Mintha lett volna képem erről a házról pár órával korábban is, de most nem lelem. De végülis nem is kell.
A magyarázat: eső után az egész felület egyenletesen nedves volt. Az eső elállta után (permetező eső volt, nem zápor) a belső meleg el kezdte szárítani a homlokzatot. Ahol a fal gyengén hőszigetelt, ott hamarabb megszáradt (a gabarcsnál), ahol jobb volt az U érték (tégla) ott később.
Az attikánál pedig, ahol semmilyen fűtés nem volt, ott továbbra is egyenletesen vizes volt a felület.
Végül persze mindenhol megszáradt.
Ja, amúgy tudom, hogy porker nem úgy gondolta, csak nem tudtam kihagyni a képet, különösen, hogy nemrég a hőszig habarcsokról is volt szó.
Az Ytong a ferde irányú terhelés nem szereti igy az alapnak jónak kell lennie...és nem árt a habarcsterító szánkó hozzá (7-8eFt) és egyenletes lesz a fúga kitőltés...
Amúgy pár telekkel arrébb építenek házat vállalkozók néztem hogyan az alapban nem sok vas volt és úgy volt ferde mint a pizzai ferdetorony, 40 cm széles, 50 cm mély csak a 50cm széles 90 cm mély helyett és társas ház épül rá a falak PTH 38 lesznek de az alap ferdesége miatt a tégla sorok sem egyenesek...tiszta szakbarbárság...abból amit ki lehet sporolni kisporolják...
Ja, kívülről semmi, úgy persze, hogy kihül mint a fene... :)
Ytongot nem ismerem, de egy HS tégla szerintem nem törik szerteszét, ha a teljes 44centis felülete helyett csak 2x15 centin támaszkodik. A függőleges terhelhetősége ezeknek szerintem még mindig elég jó attól függetlenül, hogy a belső "sejtjei"hártyavékonyak, véshetetlenek.
Persze szigorúan szerintem, tehát ha mégis reped akkor a Porotherm majd széttárja a kezét, hogy "ja kérem, nem az előírások szerint habarcsolódott".
"Átmeneti" állapotban. Belülről vakolva, kívülről meg semmi télen. Sajna képet nem csináltam róla, csak megszüntetni igyekeztünk a problémát. Túl sok negatív hatás nem kellett: belül 60%-os páratartalom és 23 fok, kívül -10; ennyi.
A "Profi-féle" technológia most valóban vadonatúj. De nem erre gondoltam, hanem csak a "normál" PTH NF - HS vagy Ytong falazóelemekre. Ezeknek szintúgy nem jó a "régi bevált" technológia. Bizony még statikailag sem! Nem mindegy, hogy egy tégla a teljes felületén vagy csak két keskeny csíkon fekszik fel.
Azért ez nem a téglák közötti esetleges légrések miatt néz ki így :)
Porker ráadásul a belső oldali vizesedésről beszélt.
Ezen a házon szerintem nincs hőszigetelés, a tetőről és az ereszről lecsurgó esőtől lett kívülről vizes a fal. Ez a nedvesség a hidegebb (beton illetve habarcs) helyeken még ott maradt, a tégláknál pedig hamarabb megszáradt. Ez a gyorsabb száradás lehet attól is, hogy a tégla kiszippantotta a vakolatból a vizet. Szerintem.
Egyébként szerintem a "réseket" nem önmagukban kell vizsgálni, hiszen a mellettük levő tégla hőmérséklete is belejátszik a rés hőmérsékletébe.
Te már láttál csíkokban nedvesedő falat? Én nem rendelkezem nagy tapasztalatokkal ilyen téren, de elég sok dolog negatív hatása révén tudnék csak ilyet elképzelni. Ha Te már találkoztál ilyennel, akkor bocs, nem okoskodom tovább.
A technológia betartását aláírom, de ne hagyjuk figyelmen kívül a marketing szerepét és a profit maxializálására való törekvést sem :).
Egy N+F-es vagy egy HS tégla hőtechnikailag nyilván a Profi féle ragasztás lenne a legjobb, de azért a legtöbb téglaház 1-1,5cm normál habarccsal készül(t). Itt meg - ha jól értem - még jól is jöhet a "kétcsíkos" módszer (statikailag meg nem hiszem, hogy befolyásol bármit is).
Bár a "kétcsíkos" esetében a habarcsok közti részek a tégla lyukai miatt összeköttetésbe kerülhetnek....
Aha, csak nem mindegy, hogy a harmatpont esetleg hol alakul ki?Mert ugye ha az egyik oldal az EPS zárás a másik meg a belső vakolat, akkor abból azért érdekes dolgok tudnak kijönni. Gondolok pl. a csíkokban (téglarés felett) megjelenő belső oldali nedvesedésre.
Ezt a lélegző falat hagyjuk már! A "hagyományosan dolgozó" mesternek meg nagyméretű soklyukó téglát kell a kezébe adni, ott nem lesz probléma az esetleg 3 cm vastag malter! Viszont előttem szóló kollégánk helyesen mondja, hogy hőtechnikailag ez még jól is jönne, csak hát mivel is falaz a kedves mester? Mert elsősorban az adott falazóelem gyártójának technológiai utasításait kell betartani! Az pedig a különböző falazóelemeknél eléggé eltérő!
Elvileg ha egy métert túllógatod, akkor az neked már jó lehet. Mondjuk a szomszéd lehet, hogy nem fogja érteni miért penészedik a mennyezete a sarkoktól beljebb egy méterrel :)
Tényleg nem egészséges állítólag a "rés a falakon", csak azt nem tudom miért: ha mindkét oldalon le van zárva (vakolattal vagy szigeteléssel), akkor elvileg egy zárt légcellát alkot, aminek jó a hőszigetelése, nem? a méretből adódóan nem hiszem, hogy ott el tudna kezdeni cirkulálni a levegő. Vagy az a gond, hogy nem tökéletes a légzárás, így "lélegzik" a fal :) ?
Egyébként a "hagyományos" módon dolgozó mesterek falaival is lehet hasonló probléma: ők általában két csík maltert tesznek a téglasorokra, majd ebbe állítják bele a következő sort, így - a "nagykönyves" teljes felületen elterített malterrel szemben - marad egy kis légrés a malterek között...
Olvasgattam a fórumot és kitaláltuk mi is, hogy leszigetelnénk a födémet a tető alatt. Csak az a baj, hogy ez egy társasház. Van annak értelme, hogy csak a felettünk lévő rész lesz szigetelve? Gondoltam párazáró fólia + 2x10cm kőzet/üveggyapotra, fél méterrel benyúlva a másik lakás fölé. Ez így ér valamit? Nem okoz a szerkezetben hőkülönbségből adódóan gondot? Úgy gondolom, hogy mivel felette még tető van, sok gondot nem okozhat, akkora hőmérséklet különbség gondolom nem lesz.. Télen is egész meleg van fennt.. Vélemények?
És ha már itt tartunk: ha dűbel, akkor a ragasztópogácsa fölé illik elhelyezni. A bevizezés elhagyására (is) jó demo anyag az előbb beszúrt kép : más kérdés, hogy pont azért kell beton (panel) esetében a dűbel, mert képtelenség annyira vizezni a falat, hogy ne égesse szét a ragasztót.
Nem kell alapozni Yton esetében és tagla esetében sem ha dübelezve van...dübelezés nélkül is lehet 6cm hőszigetelést rakni..érdemes elötte a falazatott egy picit befizezni (guzolás) és nem rántja kia nedvességet a ragasztóból...ha régi vakolatra rakják a hőszigetelést vagy nem egyenletes a fal akkor mindig kell dübelezni....
Családon kívül talán szakértőt kellene megkérdezni....
A dűbelezés sok mindentől függ. Kezdve az aljzattól a magasságon át egészen az alkalmazott rendszer technológiai előírásáig. Nálam a szüleim házánál a Profi-Baustoffe rendszert alkalmaztuk. Az 20 m magasságig nem tartja szükségesnek a ragasztón kívüli egyéb rögzítést. Persze, mint említettem ehhez más körülményeknek is meg kell lenniük (szilárd, közel homogén aljzat, etc). Betonra, Ytongra mindig dűbelezni kell - sőt Ytongnál a ragasztás előtt még alapozni is a felületet (de erről Memorix kolléga részletesebb felvilágosítással tud szolgálni). Vicces, de pont az EPS vastagsága az amelyik a legkevésbé számít ebből a szempontból! A környezeti tényezők annál jobban.
Ugyanakkor a magyarországi helyzetet figyelembevéve szinte kötelező a dűbelek alkalmazása. Ugyanis a legritkább esetben vásárolnak az építtetők drágább és minőségibb anyagokat amelyekkel ezt a munkafolyamatot ki lehetne kerülni. És akkor az esetleges kivitelezői hibákról még nem is beszéltünk!
Jól mondja az előttem szóló, hogy a dűbelezés nem drágíthat, hiszen "avb ovo" az beleszámít a technológiába. Ha ezt valaki nem tudja, akkor már eleve kétséges, hogy mennyire is ért az egészhez!
Kiindulási alapnak: manapság 1 m2 szigetelés munkadíja 2000 ft körüli (netto). Ebbe 7 db dűbelnek minden további nélkül bele kell férnie!
Üdvözlet mindenkinek! Nekem az lenne a kérdésem, hogy megéri-e a most épülő tégla házunkat 7 cm vastagságú hungatocellel szigetelni, mert a család többi tagja szerint ennél a vastagságnál minden táblát külön kell rögzteni a ragasztáson felül. Az pedig már megdobná a munkadjat nagyon. Köszi a választ! Márti
Ahol rés van a falon (0,2-1cm) a téglák között függőlegesen, akkor kell-e valahogy javítani, mielőtt ráteszem a 8cm PS hőszigetelést? Vagy nem jelent gondot? Belül vagy glettelve lesz vagy vakolva, még nem tudom. Köszi előre is.
van itthon párazáró fóliánk csak nem az a márkájú amit te irtál .Olyan, mint az alufólia:nekem, mint naív embernek.Reflex metalizált párazáró fólia.5 centis isolitnak mennyi a hőszigetelő értéke?
Mint említettem a Durisol márkanév alatt létezik egy fabeton falazati rendszer, amely főként faaprítékból és különböző adalékanyagokból zsalukőhöz hasonló falazó elemekből áll. Ennek létezik egy hőszigetelő változata ami polisztirolt (EPS) tartalmaz.
A "cementes faforgácslap" megnevezést viszont a Heraklith-C építőlapra lehet "ráfogni", ami egy kifejezetten hő és hangszigetelő termék, fagyapot alapanyagból.
A lényeg, hogy mindkét termék különböző speciális technológiákkal éri el, hogy hőszigetelő tulajdonságai legyenek. Attól, hogy Te faforgácsot cementtel összekeversz még "nem találtad fel a spanyol viaszt", vagyis attól még nem lesz egy extra jó szigetelésed! Ami rosszabb, nem is tudod, hogy mennyit szigetel? Írtad, hogy olyan kemény lett mint a beton. Valószínű fizikai tulajdonságaiban is eléggé a betonhoz hasonlít, így a szigetelése nem lehet túl jó.
Kiszellőztetés: azért kell a szigetelőanyaggal bélelt födémbe a párazáró fólia, hogy a lakótérből nagy mennyiségű pára ne juthasson be a szerkezetbe, ahol a harmatpontot elérve a vízgőz kicsapódhat. A kiszellőztetésnek ott van szerepe, hogy a párazárig esetleg eljutó párát a légmozgás kivezesse. ... Hogy konkrétan a Ti esetetekben a szerkezet eljuthat-e olyan állapotba, hogy mindenképpen szükség lenne a kiszellőztetésre azt így látatlanba megmondani nem tudom, de a könnyűszerkezetes födémeknél ajánlott az alkalmazása.
Gipszkarton: már írtam korábban. A fafödém mozog, a gipszkarton viszont merev. Ha mozgó szerkezetre szilárdan rögzíted a gipszkartont akkor el fog repedni. ... Van gipszkartonos topic, ott mindez ki lett számtalanszor tárgyalva....
Köszönöm szépen a ház alkotóelemeinek okítását meg bramac lécet mindenkinek :D Most pár napig áll a munka mert nem leszek itthon, de olvaslak időnként benneteket!
Fóliából sok féle van: pl. most akciós MASTERFOL SOFT ALU; vagy a "mindenki" által ismert SOLFLEX TÉLŽ párazáró alátétfólia, esetleg az olyan "nagyágyú", mint a Dörken DELTA-REFLEX. De még egyszer mondom: az ilyen párazáró fólia felrakása után gondoskodni kell az esetleges pára kiszellőztetéséről is.. főként egy ilyen vegyes szerkezetben!
A durizolt ezek szerint nem mint márkanevet emlegetted. A cementtel kevert fafotrgácsnak ugyanakkor mind a hő, mind a hangszigetelő képessége erősen kérdéses. Tehát valami szigetelés oda még kellene. A kínos az, hogy ezt alulról megoldani nem leányálom és jó minőségben nem merev üveggyapot paplannal elég nehéz is.
igen akkor én kevertelek bele. alulról Bramac lécezés van folyamatban. de ha azt irod,hogy ez a szigetelőanagy mennyisége ne éri el a 20 centit akor még kellene alulról az üveggyapot a gerendák közzé.
Akkor milyen spéci fóliát vegyünk oda? Neve?Márka?
A durizol alatt pedig faforgácsot értek amit cementtel kevertek a páromék keverőbe és úgy hordták fel a padlásra és simitották el.olyan erősen megkötött,mint a beton.
Járható,terhelhető.felénk ezt a fajta födémet nagyon sokan csinálják és bevált.
Nem veszem zokon: emlegettem korábban a Mapei termékeket. Fogsz egy alkalmatos terméket - pl. Keralastic - és szépen vékonyen kikened vele a fal és a járda közét. De ez függ attól is, hogy milyen járdamegoldást választasz.
Az indítóprofil által okozott hőhíd elhanyagolható a felület nagyságához képest. De erre is vannak megoldások, csak az ilyen apróságokért az emberek nem szeretnek pénzt kiadni ezért találod a gumitömítést is kevés helyen.
A vizorr képzés nem felesleges! Nem az a gond, hogy a csapadék éri a homlokzatot, hosz azon ott van a vakolat pont ezért, hanem az, ha a lefolyó csapadék vizorr hiányában nem csöpög le, hanem befolyik a falhoz!
Terasznál pedig nem kap olyan mértékű vízterhelést a falad, hogy ott lábazatot kelljen kialakítanod. Amúgy is magasabban van... de ezt a helyszín ismeretében lehet eldönteni.
"Alul a gerendákba csavarozva Bramac lécezésre menne a gipszkarton mennyezet."
Hm. Eddig mintha alul is deszkázatról lett volna szó... Másrészt, ez a szerkezet kissé ... kevert.
Szükséged van fent a járható födémre? Mert ahhoz a durisol - illetve hát pontosítsunk; a Duruisol falazóelem! Te a cementes faforgács alatt valószínűleg a "cementkötésű homogén fagyapot építőlapra" gondolsz, ami a Heraklith-C - nem alkalmas! Részben azért mert sokkal egyenetlenebb a szél kidolgozása, mint pl. az OSB lapoknak, részben azért mert összehasonlíthatatlanul jobban kopik, nagyon korlátozottan terhelhető és szükség esetén nem is burkolható. Ráadásul ez felülről nem igen fogja Neked hézagmentesen védeni az EPS-t! Szigetelésként a 10 cm-es vastagsága kb. 4 cm EPS lemezzel ér fel, tehát ezzel még nem éred el a "kívánatos" 20 cm-es szigetelés vastagságot.
Ha tehát járható födémre van szükséged, akkor valami más megoldást kellene keresned!
Gipszkarton: itt is keveredések vannak. Ha már fafödémet készítesz, akkor miért takarod el? Az egyik éke lehet a háznak... De ha mégis sima mennyezetet szeretnél akkor jön a következö probléma: gerendázatra közvetlenül nem lehet (technológiailag nem javasolt) a gipszkarton rögzítése. A fafödém ugyanis mozog. Ennek eredménye a megrepedező gipszkarton burkolat.
A fólia elméletileg jó helyen lenne a gerendázat alján, mert a rákerülő "bramac léc" a fólia és a gipszkarton között légrést biztosítana, aminek oldalsó kiszellőztetéséről viszont gondoskodni kell!
Az általad vásárolt Isofol viszont egy mikroperforált páraáteresztő fólia, amit tetőtérbeépítéseknél a tetőhéjalás alá kell tenni. Ide viszont párazáró fólia kellene, ami a párát nem engedi bele a szerkezetbe valamint télen akadályozza meleg távozását a tetőtér felé.
A síkban tervezett lábazat még nem hiba, viszont tény, hogy nehezebb a homlokzat és lábazat közötti dilatálás megoldása, a homlokzaton esetleg lefolyó csapadék lábazati szigetelés mőgé kerülésének megakadályozása. Nem célszerű megoldás!
Az előbb részletesen leírtam, hogy 5 cm beton a padlófűtésre miért kevés!
Etc = latin kifejezés (et cetera) jelentése : satöbbi.
Argon: ha rosszul csinálják meg az ablakot akkor valószínűleg gyorsan eltűnik. Ha jól, akkor feltehetően tovább kitart, mindesetre lényegesen csökkenti a hőátadást.
Nem tud ott a fal és a fólia közé folyni a víz? Egy csomó mindenre nincs meg szerintem még a technológia és az anyag, csak elnagyolt megoldások léteznek, ez a snicceres levágós ilyennek tűnik, ha nem veszed zokon :)
Ez a lábazati szigetelés is egy elég körülményes dolog.
Itt van pl a már említett indítóprofil, ami durván hőhidat okoz egy tanulány szerint. Közvetlenül alatta ott van az a gumi vagy milyen tömítőszalag. Még sehol nem láttam, hogy használták volna, árlistában sem láttam még sehol feltüntetve. Kapható egyáltalán ilyen?
Másodsorban itt ez a beugrás, vízorr képzés. Sok értelmét nem látom, mert ettől még az eső éri ugyanúgy a homlokzatot és ezt a beljebb lévő lábazatot is.
Terasznál (vagy ezzel egymagasságú járdánál) pedig a nem teraszos csatlakozáshoz képest feljebb kéne vinni a lábaztot. Ezáltal több helyen cikkcakk lenne a homlokzaton, eltérő burkolat esetén ez nagyon disszonáns tud lenni, de egyébként is.
Továbbá ha beljebb van a lábazati felület, akkor kőburkolat esetén, ami a lábazaton és a homlokzaton is folytatólagosan van (mint pl ahogy nálam lesz) akkor megint csak esztétikátlan lesz az egész, amint a teraszhoz vagy lépcsőhöz ér.
Emiatt döntöttem úgy, hogy a lábazati szigetelés nem lesz beljebb, mert még azt se tudom, milyen méretű homlokzati burkolólapok lesznek és ez is nagyban befolyásolja az egész kialakítását, hogy egész sorokra jöjjön ki.
igen ilyen födémszerkezet. Alul a gerendákba csavarozva Bramac lécezésre menne a gipszkarton mennyezet. a gipszkarton fölé,a gerendák közzé menne üveggyapot ha szükséges lenne, de már nem ajánlották nekünk.Felül pedig a hungarocell (13 centi vastagon) fölött van a cementes faforgács/durizol/ réteg 10 centi vastagságban, ami egy összefüggő, járható felületet képez. Ez már 23 centi szigetelés. ezért nem tudjuk rakjunk e még üveggyapotot alulról.nem e lesz sok? a fóliánk amit vettünk egy ilyen lyukacsos jellegű Isofol fólia. nem tudom milyen.
Lábazati szigetelés sikban lenne.
Kb 5-6 centi beton menne a fűtésre. Igen amiket irtál a fűtésről átrágtuk a szerelővel, hőcserélő stb..
De viszont mi az az etc?
Az ablakokba nem ajánlották az argongáz megoldást, kb 1- 2 év évig hatékoyn. ezt mondtá nekünk.Szerinted?
- Vastag szerelőbeton, pláne vasalva csak ott kell ahol korábban feltöltés volt, tehát nem stabil az alap vagy ahol nagy terhelés lesz, pl. garázs. Ha feltöltés miatt az egész épület területe érintett akkor viszont célszerű a lábazattal együtt vasalni. Stabil aljzat esetén elég az 5-6 cm, a terhelt részeken a 10 vasalva (lásd kép!)
- Még az én - kisebb körívű - falamat sem volt bonyolult szigetelni. Minimális az anyagveszteség, igaz megfelelő szerszám - vágópad - kell a munkához.
Először is általánosságban: ha jól értem van egy tervetek amit több helyen "menet közben" módosítotok. Pedignem szerencsés utólag változtatni vagy a változtatásokat egységes rendszerbe nem foglalni, mert a parapetmagasságot, belmagasságot, nyílászárókat mind-mind érinti és ha csak az eredeti terv áll rendelkezésre, akkor nagyon könnyű rontani!
Fűtésszerelők is tudnak csodákat művelni és főként olyan fűtési megoldásokat alkalmazni, ami köszönőviszonyban sincs az épület energetika többi részével. Ennek egyik példája a szerelők körében nújabban nagyon kedvelt, de hőtechnikailag elég szerencsétlen padlófűtés-radiátor kombináció. A megfelelő topicban erről bővebben is olvashatsz, de a lényeg: a padlófűtés alacsony hőfokú előremenő fűtővizet kiván, a radiátor pedig magasat. Ezt a rendszert nehéz költséghatékonyan összeállítani, mert arra is ügyelni kell, hogy radiátorból jövő víz ne keveredhessen a padlófűtés körével, mert szennyezi azt. Hőcserélőt kell alkalmaznod, speciális kazánvezérlő elektronikát, etc. Mindig gond, hogy a termosztátott mire állítsd be, mit szabályozz vele? Padlót, radiátort? ... Szóval sok a nyűgje.
Félköríves nappali: sajnos nekem is megtetszett, én is beterveztem egyet és rengeteg pénz elúszott rajta. A kőműves 3x annyi időt tölt vele, mint egy egyenes falszakasszal, a nyílászárók beépítése sokkal bonyolultabb, a szigetelés több idő, a tetőszerkezet külön nyűg és még a függönyökkel is szív az ember. Persze a körív sugarától is függ, ami nálam 1,8 m volt. A körívvel elhagyásával több mint 1 milliót spóroltam volna. Viszont látványos.
Térjünk vissza a szigeteléshez! Nézzünk egy általános értéket az általános energetikai előírások használatával és az ajánlott értékekkel! - homlokzat U<= 0,45 W/m2K; ajánlott U<= 0,30 W/m2K - talajon fekvő padló U<= 0,50 W/m2K; ajánlott U<= 0,40 W/m2K - padlásfödém U<= 0,30 W/m2K; ajánlott U<= 0,20 W/m2K
Vagyis: - PTH30NF + 3 cm EPS ~ 0,41 W/mm2K; (8 cm EPS ~ 0,27 W/mm2K) - talajon fekvő padló + 4 cm lépésálló EPS ~ 0,50 W/mm2K; (6 cm EPS ~ 0,40 W/mm2K) - padlásfödém + 12 cm EPS ~ 0,30 W/mm2K; (18 cm EPS ~ 0,20 W/mm2K)
Ezek azok az értékek, amik kb. arányban állnak egymással. Persze a nyílászárók milyensége sokat változtathat a falazat összesített értékén. A "low-e" üvegszerkezetet érdemes argon gázzal kérni, valamint a beépítésre nagyon odafigyelni! Sajnos a mesterek a purhabot manapság a rögzítésre használják a nyílászárók mentén, pedig annak a szigetelő tulajdonságait kellene előnyben részesíteni és úgy alkalmazni. Ezen túlmenően részben a vegyes padlószerkezeted miatt, részben a gáz ára okán én kicsit vastagabb hőszigeteléseket raknék. A homlokzatra 10 (ami Te is jeleztél), a padlóba 8, a födémbe 20 cm-t.
- Homlokzat: manapság a "legolcsóbb" szigetelési megoldás az EPS. Felesleges extraságokat keresni, elég ha jó minőségű anyaggal dolgozol! Ez főképp az EPS lapok megfelelő minőségét jelenti, vagyis tilos bármiféle, eredetileg nem homlokzatra szánt szigetelőanyagot használni. Ezeknek ugyanis mérettartónak kell lenniük! Föntos a jó ragasztó és jó üvegszövet vakolóháló! Illetve még egy: a mesterek hajlamosak a kávába 2 cm-es lemezzel befordulni. Ez kerülendő, mert hatalmas hőhidak keletkeznek az ablak körül. Ezt is előre tervezni kell!
- Padló: a padlófűtés kialakításábál az a lényeg, hogy a lefektetett fűtéscsővek felett minimum 4,5 cm beton legyen! Ezt pontosan kiszámítani a kivitelezés során elég nehéz, vékonyabb betonréteget teríteni viszont egészségtelen. Mivel olyan nincs, hogy a fűtéscsövek teljesen vízszintesen álljanak ezért ha a legmagasabban lévőnél a 4,5 cm teljesül, akkor lesz olyan ahol 6 cm is lesz felette... A csővek általában 1,6 cm vastagok, ehhez jön a vasháló cirka 0,5 cm vastagsággal és a betonvasak legalább 0,5 cm-es távolsága a szigetelőanaygtól (bár ez célszerűen 0,8 - 1,2 cm között szokott lenni, ugyanis a vashálót leginkább maradék betonacélokkal lehet távoltartani a szigetelőanyagtól/fóliától).
A fenti értékekkel ez minimum 4,5 + 1,6 + 0,5 + 0,5 = 7,1 cm betonvastagság! Vagyis rendes technológiával ennél kevesebb nem lehet! Ehhez jön a fent jelzett hőszigetelés (tetejére természetesen technológiai fólia), alatta a talajpára elleni szigetelés és a szerelőbeton, vagyis össz kb. 22 cm. Hogy a szerelőbeton alá mit raktok az már egyedi viszonyoktól függ.
Még egy: az aljzatbetont nagy felület esetén megfelelően dilatálni kell! Valamint nem szabad elfeledkezni a peremszigetelésről sem: ez egy vékony - általában 1 cm-es vastagságú - polifoam csík, ami a falat és az aljzatbetont elválasztja egymástól
- Lábazat: erre még nem kaptam választ, hogy az miként lesz? Kiemelve a földből, vagy majdnem síkban? Lent az egyik ábrán láthatsz egy lábazati megoldást! Itt az a lényeg, hogy az aljzatbeton semmiképpen ne álljon közvetlen kapcsolatban szigeteletlen küső szerkezeti elemekkel! A lábazat kialakításától függően elég ha a homlokzati szigetelés vastagsága-2 cm keröl a lábazatra, de lehetőleg 30-50 cm-rel a talaj szintje alá is lesüllyesztve! Nagyon sokat számít a padlófűtés szempontjából!
- Födém: még mindig nem tiszta nekem! Borított gerenda födém, mint az ábrán látható? Ha igen, akkor a üveggyapotot a gerendák közé lenne érdemes rakni. De hová lenne a gipszkarton? Az alsó deszkaborítás alá? Minek? Ha már egyszer fafödémet csinálsz legalább gyönyörködj benne! Viszont való igaz, hogy a gerenda és az alsó deszka alá fólia kell! Mégpedig "tél fólia" ami télen csökkenti a meleg felfelé áramlását. És (lehetőleg speciális) ragasztószalaggal össze kell a fóliák szélét fogni, hogy a párazárás biztosított legyen!
