A hővisszanyerős szellőztetés egy lebutított, kissé átértelmezett házi megoldását találtad fel:) Mondjuk az eredeti rendszer előnye, hogy a nedvességet is kicsapatja, és friss levegőt is juttat a lakásba.
Nem a zaj erősségére gondoltam, hanem, hogy a "hangmagassága" változik-e vagy (pl autónál ha felpörög a motor, akkor nem csak az erőssége változik a zajnak, de magasabbra tolódnak a frekvencia összetevői)
Azt hittem, hogy az egész cső végig van szivacsozva, azért gondoltam, hogy fogja a légáramlást...
Ebben az esetben majdnem biztos, hogy a cső sajátfrekvenciáin felerősödik a zaj amit a ventillátor által megmozgatott levegő kelt (mint amikor belebeszélünk egy csőbe és a végén olyan furcsán jön ki a hang), plusz elképzelhető, hogy a kijáratnál keletkező örvények is zajt okoznak.
Kísérletezni kell mit lehet a végére tenni a jó eredmény érdekében.
Nem árt úgy megcsinálni, hogy átmérőben és geometriáját tekintve a méretei a cső méreteivel ne álljanak egész számú arányban. (pl ha a cső belső átmérője 20 centi, akkor lehet tenni a végére valami olyan szerkezetet, amiben nem fordul elő 10, 20 vagy 40 centis átmérő vagy szemköztes párhuzamos oldaltávolság). A cső hosszaknak a saját frekvenciái 50 és 40 Hz környékére eshetnek meg ezeknek a felharmonikusaira, gondolom olyan hangelnyelő alkalmatosság célszerű, ami ezeket a frekvenciákat jól elnyeli.
Nyilván nem tudom hol jön ki a levegő, de természetesen ahhoz is kell igazítani a formát.
Nyilván függ a fordulat számtól merthogy ha nő a fordulat nő a szállított légmennyiség is tehát jobban hallani a zajt. Nem mondok zúgást mert nem konkrét motor hang amit lehet hallani hanem az áramlásé. A szívó ág mindössze 1m ha van. Ebben a csőben van a palástra ragasztva a szivacs és kb annyira zajos mint a szobákhoz csatlakozó 3 ill 4m es csövek. A szobák csöveinél csaka könyökben ( 90 fok)van szivacs ahol lefordul az anemosztáthoz. Valamint még mindkét szobába bejövő csőben van egy durvább szűrő paplan am a port fogja fel. Nem mondom, hogy nem csökkent a zaj mikor a könyökbe betettem a szivacsot de nem jelentősen. Még kipróbálom, hogy csinálok 3db félköríves törést bele. A csövek alatt 5cm közetgyapot van hogy ne érjen a födém saralásához de nincs fixen lecsavarozva sehol ( kivéve a plafonon de ott is purhab van körbefújva). Lehet hogy segítene ha 2-3 helyen lehúzatnám a gerendákhoz?
Hát, kész válaszom nincs. Esetleg nem egy magasságban, vagy vízsintesen elhúzva elhelyezni, ha kívül szigetelt a ház akkor csak a szigetelést kivágni pontosan, és falon kívüli aljzatot, vagy kapcsolót tenni, az se áll ki nagyon a síkból. Dobozmaróval csak a szükséges mélységig bemenni a falba, hogy maradjon pár légkamra a téglában, ilyenek.
ha már itt tartunk, én is zívok a külső belső aljzatokkal, szigtelt a haz, és van 4 db olyan vagy kapcsoló vagy alljzat ami szembe van, a műanyag csövet befujtam purhabbal, de meg igy is hidegek a belső konnektorok.
Még ha a motor zaja esetleg nem is játszik szerepet a zajban, akkor is lehet fordulatszámfüggő, mert a ventilátor által keltett örvények és a levegő áramlási sebessége is függ a fordulatszámtól.
Ha a fordulatszámtól független a zúgás frekvenciaspektruma, akkor szerencsés a helyzet.
A cső hosszának rezonanciafrekvenciái megjelenhetnek ebben az esetben, azokat kell jó eséllyel elsősorban elnyeletni.
Mennyire függ a zaj frekvenciája a fordulatszámtól?
A szivacsozás kb mennyire hozott jelentős javulást?
Szerény véleményem szerint nem a motort hallom ,hanem a levegő áramlását a csőben. A légszállítással nincs gond így is 5v ra van visszavéve a táp a 12 ről és így is elég. Kipróbáltam már azt a megoldást amit mekk mond az éles törésekkel. Betettem két fél körív szivacsot az egyiket alulra a másikat felülre sajnos egymástól nem nagy távolságra ( nem volt kedvem felmenni a padlásra). Nem vettem észre túl nagy áramlás csökkenést bár túl nagy zaj csökkenést se :D . Csinálok pár stabilabb "törést" a csőbe és kipróbálom mjad úgy is.
Lehet, de az meg biztos, hogy az én élettartamom növeltem meg egy zajforrás meleg ágba való űzésével és nem a lakásba helyezéssel. Már így is a börönd az ajtó előtt volt párszor mikor beporoltam a szobákba :) .
"Csak érdekességképpen: a bejárati ajtónál a külső falon is van villanykapcsoló, mely belülről van bekábelezve. Látszik,hogy a kábel védőcsövén bejövő hideg mennyire hűti a belső oldalt."
Biztos ez is benne van, de vedd hozzá, hogy mindkét oldalról meg van vésve a falad (ha kint nem falon kívüli kapcsoló van), ami blokktégla esetén a hőszigetelő kamrák 30-40%-át is áttörhette. Helyette kapott gipszet, meg nem túl jó hőszigetelő szerelvényeket. Ha esetleg szigetelt a fal, akkor nyilván a szigetelés is odavan.
Ha jól megnézed a part2 képeit látsz a csövek végén egy fekete csíkot. No az autógumi belső és pont ezért tettem be hogy ezt elkerüljem, tehát két csővég nem érintkezik csak a gumin keresztül. Igen ezt a derékszögű törést igyekeztem második lépésben megoldani. Kivágtam ebből a szivacsból egy félkört és ráragasztottam egy ív csőre de elszúrtam mert nem egy egész csőrészre tettem rá hanem egy félre és az nem maradt a helyén :) . Szval kivitelezés alatt áll a dolog.
"Amin még javítanom kell az az elektronika ( tágabb hőm, határok közötti fordulat szám szabályozás) és a hang csillapítása"
A hang csillapítása engem is érdekel, miként valósítható meg.
A tojásszivacs nem fogja meg jelentősen a ventilátor által keltett levegőáramlást?
Érdekes lenne kipróbálni nem javítana-e valamit, ha a csőben legfeljebb csak itt ott szabálytalanul elosztva lenne egy-egy darab ilyen szivacs a rezonancia megtörésére és a kimeneti nyílásnál valami a legnagyobb hangnyomású komponensekre hangolt elnyelő/levegőelosztó dobozt telepíteni nagyobb áramlási keresztmetszettel. Ekkor ugyanakkora légszállításhoz a kisebb veszteség miatt kisebb ventilátor teljesítmény, fordulat és kisebb induló hangnyomás tartozna. A hatékony csillapítás szempontjából a frekvenciaeloszlás ismerete szerintem kulcsfontosságú, ezt jó lenne kb bemérni.
Az a baj ezekkel az infra képekkel, hogy nem tudjuk mit is látunk valójában. A kék és piros között lehet 0.1 de 10fok különbség is a beállításoktól függően. Kellene egy szín-hőmérséklet skála.
A ventilátor élettartama pedig valószínűleg a többszöröse lenne, ha nem a forró levegőt szívná, hanem a hideg levegőt tolná (pl a kandalló alatt). A csapágyak nagyon érzékenyek a környezeti hőmérsékletre.
Persze lehet, hogy az alsó befúvás annyira megbonyolítaná az egész rendszer kialakítását, hogy a gyakoribb ventilátor-meghibásodás javítása/cseréje még így is olcsóbb :)
"a kábel védőcsövén bejövő hideg mennyire hűti a belső oldalt"
Az a hideg túlnyomórészt feltehetően nem a villanydrót hővezetése, hanem a csövön át bejövő hideg levegő miatt van. Egyszerűen tömd be a csövet a vezeték mellett valamivel (mindegy, hogy kívül vagy belül, ahol jobban odaférsz).
Csak érdekességképpen: a bejárati ajtónál a külső falon is van villanykapcsoló, mely belülről van bekábelezve. Látszik,hogy a kábel védőcsövén bejövő hideg mennyire hűti a belső oldalt.
Én így vittem át a meleg levegőt a szomszédos konyhába egy 25cm átmérőjű spirálkorcolt acél csővel:
Nyilván jobb lett volna a kand.építés előtt a 40cm vastag falba egy lyukat vágni a kand.test mögött (és kibélelni ytonggal a széleit, hogy a tartófalban ne okozzon hőtágulást), de ezzel elkéstem és csak a használat során derült ki, hogy a nappaliban tök meleg van, a szomszédos konyhában ugyanakkor megfagyunk. Maradt a csövezés.
A konyhai födémet ennyire felmelegíti.
A konyha felső része ennyire bemelegszik:
A konyhával egy légtérben lévő lépcsőnél megy fel a meleg az emeletre, ahol a szobákban kb 20 fok van, a fürdőszobában kb 21. Ez utóbbi ajtaja felett a mennyezet közelében vágtam egy kb 20cmx30cm nyílást, hogy jobban bemenjen a meleg.
Ha már az első tetszett akkor kiegészítem a kimaradt dolgokkal amit szerettem volna beleírni de valahogy csak kimaradt.
A csövezésről csak a terv volt látható így íme pár kép az elkészült műről.
Azért esett a 200 as pvc csőre a választás ( mert ingyen volt :) ) mert a sörkolis oldalon már sokaknak okozott problémát az erre a célra használható aluflex hangcsillapított cső. Ugyani hiába van jól körbeszigetelve csak lehül vmennyire és amikor megindul a meleg levegő abből kicsapódik a pára és bepenészedett. Itt ugyan még meg kell oldanom, hogy az én fülemnek így még zajos, de a kezdethez képest már sikerült nemi halkulást elérnem hangszigetelő szivaccsal.
A motorról már írtam így erről csak a képet teszem fel.
A motort egy számítógépp táp lát el villannyal amit az elektronika kapcsol kb 2 fokkal hamarabb mielőtt a motorra engedné az áramot így az nem jár üresben csak mikor szükség van rá. Fillérekből üzemeltethető a rendszer főleg úgy, hogy nem is a 12 voltos ágról megy hanem az 5 voltosról mert ez is elég a kellő fordulatszámhoz.
Igyekeztem a fémet mindenhonnan kihagyni mert ugye ezen csapódik ki a pára a leghamarabb.
Az elkészült dobozokat cellulózzal és közetgyapottal szigeteltem úgy cirka 20cm vastagon minden irányból.
Ha valakiben felmerült volna a kérdés, hogy miért vittem az egészet fel a padlásra :
-két főfalat kellett volna átfúrnom hogy bejussak a szobákba amit nem volt sem kedvem megcsinálni sem szerszámom hozzá.
-Nem szerettem volna egy 200 as csövet körbe dobozolni a mennyezeten mert sztem elég trén néz ki.
-Elméletem szerint halkabb ha nem a lakrészben van a ventilátor.
Tapasztalataom a rendszerrel, hogy így hogy nem tettem be visszacsapó szelepeket amik lezárnák a csövezést a benti légtértől így sem hűl vissza jelentősen a fenti levegő. Az elektronika indulása után a kifújt levegő 35-45 fok környékén mozog mindkét szobában. Tehát mind a légáram mind a hömérséklet egyenletesen jut a két csőbe.
Amin még javítanom kell az az elektronika ( tágabb hőm, határok közötti fordulat szám szabályozás) és a hang csillapítása. Ezt leszámítva elégedett vagyok a végeredménnyel főleg ha hozzá vezsem, hogy sacc 30-35 ezerből hoztam ki.
"A kürtő építésekor próbáltam keresni vmi ökölszabályt, hogy mi mennyire szűkűljön vagy mekkora legyen, de nem találtam sehol semmi konkrét adatot."
Tessék egy lehetséges ökölszabály: leghatékonyabb hűtő áramlat az, amit nem fékez semmi a világon, tehát amikor nincs a kandallónak semmilyen burkolata (=csupaszon áll négy vas lábon). Ehhez képest bármilyen burkolat csak rosszabb lehet.
Egy burkolat csak akkor javít a hőleadáson (a csupasz kályhához képest), amikor a melegedő levegő "kényszerpályája" miatt van szükség rá, tehát mondjuk amikor alulról egy ventilátorral turbózzuk a légáramlást, akkor nem árt, ha ez a légáram nem szakad le a hőleadó felületről (lásd pl egyes repülőgép motorok légterelő burkolata ;)
"A betét ytong lábakra keresztbe fektetett szögvason fekszik így azt teljesen körbe tudja járni a levegő és bő 10 cm van kétoldalt,"
A 10 centi már egészen jó. A legtöbb díszburkolatnál sajnos ennél sokkal kisebb rést hagynak, a szűkület miatt baromi lassú levegő akár 150 fok fölé is fel tud melegedni, aztán olvad/görbül/konyul/barnul minden odafent :) A 10 centis résed mellett hatalmas mennyiségű, ezért viszonylag alacsony hőmérsékletű levegő hordja el a hőt a kályháról, így egész biztosan nem fog megbarnulni a tapéta a plafonon.
"hátul meg ha alulról bemászom akkor feltudok ülni"
Ez majd akkor lesz hasznos, amikor jönnek a zsandárok érted :)
"Úgy jártam, hogy a fűtőrácson kiáramló levegő leolvasztotta a mennyezeti műanyag dekort. ..acca 50..60 cm-ről. Vajon mennyi lehetett a hőfoka?"
Ha polisztirol, akkor elvileg 80-100 fok körül már olvadozik, ennyi legalább.
Ha a füstgáz sem volt ennél sokkal melegebb, akkor az már elég hatékonynak mondható megoldás.
Az utólagos hőelvonás akkor igazán jó, ha a kémény fűtött teret elhagyó részébe nem enged több hőt, mint ami a hosszútávú biztonságos működéséhez és a huzathoz szükséges. A begyújtás környéki és a teljes terheléses állapot eléggé eltérő mértékű füsthő elvonást igényel, ha a hatásfokot szem előtt tartjuk.
Ezt én végül többutas megoldással tudtam kezelni viszonylag elfogadható eredménnyel, de bizonyára vannak jobb megoldások is.
sosem ugyanolyan fa kerül a kandallba, nem mindig ugy fúj a szél, nincs olyan hideg stb..
figyelni kell és kész.
felölről jobb gyujtani általában, lehet kapni gyujtóskockát. (szerintem a 7végi sultkrumpli alatt lévó sylvia kéztörlőtől nincs jobb., és nézni kell a lángokat, és adzsusztálni ha kell.
"..ez a kürtő felett van ahol mértem 70 fokot is a kiáramló levegőnek)."
Úgy jártam, hogy a fűtőrácson kiáramló levegő leolvasztotta a mennyezeti műanyag dekort. ..acca 50..60 cm-ről. Vajon mennyi lehetett a hőfoka? Csak egyszerű 180-as füstcsövem van ...igaz kb 2,4 m.
"..hogyan kell jól begyújtani, levegőt szabályozni?.."
Így csinálom:
...ha nem kell intenzíven fűtenem: jól megrakom a tűzteret vastag fával /15..25 cm átmérőjű/ majd a tetejére vékony fából egy fészek...alá egy begyújtós darabka, a vékony fa tetejére pár drb vastagabb hasáb...és egy égő gyufa..)))
...ha intenzíven fűtök.....a vastag fa alá a vékony gyújtós ..és máris melegszem..!
A levegő...:
Míg nincs parázságy, alul nyitott, pillangó nyitott. Ha már intenzív az égés /és elég a kevesebb hő is/ zárom a hamurács alatti huzatszabályzót, teljesen..és a pillangót is! Így csak az ablakmosó /másodlagos/ levegő táplálja a tüzet....8..10 óra múlva újból rakom rá, pár perc múlva már vígan ég..!...és a szörnyecske Supra Astra2.
Az eredeti mesterségem repülő mérnök így az ott szerzett aerodinamikát próbáltam meg itt is alkalmazni. A kürtő építésekor próbáltam keresni vmi ökölszabályt, hogy mi mennyire szűkűljön vagy mekkora legyen, de nem találtam sehol semmi konkrét adatot. Így úgy okoskodtam, hogy ha a kandalló alatt van egy x keresztmettszetem ahol beszívja a levegőt majd az a betét körül kibővül akkor a kürtő tetejét újra szűkítem ott majd gyorsul az áramlás és csak úgy fütyül ki a meleg. Az igazat megvallva nem tévedtem, mert egy tekercs kéztörlővel próbáltam ki és azt nem hogy beszívta alul de még fefelé is megindult volna ha több lapot engedek neki. Ettől függetlenül ventilátor nélkül a meleg megrekedt a plafonon.
Ebből kiderül, hogy alul is termertes lyuk van, de ha az első képet figyelmesen megnézed ott látszik is.
A betét ytong lábakra keresztbe fektetett szögvason fekszik így azt teljesen körbe tudja járni a levegő és bő 10 cm van kétoldalt, hátul meg ha alulról bemászom akkor feltudok ülni sőtt pár cm híján fel is tudnék állni.
Ennek igazán örülök. Az volt a célom, hogy segítsek vele. Vissza olvasva kimaradt egy csomó dolog ami mikor fejben írtam még megvolt. :). A kürtőben egy 2cm vastag alukasírozott kőzetgyapot paplan van aminek a szélei alu ragasztószalaggal körbe van ragasztva, hogy a gyapot ne szálljon a levegőben. Ezt azért építettem be mert a kürtő részben ( két oldalt) ytong ból az előlap pedig sima gipszkartonból áll. Ezeket megvédendő tettem fel és félelmetes, hogy ez a 2 centi kőzetgyapot menniyre hatékony. Kezdetben az egész belsőrész bevolt vonva, de ahogy haladtam a fórum olvasással Mekk Elek meggyőzött( tudtán kívül) hogy buta dolog a kisméretű téglát kivenni a hőtároló közegből. Évente többször ellenőriztem ( fűtés szezon alatt persze) és nem vettem észre, hogy a hő ártana a csemperagasztónak amivel fugáztam.
Látom, hogy a hőtükörrel kibélelt kürtő tetején hagytál egy hatalmas nagy lyukat a a mennyezet felé a távozó meleg levegőnek, ezért külön dicséret jár neked, a legtöbben csak röhejesen kicsi(ráadásul különféle díszes rácsokkal lefojtott) lyukacskákat csinálnak oda, majd csodálkoznak hogy a hő nagy része a kéményen át meglép a házból.
Remélem a kandalló alján is egy hasonlóan nagy lyuk van (a képen nem látszik az alja), hogy ott ugyanannyi levegő be tudjon áramolni, sőt a tűztér körül is van mindenütt legalább 10 centi légrés.
még egy tapasztalt kályhásnak is rendkívül tanulságos a beszámolód! azthiszem ez az egyik legjobb saját tapasztalaokon alapuló leírás amit olvastam. Köszönjük szépen! látok valami hőtükrös cuccot a kürtőben, az mi?
Már rég jártam itt, de még annó mikor a kandallóm építettem kérdezősködtem ( kb. 4-5 éve) és akkor nem nagyon találtam leírva tapasztalatokat sima légfűtéses kandallóról. Az utóbbi 7-8 ezer hozzászólást ugyan nem olvastam el mert egy ideje nem volt időm olvasgatni de annó kétszer elolvastam ezt a topicot. Mindenesetre akkor eldöntöttem, hogy ha beválnak a fejlesztgetéseim leírom ide hátha segít vkinek. Szóval, hogy az elején kezdjem kb 5 éve építettem meg a kandallót ami akkor még egy sima tűztérbetétből és füstcsőből állt, ezt építettem körbe kisméretű téglával ami a lebontott felesleges kéményeimből jött ki.
Hogy érthető legyen a későbbi fejlesztések miértje beillesztem a házam alaprajzát is .
Ekkor már a ház körbe volt szigetelve 9cm nikecellel, nyílászárók új műanyag jól szigetelőek voltak, de a födém az eredeti saralt alul felül a kettő közt gerenda vastag légrés(később ez is szigetelve lett cellulózzal ). A keret szegényes volt így nem tudtam modern hosszú égésű betétet venni de kezdetnek ez is megfelelt. Az eredmény jó volt mert ég és föld volt a gázhoz képest szépen befűtötte a nappali étkező konyha és folyosó részt. Ám a két szomszédos gyerekszobába nem ment be a meleg. Az ajtóban állva mintha egy hő függöny lett volna a nappaliban volt 24-25 fok benn meg 22. ovábbi gondom volt hogy ha felálltam egy székre a plafonnál volt 30+ fok míg mell magasságban 24-26 fok . Még ezen a télen felszereltem egy fordítható forgás irányú mennyezeti ventilátort. Nahh ez már egész jó volt, 1 perrc alatt felkeverte a fennrekedt meleg levegőt és a két szobában is emelkedett a hőfok. A Következő nyáron készítettem egy hődobot a betétre mert ugyan mérni nem tudtam a füstgázt, de akkor már egész kiokosodtam itt a fórumon és mivel ez nem egy high tech betét így gondoltam egy próbát megér.
Következő télen miután kifüstöltem az egész családot és egyben teszteltem a füstérzékelőt leszereltem a dobot és lecsiszoltam ezt a szép festéket ( némi technológiai bakit vétettem ha vkit érdekel elmesélem majd ). Ezután már patentül végezte a dolgát. Kátrány, korom lerakódás gyakorlatilag minimális a kéményemben sem vettem észre változást így maradt azóta is. A hőfok is emelkedett és a fát is csökkentenem kellett mert durván túlfűtöttem a nappalit a régi adag fával. Mivel a két szobában még mindig lehetett volna melegebb a nappaliban meg hidegebb így elhatároztam elcsövezem a meleget a két szobába.
A további terv egy sörkoli lesz még ugyanerre a csőrendszerre, de ez most nem lényeg csak a kép érthetősége miatt írom tekintve hogy az látszik még pluszban. Mivel pénzem nem volt drága, nagy hőt is elviselő ventilátorra így amellett döntöttem, hogy nem közvetlenül a kandallóról veszem le a meleg levegőt csak a plafonon nyitok egy elszívót.
A két szobába került 1-1 állítható anemosztát amivel a levegő mennyiségét is tudom szabályozni .
A motor pedig egy mezei ford fűtő ventilátor amin 2db mókuskerék fújja be a levegőt a két független csőbe onnan a szobákba. Ez már jól bevált a sörkoliknál és itt is szépen teljesít. Tudja a kellő nyomást és levegő mennyiséget. Sőtt még többet is. Egy elektronika szabályozza a fordulatszámot hőm függvényében és a bekapcsolás is ezen az elektronikán keresztül valósul meg. A motor kb 40 fok körül kapcsol be ( ne felejtsük el hogy ez a kürtő felett van ahol mértem 70 fokot is a kiáramló levegőnek) Ekkor a nappaliban kb 22 fok van. A várt eredmény ismét érkezett így elértem, hogy a nappaliban 24 fok van míg a 2 gyerekszobában 23 fok. Aki berzenkedne az így is magas hőfokon hát tegye, nekünk ez a komfortos, szeretjük a meleget :D . Egy szuszra azt hiszem ennyi. Elnézést, hogy kicsit hosszúra eresztettem. Ha vmit kihagytam kérdezzetek bátran.
Pár hozzászólással lejjebb előkerült a jó tüzelő emberke és a jó tűzifa témája.
Én nem vagyok jó tüzelő. Nem értek hozzá, sosem csináltam. De most van egy épített kandallónk (asszony kívánságára), amit néha-néha begyújtanánk (hétvégéken, ill. olyankor, amikor egész délután-este otthon vagyunk). Amúgy kondenzációs gázkazánnal és radiátorokkal fűtjük a házat.
Hogyan kell JÓL begyújtani?
Infók, melyek fontosak lehetnek a válaszhoz: keményfa brikett a tüzelőanyag; ellenőrzött, jó huzatú a kémény; a CO érzékelőt a napokban szerelik fel; a begyújtáshoz valamivel átitatott, rózsaszínű anyagot ajánlottak; a kandallón van fent egy pillangószelep (talán ez a neve), amivel állítólag a kimenő levegőt lehet szabályozni;és van egy szabályozási lehetőség a hamutálcánál, annak a kihúzásával.
Ahány ismerősömet kérdeztem (kandalló tulajdonosokat), mindegyikük másképpen gyújt be: másképpen rakja meg a tűzteret, másképpen szabályozza a bemenő és kimenő levegőt.
Ezért kérdezem tőletek, hozzáértőktől: hogyan kell jól begyújtani, levegőt szabályozni?
A 33 KW gondolom névleges. Szvsz jó ha 55-60%-t tud. Amennyire nézem ez minden tüzelőberendezéssel így van. Én egy Totya 28 kw-hoz hasonlítom magamban a teljesítményét, olyanom van, nem vészes pakolni. -10 ben mondjuk napi 3-4 alkalom. De ez a háztól, meg a belső hőmérséklettől jobban függ szerintem.
Ha főfűtésnek szánod, akkor a hosszú égésidejű, nagyon jól szabályozható (folytonégő) tűztereknek nincs alternatívájuk. Hogy aztán ez gravitációsan, konvekciós burkolattal esetleg ventilátorral vagy más megoldással lesz szétosztva a házban, az elrendezés és komfort igény (és persze költségvetés) kérdése.
Fentieken túl tisztázni kell még a kéményt és a légellátást.
Pont azért kellene kiépíteni a "rendszert", hogy a későbbiekben kényelmes és szabályozható legyen, ne azon kelljen mérgelődnie, hogy 1 szobában szauna van a többiben meg jégbarlang. 1x kell normálisan megcsinálni, nem pedig mindig faragni, átalakítani, persze ez mindig elszántság és anyagiak kérdése.
"..Ez kb. egy 70 m2 -es alapterületű ház ? Ha igen, akkor egy fűtőberendezés kevés ide.."
...még sok is! 75m2 úgy befűtöm az astra kandallómmal /mint írtam acca 220m3/ hogy a nappalit már hűteni kell.
Most pl 10:35 óra 150 m2 fűtök sok-sok ablakkal /7 drb/ és 3 az udvarra nyiló ajtóval---közepes házszigetelésnél /belső 2cm hungarocell..))))
A nappalim legtávolabbi sarkában 20°C, a hálószobákban 19 °C, az ebédlő legtávolabbi sarkában /3 nyitott ajtón van fűtve..)) 17°C. Tehát csak egy jó kandalló kell..))
Ja kérem egy kihűlt házat nem egyszerű felfűteni ! Kell minimum 3 - 4 nap a 'feltornásztatáshoz' és kell megfelelő hőteljesítmény . Ilyenkor a használaton kívüli hősugárzókat, sőt még a villanyrezsót is szolgálatba kell állítani ( de a hálózat azért nehogy leégjen )
Tehát a 4x 4 -es szoba az 3 db. vagy csak kettő ? Nem egyértelmű.
Ez kb. egy 70 m2 -es alapterületű ház ? Ha igen, akkor egy fűtőberendezés kevés ide.
Viszont kettővel már ügyes elhelyezéssel megoldható - habár olyan nem lesz mint a központi fűtéssel.
Bármelyik kandallóra (mármint az épített verziók) szerelhető egy konvekciós burkolat, ebből légtechnikai csövekkel bárhová elszállítható a meleg levegő, akár gravitációs áramlással, akár ventilátoros rásegítéssel, ezek a csövek akár külön külön is szabályozhatók, ezáltal a helységekbe több, vagy kevesebb meleg levegőt lehet befújni. A csöveket a mennyezeten szépen el lehet burkolni gipszkartonnal, egyáltalán nem zavaróak.
