nem mellesleg egyébként hodijoschka írásaiból is elég szép gyűjtemény van fenn, amelyek egy része a "Szép Lak" és más lakberendezési újságok kertészeti rovatában jelent meg eredetileg, de olyanokat is találtam, amelyekre az újságból nem emlékszem.
Kedvező mikroklímában valószínűleg a leghidegebb teleken se fognak sérülni a Totemek. Nálam fontos a télállóság, -20 alatti hideg is előfordult már a kertemben,/Alföldi város szélén ritkán lakott részen van,kedvezőtlen a mikroklíma/.Két kisebb ciprusomat betakartam,ezek nem károsodtak.A két nagyobbik közül az egyik csúcshajtása elfagyott,a másiké nem,ezeket 2006ban vettem a Folly-arborétumban... 2007-ben kb.400db-ot keltettem ki horvátországi magból.Vodice mellet az egyik szigeten egész kis cipruserdő van,többszáz darab lehet ott.Rászántam egy délutánt,végigjártam,a legvékonyabb,legtömötteb ciprusokról szedtem a magot.Az eredmény kb.60%horizontális típusú,40%oszlopos,nem igazán lettek tömöttek 3éves korukra,egy van köztük amelyik nagyon szép sűrű,ez már akkor sűrű volt,amikor kikelt,ezt lenne érdemes dugványozással sokszorosítani...Tavaly Paraliából hoztam a Totemhez hasonló vékony nemes ciprusról magot,60db lett belőle,nem igazán meggyőző eddig az eredmény,kevés oszlopos formájú lett,nem tömöttek,talán mintha a hajtások szebbek lennének,de ez még nem annyira látszik,mert kicsik...
Kérdezd meg az enyémet Vörös Sándortól, aztán folytassuk. Beszéltünk rólad nemrég a Pannonia okán. (Eddig rossz levélcímet adtál meg, így hiába írtam korábban.)
Ez utóbbi valóban hosszú feltűnést keltett, mintegy a Liptai család közös vállalkozásában. (Apu elküldte a lányt fényképezni...) Túlzás nélkül mondhatom, hogy kultúrtörténeti adalékkal szolgált a sok tüneményes felvétel nemcsak a botanikának, de sok barátot is szereztünk vele. Nemcsak Liptai Istvánt magát - aki végre kezdi elhinni, hogy nem hiába élt a cédrusainak, - de a jövendő cédrusrajongókat is fell kell nevelni valamikor. Ha ilyen pazar képekkel, akkor igy. Megszólaltak a külföldiek is nagy számban, és mások is betettek pár képet. Egy 210 éves angliai cédrus különösen szépen sikerült a szerző mamájával együtt, de ott mégis az a figyelemre méltó mozzanat, hogy ekkora törzse az eredeti termőhelyen csak ezer év múlva lesz, ha megéri.
Szívesen lefényképezném a felcsúti cédrust, amely 260 éves. Remélem valaki megelőz, és beteszi ide (a törzsével együtt).
HTJ sagalassosi kalandjára térve azt lehet tudni, hogy legalább annyian olvasták, mint a cédrusos mesét, csak elnémulnak ilyenkor a népek. A Gardenweb valamikor a mezei növénykedvelőknek indult, ahol meg lehetett kérdezni, hogy mi van, ha a macskám beleizélt a fenyőmicsodába. Néhány elvetemült - ráadásul fényképezőgéppel megáldott izgága - fickó viszont dokumentációs központtá növesztette az oldalt, és ma a szakma krémje érdemesnek tartja ott közzétenni adatai vagy éppen tesztelni az érdeklődést. Ehhez hasonlókat sluice szokott előadni, amikor Colorado hegyeit bújja, és 2-3000 éves pinus aristaták 1000 éves bábaseprőit fényképezi. Ilyenkor elnémul a nép.