Már a második hozzászólásodban olvasom, de még mindig nem értem a födémednél a rétegrendet :)
A padlófűtésnél az 5cm aljzatbeton viszont kevés - állítólag. Nálam 8cm lesz. Meg ha jól sejtem, nincs bevasalva a szerelőbetonod, legalábbis a 6cm vastagságban nehezen tudom elképzelni. Szerintem nem ártott volna neki egy minimum 10cm vastag vasalt szerelőbeton (=vasbeton lemez).
A nappalidnál a köríves homlokzatot hogy gondoltad hőszigetelni? EPS-sel vagy a vakolható kőzetgyapottal nem hiszem hogy sikerülhet jól megcsinálni, esetleg jelentős anyagfelesleggel és baromi sok vesződséggel összejöhet.
Ezeknél a munkáknál a terület/felület előkészítése az egész legnehezebb része. Helyenként ki kell szobrászkodni azt a tartót/profilt ami oda jó lesz. Ráadásul az egész nem is látványos, de irtózatosan munkaigényes. Aztán ha megvan az egész, akkor mehet rá a lap, ami már látványos és kialakul a sík, két szög találkozásánál az egyenes. De az előkészítés az szörnyű. Különböző helyekre különböző vastagságú léc, ráadásul időnként vissza kell menni és szinte elölről kezdeni a fázist. Ezeknél egyszerűbb összecsavarozni a fém profilokat, majd a csavarokon egy kicsit állítani.
Nekem a menyezetem reped, ott ahol a nádpadlók végei találkoznak. Léceket akarok rácsavarozni, arra pedig vagy lambéria, vagy gipszkarton. (Alá természetesen fólia esetleg pár centi cell.)
Azt meg tudjátok mondani, hogy ha a lábazati hőszigetelésre teszek drain fóliát, akkor azt a járdaszintnél (vagy környékén) hova és hogyna kell csatlakoztatni? Védelmi szempontból az lenne a legjobb, ha a járda fölé nyúlna, de az meg hogy néz már ki! :)
a nyilászárok borovi fenyőből készülnek.hőszigetelt,lágyfémbevonatos Low e üveggel.Lehet nem irtam helyesen de azért gondolom érthető.A nappalink félkörív alakú, a parapett magasság itt 30 centiméter, 5db 80*210 ablak rajta, ezért raktunk ide padlófűtést( ja meg cserépkályha is lesz itt). a szobákban radiátor marad.
a könnyüszerkezetes födém:Szigetelésvédő beton(ami helyett mi cementes faforgácsot raktunk,masszív egybefüggő, járható, elzárja a hungarocellt.), felső deszkaborítás,fa tartógerendák( jó vastagok). alsó deszkaborítás (ide kell e fólia?,mert a tervező nem irt,de ő egy pancser(már jól összevesztünk vele),ide raknánk még üveggyapotot, utánna gipszkarton lemez.
A padlófűtés építkezés közben alakult ki,a fűtészserelővel egyeztetve.
Az aljzat: Burkolat, aljzatbeton 5 cm, 2 réteg talajnedv.elleni szigetelés, szerelőbeton 6 cm, kavicsfeltöltés 10 cm, homok és föld feltöltés az alapba
akkor elég lenne egy kb 10 centis szigetelés a falra? de milyen fajta szigetelő legyen?Ötleteket szívesen várom
"Remélem nem igy lesz. nekünk nagyon sokan, közte a tervező is így ajánlotta."
1. Tervező kezét leverni, aztán kirógni!
"még mindig szeretném meg tudni,hogy alulról rakjunk üveggyapotot a gipszkarton alá és milyen fólia kell ide?"
2. Tervező nem számolt hőtechnikát, páranyomást, etc? ... Ezek mellesleg az engedélyezési terv részei!
"Kérdésem még: padlófűtés alá mennyi szigetelés kell és a külső lábazati szigetelés?"
3. Lásd fenti kérdés!
Most viccen kívül: az ember azért fizet egy építészt, hogy az ilyen kérdéseket megválaszolja! Már csak azért is hiszen, hogy a búbánatos halál fa...ra számol valaki rétegrendet, falvastagságot, belmagasságot, parapet-magasságot, etc. ha nincs tisztázva pl. a padlófűtés alatti szigetelés vagy a homlokzati szigetelés vastagsága? Mert ezek ugye nem kispályás dolgok, alapvetően módosítják az épület szerkezetét (pl. negatív lábazat lesz-e, hány cm-rel kell a homlokzatnak a lábazatnál kintebb lenni, etc).
- tetőtérben az EPS valóban nem jó: éghető (bármit is írnak rá, ha meggyullad borzalmas mérgező füsttel ég), rossz a zajszigetelése, lehetetlen hézagmentesen illeszteni tetőtérben, nem hajlítható és valóban szeretnek a bogarak beleköltözni, ezért EPS csak ott szabad alkalmazni, ahol hermetikusan lezárható - a födém rétegrendeddel kapcsolatban: én most nem értem, hogy milyen is lesz ez a födém! Könnyűszerkezet? Mi fogja tartani? - padlófűtés és lábazat: milyen szigetelési szintet terveztetek a háznak? Milyenek a nyílászárók? Padlástér be lesz-e építve? - Weber Clima: a "lélegző fal" kategória... jó sokat beszélgettünk már erről itt a topicban, olvass vissza! Lényeg: a fal nem lélegzik és ugyan egy minimális pára átdiffundálna rajta, de az általánosan használt diszperzites festékek korában ez sincs, ergo nincs értelme a fent említettnek.
Nem tudom, fogtál-e már kézben olyan akusztikus kengyelnek nevezett vasat, amivel a Rigips szerint a CD profilokat a szarufákra kéne rögzíteni ? (Mellesleg a Knauf szerint nem is ezzel kell, hanem direktfüggesztővel... ). Egyrészt olyan kemény, hogy ihaj. Másrészt ha olyan lenne mint egy golyóstoll rugója, akkor is : ha a tetőszerkezet megereszkedik, akkor ereszkedik vele együtt az egész kóceráj cd profillal, "speciális" vasalattal, pláne gipszkartonnal együtt. Miért, mi fogja megakadályozni abban, hogy lejjebb jöjjön ? Talán a válaszfalak (ha vannak egyáltalán) majd megtámasztják alulról (naná, az is ultramodern cd profil, ami ezt is simán elbírja...) ? A tetőborítás meg ott liftezik a válaszfal és a szarufák között, mindig azonos helyzetben, hála a 'lengéscsillapítónak' (akusztikus kengyel), mi ? Nem csinál semmi kárt, sőt ugyanolyan jó - csak drágább. Mint ahogy az emelt oktánszámú 'tisztább' 'fogyasztáscsökkentő' szuperbenzin + 20 Ft-ért. Hányan bedőlnek annak is... És hogy ontopic is legyek : a fémváznak valamivel rosszabb a hőszigetelése.
"Hááát... nehezen tudok elképzelni olyan helyzetet, amikor a belső hőszigetelés jó lenne."
Elképzelni sok mindent lehet :) A belső szigetelés soha nem lesz jó, de előfordulhat, hogy egyszerűen nincs más megoldás. Viszont ezért írtam, hogy ennek az összes buktatójával, költségével tisztában kell lenni és ha még úgyis megéri....
Ezeket a mozgás-dolgokat túlmisztifikálják. A tetőfelület persze mozog, de nézzük meg, hogyan: amikor a hó súlya ránehezedik, csaknem egyenletes terhelés jut (egy oldalon) mindenhová, vagyis nem az van, hogy egy m2-en van több tonna, mellette meg semmi. Ha a szél fúj, az sem egy ponton jelentkezik, a szarufák nem úgy mozognak, mint a zongorában a kalapácsok. Ha egy tetősík egyszerre megy le-fel, az gipszkarton-szempontból lényegtelen, mert nem fog össze-vissza csavarodni a borítás, amitől kirepedne a glettelés. A másik az, hogy a lap (ha kell) meg tud hajlani. Ott, ahol a hajlításból repedés lenne (az illesztéseknél) ott a rahedli csavar (és alatta a váz) ami nem engedi. Egy pont van, ahol viszont akármit csinálsz vele mozogni fog : a vízszintes és a ferde sík találkozásánál (a fogópár és a szarufa találkozásánál). Ide rakhatsz akár titánból készült profilt, tehetsz a glettbe kevlárszövetet, akkor is csak idő (és szem :-) kérdése, hogy mikor lesznek láthatók hajszálrepedések. Ezeket pl ide való eps sarokprofilllal (vagy díszléccel, ahogy tetszik) el lehet tüntetni.
1. Ha gerince van, akkor nem sator, hanem nyeregteto 2. bramac lec az a betoncserephez valo tetolec, kicsit vastagabb mint a sima tetolec (asszem 5x3cm) 3. Az a kozepso gerinccel parhuzamos gerenda az szelemen, a fogopar az az a vizszintes, ami a szemben levo szarufakat koti ossze, es amire a plafonodat rogzited.
12 évnél régebben foglalkoznak profittermeléssel, ígen, és az áll az érdekükben, hogy minél több spéci cuccot adjanak el 'rendszerben'. Nincs ezzel baj, mindenhol ez van. Profitmaximalizálás. Nézd meg a német rigips oldalt, ledöbbentem ám, hogy ott milyen profilt írnak (és mutatnak) tetőtérhez (a ferde síkokra, még egy animációs film is van róla). Kalapprofilnak hívják, a harmadik ebben a táblázatban : http://www.rigips.hu/index2.php?pid=tartalom&cat=19&id=91 Írtam is a magyar ügyfélszolgálatnak (amúgy rendkívül készségesen, gyorsan válaszoltak, le a /kalap/pal), aszonták ez tetőtérbe nem jó, mert 0, azaz zéró a rugalmassága. és direktben fel van csavarozva a szarufákra. Na most akkor hogy is van ez ??
Itt a német link a könnyen szerelhető, egyszerű és jó faléces módszerről
És itt látszik a ferde szarufákra csavarozott (magyarok szerint nem használható) kalapprofil.
Lehet hogy nem fog annyira mozogni csak nem biztos hogy a mozgó fa tetőmre rakott fém profil-merevítés miatt nem fog máshol (rosszabb helyen) csavarogni, hasadozni, mozogni... Ez nekem is eszembe jutott. Nem vagyok biztos benne hogy a tető első osztályú fából épült, bár ennek ellentmond hogy cseréplécnek az egyik oldalon (nem elírás)10x10-es gerendák vannak :DDDDDDDd Szóval az ürge igencsak bőven volt faanyagnak.
Másik oldalról meg egy szocpolos ház volt amire már a hitel megkapásához is ráhazudták az alapozást...
Mondjuk két szinten padlófűtés, x tonna beton szóval anyag az van benne... repedés nem sok.
ja meg mi az a bramac léc ? Nem szégyellem, amatőr vagyok, ez az első szobám és máris én szegény fém profillal próbálkoztam... Nekem is a RiGips útmutató segített, segíteni fog télen begyújtani a kazánba is...
Köszönöm szépen, ha visszaolvasol 200 hozzászólást, már épp ezt pedzegettem :( Sz*r a fém profil, halál bele csavarozni, soha többet...
De most ott vár a szobában egy csomó CD profil, más lécem meg nincs. Legközelebb mindent faalapra csinálok az biztos, de most mit csináljak...
A ferde és vízszintes rész találkozásánál (hála az égnek) egy látszó, tető gerincével párhuzamos főgerenda van (2 ilyen fut végig a házon, fogópár? Nemtom a szaknevét), erre fixen csatlakozni a mozgás miatt nem fogok... Nekem csak a ferde és függőleges találkozásánál van gondom... Na meg az átok profilok síkba hozásánál, még mindig van kb 1 centi diffi (az egyik profil hosszanti tengely körül kicsit el van fordulva, nem béna volt a csavarozás, hanem az alapja sz*r).
Emiatt egy 9.5-ös 60-as gipszkartont mondjuk 2m hosszan fel lehet úgy csavarozni hogy kicsit hajlik?
Mondjuk ha letenném a sík kőpadlóra, és alátennék keresztben egy 2x2 cm-es lécet középen, kb ennyit hajlana fordított U alakban. (45 fokban lenne felszerelve). Szabad ezt vagy mindenképpen fontos a szintezés? parafával lesz borítva különben.
Nekem is pont ez volt a tervem a tetőtérrel (cd profil+akusztikus kengyel) - a neten elérhető irodalmakból (meg a Rigips útmutatókból) ez a javallott módszer. Aztán beszéltem egy 'profival', aki felvilágosított, hogy a fémprofil teljesen felesleges pénzkidobás. Gyalult bramac-léc felcsavaroz a szarufára, oszt kész. Szerinte a cd profillal csak a szívás van tetőtérben (az, amit írtál), főleg a ferde és a vízszintes rész találkozásánál. Kérdeztem, hogy akusztikus kengyel nélkül hogyan hozzák síkba a lécet ? Hát úgy, hogy túlhúzzák a facsavart (hogy kicsit beleszakadjon a feje a lécbe), aztán visszaengedik, mert -bár így felfelé nem lesz tökéletes a tartása- a lap nem is akar majd felfelé menni. Mielőtt bárki kontárságnak gondolná a módszert : alkalmam volt látni a srác korábbi munkáit (a melóhelyemnek is dolgozott), nem találni benne hibát (12 éve nyomja).
Egy új építésű házra,amely Porotherm N+ F 30 téglából épült milyen az ajánlott és megfelelő vastagságú külső szigetelés?
A födém könnyűszerkezetes. Felülről lefelé haladva a következő rétegrenddel szigetelve: cementes faforgács 10 cm, eps lap 13 centi, deszkaborítás. Kérdésem lenne,hogy alulról a gipszkarton alá érdemes e még üveggyapotot betenni és ha igen milyen vastagságban?Vagy maradjon a légüres tér?Fólia?
Nna fent voltam a padlástérben, sima sátortetős a ház egy kiugró kis kutyaóllal, betoncserép. Elnézést a laikus megfogalmazásért...
Keresztben (a sátor két hosszanti gerendáját mintha összekötné kb 40 centinként 10x10-es gerendák vannak, az alatt hosszanti irányban 10x2 cm-es deszka, azon furnérlemez. A furnéron (a keresztgerendák között) dupla réteg fólia, rajta 10 centis szálas 16 kg/m2 ha jól néztem (papír benne maradt a szállításkor és bekerült a szálas közé onnan tudom, Tapolcai Üveggyár kísérleti széria (?) vagy mi.
Ha alulról, a lakótér felől felcsavarozok kb 5 centis facsavarral direkt függesztőket, erre CD profilok hosszában (a sátortető gerincének vonalában) 40 centis távolságra, és erre 2x9.5 60 centis széles gipszkarton. Sajnos technikailag a gipszkartonréteg mindkét rétege a ház (és a CD profil) irányára merőleges lesz, de természetesen átfedéssel tenném fel.
1. árt-e ezeknek a 10x10-es gerendáknak 40 centinként a feléig érő csavar? (lehet nem 5 hanem 7 centisek lesznek, hogy ne jöjjön le két év múlva)
2. az egész tákolmány stabil-e? A mennyezet kb 4x3 méteres lesz.
3. azt a furnért leszedjem-e, vagy elég alá (a lakótér felé) tükrös párazáró fólia, majd direkt függesztő CD profil, gipszkarton rétegrend?
4. A gerendák közé tél előtt kőzetgyapot menne, kérdés tegyem-e alá vissza a kicsit megroskadt 10 éves de semmi baja (és méretre vágott) szálast? Ezek alá kell-e (érdemes-e) párazáró fólia? (ezáltal a furnérlemez két párazáró közé kerülne).
5. úgy láttam most a párazáró a szálast körbevette, (azaz felülről négyszöghullám alakban a gerendákat is lefedve belógott a gerendák közé, a szálas alatt). Jó volt ez így?
Hát... Több nem jut eszembe. Egy napig lógtam a szeren ezekért a kérdésekért :D
Ok, ok, szerintem sem jó megoldás belülről szigetelni, csak azt feszegetem, hogy elmételieg milyen problémákat okozhat.
AMit mondasz a hőmérsékletekről, az szerintem nem feltétlenül okoz olyan nagy feszültségeket a falban, hiszen ha csak magát a falat nézed, akkor is télen a kinti hőmérséklete -15 C, bent pedig mondjuk +20C, tehát 10-20 centi távolságon ekkora hőmérékletkülönbség van (mondjuk ez kerezsztmetszeti gradiens, nem oldalirányú).
Hááát... nehezen tudok elképzelni olyan helyzetet, amikor a belső hőszigetelés jó lenne. Légmentesen képtelenség lezárni egy falat. Inkább arra kell koncentrálni, hogy hogyan juttassuk ki a párát - azaz jól átszellőztethető szigetelés kellene. A pára mindenképpen bejut (mindkét oldalról), és kifelé már nehezebben akar menni. Ha megnézzük a nagyi kétajtós szekrénye mögött a falat láthatjuk, hogy penészedik. mindezt azért, mert egész télen hidegebb az a fal mint ahol nincs ott a szekrény - hiszen a szekrény leszigeteli a külső falat, így a szoba kevésbé tudja felfűteni. Így itt egész télen lecsapódik a pára, amit a fal magába vesz, és életet ad a penészgombáknak. Ugyanezt az eredményt érnénk el, ha belülről leszigetelnénk a falat.
Legalább ugyanekkora probléma a különböző hőmérsékletű falszekezetek hőtágulása, hőmozgása. Azaz ha nálam belülről le van szigetelve a fal, akkor az a fal (bent/kint) 5/-5°C-os, ugyanez a szomszédban (alul, felül, jobbra, balra) 15/0°C-os. Ez állandó feszültségeket, repedéseket okoz a tartószerkezetben. Ami statikailag sem túl egészséges
A PTH 38 NF-re vonatkozólag EPS szigetelés esetén pl. az Austrotherm a min. 7 (6.7) cm-es szigetelésvastagságot javasolja a magyarországi körülmények között. Miért és mit jelent ez? Azt, hogy a méretezett -15 fokos külső és 22 fokos belső hőmérséklet esetén normál, 7 cm-es homlokzati lemez esetén már nem fordulhat elő az a kellemetlen eset, hogy a harmatpont a szigetelésen belülre kerül. ... Ez a technológiai oldal.
Pénzügyi oldal: manapság egy EPS homlokzati rendszert 2000 HUF/m2 ár alatt senki nem fog Neked a faladra "varázsolni". "Jobb helyeken" egy minőségi - pl. Dryvit - vakolatrendszert, sima fehér vékonyvakolattal és 4 cm-es EPS lemezzel 1600 HUF/m2 árból megkapsz. Vagyis a négyzetméterárad 3600 Ft. A fenti költségből az EPS lemez ára cm-ként kb. 150 forint, ami házatok esetében kb. 576 000 forintos költséget jelent a szinte "semmit nem érő" szigetelési képességével (gondoljunk a 150-200 ft-os gáz árra!).
Ha 10 cm-es EPS-t teszel a falra, a fenti költség 144 ezer forinttal emelkedik (720 ezer összköltség) és megfelel a technológiának valamint valóban könnyít a következő évi gázszámládon.
Az e fölötti szigetelés már extra jó, de az egyebek ismeretének hiányában (nyílászárók, padlószigetelés, födémkialakítás) nem érdemes róla beszélni.
PS: a PTH38NF vakolatlanul 0,5-ös W/m2K-s értékkel rendelkezik; 4 cm EPS-sel az érték 0,33-re, 10 cm-rel 0,22-re csökken. (Az értékek azért nem fedik a hivatalos reklámban foglaltakat, mert azok minden esetben hőszigetelő habarccsal készült "tökéletes" falat vesznek alapul, gyakorlatban viszont még nem láttam olyan kivitelezőt/építtetőt, aki hőszigetelő habarccsal dolgoz(tat)na a költség miatt!)
"A panelok csatlakozásánál valóban nem légmentes a tömörítés, és itt bemehet pára,ami aztán a szigetelés alatt megfagyhat, ez igaz."
Állj, állj, állj! ... Milyen megfagyásról beszélünk? ... Harmatpont == az a hőmérséklet, ahol az adott hőmérsékletű és vízgőz tartalmú levegő a vízgőzre nézve telítetté válik. Vagyis eléri a 100%-ot és elkez átalakulni vízzé (gyakorlatban már korábban kicsapódik a harmatpont alatti hideg felületeken).
Még ha légmentesen le is zárod, akkor is ott van az a levegő, ami a lezárás előtt bekerült. Annak is van páratartalma, abból is ki fog csapódni a víz, tehát nem elméleti jellegű a probléma. Igaz, ez esetben legalább nincs utánpótlása a párának!
Ergo ha mindenképpen belülről kell szigetelni, akkor törekedni kell a légmentes zárásra. És előre mérlegelni az előállható problémákat, valamint azok hatásait és költségvonzatait ÉS ezek ismeretében dönteni a szigetelés mikéntjéről (anyag, vastagság, technológia)!
Biztos, hogy fém profilhoz való csavart adtak? Behajtáshoz csavarbehajtót illene használni mélységütközővel. Személyesen nem nagyon próbáltam, de nálam a gipszkartonosok is ilyen egymásodperc-egycsavar tempóval haladtak. (Ők egyszer morogtak, amikor fekete helyett sötétszürke (az is feketének tűnt, amíg a másikat nem tettem mellé) csavart vittem nekik. De azzal sem lassultak meg.)
Spéci fejet mindenképpen veszek, úgy tudom ha a csavar túlszalad, nem tart semmit, mivel mennyezet is, két réteg, szép lenne ha éjszaka ránkesne :D
De mivel amatőr vagyok a gipszkartonban, mindent megkérdezek.
A cd profil rigips márkájú asszem, U alakú + a pereme vissza is hajlik 180 fokot asszem. De még a visszahajlítással együtt is átvágja az (áttételes) lemezollóm, a felülete (6 centi széles része, az U talpa) apró gödröcskékkel van teli hogy a csavar betaláljon. Eddig oké is csak nem bírom belecsavarni :DDDDDDD
Szerintem menj vissza ahol vetted a dolgokat, és kérj tanácsot, meg szerintem kéne venni speckó fejet, mert szerintem ha végre átmegy a profilon akkor meg beleszalad a fej, és az nem okés.
Lehet, hogy rossz helyen akarod felfogatni, és elhajlik a profil.
U alaku amire fogatod, vagy az U végén visszahajlik a profil?
Azért az igazsághoz tartozik, hogy amikor a profilokat rögzítettem akkor a direkfüggesztőt nem vmi ócska fenyőgerendába tekertem bele hanem keményfa alapvázra 4 centi mélyre (ilyen csavar volt itthon) ami a korábbi tetőszigetelés maradványa. Puszta kézzel hagyományos csavarhúzóval alig lehet belehúzni a facsavart.
Amikor a direktfüggesztők megvoltak, akkor jöttek ugye a CD profil - előfúrt direkt függesztő apró csavarokkal, na ez volt nagy szívás + lehetetlen pozíciók.
Most jön a gipszkarton, de most már előre kérdeztem :)
az hogy megugrik a gép mert a csavar beblokkol, olyan erősen hogy a gép vagy nem bírja forgatni (kétlem) vagy olyan erővel már nem bírod nyomni, ekkor kiugrik a csavarhoronyból.
Na ez a "nekidőlsz", illetve a "pár fordulat után" a bajom. mondom hogy csak béna vagyok, de baromira nem tok' 45 fokban a fejem fölé dőlni (ferde 45 fokos síklap, mennyezet találkozásától lejjebb 5 centire)
Nálam a pár fordulat kb 1 percig tart, az mennyi is (fúrógép fordulatszámban számolva)?
Egy perc után új csavar mert az előzőnek elkopott a hegye, és az már általában az előző által vésett kráterecskébe nagy nehezen belemegy.
Megszúrja a fémet, de rögtön el is csúszik a hegye (pl. profilok egymáshoz csavarozásánál - konkrétan a direkt függesztő és a CD profil - a függesztő előfúrt-) találkozásánál.
Én videón láttam hogy nyomja, 1 mp, következő, 1 mp, ...
Akkor vagy badibilder volt a gyerek vagy vmi nem okés...
A csavar korom fekete, igen, tényleg nagyon hegyes.
Azt hogy a sima sárga csavar miért nem jó, eszembe nem jutott, de jogos.
A gipszkartonhoz csak a hozzavalo fekete szinu csavart szabad hasznalni.
1. valami speci bevonat van rajta. a sarga mezei facsavar elrozsdasodik a gipszben, mert a gipszben amikor szaraznak hiszed is jo sok viz van.
2. ez a csavar nagyon hegyes, kb tuhegyes! es szerintem kemenyebb is mint a fahoz valo.
beleszurod a gipszkartonba, lassan elkezded tolni. Atfurja magat a gipszen, nekidolsz, es tolod tovabb. Mar a tolas erejetol megszurja a hegye a femet, es par fordulat utan behuzza magat.
mutassak három ph2-es króm vanádium kikopott PH2 húzófejet ? Mindez kb 20 csavar alatt.
Próbáltam a fekete színű nem fúrós fejű csavart, illetve házi, brikós sima facsavart, lemezcsavart is, nulla eredménnyel.
Belemegy, ha izomból nyomom, lehet gyenge vagyok.
Nem az a durva hogy nem megy bele, hát istenem, kemény anyag. Nade a csavar anyaga kikezdi a fejet? És nem noname, 16e volt a fejkészlet a csavarhúzóhoz, talán ott már el is hiszem hogy nem kínai.
Tutira én vagyok a béna vagy rossz csavarokat használok.
Tud vki képet feltenni? nem tudom mit jelent a sűrű fogazás meg ritka fogazás, nekem eléggé sűrűnek tűnik, de szerintem mindegy ha át sem megy az anyagon...
A panelok csatlakozásánál valóban nem légmentes a tömörítés, és itt bemehet pára,ami aztán a szigetelés alatt megfagyhat, ez igaz.
Tegyük fel, hogy sikerül légmentes tömötrítést alkalmazni a panelek találkozásánál. Természesen a belső szigetelés is légmentesen telibe van felragasztva - ekkor - csak elméletileg - lenne valami baj?
(Persze teljesen tiszta, hogy a belső szigetelésnél 100x jobb a külső.)
nem fordulatszam kell neki, hanem ero. jo az akkus furo, nem is kell nagy fordulat egyaltalan, viszont nyomni kell neki mint az olajtot! nagyon durvan kell nyomni. ugy kell nyomni, hogy 50kilos ember letra tetejen nem tudja csinalni.
Lassan elkészültem a gipszkartonok alá a CD vázzal, de teljesen elkeresedtem.
Nekem 2 réteg 9.5-ös egy emberes (60 centis) gipszkarton lesz a mennyezeten és a ferde síkon (tetőtér).
Nincs az az isten, hogy maxin nyomva rá a black&decker csavarbehúzót két percnél rövidebb idő alatt a rigips gipszkartonépítő gyorscsavar belemenjen abba a CD vázba.
Mi a *szé ne fúrták elő? Szakkönyv szerint "könnyen átvágja". Hát nem.
Mi ennek a megoldása? Mérgemben befogtam a fúrógépbe a behajtófejet (nagyobb fordulat / perc), azzal sem volt 1 perc alatt. / Csavar!
így egy 10m2-es felület burkolása egy hét?
Szerintem vmit elbénázok, van erre megoldás? Ismétlem, a csavarok fekete gyorsépítő rendes csavarok, nem vmi gagyi vásároltak, rigipsz logósak.