Ha van rá lé, akkor érdemesebb egy drágább, de jól szabályozható készüléket venni.
A "kinyitom az ajtót, és megy a fűtés" szerintem a legrosszabb verzió légfűtés esettén.
Köszönöm a sok választ igen nálam is hasonló felállás lesz ha hozzáfogunk :) Mamikám háza egész életében egy cserépkályhával fűtöttek most van a házban egy kandalló ami ahhoz elég volt ,hogy a 4*4 es szobáját bőven befűtötte ,ajtó becsuk nehogy kimenjen a meleg ezt évtizedekig :),a többi helyiségben meglehetett fagyni :).Most a nagy hidegekben elmentünk befűteni a házat kinyitottuk az ajtókat 3 fokról 6fokra tudtuk megemelni a hőmérsékletet :( Emellett van még 2 db 4*4es szoba lenne kb 3*3 as veranda és lenne majd egy fürdőszoba ...kb 2*3 a spájzból. A kandalló maradna a szobában viszont rá kellene segíteni, hogy 20fokot valahogy elérjük.
".Kandallót szeretnék vásárolni kb 12Kw teljesítményűt amivel 3 helyiséget fel lehet fűteni."
Supra astra2../vagy valami más,pl tertio/ 0°C külső hőmérsékletig akár 150 m2 is kifűtöm. -5°C alatt csak 75 m2..acca 220 m3. 1 nappali + 2 háló. Ajtó nyitva. Az már igaz a hálókban úgy 3..4 °C fokkal hidegebb van../de a nappali igy is meleg....)
A kínálat ha nem is végtelen, de jó izmos. Tehát sokféle van, nagy mennyiségben.
Inkább erről a 3 helyiségről valamit. Mekkorák, mekkora nyílászárók vannak egymás közt, azaz ajtók. ?
Az ilyen 1 db. fűtőberendezés több helyiséges fűtés csak megszorításokkal megy , de megy. Az alapelv : mindig a legnagyobb helyiségben legyen a fűtőberendezés és arról max. 2 kisebb helyiség fűthető.
Tehát ajtóknak kell egymás között lenni és nem árt ha jó szélesek, pl. kétszárnyú az ajtó.
A direkt fűtött helyiség pl. ha 20 m2, akkor a másik kettő össz max. 20 m2 lehet. De így is lesz a helyiségek között un. hőfoklépcső. Hol nagy, hol kicsi.
És az ajtókat mindig nyitva kell tartani. Az un. bezárólós/ bezárogatós egyéneknek ez nem megy.
Szegény néhai nagynéném próbálta a fizikát megerőszakolni. A 12 m2 -es kisszobáról fűtötte volna a mellette lévő kb. 22 m2 -es nagyszobát. Ráadásul úgy hogy csak 2 -4 órára volt nyitva az ajtó. Persze nem ment. 4 évente szétfűtötték a cs. kályhát, a nagyszoba mindig hideg volt, a férjével állandóan háborúztak ezen. Amíg meg nem haltak.
Volt más eset is. Ott megy egy igencsak méretes szobában egy szintén túlméretes cs. kályha. A 28 m2 és szoba erről a 4 m2 -es fürdőszobát nem merték fűteni, mondván kihűl az a nagyszoba.
Valóban ha véletlenül a 23 -24 fokos nagyszoba ajtóját kinyitották a picinke 15 fokos fürdőre, akkor az első percekben ömlött bé a hideg levegő. Na ettől lett pánik és gyorsan bécsukták az ajtót. Az hogy egyensúlyt megvárják fel se merült.
Eccer kikísérleteztem - nyitva az ajtó úgy 2 -3 óra múlva kiegyenlítődött a hőmérséklet. Azért tökéletesen nem, volt úgy 2 - fok hőfok különbség. Mondjuk a nagyszoba 21 fok a fürdő pedig 19 fok.
Sziasztok! Kellene egy kis segítség nekem! Kandallót szeretnék vásárolni kb 12Kw teljesítményűt amivel 3 helyiséget fel lehet fűteni.Lehet olyat kapni ami nem vízteres? mert fűtési rendszer nincs a házban és nincs pénzem rá beépíteni házfelújítás mellett mert drága.
Ünnepek előtt raktam át ezt a kályhát amit berobbantottak mert hamar lezárták. Mondtam, hogy ez volt a szerencséjük! Ugyanis kiderült, hogy este még ráraktak két- három hasáb fát és adtak egy kisujj-körömnyi levegőt neki, mondván így reggelig ég és reggel nem kell újragyújtani. Ami a kályha belsejében volt az botrány (sajnos több helyen találkozom ilyen botránnyal).
Nem értem hol ment ki a füst? A füstcső áthatolhatatlan fekete cseppkőbarlang!
sajnos tud. én szerintem az is csak akkor lehet ha elfogy a helység levegője vagy visszafolytott az égés. sok hírt hallottam h vegyeskazán vagy kályha... de nem mondják el soha h mitől. csak a szaros kéményellenőrzésről regélnek a hírek. arról nem hogyan kéne helyesen használni. ugyebár ha egy kályhát bagy kazánt úgy használunk h leég mejd lezárjuk (akkor már nincs semmiféle gáztermelődés) akko nincs baj, de legtöbben lefekvés előtt ráraknak meg... azt leszunnyadnak. hát igen egy vegyeskazánba nincs mi tartsa a meleget, tehát reggelig kihülhet. a cserépkályhának viszont van ami tartja (persze ha a kályhás belerakta), elméletileg a cserépkályhát nem kéne égve hagyni északára. (mindenki nézze el a helyesírási hibáimat de telefonról írni nekem így gyorsabb)
Sajnálatos tragédia valóban. Megmondom őszintén én mindig abban a hitben voltam, lehet hogy ez tévhit, hogy épített kályhával ez nem fordulhat elő. Mégpedig. Ahhoz, hogy szénmonoxid kerüljön a lakótérbe az égésterméknek be kell kerülni a lakótérbe. Márpedig a füst az füstszagú. Ellentétben a gáz elégett égéstermékével ami pedig szagtalan ha jól tudom. Nomármost, ha a füst füstszagú az ember érzi, hogy füstöl a kályha kinyitja az ablakot vagy az ajtót. Hogyan tud az előfordulni, hogy valaki egy füstös helyiségben nem nyit ablakot ? Szerintem a szén és fatüzelés nem tud szagtalan gázt termelni. Rosszul tudom ?
Azt az alapvető szabályt nem közlik, hogy egyedi szilárd fűtőberendezéseknél / cs. kályha, kandalló, vaskályha, kemence stb . / addig nem fekszünk le, amíg nem győződünk meg a tüzelés végéről .
Ilyen egyszerű.
Régen volt egy intelem : tűzre vízre vigyázzatok !!
a legnagyobb baj h nem írják le mi okozta pontosan. állandóan csak felületes infókkal bombázzák a népet. kérdezem én a hozzáértő kályhásokat: mi kell ahoz h egy cserépkályha oly mértékű szénmonoxidot termeljen ami tragédiához vezet? mert a sok buta ember egyrészt folytogatja az égést... jaj nehogy kialudjon, tegyünk még rá két hasábot és jól zárjuk le, adjunk neki csak egy gyufafejnyi levegőt h reggelig piplákoljon. azt piplákolnak ha be..sz a ge..asz.
Érdemes valóban megfontolni egy ilyen hír kapcsán, hogy mit érdemes kockáztatni és mit nem, de a barkácsolók védelmében megjegyzem naponta lehetne ilyen linkeket rakni az így üljünk autóba, így menjünk el este futni, így menjünk el diszkóba stb. kommentekkel.
Amúgy a tanulságos az volna, ha részletek is lennének majd arról milyen módon volt szabálytalanul bekötve. (Nem is biztos, hogy barkácsolt szegény. Azt írják házilag beszerelt... Lehet, hogy rosszul rakta be a hordozható cserépkályha füstcsövét például).
Nálunk érdekes módon sokkal több gond volt a kályhák huzatával mielőtt barkácsolni kezdtem, valószínűleg a szén monoxid mérgezés veszélye is nagyobb lehetett.
Amint látom a hírek nem kíméletesek a cserépkályhákkal, mert ha azzal van a gond rögtön belevésik a címbe, a sokkal gyakoribb gázkészülékes eseteknél a konvektor vagy gázkazán többnyire a hír belsejébe szorul.
Az ördög soha nem alszik, de reméljük ha figyelünk a tüzelőberendezéseinkre, nem kerülünk ilyen hírbe.
Valóban ez volna a legkorrektebb megoldás, de nem gondoltam, hogy számomra rentábilis áron lehet venni 130 mm körüli átmérőben. Most hogy keresgéltem 103 mm-est találtam 4000 Ft körül, ami tényleg elfogadható ár (sima tisztítónyíláshoz mondjuk ez éppen elég is).
Köszönöm az elismerést, azóta ráspollyal szépen el is simogattam a széleit :-)
Ha kézi erővel kéne ilyen csempébe lyukat vágni valamivel először bekarcolnám a mázat körbe, utána kezdődhetne az összetörése :-)
A tuningolt fagázégető kályha be is lett üzemelve némi rögtönzött samottozással.
A tapasztalatok biztatók, egy hibája viszont biztos van. A hitvány lemez oldalak pattognak amikor hűl. Utoljára a lemezkonvektoroknál hallottam ilyet, és nem tetszik. Nem nagyon tudom hogyan lehetne ezen segíteni.
na ez profi munka volt barátom. igen etz a fajta csempét vajszerűen viszi a fúró. öregapáink ezt megcsinálták egy pontozóval és kiskalapáccsal. mi szerintem 5 csempéből 5öt eltörnénk ezzel a módszerrel. öcsém ezzel a pontozós módszerrel "L" alakot kivágtak a hamuajtónak meg a füstcsőnek.
Ezek a képek a szerkezetről. Mint látható ez akár az előző projekt folytatásának is tekinthető. A lyukba csak akkor kerül majd tisztítóelem, ha ez a dolog valamiért zátonyra fut.
Mivel az előző képeim nyilván senkit nem hoznak lázba, valami érdekesebbel próbálok előállni.
Van egy Wamsler "kandalló"kályhám, melyből a szomszédnéni kiégette a samott nagy részét, de amúgy egész jó állapotú. A belméretei kb 25x40x60 cm. Van az alján egy hamuzóajtó és fölötte 10 cm-rel egy üveges ajtó
Azon töprengek, miként lehetne ebben egy kitűnő hatásfokú fagázégető tűzteret kialakítani?
Nem sajnálnám belőle a samottot (már ami belefér), a tűztér mérete lehet kisebb, és az eredeti rostélyhoz sem ragaszkodom. Vannak hozzá fantasztikus öntvény terelők és hőpajzsok szükség esetére.
A tűztér leköltözhetne az aljára, a felső ajtó magasságában már utóégető kamrának kéne lennie valamiképpen.
Az előmelegítős levegőellátást bizonyára meg lehetne oldani.
A tüzelőt jó lenne, ha mindkét ajtón be lehetne juttatni, kb 25 cm hosszban 3-6 cm vastagságban. A lángnyelveknek a füstcsőkimeneten már nem kéne túlnyúlniuk.
Mik az esélyeim, hogy ekkora méretben ez összejöjjön? Ötleteket szívesen fogadok.
kisflexel a legkönnyebb, de gondolom nem akarsz porolni. multifunkciós géphez is van fej ami visziba csempét. A te megoldásod a fúró vídiás fejjel. én simán fúrom tehát nem ütvefúrva, körbelukasztom (gyakran vízbemártom a fúrófejet mert eléghet) majd egy vastagabb fejjel átfúrok minden lyukacskát, mini vésővel és kalapáccsal megborogathatod.
Meg tudja valaki mondani, hogy milyen módszerrel lehet illetve érdemes viszonylag pontos lyukat vágni kész cserépkályhára a kerek tisztítónyílás fedő elemnek?
Konkrétan ami a tűztér tűztérfal közt elveszik az indul el a kémény felé és jó esetben még némi ideig a füstjáraton füstcsövön keresztül ad le némi hőt. Ennek egy része a valós termikus veszteség.
Ami a tűztérfal és a külső burkolat közt elveszik, az a szoba levegőjét melegíti légfűtéssel.
Ami kijut a külső köpenyre az sugárzással a falakat bútorokat embereket vagy vezetéses hőleadással szintén a levegőt melegíti.
Hogy melyik fűtési megoldás milyen módon adja le a hőt, az befolyásolja a hő megoszlását a fűtött térben és a hőérzet szempontjából is eltérő lehet azonos leadott teljesítmény mellett. A sugárzás útján kapott hőt melegebbnek érezzük, mint a meleg levegő által közvetítettet.
"Tehát tűztér-tűztérfal, tűztérfal-külső burkolat, külső burkolat-hőközvetítő közeg, és végül ez utóbbi, meg a szobai levegő. Végül a %-ok összeszorzódnak, és elég kis hatékonység jön ki"
A hő a részecskék mozgási energiájának megnyilvánulása vagy sugárzás formájában terjed és vezetés közben nem nagyon van vesztesége, ami az egyik oldalon bemegy az valahol ki is jön valamilyen formában többnyire szintén hőként. A fatüzelés veszteség része az, ami úgy hagyja el a fűtött teret, hogy vagy hővé sem alakul (pl elégetlen fagáz, faszéndarab), vagy hőenergiaként kimegy a kéményen, vagy esetleg olyan elhelyezésnél mint pl külső falba épített kályhánál hővezetéssel távozik, netán direkt kisugárzódik mondjuk az ablakon. Ami energia ezen kívül a fűtött térbe jut az extrém esetektől eltekintve nagyjából ugyanolyan módon távozik, mint a villamos fűtés esetén.
Olyan tehát nem nagyon jelentkezik, hogy a hő elvesszen valahol a samott téglákon belül.
A folyamatos nagy mértékű kéményhuzat lehetne egy olyan pont, ami extra veszteségeket okozhat a nyílt égésterű módok esetén a villanyhoz képest, de hacsak le nem zárod a kéményt ez fellép bizonyos mértékig ha nem is fűtesz ezekkel. Azért minden esetre ezt megvizsgálnám, hogy mi történik a kéményben, amikor fával tüzelsz de már nem ég a tűz és be van csukva a kályha
Érdekes a dolog. Ha így van akkor sem a gáz sem a fatüzelésed nem tudja azt amit elméletben tudnia kéne elvileg. Gázzal kapcsolatban nincs tapasztalatom.
Ez nálam is gyakorlati tapasztalat, de épp emiatt lett gyanús az egész fa, meg gázfűtés elmélet. Egymáshoz képest rendben vannak, de az áramhoz képest nem. Miért nem kell áramból pl. a mai, tegnapi, meg azelőtti hidegebb időben kb. 120-140 kWh naponta, ami a gáz, meg a fa mennyiségéből adódna? Miért van ugyanolyan meleg 40-45 kWh áramtól, mint 40-45 kg fától, vagy 12-15m3 gáztól? Lassan egy hete már szinte csak látványtüzeket rakok, mint tavaszal, meg ősszel, ha egyáltalán begyújtok, mégis ugyanolyan meleg van, mintha fullra fűtenék.
Nem kérhetem, hogy fűtsetek hetekig a teszt végett. Azt biztosan tudjátok, mennyi megy el naponta abból amivel éppen tüzeltek ahhoz, hogy a szokott meleget biztosítsa. Azt is bitzos tudjátok, hogy egy nap fűtéskiesés mekkora hőmérsékletcsökenést okoz a házatokban. Ezek mér jó kiinduló adatok arra, hogy nagyobb véráldozatok nélkül (áramszámla), lehessen tudni, mennyi árammal lehet ezt pótolni. Most elsejétől átállok a full áramfűtésre, hogy a szokványosan hidegnek ígérkező januárt teszteljem áramfűtésre. Ebben a hónapban ugyanis átlag 1100 kg fa megy el, illeve 360 m3 gáz.
Állítólag ugyanúgy, mint, a hőszigetelést, ezt is hőlépcsőnként kell számolni. Tehát tűztér-tűztérfal, tűztérfal-külső burkolat, külső burkolat-hőközvetítő közeg, és végül ez utóbbi, meg a szobai levegő. Végül a %-ok összeszorzódnak, és elég kis hatékonység jön ki. Az autómotorban ahol az égés történik, végbemegy a munkavégzés is, mégis kicsi a hatásfok. A szoba közepén ellenben senki sem rak tüzet, hogy minden égéshő bent maradjon és hasznosuljon a lakásban. Én most az áramfelesleg miatt kísérletezgetek, és több mint érdekesek az eredmények. Persze senkitől sem várhatom el, hogy direkt árammal fűtsön és összehasonlítsa a fogyasztást a fa, vagy gáz felhasználással.
Ősszel nemes nyárral kipróbáltam (göcsmentes fafaj). Kb 25cm átmérőig széthasította a balta. 25cm felett ékkel hasítottuk, az elhasítottat már az x27-tel vettem kezelésbe.
Szóval nem lehetetlen - mint a fotókon is látszik - de tényleg fárasztó. Viszont nagyon gyorsan megy és így sokkal szellősebben és egyszerűbben tárolható, mint kugliban.
Egyébként a magas víztartalom miatti befülledés miatt hasítottuk el méteresben.
Az a 'neha 1-1 nap' az pont nem fog megmutatni neked semmit !!
Sem a napi, sem az eves fogyasztasrol, de meg csak arrol se - mint irtad - , hogy vellannyal futve ugyan olyan hofokokat tartasz es mindenhol - falsarkok, szekreny mogott - ugyan azok a hofokok mint elotte 'kozpontival' !!
Futs es merj ilyen hidegbe vellannyal 2 hetig es majd aztan ird meg asz eredmenyeket !!
Addigra csak athulnek a korabban 'kozpontival ' mindenhol melegen tartott falak !
Foleg ha hoszigeteletlenek....
Amugy vellannyal mivel/hogyan tudsz ugyan ugy futen mint 'kozpontzival'/gazzal ? Vagy te ezt kandallohoz hasonlitod ??
Minél többet nézelődök a neten fatüzelés témájában annál inkább szembetűnő, hogy mennyi téves információ terjeng nem csak fórumokon, de különböző általában profit érdekelt honlapok fatüzeléssel kapcsolatos ismertetőiben is. Ha jót akarna magának ez az ország, kéne egy szponzor (pl állambácsi), aki megfinanszírozná egy a tényeket teljes körben megjelenítő oldal létrejöttét és befizetné a keresők első helyére....
Szerintem Fényevő nem keverte el. A 3 Kg fa megfelel 1 m3 gáznak viszonyt elméleti alapon gondolta, ami kb tényleg így van 70% hatásfoknál. A tapasztalati érték nála az 1 Kg fa megfelel 1 KWh elektromos áramnak, ami ha helyesen lett meghatározva, akkor egy gyengébb hatásfokú fatüzelést sejtet.
Nekem ez a hőerőgép téma, sőt a hőtan sem világos jelenleg sajnos, de ha fűtésnél alkalmazzuk az 1-Tc/Th képletet ahol az égési hőmérséklet Th=1000K a szobahőmérséklet pedig Tc=300 K, akkor az elméleti maximális hatásfok 1-0,3=0,7. Nem mondom, hogy ez helyes alkalmazása a képletnek, de nekem ez jön ki belőle.
Felhívom azonban figyelmedet, hogy az 1 Kg fa égéséből nyerhető kb 4 Kwh fűtőérték az egy mérési adat, amit tudtommal a fűtéshez hasonló helyzetben mérnek. A fa az égés kezdetekor kb szobahőmérsékletű, és a füst is kb szobahőmérsékletre hűl le. Ez az adat nem a fa égéséből kinyerhető teljes hőenergia, csak az, amit fűtési célra hasznosítani lehet normál körülmények közt. Az én értelmezésemben részben valami ilyesmi lehet az általad vázolt korlát és a fűtéstechnikában használatos hatásfokok közti ellentmondás egyik oka. Másrészt, a fűtésnél nem kell hasznos mechanikai munkát végeztetni, hanem a teljes felszabaduló hőtöbblet hasznossá tehető, ha sikerül a fűtött térben tartani.
Ezért van az, hogy ha tökéletesen sikerül elégetni a fát és a fűtött térből szobahőmérsékletre visszahűteni a füstgázt, akkor elvileg 100% hatásfok is elérhető a fa fűtőértékéhez viszonyítva. Ez persze messze nem a fa teljes energiája, mert az mint tudjuk emszercénégyzet :-)
Minél tökéletesebb égés és minél hatékonyabb füstgázhő visszanyerés
Ez a két tényező tudja a tüzelési hatásfokot a 100% irányába húzni
Minél jobb hőszigetelés és minél hatékonyabb hővisszanyerő szellőztető
Ez a kettő pedig azt biztosítja, hogy a fűtéssel a lehető legkevesebb energiát kelljen előállítani.
Nem érdemes szűkíteni. Szűkítve a teljesítmény is kisebb lesz. Hogy a házadhoz mi elég, ahhoz tudni kéne a belmagasságon túl a falak szigetelését, nyílászárók minőségét is.
Valamit nagyon elkevertél. A gáz átlagos fűtőértéke 34 Mj/m3. Ha 3 kg fával tudsz kiváltani 1m3 gázt. akkor annak a kandallónak a hatásfoka 70% körül van, ami egy Temporisra nézve reális is lehet.
Szia, a képen éppen "begyújtom" a keményfa tégla brikettet, majd majdnem teljesen elzárom a primer levegőt és csak parázslik, izzik vagy 1,5-2 órát utána.
Nincs hosszabb kályhacsövem, egy 13cm-es levágott darabot leszámítva pont méretre lett szabva a vastagfalú cső, ami a kandalló tetejétől még kb. 150 cm-t megy felfelé, majd egy 90-es könyökkel és a végén egy 25-ös pillangószelepes csődarabbal csatlakozik a kéménybe. (120-as cső)
A kémény sem egy mai darab de át lett nézetve, meg lett emelve pár sorral és szerintem bőven elegendő a huzata, a levegő utánpótlást meg egy szintén 120-as "furat" biztosítja az épületben belülről neki, hogy ne legyen gond a műanyag nyílászárókkal...
Max. a pillangószeleppel meg a primer levegő adagolójával tudok szabályozni.
(a brikett izzási fázisánál meg nem számítok sok füstre...)
Valahonnan szerzek majd jó száraz fát ha elfogy a brikett és ki fogom próbálni ezt a fehér füstöt... :)
Nekem az a gyanúm a tapasztalat alapján, hogy a tüzelőberendezések hatásfoka hasonlóan a hőerőgépekhez csak 25-30% , esetleg kevéssel ez feletti. Ha itt is igaz az 1-Tc/Th tétel, akkor érthető, de mindenkire igaz, és csak ámítjuk magunkat, hogy magas hatásfokkal nyerjük ki az energiát a tüzelőből. Ettől persze még vidáman tüzelek, márcsak a feeling miatt is, de tényként csak akkor merek kezelni valamit, ha mások is hasonló eredményre jutnak, így fontos lenne, hogy legalább 2-3 kísérletező kedvű egyén leírja a tapasztalatát.
Most egy pillanatra bevallom elszégyenkeztem, mert nálam mindig fehér füst jön a kéményen (mint a pápaválasztásnál:-)), de aztán rájöttem, hogy a láthatatlan, vibráló füst az feltehetőleg elég meleg, hogy a párát is láthatatlanul küldje ki.
Ha megoldható megpróbálnád, hogy hosszabb füstcsővel le tudod-e úgy hűteni a gázokat, hogy esetleg fehéredjen a vibráló levegő?
Megnyugtatnál, hogy az elképzelésem megállja a helyét, és még takarékoskodhatnál is a fával :-)
Annyi még, hogy ha ez egy önálló kandalló, akkor annyira nem nagy a kockázat, mert ha kiderül, hogy nem válik be könnyen túl lehet adni rajta.
A kémény itt kulcskérdés, ha nem jó, akkor egy új kéményt mindenképpen kell rakni és a kandallót nyugodtan ki lehet próbálni. Ha viszont a kémény jó, akkor érdemes elgondolkodni érdemes-e egy talán némileg túlméretezett teljesítményű megoldás kedvéért vállalni a költséges átépítést.
"A kályha jobb hatásfokkal működik, csak a problémánk az vele, hogy össze-vissza vagyunk otthon igazából 4-től este 10 körülig kéne csak normál fűtés. Ehhez felesleges egy kályha illetve probléma is lenne, hogy nem melegszik azonnal."
Érdemes utánaolvasni a dolgoknak, mert vannak általánosan elterjedt elképzelések, melyek nem teljesen állják meg a helyüket. Az ügyesen telepített jó hatásfokú kandalló sem rossz megoldás, esetenként jobb is mint egy nagyobb tömegű kályha, de azért nem szabad elhamarkodni a döntést kizárólag ismerősök elmondására alapozva, mert nagyon sokan elégedettek a fűtésükkel, miközben egyáltalán nem hatékony, esetleg nem is olyan kényelmes, csak mert nincs mihez viszonyítaniuk...
Attól, hogy nem vagytok otthon nem probléma ha egy kályha szépen tartja a meleget, mert legalább nem hidegbe értek haza (vagy hidegre ébredtek fel), miközben a folyamatos meleg esetleg még kevesebb fából is valósul meg, mint az erősen ingadozó hőmérsékletet biztosító megoldás. Nem a nagyobb tömegű kályhák mellett kardoskodok, csak nem érdemes élből elvetni azokat sem mindössze szóbeszéd alapján.
A legfontosabb dolog az, hogy érdemes mindenképpen alaposan körüljárni a kérdést, felmérni az egyes helyiségek hőigényét is és valami jó hatásfokú hosszú távon is kifizetődő megoldást választani. Amikor az ember az elején van a beruházásnak még meg lehet ezt tenni, de később már kényszerpályára kerülhet az egész és lehet futni a jó megoldás után mindenféle kényelmetlenség és extra költség árán, vagy csendben minden évben bepakolni a jó megoldás esetén szükséges tüzelő másfél-kétszeresét a tűztérbe, úgy, hogy közben az egyik helyiségben meg lehet sülni a másikban meg nincs elég meleg.
Csak azért mondom ezt, mert mi is ötletelős módon álltunk neki anno, műszaki szempontból elégtelen tervezési fázissal, olyan mesterrel aki néhány hibától eltekintve megépítette normálisan a kályhákat, de nem állt az elméleti tudás csúcsán, és igazából egyik kályhát sem sikerült megfelelően belőni, hogy a hőeloszlás olyan legyen a házban, mint szerettük volna.
Egyébként példaképpen itt egy kandallóbetét 130 mm füstcsővel:
Adatai alapján ez egy közepes hatásfokú olcsóbb szerkezet, de ezek szerint léteznek ilyenek. A teljesítménye egy ilyennek is elég napi pár órában üzemeltetve névleges teljesítményen a 75 nm kifűtésére, ha nem túl nagyok a ház veszteségei. 10 óra alatt 30 Kg fát (900 Ft) lehet benne elégetni kb 90 KWh fűtési energiát elvéve, (ez a beépítéstől is nagyban függ).
Kandallóbetétből, ha mégis az a szimpatikus valószínűleg érdemes ennél jobbat venni, de nem feltétlenül nagyobbat.
A kályha jobb hatásfokkal működik, csak a problémánk az vele, hogy össze-vissza vagyunk otthon igazából 4-től este 10 körülig kéne csak normál fűtés. Ehhez felesleges egy kályha illetve probléma is lenne, hogy nem melegszik azonnal. Ezért gondoltunk kandallóra és akkor már csempekandallóra. Ismerőseink közül többeknek bejött ez a megoldás.