Mivel még továbbra sem értek a 3-4 megás képek lebutításához, akadt más megoldás, hogy megmutathassam a Törökországban fotózott és begyűjtött, jövőre már szaporított karcsu C. sempervirenseket és az ugyanott látott, begyűjtött C. arizonica var. glabrákat és C. lusitanica var. benthamiikat, amelyek, épp ellenkezőleg, saját gyökerükön is nagyon szélesek - de nagyon szépek.
Taxila megkomponálta a fotóimból - hálás köszönet! - én megírtam hozzá az - igaz, angol - szöveget és az egész mától megnézhető a gardenweb/conifer forum-on. A latin nevek és a fotók különösen, mindenki számára - azt remélem - egyértelművé teszik a dolgokat. az oldalon azt érdemes keresni, hogy Semidesert conifers 7. Sagalassos expedition 1.-2.-3-4. day, vagyis ez négy részben van előadva. És nem csak ciprusok, hanem a Mediterrán egyéb szépségei is....
Előre felhivom a figyelmet az idei különösen száraz és forró török nyár következtében kiégett fűre és aljnövényzetre a képeken, másrészt arra, hogy az élőhelyen a legtöbb növény hallatlanul "sovány" talajban él - ha egyáltalán. Mert hogy a többség inkább a nyers sziklában! Se öntözés, se trágya, se tápoldat - csak a gyönyörűség. Talán ezért nem kéne nekünk se pazarolni erőt, időt, pénzt, munkát, vizet, trágyát etc...... A természettől tanulni nem szégyen , hanem kötelesség, de leginkább elemi érdekünk. Ebben még anyagi érdek is!...
Szerencsére a domboldali telkünkön kedvezőbb volt a mikroklíma, mint lent a völgyben. A legalacsonyabb, amit mértem -15,1 C volt itt. A gond inkább a magas hóval volt, a totem-ciprusok oldalsó ágainál - amelyet betakart a hó - vettem észre száradt részeket tavasszal, de csak egy-két tőnél szerencsére. Kb. 15 tő van a kertben ebből a fajtából, nagy részük épségben áttelelt. A csúcshajtások épek maradtak....
Kíváncsi leszek később ha hoznak majd a totem-ek tobozokat, milyen utódok kelnek ki belőlük...
Ha dugvány a Totem,az jó,az oltványokkal rosszak a tapasztalataim... 10-ből 1 az nagyon jó arány,főleg ha nem voltak optimálisak a körülmények,érdemes így szaporítani, magvetésnél nagyon sok magoncból nagyon kevés igazán szép,tömött,formás ciprus lesz... Szép a Totem a kertetekben,a csúcshajtás se fagyott el a télen?
Látatlanban nem lehet száz százalékos biztonsággal mondani bármit, de a lényeg: ha az idősebb/tavalyi meg azelőtti/ hajtásrészekről, gallyakról búcsúznak a tűk, az teljesen normális. Az örökzöld is váltja a lombját, csak év közben alig-alig, ősszel, a nappalok rövidülésével meg többet. Akkor van gond, ha az idei növekményről is hullik, barnul, szürkül a tűk tömege. Az pusztulást jelez. Nézd meg újra az aggódás tárgyát ebből a szemszögből és remélem, nagyot sóhajtva megnyugszol, a kő meg hallhatóan legördül. A szívedről
Hiába küldtem levelet Tóth Gyulának nem válaszólt rá. Igy tavasszal nem tudok oltóágat küldeni az arizóna ciprusomról.
Sajnos nem tudok képeket nézni a Magyar fenyők kincsestárában.
Azt hittem én is tudok képeket feltenni.
Van még nekem egy kb. 10 méteres Magnólia grandiflórám is aminek a magját 22 éve Törökországból hoztam. Rendszeres nagy mennyiségü megot terem.
Nagyon jó dolog Magyarországon nagyméretü növényeket összírni és ezekről a nővényekről szaporítani Europai ciprusom 20 áves kenderpálmáim.20 éves örökzöldtölgy.
, 
.