A 30 - 40 centit írtam, az alábbi számításból jött ki: 10 centi kavicsréteg, 5 cm beton, 10 cm EPS, 7 cm beton =32 cm
Régebben már említettem, a ház kb 60 cm-vel van magasabban mint a talajszint, és döngölt föld van a padló alatt. Erre van rátéve a régi járólap. Azt hogy mennyire nedves a föld, csak akkor tudom megnézni amikor felszedjük. Ha rajtam múlna egyértelmű hogy szigetelve lenne, de egyenlőre még nekem van a legkisebb beleszólásom a dolgokba (kivéve ha én fizetem)
A következőt kéne amúgy tenni...ha EPS-80 -l akarsz lábazatot kialakítani. A lábazatot kenhető vizzáró szigeteléssel bekenni ...az EPS-t ráragasztani...majd a föld alatti lemezt drénlemezzel geotesztillel fedni kb 40 cm az alsó sikba a drénlemezt visszahúzni és a lábazat aljához rögzíteni. A felszinnél pedig kenhető viz szigeteléssel bekenni legalább az anyagváltás alatti 20 cm igy a vizzárásod tökélestes lesz azonban van egy probléma ezeket összeadod drágább mint az XPS...
Szóval felejtős...
Ha olcsóbb megoldást akarsz és nem vizenős a területed akkor vehetsz expert drént ez olcsóbb mint az XPS és eleve drénezve van az EPS...azonban nem EPS-80-s árában van....máskülönben nem itt kell sporolni hanem a nm -n ,csempén, vagy a gyors felépítésen...vagy esetleg te csinálsz meg dolgokat...ha építesz jól csináld...
Mit is javasoltál? "Belső szigetelésen nem gondolkoztál? A panelház anyaga úgy sem engedi át se a levegőt, se a párát (ezért is lehetett, amit télre írtál). Azt lehetne csinálni akár gipszkartonozással (üveg vagy ásványgyapottal)"
- nincs egységes falszerkezet - bármit csinálsz a levegő vízgőz tartalmát nem tudod nullára csökkenteni, így ott ahol a harmatpont van a víz kicsapódik. Egy panel esetében ez szinte biztos, hogy a szigetelésben fog megtörténni, ami elázik, penészedik. - a gipszkartonozás mellett észre sem vennéd a probléma kialakulását, csak az eldurvult helyzetet ... de végül is már csak "ráadás"
Sem panel sem más épületszerkezet esetében nem igaz! Abból lenne csak szép gubanc ha ilyen falra belülről ragasztanál hőszígetelést!
"...szerintem majdnem mindegy ... ha rá van ragasztva teljesen a szigetelés a falra, akkor hiába van itt vagy ott a harmatpont, az még mindig az így egysées falszerkezeten belül van - ahova nem jut be a víz(pára), így mindegy"
Ha egy ilyen tanács aapján egyszer valaki nagyon rosszul jár, még a végén megkeres... ehh!"
Hol a hiba a gondolatmenetemben? Mlyen probléma adódhat?
Hahh! Gondolod, hogy Te vagy az első aki spórolni akar és ennek elkerülésére nem adnak adatokat? ;) Mint kémember által megadott adatból látszik, a normál EPS igen rossz paraméterekkel rendelkezik ebben a tekintetben.
Én a saroknál nem leszedtem, hanem felszedtem! Mármint a Viacolort és feljebb "húztam" a bitumenes fóliát ... egyelőre. Mondtam a Viacolorosoknak, hogy ha azt elbarmolják, akkor gondok lesznek, de hát csak sikerült. Most majd ha a lia lesz kintebb hajtva, ahogy rákerül a végleges lábazat. De nekem csak a felszínen jelentett ez problémát (illetve ha mégis gyöngykavics kerül oda, akkor annak jelentene), mert a lábazat Styrofoam IB-vel készült.
Egyetértek tanult kollégámmal! Csak annyiban egészíteném ki az előttem szólót, hogy nem 5-10 év múlva, hanem már most is kevesebbe fog kerülni, mert lefagyott lábbal (nem vicc) télen szétfűtheted a házad, akkor is állandóan fázni fogsz.
fizzika korábban leírta a rétegrendet. Ehhez anyit, hogy ha nem nedves a talaj - esetéeg kicsit ki isvan emelve az épület - akkor nem szükséges a sóderágy a beton alá, bár semmiképpen nem rossz!
Itt ugye nincs padlófűtés, tehát feltétlenül a vasháló sem kell 7 cm betonhoz, de 5-höz erősen ajánlott!
Milyen 40 cm föld kivételéről van szó? Húszból ki lehet hozni az egészet! A perlites beton meg semmire nem jó, felejtsd el! Esetleg az alsó rétegének... bár, hogy megtakarítasz-e vele valamit azt kétlem.
Azért nincs odaírva, mert nem vizsgálják. A hosszútávú vízfelvétel csak azoknál az anyagoknál érdekes, amelyeket érheti a víz. A normál, fehér EPS-t mindig meg kell védeni a víztől.
Amúgy a fehér EPS vízfelvétele 1 hónap alatt 10-15%
Elég száraz ott a talaj és lesz járda is körbe, ami véd.
Ez a lábazat alatti alapozás jó ötlet, én nem gondoltam rá. A fóliás dolgot még nem tudom pontosan, hogy melyik fajta lesz és hogy lesz eldolgozva, de rossz megoldást nem fogok alkalmazni. Legalábbis remélem, hogy így lesz! :)
A másik fontos kérdés, hogy vajon a homlokzati EPS-ben (AT-H80) mennyire tud felszívódni a víz.
Austrotherm honlapján a homlokzati PS-hez nincs írva (csak nem azért, mert láthatóvá válna, hogy annak sem rosszabbak az értékei? - mert ezt is elképzelhetőnek tartom), de az extrudáltakhoz igen :
"Vízfelvétel hosszú idejű, tartós vízbemerítés hatására":
<=0,7% (XPS 20, XPS 30, TOP 30, XPS 50)
<=1,5% (XPS R)
Nálad miután leszedted a saroknál, hogyan javítottad?
Nem gondolod rosszul, de nyilván nem alakul ki akkora nyomás, hogy "elöntse" az egészet. Mellesleg és nem utolsó sorban ezért (is) van a lábazat elválasztva a homlokzattól...
A Mapei Keralastic (és más termékei) valóban drégék, de jók is. Az elkeserítő, hogy más gyártók hasonló termlkei hasonlóan drágák. De én már jártam úgy, hogy zuhanyzót csak "sima" fagyáló, flexibilis csemperagasztóval csináltak meg (Murexin) és bizony két év mólva elég ronda lett a fal másik fele.
Márpedig ha betonozás lesz, akkor alá szigetelés kell. Számold ki, hogy mennyibe kerül rá a burkolat. Egyik rokon felszedte a műpadlót és járólapot rakott a régi kőre. Télen majd lefagy a lábam, ahol csak a beton van szigetelés nélkül.
A kossuthon beszélt pár napja egy talán akadémikus, aki azt fejtetgette, hogy az energiaár még nem igazán ment vissza, ha egyszer elkezdett emelkedni. A saját házát leszigeteltette (nem mondta hova mekkora került) és "akár hiszik, akár nem 25%-ra csökkent a fűtésköltségem".
A mostani földgázár a 90 dollár körüliből van számítva most közelebb van a 140 dollárhoz, mint a 130-hoz. A szén és a fa megy a gázzal együtt, az alternatív eszközök meg egyenlőre nem igazán versenyképesek a hagyományos fűtéssel.
Szóval én azért is megcsinálnám azt az aljzatszigetelést. Annyival nem kerül többe, amivel fog, ha 10 év múlva lesz megcsináltatva.
Mivel nem vagyok tőkeerős, ezért apránként haladok, már most kigondolom, hogy 5-10 év múlva ha meglesz az "energiatakarékossági beruházás" komplett legyen. Márpedig az nem csak 5 centis *cell a falon. (Szerintem van még aljzat is, meg lábazat, meg padlás, ablak és szellőztetés. Ezután gondolkodom a gázkazán cseréjén, remélem addig nem megy tönkre.)
Ha átmegy, felszívódik a ragasztón a nedvesség, akkor érvényes, amit lentebb írtam, hogy a (pirossal jelölt) ragasztórétegben az egész homlokzaton a nyomásviszonyok és kapilláris hatás függvényében végigvándolrol a nedvesség. Vagy rosszul gondolom?
Na igen, ezek a Mapei cuccok drágábbá tennék az XPS-hez képest is.
Még egy: itt minden az arányokon múlik! Ha egy olyan helyen alkalmazod az ilyen jellegű lábazati szigetelést, ahol garantáltan nem lesz folyó víz (csapó eső, talajvíz), nem kerül oda soha hó - ami lassan áztatja - akkor megfelelő és gondos munkával elég jól meg tudod védeni a szigetelésed. Lásd: homlokzaton is sok helyen van csapó eső, ott a vakolat alatt általában kétszer alapoznak, hogy a lecsorgó csapadék ne károsíthassa a homlokzati szigetelést.
Te a lábazaton valószínűleg nem fogsz vakolni, de alapozót felkenhetsz rá. Az is véd, nem is keveset. Mert attól, hogy a ragasztók vízállóak (fagyalló csemperagasztó is) az még nem azt jelenti, hogy vízzáró, csak anyit, hogy nem károsodik még télen sem ha víz éri.
Mindenesetre ha ezt a megoldást választod, nagyon figyelj oda az egész aljára, mert az kritikus pont. Valamint fólia helyett javasolnám a szivárgó lemez alkalmazását, ami ugyan nem vízzáró, de megakadályozza, hogy a nedves föld (vagy fólia) rányomódjon a lábazatodra!
A ragasztót rettentő egyszerű kipróbálni... de felesleges. Természetesen átmegy rajta a nedvesség! És hát ugye miért is ne menne át? ... Felszivárogni pedig szintúgy tud. Persze, hogy mennyi nedvesség hatására és mennyire az egy más kérdés. Nekem pl. az alanti képen látható sarkot kellett felbontanom a felszívódás miatt...
Persze vannak olyan műgyanta alapú (csempe)ragasztók - pl. a Mapei Keralastic - amelyek valóban vízzáróak, de az áruk nem az általad számolt 400 HUF/m2, hanem közel tízszerese. A hivatkozott Mapei Keralasticból pl. a vízzáráshoz legalább 2 kg/m2 anyagszükséglet kell, ami kb. 3200 forintot jelent!
A lábazatból pedig nem esetleg adódik át nedvesség, hanem átadódik. Persze ha ilyen spéci ragasztóval rakod fel - teljes felületen ragasztva, mert a földnyomás odapréseli a falhoz - akkor nem.
A fóliával kapcsolatban pedig pont ez a kérdés: a "valahogy össze lehet tűzni, ragasztani, hegeszteni". Valahogy. ... Szerintem többe leves, mint a hús. Ez így pénzkidobás, de a Te döntésed!
Na igen, akkor talán nincs is szükség ezekre a plusz védelmi megoldásokra. Nekem azt mondták egy hőszigetelős kereskedésben és itt a fórumon is valaki egy korábbi kérdésemre, hogy a ragasztóban nem tud felszivárogni a víz. Tehát ha ez igaz, akkor önmagában megvédi a PS lapot, vagy bármit, amit bekenünk vele a nedvességtől. Ha mégsem, akkor minden háznál végigvándorolna a nedvesség az egész homlokzati rendszeren az összefüggő ragasztóban. A fóliát valahogy össze lehet tűzni, ragasztani, hegeszteni.
A lábazatból esetleg átadódó nedvesség kivédésére még nincs ötletem, de a fentiek alapján a ragasztóban való nedvességvándorlást kizárva csak a légtéren keresztül kipárologva tud a PS lapra menni, azon a felületen ahol nincs ragasztó.
- a "sima" flexi csemperagasztó ugyanúgy átengedi a nedvességet, mint bármi más... vagyis akkor mire is jó? A hőszigető saját ragasztója is fagyálló... - a "hidrofóbizáló" anyagok borzasztóan drágák... már legalábbis azok, amelyek valóban megfelelően ellenállóak és még egy kis mozgást is elviselnek. Futottam velük néhány kört, bár az is kérdés, hogy mekkora nedvességnek/víznek kell ellenállniuk? - műanyag fólia: típustól függően 2-5 év alatt tönkremegy a földben (foszlik). De pl. a tófóliák tovább bírják, csak drágábbak. Viszont miként fogod összehegeszteni a sarkoknál (vagy toldásnál)? Miként ragasztod a szigetelés alja alá, hogy ott se jusson be nedvesség vagy bogár? - miként véded meg a szigetelést a lábazatból felszívódó nedvesség ellen? mert ugye talajszint alattról beszélünk, ott a lábazatod is nedves a talajpárától....
Kidolgoztam egy kölcségcsökkentő megoldást lábazati hőszigetelésre.
Vettem a bátorságot és a szakmai megalapozottságot :) és EPS80-ast fogok rakni a lábazatra is, ami ugye a talajszint alá nyúlik. Majd ezt az egészet fagyálló flexibilis csemperagasztóval, vagy valami hidrofobizáló anyaggal fogom lekenni és közvetlenül elé műanyag fóliát fogok rakni. Nem hiszem, hogy bejutna a nedvesség ezek után a PS-ba.
Lássuk, hogy mutatkozik ez költségekben 8cm-es vastagság esetén 1 m2-re
a) a gyár által javasolt anyaggal:
XPS: 3500 FT
b) és homlokzati lappal
EPS80: 1280 Ft
fólia : ~150 Ft
csemperagasztó: ~ 400 (de lehet hogy ennél kevesebb)
összesen: 1830Ft
Így m2-enként 1670Ft-ot spórolok. Igaz több a munka vele, azt nem számolom.
Nézd, vannak alapvető technlógiák, amit célszerű betartani. Pl. tetőtérbe azért "szokás" gyapotot rakni, mert nem éghető, hangszigetelő és könnyen alakítható, vagyis a rések egyszerűen kitömhetőek vele. EPS-sel még a tisztességes hőszigetelést is nehéz megoldani ilyen körülmények között, de a nagyobb gond az valóban akkor jelentkezik, ha bogár, egér felfedezi magának. Már pedig tetőtérben egyik sem szívesen látott vendég.
Nálunk pld. a tetőtéren a szobahatároló falakban EPS van a gipszkarton között (előző tulaj építette). Mondanom se kell, hogy nincs hermetikusan lezárva...
Az a baj, hogy ha esetleg bogarak költöznek be az EPS-be, nem fogod észrevenni :( Nekem is maradt EPS-em, de mivel az EPS-t csak teljes fedéssel (ragsztó, vakolat) biztonságos alkalmazni, nem tettem be a padlásra.
Különösebb problémát nem jelent az EPS-sel történő szigetelésnél sem ez a "redőzöttség"!
Ha a panel külső fele megfelelő szilárdságó dbelezésre sem lesz szükséged. Azért egy "indítóprofilt" felraknék a szigetelés alsó részére, illetve, ha nem Te vagy a legfelső lakó, akkor a tetejére is, hogy a ráeső csapadéktól kissé óvja. Figyeljetek jó minőségű üvegszövet vakolóhálóra, amit az EPS-re kell ráragasztani, hogy a mechanikai sérülésektől védje. Ez legyen legalább 145 gramm/m2 tömegű!! Ugyanilyen fontos a jó minőségű ragasztó (nem ua. mint a csemperagasztó!).
A "redőzöttségre" leginkább a szigetelés szélén kell figyelni. Rendesen rá kel dolgozni a hálóval és ragasztóval, hogy bogár ne mászhasson alá, a vékonyvakolattal pedig rendesen kikenni a széleket, hogy csapadék se jusson be! Födémnél és oldalt a szomszéd felé a panelelemen mindenképpen tól kell nyúlni a szigeteléssel legalább 10 cm-rel! persze, minél több, annál jobb, de nyilván lényegesen többet nem fogsz tudni megoldani, mert a szomszéd "beleugat". A túlnyúlás csökkentené a hőhíd kialakulását, ami sajna akárhogy is necces lesz, mert a beton nagyon jó hővezető.
Sem panel sem más épületszerkezet esetében nem igaz! Abból lenne csak szép gubanc ha ilyen falra belülről ragasztanál hőszígetelést!
"...szerintem majdnem mindegy ... ha rá van ragasztva teljesen a szigetelés a falra, akkor hiába van itt vagy ott a harmatpont, az még mindig az így egysées falszerkezeten belül van - ahova nem jut be a víz(pára), így mindegy"
Ha egy ilyen tanács aapján egyszer valaki nagyon rosszul jár, még a végén megkeres... ehh!
Úgy néz ki hogy elmarad a padló szigetelése, megint le lettem szavazva :( Esetleg valami más ötlet a szigetelésre? mindenképp lesz betonozás, csak nem akarnak 30 - 40 centi földet ( kb 10 m3 lenne) kiszedni, max 10 lesz. Hallottam a perlites betonról, igaz nem sokat, de valamit ez is ér?
Ettől féltem, hogy ezt fogjátok ajánlani... Ezt úgy gondolom macerásabb felrakni, mint a síma polistirol lapokat, nem? És lehet drágább is...
Nem kell neki valami keret, amire/amivel felfogjuk? És ezt hogyan vakolom? Háló segítségével? Még mindig nem értem: a polistirolt ragasztani kell? A gyapotot nem?
Milyen sok ilyen redő van? Az egész fal sűrűn bordázott? Vagy csak nagyobb távonként van ilyen redő? Mondjuk méterenként? Ha nincs belőle olyan sok, akkor jó megoldás lehet EPS csíkokat ragasztani a bordákba. Ha sok ilyen van, akkor ugye ez túl macerás. Én ebben az esetben a szigetelt felület végeinél tömném be valamivel a redőket (mondjuk EPS csíkokkal 10 cm hosszan, vagy akár purhabbal befújva - csak nehogy lemelje az EPS lapokat... Valakinek erre valami ötlet?), hogy ne tudjon bennük járni a levegő. Mondjuk nyáron jobb, ha jár a levegő, de télen sokkal rosszabb, és a fő cél a téli szigetelés.
Panel esetében szerintem majdnem mindegy. Persze a harmatopnt miatt jobb a külső, de ha rá van ragasztva teljesen a szigetelés a falra, akkor hiába van itt vagy ott a harmatpont, az még mindig az így egysées falszerkezeten belül van - ahova nem jut be a víz(pára), így mindegy.
Sajnos ahogy difrax írja, elég kicsi a lakásuk, így a belső szigetelés tényleg sokat elvenne a használható alapterületből. :( Így nekik ez valóban nem jó megoldás. Marad a külső.
De igen, de mindenhol, ha panellben gondolkozom, ugyanez a helyzet. Innen már csak házba szeretnénk költözni. De még egy pár évet ki kell bírjunk ebben a lakásban, mese nincs.
Meséltem, hogy a külső falon a ház oldalán redők vannak, kb.centis mélységben, azokkal mit kezdjek? Csak símán tegyem rá a ...cell lemezt?
Dehát ez egy 34 m2 lakás, amiben 2 szoba, konyha, fürdő és előtér van, minden liliputi méretű, ha ezt bentről szigetelem, garantált a fulladás :) Mármint most is minden ki van centizve, hogy élni tudjunk ketten benne, hiányozna nagyon az az 5-10 centi, ami a szigeteléssel kiesne... Nem beszélve, hogy a szobák egymásból nyílnak, a kisszoba hosszú és keskeny. Várj, lemértem a szoba szélességét: 2,45x4,50 méter. Na erre varjál gombot! :))
Mondjuk, attól függ, mennyit veszítene a szoba az összfelületéből. És még mindig kérdésem, hogy a sarkokat a szomszédékkal találkozó falnál hogyan szigeteljem?
Úgy tervezzuk, hogy saját hőközpont szerelés lesz az idén, ezért kötelező az ablak csere is, másképp "elszáll" a meleg (anyósék megjárták...). Az ablakot cserélt szomszédok éjjel-nappal szellőztetnek, és mégis arról panaszkodnak, hogy bepenészedtek a falaik. Ezért szeretnénk szigetelni is a lakást. Ez amolyan láncban menő dolog: hőközpont miatt ablakcsere, ablakok miatt szigetelés.
Szomszédokat nem lehet rávenni semmire, amiért pénzt kell fizetni! Köcsög bunkó a legtöbbje! Pl. inkább megfagynak télen mert a régi fűtéscsövek eltömödtek a mi oldalunkon és ezért nem jön be a lakásba a meleg, csak csökkentett mennyiségben, de nem egyeztek bele abba, hogy az egész oldalon kicseréljük a csöveket (önköltségen, természetesen), inkább fizetnek minden télen a távfűtésért annyit, mint a többiek azzal a külömbséggel, hogy ők fáznak... és ezzel együtt én is fázok, (mert a harmadikig nem vagyok hajlandő kifizetni az egész csőcserét)! Plussz, hogy a távhő egyre drágább, nincs kontrollom a fogyasztásom fölött sem.
Belső szigetelésen nem gondolkoztál? A panelház anyaga úgy sem engedi át se a levegőt, se a párát (ezért is lehetett, amit télre írtál). Azt lehetne csinálni akár gipszkartonozással (üveg vagy ásványgyapottal).
Nagyon durva, amit a lakásokról, átalakításokról írtál, valóban.
A nyílászárók szoktak elég vacakok lenni a régi panelházakban, azt is érdemes megnézni.
Arra esetleg van alami esély, hogy a ház közös költségből együtt szigetel kívülről? Ezt szokták mostanában Mo-n csinálni.
Bármiféle vita-indítási szándék nélkül írom a következőket... csak ez a valóság amiben élek.
Namost, azt nem mondtam, hogy errefelé amerre én élnek (Erdély :) ), a dzsungel törvényei érvényesülnek... minden téren. Így mindenki azt csinál a panel-lakásával amit éppen akar. Ezért sokan nekiálltak és ipari alpinistát fogadtak és leszigeteltették a lakásuk falait kívülről, függetlenül a szomszédoktól. Vagy házon belül mindenki ott veri le a falait ahol akarja és úgy rendezi át a lakás elosztását, amilyent éppen elképzelt... hacsak valamelyik szomszeddal nem veszett össze és az feljelenti. De ennek keves a valószinűsége, mert a városunkban szinte nem találsz olyan panellakást, aminek valamelyik falát ne módósítottak volna engedély nélkül! Tehát mindenkinek vaj van a fején... Mondjuk ez nagyon gáz helyzet, mert az épületek statikája teljesen megváltozott és nem lehet tudni, mikor történik egy szerencsétlenség! A hatóságokat nem érdekli ez!
És akkor kérdem én újra, mit kezdjek a hideg lakásommal? Látom, hogy sokan leszigetelik kívülről és szerintük melegebb van, és kissebb a gáz-számlájuk is.
Kérlek, legalább teoreticé adjatok valami tanácsot!
terasz felvágásával azért szerintem érdemes óvatosan bánni. HOgy le tudj dugni bármit is, legalább 30-40cm széles gödröt kell ott csinálni. Annál kisebben egyszerűen nem lehet lapátolni, mozogni. Namost az elvágás következtében a fal és a terasz kapcsolata megbomlik. Ha nem is voltak egybevasalva, akkor is megsüllyedhet a visszatemetés után, és akkor lehet újra csinálni az egészet. Ha vasalva volt, akkor a gyémánt korongos vágás se lesz egyszerű.
Nem azt mondom, hogy nem lenne érdemes akár ott is leszigetelni, csak azt, hogy adott esetben akár az egész terasz újrabetonozását is okozhatja ... ráadásul esetleg egy év múlva, amikor már azt hiszi az ember, hogy kész mindennel.
1. Én a helyedben a 3 cm -t rajtahagynám és a 8 cm ráragasztanám és 12 cm -s való dübelel rögzíteném .
2. A lambériát felszedném kitudja mi van alatta egyeltalán van-e hőszigetelve. Ellenőrzés , majd legalább 15-20 cm hőszigetelést raknék pluszba rá ha nincs ott semmi akkor 25 cm érje ell a hőszigetelés. Ezt akár kazetákra bontva is fel lehet rakni (lécvázak, pallók között). A lábazatra érdemes szintén 8 cm hőszigetelést rakni expertet ha nem vizes helyen laksz és nem vizesek a falak. Ellenkező esetben XPS-t. Ha a járdát meghagyod akkor a járdáig ha kiveszed akkor a terep szint altt 30-40 minimum le kell nyúlnia...általában érdemes teli lappal dolgozni ha tovább nyúlik az sem baj...új házaknál szoktam javasolni, hogy mellette érdemes elvinni PVC csőven a tetőről lejövő vizet és egy kavicságyást kialakítani, majd a járdát vagy térkövet szegéllyel igény szerint. (Igy a búrkolat nem lesz koszos és még szép is...)
Az ablakokat akkor érdemes kicserélni ha nem 1.4 -k akkor mindenképpen 1.1 üveggel ellátottat érdemes berakni és a hőszigetelés előtt. Ha redőny is lesz akkor toktoldóval kell kérni...én a műanyagot preferálom általában azok jobbak és a kezelése kényelmesebb...a fát újra kell kezelni 4-5 évente ha csak nem aluborítással rendelkezik (internorm -de nagyon drága...)
A terasz és a fal csatlakozást érdemes felvágni és 5-10 cm XPS-t ledugni közéjük minél mélyebben. (gyémánt koronggal meg lehet csinálni)
Mostanában aktuálissá vállik a hőszigetelés kérdése nálam, mivel szeretnék a panellakásunba egy hőközpontot szerelni és ezzel együtt nyílászárokat is cserélni, mivel a mostaniak már nagyon szellősek. A panel vasbetonból van, valamikor 75-ben épült és ha jól gondolom semmi szigetelés nincs rajta, vagy csak minimális. Amíg tapétánk volt télen gyakran folyt a víz a falon és penészedett a tapéta alatt is a külső fal. Az egész lakás sarkon van, azaz szomszéddal közös oldalfal csak egy van, a többi vagy kifelé vagy a fűtetlen lépcsőház felé.
Kérdésem az lenne, hogy kívűlről mivel lehetne szigetelni?
A szomszéd ha nem szigetel, akkor én meddig kell elmenjek a szigetelésel, hogy a közös falak találkozásánál a sarokban ne legyen hőhid? Gondolok itt alsó-felső-oldalsó szomszédokra. És mi legyen a lépcsőház felőli fallal?
Ami még kérdés, hogy a külső falakon a vakolatban redők vannak, olyan hosszanitak, végig az egész házfalon, gondolom esztétikai szereppel. Ha erre ráteszem a szigetelő lemezt, akkor a fal és szigetelő között lesz egy csomó levegőrés... mit kezdjek ezekkel? Gondolom beszorul oda a hideg levegő és lőttek az egész szigetelésnek....
Próbáltam elolvasni a topicot (!), de feladtam, annyi szakszó és abreviáció van benne, semmit sem értettem. Pl. mi a zárt cellás zsigetelő? vagy az EPS? Mi a külömbség az extrudált es a másik polisztirol között?
- 3cm-t szerintem azért (is) szedd le, mert nem tuti, hogy fog majd rajta a ragasztó, de ha igen, esetleg valahol elenged, akkor az lesz a baj. TIszta munka. A leszedés nem igazán költség... az házilagosan is megy.
- hogy fox berakni szigetelést a térdfalra a verébdeszka alá? De ha tucc, akkor mindenképpen. Pont annyit, mint kívülre. A 8cm az tulképp jól hangzik.