Ez egyébként egy 14 kw-os csempekandalló, katalógusban nem találtam, úgyhogy nem tudok róla többet elmondani.
Egy jobb és biztonságosabb kémény az sosem hátrány, viszont fel kell készülni, hogy sokba kerül. Valószínűleg lényegesen több pénzbe, mint a megtakarítás a kandalló kedvező árán.
Ha egy készülék nagyon a névleges teljesítménye alatt működik általában romlik a hatásfoka, meg egyébként is nagyban függ a kandallókályhától a beépítésétől és a tüzeléstől is, hogy egyáltalán milyen hatásfokot lehet kihozni belőle.
Épp az imént tárgyaltuk Fényevővel, hogy a kandallója lényegében olyan hatásfokkal dolgozik, hogy villannyal is fűthetne akár annyi pénzből.
Nálam cserépkályha van kettő is 14 cm-es régi kéményekkel (ráadásul sokáig gázkonvektorok voltak beléjük kötve). Egyelőre semmi gond nincs velük. Az ember sokszor gondolja, hogy a régi dolog biztosan rossz is, de sokszor kiderül, hogy amit újonnan csinálnak olcsón az még rosszabb, mint amit annak idején korrektül megcsináltak az őseink.
Ha normálisan tüzelsz száraz fával a hagyományos téglakémény nagyon sokáig megfelel mindenféle bélés nélkül is, ha nincs máris szétmállva stb.... vagy lehet bele bélést is húzni jóval olcsóbban, mint újraépíteni.
Azt gondolnám, hogy ha a kémény nincs széthullófélben, akkor majdnem biztosan jobban járnál egy a két helyiség közé beépített jól megcsinált és megfelelően méretezett cserép vagy tömegkályhával a régi kéménybe kötve simán vagy béléscsővel... ezt érdemes megfontolni és valakivel felméretni a lehetőségeket, aki ért hozzá és nem fűződik érdeke valamely megoldáshoz.
Ha nem vagyok indiszkrét milyen kandallóról lenne szó amúgy?
Köszönöm a választ. Valószínű a kémény egyébként is felújításra érett (nem is bélelt), úgyhogy végül is nem tragédia ha hozzá kell nyúlni. Neten azt olvastam, hogy a majdnem minden kandallóknak kell a minimum 160 mm.
Igen a mérete kicsit nagynak tűnik, de olyan nagy baj, ha kevésbé rakjuk meg? Papíron a 10-12 kw lenne a megfelelőa 75 m2-hez. Jó áron lenne használtan, ez is csábító. Ha nem 100%-on használjuk esetleg csökkenhet a hatásfoka? Mert ha nem akkor kitapasztaljuk, hogy mennyire rakjuk meg és el van intézve.
Egyébként úgy terveztük, hogy a kandalló mögötti falat átfúrnánk és a másik oldalra (ahol a konyha van) be lenne építve egy hőcserélő. Nem tudom megoldható-e így, de jó lenne, ha a ház másik végébe így is jutna egy kis hő, mert egyébként elég messze lenne a konyha a kandallótól. Aztán lehet a szakember majd kinevet minket, de ez így praktikusan hangzik :).
Máskülönben józan paraszti ésszel a szükségesnél szűkebb kéménykeresztmetszetet lehet korrigálni részben a névlegesnél kisebb teljesítménynek megfelelő mennyiségű fa tüzelésével, viszont a feltehetőleg nagyméretű ajtó tüzelés közbeni nyitogatásánál ilyenkor is gondok lehetnek a kifüstöléssel.
Még annyi, hogy mindenekelőtt meg kell nézni a gyártói kezelési utasítást, hogy engedi-e a szűkítést. Ha esetleg igen, akkor nyilván kisebb átmérőre is tervezték a készüléket és gondolom lehet szűkíteni.
Mellesleg a 14x14 cm-es négyzet az pont ugyanakkora keresztmetszet, mint a 18 cm-es kör, tehát megfelelő kéménybekötővel a keresztmetszetben nem is volna szűkület, de áramlási okokból asszem ez mégis szűkítésnek minősül, mert az áramlási ellenállása az ugyanakkora felületű négyzet keresztmetszetű füstjáratnak rosszabb, mint a körnek.
Elvileg szűkíteni tudtommal nem ajánlott és nem is szabályos, sőt tilos.
Gyakorlatban bár kivitelezhető a szűkítés, de tisztában kell lenni, hogy az esetleges elégtelen huzatot visszafüstöléssel és más anomáliákkal hálálhatja meg, ilyesmit csak saját felelősségre csinál, aki csinál, ám nem biztos, hogy érdemes.
A 14 KW teljesítmény akár túlzott is lehet, mivel gondolom folyton égő szerkezetről van szó, de nyilván ha kevesebb fát éget benne az ember, mint a névleges teljesítményhez szükséges, vagy rövidebb ideig tüzel benne, akkor nem feltétlenül csinál túl meleget.
Mindez a lakás veszteségeitől és az üzemi hatásfoktól is függ.
Szerintem, ha még van rá lehetőség, más, kisebb kéményátmérőt igénylő, nagy hatásfokú tüzelőalkalmatosságot érdemes választani. Ha valamit rosszul írtam, majd a nagyobb tudásúak kijavítanak.
Egy gyors kérdésem lenne csempekandalló ügyben. A kandallóbélés 18 cm átmérőjű, a kémény a szokásos 14/14-es. Laikus vagyok, eem tudom hogy megy a beszerelése, csak annyit kérdeznék, hogy kémény átépítés nélkül (pl. cső vékonyításával) megoldható-e a kandalló beszerelése.
Másik kérdés: ez a 14 kw-os kandalló elég lesz (esetleg nem túl nagy) egy 75 m2-es ház teljes felfűtésére?
A ház ezek szerint elég jól szigetelt, plusz a déli tájolás miatti benapozottság és az északi oldal védettsége alapján a 4500 KWh éves szükséglet bár elég karcsú, de nekem hihető pl a tavalyi enyhe szezonra. Viszont, ha ehhez 45 mázsa fa szükséges, akkor a fatüzeiési hatásfokot érdemes volna növelni, mert erről a szintről nem lehet olyan bonyolult. Nálam tavaly 30 mázsa sem fogyott el, igaz nincs 20 fok fölött a belső átlaghőmérséklet viszont biztosan nagyobb a hővesztesége a házunknak.
Amit még elfelejtettem: fából a 45 mázsa légszáraz tüzelőhöz meg kell venni ~55 mázsát (amit száraznak adnak el), ami 22 Ft/kWh-ra emeli a tényleges költséget.
Elméletben én is sokat számolgattam, és az bevált, hogy a fatüzelés felébe kerül, mint a gáz, az arányok is stimmelnek, mert csaknem pontosan 3kg fa ad ki 1m3 gázt. Az áramot viszont a fűtőértékeket, és a hatásfokokat figyelembe véve a gáz és fa tüzelés esetén (95 és 85%) a gyártók szerint, megfizethetelenül drágának tartottam. Kb. 15000 kWh/év szükséglet jönne ki, és ehhez képest 4500 kWh/év is bőven elég az eddigi tapasztalatok alapján. Mivel ennek 2/3-át a napelemek megtermelik, így az ára (mai áron) 12Ft/kWh tisztán, szemben a fa (20 Ft/kg árnál) ténylegesen 20 Ft/kWh és a gáz (110 Ft/m3 árnál) ténylegesen 33 Ft/kWh árával.
Semmi extra. 40-es mátratherm (mára megszűnt) falazat, szokásos u=1,1 ablakok redőnnyel. 150m2, de csak 120m2 fűtött (az északi oldalon lévő tárolók stb. nem). Van sok üveg mindenfelé tájolva, de a fűtött részeké délre néz. A horizontig szét lehet látni, így a nap és a szél korlátlanul jön, megy. Ez azért nem szokványos a beépített környezetben, lehetne róluk élni. A födém se nagy szám beton, betoncserép, meg 15cm nikecel.
A házunk kb 300 m2 fal illetve födém felülettel rendelkezik. A némileg még hiányos szigeteléssel ez a felület legjobb esetben 300x0,3 W/m2 K azaz közel 100W/m2 K hőveszteséget jelent. 20 fokos hőmérséklet különbség esetén ez 2 KW hőveszteséget jelent folyamatosan. Ez 50 KWh napi veszteség a mostani külső átlagnál csak hővezetéssel a padlót és a légcserét nem is számítva. 50 kg fát egy nap soha nem használunk el, ma sem. Tehát kísárlet nélkül megállapítom, hogy az össz fűtési hatékonyság nálam is legalább 25 % :)
Ha kipróbálnám és ennyi lenne, akkor azt hiszem elszomorodnék
Nálunk sajnos elég nehezen kivitelezhető a villanyos szimuláció, de ha ilyen meglepő eredmények születnek elgondolkodom rajta.
Azt azért figyelembe kell venni, hogy a villanyos fűtés nem szellőztet, de ha feltornásznád 3 KW-ra (az 75%-os hatásfok környéke) elvileg akár 15 mázsa fával is kihozhatnál egy szezont.
A sok elméleti (többnyire klassz) eszmefuttatás mellett, van olyan köztetek, aki a fatüzelés mellett próbából direkt árammal is fűt legalább néha egy egy napot kontroll gyanánt? Jó lenne tapasztalat a tüzelés tényleges energiahasznosításának (ami a lakást fűti) a kontrolljára. Nálam ez, a faelgázosításra is képes folytonégő kandallóm esetében, légszáraz fával fűtve, csak ~25%. Pedig elégedett vagyok vele, mert 45 mázsa fával kijön egy év, és 23-24 fok van a lakásban, 100 000 Ft-ból kijön egy szezon.
Tehát arra lennék kíváncsi hány kWh árammal tudtok pótolni 1 kg fát. Nálam ez tapasztalati alapon ~1 kg fa = 1 kWh áram.
A kályhásunk annak idején azt, mondta, hogy csak az alsó ajtót hagyjuk nyitva, úgy tüzeljünk. Akkoriban még nem hallottam szekunder levegőről, így anno elfogadtam a tanácsot, de mai fejjel világos, hogy azért léteznek hatékonyabb levegőadagolási módok is, mint kizárólag a rostélyon keresztül adagolni a levegőt.
Nem látom át olyan szinten ezeket a folyamatokat, hogy az általad leírtakkal egyetértsek, vagy vitatkozzak. Az biztos, hogy egyáltalán nem lényegtelen dologról van szó.
Pont az általad említett esetleges túlzott gázfejlődés kételye jutott eszembe, amikor nyitott ajtónál a gázfejlődés visszaesésének mértékét firtató mondatot írtam.
Ha kevesebb gáz fejlődik és tökéletesebben elég, az kevéssé látványos égést eredményez, mintha sok fejlődik, ami kevésbé tökéletesen ég el, tehát abból, hogy heves az égés nem lehet egyértelműen következtetni a gázok hasznosulására.
Mindez azért is van, mert a hevesebb égés során a gázok gyorsabban távoznak a tűztérből, ahol viszont már nem lehet levegőt adagolni hozzájuk, hacsak nincsen másodlagos égéstér.
Azt kell tehát ügyesen beállítani, hogy a 3T megfelelő mértékben legyen jelen, ameddig elégetlen fagáz van a színen. Ez egy készülő kályhánál is jó kérdés, de egy már elkészültnél (vagy annak lehetséges módosításánál) is fogós lehet.
Agyalnom és olvasgatnom kell még, hogy kezdjem alaposabban megérteni a dolgokat, de ez most hasznos infó volt nagyon.
A kémény begyújtása után ugye visszateszed rendesen a tisztítóajtót? Ha nem, akkor tedd vissza mert az ott szívott levegő miatt a kályhának nagyban csökken a huzata.
Ha nem ez a gond, akkor teljesen nyitott kályhaajtónál füstöl vissza, vagy akár akkor is, ha csak résnyire nyitod vagy csak a légbeeresztő van nyitva?
Szakembert ajánlani nem tudok, de leírom szerintem mik okozhatják, hátha magad is orvosolni tudod.
A huzatprobléma több okból léphet föl.
A túl meleg külső hőmérséklet most nem lehet ok.
Ritkán, de előfordulhat olyan, hogy a ház túlzottan légtömör és a kályha nem tud honnan levegőt szívni. Ha szellősek az ablakok, vagy nyitott ablaknál tüzelve is visszafüstöl, akkor ez kizárható.
Ha ezek nem állnak fenn, akkor szerintem vagy dugulás van, vagy valahol fals levegőt szív a rendszer.
A fals levegő kizárásához végig kell nézni a kályhát és különösen a kéményt, nincs-e kiesve vagy kiszedve valahol tisztítóajtó stb... Hogy nem szív-e a kémény nagyobb mennyiségű fals levegőt az öngyujtó lángjának a mozgásával vagy nagyon könnyű papírral lehet felfedezni.
Nálam a falra rakott kályha és a fal közt volt ilyen fals levegő szívási lehetőség, de ez itt nem valószínű.
Ha a kéménybe begyújtáskor a huzat képes nagy erővel felrántani az égő papírt, akkor a begyújtási ponttól a kémény elvileg rendben lehet, bár ezt tükörrel is szokták nézegetni. Ha ez a tisztító nyílás ahol ezt végzed a kályha kéménybemenete alatt van, akkor dugulás vagy jelentős szűkület inkább a kályha belsejében lehet, ott is inkább a kéménybemenet környéke, vagy a tűztér kijárata utáni rész a leggyanúsabb.
A tűztérből valameddig be lehet nyúlni porszívóval az füstjáratok elejére, a kéménybemenet tisztításához talán meg kell bontani a kályha tetejét, illetve van(nak) ilyen tisztítódugók (nálam kör alakúak), ahol hozzá lehet férni problémásabb helyekhez.
Ez utóbbiakat már érdemes lehet szakemberre bízni.
2 évet száradt, megfelelő méretű fa tüzeléséhez nem szükséges a primer (rostély alól jövő) égési levegő. Ez hatványozottan igaz a már üzemi hőmérsékletet elért készülékek esetén.
Ez a fajta bevezetési mód rendkívüli módon fejleszti a fagázt, már-már elégethetetlenül sokat. Ráadásul égése hasonló a tábortűzéhez - alulról fölfelé mennek lángok. Minimális a keveredés.
Ahol még van primer ott a begyújtáshoz, vagy a rárakást követő gyorsabb gyulladáshoz használják. Illetve elengedhetetlen a tegnap/ma kivágott élőnedves (lopott) fa eltüzeléséhez.
Ellenben az oldalirányból (netán a lángok magasságában) bevezetett (előmelegített) égési levegő jobban szabályozható égést eredményez, jobban keveredik, a lángok tovább tartózkodnak a tűztérben. A 3T (time, turbulance, temparature) jobban érvényesül.
Néhány csempekályhás tűztér, amiben nincs rostély:
És mindez így működik látható módon is egy kandallóbetétben:
Az égési levegő pedig hűti a tűzteret. Tehát az optimális mennyiségnél nincs többre szükség. Egy nyitott ajtó keresztül pedig több áramlik be, mint kéne.
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni cserépkályha ügyben. A jelenség: befűtök a kéménybe, hogy előmelegítsem a kéményt, de visszafüstöl a kályhaajtón keresztül. A kályhásunk nem elérhető; tavasszal volt utoljára a kéményseprő, akkor a kémény rendben volt. Tudtok ajánlani szakembert, aki kideríti, mi lehet a baj? Októberben tudtam utoljára füstölés nélkül begyújtani, de most már nagyon kellene. Köszi előre is.
Valóban úgy lett volna szerencsésebb eleve megfogalmaznom, hogy valószínűleg az áramlástechnikai okokon kívül a levegő hűtő hatása is szerepet játszik a gázégés visszaesésében.
Az megint egy érdekes kérdés volna, hogy ilyenkor a fagáz felszabadulás mennyire esik vissza...
"A rányitott tüzelőajtó elvileg elhalmozza levegővel a tűzteret, de mivel ez előmelegítetlenül jut be nagy mennyiségben, így csökkenti a fagázégést az alulról kapott oxigénben esetleg szegényebb, de magasabb hőmérsékletű levegővel szemben.
Ez egyfajta értelmezése a dolognak. Lehet áramlástechnikai oka is, de nekem ez is ésszerű magyarázatnak tűnik."
Hát pedig alighanem több, mint 90%-ban áramlástechnikai a dolog. Az ajtón bejutó levegő jelentős része elkerüli a tüzet (fals), és részben "kielégíti" a kéményhuzatot, így a primer irányra a huzat töredéke jut, tehát az égés intenzitása durván visszaesik.
Ha már ilyen nagy a csend, hozzáteszem, hogy ha például felgyorsítanánk egy cserépkályha tűzterében történő égést a begyújtástól a leégésig egymilliószorosan, és így nézné meg valaki, akkor ott is lehetne úgy vélni, hogy a fa szobahőmérsékleten égett el.
A fagáz égés - levegő adagolás viszonylatban pedig érdekes kísérlet, hogy amikor alulról táplálva a tüzet levegővel, süvítenek a lángnyelvek a fából és rányitom a tüzelőajtót, akkor teljesen visszavesz az égésből az egész és amint becsukom az ajtót rögtön beindul az égés.
A rányitott tüzelőajtó elvileg elhalmozza levegővel a tűzteret, de mivel ez előmelegítetlenül jut be nagy mennyiségben, így csökkenti a fagázégést az alulról kapott oxigénben esetleg szegényebb, de magasabb hőmérsékletű levegővel szemben.
Ez egyfajta értelmezése a dolognak. Lehet áramlástechnikai oka is, de nekem ez is ésszerű magyarázatnak tűnik. Lényegében azt erősíti meg ez is, hogy szekunder levegőből csak a szükséges mennyiséget szabad adagolni, de azt a lehető legmelegebb formában.
Hasznos észrevétel, lehet, hogy így is van. Bár felvetődik a kérdés a szilárd alkotórészeket miért hívnák gáznak.
Okosabb volna füstgáznak csak a gázokat hívni, és füstnek nevezni a füstgáz+szilárd alkotórészek kombinációt. Ekkor a füst=füstgáz reláció is érvényét vesztené.
A másik témában ettől függetlenül várom az ezúttal tényeken alapuló állásfoglalásod ;-)
Próbáld meg például a kéményben meggyújtani az elégetlen fagázokat egy szál gyufával, vagy valami hasonlóval, aminek nem fújja el a lángját rögtön a huzat.
Nem sok eset van amikor lángba borul ettől a kémény (kivéve néhány szerencsétlen esetet, amikor a tűztérben nem is igazán égés, hanem faelgázosítás folyik)
Szerintem ott nem stimmel az elméleted, hogy éppen a fagázoknak a lényegesebb nehezen elégethető kisebb koncentrációjú hányadára legkevésbé sem alkalmazható a robbanásszerű égések látszólagos lefolyása. (a többire is inkább csak akkor, amikor puffog a tűz..)
Nem értek a robbanásokhoz, de mint már írtam ott sem gondolnám, hogy a gyulladási hőmérséklet alatt égnek el a gázok, hanem mielőtt elégnének felmelegszenek rá. Vagyis nem ég el jéghideg gáz, csak legfeljebb olyan gyorsan melegszik fel, hogy nem tudod nyomon követni. Egymilliószoros lassításban meg kéne nézni egy ilyet, akkor talán látszana hogyan terjed a forróság és gyullad be egyre nagyobb része a gáznak.
"Idáig azt hangoztattad, hogy szerinted a gáz/levegő keverék meggyulladásához az egésznek forrónak kell lennie.
Most meg azt mondod, hogy lehet az akár jéghideg is, elég, ha csak egy icipici része melegszik fel.
Lassan eldönthetnéd már... ;)"
Retorikailag ügyes a fenti idézet, de a helyzet az, hogy nem hangoztattam sem az elsőt, sem a másodikat, mert mind a kettő helytelen megközelítés.
Amit hangoztattam, az annyi, hogy amikor egy adott helyen elég a gáz, akkor ott meg kell legyen a gyulladási hőmérséklet.
Az általunk tárgyalt tűzterekben folyamatos fagáz égés van, nem jellemző, hogy legyen az embernek alkalma gyűjtögetni, majd begyújtani a gázokat.
Az elképzelésem annyi, hogy amennyiben a tűztér egy pontján a hőmérséklet 500 fok, és az épp ott lévő fagáz 600 fokos gyulladási hőmérsékletű, akkor nem fog elégni.
Abban a tartományban, ahol a fagázok égése gyulladási hőmérséklet felett tartja a hőmérsékletet ez csak levegő kérdése, ahol nem, ott hiába kap akármennyi levegőt nem fog elégni az adott gáz.
Ha egy elképzelésről kiderül, hogy nem áll meg, el kell ismerni, hogy hibás volt. Én ezt megtenném az enyémmel, csak érvekkel kéne megcáfolni, nem pedig példákkal, amik nem állják meg a helyüket.
"de kell egy forrás, ami biztosítja a begyulladáshoz szükséges hőmérséklet. Utána a folyamat láncreakciószerűen önfenntartóvá válik, mert a hirtelen égő anyag biztosítja a megfelelő hőmérsékletet."
Idáig azt hangoztattad, hogy szerinted a gáz/levegő keverék meggyulladásához az egésznek forrónak kell lennie.
Most meg azt mondod, hogy lehet az akár jéghideg is, elég, ha csak egy icipici része melegszik fel.
Vagy van elegendő levegő, de nem sikerült megfelelően összekeverni a fagázokkal, vagy ez is sikerült, de túl gyorsan áramlik át a keverék az égészónán és nem tud a teljes mennyiség kiégni.
Az akárhogy is töprengek minden ellenvetés ellenére is ésszerűnek tűnik, hogy a tűztérből távozó még éghető gázok jelenléte annak a következménye, hogy nem sikerül a kellő légfelesleget és a szükséges égési (gyulladási) hőmérsékletet egyszerre biztosítani számukra.
De az továbbra is homályos, hogy a fagázok keletkezése és égése hogyan zajlik le a tűztér hőmérséklet eloszlása és az égési levegőmennyiség függvényében..
Az is a minden füstgáz elképzelésemet támasztja alá, hogy a használatos terminológia magát a füstöt is nevezi füstgáznak. Vagyis füst=füstgáz, aminek alkotórészei a füstgázok :-)
A füstgáz fogalmába bele kell tartozzanak az égéstermékek is (sőt szerintem legelsősorban ezek tartoznak bele).
Pontos füstgáz definíciót nem tudok, de az egyszerűség kedvéért minden gáznemű anyag benne lehet, ami az égésteret elhagyó, illetve már az égéstérben is jelenlévő füstnek nevezett gázelegyet alkotja, máskülönben bonyodalmas volna meghatározni mi belőle a füstgáz és mi nem.
Bizonyos szempontok alapján a levegő alkotórészeit a levegőben adott arányuk szerint szerintem kvantitatívan ki lehetne hagyni akár, mert ezek csak átmennek a rendszeren, azonban a konkrét füstnél érdekes volna eldönteni, hogy melyik CO2 vagy H2O jött a levegőből és így nem füstgáz, és melyik keletkezett az égés során és így füstgáz.... :-)
Az én terminológiámban egyelőre minden füstgáz ami az égési folyamat során valahol megjelenik, égéstermék, fagáz vagy levegő. Ha valaki pontosabbat tud, jelezze!
Nagyjából 35m2-t (két szoba) sikerrel fűtök vele. Ajtók csukva így a meleg innen nem megy ki.
Viszont hozzácsapnám a konyha, fürdő és előtér fűtését is. Ezek nem közvetlenül érintkeznek a cserépkályhával, tehát gondolom oda kevésbé ér el a meleg majd. Nem is szeretnék oda pokoli meleget csak hogy a falak átmelegedjenek.
Milyen éghetetlen füstgázra gondolsz? Nagy mennyiségben nitrogéngáz (N2) van jelen, ami - ezen a hőmérsékleten -éghetetlen, de az se a fából keletkezik, hanem az égési levegő része.
Szerinted a bányákban a sújtólég robbanás csak 600 fokon történhet meg? Baromira izzadhattak előtte a bányászok...
A bányászok egyébként is izzadnak szegények. Nem tudom mennyi a sújtólég gyulladáspontja, de kell egy forrás, ami biztosítja a begyulladáshoz szükséges hőmérséklet. Utána a folyamat láncreakciószerűen önfenntartóvá válik, mert a hirtelen égő anyag biztosítja a megfelelő hőmérsékletet.
A fagáz égése azért lehet bonyolultabb, mint egy rendkívül robbanékony elegyé, mert az éghetetlen füstgázzal van összekavarodva, mozgásban van, folyamatos hőveszteséget szenved, és nem utolsósorban nehéz elegendő levegővel úgy alaposan bekeverni, hogy megmaradjon az a bizonyos gyulladási hőmérséklet.
"Ha mínusz húsz fokos hőmérsékletű, 10% metán - 90% levegő keverékben meggyújtasz egy gyufát, akkor szerinted mi fog történni?"
Miután a gyufa lángja biztosítja egy kis térrészben a megfelelő gyulladási hőmérsékletét a keveréknek ott az anyag meggyullad és az égése biztosítja a gyulladási hőmérsékletet a szomszédos részek begyulladásához stb. Mindez igen gyorsan lezajlik.
Ugyanezt a hatást egy szikra is kiválthatja, nem kell hozzá láng, de akár hősugárzóval is begyújtható gondolom.
Továbbra is úgy vélem, hogy ha egy gáz gyulladáspontja 600 fok, akkor nagyjából olyan hőmérséklet kell az égéséhez a szükséges oxigén jelenléte mellett. Hogy ezt a hőt képes magának biztosítani vagy sem, az a körülményektől függ.
"bizonyos hőmérsékletre van szükség, mely jellemzően magasabb a szobahőmérsékletnél. Ezt elég bizton merem állítani."
Már kezdem unni ezt...
Egy kérdés:
Ha mínusz húsz fokos hőmérsékletű, 10% metán - 90% levegő keverékben meggyújtasz egy gyufát, akkor szerinted mi fog történni?
"A" válasz: a gyufa szépen végigég, de semmi más nem fog történni, mert túl hideg van
"B" válasz: nagyon-nagyon-nagyon gyors metán elégés fog bekövetkezni (BUMMMMMMMM!!!!!! ;) anak ellenére, hogy szobahőmérséklet alatt vagyunk, ezt bizton állíthatjuk.
Szerinted a bányákban a sújtólég robbanás csak 600 fokon történhet meg? Baromira izzadhattak előtte a bányászok...
A gáztűzhelyet sem tudod begyújtani, csak azután, hogy az egész konyhát előtte felfűtötted 600 fokosra?
Nagyon sok mindentől függ, a kifűteni kívánt helység energiaigényétől, milyen tűzteret szeretnél, stb. Bővebbet a www.kalyha.hu oldalon találsz, de fel is hívhatod Zolit.
Tavasszal lesz kályha építés. Érdemes kintről direkt levegőt bevezetni a kályha tűzteréhez? Milyen csővel? SZigetelni kell? Huzatszabályzó kell-lehet beiktatni?
azért gondolom mert olvastam , hogy elszívja a levegőt és nem szeretnék szellőzőt a falon.
"Biztos vagyok abban, hogy ha az öngyulladás pillanatában nagyítóval megvizsgálva a komposzt belsejét, azt látnánk, hogy nem az az anyag gyulladt meg, ami az előző pillanatban még a hőt fejlesztette."
Ebben azért ne legyél annyira biztos...
"A komposzt belsejében a hőt a még élő növényi sejtek és baktériumok termelik."
Részben igaz, a folyamat elején még így van...
"Mindkettőre igaz az, hogy az életnek feltétele az annyira magas víztartalom, ami az élettel gyakorlatilag egyidőben a meggyulladást/égést lehetetlenné teszi."
Te is tudod, hogy ez badarság...fával se tudnál tüzelni a kandallódban ha az vizes, márpedig sokan nemhogy 15-20% víztartalmú fát használnak, hanem jóval vizesebbet... de ez ugye más téma.
"Tehát a komposzt kigyulladásakor szerintem nedves "alkatrészek" termelik azt a hőt, amitől a már kiszáradt alkotóelemek meggyulladnak, magyarul komposzt esetében is az öngyulladó anyag(teljesen kiszáradt növényi részek) külső hőforrás (még üzemelő sejtek + baktériumok) segítségével éri el az öngyulladási hőmérsékletét."
Mire begyullad a komposzt addigra már csontszáraz, pontosan a nedvesen tartással és az időnkénti átforgatással tudod megakadályozni az öngyulladást.
Szénnél is bekövetkezhet az öngyulladás, szintén a megfelelően magas víztartalomnak köszönhetően + egyéb okok...
Kicsit felületesek ezek az infók is, de a lényeget leírják:
Részben ez indokolja a felülről való begyújtást is: a már parázsló-égő felső rész (garantáltan) begyújtja alul képződő fagázokat.
Az elhasíthatatlan nagy göcsös hasábok tetejére mindig teszek vékonyabb fákat, mivel vastag hasábból ugyan már képződik fagáz, de nem igazán ég, ha nincs ott egy-két vékonyabb fa (=gyújtóforrás).
Egyébként fafajonként más és más a fagázképződés. Pl a "nagyon keresett" akácon látom, hogy kevésbé akar égni pl a dió, bükk, vasfához képest. Ha még kéregben is van akkor ez fokozottan jellemző. Az akác néha kimondottan szenved a kályhában, ezért mindig teszek hozzá a jobban égő fafajok közül, hogy elégesse az akác fagázát is.
Az akácon mindig több pernyét látok mint más fafajokon (talán magasabb a szervetlen anyagtartalma?), ez szigeteli és gátolja a fagázképződést. Több fafaj esetén - közel azonos vastagság esetén- mindig az akác bírja legtovább. Ergo az akácot vékonyabbra kellene hasítani, mint a jobban égőket.
"nagyon keresett" - erre kizárólag a friss vágáskori alacsony víztartalma kb38-40%predesztinálja. Nyers fák közül ő ég legjobban. Azonban a több évig szárítottak közül már nem ő a legjobb kandallófa. Szerintem.
A fagáz témára visszatérve. A keletkezés-elégés viszonylatában éppen ott lehetnek gyenge pontok, hogy fagáz már elég alacsony (akár 100-200 fokos) hőmérsékleten is keletkezik, viszont ugyanez a keletkezéséhez szükséges hőmérséklet még nem elégéges az elégéséhez.
Azt nem tudom, hogy mennyire változhat a keletkező gázok mennyiségi összetétele az égés módjának, vagy a faanyagnak a függvényében, illetve ettől változik-e az azonos hatásfokhoz tatozó égési hőmérséklet illetve az összfűtőértékükben jelentkezhet-e jelentős különbség ilyen módon.
""A láng szerepe fagáz esetén az égése (meggyulladása) számára szükséges hő biztosításán kívül mire terjed még ki?"
Ez logikai bukfenc. :)
A fagáz számára nem szükséges a hő.
A fagáz égésének hője nekünk szükséges."
Az általunk tárgyalt égéshez vagyis fa vagy fagáz gyors önfenntartó oxidációjához normál légköri nyomáson levegővel biztosítva az oxigénellátást bizonyos hőmérsékletre van szükség, mely jellemzően magasabb a szobahőmérsékletnél. Ezt elég bizton merem állítani.
Ez egyszerűen abból fakad, hogy magasabb hőmérsékleten növekszik az anyagok reakcióképessége. Pl az említett 0 K környékén az atomok és molekulák szinte mozdulatlanok és nem szeretnek reakcióba lépni semmivel.
A láng mint fogalom szerepe az égés létrejöttében majdnem olyan mint az éteré a távközlésben vagy a spontán képződésé a hús kukacosodásában. A láng hatására akármilyen hőmérsékleten begyulladó anyagokról szóló elmélet a tudomány jelen állása szerint túlhaladott (szerintem).
Gondolj csak arra, hogy hiába tartunk lángot gyúlékony anyaghoz, számos esetben nem gyullad meg, egyszerűen azért, mert nem éri el a gyulladási hőmérsékletét!
A fagáz égésének hője valóban szükséges nekünk, de ez nem jelenti azt, hogy az égéséhez szükséges gyulladási hőmérsékletet ne kéne biztosítani a szintén szükséges oxigénen kívül. Beviszel egy kisebb energiát és kiveszel egy nagyobbat, erről szól a tüzelés termodinamikailag.
De szerintem ha a neten rákeresel a témára fogsz találni elég információt erről.
Biztos vagyok abban, hogy ha az öngyulladás pillanatában nagyítóval megvizsgálva a komposzt belsejét, azt látnánk, hogy nem az az anyag gyulladt meg, ami az előző pillanatban még a hőt fejlesztette.
A komposzt belsejében a hőt a még élő növényi sejtek és baktériumok termelik. Mindkettőre igaz az, hogy az életnek feltétele az annyira magas víztartalom, ami az élettel gyakorlatilag egyidőben a meggyulladást/égést lehetetlenné teszi. Tehát a komposzt kigyulladásakor szerintem nedves "alkatrészek" termelik azt a hőt, amitől a már kiszáradt alkotóelemek meggyulladnak, magyarul komposzt esetében is az öngyulladó anyag (teljesen kiszáradt növényi részek) külső hőforrás (még üzemelő sejtek + baktériumok) segítségével éri el az öngyulladási hőmérsékletét.
Kedves Mekk légy oly kedves nézz utána az öngyulladás definíciójának....
Meg fogsz lepődni.....
"Az az öngyulladás, amikor egy gyúlékony anyagnak külső hőforrás hatására addig emelkedik a hőmérséklete, amikor egyszercsak "lángok jelennek meg a semmiből", tehát nem egy másik láng gyújtja be a tüzet, hanem önmagától kap lángra."
Az öngyulladás belső folyamat eredménye, (biológiai bomlás, vagy vegyi folyamat) nem külső hőforrás okozza (a külső hőforrás más néven gyújtóforrás).
Egy kézzelfogható hétköznapi példa: komposztdomb (tudom kertészkedsz ezért ezt a példát dobom be) képes az öngyulladásra, gyakorlatilag nincs semmilyen külső hőforrás, képes akár 5-10 c0-os környezeti hőmérsékleten is begyulladni.
"Eleddig abban a tudatban éltem, hogy az oxidáció meggyorsításához magasabb hőmérséklet és több oxigén kell."
Emberek milliói nap ,mint nap azon fáradoznak, hogy minél inkább lassítsák (= elnyújtsák) az oxidációt (hogy ne égjen le a kályha túl gyorsan) erre téged pont ez zavar ? :)
Szerintem ugyanannyi fagáz elégése mínusz ötven fokban és plusz hatszáz fokon elégetve is pont ugyanannyi kWh/joule hőmennyiséget fog hozzáadni az adott rendszerhez. A különbség mindössze annyi, hogy ugyanazt a hőmennyiséget hosszabb vagy rövidebb idő alatt fogja produkálni.
Eszembe jutott egy példa a valódi öngyulladásra (persze ez nem fagáz): amikor már csak halvány parázs van és bedobsz egy papírt, a néhány másodperc múlva "magától" lángra kap, pedig nem volt sehol láng, ami a papírt meggyújtotta volna. Na ez pl valódi öngyulladás.
Persze a papír kb feleannyi fokon is hajlandó öngyulladni, mint a fagáz.
"Az öngyulladás ha jól tudom, azt jelenti, hogy valami létrehozza a saját gyulladási hőmérsékletét elérő hőmérsékletet, majd begyullad. "
Az az öngyulladás, amikor egy gyúlékony anyagnak külső hőforrás hatására addig emelkedik a hőmérséklete, amikor egyszercsak "lángok jelennek meg a semmiből", tehát nem egy másik láng gyújtja be a tüzet, hanem önmagától kap lángra.
A hagyományos fatüzelésnél szerintem sokkal ritkább jelenség a valódi öngyulladás, mint ahogy legtöbben gondolják,
az öngyulladásnak látszó jelenség (szellemlángok) többségénél a tűztér tetején kószáló elégetlen fagáz valójában nem önmagától gyullad meg, hanem egy, az alsó tűzből felcsapó lángnyelv gyújtja be.
Legalábbis én nem emlékszem olyan videóra, ahol a szellemláng megjelenését nem lehetett az alsó tűz egy felcsapó lángjához kötni.
(több ötletem is van a fagáz öngyulladásának "helyettesítésére", de ez nem fórumtéma)
Eleddig abban a tudatban éltem, hogy az oxidáció meggyorsításához magasabb hőmérséklet és több oxigén kell. Természetesen az anyagok alacsonyabb hőmérsékleten is tudnak oxidálódni, de fűtéstechnikailag inkább a magasabb hőmérsékleten történő gyors oxidációk a fontosabbak.
A CO gyulladási hőmérséklete -273 fok. Ha van jelen oxigén meg láng, meg fog gyulladni hidegen is.
A CO ÖNgyulladási hőmérséklete az, ami lehet, hogy 610 fok, tehát ez felett már nincs szükség lángra is ahhoz, hogy begyulladjon.
Azért jó, ha forró a levegő ami be van ott keverve, mert kevésbé hűti azt a részt, tehát javítja az esélyt az esetleges öngyulladásra.
Ettől függetlenül az a bemenő levegő soha nem lesz 610 foknak még a közelében sem, tehát mindenképpen hűti a teret, csak éppen kevésbé, tehát nagyobb az esély az öngyulladásra, mintha ott hideg levegőt kapna.
Viszont az egyszerű (= "hideg") tűztereknél szerintem elenyészően kicsi a esély az öngyulladásra (talán soha nem is történik ilyen), ezért ilyen helyen felesleges erőlködés a másodlagos tűzilevegő előmelegítése.
Alacsony hőmérsékletű tűztér esetén a fagázok öngyulladására én nem nagyon számítanék, inkább úgy "kanyarítanám" a fagázt, hogy minél nagyobb valószínűséggel nyílt lánggal találkozzon.
"Úgy tudom, hogy minél több az oxigén annál alacsonyabb a gyulladási hőmérséklet"
Au ÖNgyulladási hőmérséklet lecsökken? Ezt honnan vetted?
"Több grafikont keresünk tehát, melyek megmondják, hogy hőmérsékleteloszlás, levegőellátottság és egyebek függvényében milyen összetételű fagáz keletkezik és ebből mennyi ég el. :)"
Kevered a dolgokat: a fagáz keletkezését, kevered az égésével, a meggyulladását pedig kevered az öngyulladással.
Valamelyest jogos az észrevétel. Eleddig nem jutott eszembe szétbontani a kérdést keletkezés - elégés párosra, de valóban így közelíthető meg helyesen.
"A fagáz hasznosulása oxigénfüggő,
a környezeti hőmérséklet nem számít neki."
Ez azért így nem áll meg.
A CO gyulladási hőmérséklete 610 C.
Ha nem számítana a hőmérséklet eleve értelmetlen lenne előmelegíteni a levegőt...
Vagy pl ha valahol falsot szív a kémény, akkor ott is elégnének a fagázok...
Úgy tudom, hogy minél több az oxigén annál alacsonyabb a gyulladási hőmérséklet, de ha az ember nem oxigéntartályból táplálja az égést levegővel, akkor bizonyos értékek alatt a fagáz nem ég el.
Több grafikont keresünk tehát, melyek megmondják, hogy hőmérsékleteloszlás, levegőellátottság és egyebek függvényében milyen összetételű fagáz keletkezik és ebből mennyi ég el. :)
Ebben is hasonló dolgok vannak. Az itt felmerülő legtöbb kérdésre ezekben választ is lehet találni, de a füstgáz hőmérsékletfüggő hasznosulásának mértékét grafikonnal vagy táblázatban továbbra sem találom.
negyoldali uvegnel harom dolgot tudok elkepzelni hatasfoknovelonek: hovisszavero (parabola jellegu) alaku langterelo font es tuzagy lent, illetve duplauveg, plusz plafonig ero kemeny. Ugy gondolom, hogy leginkabb a kemeny futene.
Erdekes lenne megnezni, hogy gorbe hovisszavero feluletekkel mennyire lehet fokuszalni a hot, illetve milyen alak kene, hogy modjuk ne egy pontra, hanem a varhatoan ego fat tartalmazo terreszre fokuszaljon (Hirtelen valamiert egy golflabda belseje remlett fel elottem potencialis feluletkent, de szamolni kene, valaki hozzaertonek).
Egyebkent pedig Boldog Karacsonyt a kedves forumozoknak!
"Ha leég, ugyan ott már nem ad le többé hőt, csak a samott résznél, amit égés közben "beszívott" magába a samott, de tudtommal minden energiatárolás során egyben veszteség is keletkezik.Ha így nézzük és az üveg jobb lenne"
A hőt így is, úgy is tárolod (ha nem tárolod, akkor rögtön ki kell eresztened a lakásból az az igazán nagy veszteség :)). Ha nem a kályhában, akkor a falakban, padlóban, mennyezetben bútorokban, levegőben. Tehát itt a hőtárolási veszteséget felhozni hátránynak meglehetősen alaptalan.
A kályha tárolási vesztesége lehet nagyobb, mint pl a falaké, ha lezárt állapotban is túlságosan huzatol a falak hőszigetelési értéke pedig elég magas. Vagy a levegőnél is akkor tárolhat rosszabbul, ha a ház légtömör és pl van rekuperátor.
Ha elég jól zárható a kéményhuzat, akkor a kályha lényegében a legjobb a hőtárolásra.
A rostélyon keresztüli tűz táplálás mint korábban már mondtam lehet megfelelő, ha alulról kap annyi légfelesleget, ami a füstgázok égését is lehetővé teszi magasabb szinten.
Biztosan van olyan kályha, ahol ennek nyomán csak 1-2% veszteség van a nyitott felső tüzelőajtóhoz (vagy a rajta levő nyitott légbeeresztőhöz) képest, van ahol 10-20%.
Olyat is el tudok képzelni, hogy adott felépítésnél még jobb is lehet agy, de erre nem esküdnék meg.
Abból tudsz levonni valami következtetést, hogy az égés jellege mennyire változik, ha különböző mértékben rányitod az ajtót.
Nyilván egy profin előmelegített szekunder levegős kályhához képest bizonyára jelentősebb lehet a veszteséged...
Nem tudom, de -érzetre- sokkal több hő jön ki az üvegnél, mint egy lemez/samott kandalló többi részénél.
Ha leég, ugyan ott már nem ad le többé hőt, csak a samott résznél, amit égés közben "beszívott" magába a samott, de tudtommal minden energiatárolás során egyben veszteség is keletkezik.Ha így nézzük és az üveg jobb lenne.
Rostély: feltételezve, hogy nincsen üvegajtóm, hanem az is abból az anyagból van mint a kályha többi része.
Akkor mit mondtok a rostélyon keresztüli tűztáplálásra?Létezhet olyan, hogy jobb hatásfoka legyen mit az egyajtós megoldásnak?
Vajon vesztek mondjuk 10-20% hatékonyságot, vagy csak 1-2%ról van szó?
Ugye így a levegő a tüzelőanyagon keresztül ér fel, míg az első ajtónál részben oldalról kapja az oxigént az tüzem.
Mert még mindig nem találtam sehol olyan grafikont, hogy a fa hány fokon mennyire gázosodik
és lehet, hogy egy "alacsony hőfokú" (tehát pl 500 fokos) csupaüveg és a magasabb hőfokú (pl 600 fokos) samottos tűztér égetési hatásfoka között csupán mondjuk 10% a különbség,
viszont a csupaüveg egyből távoli felületekre (sőt egyből emberekre) sugározza át hőjét, míg a samottos csak a mennyezetre (sok esetben a hőszigeteletlen hideg födémre) küldi fel a meleg levegőt.
Szóval a sok üveg miatt hidegebb tűztér veszteségeit részben kompenzálhatja az, hogy az üvegen át viszont sugárzással is történik hőátadás.
"mondjuk én ragaszkodnék a tűzhöz hasonló színhőmérséklethez"
Ha sikerül igazán begyújtani az atommágiát 3x3-as akáccal, akkor inkább a reflektorhoz hasonlít a tűztér :-) remélem a samott is tolerálja ezt hosszabb távon....
A jobban vagy rosszabbul elég szubjektív megfogalmazás, de a hatásfoka biztosan rosszabb lesz.
Az üvegen keresztül mindenképp nagyobb hőmennyiség fog távozni, mint hasonló acél vagy öv. felületen, főleg, ha azok előtt még samott, tűzálló beton vagy vermikulit bélés is van. ( Akár azt is mondhatom, hogy ezzel fizetsz a látványért). Egészen a közelmúltig a kandallógyártók fejlesztéseinek nagyobbik felét az tette ki, hogyan próbálják a tűztér hőmérsékletét emelni a tisztább égés, nagyobb hatásfok elérése céljából.
Ezért aztán jó szívvel csak azt lehet tanácsolni, ha fűtés célból veszel kandallót, számít a hatásfoka akkor az legyen egyajtós, síküveges. Minden további üvegezett oldal vagy trapézüveg csak ront rajta.
Az enyhén ívelt üveg tüzeléstechnikailag még ajánlható lenne, de ha törik ( napi használatban reális veszély) akkor az 100 e Ft nagyságrendű megoldás.
Sem jobban, sem rosszabbul. A négyoldalas (bár ez ritka) is olyan légtechnikával bír, mint egy szembe ajtós. Természetesen a sugárzó hő érzete más, de ez egy másik fejezet.
Vannak olyan kandallók, amelyeknek négy oldala is üvegezett (kétoldalast én is akartam venni régebben, de aztán rájöttem, hogy ugyanannyi pénzből inkább veszek egy háromárbocos yachtot :)
szóval érdekes lenne öszehasonlítani, hogy egy ilyen sokoldalú kandalló jobban fűt-e egy hagyományosnál avagy rosszabbul.
Én a kockát azon elmélet felől közelítettem meg, miszerint egy kockának végtelen oldala lehet, de külön meghatároztam, hogy jelen esetben speciel egy mindössze 6 oldalas kockáról van szó :)
"Rájöttem a kísérleti módszerre. Azonos felületű elektromos infrasugárzóval vagy reflektorral kell összehasonlítani, mennyire süti az ember képét."
Az ötlet lehet, hogy használható.
mondjuk én ragaszkodnék a tűzhöz hasonló színhőmérséklethez (tehát reflektor kilőve, viszont vörösen izzó kvarccsöves hősugárzó rulez)
és pl becsukott szemmel az arcot hol az egyik hol a másik elé azonos távolságban (mondjuk 1 méterről ) odatartva talán elég jól össze lehet hasonlítani a lesugárzott hőt (az orca+homlok és a kézfej érzékeny bőre elég jó infravörös sugárzás detektorok).
"Addig ok, hogy annak a térnek a hat oldalát egyenlő hőterhelés éri ha egyenlő a felülete is."
Még ez sem törvényszerű, hiszen a tűz más képét mutatja minden irányból: felette áramlik a rengeteg forró levegő, alulról csak parazsat látnál, stb. Amit írtam, azt csak példának írtam, mindössze az a lényege, hogy
- szerintem a tűz szempontjából a samottosnál egyáltalán nem annyival rosszabb az üvegezett oldal, mint amennyire legtöbben gondolják
- szerintem sokkal kevesebb hő sugárzódik ki az üvegen át, mint azt sokan gondolják.
"csakhogy az öt oldal vastagsága lényegesen nagyobb mint az üvegé"
Az oldalfal annyi hőt vesz át, amilyen a tűz és a felület (tehát a legkülső egy milliomod milliméter vastagság :) viszonya egymáshoz.
Tehát ha mondjuk
- a felület éppen 200 fokos,
- hősugárzási emissziós tényezője 0,95
akkor az a felület ugyanannyi hőt fog elnyelni/átvenni a tűzből, akármilyen vastag akármi is van mögötte.
"Csak az biztos hogy az üveg egységnyi felületén lényegesen több hő távozik mint a többi egységnyi tűztér felületen."
Még ez sem biztos, mert az 5 mm üveg hideg oldalán kitűnően hőszigetelő levegő van, míg az 5 mm samott mögött sok-sok további milliméter kiválóan hővezető samott van ;)
"Tekintsük a tűzteret mondjuk egy 6 oldalú kockának, felfelé a forró levegő a több, lefelé a tűz magja van közelebb, oldalirányban meg a lángok hősugárzása erősebb.
Ebből 5 oldalon hősugárzásos veszteség nulla, a hatodik oldalon az üveg a sugárzott hőnek egy részét átengedi magán, egy másik részét meg hőtükörként visszaveri a tűztér irányába. Hővezetés útján meg 5 oldalon samott hűti, egy oldalon meg üveg, ezen két felület között nem látok jelentős különbséget hővezetés szempontjából."
Végül is hosszas töprengés után arra jutottam, hogy tényleg nincs olyan nagy különbség mint elsőre gondoltam. Elvileg jelentős a különbség hővezetési szempontból, viszont nagy hőmérséklet különbség esetén egy fórumtárstól úgy tudom, hogy van egyfajta átvezetési ellenállás a levegő üveg, üveg levegő határfelületeken, mely erősen korlátozza a pár mm üveg sokkal nagyobb hővezetési értékét a samotthoz képest.
Az is igaz, hogy a samottos oldalakon esetenként a hőlépcső is kisebb, mert a túloldaluk füstjárat is lehet, de ezzel egyensúlyt tarthat egyrészt az esetlegesen az üvegnél beáramló szekunder levegő hűtő hatása és az, hogy az üvegen elnyelődő hőmennyiség a samotton elnyelődőnek csak egy töredéke így bár alacsonyabb hőmérséklet van az üveg külső oldalán az üveg belső felülete is alacsonyabb hőmérsékletű a samotthoz képest.
"Tehát (leegyszerűsítve) a tűz összes hőjének mondjuk 1/6-oda (17%) indul az üvegajtó irányába, ennek mondjuk harmada hővezetés útján távozik az üvegajtón át (6%), a többi hősugárzás formájában próbálkozik, de ennek mondjuk harmada visszaverődik befelé, így csak nagyjából 8% sugárzódik a lakás felé."
A példa nem rossz leegyszerűsítve.
Eszembe is jutott róla, hogy a tűz összes hőjének egy igen jelentős részét a füstgáz elviszi, mielőtt eljuthatna az üveghez vagy samotthoz. Hogy honnan visz el a füstgáz milyen hőt az nagy mértékben a kialakítástól függ és azt hiszem nagyon fontos kérdés, mely sok mindenre választ adhat.
Ami biztosnak látszik az az, hogy ami sugárzás eljut az üveghez annak kb 3/4 része rögtön távozik is rajta keresztül. A maradék 1/4 kisebb része visszaverődik, nagyobb része melegíti az üveget és hővezetéssel távozik a samottos részhez képest azért gyorsabban, de mivel eleve egy kisebb hőmennyiségről van szó nincs olyan nagy jelentősége.
Ezenkívül az üveg előtt áramló füstgáztól vonhat még el hőt az üveg. Hogy mennyit tud elvonni az kardinális kérdés, mert a hőszigetelésbeli hátránya itt tud(na) érvényesülni a samottal szemben.
Érzésem szerint ez a hőelvonás kevésbé jelentős, és a tűztér áramlási viszonyaitól is függ.
Normál esetben az üveg a füstgáz néhány százalékával tud csak érintkezni, és lévén sugárzás is melegíti, nincs olyan óriási hőkülönbsége sem a füstgázhoz képest.
Például az üvegnél beáramló égési levegő is csökkentheti ezt a fajta hőátadást, ugyanakkor a kevésbé meleg üvegfelület mellett beáramló levegő kevésbé is melegszik fel így a füstgázégést gátolhatja...
"Tehát ha ott üveg helyett tömör samott lenne, az alig javítana a helyzeten."
A tömör samott jelen esetben valóban esetleg jó 10% körüli hőtöbbletet tarthatna a tűztérben. Hogy ez mennyit javít az jó kérdés, esetleg + pár % fagázhasznosítást.
Nyilván általában nem lehet az üveges ajtó egésze helyett tömör samott, mert akkor nem lenne tüzelőnyílás..
Ha a jelen példánál a 16%-ot kitevő üvegfelületből 10%-os samottra cserélnénk 6% maradna üveg (a vékony fémkeretet elhanyagolva), akkor mondjuk 6% hőtöblettel lehetne számolni a tűztérben.
Ha az egészet szigetelt kétrétegű vasajtóra cserélnénk, akkor pedig a 10%-os értéket lehetne közelíteni talán.
Összességében tényleg nem tűnik katasztrofálisnak elméletileg sem egy értelmes méretű üvegfelület többlet vesztesége. Különösen azokban az esetekben nem az, amikor a tűztér további része is kis hővezetési ellenállással rendelkezik, pl sok kandallókályha...
Rájöttem a kísérleti módszerre. Azonos felületű elektromos infrasugárzóval vagy reflektorral kell összehasonlítani, mennyire süti az ember képét. Ott ismert a teljesítmény, csak persze többféle is kellhet, mire eléri az ember a közel azonosat.
És tovább Eleknek ! A kocka elmélet azért se jó mert azt tűzteret alulról a kályha alja határolja , felül meg a füstjáratok . Tehát marad 4 felülete a tűztérnek, amiből a környezetnek hőt ad át sugárzással és konvekcióval. A felületek : a két oldal és a hátlap ezek a samott és csempés felületek. A 4. az üvegajtó. ezeken távozik a hő a környezet felé.
Ahogy nő a tűztér hőmérséklete úgy nő a leadott hő is és egyre jobban a sugárzás dominál.
kis hőmérsékleten az üvegen keresztül csak 25 % hő távozik, majd ahogy nő egyre több. Lehet olyan hőmérséklet amikor a fele hő /50 % / távozik az üvegen és a másik fele a 3x akkor felületű tűztér falon. mind ez csak a tűztér hőmérséklet és a tűztér fal- vastagság kérdése.
azért ez a magyarázat nem biztos , hogy teljesen megállja a helyét. Addig ok, hogy annak a térnek a hat oldalát egyenlő hőterhelés éri ha egyenlő a felülete is.
csakhogy az öt oldal vastagsága lényegesen nagyobb mint az üvegé. Mert abból a térből, azaz a kockából a falakon keresztül a hő nem csak sugárzással, hanem hővezetéssel is távozik. Na most amennyiben a fal megfelelően vastag és jó hőszigetelésű, elméletileg el lehet érni hogy semmi hő ne távozzon az 5 falon keresztül. Persze ezt elérni nem lehet, de jól meg lehet közelíteni az alacsony értéket. és akkor a hő javarésze az üvegen távozik - hő vezetéssel és sugárzással. Mert a hő előbb utóbb eltávozik hála a termodinamika valamelyik tételének. Beáll az egyensúly azaz kivűl - belül ugyanolyan hőmérséklet lesz. Meddig ? Amig be nem gyújtanak.
" így csak nagyjából 8% sugárzódik a lakás felé." Valóban lehet ilyen eset is, de lehet több vagy akár kevesebb is.
A kocka másik 5 határólófal hőtechnikai paramétereitől függően. ezen két felület között nem látok jelentős különbséget hővezetés szempontjából
Viszont ha ez igaz :
" ezen két felület között nem látok jelentős különbséget hővezetés szempontjából."
akkor neked is igazad van.