- ha szar a lambéria, akkor azt is leszedném. pl. utólag rohadhat, meg arra hogy erősíted fel a plusz 5cmt,. és mi tartja majd a másik réteg lambériát... szóval itt is inkább visszabontanék ... tulképp nem igazán költség ez sem, mert szintén bontható házilagosan, és cserébe rakhatsz fel pl. gipszkartont, ami olcsóbb és ráadásul mai napság modernebbnek számít. (én spec. nem szeretem a lambériát.) Ráadásul, ha lambériázol is, a csupasz felületre tuti olcsóbban teszik fel az új lambit, mint hogy kitalálják, hogy hogyan és miként erősítsék a másikat...
- Földbe 30-40 sőt 60-70cmig is lehet és érdemes szigetelni, de pl. teraszt emiatt nem törnék fel. Macskajárdát valszeg igen ... de azért az első évi fűtésszámlát megvárnám előtte... ha már mindent megtettél, és még mindig elégedetlen vagy az eredménnyel, na akkor, de akkor le az alap aljáig. (70+cm) oda egyébként XPS kell ami nem szívja a nedvességet és merevebb is, és a 10cm kb elég is lehet.
- ajtó szigetelés szempontból kevésbé izgalmas, mint az összes ablak. Ha 10 évnél idősebbek, és van pénzed rá, akkor csere. nem is kérdéses. Aki meg az ablakot elvállalja, az ajtót is ajánl majd. 1,1nél rosszabb üveggel ne tegyél be ablakot... később megbánnád.
- Ez a legkevésbé izgalmas kérdés. Ha jók a nyílászárók, van némi túlnyúlása déli oldalon a tetőnek, akkor ugyan számít, de nem annyira. Egy függöny sookal olcsóbb, és a direkt hőtől az is véd. Hőszigetelés szemontból csak akkor jelentős, ha az ablakok eleve nem igazán jók.
És ha nyílászárókat cseréled modern légtömörre, akkor valami szellőztetésre szükséged lesz. Olvass utána a földregiszternek. ...
Köszi..michimacho-nak igaza van abban, hogy úgy néz ki kapkodok mint Bernát a ménykűhöz, de az a baj, hogy ebben a szigetelés témában nem vagyok otthon.
Vettünk 3 éve egy házat, volt rajta 3 cm-s hungaro, amit 5-nek mondtak...nem a saját anyagával kenték le, hanem kőporral, most átglettelték, és felrakták a saját színét...és amikor megtudtam, hogy csak 3cm van rajta rosszul lettem.
Ezek alapján van (is) van pár kérdés:
- a hungarocellre, meg felvitt anyagra rá lehet rakni újabb réteget (8-cm-re gondoltam), v szedjem le előtte a régit?
- az ajtót mindenképp ki kell cserélni, csak az a kérdés, milyen márkára..
- ha van tetőterem és a verébdeszka elfedi a térdfalat, akkor a térdfalra kívülről hungarocell szigetelés (persze színezés nélkül) v sem?
- a tetőtér lambériázott, és alatta ez az üveges tekercses akármi (kőzetgyapot) van lerakva szigetelésnek (15cm?), de nyáron így is meg lehet fenn gyulladni. A lambériát igénytelenül rakták fel, cserélni kell...rakjak alá egy másik réteg lambériát és a két lambéria közé + 5 cm táblás kőzetgyapot szigetelést, v szedjeki az egészet, és csináljam újra...esetleg ne lambériát rakjak rá, hanem gipszkartont mert az jobb (?)
- a kollégám is szigeteltette a házát, és azt mondta, náluk a ház köré lementek a földbe 30-40 cm-t A 10 cm szigeteléssel (nem hungarocell volt, hanem a másik fajta)..nekem a ház két oldalán terasz van a másik két oldalán pedig betonjárda. A teraszok gondolom elég nagy hőhidak, lehet-e ezzel kezdeni vmit? arra gondolok, hogy a járdát felütve ott is szigetelni, v a teraszok miatt úgysem számít?
- a schumaher ablak mint márka, megbízható-e, v esetleg egy hőszigetelés cserénél cseréltessem ezt is?
- a redőny már csak grátisz ezeken, itt arra lettem volna kíváncsi, hogy ha van ilyenem x 100e Ft-t, akkor azt érezni fogom esetleg úgy, hogy nyáron nem lesz annyi meleg, és télen esetleg jelent-e valami minimális szigetelést? ha igen, akkor alumínium, v műa...
Hirtelen ennyi, összeszedtem szerintem minden problémám.. :)
Én éjszaka szellőztetek, nappal redőny résnyire le és ablak becsukva. Így van a leghűvösebb a lakásban.
Vissza a hőszigetelésre:
Pár éve vettem a házat, és a második télen vettem a fáradságot és a redőnytok fedelét (ami belül van) levettem, megnéztem mekkora hely van közte és a felcsévélt redőny között, és akkora hungarocellt ragasztottam oda amekkora fért. A márkáról fogalmam sincs, az egyik ablakhoz 1 cm-es fért, a többihez 2. 4 db 3 szárnyas ablakom van és egy 2 szárnyas. Azt nem tudom, hogy mennyi energiát takarítottam meg, mert december közepén költöztünk be és elég hideg és nagyon párás volt a levegő a felújítások miatt. (Tehát nincs az előző fűtésszámlákról pontos adatom...) Pont akkora darabokat ragasztottam fel a tok "ajtajára", amekkora körbe befért. Egy biztos, jobban passzol és kevésbé huzatos. Biztos hozott valamit a konyhára. Akinek nincs pénze nagyobb beruházásra, annak érdemes ezt megcsinálnia.
Nem a zsugorodásról van szó, hanem a szilárdságról. Ha nem megfelelő, nem lesz elég tartása, és a felette levő beton feltörik, és megy utána a hidegburkolat is.
Háát, a kérdésed -jellegében- sokszor feltűnik hasonló helyeken. Ami csak azt mutatja, hogy vagy nincs elképzelésed, hogy mit szeretnél, vagy a csodatutimegaszuper megoldást várod ... de mire is?
Szóval a kérdésedre -annak pontosságához igazított - egész pontos válasz a következő: Ha behajtod sötét lesz, ha kinyitod világos, de csak akkor, ha kint egyébként nincs este.
Hasonlóan jó kérdés még a melyik kocsi a jobb, vagy melyik mobiltelefon a legkirályabb, valamint a francia vagy a sima krémes a hízlalób....
Hogy tud ugy szar lenni az EPS hogy a burkolat banja?
Szerintem ha szar, akkor kicsit jobban zsugorodik. De ugyis van rajta 6cm beton, az jol elosztja a terhelest, meg o maga a terheles nagyresze. Nem tud eltorni, mert egyben zsugorodik alatta az egesz.
Nem tudok segíteni, nem értek hozzá, tapasztalatom sincs. Nemsokára nekem is ilyen megoldandó feladatom lesz.
Ez a betuszkolandó betekert szivacscsík viszont jó ötletnek tűnik.
Azért milyen furcsa (vagy nem), hogy ti (mi) agyalunk a lehető legjobb megoldásokon, addig egy "szakember" vagy kivitelező cég nem tököl ilyenekkel. Berakja a fóliát ahogy sikerül, szerintem a széleit se rögzíti sehova, aztán részükről ennyi a történet. Lehet a kasszához fáradni :)
Viszont ha a gipszkarton párazáró festékkel lesz lekenve, akkor feleslegesnek tűnnek ezek a pepecselős munkák. Nem ismerem ezeket a festékeket, lehet, hogy nem a kellő mértékben párazáróak és akkor mégis kell a jó fóliázás.
Az ára igen kedvező. Szerintem ha a nyomószilárdsága tényleg 100-as (vagy jobb), akkor beton alá mehet. De lehet, hogy más más véleményen van. Homlokzati lapnál viszont nem rizikóznék ismeretlen termékkel.
ize..tud valaki agy programot ami kiszamolja az "U" erteket a retegrend vastagsaga es anyaga fuggvenyeben vagy legalabb a kepleteket amit hasznalnak ilyenkor?
Sajnos a csavarozás meg léc nem jó, mert a profil majdnem a falig ér, fél centi ha van addig. Ragasztani lehet, és fogom is pluszban, de nem a falra! Én arra gondoltam, hogy egy 2x2 centis hosszú szivaccsíkot körbetekerek kifelé tükrös fóliával (teljesen körbe) és betuszkolom oda :) a gipszkarton + papír hézagoló (ugye az kell ide, negatív élre?) remélem eltakarja.
a fólia 120 centi széles, így két körben ment rá, 2 vízszintes csíkban, a teljes fóliázott magasság kb 2m. A képeken az egy db vízszintes, fólián végigszaladó kicsit girbegurba :D ragasztószalag csíknál van illesztve, kb 10-20 centis átfedéssel. A többi ragasztás a saját bénázásom, mivel próbálkozom az oldalsó fóliát szépen ragasztani és nem sikerült párszor. Tehát a 45 fokos meg mittomén ragasztócsíkok a fóliÁRA vannak kívülről felragadva csak nem akartam már végigtépni, de szerepük nincs.
Ráadásul rájöttem vmire, hogy a pára ugye bemegy a tartó fém profilok alá eddig ok, tovább nem tud befelé, mert alatta fólia van (ha picit lyukas is a csavarok miatt, de hát tépve nincs). Namármost a pára szépen elindul mondjuk a képen balra, eljut a szegletig (ferde él, a függőleges oszlopnál), ott simán bejut az oldalsó fólia alá, mert a fólia rá van hajtva a profilra... Na ezért szedtem le az oldalsó fóliát, de a dolog még így is fennáll(hat) helyenként a vízszintes profilok bal végződésénél, az élnél.
Inkább a 10cm felé mozdulj el az EPS-nél. Az alsó beton alá 10cm zuzott kő vagy sóder is kellene, az alsó szerelőbetonra bitumenes vízszigetelés, az EPS tetejére meg vastag polietilén építési fólia is kellene(ez nem párazáráshoz, kell, hanem a betonból kifolyó cementlét nem engedi az EPS közé befolyni). A felső (usztatott beton) szélére 1cm-es falszegély szigetelés kell. A felső beton inkább 6-7cm legyen, és kell bele vasháló(bár ezt sokan elhagyják, mert drága, de kell).
Az elengedi idővel. Én ezért fogok mindenhova lécet lecsavarozni. Kellően sűrű csavarozással remélem légmentes lesz. Esetleg szilóval kombinálom a csavaroknál. :)
Ki a termék gyártója? Szerintem ami esetleg eltérés lehet, hogy nem annyira méretpontosak a táblák mint egy neves jó minőségű termék esetén, hővezetési tényező, szilárdság lehet rosszabb a megadotthoz képest.
tudna valaki segíteni a szélekkel kapcsolatos kérdésben (pirossal jelölt részek). Holnap meg kellene csinálnom mert Barbi cica rágja a fülemet hogy mikor lesz már normális hálószobánk (na ez még nem így néz ki :D))
Lassan aktuálissá válik a padló szigetelése, és ehhek szeretnék tanácsokat kérni. Az én elképzelésem alapján így néz ki(alulról felfelé): talaj - 4-5 cm beton - 2*4 vagy 2*5 cm EPS 100 - párazáró fólia - 4-5 cm beton - járólap. Természetesen minden kritikát és tanácsot örömmel fogadok, mivel csak egy lelkes amatőr vagyok, aki szeretné kevesebből kifűteni a házat :)
Amúgy is lenne, csak a másik oldalon. A magas reflexiójú (hőtükör) anyagoknak az emissziója is alacsony, azaz akkor nem visszatükrözi a hősugarakat, csak egyszerűen nem bocsátja ki őket.
én nem hagytam légréteget a fólia és a karton között, rá van csavarozva a vízszintes bramac lécre, az lett kiszintezve egyenesre. a villanyt meg elvezettem a térdfal mögött. minek kellett az a 2 cm?
Nem látszik a képen, ez egy kombi fólia, két rétegű, nejlon vagy milyen párazáró a szigetelés felé, tükör kifelé a lakótér felé, és a gipszkarton ezekre a fém profilokra jönne. A két fólia réteget nem lehet szétszedni.
Én úgy fogom, h 30cm szálas szigetelés, alatta vmi tó, vagy hasonló nagy fólia, h tuti legyen a párazárás, erre hőtükör, majd cserépléc v bramac léc, majd gk. Így lesz 2-3cm légrés, amiben vizet-fűtést-villanyt kényelmesen el tudok vinni, plusz a tükör is tud működni.
Na itt tartok most. Nem fikázni, életem első hőszigetelt fala :) Alatta 10 cm kőzetgyapot a szarufák között + újabb 5 centi keresztben + 10x1 centis vízszintes lécmerevítés merőlegesen a szarufákra (ez "gyári"), ezen van a fólia, és a CD profilok ezt követik, vagy 5 centis csavarokkal felcsavarozva direkt függesztőkre.
A (most még fehér furnérlemez "kazettás" mennyezet is így lesz megoldva, szigetelésével ráérek, mint ahogy itt korábban is írtam, padlástérből cserélhető fentről.
Az is korábbi kérdésem volt ha erre a "furnér" mennyezetre ráteszek egy újabb párazáró fóliát (alatta van ugyan, de tré és átszögelt) akkor attól nem fog elrohadni két párazáró között?
De a kérdések...
1. Nincs UD profil feltéve a falra, ez baj? Kell ez nekem?
2. nem tudom mennyire látszik, pirossal bekarikáztam a helyet. Hogyan kell itt csinálni a fóliát, gipszkartont? A CD profil és a fal / gerenda között maxi 1 centi hely van.
Húú ha a tükör így működik (ami logikus) akkor elgondolkodtam...
'asztírjaazírásss' mármint hogy gipszkartonozás előtt ugye megcsinálja az emberke a cd meg mittomén mi alapot jó kis fémből. Namármost ott elvileg "mindegy" hogy a fém váz alá teszem a párazáró fóliát vagy a fém váz fölé, azaz közvetlenül a gipszkarton alá.
Most jövök rá hogy ez csak akkor nejlonfóliánál igaz, és áldom a fejemet hogy úgy csináltam a hálószobát (hehe még nincsen készen teljesen) hogy a fémváz a fólia FELETT van, azaz egyúttal nem elég hogy 'leszoríttya' a fóliát (namegaz orromat is tisztíccsa), hanem mivel a fémváznak is van 1-2 cm vastagsága, ezáltal lesz 1-2 cm a gipszkarton és a párazáró fólia között. Ami pont jó a tükörnek.
Nagyjából én is ezt írtam :)
Hőszigetelés szempontjából elenyésző a különbség a nevezett üveggyapot 0,04(0,044?) és kőzetgyapot 0,039-es lambda értékénél.
Amiben más a véleményem a tiédtől, hogy a Rollrock 27kg/m3, Multirock 28. Ráadásul a rollrock még össze is van nyomorítva, úgy van feltekerve, szóval a multirock erősebb, merevebb kell hogy legyen. És árban sem olcsóbb a multirock, hanem drágább a rollrocknál.
Hamis érzetet ad ha azonos vastagságú de eltérő hőszigetelési értékű anyagokat hasonlítasz össze . Az üveggyapotnak többféle altipusa is létezik. Ezek mind sűrűségben mind hőszigetelési értékben és beépítési lehetőségekben eltérnek. Az általad vázolt "olcsóbb" üveggyapot valaószinűleg rosszabb tulajdonságokkal rendelkezik mint egy a közetgyapothoz hasonló üveggyapot szigetelő lemez. Ezek árában van különbbség...
Azonos sűrűségű és hőszigetelési értékű üveggyapot nem sokkal olcsóbb mint az azonos hőszigetelési értékű kőzetgyapot azonban beépítésben pedig a kőzetgyapot kellemesebb fogású...
Mivel pár hőszigetelő anyaggal dolgoztam, én a szarúfák közé a deltarock és multirock páros javaslom fődémekbe pedig a rollrock és a multirock javasolt. Tudni kell, hogy a multirock "gyengébb" mint akár rollrock vagy deltarock...ezért is olcsóbb...azonban jó hőszigetelt házat csak jó hőszigetelt anyagból lehet készíteni...és megfelelő rétegrendel....érdemes ezeket az anyagokat eltérő rétegben használni...
Mindegy hogy beépítitek-e a rétegrend ugyanaz, lakótér fűtött oldala felé lehetőleg tükrös (a lakótér felé tükrös) páraZÁRÓ fólia, majd hőszigetelés, és kívülre a fűtetlen oldal felé lehetőleg ezúttal kifelé, a fűtetlen oldal felé tükrös páraÁTERESZTŐ de vízzáró fólia. Márka pl. a solflex tél belülre, solflex nyár, vagy drágább solflex mittoménmi (ami nekem van) kívülre. Sokféle fólia van, melyik jobb, azt nem tom.
Ha nem kombinált fóliát választasz a külső részre, akkor sima páraáteresztő fólia is jó, de akkor kell még az áteresztő fólia és a vízzáró másik fólia (ami a cseréplécezés alatt van) közé x centis (4-5?) légrés hogy ki tudjon száradni a szigetelés ha vizet /nedvességet kap.
A tükrös fóliák: a párazáró oldal télen a hőmegtartást segíti, a külső tükrös nyáron a felmelegedést gátolja.
Látható fafödémes házat szeretnénk a padlás oldalon szigetelni. 25cm üveggyapotot szeretnénk teríteni a deszkázásra. A kettő közé pedig fóliát. Milyen fóliát érdemes választanunk?
Páraáteresztő vagy párazáró fóliát? A padlásteret nem fogjuk beépíteni.
Ha nagyjából homogén a fogadó rész (szarufák közé stb) akkor én a kőzetgyapotot javaslom.
Én végigjártam a hadak útját, kiszedtem az üveggyapotot a tetőből és beraktam kőzetgyapotot. Na ettől még nem leszek szigetelő szakember de dolgoztam mind a kettővel, igaz csak pár órát, itt meg vannak akik jó pár évet :D
Ez a saját magánvéleményem. Mondjuk 25 cm kőzetgyapot azért már szigetelés, én csak 10-et raktam a szarufák közé + 5 centit még rá (hogy ne legyen hőhíd).
Meg kéne jobban ismernem az üveggyapotot, igaz az van a hétvégi házunk födémjén, de ott nem bolygattam meg. A kőzetgyapot eddig szimpatikusabb és mivel sűrűbb anyag, gondolom a hangszigetelése is jobb. Viszont árban 130m2 -rel és 25 cm vastagsággal számolva a multirock 325.000 Ft az üveggyapot 195.000 Ft. Ez bizony 130ezer forint különbség. Ajjaj, micsinájjak, micsinájjak? :))
A filcet és a táblást kivitelezési szempontok miatt érdemes lehet kombinálni, de a kétféle anyagot nincs értelme. Válaszd ki azt, ami neked a szimpatikusabb, és abból rakd fel. Amúgy a 10 kg-os üveg és a 28 kg-os kőzet egyformán igen laza, nincs köztük különbvség. Pont az a 3-as szorzó, amiről beszéltem. Az üveggyapot olyan 100-110 kg/m3 körül terhelhető, a kőzet cca. 160-200 (a testsűrűség növekedésével csökken a különbség).
Ami az éghetőséget illeti: 250 C-on kiég a kötőanyag mindegyikből (ugyanaz a kötőanyag!). Az üveggyapot szálak lágyuláspontja ha jól emlékszem, úgy 6-700 C, a kőzetgyapoté 1000 C körül.
Mindkettő nem éghető anyag, és megvan az az előnyük, hogy tűz esetén egyrészt gátolja annak terjedését, másrészt a másik oldalon nem lesz olyan nagy a hőmérséklet. Persze, ha ez nem tűzgátként van kialakítva, vagyis éghető anyaggal megszakítjuk (mint pl. a szarufa), akkor tök mindegy, mit teszünk oda, a tűz átjut.
És egy hátránya van mindkettőnek: ugyanazért, amiért jó a tűz során, rossz, a tűz oltásánál. A felületet le lehet hűteni, de a magja továbbra is izzó forró lesz. Nem lesz menthető, szét kell verni az egészet, és az izzó szigetelőanyagot valahogy eltávolítani az épülettől. Volt már egy-két ilyen eset.
! éghetőségről nem beszéltünk ! asszem' ebben a kőzetgyapott jobb (mármint kevésbé éghető), vagy ez nem így van?
Azt tudom hogy tetőtéri tűznél ugyan nem éghető egyik sem, de ha nagy a tűz, nem is marad belőlük semmi sem (massza / por, de az nem ég). Végül is talán tűzgátlást kéne írni.
Én is kombináltam, ahová befért a táblás, oda azt, de ahova nem fért be vagy túl hülyén kellett volna vágni, esetleg a táblák közé sikerült fél centis hézagot bealkotni, kitömtem üveggyapottal.
Mivel elegem lett puszta kézzel megfogva az üveggyapotot a fejem fölé király volt betömködni (ja porálarcot is lent hagytam a garázsban)
Kémember köszi a pontosítást. Roskadásnak elsősorban könnyűszerkezetes házaknál van értelme ha kispórolják a belső falüreget felosztó tartóelemeket (nem látszik ugye,...). Mondom én aki szintén elbénáztam hogy csak cikkcakkban feldrótoztam a hőszigetelést a fólia alatt, mikor készen voltam ide beírta valaki hogy csirkeketrecháló :)
Na mindegy, nem fogom leszedni 20 évig, úgy marad :)
Köszi szépen. Az 1000Ft-os 10cm-es multirock kőzetgyapot 28kg/m2, a 600 Ft-os üveggyapot 10kg/m2. Ugye nem tévedek, ha a nehezebb a merevebb anyag. A 15kb/m2-es meg már kőzetgyapot árban van gyors internetes kutakodás alapján.
Kombinálni van értelme? Nem használt padlástér esetén fafödémnél pl gerendák alá 15cm vastag kőzetgyapot, gerendaközbe pedig ócsó 10cm vastag üveggyapot? Az egészet a gipszkartonrendszer függesztékes fémváza tartaná.
Hátigen, ezek a közkeletű infók. De ezt főleg egy profi marketing csapat terjeszti.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a roskadás attól függ, hogy milyen az adott termék testsűrűsége. A nagyon könnyű (üveggyapotnál 10-15 kg/m3, kőzetgyapotnál 30-40 kg/m3), hordozó nélküli szálas anyagok mind hajlamosak a roskadásra, anyagtól függetlenül. A táblásak nem nagyon. N.B.: A kőgyapot és az üveggyapot alkalmazása szinte teljesen megegyezik, a különbség az, hogy az üveggyapot vékonyabb szálú, ezért valamivel jobb a hőszigetelő képessége, és azonos alkalmazási területen a térfogatsúlya fele, harmada a kőzetgyapotnak.
Mindkét anyag kristálytanilag üveg, csak az egyiknél konkrét üveget olvasztanak és centrifugálnak (mint a régi ruhacentrifugák), a másiknál kőzetet olvaszatnak, és 3-4 tárcsára folyatva csapatják szét. Maga a kőzet a végén ugyancsak üveges állapotba kerül.
Hogy kit melyik irritál jobban, az lehet szubjektív: én dolgoztam mindkettővel, a kőzetgyapottól tovább vakaróztam. Ki kell próbálni. amúgy elvileg mindkettővel porálarcban illik dolgozni.
A páraáteresztésük az adatlapokból megtalálhatő, szerintem jelentős különbség nincs, és amúgy sem izgalmas.
Még annyit hogy az üveggyapot mivel ugye szálas, könnyen rakható oszlop, cső stb. köré, nehéz formátlan helyekre stb. A kőzetgyapot inkább táblás kivitelű, egy szimpla konyhakéssel vágható, tuti pl. szarufák közé főleg ha pont táblaméret.
Mint laikus írom be, az okosok majd többet segítenek.
Függőlegesen pl. két gipszkarton lap (elválasztófal szigetelés) vagy szarufák közé betéve (függőlegesen / meredek szögben) az üveggyapot roskad, azaz saját súlyánál fogva az évek alatt picit tömörödik, felül emiatt 5-10 centis légrés és egyúttal hőhíd is keletkezik, a kőzetgyapot ilyen szempontból szilárdabb.
Az üveggyapot húzott üvegszál ami törik, vakaródzol tőle felrakáskor stb stb szóval sz*r vele dolgozni, sz*r belélegezni. A kőzetgyapot felhevített kőzetből húzott szál, kicsit barátságosabb, nem annyira allergén, stb.
Az üveggyapot -ha jól tudom- sokkal érzékenyebb a szigetelést érő párára, de főleg a beszivárgó vízre, penészesedik, gombásodik stb. Én úgy tudom páraáteresztő képessége is rosszabb.
A kőzetgyapot jobb páraáteresztő képességű, és általában anyagában víztaszító.
--------
Na most lehet röhögni miket írtam de majd kijavítotok, erről szól a fórum :D
Viccet félretéve: időállás szempontjából egyforma, a gyártó cégek által ajánlott alkalmazási területen egyformán jól használhatók. Érdemes a hővezetési tényezőket összevetni, hogy azonos hőszigtelési értéket kapj. Ezen kívül tökmind1
Valaki volna kedves leírni, hogy mi a különbség a kőzetgyapot és az üveggyapot között felhasználás és tulajdonság szempontjából? Födémszigeteléshez kellenne, de pl a 10cm vastag üveggyapot 600Ft/m2 addig a kőzetgyapot 1000 Ft/m2. 20-25cm összvastagság esetén nem kis anyagi különbség adódna. Hosszútávon és minőségi megoldásban gondolkodom, de azért a pénz is számít nagyon.
Láttál már közelről homlokzati kőzetgyapotot ? A 16 centis (ha lenne) 22 kilót nyomna egy négyzetméteren ! 6 centis vastagságig gyártják (eltekintve az idén megjelent Frontrock Max-tól, ebben a vastagságban az EPS-nél mindössze háromszor drágábban, alig 8-9e Ft-ért...)
Az élére állított pallók rögzítve vannak hogy ne döljön el? Mert ahogy én elképzelem a leírás alapján, kinyeklik ha rálép az ember vagy már amikor ráraktad a második réteg keresztbe menő pallókat.
...nekem azt tanácsolja az épületgépész barátom, rakjak fel annyi szigetelést, amennyi felfér... 30-as porotonra 16cm rockwoll-t gondoltam. (a mesterek biztos megpróbálnak lebeszélni...)
Sziasztok! Egy kérdésem lenne hozzáértőkhöz. Egy frissen vásárolt lakás műszaki leírásában a tetőtér feletti födém szigeteléséről a köv. található : hőszigetelt fafödém 10+5 cm-es TEL UNI+WDF hőszigetelő rétegekkel. A kérdésem annyi, hogy ez laikusan leírva mit jelent, mert van egy gyanúm, hogy nem így csinálták meg. A válasz előre is köszönöm. alec
Az itt kapott infók alapján most csináltuk meg a padlás födém szigetelést.
A tapasztalatok:
5x10 pallókat fektettem le élére, méteres sorközzel. Közé ment 100x60 közetgyapot tábla. Erre a palló sorra fektettem 60 cm-ként egy másik 5x10 palló sort, merőlegesen.
Közé megint a 100x60 közetgyapot. Ezt fedtem karton papírral, majd csavaroztam/szögeltem 12-es OSB lapokat.
Tehát a 12 OSB 60 cm-enként van alátámasztva keresztbe, ráfogatva.
Hát ez így a határeset. A lépkedést bírja, kicsit mozdulna is.
Aki fix stabilat akar, vagy sűrűbben gerendázza alá, vagy legalább 15-ös OBS-t használjon.
Ha csak néha járkálsz rajta, akkor elég a nyomvonalra rakni OSB-t, de lehet colos deszka is, vagy bármi, ami elbír. Csak azért beborítani, mert talán egyszer pont arra a m2-re kell menni, kár kiadni annyi pénzt.
Én nem tennék a szigetelésre fóliát. Ha tényleg jöhet be nedvesség, akkor inkább már a szarufák közé a tetőfólia alá tennék, a legalsó sáv tetőfóliára rálógatva, azaz kívülre vezesse a vizet.
Látod ez nekem eszembe sem jutott, köszi. Ott lesz a megoldás, OSB lap, de a lapok nem fognak összeérni. Mégiscsak kényelmesebb járni rajta, és valamennyire csak véd a becsapó por stb. ellen. Azon még gondolkodok, hogy az OSB alá a jelenlegi szigetelésre tegyek-e páraáteresztő de vízzáró fóliát, tekintve hogy a szigetelés 10 éves üveggyapot, és amúgy is cserés lesz 1-2 éven belül (drága a fólia 100-150m2-re nem is beszélve a vízálló ragasztócsíkról), nem éri meg ha picit ázik is. Ha nem érnek össze az OSB lapok, összerohadni már nem fog :D Köszi még1x az 5letet, végül is pofonegyszerű megoldás.
a szigetelés és a lakótér közé párazáró fólia kell. A szigeteléstől a cserepek felé vízzáró, de páraáteresztő fólia kell.
Én kérdeztem az OSB lapot, mivel nekem a vízszintes gerendák között van a szigetelőanyag a tetőtérben, a gerendákat alul fémváz + gipszkarton borítja (tulképpen a párazáró fólián túl ez tartja a szigetelést hogy ne szakadjon a nyakunkba), felülről viszont eddig semmi nem borította, és mivel a Pilisben lakom, porhó, ezazamaz lehet probléma.
De miután itt felvilágosítottak hogy az OSB lap párazáró, azt biztosan nem fogom a padlástérbe a szigetelés és a gerendák tetejére rakni (hogy egyáltalán legyen min járni a padlástérben, ne gondoljam magamat zergének gerendáról gerendára ugrálva). Kérdés hogy ilyenkor mi a jó megoldás?
Adott egy eléggé vízbiztos, de szigeteletlen padlástér, melynek padlózata hőszigetelés, alatta párazárás után a fűtött tetőtér.
Akkor mit tegyek a padlástér padlójrára (ráfektetve a gerendákra) hogy szellőzzön is? Most a hétvégén ráérnék megcsinálni, csak ugye meg is kell még venni...
Bele-bele olvasgattam a topicba, de a 13000+ hozzászólás kicsit sok, ezért elnézést, ha volt már szó a következőkről (keresőt is használtam, nem kifogásként írom).
Fafödémet szeretnék (pórfödém) és az a dilemmám, hogyan lehetne megoldani a párnafák hőhídmentesítését. Az járható út, hogy a párnafák alá megegyező szélességű (nem akarom az egész felületet azzal borítani a költségek miatt) lépésálló szálas szigetelést teszek (pl. 10 cm magasat)? Vagy akkor az szét fog foszlani? Esetleg lépésálló EPS? A párnafák közé kőzetgyapotot szeretnék. A paplan (Rollrock) nem esik össze egy idő után, vagy ez csak marketing duma? Érdemesebb inkább tömörebbet választani (Multirock)?
Olvastam valahol (talán itt), hogy a szig. fölé páraáteresztő fólia vagy OSB lap kell. Az OSB nem párazáró?
Ha a találkozásoknál (vagy közvetlen közelükben) nem tudod alátámasztani a lapokat, akkor tanácsos alárakni egy másik lapot, majd arra kötésben a gipszkartont.
A másik lap a lehető legolcsóbb, amire lehet csavarozni a felső gipszkartonlapot.
(Ha drága a tartók "létrehozása", akkor egy OSB vagy esetleg gipszkarton.) Én így gondolkodok, de majd a többiek adnak jó tanácsokat.
Nem tört el, csak úgy tudtam szállítani hogy a műszerfalon volt az egyik vége (ráadásul 10 db egymásra pakolva), a másik vége a swift eléggé magas csomagtartójának alján lógott ki + középen egy ponton hozzáért az ülés.
így hoztam 30 km-t, utána egyesével a 260x60-as lapokat dupla fordulóval csigalépcsőn felvittem a hálóba ott lesz most barkács...
Ha hosszában félbe lesz vágva, lehet h tényleg eltörik, köszi a tippet, nagyon óvatos leszek. Az első törés után felezem a kartont :)
sajnos nem megy. Csóró gyerek vagyok, egy régi swiftbe nem fér be a 12-es gipszkarton, túl széles, és egyedül is kell felraknom, tehát túl súlyos is hogy a fejem felé tartsam. így maradt a 60x260 egyemberes gipszkarton, ráadásul a Pilisbe nekem kihozni csak horror áron hozzák ki.
Keresztkérdésem viszont lenne. A ferde tetősíkrészen és a most készülő mennyezeten is a CD profilok egymással párhuzamosan, 40 centire állnak. Hogyan lehet ekkor két rétegben gipszkartonozni?
A kérdés nem költői, emiatt a 60 centis rétegek közül egyik mindig a "levegőben" fog találkozni, nem lesz hullámos / repedt?
Erre azt találtam ki, hogy kezdek egy HOSSZÁBAN félbevágott 60 centis lappal, merőlegesen a CD profilokra, megfogatom pár helyen, majd folytatom 60-as lapokkal. Ez lesz az első réteg.
A második réteg ugyanolyan irányba, tehát a vízszintesen 40 centinként található CD profilokra merőlegesen (tehát függőlegesen) lenne feltéve, de ekkor egész lappal kezdenék, azaz eltolva egy hosszában félbevágott 60 centis lappal lenne, de mindkettő réteg iránya azonos. (tehát az egyik nem vízszintes, a másik réteg függőleges rakású, hanem mindkettő függőleges). Jó lesz ez így?
kezdo vagyok de bator...nemreg vettem egy fabol keszult paraszthazat, 14*14 es gerenda , remek allpotban, a kulso hoszigetelest szeretnem megoldani Rockwool- vakolhato lemezekkel, kerdes, hogy mivel rogzitsem a tablakat? ragasztoval nem azt gondolom. belulrol gipszkarton jonne a falra, kell-e alaja parazaro reteg? Eleg-e egy 9mm-es normal gipszkarton vagy vizzalo kell?
kerem szakik valszoljanak mert minden penzt beleoltem a hazba, nem szertnek hulyeseget csinalni
Én eleve így terveztem a házat hogy gipszkartonozva lesz a mennyezet és így már adta magát hogy afölé szigeteljek, bajom nem lehet belőle 15cm elfér.A padlásteret egyelőre nem öntöm be betonnal majd kiderül hogy elégséges-e ez a szigetelés.Ha nem akkor még lehet felülre is tenni.
Őőőőő, itt valami keveredés kavarodás van. Én a födémszigetelésről és födémgerendáról (ami 60 cm-enként van) beszéltem, ahhoz kell a függeszték a gipszkartonozáshoz. Te pedig most már szarufáról beszélsz és az a közötti szigetelésről.
Gipszkarton és a régi furnérlemez "álmennyezet" között 1 centi ha lenne, ide nem tennék szigetelést, annál inkább a furnérlemez másik oldalára, a padlástér felől letéve táblás kőzetgyapotot. Azért egyelőre csak 10 centit, mert ha átfedi a gerendákat is, akkor nem tudok a padlástérben járni (nem lesz min).
Ez most ideiglenes megoldás, gondolkodom (pénz ugye) a tető rendes hőszigetelésén (a szarufák közé) , ekkor ugye a padlástér is lakhatóvá válik, de most még nem, mert kívül esik a hőszigetelésen.
A ház szimpla sátortetős ház, összesen négy szinttel.
Alagsori garázs, felette földszint (nappali, konyha, stb)+ padlófűtés, felette 4 szoba + padlófűtés. A felső szinten még 2.6 a belmagasság, a szobák egyik fala 1.5m magastól 45 fokban ferde a tető miatt.
Na EFELETT van még a padlástér, kb még 2m magas, ennek a padlójára van lefektetve a hőszigetelés, és azért gondoltam OSB lapra hogy végre járni is lehessen rajta, ne kelljen szlalomozni a gerendákon ha valamiért évente 1x fel kell mennem.
A padlástér még sátortető tehát ennek a fala maga a tető a hagyományos kátrányos papírral borított furnér (vízzáró fólia helyett - na ez lesz jövőre csere) + cseréplécek + betoncserép.
Tehát az ominózus mennyezet a tetőtér vízszintes gerendái és a padlástér között van.
Épp ezt akartam én is írni. legalább a dupláját, ha már megbontja.
Egyébként a két régteg 9es jobb mint az 1 12-es... nem azért, mert a végső vastagság több, hanem mert átlapolható, később nem fog repedni az illesztésnél. Ui. az üvegszálas fólia nem csodaszer. Kell a mechanikai stabilitás alá.
Nekem a gipszkarton és a födém között lesz 15cm szigetelés.Ha a padlásteret nem használod akkor bármikor lehet tenni valami szigetelést, ha nem elégséges a gipszkarton alatti.
A gipszkartonos, szigetelős témában lenne kérdésem.
Új ház esetében a lakótér feletti vb gerendás béléstestes födém szigetelését szeretném jól megoldani, milyen variációk jöhetnek szóba?
Rajz szerint a födém alá 12,5-es gipszkarton, a födémre a padlásszinten 10 cm-es szigetelés (talán polisztirol) és az egész tetejére 5 cm beton.
A betont kihagynám mivel nem lesz használva a padlás, a polisztirol helyett üveggyapot mert állítólag abban nem érzik jól magukat a nem odavaló élőlények (egér, tücsök). A gipszkarton és a födém közé érdemes-e szigetelést tenni? Azért merült fel a kérdés mert a födém szerkezet működhet-e hő raktározóként, mivel télen a nappali intenzív fűtéssel felmelegedik és éjszaka vissza adná, csak ott van a bibi, hogy a meleg levegő nem lefelé áramlik, de lehetséges még a "hősugárzó" szerepe is.
1. minek legres a gipszkarton ala?? Tegyel oda is hoszigetelest
2. ha az egesz moka vegeredmenyekepp nem no jelentosen a hoszigetelo vastgsaga, akkor minek az egesz?
3. miert aproradarabol vekony gipszkarton duplan? arakat nezted? ha penzert szerzel segitseget, akkor is lehet hogy inkabb megeri a rendes 12.5-os gipszkarton
4. miert kozetgyapot? az oveggyapot tok jo ilyen helyre, nincs azzal semmi gond.
5. kivulrol a paraatereszto folia ok, de minek ra z osb? mi jon az osb-re? az osb baromira parazaro, ugyhogy az ala mindenkeppen atszellozott legres kell. de alapvetoen minek az osb?
6. ha a furner szaraz, akkor nem rohad szet. ha alulrol preciz parazaro vedi, akkor meg kevesbe. de ha mar le lesz szedve minden a cserep felol, semmi nem akadalyoz meg benne, hogy a regi foliat kicsit megszaggatsd a masik oldalon.
7. ja, megegy: kizartnak tartom hogy az ott furner. esetleg retegelt lemez, vagy farostlemez?
Ja a porszáraz tetőtérben azért ázott el kicsit a szigetelés (üveggyapot) mert ott van a nyitott rendszerű padlófűtés kiegyenlítő tartálya melyet vmi okos szinültig teletöltött (nem működő fűtésnél), majd jól aláfűtöttek :D
kérdeznék, mielőtt hülyeséget csinálok. A ház 90-92-ben épült, tetőszerk. fából van, betoncserép.
A gerendákra alulról párazáró fólia van téve, melyre alulról egy sima furnérlemez van szegelve, melyek 2x2 cm-es lécek merevítenek kívülről (a lakótér felől), így a mennyezet "rácsos" a lécek miatt. Felső oldalról a gerendák közé 10 centi nem kicsit megázott szálas üveggyapot van tekerve.
Na ez az amit szét szeretnék bombázni mégpedig az alábbi rétegrenddel (lakótérből kifelé haladva)
parafa 4mm (mert azt találtuk ki)
gipszkarton egy emberes 9.5mm, de két rétegben
fémváz (CD elemek), direkt függesztővel (tehát nem madzagon lógna hanem csavarozva lenne a gerendákba)
tükrös párazáró fólia (solflex tél, tükörrel a lakótér felé fordítva)
maradna a régi furnér lemez (mert akkor nem szakadna a lakótérbe rahedli 10 éves üveggyapot port)
maradna a régi párazáró fólia
a gerendák között most még nem (felülről hozzáférek ugye), de tél előtt cserélve lenne a hőszigetelés kőzetgyapotra 10 cm (feltekerem az üveggyapotot, és leteszem az új kőzetgyapotot)
efelé (a gerendák tetejére végigfektetve) a semmi (levegő) helyett páraáteresztő de vízzáró (solflex nyár) fólia + OSB lap lenne.
A tetőszerkezetbe ill a fent lefektetett üveggyapotra a porhón kívül nem sok víz került eddig sem (porszáraz), de fekete a portól, kicsit penészes, szóval mennie kell majd.
A kérdésem: a régi furnér lemez mindkét oldalán így párazáró fólia lesz. Alatta védő iránnyal a lakótér felé (tükrös oldallal a lakótér felé), felette meg a régi párazáró, ami azért még nagyjából összefüggő. Mit gondoltok, szétrohad két párazáró fólia között a furnér vagy maradhat?
hát konkrétan kamerázva volt a ház az építés alatt.... szóval még képek is készültek ... :-DD Node vissza az anyagra ... igen, a paplanra gondoltam. Nem kell merevnek lennie t]lzottan. Illetve nálam nem kellett, mert 15 fok körüli a meredekség. És mivel ez volt a legolcsóbb, ezt kellett használniuk. :-) Megoldották simán. Egyébként ők is ezzel adták az jánlatot, csak épp 10cm-re. Aztán némi alkudozás után 20 lett belőle.
Na és persze nálam 90-es az osztás ... nem tudom nálad mi indokolja a 60asat,... de a 90-es is elbírja a betoncserepet. (7,5*15-ös gerendákkal)
Meg is nézted, hogy jól rakták be, nincs-e rés nálad? :) Mert mondhatja a melós, hogy berakták jól, az még nem biztos hogy úgy is van. Főleg ismerve a hazai építőipari igénytelenségeket.
Te szálas alatt a tekercses kiszerelést érted? Én az anyagszerkezetre értelmezem.
Pl a multirock amit néztem, az 0,6*1m-es táblában van. Tekercses cuccot még nehezebben tudom elképzelni oda berakni.
Most nézem az Isover honlapját, a födémre javasolt 10cm vastag Rio és Domo 1,2*7,5m-es tekercsben van. Ezt hosszában el kéne vágni legalább 2x0,6-ra, és még keresztbe is talán. Sajnos nem találom a honlapjukon, hogy mekkora sűrűségűek ezek az anyagok, abból lehetne következtetni a merevségükre.
Nekem ilyen plafonom van több helyen. Simán felrakták minden agyalás nélkül a gipszkartonosok a 20cm-t. :-))
Szálas nekem pl. az isover. Van kőzetgyapot alapú szálas is, de mintha valahol te táblásról beszéltél volna... arra mondtam, hogy nem éri meg ilyen helyre . szerintem. Egyébként a szálasban az a jó, hogy azért az kitölti a teret. Mondjuk felraksz 20cm-t, ott nem nagyon fog kimaradni semmi. Szigetel az mindent. A táblásnál elképzelhető "rés" ami megmarad, de ez is csak elméletileg jelenthetne hőszigetelési problémát, gyakorlatilag nem.
Éppenséggel rakhatnám sűrűbbre. Én az egész folyamatot nem látom át, hogy a sok belógó biszbasztól és a tartóprofilokkal tarkított rendszer hogyan lesz mégis egységes egybefűggő, rések nélküli hőszigetelés. Gyakorlati tapasztalatom még nincs ilyen szerkezettel, lehet azért "problémázok" enniyt :) de szeretem a beépítés technológiáját végig átgondolni, megtervezni úgy általában minden téren, hogy minimalizálható legyen az esetleges közbejövő, kivetelezés során felmerűlő probléma.
Mit értesz szálas alatt? A közetgyapot nem az? Mi egyik-másik előnye-hátránya? Valamiért a kőzetgyapotot tartottam megfelelőbbnek.
Namost akkor két kérdés. 1. Miért ne függeszthetnél 60cmenként, illeszkedve a gerendázathoz? Kicist drágább, de legalább mérettel nem szívsz. 2. miért nem használsz szálast? sznobizmus? 20-25 szálas nem lesz roszabb, mint a kőzet. És mivel párazárót úgyis raknod kell a gipszkarton alá, akkor miért kéne a kőzetgyapot?
Jellemzően a nem fűtött csak temperált helyiség és a lakott közötti hőkülönbség a leghidegebb időben sem lesz több 5 fokánál (23/18) tehát az itt keletkező veszteség egyrészt kicsi, másrészt nem veszteség. Mert cserébea 18 fokos szobában kevesebbet kell fűteni. Szóval ez kipipálva. Emiatt tuti nem csinálnék álmenyezetet. SŐt, a vezetékeket is inkább a falban vezetném álmenyezet helyett.
ameleti födém ... ott elméletileg jobb ha a betont alulról szigeteled, de sokkal drágább,m intha felülről leterítenéd. Itt éppen vezethetsz áramot a födém tetején, és onnan átfúrhatsz, de itt is inkább maradnék a hagyományos falban vezetett áramnál.
Sejtettem, hogy a szigetelést akarnád felfogni a gipszkaronnal.
Nade van még egy ennél is eretnekebb gondolatom. Fogod valaha használni a második födémet, mint "padlót"? vagyis be akarod valaha építnei? Mert ha nem, én elhagynám azt a második jó drága monolit födémet, és helyette maradna a függesztett gipszkarton és arra a szigetelés. NIncs hőhíd, meg dárga nehéz födém.
CSak sétálgatok én ittne, és reszelgetem a körmöm...
Sajnos a parketta bontása után maradt aljzat nagyon egyenetlen, rengeteg kiegyenlítő kéne rá. Rendes hőszigeteléshez lejjeb kéne menni, de erre úgysem tudnám rábeszélni az ősöket, úgyhogy marad a perlites beton.
Sziasztok! Az elmélet rendben is van. Csak a gyakorlatba átültetve érzek problémát. Vannak tehát a födémgerendák 60cm tengelytávolsággal. Tegyük fel, hogy 20cm vastag kőzetgyapotot raknék. Ekkor ha az egész paplant alá akarom rakni, minimum 20 cm távolságra kell lennie a tartóborda tetejének a gerenda aljától. Közben pedig a rigips-es leírás szerint maximum 0,9*1m-es raszterben vannak a függesztékek. Tegyük fel, hogy a tartóbordára helyezendő 10cm vastag kőzetgyapotot berakom (bár itt is jól megszivathat a függeszték, mert útban van), utána már csak 10cm hely marad és azt már csak a gerendák irányából fentről tudom megközelíteni. Kérdés számomra, hogy be lehet-e ott ügyeskedni a hőszig anyagot. Továbbá, ha a függesztékeket nem veszi teljesen körül a kőzetgyapot, akkor nem ér semmit az egész födémszigetelés, mert ott le-fel jár a levegő. Márpedig szerintem nem tudja úgy szorosan passzentosan körbevenni. Ti hogy látjátok?
És ha pl össze van nyomorítva (Multirock: 28kg/m3-es sűrűségű) berakáskor, akkor utána visszaáll?
Jahh, azt elfelejtettem említeni, hogy hegyoldalban vagyunk, így az alsó szintünk 1/3-a föld alatt van. Talán ez is indokolhatja a födém szigetelését...
Fogom fűteni mindkét szintet. Bár gyakorlatilag minden helyiség külön vezérelhető lesz, és éppen aktuális kihasználtágnak megfelelően lesznek fűtve. A gyerekszobák például amíg nincs gyerek, addig csak minimálisan lesznek fűtve. A garázsom is kevésbé lesz melegen tartva, mint pl. a háló.
Amúgy a két szint közötti szigetelést azért gondoltam tenni, egyrészt hogy ne legyen hideg a padló, ahol nincs padlófűtés, illetve az említett egyenként, külön szabályozható fűtés miatt.
Gipszkarton egyrészt a szigetelés felfogatása miatt kell, illetve ott megy az összes villanyszerelés.
Meggyőzhető vagyok, csak győzzél meg :).... Szerinted, ha egységes homlokzati hőszigetelése van a háznak, akkor a közbenső födémet nem muszály szigetelni???
minek az alsó (tehát ha jól sejtem a földszinti lakótér és az emeleti közé) hőszigetelés? Nem fogod fűteni valamelyiket? Vagy rosszul értem?
Tető alatti födémre lagalább 20cm. Nem értem, hogy a monolit födém alá minek gipszkarton? persze lehet, hogy nem is kell értenem... :-(
A két szint közé is fölösleges az 5cm.... 2cm lépéshang szigetelés kell, ámbár a monolit födém vezeti a hangot úgyis valamelyest, az nem fog teljesen eltűnni.
Lenne pár kérdésem hozzátok. Kérlek segítsetek, ha tudtok!
Szerkezetkész állapotban van a házunk, és mostmár nyakunkon a szigetelés.
Hallot valaki a "Revco" márkájú homlokzati hőszigetelő rendszerről? Ha vannak gyakorlati tapasztalataitok, az nagyon érdekelne! Elég jó árban sikerülne hozzájutnom.
Valamint a tanácsotokra is kíváncsi lennék födém szigetelésben. Van két monlit födémem.
Az alsóban felülről az aljzatbetonban van 5 cm lépésálló, plussz alulról a karton felett lenne 15 cm sürűszerkezetű üveggyapot.
A felső födém fölött nincs lakótér, csak a tetőszerkezet. Alulról itt is 15 cm üveggyapotot tervezek a karton felé. A kérdésem az lenne, hogy felülről mit, és milyen mennyiségben rakjak, hogy jó legyen? A tetőszerkezet nincs szigetelve, mivel eredetileg is a födémen terveztük a szigetelést.
Talán az is segíthet valamit a hidebeömlő oldalon, hogy a tetőtérnek a lépcsőházból nyíló jó nagy ajtaja van (bár olyankor a lépcsőház sem egy jégverem...)
Késő esténként 1-2 órára ki lehetne nyitni - persze csak ha van már "melegkiömlő" oldal.
Magát a padlásteret is ki kell szellőztetni nyáron. Régi emeletes házaknál az un.: Lufthof (remélem jól írtam...) udvarokon kereszül oldották ezt meg
Ma már azt mondja a beruházó, hogy az neki emeletenként 1 m2 veszteség, amit inkább elad sok százezer pénzért...
Amúgy a ház épületgépészetileg egy rom (90-es években épült), kémény sincs, így kibúvó sincs, természetsen NEM egyedi mérős házközponti fűtés van, stb...
A nem mérhetőség miatt nem bánom ha télen hidegebb lenne, meg amúgyis jobban bírom a hideget, mint a meleget.
Úgyhogy ezt a tetőszellőzés kérdését meg fogom fent pontosan vizsgálni.
Mondjuk a térdfal gyakorlatilag egy magasított betonkoszorú, így abban azért nem szeretnék áttörni, de a többi talán meglavósítható...
Erre nekem azt mondták a nagyokosok, akikről azért többé kevésbé kiderült már, hogy értenek hozzá, (bár itt többen vitatkoztak már ezen állításokkal) hogy le kell annyira engedni a gipszkartont, hogy a gerendák közé ne kelljen rakni szigetelőanyagot. Az meg simán működik úgy, mert a tartószerkezetre ráterítik a párazárót, és arra a szigetelőt. Alulra meg folyamatosan haladva felfele rakják a kartont. Egyébként ezzel a módszerrel valamennyire még a gerendák közé is be lehet tuszkolni a szigetelőanyagot, ámbár ez az, amire nekem azt javallották, hogy ne tegyem. Mivel volt elegendő beltér, nem tettem. A fagerenda szellőzésére hivatkoztak.
Nekem is van kérdésem! Segítsetek! Fagerendás födémnél a födém alatt hogyan kell szigetelni? Mármint hogyan lehet rögzíteni a szigetelő anyagot? Eredetileg úgy gondoltam, hogy a gerenda aljától lefelé haladnék, közetgyapotot raknék alá. De annak nincs tartása, csak lifegne. Hogy kéne rögzíteni? A keményebb merev kőzetgyapot meg több mint dupla áron van. Akkor már inkább EPS30-ast raknék oda, mondjuk ez is drágább mint a normál Multirock kőzetgyapot, kb 30%-kal. Na meg alatta gipszkarton lenne, ahhoz meg van a függeszték, amit át kéne ezen a rétegen vezetnem. Mindezt megfejelve még párazáró fóliát is kéne tenni legalulra, de még a gipszkarton fölé.
Ha viszont először megcsinálnám a gipszkartonrendszert, akkor tartaná felette a kőzetgyapotot, viszont szerintem nem tudnám a kőzetgyapotot betuszkolni a gerendák és a fémváz közé normálisan.
a fólia nem zár légmentesen ... másrészt, falun a szárítás miatt szellőztettek ki, másrészt azért, mert nem igen volt más megfelelő megoldás a szellőztetésre. De a mai tetőrendszerek ezt teljesen megoldják.
Ha igaz lenne, hogy a padlástérre nem elég a szigetelés, akkor igazából a tetőterek élhetetlenek lennének. Hiszen azok "felett" nincs hely légrésnek ... mert kihasználják lakótérnek. De mivelhogy lehet elviselhető élhető tetőteret csinálni, (ami rétegrend kintről befele: cserép, légrés, fólia, légrés szigetelés és pl. gipszkarton) akkor valszeg ugyanez elég kell legyen normál esetben is. magyarán a 2. légrés jó nagy, de az egy lezárt tetőtérnél se rendelkezik önálló szellőzéssel....
Egy tetőkibúvó kell, de nem a szellőzés miatt elsősorban, hanem pl. kéménynek ... De a tetőkuibúvón még inkább dől be a meleg, mert az aztán semennyire se hőszigetelő, ráadásul átvilágítja a nap, és süti a födémet rajta keresztül.
Aztán meg annak a kürtőnek a neve lichthof, ami annyi tesz,hogy fényudvar. Hogy az alsó lakások belső felén lévő szobákba/helyiségekbe is bejuthasson némi fény. természetesen a kürtőhatás igaz, ezeknek a szobáknak a szellőztetésére is alkalmas ... és határértékben biztos nyitható rá ablak a tetőről is. De ne feledjük, hogy ez a tető teljes kiszellőztetés azokban az időkben voltak elfogadott technológiák, amikor nem álltak rendelkezésre olyan jó és relatíve olcsó és könnyű szigetelőanyagok, mint a szálas üveggyapot.