Csakhogy OlO egy cs. kályha tűrteret boncolgatott és emigyen kérdezett rá :
"Valójában azt kéne tudni, hogy az üvegen keresztül aránylag mennyivel több hő távozik, mint a tűztér falán keresztül, ebből lehetne kalkulálni." számszerűen nem tudom, de mivel a cs. kályha tűzterének a fala az áll egy vékony samottból úgy kb. 40 mm és maga az agyaggal kitöltött csempe az meg olyan 30 mm -tehát összesen 70 mm, annak hővezetése meg jelentősen kisebb mint a 5 - vagy 10 mm üvegé.
Csak az biztos hogy az üveg egységnyi felületén lényegesen több hő távozik mint a többi egységnyi tűztér felületen.
Az jutott eszembe, hogy az égés során keletkező hő lényegében nem egy az egyben infravörös sugárzás, aminek egy részét elnyeli rögtön az égéstermék illetve az égő anyag, a többi pedig szétsugárzódik?
Egyáltalán egy átlagos égésnél kb milyen arányban áll a szétsugárzott hő a rögtön elnyelthez képest?
Nem lett használva valahol nem kellően hőálló akril tömítő sziloplaszt vagy felejtődött benn valahol műanyagot tartalmazó szerszám, vagy más anyag a körbeépített részen?
Olyan a leírás alapján, minha a hőtágulással valamilyen repedés nyílna meg amelyen keresztül a tűztérből (kéményből) jönne vissza égéstermék. Érdemes lenne erősen füstölő (zöld fű) dolgot is egyszer beledobni ha már eléri az üzemi hőfokot, ahol a szag megjelenik, hogy kiderüljön, kijut e égéstermék. Ha a füst megjelenik, akkor valami "ereszt".
Pár alkallommal "csúcsra kell járatni". Enyhülni fog, majd meg fog szünni a szúrós szag. A hőálló festék ég be ilyenkor, az öntvényen ill. a füstcsövön. De idő kell neki, ill. megfelelő hőfok.
A tanácsotokat szeretném kérni, h hátha vki már találkozott a problémámmal. Nem régen elkészült kandallónk ha eléri az üzemi hőmérsékletét csípős műanyag égetésekor keletkező szagra jellemző, maró szaggal telíti a házat. Alacsonyabb hőmérsékleten nem jellemző, max egy picit, csak akkor jelentkezik ha a tűztér csúcsra van járatva. Technikai paraméterek: Alap tégla, oldalfal 10 cm Ytong flex ragasztóval ragasztva, a búbot pedig szintén Ytonggal raktuk belső oldala vakolaterősítő üvegszálas hálóval flex ragasztóval tapasztva. A tűztér Pantherm 68 íves öntvény.... A levegő konvekciós áramlása biztosított.
Ha vki hallott már hasonlót kérem ossza meg velem a tapasztalatait....
"Valójában azt kéne tudni, hogy az üvegen keresztül aránylag mennyivel több hő távozik, mint a tűztér falán keresztül, ebből lehetne kalkulálni."
Tekintsük a tűzteret mondjuk egy 6 oldalú kockának, felfelé a forró levegő a több, lefelé a tűz magja van közelebb, oldalirányban meg a lángok hősugárzása erősebb.
Ebből 5 oldalon hősugárzásos veszteség nulla, a hatodik oldalon az üveg a sugárzott hőnek egy részét átengedi magán, egy másik részét meg hőtükörként visszaveri a tűztér irányába.
Hővezetés útján meg 5 oldalon samott hűti, egy oldalon meg üveg, ezen két felület között nem látok jelentős különbséget hővezetés szempontjából.
Tehát (leegyszerűsítve) a tűz összes hőjének mondjuk 1/6-oda (17%) indul az üvegajtó irányába, ennek mondjuk harmada hővezetés útján távozik az üvegajtón át (6%), a többi hősugárzás formájában próbálkozik, de ennek mondjuk harmada visszaverődik befelé, így csak nagyjából 8% sugárzódik a lakás felé.
Tehát ha ott üveg helyett tömör samott lenne, az alig javítana a helyzeten.
Kicsit más a helyzet a magas hőmérsékletű tűzterek esetében, mert ott az üvegen/vason át nagyobb a hőveszteség arányában is és abszolút hősugárzásban is (a magasabb tűztér hőmérséklet miatt).
Elhamarkodtam a felvetést, ez nem lehet igaz közelítőleg sem, mert egy tisztán üveg tűztér akkor lényegében nem lenne melegebb a környezetnél, de elgondolkodtató, hogy is van valójában...
"Mennyit vesztek az alsó tüzeléssel? Vesztek-e egyáltalán, mert lehet az égés más szakaszában esetleg nyerek vele?
Magyarul mennyit fogok tudni spórolni, ha átszokom a felső ajtót nyitva tartom típusú tüzelésre?"
Ez egzaktul valószínűleg nem válaszolható meg egykönnyen ennyi információból.
Ha a jelenlegi verzióban nagyon tökéletlen az égés, kormol stb, akkor nagyon sokat, ha viszont a rostélyon keresztül pont megfelelő a légellátás, akkor lehet, hogy semmit, vagy még rosszabb is lesz a hatásfok...
Én eleddig nem tudtam róla, hogy fatüzeléshez az egyajtós való. Lehet, hogy így van, de nem nagyon értem a logikáját.
Szerintem minél többfelől kapja a levegőt az éghető anyag, annál egyenletesebben lehet oxigénnel ellátni, tehát nem gondolnám azt, hogy veszteséggel jár a részben a rostélyon keresztül történő levegőellátás, sőt...
A tüzelőajtónál viszont tényleg hiányosság, ha nincsen sem kulturált huzatszabályozó, de még parázsfogó ajtó sem. Az ott beeresztett levegő hiánya esetleg csökkentheti a füstgázok oxigénellátottságát.
Azt nem tudom, a konkrét esetben mennyire csökkentheti az égési hatásfokot, ha csak alulról kap levegőt. Az azonban biztos, hogy minden kályha másképp igényli a levegőellátást.
Nálam az egyik nagyon szépen ég akkor is ha csak alulról kap levegőt a rostélyon keresztül, a másik szekunder levegő nélkül jól láthatóan nem képes megfelelő égést produkálni. Ez gondolom a huzatviszonyok és a tűztér-hamutér geometriai felépítésének függvénye.
Arra különben már rájöttem, hogy hagyományos cserépkályhánál a hatalmas üveggel ellátott nagy méretű ajtó kevésbé előnyös, mint azt az ember elsőre gondolná...
Van egy cserépkályhánk, illetve a családban több is.
Van 2 ajtós és 1 ajtós.
Tudom is, hogy az egyik fa a másik vegyes tüzeléshez lenne.
A rostélyos 2 ajtósban könnyebb tüzelni, mert ha begyulladt jól akkor a felső ajtót elzárjuk, és alulról kap levegőt.
Az egy ajtósban, ha akarom szabályozni, van, hogy berántja a húzat, vagy ha van is rajta valamilyen szabályzó, veszélyesnek ítélem nyitva tartani égés közben.3 év alatt egyszer már volt, hogy kiesett a fa, átbukott a fát megtartó villákon is.
Volt is riadalom.Azóta nem szívesen gyújtom.
Azt hallottam, hogy a másikban is a felső ajtót kellene nyitva hagyni, az alsót zárni.
Viszont úgy veszélyesnek, veszélyesebbnek ítélem.
Az alsó ajtó, amikor a levegő a rostély felől megy sokkal jobban szabályozható és semmiképen nem tud rajta kiesni a fa.
Mennyit vesztek az alsó tüzeléssel? Vesztek-e egyáltalán, mert lehet az égés más szakaszában esetleg nyerek vele?
Magyarul mennyit fogok tudni spórolni, ha átszokom a felső ajtót nyitva tartom típusú tüzelésre?
Egy tartalék kályha kellene, itt a linken is találtam kedvemre valót. Ezenkívül a főpróba egy bérlet lenne, ahol jelenleg villanykálya van (hőtárolós, vezérelt árammal ) De a bérlők állandóan felróják, hogy milyen drága, amiben van igazság. Nem nagy a bérlet 32 m2 így az egészet egy kályhával kilehet fűteni. Tüzelő tárolás megoldva egy használaton kívüli volt közös WC, 1. em odáig még a tüzelő is felhordható. A probléma a kémény mivel viszonylag alacsony. Jelenleg kb. 2,5m a csatlakozástól 3, feltűnés nélkül még egy méter mehetne rá.
Erre gondoltam Radeco ST Biser M kb. 45 kg, 55 eft + a járulékos dolgok,
.max. egy 100 -as lehet.
Ha nem válik be, kivisszük, Van 3 bontott cs. kályha is, de sokallom a 160 - 180 eft-a építési árat + a bérlők sohasem tanulják meg a használatot. Eddig 2 db. -ot robbantottak.
Ez csak gyorsan 3 példa volt, körül kell nézni alaposan. A lényeg az, hogy igen, vannak felső kivezetésűek bőven. Ilyen szempontból a helyhiány nem jelenthet gondot.
"Ennek a levegős központi fűtésnek lehet értelme,"
Sokan megfeledkeznek arról, hogy a távoli helyiségekből a lehűlt levegőnek valahogy vissza is kell jutnia a kályhához, hogy új körforgásba kezdhessen. Aztán becsukják az összes ajtót, és csodálkoznak, hogy hiába tüzel mint állat, mégis hideg van :)
"de gondolom nagyobb hatásfokkal elsősorban gravitációs alapon működik lentről felfelé."
Valóban: minél hosszabb a függőleges meleg szakasz, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy ventilátoros rásegítésre lesz szükség.
"Az eredetileg feldobott magic stove kályha ezeknek a bullerjanoknak egy nem túl szofisztikált változata"
A pontos megfogalmazás: ez egy szép kályhatípus baromi ronda változata :)
Ha jól értelmezem... mert én sajna ehhez sem értek (mint annyi minden máshoz sem), akkor a készülék bár működik, de annyit is ér, amennyi az ára... a leírásban szereplő dolgok, meg a "parasztvakítás" kategóriába esnek.
A készüléket a bullerjan kályha koppintásaként készítették, de annak jóval "gyengébb" változata, mert rosszabb és/vagy más anyagból készül, szögletes, stb, stb, stb.
Igaz, az ára is jóval kedvezőbb.... de így már nem éri meg. Köszönöm a segítséget, és a felvilágosítást.
Konkrétan a kályhának nem írtam egy előnyéről sem, a kazánnál is csak feltételezgettem...
Ennek a levegős központi fűtésnek lehet értelme, de gondolom nagyobb hatásfokkal elsősorban gravitációs alapon működik lentről felfelé.
Az eredetileg feldobott magic stove kályha ezeknek a bullerjanoknak egy nem túl szofisztikált változata szögletesben, melynek a zártszelvényeire nehezebb csöveket húzni :)
Körülbelül sejthető milyen égési hőmérséklet lehet a tűztérben, ha sima acéllemez az oldalfal.
Plusz sok bullerjan kályhában a tűzilevegő beadagolás is elég jól van megoldva (másodlagos/harmadlagos/stb), ezeknél az égetési hatásfok akár ugyanolyan jó is lehet, mint a komolyabb hagyományos kályháké (a hőszigeteletlen tűztérfal miatt kissé alacsonyabb tűztérhőmérsékle okoztat veszteségeket szerintem bőven kompenzálja a hatalmas hőátadó felület).
Mint már hozzá szokhattak, tevékenységünk magja az olyan berendezések meghonosítása és elterjesztése, melyek olcsóak, egyszerűen jól méretezettek, és a felhasználójuknak lehetővé teszi a valóságos rezsicsökkentést. Teszi ezt úgy, hogy alternatív lehetőségeket nyújt a felhasználható tüzelőanyagok terén.
Íme ez egy új példája a fent leírtaknak.
A Szibériában már bizonyított berendezés most folytathatja diadalútját az Ön otthonában.
Merőben új műszaki megoldásokkal rendelkező praktikus műszaki kialakítású kazán.
Szinte minden szilárd üzemanyaggal működő, (pl.: fa, apríték, faforgács, fűrészpor, pellet, fa-szén brikett, szén, lignit…stb) alacsony fogyasztású, működtetéséhez különös szakértelmet nem igénylő, alacsony káros anyag kibocsátású berendezés. Teljesítményben 10-300kw-ig (akár egyedi méretezés alapján) Telepítése gyors, könnyű, még kazánházat sem igényel, ha szükséges, a fűtendő épület mellé, a szabadba is telepíthető. Folyamatos üzemre is képes, felügyeletet nem igényel, naponta 2-3 alkalommal elég ellenőrizni, tisztítása 5-7naponta, fogyasztás (10kw) 15-40kg/nap, mindez hosszú élettartam mellett.
Kérje ki tanácsunkat, konzultáljon bátran velünk:
(kattintson a "kapcsolat" fülre a bal oldali menüsorban)
A hirdetés szerint a képen látható kályha 10 kw-s. A gyártó tett arra utalást, hogy az oroszoknál kipróbált csodáról vagyon szó. Gyártanak olajos kákyhákat, ilyen Hexa - Bull névre keresztelt fatüzelésű, valamint New-Ton névre hallgató, "mindent evő" kazánt. A leírások szerint az utóbbi kettő "fa elgázosító".
Beteszem a képeket, és amit még találtam, de az sajnos nem sok. Az ára ugyan szimpatikus, de nem tudom milyen hatásfokkal működnek. A leírás szerint, ha jól értelmezem, kettős égetésű. Az értem, hogy befűti a légteret, azt is, hogy ha valóban az, akkor kettős égésű... azt azonban nem tudom, mennyire képes temperálni a helyiséget, a már a kívánt hőfokot elérte.
Íme a leírás és a képek:
Hexa- Bull kályha
Nagy teljesítményű, kis fogyasztású fa elgázosító kályha.
Új fejlesztésünk nem csak megjelenésében, de működésében is rendhagyó.
A kályha – kis méretével ellentétben - harmonikaszerű belső bordázatának köszönhetően azonnal nagy felületen összegyűjtve a hőt, melegíti a lakóteret (vízteres esetén a környezetet és a fűtőkört). Az összefonódó csővezeték rendszerben kialakuló hőáramlás hatására ez a kisméretű (430x630x66mm) berendezés akár 4,5m3 levegőt képes percenként átáramoltatni magán, külső energiaforrás nélkül. A belső részben kialakított után égető kamrának és a plusz levegő bevezetésnek köszönhetően az értékes füstgázokat szinte maradéktalanul kiégetjük, mellyel nagyobb hatásfokot és füstmentes működést teszünk lehetővé. A kályhák külön állvánnyal és dekor burkolólemezzel egyedivé, személyre szabottá varázsolhatóak. (A hirdetésben szereplő kályha 10kw-os, mely a termékcsaládból a legkisebb. Nagyobb teljesítmények egyszerű, egyedi méretezés alapján. Kérjen ajánlatot!)
"Nagyteljesítményű, kis fogyasztású fa elgázosító kályha."
Számos hasonló kályhát gyártanak ma is amerikában (az elsők olajos hordóra görbített vascsövekből készültek kb 100 éve), de közülük egyről sem tudok, amelyik faelgázosító volna.
Szóval vagy szeretnénk további részleteket a benne lévő faelgázosításról, vagy paraszt-vakítás folyik itten.
Kezdem már felfogni, hogy épül fel. Az merült fel bennem, hogy akkor harmonikaszerűen vannak samott vagy vermikulit csíkok a zártszelvényekhez illesztve a belsejében, vagy a tűztér fala maga a vas?
Vagyis, ha a levegő elviszi a hőt, akkor nem sugározna annyival, viszont iszonyatos meleg levegő jönne ki belőle. Belátom a mérete alapján sem lehet akkora teljesítményű, mert akkor úgy kéne tüzelni, mint egy gőzmozdonykazánt... :)
A megadott adatok és kép alapján nem nagyon lehet korrekt véleményt alkotni, a bemutató szöveg kissé marketinges jellegű...
A kályha (vagy inkább tűztér) egy hathengeres motorra emlékeztet, ízlés kérdése kinek tetszik kinek nem. Műhelybe így a la natur is tetszetős.
A 4,5 m3/perc levegő elég sok, ezek szerint ha nincs óriási légfelesleg, akkor percenként egy kiló fát képes elégetni, óránként 60 kg-ot, ami jó hatásfokkal legalább 200 KWh, ha jól számolom.
Ez azt jelentené, hogy 200 KW-os csúcsteljesítményt tud?
Az érdekelne még a kipufogórendszer milyen hozzá, illetve belső felépítés, és a részletes műszaki adatok.
Nagyteljesítményű, kis fogyasztású fa elgázosító kályha. Új fejlesztésünk nem csak megjelenésében, de működésében is rendhagyó. A kályha - kis méretével ellentétben - harmonikaszerű belső bordázatának köszönhetően azonnal nagy felületen összegyűjtve a hőt, melegíti a lakóteret (vízteres esetén a környezetet és a fűtőkört). A két szembe fordított tenyér ujjaihoz hasonlóan összefonódó csővezeték rendszerben kialakuló hőáramlás hatására ez a kisméretű (430x630x450mm) berendezés akár 4,5m3 levegőt képes percenként átáramoltatni magán, külső energiaforrás nélkül. A belső részben kialakított után égető kamrának és a plusz levegő bevezetésnek köszönhetően az értékes füstgázokat szinte maradéktalanul kiégetjük, mellyel nagyobb hatásfokot és füstmentes működést teszünk lehetővé. A kályhák külön állvánnyal, dekor burkolólemezzel és átlátszó üvegajtóval egyedivé, személyre szabottá varázsolhatóak.
Ha jól tüzelsz, meg tegyük hozzá: különösen ha jól van megépítve a tűztér :-) nem kell napi szinten koromtól takarítani az ajtót.
Na ez nem jelenti, hogy soha nem kormolódik le. Lekormolódik a friss, nedves kályhánál, talán az őszi első begyújtásoknál is valamelyest. De ez leég később.
De azt a finom szürke hamut, ami elfátyolosítja azt belülről: majd igen nehéz lesz. Legfeljebb szemből. Ezt igen ritkán kell, de a másik valóban a fa nekidőlésének, nekiütésének veszélye.
Én egyik oldalra madaras nagyüveges ajtót vennék, amiben belső ajtó(rács) van pont az ilyen megakadályozására. Nem olyan nagy kandalló hatású ajtó, de a másik oldalra mehetne olyan.
A fix üveggel annyiban kell óvatosnak lenni, hogy nehezebb lehet a takarítása (bár erre nem gyakran van szükség ha az ember ügyesen tüzel).
Az jutott még eszembe, hogy megrakásnál könnyebb kiütni a szemben levő üveget ilyen esetben.
Én azt javasolnám, hogy olyan tűzteret csináltass, mint a tömegkályháknál is szokás füstgáz utóégető kamrával és a második ajtót illetve üveget arra tedd. Ekkor a fenti probléma is megszűnik és legalább látod mi történik az utóégetőben... Legalábbis én ilyesmivel próbálkoznék, ha most akarnék kályhát építtetni (építeni) két helyiség közé.
Szerintem inkább mi zavarodtunk össze a némileg ellentmondó igények és információk hatására. De azért nem vesztegettem hiába az időm, mert miközben osztogatom a "tanácsokat" én tanulok a legtöbbet :))
Nyilván a sok infó megzavarhatott. Én úgy látom, hogy nem ment át az üzenet. Ha járatos a kályhád és akarod is hogy azt felfűtse és ne lekátrányozza, akkor nem sok vizet tehetsz a tűztérbe. Tehetsz egy pici patkót pl. (mint sabrinho). Ha viszont sok vizet akarsz beletenni, akkor felejtsd el a járatokat.
A legjobb viszont az lenne, ha hallgatnál 0I0 tanácsára: "Azért először be kéne üzemelni a kályhát sima füstcsővel és megnézni a huzatviszonyokat, füstgázhőmérsékletet mielőtt bármibe belekezdesz."
Az igaz, hogy ha ez nem tetszik (sok a kimenő hő), akkor már macerás a kályhát szétnyitni, de talán nem is kell. Egyrészt nem biztos, hogy lesz tartalék a füstben (normális adagokkal tüzelve, normális módon hajtva), másrészt az elmenő füstcsövet még mindig megvizezheted. Bypass szeleppel egy cső a csőben tartály pl. Egy ilyen megoldásról írtam itt és itt.
A másik, amit még csak félig értesz, az a kémény. Bármilyen megoldást választasz, sőt ha nem vizezed a kályhát akkor is a kémény szükségletét ki kell elégíteni. Ahogy többen írták már, ez egyrészt huzat oldali (a hideg füst nem akar felfelé távozni), másrészt harmatponti kényszer (kb. 55-60 fok alatt az égéstermék vízgőz tartalma cseppfolyós vízzé alakul át és elkezd áztatni). Az utóbbi lehet kevésbé szorító ha fémmel bélelt kéményed van, hiszen lecsorog, elfolyik, kit érdekel. Ha viszont a falazott, akkor beszivárog, átitat, kátrányoz. Pont így: "a kémény kb egy pakuratelepre hasonlit" (idézet tőled). Ezt nem kéne súlyosbítani szerintem.
A nyitott rendszer viszont jó pont. Támogatom.
A puffer nem tágulási. Ha puffert akarsz és gravitációt, akkor 6/4"-2" ajánlott a csövezésre. Szerintem egy pufferhez rém kicsi ez a kályha.
Aztán a kazánvédőről még nem is beszéltünk. Ill. Sabrinho említette. Az is nagyon fontos! ESBE jó, de van más megoldás is. Nekem pl. nem az van, de van védelem, mert kell.
Nem a progi a lényeg. Nem azon fog múlni, hogyan lesz a vezérlés, hanem azon, mit fogsz vezérelni.
Szerintem jól működhet két ajtóval is így ráadásul mindenfelől lehet tüzelni és levegőt adni neki...
Ami viszont megfontolást érdemel:
Ha véletlenül egyszerre nyitják ki a két ajtót abból akár baj is lehet (gondolok itt arra, amennyiben a helyiségek között nyomáskülönbség van és a kéményhuzat meg nem túl erős, akkor durván kicsaphat a láng )
Az ajtókon távozó hő miatt a tűztér lassabban és kevésbé melegszik fel, ami valamelyest ronthatja az égési hatásfokot.
Költségesebb megoldás, mintha nem volna két ajtó.
A kályha felépítési lehetőségeit valamelyest korlátozza ez a megoldás.
ez egy jó kérdés. Nem tudom hogy fog e üzemelni a végleges helyén ez a jövö zenéje! Ez a szezon most a kisérletezésé is lessz! ;-) :-D
A progit félig összeütöttem... dokumentàlom majd a kàlyha készitést meg az uzemeltetést adatokkal fotokkal és közzé teszem itt! kivàncsi leszek az eredményre.
De elvileg akkor ez a rendszer igy akàr működhet is ugye?
Két szoba közzé szeretnék egy kályhát. Az lenne a terv hogy a tűztér mindkét oldalán lenne ajtó a tűz látványa miatt. Mennyire jó és kivitelezhető ötlet ez?
A sugárzó hőt nehéz visszatartani, nem tudom van-e szelektív hőálló üveg, ami az égés során keletkező infravörössel szemben jóval kevéssé áteresztő, mint a látható fénnyel. Ha létezik, az segíthetne, de szerintem, ha van is rettentően drága lehet..
A vezetéses hőveszteséget lehetne csökkenteni kettős üvegezéssel, de ezt inkább dupla ajtós rendszerben tudnám elképzelni, egyfajta üvegezett parázsfogóként. A tényleges légfűtést lehetne vele jelentősen csökkenteni, a sugárzó hőveszteséget kevésbé.
Olyat is lehetne, hogy egy arcfelismerő rendszer által vezérelt szigetelt ajtó csukódna a kandallóajtóra, amikor éppen senki nem néz oda...:)))
"Gondolj bele, hogy ha az a 170 centis szakasz mondjuk az esti utolsó, és mondjuk a másnap délutáni begyújtás közt mínusz 5-10 fokos környezetben van, mennyi idő alatt fogod odáig melegíteni (ha egyáltalán eléred) az ott már valószínűleg nem túl meleg füstgázzal, hogy ne csapódjon ki a víz. És ha sikerül is, erre komoly hőmennyiséget kell áldoznod."
Itt azt a megfigyelést tenném, hogy nagyon jól záródó kályha esetén ez megállja a helyét.
Nem minden kályhaajtó zár viszont annyira precízen ha az ajtó szélénél esetleg nem is, de a levegőbeeresztő nyílásokon elzárt állásban is szivárog át valamennyi levegő, így a kémények szerintem a kályhák többségénél folyamatosan huzatolnak. Ez azt is jelenti, hogy a belső hőmérsékletük talán olyan drasztikusan nem csökken mint az ember gondolná.
Minél jobban zár a kályha, ez annál nagyobb gondot okozhat.
Ha a kémény hagyományos szigeteletlen nagy hőtehetetlenségű, akkor hőtechnikailag az lenne a legszerencsésebb, ha az ember egy tökéletesen záródó kályhát használna, viszont amikor a kémény belső hőmérséklete a szobahőmérséklet alá csökken egy automatikus szellőző beengedné a kéménybe a szoba levegőjét. Ezzel a szoba szellőztetése is részben megoldásra kerülne. :-)
Nem tudom ez a patkó víztér hogy is épül be pontosan, de ha fizikálisan a vasszerkezet benn van a tűztérben, akkor majdnem biztosan rontja az égést valamilyen szinten. A keringő 100 fok alatti víznek valami nagyobb hőszigetelésű réteggel célszerű csatolódnia az égéstérhez, mint egy pár mm-es vascső, ha nem akarod, hogy az égés egy részébe beavatkozzon. Ha a tűztér falazata mögé kerül akkor már inkább rendben van...
Ezek szerint a víztér a végleges helyén is üzemelni fog, ráadásul nagy teljesítménnyel, nem csak az ideiglenesen túlfűtött helyiségben?
Köszönöm.... nagyon sok hasznos dolgot olvast és tudtam meg.
Én valahogy ugy veszem ki hogy hasznàlni lehet mind a kettőt, de csak ésszel.
A tűzteres hőcserélőnél ( csőves patko) akkor ezekszerint az a lényeg hogy a kezdetekbe ne legyen visszahűtve a tűztér.... hogy minél hamarabb élérje az optimàlis égési hőfokot.
A füstgàzos hőcserélőnél ( legyen az akàr csőregiszter a füstcsőbe vagy füstjàratos viztartàly az égéstér fölött ) pedig az a lényeg hogy a kémény kàpàlyànàl a fust hőfoka ne sülyedjen harmatpont alà, tehàt ne csapodjon ki kondenz és ne szurkosodjon..
Sajnos a pincébe üzemelő vegyestüzelésű kazàn müködése és nemjo tüzelés miatt a kémény kb egy pakuratelepre hasonlit! :/ :-(
Igy ezek alapjàn a következőkre jutottam:
Mivel a kàlyha most készül és van alkalmam rà, ezérz a tűztérbe beleteszek egy felsőkivezetéses csövespatkos hőregisztert.
Azt csatlakoztatom egy felette elhelyezett ( padlàstérbe a tűztér felett kb 2 méterrel) egy nyitott szigetelt tágulási tartàlyan vagy puffertartàlyal.... hivhatjuk akàrhogy!
Igy több veszélyforràs is kap egy elsődleges védvonalat:
A rendszernek nem kell nagynyomàstűrőnek lennie mert max a vizoszlop nyomàsàval kell megküzdenie.
Ha netalántàn àramszünet van, és a szünetmentes tàp is behal a keringetőnél egy ideig thermoszifon elven önkeringetővé vàlik és max elforr belőle a viz.
Amit mondjuk még tervezek hozzà ( és nem azért mert a perpétum mobilét akarom feltalàlni hanem mert kisérletező vagyok) tenni egy hőszondàt a kilépő belépő vizre egyet a tartàly vizre és mondjuk lehet még egyet egyet tenni a kàlyha kilépő füstcsonkjàra és a kéménykàpàhoz.