De a szellőtőcserép a tetőfólia és a cserép közötti levegő elvezetésére szolgál. Az más kérdés, hogy a tetőfólia mennyire zárja le a padlásteret. Mert ha arra gondoltál, hogy a fólia között bejön úgyis a levegő a padlástérbe, akkor igazad lehet, hacsak nem hermetikusan illeszkedik a fólia egymáshoz. A két tetőablakot emiatt én is túlzásnak tartom, viszont egy kivezetés - ahogy írtam - nem ártana, mert ha be is kerül levegő a fóliák között, ki már nehezebben megy szerintem. És ha már ki nehezebben megy, akkor egy idő után be is nehezen megy, mert nincs hova, túlnyomásos lenne a padlástér, tehát nem lesz meg a kellő szellőzése. A fátyolos napsütésre írta HG a fenti 34 fokot (felhőtlen időben még melegebb lehet) tehát csak ebből kiindulva is kevésnek bizonyul a (ha van egyáltalán) cserepeken és fólián keresztüli légmozgás.
Bocsánat, kicsit pongyolán fogalmaztam. Nem a szellőztetés ellen vagyok, hanem annak nem látom tetjét, hogy emiatt két ablakot szereljenek be, aminek a hőszigetelése (télen lesz gond) nem az igazi. A tetőkibúvó is ilyen egyébként. A szellőztetést a normál tetőfedés közben kialakítják, tehát szellőzőcserepek és a hozzá tartozó dolgokat feltételeztem, hogy rendben van. Erre gondoltam, amikor azt mondtam, hogy nem kell szellőztetés. Nem kell - több mint ami a technológiából következik. A lehetséges szellőztetés ugyanis (szellőzőcserepek megléte esetén) megvan, mert a tetőfólia és a cserép között van szellőztetett légrés. Hogy mekkora részt szellőztetünk, amikor nem is használjuk a padlásteret, az nem igazán kéne, hogy meghatározó legyen. A szellőztetőcserepek által nyujtott szellőzés pedig télen se lezárandó, mert a pára is ott távozik, továbbá a plafon szigetelése az, ami a védelmet nyújtja. Ezért kell legalább 25cm.
Itt elhangzott egy megerősítő és egy ellenérv a szellőzéssel kapcsolatban. De nekem is az a véleményem, hogy valóban szellőztetni kéne, különben nem sokat ér a födémre tett szigetelés, mivel a hőmérséklet is egyensúlyba akar kerülni. Így a hő egy része a szigetelés ellenére is a lakásod irányába fog elmenni, főleg a mért értékek alapján.
Nekem azt javasolta egy építész a padlástérrel kapcsolatban, hogy a valahol a födém fölött legyen néhány (1/2/3) bevezető szellőző nyílás és a gerinc közelében meg egy kivezető nyílás. És ehhez a kivezető nyíláshoz egy csővel kapcsolódva egy ventilátort kell rakni. Nem nagy beruházás, a ventilátor kb 5-10ezer forint, a csőből elég 1 m, a tetőátvezetéshez az egyik cserép helyére kell berakni átvezető cserepet, vagy bádogossal csináltatni vagy akár sajátkezűleg egy átvezető csonkot, de lehet hogy kapni ilyet készen is vasboltban, vagy bádogos boltban, épületgépész boltban. Ha a tető olyan, akkor a bevezető nyílást az alsó cserepeknél kéne kialakítani. Ha térdfal van, akkor lehet, hogy meg kéne fúrni, ehhez lehet kapni falba rakható szellőző átvezetőcsövet, rovarháló is van rajta.
A bevezető nyílást meg zárhatóvá kell tenni. Ősszel lezárod, betömöd valami hőszigetelővel és nem szellőztetsz, tavasz vége felé kinyitod és ventilátorral szellőztetsz. Szerintem elég ha a nagy hőségben napi 3-4-5 légcsére van (ki kéne tapasztalni), ez nem sok idő a ventilátornak, bár kérdés, hogy mekkora a padlástér.
Fölösleges szellőztetni, az pl. télen majd kifejezetten rossz lesz, mert akkor meg a hideget vezetné be, és akor a jó kis hőpuffer is megszűnik.
Szóval 25cm isover vagy hasonló szálas, és a probléma megoldódik. Feltéve, hogy a fal, a födém alatti részen szintén szigetelt. A szellőztetés önmagában nem fog tovább lényegit javítani.
Ámbár nekem a padló hőmérséklete is fura. HOgy lehet az 3x fok, ha a szoba "csak" 27? Mi melegíti még külön? tetősík ablakok vannak? Akkor azokra kéne hővisszaverő roló, feszes, lehetőleg közel az ablakfelülethez, hogy hőszigetlejen.
Teljesen zárt a padlástér, nincs légmozgás, huzat? Tudsz pontos hőmérséklet adatokat a plafonod fölött a padlószinten és a gerinc közelében? Milyen a födém? Ebből kéne kiindulni szerintem.
Kedves szakemberek és sorstársak, különösen a legfelső szinten elők :-)
Visszakerestem egy keveset, de nem találtam hasonló kérdést, így feltenném:
Legfelső szinten lakom, már most melegem van.
Felette sátortető, Bramac cseréppel, de gyakorlatilag hőszigetelés nélkül.
Így a "felső szomszédomnál" (ami ugye légtér) már most elviselhetetlen meleg van, ami - gondolom én - nagy hatással van az én lakásom túlságos melegére is.
A 260-as belmagasságon már nem tudok csökkenteni hőszigetelő álmennyezettel.
Így arra gondoltam, veszek 50 nm (kb. amekkora a tetőtér) valamilyen hőszigetelső anyagot (gondolom ásványgyapotot), és leterítem a tetőtérbe.
Nem használja úgysem senki semmire, és belátható időn belül nem is fogja...
Hűsítem ezzel vmit a lakásomat?
Ha igen, milyen típusú és vastagságú anyagot kéne venni?
Kieg. infok:
-a ház homlokzata viszonylag jól szigetelt
- a lakás nyugati fekvésű, de hőszigetelt aluredőnnyel és thermo ablakokkal védett :-)
Beszéltem az austrothermes emberrel. Nem ajánlotta az adalékot. Az a baj, hogy nehéz vele dolgozni, lehetetlen elsimítani a golyók miatt. (inkább tömbszerű helyekre alkalmas) Mindenképpen kell a tetejére 2-3 centi esztrich.
A hőszigetelése szerinte durván megfelel egy fele olyan vastag EPS táblának.
Ő 2 centis XPS-t javasol és arra nagyon jó minőségű esztrichet vékony acélhálóval. Akkor a vízszigeteléssel sem kell különösebben foglalkozni.
Viszont tudtok lépésálló szálas hőszigetelő anyagról? Arra lehetne közvetlenül parkettát fektetni?
nem tudom. volt már hogy itt írták, hogy a laminált parkettát közvetlenül lerakták a lépésálló nikecellre...
nos én azt mondom nem szabad garasoskodni, egyszer kell megcsinálni valamit, ha nem is a legjobb-legdrágább, de a pénztárcánknak megfelelő anyagokból. régen sokszor megjártam a spórolással:), de amióta építkezem már inkább a minőséget nézem.
a közvetlen burkolással az a baj, hogy a "könnyűbeton" nem elég "kemény" és a teteje szerintem úgy működik, mint amikor nincs elég cement a betonban és porózus lesz, felválik. persze a padlón eloszlika nyomás és közvetlenül nem kap pontszerű terhelést...
Kellene nekem polisztirolba való spirál dübel, kisebb cuccok felcsavarozására a szigetelőre. Ejot és Baumit oldalán találtam ilyet, de nem tudom hol lehet kapni. 10-20db kellene össz.
Na ezt jó, hogy írod, mert erre nem is gondoltam volna. Az ismertető szerint padlóhoz használható. Majd jól rákérdezek. Ma már kerestem az értékesítőjüket, csak nem értem el.
nos én is sokallottam, de mivel vizes helyiségem is van a tetőtérben vízzáró réteg is kellett, meg az osb-re nem igen lhet járólapot ragasztani tökéletesen. lehet, de az nem az igazi...
szóval ennek a teteje "betonkeményre szárad" és mehet rá a hideg vagy melegburkolat, a perlites vagy hungarocelles viszont nem burkolható közvetlenül, mert kell rá 1-2 cm normál beton, aminek a súlya 40 nm2-n már nekem sok volt. minél könnyebbre akartam:)
ezt onnan tudom, hogy az austrotherm és az ökocell mix forgalazójával is leveleztem, ők mondták, hogy sajnos nem alkalmas a termékük nekem.
aztán véletlenül találtam rá az izonilra és nagyon bejött. nem reklámozni akarom, ha nem fagerendás födémem lenne eszembe sem jutna ilyen drága szart venni:)))
Köszi a linket. Nálunk is kb. 40m2 5 centi vastagon, ahhoz kicsit drágállom.
A Házas által javasolt Austrotherm adalék viszont tetszik. Létezik, hogy ez az EPS adalék teszi ki a beton 94%-át? A katalógus szerint 1m3 betonhoz két 470 literes zsák kell. Mennyibe kerül egyébként a beton? A két zsák EPS kb. 20e ft.
ezt nézd meg! nekem ilyenből van a felső szint aljzata. fafödémem van, 2,5-ös hajópadlóval. így nem kellett víz-hang-és lépészaj szigetelés.
5 cm vasalva 45 m2 volt, 200.000 anyagár és egy nap "beöntöttük". ez elég nehéz volt, mert nem terül mint a beton, hanem elég nehezen lehet eldolgozni, de a végeredmény tökéletes lett. nekem olcsóbb volt és könnyebb, mint párnafázni, lépésálló szigetelés, osb, arra kent mapei a fürdőben... meg ez legalább masszív:)
szárazpadló megoldásokat lehet lesni pl. a rigipstől.
a legjobb a jól tömörödő, szemcsés hőszigetelő anyag (pl. cellulózrost) a párnafa közé, erre különböző rétegrendeket ajánlanak, de két rétegben 15-18mm-es, nútos osb, elcsúsztatva, átlapolással. Ezt csak csavarozni illik. párnafa és osb közé polifoam csík. erre aztán mehet ragasztva a laminált padló.
megoldható úgy is, ha párnafát felszeded, az egész kap egy bitumenes lemezt vízszigetelésnek, és arra mehet az ömlesztett és tömörített szigetelőanyag, esetleg más megoldás, amire két réteg osb.
osb helyett jobb, de drágább megoldás a vakpadlóként is használható gipszrost.
ismét csak rigips ötlet. érdemes keresgetni a honlapjukon beépítési útmutatót vagy haonlót, nagyon jó ötletek vannak. megvalósítani pedig lehet másból is...
A parketta sajnos tönkrement, ezért kell cserélni, nem a hőszigetelés miatt.
Csak azt szeretném tudni, hogy ha már hozzá kell nyúlni, akkor milyen jobb megoldás lehet a sima betonozásnál. A régi betont biztos nem fogják feltörni.
Bocsi, hogy így ismeretlenül iderontok. Kérdésem, hogy tudnátok-e nekem ajánlani szigetelési szaktervezőt ill. céget, aki szakvélemény és kivitelezési tervdokumentáció készítésével is foglalkozik?
Társasházi ügyről van szó, nem árt, ha kötélből vannak az idegei:)
Odáig jó: -régi cucc ki! Utánna: -bitumenes vízszigetelés -5x5cm-es párnafa ledübelezve a betonba -közé 5cm-es üveggyapot -párazáró fólia, toldásoknál kétoldalas ragasztóval összeragasztva, kisebb szakadások jó minőségű széles ragasztószallagal kijavítva -hajópadjó akár rejtetten, akár láthatóan szeggel rögzítve a párnafához. Ezzel még nem lesz passzívház, de a semminél ezerszer többet ér, és kb 2-3cm-rel lesz magasabb a régi padlószintnél. Fateromnál így lett megcsinálva.
Csodák az építőiparban sincsennek vagy az összes nyilászárót kicserélitek (ajtók) és kisebbre veszitek....vagy az ajzatbetont feltöritek leástok + 10-15 cm -t és újra betonoztok erre jön a 2x5 cm hőszigetelés majd beton, erre pedig a burkolat és már is kész...
Szüleim egy 45 éves házban ki akarják cserélni a parkettát. A parketta alatt beton van, azon bitumennel ragasztott párnafák, közte homok, rajta a parketta.
Hogyan lehetne ide hőszigetelést beiktatni, úgy hogy a padlószint lényegesen ne nőjön meg? Van esetleg olyan anyag, ami elég vastag, és közvetlenül rá lehet fektetni az új laminált parkettát, úgy, hogy nem mozog, nem nyüszög?
Most abban gondolkodnak, hogy a régi cucc ki, 5 centi beton, amire száradás után lehet fektetni. Szeretném őket rábeszélni valami szigetelésre, de azt nem modhatom, hogy tegyünk be alá még 5 centi EPS-t, mert magasabb lesz a padló, mint a küszöb.
Én vásároltam ebből azanyagból csak még nem használtam fel,de a németek szerint 2-3 fokkal lett nyáron hüvösebb télen melegebb a lakás belsö hömérséklete.
A szilikonalapúak mind olyanok, bármilyen márkában. Sajnos azok a legrádágbbak, de valóban elég jól ellenállnak a koszolodásnak. Pl előttünk sajnos még mindig földút van, és már 4 éve vakoltunk, de még mindig nem koszolódott be.
Azért merült fel bennem ez a kérdés, mert ha tényleg így van hogy elnyeli majd kiadja a pára egy részét akkor az egy jó dolog és kár lenne egy rosszul választott festékkel elrontani. Nem kihasználni ezt a dolgot. Mégha csak pár % ban is segít jobb klímát teremteni.
A párafelvételének mindjárt utánnanézek . Te hol javaslod?
Páramentesítésre szerintem nem a gipszkarton való... Ha megnézed, hogy mennyi párát tud felvenni, akkor magad is rájössz. Nagyobb tömegű kezeletlen fa(szerkezet) vagy lambéria esetleg, de ez sem megoldás.
A kérdés, hogy miért vetődött fel benned ez a kérdés. Ha az aljzat vagy a fal vizes, akkor a ráburkolás nemhogy segítene, hanem ront a dolgon... Egyébként szellőztetés, hő- és vízszigetelés, stb.
Gumiszerelőkhöz, akik teherautó-gumikat vágnak. (Szinte mind.) Netán autóversenyzőket kell megkeresni. A kérdés, hogy mihez kellene a kézi vágó. (S miért pont a kézi. Házszigetelős munkákhoz inkább ez: eps-vágó
Gumisokhoz is benézhetsz, a gumivágóba elég másik drótot rakni. Egyébként egy 2-300 VA-es 12 vagy 24 V-os trafóval kellene megpróbálni. Nagyobb akkutöltővel, netán teszkós hegesztőtrafóval.
Pofátlanság, hogy a kézi hőkés (7840 Ft) működtetéséhez meg kell venni a nagy gépet (28180Ft) mert annak a trafójáról megy.
Forrasztópákával próbált már valaki hornyot vágni PS-be? Majd ki fogom próbálni. Kéne keríteni hozzá pákahegynek való drótot, ami a kívánt alakra hajlítható.
Az eladók tombolnak, a vevők a fejüket verik a falba amiatt, ami az elmúlt évben történt az ingatlanközvetítők elburjánzásában. Kérlek adjatok tippeket itt, hogyan lehet kikerülni. Nincs egyetlen hirdetési site sem, ahol ne 95% közvetítői hirdetés lenne, sok ügynök ráadásban még el is hallgatja. Nem tudok ingatlant venni!!! Kábé 15 munkaórám van benne csak a hirdetési site-ok böngészésében a héten, és 7 db használható hirdetést találtam. Bocsánat a "reklámért". Plííííííííííííííz help!
EPS-H80 10 cm polisztirol+ragasztó+szövet bruttó kiszállítva: 1940 Ft/m2.
Vékonyvakolat br. 700 Ft/m2-től.
Ezzel szenben a bazaltgyapot listaára nettó 7880 Ft, ebből ugyan kevesebb is bőven elég és valami kedvezmény is továbbtolható, de a ragasztó is kb. 4x annyiba kerül, mint az EPS-hez.
Családi ház hőhídjainak, szigetelésének átvizsgálására, ezzel kapcsolatos tanácsadásra és/vagy ezzel kapcsolatos szakmunka elvégzésére keresek szakembert Pest környékén. Kérem, jelentkezzen, akinek van valami tippje.
(A szigetelés úgy tűnik, nem az igazi, illetve most fogjuk megcsinálni a tetőteret, amit jó lenne alaposan átgondolni)
A határoló falak páradiffúziós tényezőjétől és a páraképzési folyamattól függő ez a szám, plusz hőmérséklet, nyomás, légállapotok stb.
Pl: Ember (50 250 g vízpára/ó/fő, a kifejtett tevékenységtől függően), fürdőszoba (700 2 600 g vízpára/ó), konyha (600 1 500 g vízpára /ó) ruhaszárítás (200 500 g vízpára/ó/5 kg).
Nemmindegy, hogy a bezárt füdrőben otthagysz egy nyitva egy zuhanyzót 24 óráig (pl: 1% diffúzió), vagy egy bezárt fürdőben virágot locsolsz meg . (pl: 100% diffúzió)
- Fűtés korszerűsítés esetén - > csökkent a teljesítmény (cserépkályháról cirkóra), túfűtés, szellőztetés
Ide egy pötty. A cserépkályha - ugyanúgy, mint a többi beltéri kályha - a szobából szedi a levegőt. Ez télen annyit jelet, hogy a benti, viszonylag magas relatív páratartalmú levegőt kihúzza a kéményen. Helyette a külvilágból kerül hideg levegő, aminek a relatív páratartalma felmelegedve lecsökken. A külső és a belső hőmérséklet különbségétől függően eléggé ki tud száradni a levegő a lakásban.
Ilyen szitu után, ha olyan fűtés kerül bentre, ami nem az adott helységből szívja a levegőt, akkor emelkedni fog a páratartalom. Függetlenül a teljesítménytől.
72 órán keresztül 70-75% os feletti páratartalom a hideg felületre kicsapódva a gombaspóra megtelepszik (megfelelő táptalajon)
Okok:
- Gyorsan felépülő új házaknál gyorsan rászigetelnek és beköltöznek. Nem tud kiszáradni a fal. - > Kifűteni (túlfűteni) a lakást, sok szellőztetés, páramentesítő gép vagy fél évig.
- Új ház vékony szigetelés. (hőhíd) - > min 10 cm vastag szigetelés a falak kiszáradása után, szellőztetés
- Új ház nincs szigetelés. (hőhíd) -> Kifűteni a lakást, sok szellőztetés, páramentesítő gép vagy fél évig. Majd 1 év után amikor kiszáradtak a falak, jól rászigetelni.
- Régi ablakcsere (hőhíd) -> Filtráció megszűnik a jó légzárású ablakok miatt. Szellőztetés, és a homlokzat szigetelése.
- Régi ház nem megfelelő szigetelés a talaj felől (kapillárisan akár 10 m-re is a talajszinttől ill. a lábazat nincs szigetelve)- > Kiszárítás, szellőztetés, szigetelés javítása
- Fűtés korszerűsítés esetén - > csökkent a teljesítmény (cserépkályháról cirkóra), túfűtés, szellőztetés
- Ha napközben túlságosan levesszük a fűtést és hazaérve felkapcsoljuk, a levegő gyorsan felmelegedve a hideg falra lecsapódik, mivel nem tud olyan gyorsan felmelegedni, mint a levegő - > nagyobb hőfokon hagyni, ill. állandó hőmérsékleten, vagy szigetelés
Ha ezek sem segítenek:
70% alatt tartani a páratartalmat, szellőztetés, szellőztető rendszer, résszellőztetők, páraelszívó, légelvezető a fürdőszobába, rendszer, teregetéskor kinyitni a szobák ajtaját, így eloszlik a páratartalom, páramentesítő gép. kevesebb növényt a helyiségekben, kevesebb felmosás, inkább porszívózás.
Ha nincs hőhíd (hideg felület), nem tud lecsapódni a párás levegő (harmatpont feletti hőm.)
Régi tömör tégla és a B30-as tégla páradiffúziós ellenállási száma: 30.
Az EPS 80 szigetelőnél 20-40 közötti értékű, tehát ezeknél az épületeknél tökéletes bármilyen vastagságban.
Paneleknél és B30-as ill. tömör tégláknál szokták felhozni ezt a példát az EPS gyártók. Az újfajta tégláknál PH N+F, PH HS már másabb a helyzet, a páradiff. szám: 3-6 (átlag 4,5). Ezeknél tehát az EPS alapú szigetelések páralassítóak.
Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet rátenni EPS-t. Minél jobban szigetel egy fal, annál vastagabbnak kell lenni a szigetelés minimum vastagságának, egyébként a a rétegváltásnál ki fog csapódni mindenképpen a pára. PH-nál ez 7 cm felett javasolt szigetelni, hogy ezt elkerüljük.
A kőzetgyapotnál nincs páralassítás, tehát kb. 6-7x annyit párát tud leadni a tégla.
Természetesen itt is javasolt a 7+ cm szigetelés.
Hogy mennyit ad le a falon keresztül? A tömör, kevés lyukú és B30 nál ez az érték 1% -5%? körülire írják (igencsak eltérő adatok), az újabb porózus PH-knál átlagban 7x akkora. (-> kevesebb szellőztetés a páraképződés miatt) Itt fontos a páraáteresztő vakolat.
Van még EPS-ben Baumit Open/ Plusz aminek a hagyományos EPS-hez képest harmadára csökkentették a páradiff. ellenállását kb. 10-re.
Nekünk 6600Ft/nm lenne 10centis szigeteléssel,állványozással.Kicsit sokaljuk.. Nagyon befülled a ház,ha nem szellőztetünk gyakran és megfelelően akkor penészedik stb..,de ez nem az én véleményem,csak sokan mondták.
Hát, így, ahogy mondod. Van egy "urban legend", amit egyesek jól felfogott érdekükből terjesztenek, és van egy kimért, számított, és a gyakorlat által is igazolt tapasztalat.
Az EPStől csak a buta emberek agya fülled be, de ott sem tud már sok kárt okozni.
Másik topikban ismét felmerült a 'cell-féle szigetelések és a lakás vízháztrtásának kapcsolata.
Egyik vélemény, amit ismerek, arról szól, hogy amennyiben a fal alulról nem nedvesedik, azaz a lábazati szigetelés rendben van (illetve szükség esetén a padló alatti is), akkor a nikecell igazából nem befolyásolja a belső terek páraháztartását, tekintve, hogy alapesetben a falon keresztül mozgó pára cirka öt százaléka a szumma vízmozgásnak. Ugyanakkor a nyílászárók cseréje, légtömörsége 'cell nélkül is képes befullasztani a lakást, ha keveset szellőztetnek.
A másik vélemény szerint viszont a 'cell önmagában képes befullasztani a lakást.
A magam részéről eddig az első véleménnyel szimpatizáltam, tekintve hogy jóval differenciáltabbnak tűnik, és a fal páraáteresztő képességéről ez az alacsony szám már több általam olvasott szakkönyvben is feltűnt.
10 cm vastag homlokzati EPS80 bruttó 1600 Ft/m2. Felrakás munkadíja nettó 2000-3000 Ft/m2. Plusz a háló, élvédő, ragasztó, alapozó, vékonyvakolat. Ha a minimum értékeket nézzük akkor az 5000 Ft reális összeg hely, vállalkozó, anyag függvényében.
Jól látod, rosszabb a hőszigetelése, hőhidas lesz ott.
1. lehetséges megoldás: van párkányfogadó, de kivülről teszel szigetelést a párkányfogadó elé a párkányfogadóval megegyezző magasságút. Így persze a párkányod magasabbra kerül, arra kell majd figyelni, hogy a tok alján a vízkivezető nyílásból kijövő víznek legyen helye elfolyni.
2. lehetséges megoldás: nincs párkányfogadó, és a falnyílásnál a parapetre ragasztasz pl. 3 cm vastag PS lapot és majd erre a PS lapra ül rá az ablak. Itt is magasabbra kerül a párkány.
A belül gipszartonozott falra azt mondják , hogy nagyon jó klímát teremt, mert magábaszívja a párát és szükség esetén kiengedi. Így valamennyire egyensúlyt teremt. De milyen festékkel szabad lekenni , hogy ez a tulajdonsága megmaradjon???? Mert hogyha ilyen diszperziós, műanyagos festéket használsz akkor lezárod a belsejét és lőttek ennek a tulajdonságának. Szerintem. Nem???
És a tapétázással mi a helyzet? Ragasztó + tapéta és már vége ennek a tulajdonságának? Gondolom annyira lezárja itt is az a műanyagos tapéta. ???
Sziasztok! Szeretnénk szigetelni a házunkat,elvileg Nikecellel,de többen mondták,hogy az nem jó,nem egészséges stb,hanem a kőzetgyapot szigetelést javasolják. Mi a véleményetek? Árban nagy a különbség?Ha jól tudom a nikecell kompletten 5-7ezer/nm 10centi vastaggal számolva,a kőzetgyapot mennyi?
A másik topikban nem válaszoltak, felteszem itt is hátha tudtok tanácsot adni:
Sziasztok
Hozzáértőktől kérdezném.Jól gondolom, hogy az ablakbeépítés egyik kritikus pontja a párkányelhelyezés?Ugyanis nálam kívül belül kőpárkány van, és télen a belső párkány olyan hideg mint az állat.Gondolom jó fajta hőhíd van ott.Miképpen lehet ezt kiküszöbölni?Ablakcserénél szedessem le a gyári párkányfogadót és inkább purhabozzam ki a tok alatt, vagy mi a jó megoldás?
Szerintem a 3-4 cm széles párkányfogadó jóval inkább átereszti a hőt mint az ablaktok!!
Én a padláson akarom a csövezést megoldani, a hőcserélő megkerülhetetlen, ekkor pedig szerintem nem igazán okoz problémát a hőhíd. Ha kintre vezetjük a levegőt, akkor a kimenő levegő helyett valahol be kell jönni levegőnek, ami hideg lesz, ezért is ajánlatos a hőcserélő. A padláson meg úgy is lesz paplan, legfeljebb nem sík, hanem dombos.
A peterch készített sk ilyen hőcserélőt, de vannak rendszerek is.
Ilyen segítő kész topikot még nem láttam, mindenkinek nagyon köszönöm a kielégítő válaszát, le a kalappal. További szép napot mindenkinek, egyébként ma kezd az ács
Tanácsot, ill. véleményt kérnék /most/ :) tetőtér aljzat szigetelés ügyében.
Melyik kivitelezési forma jobb és miért, ill. milyen vastagságú rétegeket kell/ene/ kialakítatnom?
ad1. a teljes szintet /még a falak felállítása elött/ egyben hő és hangszigetelni /mivel?/, rajta x cm könnyített /perlites?/beton, végül betonozni, kiegyenlíteni /a dilettációval hogyan s miképp számoljak?/
ad.2 a fenti lépéseket a falak felállítása után végrehajtani /a dilettáció könnyebben megvalósítható?/
Gondolom a folyamat a csövezések /víz, fűtés/ lefektetése után következne.
Amatör /nem mérvadó/ meglátásom szerint könnyebb a válaszfalak felállítása után a szerelvények pontos helyét meghatározni, s utána szigetelni, betonozni. Vagy tévedek?
probáld meg a falnál az U<=0.2 alatti tartományt ami a te esetedben min.12cm
A plafonnál U<=1.5 ami 28cm szálas vagy EPS hőszigetelésnek felel meg.
A padlónál u<=0.2 tartományt ami 10cm NC-100 lépés álló és a lábazaton 8 cm XPS vagy expert hőszigetelésnek felel meg...
Ablaknál a U<=1.1 itt akcióban érdemes 0.6,0.8 s ablak üvegekre vadászni...ha műanyag nyilászárókban gondolkodtok akkor a premier -t tudnám ajánlani ár/érték /minőség arányba az egyik legjobb választás...
Igy a várhatóan 168Ft/m3 gáz ár sem lesz probléma....
A rockwoolt nem ajánlom mivel a sima EPS -s is jó és olcsó is a tégla falhoz....csak vastag legyen...
4centi lépésáló + 6-8 centi beton, pont eltakarta a 110-es PVC csövet. A teteje lóg kicsit ki, de a csövek a szélén vannak 1 m-en belül, és ott le lesz lambériázva függőlegesen mivel a tető nincs külön kiemelve, így egész ferde az aljzatig. Tehát nem is tudnánk kihasználni.
Az 5cm-tol tenyleg peneszedhet, de a 10-tol tuti nem fog!
Gondolj bele, mi van ha 5 fokban felhuzol egy esokabatot? Tovabbra is baromira fazol, mert szinte semmit nem hoszigetel, viszont a hatadon keletkezo para azonnal lecsapodik az esokabat belso oldalan, mert az esokabat nem ereszti at es hideg.
Ha felhuzol akar a tetejere egy jo vastag pulovert vagy telikabatot, akkor egyreszt nem fazol, masreszt meg nem csapodik le ra a para, mert nem lesz hideg.
A vekony es a vastag eps kozott paraateresztesben nincs szamottevo kulonbseg (egyforman nem ereszti at), viszont a hoszigeteles aranyos a vastagsaggal. Ha vekonyat raksz, akkor megszuntetted a paraateresztest, de marhara nem erted el hogy a fal ne legyen belul hideg.
Ha még csak a falak állnak, akkor tervezd be a szigetelést is, meg a szellőztetést is... (A helyét hagyd ki és úgy fejezd be.) A Késöbbiekben ezeket úgy is meg fogod csinálni/csináltatni.
Én csak 10-et raktam a 38-as PT-re. Ahoz képest, hogy mikor falaztuk, még nem volt tervbe semilyen szigetelés, nem is rossz. A lényeg a szellőztetésen van. Az első télen még nem volt szigetelés csak a csupasz falak, simán vizesedett a sarok a plafonnál. Az ablakok reggelre mindíg vizesek voltak. Nem a szigeteléstől lesz pára, hanem attól hogy nincs szellőztetve.
A szigetelés miatt nem fogsz penészedni - a falon amúgy sem tud annyi pára távozni, amennyit egy rendes háztartás megtermel. Szellőztetés vagy szellőztető rendszer a megoldás.
Olvass kicsit vissza, vagy próbáld meg a google-t segítségül hívni. Sajnos nincsenek olyan jó linkeim mint Memorixnak :)
Üdv mindenkinek! Új vagyok ezen a topikon de azért remélem kapok egy-két választ a kérdésemre. Állnak a falaim monolit födém kész és most kellene eldöntenünk hogy szigeteljük e a 38-as falat és ha igen akkor mivel? Azt hallottuk hogy könnyen penészedik a fal ha 38-as falra 5 cm-nikecellt ragasztanak. A Rockwool az nekünk drága de szeretnénk nyugodtan aludni a szigetelés felől mert azt később leverni kicsit drága mulatság lenne. Szerintetek mi a jó megoldás?
Tehát, ha bemegyek egy boltba, veszek valamit normál áron amit a boltos lopott, akkor engem lesittelnek? Nem mondod komolyan! Szerinted ez alkotmányos lenne?
Még egyszer mondom, az orgazdaság bűncselkekményi alakzata csakis szándékosan követhető el, de ha még gondatlannak se vagy mondható nem ítélhetnek el még szabálysértésért sem. Egy jogállamban nem.
Az árut pedig nem ráadásul kobozzák el, hanem az az alapeset, az még a te vétlenséged esetén is visszajár a tulajnak. Emellett lehetsz te orgazda vagy sem.
Ha nem hiszed, nézz utána vagy kérdezz meg egy jogászt.
Lenne egy problémám. 15 cm szigetelés lesz a falon, de nem tudom elképzelni, hogy miként fog ez beforulni az ablaknál, mert a fal-ablak saroknál mindig 7 cm-re jön ki. Mivel gondolom az ablakkeretre nem lehet 5cm-nél szélesebbet rakni (belóg az üvegbe), a többit a falra kell... De ha kivágom a téglát, vagy vékonyabbat rakok, akkor is.. nem tudom érthető-e mit kérdezek??
Nem, akkor is orgazda vagy , ha csak megveszed,ráadásul elkobozzák az árut, vagyis te fizetsz rá, mert kifizetted az árát, de elveszik. Szóval én nem mennék bele semmi kétes ügybe.
Az orgazdaság csak szándékos alakzatban követhető el. Azaz, ha tudod, hogy az bűncselekményből származik. A példád szerint téged sem vádoltak, csak az árut vitték volna el.
Ha nem tudod, de azért eléggé valószínű, hogy valami nem tiszta, akkor lehet még szabálysértés belőle, mondjuk, ha tizedannyiba kerül. De ha teljesen jóhiszeműen veszed meg, minden különösebb gyanú nélkül, csak azért mert valamivel olcsóbb a szokásosnál, akkor nem vonhatnak felelősségre, hiszen akkor elég nehezen érezhetné az ember biztonságban magát, és senki nem venne "akciós" dolgokat.
A rendőrök meg gyengék voltak, de az is lehet, hogy 3 láda üveg nem érte meg a cirkuszt.
Rosszul tudod. Akkor orgazda vagy. Nálam kinn volt a rendőrség mert visszavettem a vevőtől 3 láda sörösüveget. Lopott volt. Le akarták foglalni,és elkobozni.Mondtam : menjenek ki a raktárba és válasszák ki ,hogy melyik üveg volt az.De ha nem azt választják ki nem irom alá a jegyzőkönyvet. Na erre elmentek.
Igazából azért érdekel, mert jó árban van önmagához képest, de nem jobb, mintha más ugyanilyen vastag hőszigetelést vennék. Azt nem tudom, hogy megéri-e ezt megvennem inkább, tehát jobban hőszigetel-e ez, mint más "sima" hőszigetelések. Vagy pedig olyan tulajdonsága miatt drágább, ami egy átlag házépítő esetében érdektelen, tehát nem éri meg a különbséget kifizetni.
Fogalmam sincs, hogy lopott-e. Mellesleg 2 év annak jár aki ellopja, nem nekem, aki jóhiszeműen megveszem. Pénzért. Ha egyáltalán lopott. De ha igen, tőlem maximum elveszik.
Ja, és a két év a tolvajnak se biztos, függ az elkövetés körülményeitől, az értéktől, csak hogy én is kukacoskodjak.
Sajtóértesülések szerint júliustól 10-15 százalék közötti áremelés várható.
A Magyar Energia Hivatal megküldte a gázár változtatásra vonatkozó javaslatát az illetékes tárcának, az egyeztetések zajlanak - áll a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium közleményében, amit az MTI idézett. A minisztériumban további részleteket nem közöltek a távirati iroda kérdésére. Sajtóértesülések szerint júliustól 10-15 százalék közötti áremelés várható.
A tárca honlapján nyilvánosságra hozott közlemény szerint "a minisztérium a törvényben megszabott határidőknek megfelelően az új gázárakat életbe lépésük előtt 30 nappal a Magyar Közlönyben kihirdeti". A határidő betartását a tárcák szétválása nem hátráltatja.
Ismertetik: a Magyar Energia Hivatal feladata, hogy negyedévenként áttekintse a földgázköltségeket és szükség esetén a földgázárak módosítására tegyen javaslatot a döntésre jogosult miniszternek.
Magyarországon a mindenkori földgáz-importárak a kőolajtermékek árainak előző kilenc havi alakulásához kötődnek. Az elmúlt időszakban a kőolajárak tovább emelkedtek és tekintettel arra, hogy a földgázfelhasználás mintegy négyötöd részben importból származik, közgazdasági szükségszerűség az importárak figyelembevétele a hazai árszabályozásban - áll a közleményben.
A kőolaj ára az áprilisi emelés előtt hordónként 100 dollár körül alakult, míg pénteken 125 dollár fölé emelkedett.
A földgáz fogyasztói ára legutóbb, április 1-től átlagosan 5,8 százalékkal emelkedett a lakosság számára, míg a nem lakossági fogyasztóknak átlagosan 5,2 százalékkal lett magasabb.
Az áprilisi áremelés egy szociális alapon támogatásra nem jogosult átlagos fogyasztónak - 1.650 köbméteres éves fogyasztással számolva - havonta mintegy 800 forintos többletkiadást jelent a GKM akkori közlése szerint.
A Magyar Energia Hivatal március végén eredetileg 13,5 százalékos emelést javasolt a nem szabadpiaci fogyasztókat ellátó, úgynevezett közüzemi árban, és ezt a gazdasági tárca szakmailag nem kifogásolta. Az ennél alacsonyabb emelést a GKM akkor azzal indokolta, hogy a földgáztörvény parlamenti vitája során a várható piacnyitás későbbre tolódott, így hosszabb idő áll rendelkezésre a közüzemi nagykereskedővel szemben fennálló tartozás kiegyenlítésére.
A számítások szerint a földgáz nagykereskedő E.ON Földgáz Trade Zrt.-nek még mintegy 35 milliárd forinttal "tartozik" a fogyasztó, miután a közüzemi ár nem fedezte a beszerzés árát. A korábban alacsonyan tartott ár miatt felhalmozódott elismert nagykereskedelmi veszteség tehát beépül a fogyasztói árba.
Úgy érti, hogy a fal mellett 40-50 centi szélességben (ez a járdalap-szélesség) vágd el géppel a betont, majd szedd fel, áss le és szigetelj (azért ilyen szélesen, hogy elférj). Perzse, ha van szigetelőlap-szélességű ásód-lapátod, akkor elég a keskenyebb csík is :-)
Ha adott egy elavult szigetelésű ház, ahol eddig nem voltak hőhíd problémák, és elkezdünk részlegesen szigetelni, abból lehetnek-e hőhíd/penész gondok.
Arra gondolok, hogy ha mondjuk egy szobának a falfelületei egy részét leszigetelem, akkor változatlan levegőhőmérséklet mellett a szigeteletlenül maradt falnak hülni fog a felületi hőmérséklete, ugye? (hiszen az összes leadott hő nagyobb hányada távozik ott) Ez pedig könnyen penészedést okozhat, ha jól gondolom.
Szóval a konklúzióm az, hogy vagy mindent szigeteljen egyszerre az ember, vagy bele se kezdjen, de nem feltétlenül érdemes több részletben, szezonokon átívelő munkálatokba kezdeni.
A földben lévő PS-t ha behálózom és ragasztom akkor ebben a külső talajjal érintkező ragasztó rétegben nem tud felszivárogni a víz?
Meg gondoltam arra is, hogy normál homlokzati lemezt tennék a lábazatra is és vízzáró bevonattal (pl. http://www.ceresit.hu/cementbazisu.html ) glettelném le. Erről mi a véleményetek?
Júliustól újabb gázáremelésre lehet számítani, de lehet, hogy a gazdasági minisztérium átalakítása miatt nem készül el időben az erről szóló rendelet. A minisztériumban a fennakadást cáfolják, a gáz áráról viszont nem beszélnek. A GKI Energiakutatónál azt mondják, politikai okokból lehet, hogy nem fognak annyit emelni, mint amennyi a világpiaci árak miatt indokolt lenne.
RTL Híradó - Pap-tóth Erika
2008-05-15, 16:32
Egészségügyi és oktatási kérdésekről szavaztak az emberek márciusban. Az áprilistól érvényes gázárakat éppen a népszavazás előtt kellett kihirdetni. Akkor a Magyar Energia Hivatal, amely negyedévente tesz javaslatot az árra, 13 százaléknál is magasabb emelést ajánlott. A gazdasági minisztérium, amely dönt, ezzel szemben mindössze 5,8 százalékot emelt.
Több szakértő szerint politikai okokból, a népszavazás miatt maradt el a nagyobb drágulás és lehet, hogy most sem kell majd sokkal többet fizetni. Ha elhúzódik a gazdasági minisztérium átalakítása, akár el is maradhat az áremelés.
Az átalakuló minisztérium sajtóosztálya írásban cáfolta, hogy technikai fennakadást okozna az átállás. Azt írják, a gázár rendelet megalkotása Szabó Pál miniszter hatásköre, de arról, hogy lesz-e emelés, nem nyilatkoztak.
Az árról a kormányszóvivő sem beszélt. Budai Bernadett viszont azt mondta, a minisztérium teljes átalakításához néhány hétre még szükség van.
Emelni kellene a gáz árát, a világpiaci folyamatok miatt - ezt mondják a GKI Energiakutatónál.
A következő július 1-jével egy 15-20 százalékos áremelkedés volna indokolt, majd októberben szintén hasonló, a költségek alapján. Ezt a fajta drámai változást a kormány viszont nem valószínű, hogy bevállalja mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője.
2009. január elsejétől azonban már nem az állam, hanem a piac határozza meg a gáz árát. A szakértő szerint ezért, ha most nem, vagy megint az indokoltnál csak kevesebbet emelnek, jövőre akár 50 százalékkal is drágulhat a gáz.
Én létráról csináltam az összes ablakot. Igaz, a nagy flex nem 1 kezes szerszám. :)
És milyen jól tettem, h nem használtam indító sínt. :) Igaz, nálam az volt a szitu, h a falon van 4cm "hőszigetelő" perlites vakolat, szal a lábazat bentebb van 4cm-el, 10-el szigeteltem, a dilemma az volt, h honnan vegyek 14cm-es indító sínt. Végül egy lécet tettem alulra, és hálóval indítottam, jó lett. Pincére meg rámentem vagy 40 centivel.
A fagyhatár az a legtöbb esetben pince nélküli háznál a sávalap alsó síkja környékén van, odáig meg nem ás le senki. Célravezetőbb a hőátbocsátással és hőáramsűrűséggel számolni.
Gondoltam rá, de aztán elvetettem, mert elég fárasztó meló és ehhez már magasabb állvány kéne, az meg nincs. Majd 2-4 cm-t igy is rá tudok fordulni. Szeritnem is szebb ha több látszik az ablak tokjából. A következő házamnál másképp lesz, vagy rakatok az ablakosokkal mindenhova 5cm toktoldót, vagy kivágok a falból.
Oldalt is bevágnám a helyedben. Otthon legalábbis nyáron úgy csináltam, óvatos 5cm-el fordultam rá a tokra. Asszony morgott, h nem szép, ha csak 2cm látszik a tokból, de hát így a jó. :)
Én úgy tudtam, h fagyhatárig kell lefele szigetelni lábazatot körbe a házon... Ez attól független, h van-e aljzatszigetelés, vagy nincs. Én nem fagyhatárig, de egy jó 50-60centit le fogok menni, az tuti.
Gondolom az a plafonnál inkább k=0,11 akart lenni.
Vettem a bátorságot és kivágtam a falból az összes ablaknál, hogy a párkany alatt is szigetelve legyen, mert egyébként ott nem lehetne befordulni a szigeteléssel. Mit szóltok hozzá?
A k. anyjukat! Igazodni kell az Únijós árhoz, hurrá. Az EU nem ér egy kalap szart se, főleg ahogy Magyarországon lecsapódik minden, ha a pénzéhes szolgáltatókkal, bányákkal szemben nem tudja a polgárai érdekét védeni. Már pedig nem tudja és nem is akarja.
Talaj felöl nem lehet úgyse teljesen leszigetelni, csak ha teljesen körbe lenne szigetelve az alaptest. A lábazati szigetelés inkább a levegőtől véd és a levegő által hűtött talajtól. Így a 80cm-es magasságkülönbségnél nem törném fel a járdát, ott már elég távol lenne a nem szigetelt felület.
Az én ötletem: kölcsönözz betonvágógépet. Ahol a 10cm-es szintkülönbség van, ott vágj egy járdalapszélességű csíkot. Fel kell ott szedni a betoint, leásni, majd szigetelni. Végül feltölteni és berakni egy csík járdalapot a tetejére. Persze kérdés, hogy elég-e a járdalap szélességű hely, hogy odaférj szigetelni.
Most hallottam és láttam a RTL kubbon várhatóan a gáz ára a következő 1.5 éven belül 50% -l nő. Az idén szerintük 2x 20% áremelés lenne valószinű még. Ez azt jelenti, hogy a gáz köbmétere körübelül 168 Ft lenne.
No ez nálam ezt jelenti szemléletesen:
A ház: 106nm alapterületű
Fal: U = 0.22 Ytong 37,5NF+6 cm RP-PT
Plafon U=1.1 32-34 cm kőzetgyapot
Ablak u = 1.1 + hőszigetelt alu redőny U=0.9
Padló u=0.3 4 cm a padlóban és a lábazaton 6 XPS...ez lesz őszre 12 cm kibővítve. U=0.21
A mostani téli hónapokban a ház fogyasztása 16eFt körüli volt
a várható emelés után 23e-24eFt lesz a havi rezsi.
Ha ez vigasztal, ez a történet elöttem is ott lesz. De nálam a tulaj a lábazati vakolatba kavicsokat nyomkodott bele. Verhetem le azt is, plusz áshatok le minimum fél métert még, miután feltörtem a beton járdát. De utána kulé kavicsot terítek majd le, az lesz a járda. :)
Aljzat szigetelésnek az a lényege, h a talaj felől érkező hidegtől szigeteld a házat. Magyarul vagy ne tegyél oda semmit, vagy törd fel a betont. Nem úszod meg, kivéve ha félmegoldások megfelelnek.
Hasonló terveket szövök, mint NeomatiK, csakhogy utólagos hőszigetelésről van szó, és az egész házat betonjárda veszi körbe. Mi ilyenkor a teendő? Nagyon nem szeretném végig törni a betont.
Van értelme csak a járda fölött szigetelni? (A padlószint és a ház körüli járda között az egyik fronton 10, a másikon kb. 80 centi szintkülönbség van)
Ha igen, akkor technológiailag mi a megoldás? (Még ha nyilván a hatékonyság rovására megy) A szigetelés és a beton találkozását hogy kell "eldolgozni"?
Ha nem, akkor hogyan lehet a legkevesebb macerával(/költséggel) megúszni?
Látod, ezt dumáltam. Egyszerűen ha van vkinek egy kis műszaki érzéke, és utánenéz mindennek, akkor nem tud szarabb munkát csinálni magának, mint az iparosok. És mivel az ember magának nem kókányol, ezért tuti jobb minőségű az sk munka. :)
13050 hsz. környéki talajnedvesség elleni szigetelés témához kapcsolódva: végül maradtam a bitumenes lemeznél (dilemmáztam a PVC, PE fólia és a bitumenes lemez között). Vettem 11500 Ft-ért kimondottan ilyen célra való PB-gázos lángszórót. Nincs benne visszaégésgátló, de nem tud visszaégni - ezt mondták ahol vettem, egy nagy műszaki gázcseretelep mindenféle kiegészítőket is árulnak - lehet addig használni, amig kifogy a PB-gáz. Egy membrános nyomásszabályozó van a tömlő elején. Egy nem túl nagy felületen leraktuk mi magunk önerősen. A többit is mi fogjuk csinálni, főleg mert a két cég akiknek szóltam, és ígérte hogy megcsinálja, nem jelentkezett eddig. Úgyhogyy így nyerek pár tízerezer forintot és tapasztalatot :)
Az a helyzet, hogy előbb a lábazati PS-t kell felrakonom, hogy utána fel tudjam tölteni a fal melletti árkot kb vízszintesre, hogy majd az állványt oda lehessen tenni.
Ha nem használok indítósínt a homlokzati PS-hez (8cm), de viszont a lábazati PS (6cm) beljebb lenne vízorrt kialakítva, akkor a 2 cm különbség miatt kell oda rakni élvédő-sarokerősítő hálót vízszintesen elhelyezve? Erra a 2cm-re szeritnem nincs semilyen termék, amin 2cm beugrás van.
Ha nincs indítósín, ugye elbírja csak a ragasztás a homlokzati PS táblákat?
Ha indítósínt használok, annak a nem látható alsó vízszintes felületét kell-e, lehet-e ragasztzóval+vakolattal bevonni? Még nem néztem alá egyik háznál sem.
De még az is lehet, hogy elhagyom ezt a lábazatnál lévő beugrasztást és oda is 8cm vastagot teszek. Ez a falra kerülő kőburkolat miatt lenne talán jobb megoldás, mert a lábazati kőburkolat helyenként a falon folytatódna a tetőig.
Kissé tanácsátalan vagyok :) Mi lenne a jó megoldás?
A falak alóli kilógó bitumenest lemezt viszont levágnám, mert így csak bezavar a PS táblák felragasztásánál. Máskülönben farigcsálhatnám a táblákba a mélyedést, ami elég pepecselős munka lenne. A kilógó bitumenes lemez nem szabályosan lapul a beton oldalára. Ott nedvesség ellen nem sok szerep van annak az 5-10 cm-nek.
a lábazatra lehet expertet drénezve is használni vagy XPS -t. Egyiknél sem szivódik fel semmilyen viz...
Sima lábazatnál a járda fölötti 30 -s részig vizszigetelést kéne elhelyezni...ha dobsz a lábazatra XPS és nem talavizes a terület akkor ez elhagyható...
1/1: ha a lábazati szigetelés egyenesre sikerül, akkor indító sín sem kell. Vízorr mondjuk nem árt.
1/2: nem láccik természetesen. :)
2/1: semmivel sem kell föld alatt szigetelni, talán egy drénlemezt tennék oda a mechanikai sérülések ellen. Járda fölött inkább vmi kövezést ragasztanék rá.
1/1: Mostanában kezdtek el foglalkozni vele. Szerintem nem nagyon jelentős, de ha tartasz tőle, csináld úgy, mint régen, mikor nem volt sín: egy tetőlecet szögezz a falra, majd egy 50 cm széles hálósávot ragassz fel úgy, hogy 30 cm lelóg, 20 cm a falon, tedd fel a hőszigetelést, hajtsd vissza a hálót, mald jöhet a teljes felület hálózása.
1/2: Ha marad a sín, a ragasztót kend rá.Megtapad. Majd vakolhatod.
2/1: Mehet rá a normál vakolat, de jobb a lábahzati vakolat. Utóbbi nem mindenkinek tetszik, ízlés dolga.
2/2: Mivel nem teljs felületen ragasztod, nem tud felszívódni. Még a táblák körülkenése ellenére sem tud, hiszen az egyes táblák mögött a ragsztó nem ér össze. De ragaszthatod egykomponensű bitumenes ragasztóval (ha a függőleges falszigetelésed bitumen, amúgy is az ajánlott), és akkor tutira nem lesz gondod.
Elakadtam a szigetelés elméletével, egy kis segítséget kérnék :) az ábrát mellékelem.
1-es piros kör:
1/1: Az indító sín ugyebár fémből van. Jelen esetben a lábazati PS és a homlokzati PS-t is elválasztja. Kell-e az általa okozott hőhíddal foglalkozni vagy sem?
1/2: vékonyvakolat felhordása esetén fog-e látszódni ez a fém alkatrész? Rá lehet-e vakolni erre a fémre, úgy hogy rákössön masszívan? Vagy hogy kell ezt csinálni? :)
2-es piros kör:
2/1: A lábazati PS talaj felöli oldalát mivel kell vakolni, bevonni? elméletileg nem szükséges, mert elhanyagolható a nedvesség felvétele (ugye ezért lábazati szig.), de a járda feletti részt mindenképpen kéne.
2/2: Ha a lábazati PS-t a PS ragasztóval rakom fel, akkor alulról a ez felszívhatja kapillárisként működve a talajból a nedvességet a ragasztórétegben? Mert ha felszívja, akkor nem ér semmit a lábazati marha drága PS. Szóval hogyan és mivel kéne alulról lezárni, hogy ne kerülhesen oda víz?
A hét végén a fűrdőszoba becsövezése (fűtőcsövek, pvc csövek) után kibetonoztuk a tetőtéri fűrdőszobát. 6 cm lépésálló és arra 4 cm betonréteg került. Sajnos a födém elkészültekor nem kerültek bele a csövek abba a betonrétegbe, így a fürdőszobánk a tetőtér többi részéhez képest 10 cm-rel magasabb kell, hogy legyen. A 3 napos betont megkopogtattuk és erősen kongó hangot adott. Ez normális jelenség? A lépésálló alatta (amennyire a csövek engedték) szorosan egymás mellett lettek lerakva.
Lehet kapni ablak tokra páraérzékeny szellőztető bigyulát is.
Ez az a kb. 2cm*20cm-es műanyag cucc, ami miatt átfúrják a hőszigetelő ablakot? Ilyen volt az albérletben, ahol laktam, gyakorlatilag a "sz*rt nem ér" kategóriába tartozott. Cserébe ömlött be rajta a hideg... Az első félévben a rendszeres szellőztetés ellenére is folyt a víz minden ablakról, falról, mert a tulaj a lakás átvétele után nem szellőztette ki a falakat, hanem simán rázárta az ablakot. Én az átadás után kb. 3 hónappal költöztem oda, sajna novemberben nem engedhettem meg magamnak, hogy éjjel-nappal nyitva legyenek az ablakok... Ennek ellenére rengeteget szellőztettem, de csak hónapok múlva száradtak ki a falak. Ezért lett volna jobb, ha nyáron, az átadás után nyitva hagyta volna az ablakokat....
résszellőzőt ajánlottak nekem is, Illetve ventillátort, páraérzékelővel. A folyamatos működésűt tartják célszerűenk, mert folyamatosan kiszedi a párát a lakásból. Meg kell tervezni, az aereco honlapján vannak információk.
Most voltam nemrég náluk, kicsit nagy méretű a ventillátor, amit ajánlottak, de csúcs, hogy milyen halk... De csak a ventillátor egy ötvenes...
De a párát ki kell vinni, viszont a részszellőző sem olcsó, úgy kb. 8e Ft. Dobtam egy hátast, amikor az ablakok számát beszoroztam 8ezerrel, plusz a ventillátor(ok).
De azt mondom, hogy érdemes meglépni, ha nem akar szívni az ember a párával.
Azt viszont nem tudom, hogy mennyire előnytelen, hogy az ember egy hőszigetelt falba építi be...
Bennt ugyanannyi víz fog képződni, ezt vagy eltávolítod, vagy kicsapódik a hideg helyeken. Ha a falat szigeteled, akkor valószinűleg az ablakokon fog lecsapódni, és nem a falon/sarkokban/hőhidakon. Nem egyszerű. Lehet kapni ablak tokra páraérzékeny szellőztető bigyulát is. Nevét most passzolom, de nem vészes összeg. Ekkor viszont szépen kimegy a meleg, nem tökéletes megoldás. :)
most úgy néz ki, hogy a hatlakásos társasház meg fogja szavazni a ThermoShield-es vakolást.
Mi semmiképp nem szeretnénk, és az a kérdésem, hogy az megoldható-e, hogy a ház többi része ezzel van bekenve majd fáj tőle az ő fejük -, de mi alsó lakóként szeretnénk, ha normális, valódi hőszigetelést csináltatnák 10 cm vastag austrotherm-mel, vagy rockwool-lal.
Megoldható a normális vízelvezetés, hogy nálunk lényegsen vastagabb lesz a fal?