Kell hozzà egy 16fxxx PIC és egy kb 200 soros program!
miszerint figyelje a kàlyha kilépőhőlyét ha eléri az optimàlisat akkor kezdjen keringetni, addig maximum forràsveszélynél de a thermoszifonhatás szerintem azt kiküszöböli. utànna meg egy hőmérsékletkülönbségen alapuló keringetésisebességszabàlyozàs alakitja a megfelelő hőkivételt ahol a hiszterézist befojàsolja a kàlyha kilépő höje és a füstgàzhő!!!!
Pàr szoval összefoglalva egy üzemihőfokkal kiegészitett szolàrvezérlő!!!
Ez szerintem minden veszély és égésrontàs nélkül megvalosithatő... vagy nem?
mit gondoltok?? Tudom kb olyan mint egy Trabantot felhuzni optikailag.....
Nem tűztérre gondoltam telepíteni ezt a radiátoros megoldást, ez a legkülső burkolatra menne, így nagyobb hőtárolós rendszerű kályha esetén a tűzteret és környékét minimálisan érintené. Esetemben a cserépkályha felületére mehetett volna, de keresztül lett húzva a dolog egyrészt, mert a tetején füstjáratot kellett nyitnom (ezért lett tartályos a víztér) az oldalához meg nem engedték, hogy ne akadályozza a gáztűzhelyre nagyobb méretű edény elhelyezését. Egyik helyen sem okozott volna esztétikailag semmi szörnyűséget (a tartálynál nagyobbat semmiképpen), mert rálátni egyikre sem nagyon lehet, viszont mivel a konyhába eső kályhafelület több, mint 50%-át lefedtem volna nyilván csökkent volna a konyha túlfűtöttsége, és majdnem biztos vagyok benne, hogy fedezte volna a HMV igényt, sőt a fürdőszoba fűtését is elősegítette volna.
Még az is megoldható lenne, hogy sárral megkenni a kályhát és abba belepasszírozni a radiátort. A hőtágulás nyilván lerepesztené, de a kialakuló tizedmiliméteres hézagon keresztül már biztosan nem akadna fönn a meleg.
"Szumma 150 fok??? Az nem nagyon kevés? Mi amugy a füstnél a kritikus hőfok?
Az esetbe egy 11 méter magas ( tetőgerinc fölé 170 centivel nyuló kéménybe lenne bekötve az utolso 4 méteren. Igaz hogy régitipusú kémény de az utolsó 170 centit kivéve "fűtött térbe halad" a kémény."
A 150 fok az nem feltétlenül kevés, de a 170 centi sem kevés. És, ha a 170 centi szigeteletlen, akkor azon a szakaszon időjárásfüggően nagyot hűlhet a füstgáz. Gondolj bele, hogy ha az a 170 centis szakasz mondjuk az esti utolsó, és mondjuk a másnap délutáni begyújtás közt mínusz 5-10 fokos környezetben van, mennyi idő alatt fogod odáig melegíteni (ha egyáltalán eléred) az ott már valószínűleg nem túl meleg füstgázzal, hogy ne csapódjon ki a víz. És ha sikerül is, erre komoly hőmennyiséget kell áldoznod.
Nekem 70-80 centi van kívül a tetőn, de amíg nem szigeteltem körbe, kicsapódott a víz. Természetesen nem volt túl magas füstgázhőmérséklet, de az nem is volt a célom.
Nyiván elsősorban a begyújtás utáni első szakasz a legproblémásabb, jó esetben a kellő hőmérséket elérése és a huzat hatása megállítja a kicsapódást. Mindenesetre én házilag be is csöveztem a felső 4 métert, hogy amíg folyik, ne egye a kéményt.
A rézcső be lett téve a konvekciós burkolat alá, a kandalló hátsó falához közvetlenül hozzászorítva, tehát volt némi hővezetés is a történetben, 22-es lágy rézcső, a belső samot lap ki lett véve. Egyéb szigetelésről nem tudok.
Lehet, hogy ugyanaz, ha az is Balaton-felvidék. Azért egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező kazángyár által gyártott patkót (minőségellenőrizve) nem neveznék háztájinak. Az ára sem volt az...
"az elmélet azt mondja, hogy a sugárzással leadott hő durván csökkenni fog ha vele szemben nem a 22 fokos szoba van hanem egy 60 fokos vasdarab."
Elmélet azt mondja, hogy (ha eltekintünk az anyagok eltérő felületi emissziós jellemzőitől),
- minden tárgy abszolút nulla fok (nulla kelvin fok) felett hőt annyi sugároz, amennyi a felületi hőmérséklete
- azonos hőmérsékletű tárgyak között nincs sugárzásos hőátadás, különböző hőmérséklet esetén a két hőmérséklet különbsége a fontos, az abszolút nullához képest.
Egy szoba falai kb 300 K fokosak, egy 60 fokos radiátor 340 K fokos, egy 300 fokos tűztér felülete meg 573 fokos.
Tehát a 300 fokos felületű tűztér csupán néhány százalékkal kevesebb hőt ad át hősugárzással egy 60 fokos "forró" radiátornak, mint egy szoba "hideg" falának.Persze szerintem az így átadott hőmennyiség ezzel együtt is túl kevés ahhoz, hogy megóvja a tűzteret a megolvadástól :)
Először arra ugrottál, hogy az általam vázolt megoldás kizárja a tiéd létezését.:D Pedig nem is ezt írtam.
"Mindazonáltal senkinek nem ajánlom, mivel lutri a hiányzó dokumentációk miatt."
Na ugye. Meg aztán ez a megoldás még így is eléggé háztáji. Ha egy varraton kifúj a gőz, ki felel majd érte? Semmi gond vele, az enyém is maszek, ezért van nyitottban pl. Ez a minimum. Szerintem.
A patkós rendszer, amiről írtam, nagyon hasonló a tiédhez. Lehet ugyanaz építette?:D Ott is 500-as pufira megy, zárt rendszer (emiatt szétfújt már egy ötrétegűt a padlóban ez viszont horror) és egészen klassz az egész. Pufin van a gázkazán is. Viszonylag körültekintő kivitelezés, mérnök tulaj, jó vezérlés, kályhás szaki építette, de még így is volt némi veszélyhelyzet olykor-olykor. Milyen lesz akkor ha az átlagos kókány művész beviszi a vizet a cserépkályhába? Igen, pont olyan. Vacak, kátránygyáros és marha veszélyes. Ettől még létezhetnek jó kivitelezések, de az a ritkább. Sajnos. A "nem élő" példáknak meg elég nagy a hírértékük ugye.
Most sem azt mondom, hogy a megoldás nem vállalható, de nagyon észnél kell lenni. Már a tervezésnél is, aztán a kivitelezésnél és sokszor az üzemeltetésnél is.
Nagyjából leírták már mások is a lényeget. A lapradiátor azért jó hőátadásra, mert a konvekciós áramlás a felületéről viszi el a hőt, amit a benne csordogáló víz szállít oda. Visszafelé akarod használni, de konvekciós áramlás nem lesz csak valamennyi (a kályha falán keresztül eléggé korlátozott) hősugárzás, esetleg ha oda is nyomod, akkor hőátadásos hőközlés. Működni működik, abban az értelemben, hogy melegedni (langyosodni) fog, de abban az értelemben, hogy az ilyen módon előállított hőt elszállítsd máshová és ott még fűts is vele, kizárt dolog.
Ne hallgass ránk, csináld meg nyugodtan. A dolog nem veszélyes, csak ésszerűtlennek tűnik. Ne felejts el beszámolni az eredményekről! Majd minden évben előkerül valaki, aki ezt a "kályha falán kívül felkapom a sok meleget és fűtöm vele a radiátorokat" elvet formába akarja önteni, de eddig még senki nem tért vissza azzal, hogy "Íme emberek, a dolog működik és ilyen meg olyan jó lett." Vajon miért? Elvi síkon mindenkinek működne.:D
az elmélet azt mondja, hogy a sugárzással leadott hő durván csökkenni fog ha vele szemben nem a 22 fokos szoba van hanem egy 60 fokos vasdarab.
egy 100 fokos m2-es felulet sugarzasi teljesitmenye kb 1100W. viszont a 22 fokos szoba vele szemben kb 420 wattal sugaroz. az egyenleg az, hogy a 100 fokos feluleted 680W-al ad le hot sugarzassal. ha a 22 fokot 60 fokra csereled, 700W lesz a visszakapott, igy a netto leadott az csak 400W. elég jelentős csökkenés. ahhoz hogy megmaradjon a 680 leadott watt 122 fokra kell felmenjen a felulet. tulkepp kibirhato.
persze ez igy ertelmetlen volt, mert csak a sugarzassal szamolt. a hovezetes meg macerasabb, mert a legresben lesz aramlas, stb.
Ez szerencsére nem teljesen a radiátoros ötlet kritikája :)
Nem világos, miként lett feltekerve a rézcső és hogyan lett pozicionálva a kályha hátuljához képest, meg hogy milyen átmérőjű csőről is van szó, mekkora felülettel gyűjtötte a sugárzó hőt, lett-e szigetelve, vagy szabadon sugározhatta tovább a hőt és adhatta le a mellette áramló levegőnek.
Gyanítom, hogy rézcsőből tekergetve akár 10-szeres áron is nehéz lehet olyan szinten légzáró és a kályhatesthez illeszthető szerkezetet kialakítani, mint egy egyszerű vasradiátor (vagy alu).
1 nm rézcső 80-100 ezer Forint körülre jön ki, 1 nm radiátor 10-20 ezer. Persze attól is függ honnan sikerül beszerezni...
A kritika kritikájaként nekem is van rokonom aki próbálkozott füstcsövet 15 centi magasan vascsőből tekergetni, de nem jött be neki, mert kevés melegvizet szolgáltatott, viszont egy 50 centis füstcsőre hegesztett 10 literes tartály már biztató eredményeket mutat ugyanott.
Ja persze, gondolhattam volna, hogy Edilkamin.:D Nálunk most le van akciózva, beesett az ára 2000 EUR alá.:D A CSK mit takar? Csőkígyós védelem? Nem CS akart az lenni?
A füstgáz hőmérséklet függvényében mit takar? Fordulatszám szabályozás hőfokra? Nem a vízre kellene szabályozni? Pl. ezzel az egyenáramú keringetővel klasszul lehetne fix kimenő 80 fokot csináltatni, nem? Pl. puffernek.
Úgy értettem a "papír szerint" dolgot, hogy annyi fát adtatok neki, mint a leírásában írva van (6kg/h)? Persze ha meg akartátok nézni mit tud. A teljesítménye 11 és 23kW között mozog, de ebből max 13,3 lehet a vízoldali. Azon gondolkodom, hogy vajon a nagy ablakán keresztül adja le ezt a max +10kW teljesítményt levegőre vagy ez az össz vesztesége, ami csökkenthető ha jól leszigeteljük a burkolatát?
Jó kis cucc azért.
Ne bánd azt. Nem feltétlen az ördögtől való, hogy az emberek keresik a jobb megoldásokat, próbálgatják az ötleteiket. Amíg maguknak csinálják max az alkotás öröméért és nem pénzért, hadd szórakozzanak. Mondjuk veszélyeztetni azért már nem tanácsos senkit.
Engem még mindig érdekel az ablak szigetelése. A jelenlegi erőművem is sok "veszteséget" (=légfűtés) termel, ami jelenleg jól hasznosul a szigeteletlen kétszintes házikóban (megtalálja a helyét, ahová el kell szöknie), de azért tegnap a 14kg fenyővel 25 fok volt a nappaliban. Annyi nem biztos, hogy kell.:D
Igen viszonylag tömítetten kéne illeszteni (ha nem is teljesen légmentesen), de ez megoldható.
A túlmelegedés jó kérdés. A vas és a víz jobban vezeti a hőt, mint a levegő, viszont kétségtelen, hogy a sugárzó hő nem tud szabadon távozni, hanem elakad a vaslemezen. Ennek ellenére nekem nem tűnik reálisnak, hogy ha a radiátorban lényegesen 100 fok alatti víz mozogna, akkor a közte és a kályhafelület közt maximum pár mm vas és pár mm levegőréteg olyan hőlépcsőt tudjon fenntartani, mely a kályhafelületet károsíthatná.
Egyébként a sugárzó hő és a közvetlen hővezetés ilyen hasznosításának legegyszerűbb módja, ha az ember a kályha tetejére tesz egy lábos vizet. Az is felmelegszik légmentes lezárás nélkül is, de ha pl egy kuktatömítésre teszem rá, akkor meg lehet mérni, hogy mennyire lesz magas a hőmérséklet a kályhafelület azon részén és, hogy miként változik a felmelegedési idő.
A tömítettségnek a függőleges felületeknél van nagyobb jelentősége...
Egyébként szerintetek pl egy átlagos kályhacsempe milyen felületi hőmérsékletre van tervezve?
Ha lesz időm ki fogom próbálni ezt a dolgot egy radiátorral.
Akkor 1 kritika, élő példával: kolega vett egy egyszerű 8 kw-os kandallókályhát, meleg volt a nappaliban ahová tették, a lakás többi részében hideg. Gondolta felteker a kandi hátsó falára rézcsövet ( csinált egy szép ovális csőkígyót, pontosan nem tudom hány m csövet tekergetett össze, de emlékeim szerint olyan 10-15 m-t)
2 nap múlva mondta: nem jött be. Annyira kevés meleget tudott elszállítani, hogy szinte semmit se fűtött.
Nembaj, 2. nekifutás, colos csőből csináltatott 1 csőspirált a tűztérbe (olyan mint az olcsóbb lemezkandallókban) ezzel már számottevő meleget tud elvinni a távolabbi szobákba, viszont szépen kátrányosodik a csőregisztere a kandiban.
Sugárzó hőből, vízoldalra igencsak karcsú teljesítményre számíthatsz, mint a mellékelt ábra is mutatja.
Ha mégis kipróbálnád akkor kérlek referálj, sokan kíváncsiak lennénk.
Elsősorban amiatt, mert nincs terv, s a "szakik" jórésze szakbarbár (vagy a vízhez, vagy csak a kályhához ért), internetet nem ismeri, csak buherál.
A rendszeremben egy kb. 8 Kw-os regiszter van (márkói kazángyárban készült, nem "ügyes keze van apunak" darab). Ezt beépítette egy kályhás, aki több ilyet épített már, viszont a víz részéhez semmit sem értett. A csövezést megcsinálta egy csőszerelő, aki szintén nem sok mindenhez értett a gázkazánon, meg a gravitációs fatüzelésű kazános rendszeren kívül. Én meg fogtam a kezüket, aki szintén nem értek ezekhez, viszont tudok olvasni;)
Eredmény: Esbe kazánvédő szelep 70 fokos, előremenő Esbe keverőszeleppel előállítva, 500 literes puffer "hidrováltóra" kötve, zártan. A rendszer tökéletesen működik, mindig min. 2 éves fával fűtve, nem lefojtva, gyönyörű kémény, mindig megdicsér a seprő;) A regiszter nagyobb pufit nem bír el (csak ha a folyamatos fűtéssel tönkre tenném a kályhát), hidegben napi két fűtéssel van benne annyi víz, hogy mindig kiszolgálja az igényeket. Jelenlegi élethelyzetünkben ez tökéletes (szülők nem messze laknak, ha kell, tudnak egyet-egyet fűteni), az alsó szintet befűti a kálhya, a felsőt a radiátorok. Mindazonáltal senkinek nem ajánlom, mivel lutri a hiányzó dokumentációk miatt. Nekem itt volt a kályha mikor vettem a házat, gondoltam kipróbálom, szeretem a kihívásokat. Tökéletesen működik.
Ezért is ugrom az olyan véleményekre, amelyek kategorikusan katasztrófáról beszélnek ilyen esetekben. Élő példa mutatja az ellenkezőjét.
ahhoz hogy a radiator es a kalyha kozti resbol a levego ne vigye el a hot, meg legmentesen korbe is kellene zard. es ekkor a kalyha szetegne, mert az eredeti holeadasanak toredekere lenne csak kepes, sokkal magasabb lenne a feluleti homerseklete mint amire terveztek.
Csak elvi síkon szállok vitába, de miért ne lehetne elvonni hőt radiátorral?
Ha az ember extrém példának okáért a kályha teljes felületét (a tüzelőnyílást ki lehet hagyni) körbeveszi egysoros radiátorokkal (sima oldallal befelé), kívülről pedig leszigeteli (vagy nem), akkor a kályha melege a kéményen és a tüzelőajtón kívül csak a radiátorok irányába tud távozni. Ekkor a radiátorokon átáramoltatott vízzel a kályháról addig és olyan mértékben lehetne hőt elvonni amennyire szükséges és amennyire a kályha hőtároló kapacitása engedi.
Ez szerintem egy viszonylag egyszerű és nem is túl költséges megoldás volna, azzal az előnnyel, hogy a víztér kikerülne a durván 100 fok fölötti zónából ezzel együtt nem érintené semmiféle kályha működését drasztikusan, csak az eredetileg sugárzással kibocsátott ill. levegő által elvont hőt ez vízzel vonná el.
Nyilván nem kell feltétlenül az egész kályhát körberakni. Cserépkályhának pl csak a fal felőli oldalára is lehetne rakni (ha nincs ráépítve), vagy a tetejére, ahol nem rontja nagyon az esztétikát...
Egyelőre tartom az álláspontom, hogy életképes a megoldás, annál is inkább, mert egyrétegű lapradiátort elég olcsón lehet venni, egy víztérbe építhető megoldás árából több négyzetmétert is, és teljesen rugalmasan lehetne telepíteni a kályha elhelyezésének, a vízoldali hőigénynek és az esztétikai szempontoknak a figyelembevételével. Sőt a legkülönbözőbb légfűtés-vízfűtés arány beszabályzására is lehetőséget ad, ha a radiátorok lemezelt felét szabályozhatóan zárja le az ember.
Ha bármi buktatója van a dolognak, kíváncsian várom a megsemmisítő kritikát...
Lehet félreértetted amit írtam. Sőt! Biztosan. Leírom még egyszer, kicsit bővebben. Amiről én írtam, abból sokat készít pl. egy ügyes kezű kályhaépítő mester, volt szerencsém követni egy ilyen kályha felépítését. Belül van egy 80-120l űrtartalmú víztartály 4-5 nagy átmérőjű füstcsővel, 8-as lemezből, minősített hegesztéssel, nyomáspróbával, minden amit akarsz. Zárt rendszer, visszakeverő ág és hőmérők minden szükséges helyen, de a kályha nem járatos. Van egy külső fala, ami kifelé szép díszes, csempés és kész. Ezt nevezem én szobakazánnak csempe köpennyel.
Amit te írtál, szintén létezik, hiszen neked is van, magam is láttam már, írtam is itt róla, de nincs a két dolog ellentétben egymással. Egyszerűen az egy másik szerkezet. A tiédet nem ismerem részletesen, de ideális esetben egy visszafogott űrtartalmú csőregiszter van a tűztérben, valamennyire beágyazva a falba/samott habarcsba (ami én láttam, az ilyen volt, igaz zárt rendszer, amit én nem preferálok, de sebaj). Ha nem viszi a dolgozó túlzásba a vizezést, akkor meg lehet tartani a járatokat és nem fog lekozmálni, azaz lekátrányosodni, sem a csőkígyó, sem a járat rendszer. Azért ez már elég vékony jég, könnyű rajta beszakadni. A hivatalos kályhaépítő iparosok óva intenek ettől a megoldástól (víz+járatok), sokszor indokkal, mert láttak elég gányolást már. Némelyik a TV-be is bekerült sajnos. A kék hírekbe:(
Üdv!Segítsetek már eloszlatni a kételyeimet,hogy ugye nem tüzelek rosszul(mondjuk még csak 4.szezont kezdtük)és a gyertyánnak a hamuja sokkal sötétebb mint a többi fának,meg a kormosodásra is hajlamosabb..főleg ilyen enyhe időben?Köszi előre is!
"Azért először be kéne üzemelni a kályhát sima füstcsővel és megnézni a huzatviszonyokat, füstgázhőmérsékletet mielőtt bármibe belekezdesz."
Így van, nagyon ajánlott!!! Mérni, mérni, mérni! Amikor kékült a kályhám 2-es vastagságú vas füstcsöve, akkor csináltam egy plusz hőcserélőt és nem fordítva.
"Egy másik ötletem volt, amit végül nem csináltam meg több okból kifolyólag (nem mert rossz ötletnek tartom:-), hogy lapradiátorokkal is lehet a kályha külső köpenyéről hőt elvonni."
Lapradiátorral biztosan nem, de a vízköpeny lehet:
-vagy kívül a kályhán, a falára simulva a köpeny,
-vagy a samott fal és a külső fal közötti egy vízköpeny.
Az első nem működik (mérd meg egyszer a csk külső falának hőmérsékletét), a második jó lehet, de nem hirtelen nagy teljesítmény elszállítására, erről már írtam is, hasonló elvet valósított meg a nagy kályhás újító Mr. Szalai.
"plusz extra biztonsági feltételei vannak, mivel igen gyorsan megforrhat."
Ha annyira nagy a vízmennyiség, hogy azt a púpozva megrakott rakat teljes leégése sem képes forrásig hevíteni, akkor azt csak az emberi hülyeség képes felforralni (amikor pl 90 fokos víz mellett is egyre csak rakja a fát a tűzre).
Számold ki, hogy pl 1000 liter 35 fokos víz felforralásához mennyi fa alá kellene begyújtani :)
Ha én 150 és 200 között tudok vitorlázni, a tűz is szépen ég és nem is megy ki sok meleg. Talán elférne még egy kis hőcserélő bővítés, de már nincs több helyem.:D
"Hamarosan egy gyönyörű 2 csempe plusz sarok széles, egycsempe plusz sarok mély és 6 csempe magas. Cserépkàlyha boldog tulajdonosai leszünk."
Ez inkább csak "kályhácska".:D
"De ahova a kémény miatt betudjuk tenni helység azt konkrétan szaunàvà változtatnà ( 22 négyzetméter de a ferdefalak miatt alig 45 légköbméter."
Nem olyan nagy az szerintem. Ha nem rakjátok csurig ill. kinyitjátok az ajtót, majd megy máshová is a meleg.
"A tűztérbe tegyek be egy vizpatkót vagy a tűztér tetrjérr egy csöves hőcserélőt vagy a fustjàrat tetejére egy csőves hőcserélőt vagy... vagy... vagy..."
Én nagy vízterező vagyok, ez közismert, de nem ész nélkül. Ez egy kész kályha, ha jól értem és nem szobakazán csempe ruhában. A vízteret felejtsd el a kályhában.
"mennyire jo dolog ha a hőcserélőt közvetlenbe érik a làngok? Jo persze tudom sokkal jobban melegit... de erősebb anyagbol is kell lennie."
Semennyire. Nem attól lesz hatékony, hogy éri-e a láng. Sőt! Ha a tűz nem ég rendesen (betolod a sok liter vizet a közepébe), akkor lesz rengeteg fagáz, ami nem ég el. Jó esetben kisuhan a kéményen, rossz esetben még le is rakódik a hőcserélőn és a kémény falán. Esetleg át is itatja kátránnyal a falat. Ezzel szemben, ha a tűz jól ég (magas hőfokon), akkor tökéletesebb az égés, kevesebb veszteség keletkezik tüzelőanyag oldalon, a feladat már csak a forró füstgáz megcsapolása. Erre vannak a járatok egy cserépkályhában és erre van egy nagy felületű füst-víz hőcserélő a vízteres kályháknál. Nekem is az van, tök szupi. (Részletek itt. A linkelt társtopikon egyébként sok ötletet kaphatsz vízterezés ügyben, de a vízzel töltött cserépkályhát ott sem kultiváljuk.:D)
Én is a "vizet a közepébe" oldalról jövök, de nem működik. Pár évem elment a kísérletezéssel. Ellenben most, samottal burkolva és utánégetővel már ölég kafa lett a cucc:
Ez a tegnap esti begyújtás 14kg száraz fenyővel, ami este f8-tól hajnal 3-ig tolta a vizet a radiátorokba. Kicsit jól sikerült. A második képen enyhén izzik a saválló doboz.:D Mindkét képen látszik a befújt oxigén dús, előmelegített levegő égést segítő hatása. Primer: off, szekunder: 6cm2, tercier: 12cm2.
Létezik cserépkályha belső tartállyal, de az igazából egy szobakazán csempe burkolattal, járatok nélkül.
"Lehet vízteret rakni a kályhából távozó füstre is bizonyos feltételek mellett, de a kilépő füstgázból a teljes hőmennyiség 30%-ánál több hőt az említett kályhánál nemigen tudsz elvonni."
Az ideális tűztérben nem történik egy gramm hőkivétel sem (mert tökéletesen hőszigetelt), ez biztosítja a lehető legmagasabb égetési hőmérsékletet. Tehát egy elméleti tökéletes tűztérből kilépő füstgáz mind a 100% hőmennyiséget tartalmazza.
Persze a gyakorlatban ezt megvalósítani lehetetlen, de megközelíteni lehetséges, habár nem olcsó dolog a hatalmas hőcserélő felület létrehozása meg a tűztér kibélelése vastagon vermikulittal.
"Igaz hogy régitipusú kémény de az utolsó 170 centit kivéve "fűtött térbe halad" a kémény."
A savas víz kicsapódás elleni védekezés miatt
az a cél, hogy a fűtésrendszer egyetlen pontja se legyen füstgáz harmatpont, tehát kb 60 fok alatt.
Akinek régivacak téglakéménye van (méterenként 15-18 fok hűtő hatás), az kénytelen lehet akár 200 fok feletti füstgázt is a kéménybe pazarolni, már ha nem akarja hogy a kéménye felső részén már 60 fok alati legyen a füst, és emiatt a kicsapódó sav szép lassan kizabálja a meszet a malterból és elkezdjen fentről lefelé széthullani a kéménye (lásd a legtöbb régi téglakémény felső végét: a malterből már csak a homok maradt, vagy már az sem).
Akinek viszont olyan jól hőszigetelt kéménye van, amelyben alig hűl a füstgáz, az megengedheti magának, hogy a füstből a lakásban tartja a hő túlnyomó részét, hiszen nála elég lenne pl mindössze 70 fokos füstgázt engedni a kéménybe ahhoz, hogy még a legtetején is meglegyen a 60 fok.
"a kàlyha teljesen tökéletes lessz a tervezett helyére!! De azt csak jövőre fogja tudni elfoglalni. A kàlyhàt nem rakatom hanem kapom és a méreteiből kikövetkeztethető hogy ràmàs làbas hordozhato.
namost akkor rakjuk össze a képet... van egy kályhàm van egy kéményem és egy padlásterem ahol elfér a plussz fütés.... szerintem logikus hogy akkor hasznàlom a kàlyhàt nem pedig csak pihentetem a garázsba. Csak azt a plusz sacc 3-5kw energiàt nem akarom a kéményen kitolni melegfüst formàjàba!!!!
Ezért gondoltom a höcserélős véleményekre!
Hidd el nem vagyok sajàt pénztàrcàm ellensége higy egy nemjol méreteztt valamit csinàltassak."
Lehet kicsit túlmagyaráztam a dolgokat.
Egy fél szezonra semmiképpen nem vesződnék víztérrel, hacsak nem kísérletező kedvből.
Ha a kályha tökéletes lesz a végleges helyén, akkor ott nyilván nem kell a víztér.
A megoldás jelen esetben annyi, hogy csökkenteni kell a kályha teljesítményét.
Erre azt javasolnám, hogy ha túl nagy a tűztere a jelenleg szükséges teljesítményhez, akkor samottal ideiglenesen csökkenteni a tűztér méretét és megfelelően kevesebb fával végezni a tüzelést!