Köszi a gyors választ! Probálkoztunk a szellőztetéssel, de van két kisgyerek, mindig bebugyolálni őket, nem túl barátságos dolog. A gépi szellőztetés jól hangzik, csak nem tudom mekkor átalakítást igényel a házon, illetve a neten nem igazán találtam otthoni szellőztetőt, csak ipari méretűt :) Vissszatérve a 2. kérdésemre, a szigetelés hátrányosan befolyásolja a belső vízképződést?
30-as ytong elég karcsún hőszigetel, arra mindenképp érdemes lenne külső szigetelést tenni, a vastagságát a pénztárca szabja meg. A párát pedig ki kell szellőztetni. Két óránként kereszthuzat, vagy gépi szellőztetés.
A következő lenne a problémám: Adott egy új építésű családi ház, 2007 tavaszán készült. Megvettük, örülünk :) Egész télen vizesedett a lakás több pontja: nappali (sarkok,teraszajtó elött), itt járólap van, törölgettük a vizet naponta 2x, de még igy is picit penészes lett a fal a járólap felett pár centire a sarkokban, illetve a külső szoba a szekrény mögött, itt nehezebb volt törölgetni, jobban be is penészesedett a fal. Kérdés1 : Lehet e a vizesedés attól, hogy nincs leszigetelve a fal külső része? Kérdés2 : Rosszabb lehet e a helyzet ha le van szigetlve a fal 5cm PS-el?
A ház 30as Ytongból épül, műanyag nyilászárókkal! Sokmindent olvastam már, lehet ez a nyilászárók miatt, de lehet a hőhíd miatt is. A szigetelésről meg azt olvastam, hogy méginkább nem engedi ki a párát. A helyzet meg a következő: észrevettem, hogy az engedélyezési terven szerepel a külső hőszigetelés, viszont a házon olyan nincs. Nem tudom érdemes e harcba szállni a válallkozóval emiatt, hogy csinálja már meg, vagy csak rontok a vizesedésen, illetve 30-as Ytongon nem sokat számít!
Viszonylag keveset lehet olvasni a kombinált tetőszigetelésről. Lehet azért, mert őrültség vagy azért, mert kevés gyártó képes kombinálni a termékeit??
Arra gondolok, hogy a szarufa közé tennék 15cm vastagságban polisztirolt és alá, belső oldalra 10cm szálas szigetelést, majd jönne a gipszkarton. Vagy esetleg fordítva :) 15cm szálas a szarufák közé és 10cm polisztirol belülre.
Mi a véleményetek?
Melyik a jó megoldás, ha egyáltalán érdemes kombinálni?
(2 szintes házról van szól, felső szint is lakott lesz, korrekt homlokzati és aljzat szigeteléssel)
a műgyanta a rugalmas kötéshez kell, a képlékenyítő a könnyebb bedolgozáshoz. a ragasztó ettől még erős, legfeljebb kevésbé bírja a durvább hőtágulást (dél-nyugati homlokzat, sötét színű vakolattal). nélunk sem használtak különleges csak megbízható eps ragasztót, és amikor kiszakadt egy darab (nem volt beragasztózva) egy viharban, akkor a ragasztó az ytong-darabbal együtt maradt fenn az eps lapon.
Van egy nagy-kis vagy kis-nagy gondom. Egyik ismerősöm vásárolt EPS ragasztót. (A márka most mind1) Próbaragasztásokat végzett a leendő falon, és azt tapasztalta, hogy a falra kitűnően tapad a ragasztó(48óra után), de az EPS-hez eléggé gyászosan. Na erre én, aki szintén szigetelés előtt állok, vásároltam 2 különböző ragasztót. Én is csináltam próbaragasztást, és az egyik elfogadható lett, az EPS egy kis részen kiszakadt, tehár a ragaszó erősebb volt mint az EPS tábla. Na eddig nincs is semmi probléma. Elkeztem kutakodni a gyártó honlapján, és kiderült, hogy van több EPS ragasztója. Feltünt, hogy amit vásároltam(Brico), nem is szerepel a termékleirásokban, csak az árlistában, és ez ott a legolcsóbb fajta(ez volt a próbaragasztáson nyertes). Felhívtam az ügyfélszolgálatukat, és megkérdeztem, hogy mi a különbség a kb 2x annyiba kerülő és az általam vásárolt termékük között? Válasz: A drágább volt idáig a cég(Webe..) EPS ragasztója, de a többi cég olyan olcsón kezdett forgalmazni EPS ragasztókat, hogy ŐK IS!!!! kihagynak belőle egy kis műgyantát, egy kis képlékenyítőt és máris versenyképes az ár!!! HALLLLATLAN!!!!! Megnyugtatott, hogy a szabványnak mind a két termék megfelel. Fel vagyok háborodva! Mit árulhat a többi cég EPS gyanánt, ha a csökkentett hatóanyag tartalmú ragasztó is jobban ragaszt náluk?! Ekkora eővel bemegyek egy boltba, veszek fagyálló csemperagasztót, oszt jónapot! Valaki tud gyári mérési adatokat, hogy milyen ragasztási próbákat mértek az anyagokra?
Baoldalt tudod kiválasztani, hogy mi kell, aztán megadni a vastagságát és "hozzádás". Így szépen össze tudod rakni a határoló szerkezetet, majd alul a táblázatból leolvashatod a k-értéket.
Ez így van. Ezért is nem azt írtam, hogy én ezt tenném, csak rávilágítottam, hogy statikus nézze meg, mert lehet, hogy a statikus díja gyorsan megtérül abban, hogy utána normálisan lehet dolgozni. Én is kénytelen voltam körbeásni, de mivel minden paraméter ismert volt, és az alap alja is még vagy 30 cm-re volt a gödör aljától, meg vasalt gerendázat tart, ki mertem ásni. Ha nem ismerem ilyen mélységben, akkor tuti először konzultálok statikussal. mm
Zokszó nélkül elfogadom, hogy talajmechanikától nagyban függ az alkalmazható/alkalmazandó módszertan. De ha lehet, érdemes hosszabb szakaszokat kiásni mégis, mert az illesztés, az ásás mind könnyebb, ha egyszerre nagyobb területen lehet dolgozni. mm
Ha talajvized van, akkor sehogy sem tudod megvédeni az áttörést.
Ha rétegvized van, akkor az áttörés közeléből el kell vezetned a megjelenő rétegvizeket (függőleges drain rendszert kell kiépíteni, mondjuk az áttöréstől jobbra- balra 50-100 cm szélességben kiásol egy gödröt, alul készítessz egy vízelvezetést, amit vagy egy alacsonyabb terepszinten kivezetsz, vagy ciszternába vezetsz, majd kibéleled geotextíliával a gödröt, feltöltöd kulékaviccsal, tetejére ráfordítod a geotextíliát és csinálsz rá egy agyagdugót)
Ha csak talajnedvességed van, akkor elé kell rakni egy felületszivárgó lemezt, amit levezetsz az alap fölső 1/3-ig és az áttöréstől jobbra balra 50-100 cm-t
Léteznek nedvességre táguló tömítőanyagok is, de azok csak vízzáró betonfalnál érnek valamit.
Ha az alap alsó síkjáig kitermeled a talajt, kedvezőtlen esetben, (nem kötött talaj esetében, pl homok) előfordulhat, hogy az alap alatti talajfeszültség miatt oldal irányban kifolyik a talaj. Ezt a jelenséget tapasztalhatod amikor a homokba belelépsz és a lábnyomod mellett felpúposodik egy kicsit a homok.
(ez a jelenség okozta az Ó utcai ház összeomlását is, bár ott amellett, hogy elszedték a talajt az alaptestek mellől, még közre játszott egy csőtörés is)
Ezek miatt van egy ökölszabály, hogy az alaptestnek a meg nem bolygatott teherhordó talajba minimum 50 cm-t illik belemenni. Ha szakaszosan ásod ki az alap mellett és a visszatöltésnél 20 cm-es rétegenként tömöríted a talajt, el tudod érni a 95 %-os tömörségi fokot, így nyugodtan áshatod a következő szakaszt.
Volt egy www.eptar.hu -s link. De inkább a lambda kell neked a k-érték helyett. A k-érték akármennyi lehet vastagságtól függően. A lambda pedig egy anyagállandó. Googlival keresve is találni szerintem adatokat. Én most fejből nem tudom mindet.
Van valakinek infója, hogy mennyire jó a Nikecell Perimeter DUO lábazati hőszigetelő lemez?
Valamint az is érdekelne, hogy mennyire jó a Nikecell por alakú ragasztója? Ha jól tudom van piros és kék zsákos ragasztó is, de a pirosat nem ajánlják.
sziasztok, ezuton kerem ki a velemenyetek arrol, hogy melyik a jobb valasztas: porotherm hs 44 vagy porotherm 38 + 10cm szigeteles. esetleg a 44es teglat is kell szigetelni? pincefal fold alatti reszere austrotherm expret-et akarok, abbol eleg az 5cm-es? koszonom a valszokat elore is. Zoli
Na jó, nem az a lényeg, hogy síkban legyen, hanem hogy a termobeton kitölti az egyenetlen felületet amire a többi szigetelés nem képes. Azon gondolkodom még, hogy meg kéne csinálni a drénezést is egyúttal a fal mentén.
Nem biztos hogy nem lehet annyira visszatomoriteni.
nekem kiastak a csatornanak a godrot, ahol atmegy az alap alatt. lett bo ket meter mely. Meglett a cso, minden. Ment az aljara ket talicska homok, es utanna a fold vissza.
fostam, hogy par nap mulva teherautoval kell jarni felette, nehogy megsullyedjen, ugyhogy 10cm fold visszahany, ugral rajta, kicsit locsol, ujabb 10cm, elolrol.
A vegen a tetejen kb 25cm mely arok maradt, pedig durvan osszegereblyeztem mindent. Allhattam neki mashonnan odahordani a foldet, mert az araok a legrosszabb a teherautonak ugye...
Pincebe kell bevezetnem PVC csoveket, ehhez at kell lyukasztanom a vizszigetelest. A retegek (kivulrol befele) 10 cm beton valaszfallap, erre raolvasztva a 4 mm bitumenes lemez, mogotte habarcs, belul 30-as beton pincefalazo (ureges) blokk. Hogyan tudom vizallora megepiteni az attorest?
Tudom, hogy lehet berakni fem csovet, arra raolvasztani a bitument es abba bele a PVC. De ahol eddig lebontottam a kulso 10cm-s reteget, apro darabokban lehozta a szigeteleset is, vagyis, nem lenne hova olvasztani a szig. lemezt.
Gondoltam a PUR habra is, nem tudom, az hogyan viselkedik a talajvizzel szemben?
Sziasztok! Lassan végre leszigeteljük a házunkat és nézelődés közben belebotlottam a PUR habos táblákba. A hszigetelése kb kétszer olyan jó mint a polisztirollapoknak. Ha jól vettem ki akkor nem ereszti át a nedveséget. Vagyis nem jó homlozati hőszigetelésre? Ha szellőzőrendszer működik a házban akkor lehet ilyet használni?
mondjuk ez jogos. Próbáltam is visszaolvasni, hogy vajon legalább a ház koráról (az akkori szokások miatt) valami infó van-e, de nem találtam. Viszont igazából ilyen esetben az még lehet gond, ha másfél méteres darabokban is, de mégiscsak megpuhítod (a kiásással-visszalapátolással) a támaszt. Visszatömni ugyanolyan keményre úccse igazán tudod.
Másik kérdés viszont, hogy a ház a maga jószántából nem akar "széjjel csúszni" tehát eredendően az erők nagyon nagy százaléka lefele nyom. Magyarán, ha nem ás az alap alá, akkor nem igen kéne olyan erőnek lennie, ami szétnyomja az alapot, ami miatt kidőlhet a fal. De egy statikus biztosan meg tudná mondani. ..
Kicsi a valószínűsége, hogy egy kő lábataznál, ahol a padlószint felett is kőfal van, ott vasalt szerelőbeton van. Pedig ha nincs összetartó erő, akkor kidőlhet a fal. Persze mindenki a saját felelősségére bontja ki maga mellett az alap mellett a földet.
Azért ha normális alapja van a háznak, netán vasbeton gerendázattal összefogott szerelőbeton van rajta ... akkor azért nem valószínű, hogy összedől ... mert mondjuk másfél métert kiásni fél méter mélyen nem könnyű....
A hőszigetelő anyag rögzítésével lesz sok gondod a kőfalban. Próbáltál már fúrni bele? Amúgy teljesen hőhídmentesre nem tudod megcsinálni, de ha elég jól le tudsz menni a föld alá, akkor eléggé jó lesz. (Csak nehogy egyszerre kiáss egy falnyi hosszt, mert kidőlhet a fal! Max 1,5m hossz, ott megcsinálod a hőszigetelést, utánni jól visszatemeted, aztán folytathatod a következő 1,5m-en.)
Tervezgetem a hazunk hőszigeteléset. A falakat valószinűleg üveg vagy kőzetgyapot táblakkal szigetelném a jó páraáteresztés végett. Ami megakasztott az a lábazat. A lábazat terméskőből van es meglehetősen magasan (~60cm) a padlószint fölé nyúlik. Az utca-fronton ráadásul nem is síkba faragott. Láttam néhány utólag szigetelt házat a környéken, ők egyszerűen hanyagolták a lábazat szigetelesét. Mi lenne a megoldas???
Biztosan előfordult már itt, de nincs időm visszakeresni: betenné valaki a különböző építő-, vakoló- és szigetelőanyagok hőszigetelési értékeit (k-érték, ha jól tudom)?
Érdekelne a kisméretű tégláé, a Porothermé (30-as, 38-as, 40-es), a különböző hőszigetelő vakolatoké (pl. Terranova), a Nikecell és társaié (különböző vastagságban), az üveg- és kőzetgyapotoké (szintén), és a (két fal közötti) minimális, pl. 2-5 centis) légrésé is.
Szia! Nekem egy barátnőm anyukája az egyik egyetem laboratoriumában dolgozott,és ő tudta az egyik kollegájával megméretni.sajnos hivatalosan hogy hol lehet,azt nem tudom......
Sziasztok!Meglévő faházat szeretnék szigetelni.A csavarozáson kívül kellene ragasztót is használnom?A faház festett,ésa fa repedezett.Anno kb.5 évig nem csináltak vele semmit.
Nikecell, Graytherm=Baumit, bárki más, Thermomaster.
Nem vagyok benne biztos, hogy a 15 cm isomasterrel (ez a polisztirol neve) többre mész, mint a baumit 10 cm-ével.
Van olyan pékség, ahol csak 90 deka a kilós kenyér... ha érted mire gondolok.
Az árakat tekintve általában listaárakat látni és ebből kedvezmény gyanánt ki-ki mennyi haszonról mond le.
A graytherm 10 cm alaprendszerre (polisztirol,ragasztó,szövet) tudok Br.1950 Ft/m2 árat is.
A külömbségeket az egyes forgalmazók termékei közt valóban látni kellene, egyből világossá válna a minőségbeli külömbség, pedig ki hinné,hogy nagyon sok egy soron készül. A lényeg, hogy az utolsót nem ajánlom.
Lévén, hogy nem az enyém s itt csak az a kérdés, hogy miképp legyen lefektetve az ingyen hőszigetelés, így a sugárbiológiai méréstől is eltekintenek a lakók. :-)
Szia! Mi épp a múlt héten szedtük le a 15 m3 kohósalakot a padlásról. Én is úgy voltam elöször vele,hogy nem kell leszedni,de bemérettem és az urántartalma a megengedett harmincszorosa volt.Ezenkivül még találtak benne radont és tóriumot,szintén a megengedett értékek felett. És a ház 1958-ban épült,50 év alatt még mindig nem sugározta ki magát. Szóval mi úgy döntöttünk ,hogy leszedjük,és nagyon ronda meló volt,de két nap alatt négyen letakarítottuk. Természetesen nem biztos,hogy nálatok is ilyen értékek jönnének ki.
Köszönöm a válaszokat mindenkinek. Ami miatt nem szeretném a kohósalakot leszedetni, az az, hogy cementtel lesimítva gyakorlatilag egy betonozott sík területen lehet járkálni, másrészt ez olyan kemény, hogy bontókalapács kellene hozzá, de az a benti plafont is megviselné... No és persze kb egyhetes kézi munka a bontás-sittszállítás, a költségekről és porról nem is beszélve. Mivel a szálas anyag ingyen van, így marad a sima leterítés. A semmitől valszeg az is többet ér. :-)
Tudod az építkezéshez mindenki ért ez olyan mint a Magyar foci max ha nem sikerült eladjuk...
A te házad azt csinálsz amit akarsz...azonban a kérdéshez semmi köze miért a teházadban is hőszigetelés gyanánt/ helyett salak van? Tudod-e hogy pára hatására milyen kémiai reakciók vannak pláne ha hőszigetelő anyaggal bezárják a salak/pára útját..?
Ha teheti bárki is aki felújít ilyen padlást én annak csak azt tudod mondani vagy ne nyúljon hozzá vagy csinálja meg tisztességgel...a félmegoldások mindig problémásak...rengeteg leírás van az interneten, hogy hogyan kéne megcsinálni mindenki döntse el mit és hogyan szeretne vagy tud megcsinálni...
Részemről a téma lezárva...azonban ha később a derikvens visszajön, hogy 2-3 év múlva, hogy problémája van az általad adott tanáccsal akkor majd esetleg felelőséget is vállalnál érte? Kb ez olyan mint az alábbi vicc :
Kohn elpanaszolja a rabbinak, hogy döglenek a libái. - Mivel eteted oket? - Szemes kukoricával. - Az a baj. Etesd ezután darával! Kohn egy hét múlva ismét panaszkodik, hogy még mindig döglenek a libái, pedig darával eteti oket. - Mert szamár vagy! . - mondja a rabbi. - zabbal etesd oket! Pár nap múlva Kohn megint siránkozik, hogy hiába eteti zabbal a libáit, mégis pusztulnak. - Ostoba fajankó vagy, miért nem árpával eteted oket?! Másnap megint megy Kohn: - Rabelében, hiába próbálkoztam az árpával, megdöglött az utolsó libám is! - Most már egy libád sincs? - Egyetlen egy se. - Kár. Pedig még annyi jó ötletem lett volna...
En is dolgozom es? Tudod a szakertok szerint pogacsara kell feltenni az EPS-t. Az is o,k. ugye? Aztan a szel ha lekapja, meg csodalkoznak. Igaz en is sok infot gyujtottem, mielott nekilattam a szigetelesnek, napkollektoroknak, meg a rekuperatornak, de megis a sajat elkepzelesem szerint epitettem meg. Idaig minden azt a format hozta, amit en elvartam tole. Tehat a valaszaimat is altalaban a sajat tapasztalataim alapjan irom. Ezert most is csak az a velemenyem, hogy nem tanacsolnak mast ,csak azt amit a lentiekben leirtam. Szerintem ugy az o.k.
Az austroterm akciózik vegyel tölük hőszigetelő anyagot...a vakolat lehet baumit a kellékek pedig egéb gyártótótl és már is sporultunk neked vagy 30-100eFt...:))
És mi a véleményed a Baumit rendszerről? Csak mert ahol én néztem ott 3 gyártó volt, Nikecell, Thermomaster és Baumit. A baumit 10 centis rendszerre mondtak kb 3200 Ft/m2+inditóléc és dűbel. Mivel a környéken van Baumit üzem (Dorog), bár ott nem tudom foglalkoznak-e szigetelőanyagokkal, gondoltam elmegyek megkérdezem hogy ha közvetlenül tőlük rendelek, hátha olcsóbb lesz. Azért előtte jó lenne tájékozódni a minőségében. A Nikecell honlapján az árak mindenhol ugyan annyi? Csak mert a 10 cm Nikecellből veszek 15 cm Thermomastert ;-)
Igazán elolvashatnád, hogy a szakértők mit tartanak jónak. Nem akarom megismételni őket, ezért a forrásokat becsatolom, hogy te is el tud olvasni...máskülönben nincs annyi időm, hogy részletesen kis cikkeket irjak...Tudod dolgozni is kell... Vagy képes vagy olvasni vagy nem...én segítettem abban, hogy megtaláld gyorsabban a cikkeket...a keresett információk egyrésze megtalálható bennük....
Ne vedd kotekedesnek, de igazan sajat velemenyt is irhatnal a sok link helyett. Ird mar le , hogy miert is kell a salakot eltavolitani, ha mar egyszer ott van. Es mennyivel rosszabb ,hogy ott van es mennyivel volna jobb ,ha eltavolitana.
Ne fárasz...ha jól akar hőszigetelni akkor leszedi a kohósalakot...
De azt csináltok amit akartok ...el kell dönteni, építsünk de minél egyszerübb legyen és mindegy mi az eredmény vagy ha kell dolgozzunk többet de legyen jó...
Azt, hogy neked mit tanitottak az egy dolog....az építő iparban azóta rengeteg új anyag van és fejlődik a rétegrend is a tapasztalatok útján...
Ajánlom figyelmedbe az alábbi fórumot hasonló kérdést és választ is találsz itt:
A ket deszka koze juto paraval mit csinalsz? Hagyod a deszkakat meg a fagerendakat gombasodni es tonkremenni? Valaha a deszkak sem voltak egeszen egymashoz illesztve, mert a stukatornad ugyis megtartotta a vakolatot, igy a para nagyon gyorsan bejut a deszkak koze. A kohosalakot 40 ev utan mar minek eltavolitani? Ha jol tudom 25 ev utan mar egeszsegre nem karos, legalabb is en meg ugy tanultam annak idejen. Gondold el ,ha neked kellene egy 100nm-es padlasbol lehordani a 20m3 salakot. Ha neki nincs utban, akkor minek azt bolygatni?
Csak felulre tennek paraatereszto foliat. Az is csak az esetleges portol kell ,hogy megovja a szalas szigetelest, meg a cserepek alatt esetleg bejuto porhobol keletkezo vizet nem engedi bejutni a szigetelesbe. Gondolom nalad sincs a cserepek alatt folia. Nalam is a 35cm-es szalas szigetelesen az van. Alulra nem tettem semmit. Idaig minden o.k., semmi valtozast nem vettem eszre.
Biztos, hogy benn akarod hagyni a kohósalakot a födémben? az esetleg még lehet sugárzó is (vannak erre mérőműszerek, meg lehetne nézetni aztán utána eldönteni, hogy ott hagyod-e)
Milyen tető van a leendő hőszigetelésed felett? Régi fa szerkezetű tető, alátétfólia nélkül, régi cserépfedéssel, vagy új cserép alátétfóliával, esetleg új tetőszerkezettel?
Ha van alátétfóliád, én lehet, hogy se alulra, se fölülre nem tennék semmilyen fóliát, így is eléggé be van zárva már a pára a fafödémbe.
Rétegrendi kérdésem lenne... Adott egy 40 éves hagyományos családi ház, fagerendás födémmel. Alulról deszka, stukaturnád, vakolat, felülről deszka, 20 cm kohósalak, cementsimítással. (Így felülről betonnak látszik.) Erre megy 20 cm üveggyapot szigetelés. A kérdés, hogy milyen fólia kerüljön a szigetelés alá és fölé.
nem szeretnélek kiábrándítani, de a Nikecell és az Isomaster között van némi külömbség: úgy 30% (minőségben).
A Nikecell homlokzati habja keményebb,mint a Masterplast (az isomaster forgalmazója) lépésállója. A táblák néha nem egyformák és csiszolásnál kifordul a szem. De legalább olcsó!
Ezt tudom, és tisztában vagyok vele hogy gyakrabban kellene szellőztetni, vagy páraelszivót tenni a konyhába. Egyenlőre most még ott tartok hogy próbálom rászoktatni az otthoniakat a gyakori(bb) szellőztetésre (nem túl sok sikerrel).
De Nálad nem a szigetelés, hanem a légmozgás hiánya okozott penészesedést! Új nyílászáróid nyilván légtömörek, vagyis nem szellőzik ki a belül feldúsuló magas páratartalmú levegő. Ezen a szigetelés sem fog segíteni, mert a megfelelő légcseréről mindenképpen gondoskodni kell. Pl. Aereco higroérzékelős szellőztetőkkel. VAGY: gondoskodni kell a magas páraterhelés kivédéséről.
Nálunk pont az a probléma, hogy már megjelent. Szeptemberben cseréltettem nyilászárókat, és azóta az előszoba falai penészesek. Az hozzá tartozik, hogy a helység 12 m2, de pont itt van az a 30 centi vastag falrész, és ráadásul az egész fal tiszta üveg. Ha jól emlékszem összesen van 4 méternyi beton áthidaló az ablakok felett, és még 2 méter az ajtónál. Szinte mindenhol van, és annyira nedves volt télen a fal, hogy cseppekben állt rajta a viz, rongyal kellett törölgetni. a napi 2 szellőztetés megvolt, és főzés közben is bukóra volt nyitva az ablak. Reggelre az összes ablak tiszta pára volt. Pedig ruhát nem is száritunk bent.
Kevés helyen jelenik meg a penész, ahol a szigetelés előtt nem jelent meg. Általában megjelenik a szigetelés nélkül is. 25-30-40-es "hagyományos" falak, koszorú, áthidaló csak kiöntve... A 60-as, 70-es, de még a 80-as években is sok ház úgy készült, hogy csak akkor kerülhető el a penészedés, ha erősen túlfűtöd a lakást.
Erre lehetne mondani, hogy eddig szellőzött a fal, de a szigetelés felhelyezése után nem fog. Nos a panelbe mivel betonból van a fal, nem szellőzik, és ha fűtenek nem penészedik. Úgy néztem, hogy a gyöngykavicsréteg alatt 4 cm eps van.
Szigetelt már valaki itt Isotech homlokzati, illetve lábazati EPS-el. Bp XVIII kerületi a forgalmazó cég. Elég jó áron adják a komplett hőszig.rendszert. Milyen az EPS ragasztójuk, hálójuk? Minden infó érdekel.
Esetleg nem tud valaki jó áron Austrotherm vagy Nikecell forgalmazót Budapest-Tata vonalon.
Valojaban pont forditva van. Letezik korrekt tudomanyos meretezes, amibol az jon ki, hogy mi a minimum. (paratechnikai meretezes, mostmar kotelezo aaz epengedelyhez is)
Ha eleg vastag, akkor jo meleg lesz a fal belul, nem lesz lecsapodas es penesz sem. Ha viszonylag vekony, akkor nem lesz eleg meleg a fal...
Urban legend: úgy látszik a penész mitn olyan kezd valami rettentő mumussá válni, aminek mindegy, hogy adottak-e a körülmények a kialakulásához vagy sem, ha vastagon akarsz szigetelni akkor ő megjelenik! Hm. ... Jót röhögtünk.
A szerencsétlen építtető meg megkérdezhetne egy általa kompetensnek ítélt szakembert, ahelyett, hogy jól kiszúr magával!
Nézd meg a kéményed belsejét, hogy mi van benne! ... Ezen túl: ha kényszer - gépi - szellőzést raksz rá, akkor is gondoskodni kell a megfelelő kondenzcsapdáról (meleg levegő kikerül a hideg kéménybe/elszívóba és pára kicsapódik). Önmagában meg nem hiszem, hogy elégséges lenne a "kémény hatás" a megfelelő szellőzéshez!
Nem írta, h lopott, cask azt, h jó áron van! Én simán megvenném, engem nem érdekel mi honnan van, ha olcsóbb ugyanaz. Nem vagyok a pénzem ellensége. :)