Ekkor az égés hatásfoka jó marad és a kevesebb füstgázt jobban meg tudja hűteni a kályha így nem fog forrón kimenni a kéményen.
Itt pl találtam a kátrányosodásról érdekes dolgokat, érdemes elolvasni
Konkrétan 20%-nál nedvesebb fát és 74 foknál alacsonyabb füsthőmérsékletet említ, mint kiváltó okokat.
Nyilván a 74 fok annyira csökkenthető, amennyire a faanyag szárazsága engedi....
Ez persze a kéményt elhagyó füstre értendő, mint biztonságos érték, ami jóval több lehet a fűtött tér határán és még több a kályha közvetlen kimenetén...
"Ez a divat újabban, mindenki kondenzációs kazánná akar átalakítani mindenféle kazánt, kályhát, kandallót."
Gondolom hasonló okból, mint amiért a gázkazánokkal is kondenzáltatnak. :-)
Pedig ott csak fizetni kéne a kissé magasabb gázszámlát a kissé olcsóbb kazánnal, és nem kell a kisebb hatásfok miatt több fát aprítani, behordani... ;-)
Füstnél a kritikus hőmérséklet több tényezőtől függ (kéménytípus, tüzelőanyag fajtája és víztartalma, égési levegő páratatalom). A kéményből kilépő füstre 40-50 fok az már eléggé alsó határérték fatüzelésnél.
Nálam sima 15-ös téglakémény van, a fűtött teret a füst kb 60 fokosan hagyja el, mikor ég rendesen a tűz.
Nyilván begyújtáskor kevesebb, de ha ilyenkor kicsapódik egy kis víz, az remélhetőleg felszárad a későbbiekben. A kéménykimenetnél nem tudom mi a helyzet, ki kéne mászni megnézni, csak nem olyan egyszerű :-) Második szezont kezdtem, egyelőre a tisztítónyílásig bezárólag nem jelentkezett kátrány, ennek ellenére ez már egy kissé pengeélen táncolás...
Igazából a fűtött térből jóval 100 fok feletti füstöt kiereszteni szerintem pazarlás, de nyilván vannak esetek, amikor szükséges lehet, ugyanakkor 70-80 fok alá meg már veszélyes lehet lemenni még viszonylag rövid fűtött téren kívüli kéményszakasz esetén is.
Ha légszáraz anyaggal tüzelsz, jó a huzata a kéménynek, és nem másokat kátrányosítasz el, ha úgy alakul, akkor lehet a füstből bőven energiát visszanyerni, de pár százalékos nyereségért már nem érdemes vállalni a kátrány kockázatát.
Általában véve lehet vízteret rakni tűztérbe is, de utólag egy kész kályhánál ez nem túl szerencsés, és egyébként is rontja az égési hatásfokot plusz extra biztonsági feltételei vannak, mivel igen gyorsan megforrhat.
Lehet vízteret rakni a kályhából távozó füstre is bizonyos feltételek mellett, de a kilépő füstgázból a teljes hőmennyiség 30%-ánál több hőt az említett kályhánál nemigen tudsz elvonni.
A füstgáz hasznosításra én tartályos szisztémát használok. Az ideális méret sok mindentől függ (hely, kályhaméret, tűztér mérete, tüzelőanyag, tüzelés módja stb). Nálam használati meleg víz előállításra egy 50 literes van egy nagyobb cserépkályhával kombinálva, de ez legfeljebb 10-15%-ot von el a teljes keletkező hőből, viszont a meleg víz igényünket így is kielégíti.
Azért először be kéne üzemelni a kályhát sima füstcsővel és megnézni a huzatviszonyokat, füstgázhőmérsékletet mielőtt bármibe belekezdesz.
Egy másik ötletem volt, amit végül nem csináltam meg több okból kifolyólag (nem mert rossz ötletnek tartom:-), hogy lapradiátorokkal is lehet a kályha külső köpenyéről hőt elvonni. Ezzel a módszerrel akár 80-90%-os vízoldali teljesítményt is lehetne produkálni szerintem. Ugyanez persze némileg költségesebben viszont még jobb volna nyílt rendszerben egy (vagy több) hegesztett tartállyal megoldva, ami körbeveszi a kályhát két vagy három oldalról...
Ezek a tűzteres verzió szerintem műszakilag (nem esztétikailag) jobb alternatívái.
Hogy az adott esetben különösen átmeneti időszakra van-e értelme foglalkozni ilyesmivel az jó kérdés...
Szumma 150 fok??? Az nem nagyon kevés? Mi amugy a füstnél a kritikus hőfok?
Az esetbe egy 11 méter magas ( tetőgerinc fölé 170 centivel nyuló kéménybe lenne bekötve az utolso 4 méteren. Igaz hogy régitipusú kémény de az utolsó 170 centit kivéve "fűtött térbe halad" a kémény.
Nem feltétlen akarom kondenzàcióssà alakitani csak ésszerű hatàrokon belül gondoltam az elszökő hőt felhasznàlni!
De szerintetek akkor nem jo megoldàs vizeret rakni fatüzelésbe!
Mondjuk nem kötözködni akarok, de szerintem ha a huzat jo és a füst nincs egy kritikus hőmérséklet alà hütve akkor minden gond nélkül használható. Mint ahogy több szàz pozitiv példa bizonyitja...
Csak nem tudtam hogy mivel nyerjem ki a hőt gondoltam a ti taoasztalatotok több ilyen téren. Mert nekem eddig egy tűzteres hőcserélős van de az gyàri.
Hozzà teszem nem szurkosodik a kémény mert nem csapodik ki a füst illetve a pàra!
Szerintem marad jelen esetben akkor csak a felső teres hővisszanyerő és hőmérés hogy ne hűljőn tul a füst.
Amugy csak kivàncsisàg.... az tűztérbe tervezett "épitett viztér".... illetve vizpatko milyen vastag amyagbol szokott készülni?
Igen tudtam hogy valaki bele fog kötni de gondoltam a lényegi kérdésre kapok vàlaszt, de akkor részletezem....
a kàlyha teljesen tökéletes lessz a tervezett helyére!! De azt csak jövőre fogja tudni elfoglalni. A kàlyhàt nem rakatom hanem kapom és a méreteiből kikövetkeztethető hogy ràmàs làbas hordozhato.
namost akkor rakjuk össze a képet... van egy kályhàm van egy kéményem és egy padlásterem ahol elfér a plussz fütés.... szerintem logikus hogy akkor hasznàlom a kàlyhàt nem pedig csak pihentetem a garázsba. Csak azt a plusz sacc 3-5kw energiàt nem akarom a kéményen kitolni melegfüst formàjàba!!!!
Ezért gondoltom a höcserélős véleményekre!
Hidd el nem vagyok sajàt pénztàrcàm ellensége higy egy nemjol méreteztt valamit csinàltassak.
Vegyestüzeléses központifutéses csalàdi hàz elsö emeletén tetőtérbeépitéses szinten lakunk.
A tetötér elég nehezen melegszik fel, igy mindig 3-6 fokkal hűvösebb van mint a földszinten.
Hamarosan egy gyönyörű 2 csempe plusz sarok széles, egycsempe plusz sarok mély és 6 csempe magas. Cserépkàlyha boldog tulajdonosai leszünk. De ahova a kémény miatt betudjuk tenni helység azt konkrétan szaunàvà változtatnà ( 22 négyzetméter de a ferdefalak miatt alig 45 légköbméter.
Gondolkozok nagyon sok verziön a hővezetésre. Mint példàul a radiàtorrakötés vagy ez a klimaszerű vizmelegitett legfúvó vagy stb stb... ez még a jövő zenéje, de amin elkell gondolkodnom és nemsok időm van rà hogy milyen hőcsrélőt tegyek bele.....
A tűztérbe tegyek be egy vizpatkót vagy a tűztér tetrjérr egy csöves hőcserélőt vagy a fustjàrat tetejére egy csőves hőcserélőt vagy... vagy... vagy...
mennyire jo dolog ha a hőcserélőt közvetlenbe érik a làngok? Jo persze tudom sokkal jobban melegit... de erősebb anyagbol is kell lennie.
pro.... kontra.... mindent meghallgatok, és szivesen veszek.
Ja amugy nem aknàs lesz a kàlyha hanem sima cikcaklépcsős füstjàratos!
Igen ez a szabad kéményes konyha.A nagymamámnak volt ilyen vasmegyében.A70-s években még működött is .A középső helységben a kürtő alatt,rudak voltak elhelyezve. Ott füstölték a húst.Persze olyan kemény fával kellett tüzelni ,ami a húsnak is jó volt.A falú ott füstöltette a húst disznóvágások idején...
Építsünk a 200.000 Ft/m2-es házba egy külön tüzelő-szobát? Mit számít egy-két millió Ft extra kiadás ide vagy oda?Ahányszor teszel a tűzre, annyiszor befelé átöltözöl füstösbe, kifelé vissza, de közben le is zuhanyozol (hajmosás inkluzíve)?
A kéményseprő bele fog halni a röhögésbe,
vagy egyből jelenti a katasztrófavédelemnek, akik rögtön bilincsbe vernek veszélyeztetésért (szénmonoxid ugyebár).
Mindeközben folyamatosan dől kifelé a meleg a házadból a kéményen át, még akkor is, amikor éppen nem tüzelsz.
"(tudtak az öregek)"
Tényleg tudtak.
A többségük
- ingyen fűtőanyaggal (mez.gazd. és erdei hulladékkal) fűtögetve,
Érdekesség, régen is működött és ma is megállja a helyét (tudtak az öregek).
Közelmúltban látogatást tettem a Szentendrei Skanzenben, melyben egy parasztházat vettem jobban szemügyre. A ház középső helysége magas belmagasságú, boltíves mennyezetű, mennyezetéből indult a kémény (a kémény nem a földről indult). Jobb oldalt konyha, ball oldalt szoba. A szobában egy cserépkályha volt elhelyezve, melynek ajtónyílása a középső boltíves helység felöl nyílt. A cserépkályha a régi kemencékhez hasonló járatrendszerű, vagyis ugyanazon a nyíláson történt az égéshez szükséges levegő beáramlása és a távozó füstgáz kiáramlása. Egy lemez tévő volt az ajtónyílás előtt ferdén megdöntve. (Mai szakszóval egy harang rendszerű kályha.) A kiáramló füstgáz végighaladt a boltíves mennyezeten, majd be a kéménybe. A konyhában egy főzőplatnival és sütővel ellátott kis csikókályha üzemelt melyben az ott lévő hölgy épp főzni készült. Ennek a csikókályhának a füstcső kivezetése átjött a falon ugyancsak a boltíves helységbe (közvetlen kapcsolata nem volt a kéménnyel ennek a kályhának se). Legnagyobb örömömre égett a tűz a kályhákban és a szemem előtt zajlott le minden. A harang járattal ellátott kályha csempéi kellemes meleg tapintásúak voltak, hiszen élesbe ment minden, azok fűtötték a házat. Készítettem fotókat, ezeket beillesztettem egy szemléltető 3D-s rajzba. A piros nyilak a távozó füstgáz útját jelzik, melyet szinte kézzel fogtam és éreztem. A boltíves helységben természetesen füstszag volt érezhető, (de nem kellemetlen) míg a többi helységben nem lehetett mindezt érezni. Minden ember másképp látja a dolgokat, ha bármilyen hibát vél az olvasó ebben az elbeszélésben kérem ne harapja le a fejem (tőlem ennyi tellett). Üdv.: Béldeki János
Sziasztok!Nem tudja valaki,hogy a kandallóbetétek külső levegő ellátását meglehet oldani leier kémény szellőzőjével? Illetve ezt hogyan szokták?Benkel Pilis típusú betétet nézek, BF bukójárattal.Szerintetek ez jó,van valakinek?Csempekandallóhoz lenne.Köszi
A faelgázosító rész alapötletét ez a videó adta, (végre megtaláltam) csak kombinálni akartam a látványkandalló hangulatát , a cserépkályha tömegét, (főleg a tűz/füstjáratok hosszát) egy modern, nagy hatásfokú égéstérrel. Volt még egy elképzelésem, hogy rákötöm a központi fűtésrendszerre, minden elő van készítve, (csövezés, csapok, keringtető ,az alsó égéstérben a hőcserélő helye) , de az első év használt után rájöttem hogy nekem így is pont jó.
Valahol (itt?)olvastam
hogy kettő fütési rendszer kell egy házba: első kis tehetetlenségű, gyors felfűtés, (nekem kihült háznál se több 30 percnél, és már kezd kellemes lenni ),
a második pedig valamilyen gazdaságos, lassú, hőtárolós típus. Ez volt az én filozófiám is.
"..és 15 perc múlva már leégne! Tényleg nem volt cserépkályhád...és nem fűtöttél fenyőfával--de tudományosan értekezel róla..("
Ha életedben legalább egyszer felülről gyújtottál volna meg egy rakat fát, akkor tudnád, hogy 5 kiló fenyőfa nem ég el 15 perc alatt, akármennyi levegőt is adsz neki, még akkor sem, ha a kert közepén raktad azt a tüzet.
De mivel begyújtáskor a cserépkályha egy baromi hosszú hőcserélővel rendelkezik, ezért szinte tökmindegy, hogy 5 vagy 35 perc alatt ég le az az öt kiló fa, a fejlődő hőjének túlnyomó része nem fog eljutni a kéményig, a sok hőt felszippantja a rengeteg alacsony hőmérsékletű samott és cserép, tehát az a hő a lakásban fog hasznosulni.
Szerintem nem fog menni, mert nem korszakalkotó felfedezésről, találmányról van szó, hanem tüzelőberendezések összeházasításából, létező berendezések továbbfejlesztéséről. Ha mondjuk beraknál egy pörgettyűt a tűztorokba, amitől hatékonyabban ég el a füstgáz, na azt talán szabadalmaztathatnád, a wc deszkába épített bidét is kitalálta valaki, az is csak továbbfejlesztés volt.
Tavaly kb. ilyenkor érdeklődtem Edilkamin Dafne kályha ügyében és egy kedves topictárs, akinek van boltja, adott rá ajánlatot. Tavaly elmaradt a dolog, most viszont be kéne szerezzek karácsonyig egy bordó, sütővel ellátott kivitelt. Sajnos a kontaktot a topictárshoz elkevertem. Tudjátok esetleg, hogy ki lehet?
Nagyon köszönöm szépen köszönöm a választ ! Ha jól értem akkor a felső tűztérben fűtesz és ami az alsóba kerül az a füstgáz ami a többletlevegő miatt gyullad be újra ? Vagyis is itt megvan fordítva a tömegkályha harangja és a lángcsóva ami az alsó ajtón láthatóan alul húz felfelé, az megy a kéménybe ? A dióhéjas videón látom, hogy azt a csövet amibe a gázok kerülnek teljesen izzásba hozta. Nem semmi ! Egyébként gyönyörű munka és nagyon érdekes szerkezet bármelyik kályhás büszke lenne rá.
Valahol vannak képek a készítés folyamatában, meg kell keressem, majd felteszem azokat is.
Mint kandalló, egyszerű égéstér, a tetején füstgáz irányváltóval, (csappantyú) aminek szerepe a gázok iránya egyenest felfelé, a kéménybe, vagy átváltva a tűztér
alján az alsó égéstérbe, majd az oldalsó függőleges bukójáratokon (jobb és bal oldalt is) felmelegíti a samottömeget. A gázok a tűztér hátsó fala mentén emelkednek fel, majd egy elszívómotor (40w) nyomja a kéménybe a füstgázokat Így független vagyok a kéményhuzattól.
Szia ! Lehet tudni valamit a belső szerkezetről vagy nem publikus ? Ha publikus és nem nagy fáradtság akkor leírnád esetleg részletesebben ? Köszönöm !
magyarul jobban jársz ha hagyod a fenébe, mert kizsigereznek,kifiléznek és lenyúlnak mindent. na mondd mi az a nagy titok és nem lesz gondod. az is lehet h euer éveismeri más is a te módszered.
készülj fel arra, amikor egy rakás pénz kifizetése után rájössz, hogy még mindig csak pl. négy országban vagy védett,
és amikor már jó ideje "véletlenül" semmi sem akar összejönni, akkor egyszer csak felbukkan egy "jóakaró" és anyagi-jogi támogatást kínál fel, cserébe nem kér mást, mint egy olyan szerződést, ami látszólag neked is kedvező, de a valóságban egyszer csak már semmi közöd a találmányodhoz.
Én drukkolok neked,
de lehet, hogy akkor vagy szerencsésebb, ha az derül ki (viszonylag kevés pénz elszórása után), hogy a találmányodat már hetven éve szabadalmaztatták mondjuk Amerikában.
a felesegem elvégezte a szabadalmi ügyvivő akármit, jól irta halálosztó, de kb 2-4 milla, és 2 év kb... elég sokáig tart mire az ujdonság kutatás eredménye lezárul, márminthogy amit feltaláltál annak van ujdonság ereje, nem pedig csak egy kicsit hozzátettél vmi korábbi szabadalomhoz vagy módosítottál rajta, ezt az egész világon nézik, adatbázisban.
Ja, a felső égéstérben egy egyszerű (kiszedhető) kazánlemez lángterelő van, a hátfalnál pedig szintén kazánlemez, a levegő előmelegítés céljából (alul az öntvény hátlap szintén levegő előmelegítő, a faelgázosító üzemmódhoz)
Igen az alsó égéstérben öntvény hátlap van (plusz előtte még egy sima vaslemez egyszerü védelemnek) , és az alsó láng samottéglába csapódik, a jobb hőhasznosítás céljából . Amúgy az egész kandalló samott lapokból, és samott téglákból van felépítve. Számított tömege alappal kb. 1.4t . A külső borítás (köpeny) leszedhető.
Sziasztok, kezdő vagyok a topicban ,ezért rövid leszek: Zlota felvetésére szeretném bemutatni a saját tervezésű, és kivitelezésű kandallómat, aminek a különlegessége a kettős üzemmód: (látvány)kandalló, és/vagy négy járatú hőtárolós fordított égésű (tömeg)kályha-kandalló (faelgázosító üzemmód). Ez utóbbi üzemmódban a kilépő füstgázok hőmérsékletéről inkább nem írok semmit,nem szeretnék hideget meleget kapni.A tüzelőt finom fehér porrá égeti, harmadik éve használom nagy megelégedettségemre.
Így néz ki a kandalló:https://www.youtube.com/watch?v=W9gtUSoW3m0&feature=player_detailpage
És egy rövid videó azoknak, akik még elképzelni sem tudják, mennyi energia távozhat a kéményen keresztül ha lefojtott égést használnak:
Ha a kalyharol/elvrol nem is, de a ',tapasztalati' ertekekrol, meg a 'nem is kicsitrol' irhatnal....akar szamszeruen. Meg a mihez kepest szamait is...ha mar annyira jo !
Ha esetleg feltalál az ember egy új kályhatípust/rendszert, ami merőben más mint azt eddig épített valaki is,- tudomásom szerint nem létezik ilyen sehol- vajon lehet az valahol levédetni?Saját név alá tenni, hogy más ne okoskodja el és csináljon belőle saját hasznot,workshop stb.Nem is a pénz miatt, de nem szeretném ha XY mester sajátjának mondva hirdetné, vagy építené.
Tapasztalati értékek alapján hatékony -nem is kicsit- de nem azt mondom, hogy jobb mindennél,mert, hogy Én találtam ki. Ennek is vannak előnyei - hátrányai, és amire kitaláltam, arra való. Abban biztos vagyok, hogy abban a lehető leghatékonyabb a jelenlegi tudásom szerint. Viszont még az építés módja is teljesen más... persze nem holdkőből van :D
Biztos kell még 2-3 darab és legalább 1-2 szezon, hogy jobban sikerüljön kiismerni a készüléket.
Amire kitaláltam arra szerintem jól bevált az első darab.Már pár éve gondolkodtam rajta míg sikerült végre megalkotni.
Fontos, hogyha véletlen létezett is hasonló, Én most azon vagyok, hogy tökéletesítsem a paramétereit.
ha lenne, akkor sem tömnék bele soha 15 kiló fenyőt
és pláne soha nem fojtogatnám a levegőjét.
Beleraknék max 5 kiló fenyőt (hogy ne kelljen folyton újrarakatni a cserépkályhát az ezernyi hőtágulási repedés miatt),
felülről gyújtanám meg a rakatot (hogy ne egyszerre, hanem időben elnyújtva gázosodjon el a fa),
adnék neki levegőt bőven, (mert hőre van szükségem és nem kátrányra + koromra + elégetlen gázokra)
amikor már csak parázs van, akkor visszavenném a levegőt a felére később a negyedére,
amikor meg már semmi parázs sincs, akkor lezárnám.
Nagyon fontos: az én tüzem a levegőt NEM alulról kapná (a hamuzó ajtón át), hanem a felső (tűztér) ajtó levegő-lyukán át. Az alsó lyukat csak akkor nyitnám ki egy kicsit, amikor már csak kevés parázs van, hogy a parázs is izzon el gyorsan és lezárhassak mindent.
A cserépkályhában pont az a jó, hogy a marhahosszú hőcserélője miatt még nagy tűzből is képes sok hőt kivenni (nem tud a hő kiröppenni a kéményen, mint a hagyományos "rövidcsöves" kályhák/kandallók esetében), ezért a cserépkályhák tüzét különösen butaság fojtogatni.
Persze az emberi lustaság határtalan: inkább átrakatják a kályhát kétévente a sok túlfűtés miatt, mintsem hogy naponta egynél többször kelljen begyújtani ;)
Ha nem lenne annyira kicsi hőtároló tömegük és olyan vacak levegőellátásuk (másodlagos/harmadlagos levegő bekeverés), akkor egyes okosan megépített cserépkályhák több szempontból is simán versenyre kelhetnének a profi tömegkályhákkal.
Akik "fojtogatva" tüzelnek (hogy a tűztérbe beletömött rengeteg fa jó lassan égjen le), azoknál számtalan esetben termelődik sok gáz, de ez nem tud robbanni, mert a gázzal nincs levegő is, ezért ez a gáz békésen kisurran a kéményen át.
Pukkanás csak akkor lehetséges, ahol a gázzal együtt elegendő levegő (oxigén) is van a kályhában/kéményben, ráadásul pont a megfelelő arányban és elég egyenletesen összekeveredve plusz van valami, ami begyújtja ezt a keveréket.
Ha a fenti feltételek közül csak az egyik is hiányzik, akkor már nem lesz robbanás.
Ha ennél könnyebb lenne robbanást előidézni, akkor az emberiség már kb tízezer éve kihalt volna :)
Erre gyanakszom én is. Felgyűlt a gáz és berobbant. Mint írtam nem voltam ott. Csak annyit tudok, hogy a vélt leégés után elzárta, majd akkor következett be a jelenség.
Egyébként valami puhafa brikettel fűt és ami még érdekes nincs piszkavasa.
Anno régen, amikor én cserépkályhával fűtöttem, az égés vége felé bizony kellett a piszkavas, azzal lehetett meggyőződni, hogy van e még éghető.
Nem tudom, hirtelen semmilyen adatot nem találtam róla. Az elektronikusan szabályozott kimenetet AVR-ként szokták emlegetni, illetve az inverteresek szabályozottak.
Aha, nekem volt olyan. Einhell vagy mi. Tényleg jó, de fogyaszt is, büdös is (2T) és nem indul túl biztosan. Jelen esetben ez lehet egy jelentős hendikepp.:D Vegyél egy használt legkisebb Hondát. 4T, akkora, mint egy fúrógép doboz és tuti kimegy a világból...
Rossz hír, de erre a célra a belépő szintű áramfejlesztők sem alkalmasak hosszabb idejű áthidalásra. Ezeknél stabilizálatlan a kimenet, terhelésfüggő, akár 10% -ot is csúszhat a feszültség és a frekvencia is. Arról nem is beszélve, hogy a jelalak is messze van a szabályos szinusztól.
Tartósan egy jobb motor nem fogja szeretni, de jó néhány vezérlő elektronika is nemtetszését nyilváníthatja.
Nyugodt szívvel csak a szinkron generátoros, stabilizált kimenetű darabok ajánlhatóak.
Bizonyára könnyen gázosodó fával tüzelsz..pl fenyőfa. A nejem is így emelte meg a cserépkályha tetejét../ami jó volt benne: építenem kellett egy kandallót..!
- a tűztérben lévő sok forró fa ontja magából az éghető gázt
- a tűz meg éppencsak pislákol (tehát nem ég rendesen/folyamatosan), ezért viszonylag sok fagáz tud összekeveredni a levegővel anélkül, hogy meggyulladna/elégne
...aztán az egyik felcsapó lángocska eléri a gáz-levegő keverék alját... és BUMMMMMMM!!!!
Persze valószínűleg lehet más oka is (az okosok majd kiegészítenek), de nekem most ez jutott eszembe.
Aha, nekem volt olyan. Einhell vagy mi. Tényleg jó, de fogyaszt is, büdös is (2T) és nem indul túl biztosan. Jelen esetben ez lehet egy jelentős hendikepp.:D Vegyél egy használt legkisebb Hondát. 4T, akkora, mint egy fúrógép doboz és tuti kimegy a világból...
Ja értem már. Hát ez nem szerencsés építés az tuti. Jobb lett volna vasbeton kerettel kiváltani a falrészt és bontani.
Tehát neked is van rajta bojler, amibe elviszed a keletkezett meleget? Meg a fűtésre is keringteted? Egyelőre én REX C-100-asokat használok K hőelemmel vízre és füstre is. A részletekről is írtam részletesen a társtopikon. Rüviden annyi, hgoy az tartály teteje indítja a primer kört, a visszatérő pedig a szekundert. Így megvan a kazánvédelem is.:D Most továbbfejlesztésen agyalok Arduino platformon.:D Szeretnék automata felfűtés, normál üzem és kikeringetés szakaszokat csinálni.
Ha gondolod folytathatjuk a másik topikon is, nehogy kiutáljanak innen a barkács ellenesek.:D
Szivattyú meghajtása áramszünet esetén inverterre stb téma:
Köszönöm a további hsz-okat is, különösen a tuti inverteres linkeket! Meggyőzőek, de döntéshelyzetben beugrott a legkézenfekvőbb megoldás megint: lehet, hogy inkább szerzek egy áramfejlesztőt, pl. használtan (csábítóak ezek a "teszkós" jellegű darabok).
Ez egy olyan kályha melynek egyik fele a konyhában van, a másik (nagyobb tömegű része) pedig a szobában.
Annyiban tér el a szokványostól, hogy mivel a két helyiséget 60 centis vályogtégla tartófal választja el egymástól, ezért megkértük a kályhást, hogy ne szedje ki a falat és építse be a kályhát a falba, hanem legyen egy konyhai rész és egy szobai, a kettő között pedig csak a füstjárat vezessen át.
Szerintem korábban nem csinált ilyet, de rugalmas volt és megcsinálta.
Mivel volt ez a négyszögletes csempe bekötőidom bőven ezért két helyen átvéste a falat és ott vezette át a füstöt. Az egyik közvetlen a tűztérből megy át a másik pedig a sütő háta mögül. A közvetlen tűztérből induló nyílásra tett egy a kályha tetejéről rúddal mozgatható ajtót, hogy azt lezárva felfelé lehessen kényszeríteni a füstöt a sütő melegítése érdekében. Ez akkor elég fölöslegesnek bizonyult, mert a füst ezt a nyílást egyébként sem szerette, 90%-ban fölfelé ment így a szobai hatalmas kályhatest jóval kevesebb meleget tudott leadni a konyhai jóval kisebbnél.
Összességében viszont a füst egyáltalán nem szerette elhagyni a rendszert amikor a kályha hideg volt vagy odakint nem volt nagyon hideg... Ennek okai már nagyjából tisztázódtak, mint azt korábban leírtam. Az első évben 24 voltos szerver ventillátor biztosította a huzatot, mely a nagy kályhatestnek és hosszú füstjáratnak köszönhetően alacsony hőmérsékletű füstgázban egy évadot ki is bírt.
Ezután kezdtem el a kerülőút majd víztér projektet...
A társtopicba most beleolvasgattam. Onnan meríthettem volna hasznos dolgokat annak idején (sőt most is). Nem tudom miért kerülte el a figyelmemet. Sok agyalástól megkíméltem volna magam, viszont így nagyobb volt a feltalálás öröme... :D
Legjobb az lett volna, ha még a kályhaépíttetés előtt merültem volna el a témában...
Láttam azt is, hogy Te még többet kísérleteztél a rendszereddel, mint én az enyémmel és a vízteret is magad csináltad, ami majdnem olyan lett mint a reliance 501 víztere.
Én a rendszert zártra csináltam, mert a kazántest és a bojler hőcserélője is 10 baros és ezt valahogy egyszerűbbnek találtam. A fűtéscsövek vékonyak így nincsen jelentős gravitációs áramlás, tehát csak szivattyúval működik, viszont nem szükséges megakadályozni a visszakeringetést.
A szivattyú egyébként a legkisebb 35 wattos fokozaton pár perc alatt átviszi a meleget a tartályról a vízmelegítőre. Ezt egyelőre kézzel kapcsolom be és ki, de szeretném automatizálni. Ha kérhetek tanácsot ez ügyben megtenném...
A terelők a tartályban nem kivehetők, mert a tartály tetején van egy lemezsapka ami lezárja és egyesíti a kis csöveket egy 150 mm-es csonkba.
A 150 literes vízmelegítőben ugyanilyen van azt le tudom majd fényképezni, mert az nincs beépítve. Egyébként ha jól emlékszem ide-oda torziósan meghajtott lemezekről van szó, melyek azt biztosítják, hogy az égéstermék ne tudjon egyenesen átsuhanni a csövön, hanem minden része odakeveredjen a falához.
Annyiban is hasznosak, hogy alulról megmozgatva őket kipotyog a korom a csövekből, tehát a seprést is megoldják :)
Ezt az átviszem a másik szobába dolgot nem egészen értem, bár láttam már itt a topikon. Lehet te voltál az?:D Most már én is tudom, hogy egy jó kályha építésekor arra is ügyelni kell, hogy a kezdeti, felfűtéses szakaszban a hideg füst egyből a kéménybe mehessen*. Ne koszoljon össze semmit, melegítse a kéményt, csináljon huzatot. Ha a huzat adott, tiszta az égés, lehet elvonni a hőt, lehet megjáratni sok méteren a füstöt, sokkal rugalmasabb lesz a dolog. Ezzel a bypass lehetőséggel lehet egyébként a kondenzációs szakaszt is működtetni gravitációsan. Csak egy részét küldöm el kondenzálásra a füstnek, a másik rész marad meleg, hogy a huzatot fenn tudja tartani. Az arány vezérlése kilépő (kevert) hőfok alapján akár automatikus is lehet.
Az utánégető jobb ötlet, mint a lejjebb hozott víztér. Ha jól értem a tartály még tudna hőt elvonni, ha lenne miből. Ha tökéletesebb égést tudsz csinálni, több elvonható energiát tudsz gyártani.
A terelők a tartályban milyenek? Van róla fotód? Kivehetők?
*Az inverz kályha is így indul. Először fenn, a tűztér tetején lép ki a füst. Ha már stabil az égés, jó a huzat, nincs füst, akkor zárjuk a felső közvetlen nyílást és a felmelegedett kémény huzata átrántja a gázokat a parázságyon. Lefelé indulva, majd a hőcserélőkön visszaemelkedve jut végül a kéménybe csak a 30cm helyett megtesz legalább 1m utat.
Egy rugóra jár az agyunk :) Nálunk is sült már kenyér, zsömle, pogácsa, kalács és rakott krumpli is így a tűztérben. Sokkal gyorsabb és ízletesebb, mint a sütőben, csak meg kell találni a megfelelő időpontot a behelyezésre és főleg a kivételre...:-)))
Örülök, hogy nem vagyok egyedül ezzel a megoldással és kösz a megerősítést, meglehetősen egy véleményen vagyunk asszem :-)
A csövek nálam is 50 centisek, ilyen magas a tartály.
Eredetileg onnan jött az ötlet, hogy ki kellett söntölnöm a szomszéd szobába menő részét a kályhának egy füstcsővel, mert hidegen mindig befüstölt a szobába. Az volt az elképzelés, hogy túl hosszú lett a füstjárat vagy rossz a kémény...
Aztán mikor kiderült a platni lyukára ültetett füstcsővel kitűnően süvít kifelé a forró füstgáz, gondoltam, hogy ha már a szomszéd szobát nem melegíti, akkor ne vesszen kárba semmi, legalább meleg vizet csinálhatna és a füstcső helyére bekerült ez a kazántest. Ha a víz és a járatok megmelegedtek át tudtam irányítani a szobába, de volt hogy így is befüstölt.
A nyáron rájöttem, hogy a szobai részen is csinálhatok egy rövidítést, ami segít begyújtáskor és egyáltalán lehetővé teszi, hogy nyugodtan átirányíthassam a szobai részre a füstgázt.
Szerencsére nem volt nehéz átépíteni azt a részt és úgy csináltam meg hogy egy kis vasajtóval nyitható-csukható az egyenest a kéménybe vezető füstjárat. Miközben kibontottam a kályha tetejét észrevettem, hogy az egész huzatprobléma valószínűleg annak volt betudható, hogy a kályhás nem tömítette a kéménybekötés és a kéményen kivésett lyuk közti részt. Sőt szerintem a faláttöréseknél sem tette ezt meg (lehet a hőtágulás miatt, vagy figyelmetlenségből), így a kémény és a füstjáratrendszer direkt összeköttetésbe került a szoba levegőjével, a kályha és a fal közti kis hézagon keresztül. A bekötőcsövet és a hézagokat már majdnem mind besaraztam egy kicsi van még hátra.
Így most korrektül működik és elég intelligensen szét is válik a füst, jut belőle a szobai rész melegítésére is.
Amíg nem szükséges nem nyúlok bele a kályhába, viszont a vízkörre szeretnék tenni a fürdőszobába padlótemperálást valamikor. Fürdés előtt kicsit megmelegítené a padlót, viszont komolyabb padlófűtést nem vinne el, ahhoz kicsi a kivehető teljesítmény.
A tűztér és a víztér kapcsolatát tekintve ugyanezen a véleményen vagyok..., de nálam még szerintem lehetne rövidíteni a kettő közti távolságot, mert a víztér kb 1,5 méter magasan kezdődik, az égés meg nem terjed 1 méter magasra sem. Ha egyszer a konyhai részhez hozzá kell nyúlni a sütő helyére készülhetne utánégető kamra is... :-)
"Én ha lenne padlófűtés lefektetve a házban olyan megoldáson gondolkodnék, ahol a tűztér viszonylag korlátozott hőleadású vastag samott esetleg értelmes mértékig részben szigetelve a padlófűtés szükségletének arányától függően. A víztér pedig nagyobbacska tartályos rendszerű lenne mely a tűztértől csak közvetetten és késleltetetten vonna el hőt és emellett az égés alatt a füstgázból vonná ki a lehető legnagyobb hőmennyiséget. Ezzel lehetne maximalizálni a hatásfokot és minimálisra csökkenteni a tüzelőanyag igényt.
A víztér egyben pufferként és hőtároló tömegként is szolgálna. Méretezni úgy kéne, hogy normális tüzelési viszonyok között ne haladja meg a benne lévő víztömeg a padlófűtésnél megengedhető maximális hőmérsékletet.
Nem mondom, hogy ez az üdvözítő megoldás, de nekem ez tűnik jónak és biztonságosnak tudományom jelenlegi állása szerint."
Ez az ötlet jó! Ill. majdnem tökéletes. Pici módosításokkal jó is lesz.:D Ha a puffert nem szeressük ill. hely vagy pénz hiányában elhagynánk, akkor valóban lehet a kályha maga a puffer. Megboldogult Szalai mester épített ilyen tömegkályhát. Ha jól emléxem a részletekre, a korrekt belső samott házon kívül vaslemezek voltak vízcsőre hegesztve és a burok kívül tömör téglával zárult (valahol van erről egy videó is, ill. Sancib lehet tud részleteket). Ez is hely és terhelhetőség igényes megvalósítás, de nem lehetetlen az általad vázolt pufferkályha megépítése. Nem kell bele lényegében víz, a tűztér tk-san tökéletes és a víz csak annyi hőt vesz ki a samott+km tégla dupla falazatból, amennyi éppen kell a padlónak. A víz hőmérsékletének korlátozására jó egy VTA szelep. Lényegében a tk. egyik lényeges hátrányát küszöböli ki, jelesül a kp-i fűtérrendszerbe kötéssel a meleg bárhová transzportálható.
Ez nem tűnik rossznak! Milyen hosszú csövek vannak benne? Nekem is pont ilyen elven működik a felső tartály, csak 12 csöves (x0,5m) és szintén 2,5"-os. Ne sajnáld, hogy nem egy nagy cső van. Ha tisztán tüzelsz benne, alig kell tisztítani és jobb a hőcsere hatékonysága, mint egy nagy csőben. A tűztérhez semmiképp ne tedd közelebb, mert elszúrod a kályhát. Jó ez így. Tökéleteshez közeli égést próbálj a kályhában csinálni, aztán mehet a hőelvonás. Vizes fa, fojtott égés, hideg visszatérő mind kizárva!
Azért is írtam, hogy inverz égésű kályhát építek legközelebb, mert a kondenzációs üzemhez kell a tiszta és nagy hatásfokú tüzelés. A lángon áthúzott gázégetés + másodlagos levegő + keverő/égető kamra egy jó alap ehhez. Utána már lehet levinni a hőmérsékletét akár több lépcsős, igény szerint az áramlásba kapcsolható hőcserélőkkel. A harmatpont alattra tervezettnek viszont saválló anyagból kell készülnie. Elvileg nem lehetetlen a gravitációs működés sem, de a tuti, ha van ventilátoros rásegítés ebben az esetben.
Bontsd le és építs egy jobbat!:D A társtopikban van sok jó tapasztalat.
Annyi tuti biztos, hogy a tűztérbe vizet tenni nem javasolt. Főleg cserépkályha alap esetén. Ha tökéleteshez közeli égés a cél, nem lehet a közelben víz.
Van egy függőleges járatú cserépkályha, eredetileg vegyes/szén + fa / tüzelésre. évek óta csak száraz fa és néha fa brikett a fűtőanyag. Valamelyik este a teteje berobbant - sok korom és ijedség. Kb hónapja lett a kémény és az egyik füstjárat tisztítva.
A használó egyik családtag - nem én lakom a lakásban.
Az okok ?
Vagy korán lett elzárva vagy belül egy tégla zárást okozott. Jelenleg van még huzat.
Más ok lehet ?
Más : a mikro környezetemben a 30 év alatt 3 x fordult elő ilyen (nem ez a kályha ). Általában tovább használták, de volt olyan is amikor használhatatlanná vált a kályha.
Igaz az vízszintes járatú, un. fatüzelésű kályha volt.
"Szerinted fatüzelésnél is lehetne kondenzálni a füstöt egy ilyen saválló kéményben?"
Van egy japán közmondás: "Aki életében egyszer sem mássza meg a szent Fuji hegyet, az bolond. Aki egynél többször is megmássza, az viszont kötözni való bolond."
Jelen pillanatban úgy vélem, hogy a kilépő füstgázzal
- mindenképpen le kellene menni egészen a harmatpont közelébe,
- de a harmatpont alá lemenés annyi megoldandó extra problémát vet fel, ami miatt messze nem éri meg az a kevés plusz energianyereség.
Tehát szerintem: 55-60 fokig mindenáron, az alá meg semmiképp sem.
A kandalló teljesítményét a lakás hőigényéből kell kiszámolni. Ezért előbb szigetelni, aztán választani. Ha jól szigeteltél, a nagy puffert egy túlnyomórészt vízre dolgozó kandalló, kiválóan felfűti és akár napokig nem kell begyújtani. Ha nem olyan jó a szigetelés, vagy kicsi a tartály, akkor többet gyújtasz be. Ha kicsi kandallót veszel, nem tudod kifűteni a házat. Nagy kandallóba lehet ritkán rakni tüzet ill. kicsit. A kicsiben nem lehet max teljesítmény felett tüzelni.
Igen, lehet befolyásolni, a kiválasztásnál.:D Ha olyat veszel, ami nem dolgozik rendesen vízre ill. a mellett sokat ad le levegőre, gondok lehetnek a lokális túlfűtéssel.
Egyébként miért nem építesz egyet? Van róla egy klassz topik.:DDD
Betervezték? Melyiket? Hová? Kettő kell belőle! Ha nincs puffer és van két keverő, akkor időnként megforr majd a rendszer. Ugyanis a padlófűtés nem biztos, hogy képes lesz a hirtelen képződő hőt felvenni. Én zárt rendszerben nem fűtenék kandallóval, de ha körültekintően van kivitelezve (maximálisan ügyelve a biztonságra: hőre, nyomásra nyitó szelep, vészhűtőkör, szünetmentes), akkor mehet persze. Megfelelően méretezett tágulási nyitott és zárt esetén is kell.
A kisipari kandalló önmagában nem gond, csak attól tartok, nem lehet tudni a konkrét paramétereket és ha nem jól működik, nem is lehet majd leverni rajta, hogy vackot épített (volt ilyen itt a topikon pl. moonshadow, ha jól emlékszem, keress rá!). Pl. nagyon fontos lenne, hogy vízre dolgozzon és ne levegőre, ha már vízteres. Nálunk is gond ez, hogy nagy ajtót akartam, széles vásznon megy a TV helyetti tűznézés, eddig ok, de ha be akarom fűteni a legtávolabbi, leghidegebb szobát, akkor oda kell lépni a gázra és gatyára lehet vetkőzni a kályhánál. Ez most nem gond, mert a felső szinten nyitva van néhány ajtó, így a lenti 23-24 fok gyorsan felszökik.:D Volt, hogy a felső szint egy részét nem fűtöttük, akkor viszont ez problémát okozott, mert a kánikula lenn rekedt.:D
A padló nem jó puffernek. A puffer később is betehető, de nagyon nem szerencsés. Legalább egy kicsi tartályt be kellene rakni. Mennyi az? 100e? Nem nagyon fogsz olyan szakembert találni, aki javasolná a szilárd+padló kombót puffer nélkül, de tény, hogy vannak ilyenek és állítólag nem problémásak. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy szerencsésen is kijöhet a lépés.:D Ebből nem szabad általánosítani, jobb a biztosra törekedni.
Én nyitott kandalló-puffer kört és zárt padlókört építenék, amiben a kandalló kör nagy átmérőjű csöveken csatlakozik a puffer vízteréhez és akár gravitációsan is megfordul benne a víz. Áramszünet esetén ez elég jól jöhet majd, de egyébként is: szinte lehetetlen 500-1000l vizet hipp-hopp felforralni. A pufferben 20-30m csőspirál a paláston elegendő hőcserélőnek a padló felé.
Ha vizes kandallód lesz, használati melegvizet is állíthatna elő. Több variáció is van erre:
1. tartály a tartályban: az 1000l pufi felső részén 300l külön tartály. Ha felmelegszik a pufi, lesz meleg víz is.
2. külön tartály saját fűtőspirállal, amire a kandalló vizét kötöd (saját keringetővel)
3. külön tartály saját fűtőspirállal, amire a puffer vizét kötöd (saját keringetővel)
4. külön tartály saját fűtőspirállal, amire a padlófűtés vizét kötöd (sorosan, a padló keverő előtt)
5. a pufferbe egy másik hőcserélő spirál, ami átfolyós módon adja a meleg vizet
...
Igen, olyan megoldás is lehet, hogy van egy külső hőcserélő, aminek egyik oldalán a kandalló van, a másik körön a padló. Nálam is így van. Főképp azért, mert a kandalló nyitott, a radiátoros-cirkós rendszer zárt. A felforrást ez sem akadályozza meg. Esetedben sem, de ha a kandalló nálad is nyitott, akkor kevésbé adrenalin növelő egy ilyen esemény.:D
Igazából nem az elmenő, hanem a keletkező füstgázra gondoltam.
Azt akartam megbecsülni, hogy a hőcserélő felületén kb milyen lehet a hőmérséklet eloszlás integrálása alapján számítható effektív hőmérsékleti átlag. Gondolom az alján van valamekkora hőmérséklet, a tetején megint valamekkora. Az átlag meg a kettő között van, de nyilván nem lineárisan oszlik meg a hőmérséklet hanem eleinte meredeken esik aztán egyre lankásabb a görbe...
Ha 1400 és 200 fokot veszünk alapul az átlag inkább 400 fok körül lehet mint 800. Ha az 1400 egyáltalán megjelenik a képletben :-)
"Arra volnék kíváncsi, hogy mennyi lehet a gáztüzelésű berendezésnél a füstgáz hőmérséklete."
Nagyon jó hőcserélővel le lehetne menni egészen a visszatérő fűtővíz hőmérsékletének közelébe, tehát akár 30-35 fok alá is. Persze ehhez már annyira szuper kémény kell, amely számára teljesen normális a falán folyamatosan csordogáló savas víz, ezért inkább a ventilátoros "huzatú" fűtőberendezések tudtommal mindig valamivel harmatpont felett fújnak ki,
a gravitációs-kéményes készülékek meg direkt nem hűtik le a füstgázt (tudtommal) kb 130-150 fok alá, mivel a gyártó nem tudhassa, hogy mennyire szar kéményre lesz rákörve.
Még annyit teszek hozzá, hogy szerintem csak hozzáértő és megbízható kivitelezővel és kisiparossal érdemes ezt csináltatni, különben nem biztos, hogy jól sül el. Annál is inkább, mert az indokolatlanul megspórolt forintok az évek során elég gyorsan elúsznak fabeszerzésre, meg az egyéb hibák javítgatására.
kandallóbetét + füstcső hőszigetelő díszburkolattal (pl ytong) körülvéve, túl kicsi levegő nyílások alul és/vagy felül
- a túl kicsi levegő-átjárási nyílások miatt a hőcserélő-hőátadó felület körül csak nagyon lassan mozog a levegő, amely így akár 200 fok fölé is felmelegedhet, márpedig a forró levegő és a forró fücstcső között már szinte nincs hőátadás, ezért rengeteg hő megy a levesbe kéménybe.
- az egészet jól hőszigetelő burok veszi körül, amely egyrészt megakadályozza a másodlagos hőleadást (egy valóban jó hővezetésű díszburkolat gravitációsan és hősugárzással is tudna fűteni), másrészt pedig a hőszigetelő hatás miatt is képes annyira felforrósodni odabent a levegő, hogy már alig tudjon hőt átenni a tüzelőberendezéstől (lásd első pont).
A hőcsere sokkal jobb lenne,
- ha sokkal több levegő áramlana a hőátadó felület mentén és sokkal gyorsabban (tehát jónagy lyukak alul + felül)
- és ha a díszburkolat hőszigetelő helyett jó hővezetésű anyagból lenne
további lehetséges hatásfok javító extrák:
- hőátadó felület megnövelése (bordázott tűztér, bordázott füstcső, hődob vagy más füstgáz/levegő hőcserélő)
- légáram erősítése (ventilátor, díszburkolat távolságának és lyukméreteinek növelése)
- sugárzás útján leadható hőmennyiség megnövelése (díszburkolat teljes elhagyása)
A 27 kilowatt a gáz égetése során átáramló füstgáz és a fűtővíz hőmérséklete között értendő gyári adat.
Ennél a különbségnél nálam jóval kisebb a hőkülönbség és valóban elképzelhető, hogy nem is volna érdemes ennél sokkal kisebb hőátadó felülettel próbálkozni a 2-3 KW átviteléhez.
Arra volnék kíváncsi, hogy mennyi lehet a gáztüzelésű berendezésnél a füstgáz hőmérséklete.
Elvileg a gáz 1400 fokon ég. Ha a hőcserélő végén 200 fokos, akkor mondjuk átlagosan tekinthető 7-800 fokosnak a hőmérséklet különbség? A hűlése persze nyilván nem lineáris...
Akárhogy is biztosan több száz fokon értendő teljesítményről van szó, nálam meg inkább csak 100-150 fokos a hőlépcső...
Gondolom először is azt kéne tudni, milyen arányban volna a padlófűtés hőigénye a közvetlenül sugárzással és légfűtéssel leadott teljesítményhez képest?
A szabályzást vízhőmérséklettel lehet a víztérnél befolyásolni, de ez erősen korlátos, vagy szigeteléssel/körbeépítéssel a közvetlen leadás oldaláról.
Leírom amit összeszedegettem mostanában, hátha segít valamit.
Az egyszerűség kedvéért legyen a kandallóbetét elnevezésű szerkezet is kályha!
A kályhának van egy teljesítménye és ebből valamennyi teljesítményt a víztér el tud vonni.
A kályhának van hatásfoka, ami az összes leadott fűtőteljesítményének és beletáplált fa fűtőértékének hányadosa. Ez minél több annál jobb és az egyik legfontosabb paraméter egy fűtőeszköznél.
Kisebb teljesítményű kályha nem evidens, hogy kisebb vízoldali teljesítményt is tud, de általában azért így van.
A kályha teljes hatásfoka két tényezőtől függ.
1.Mennyire tökéletes az égés a tűztérben
2.A keletkező forró füstgázból mekkora hőt sikerül visszanyerni.
A szokványos vízteres betét közvetlenül a tűztérből vonja el a hőt
Az 1. típusú hatásfokot rontja, mert kevésbé tud tökéletes égés lezajlani olyan tűztérben, ami folyamatos hűtés alatt áll. Ekkor a gázok egy része elégetlenül távozik a kéménybe (A fa fűtőértékének 70%-a ég el gáz formában, ebből a topicban megjelent információk szerint, van hogy csak 20% ég el, van hogy szinte mind a 70% a fűtés módjának és a berendezés felépítésének függvényében)
A 2. típusú hatásfokot javítja annyiban, hogy a füstcsőbe kijutó füstgázt már előre meghűti, így valamivel alacsonyabb hőmérsékletű füstgáz jut ki a kéménybe. Ez akkor nem hátrány, ha egyébként a füstcsövet elhagyó füst túl meleg lenne, ami ilyen szerkezeteknél gyakran előfordul, hacsak nem épít be az ember hosszú füstcsövet, vagy víztartályosat, vagy nem egészíti ki a betétet más típusú füstjáratokkal...
Nyilván meg lehet oldani ezen tényezők figyelembevételével korrekten a kandallóbetét felépítését is és a beépítését is. A kisiparossal is kéne konzultálni ez ügyben, ha elég jól ért a fűtéstechnikához, tud építeni megfelelő szobakazánt mindenféle igényre.
Én ha lenne padlófűtés lefektetve a házban olyan megoldáson gondolkodnék, ahol a tűztér viszonylag korlátozott hőleadású vastag samott esetleg értelmes mértékig részben szigetelve a padlófűtés szükségletének arányától függően. A víztér pedig nagyobbacska tartályos rendszerű lenne mely a tűztértől csak közvetetten és késleltetetten vonna el hőt és emellett az égés alatt a füstgázból vonná ki a lehető legnagyobb hőmennyiséget. Ezzel lehetne maximalizálni a hatásfokot és minimálisra csökkenteni a tüzelőanyag igényt.
A víztér egyben pufferként és hőtároló tömegként is szolgálna. Méretezni úgy kéne, hogy normális tüzelési viszonyok között ne haladja meg a benne lévő víztömeg a padlófűtésnél megengedhető maximális hőmérsékletet.
Nem mondom, hogy ez az üdvözítő megoldás, de nekem ez tűnik jónak és biztonságosnak tudományom jelenlegi állása szerint.
"Az a kérdés, hogy mekkora lenne az a legkisebb névleges gázos vízmelegítő hőcserélő teljesítmény, ami ebben az esetben jelentősebb veszteség nélkül tudná ezt a 2-3 KW teljesítményt átvinni..."
Az a hőcserélő ad le 2-3 kilowattot, amelyik éppen 2-3 kilowattot ad le :)
Egy hőcserélőnek nem lehet meghatározni a teljesítményét/hatásfokát önmagában,
csak úgy, ha megadjuk hozzá az éppen aktuális környezeti változókat.
Tehát ugyanaz a hőcserélő lehet 1 kilowattos és lehet 10 kilowattos is, attól függ, hogy milyen hőmérsékletű/térfogatáramú dolgok áramlanak benne/körülötte, még az sem mindegy, hogy milyen irányokban, turbulensen vagy laminárisan, satöbbi.
Tehát ha valaki azt mondja neked, hogy "ez egy X kilowattos hőcserélő", vagy ""ez egy Y százalékos hatásfokú hőcserélő"" akkor mindig kérdezz rá arra, hogy ez az érték milyen körülmények esetére igaz (a gyártók az értékeket olykor annyira ideális környezetre adják meg, amilyen a való életben még véletlenül sem fordul elő).
És ha nem tudja/akarja elárulni a mérési környezetet, akkor kezeld sűrű gyanakvással az értéket és kérdezd meg, hogy legalább a hőátadó felület méretét adja meg. És ha gyártó arra sem hajlandó, akkor már csak a HIT marad, de meg kell jegyeznem, hogy viszonylag kevés fizikus jár templomba.
Laikusként kérdezem csupán: ha kisebb teljesítményű vízteres kandallóbetétet veszek, nem lesz kisebb a probléma is a padlófűtésnél? Mert gondolom az gyengébb hatásfokkal tud fűteni a rendszer felé...
Befolyásolható egyáltalán az, hogy mekkora teljesítmény jusson a vízoldalra és mekkora a légtérbe?
Előre is köszönöm válaszaitokat és megértéseteket! :)
A keverőszelepeket betervezték mindenképpen, azt tudom. Zárt rendszerben gondolkodik a kivitelezőm, ennek megfelelően kell állítása szerint tágulási tartály is. A "vészhűtést" is előkészítette a rendszeren, és ennek előkészíthető a kandalló is kérésre. Egyébként egy salgótarjáni kisiparos által készített kandallóbetétről van szó.
Olyat is olvastam, hogy maga a padlófűtés rendszere is lehet puffer, de ezt erős fenntartásokkal kezelem, mert oké, hogy sok víz tekereg a lábam alatt, de nem mindegy a hőelosztás.
Olvastam itt hőcserélős megoldásokról is, azok mennyire használhatóak?
Végső esetben (mert sajna egy pufferre pillanatnyilag nincs keret) későbbiekben is beintegrálható a rendszerbe egy ilyen lehetőség? Használatba vehető egyáltalán puffer nélkül a vízteres kandalló padlófűtéshez? (radiátor nincs, csak 1 törölközőszárító lesz majd)
Bocsánat a sok kérdésért, de szeretném bebiztosítani magam valamennyire és nem csak a kivitelezőm véleményére hallgatni.
Az a kérdés, hogy mekkora lenne az a legkisebb névleges gázos vízmelegítő hőcserélő teljesítmény, ami ebben az esetben jelentősebb veszteség nélkül tudná ezt a 2-3 KW teljesítményt átvinni...
Lehet, hogy nem is érdemes sokkal kisebbel próbálkozni, mint 20 KW :-)
Ebben igazad van. de jelen esetben annyi hátránya van, hogy a nagyobb hőcserélő felület gyorsabban lekormolódik és nehezebb tisztán tartani. Nyilván a 27 KW a gázégő felett közvetlenül kivonható hőt jelenti. Ahol ez a víztér be van építve már kisebb a hőmérsékletkülönbség a víz és a füstgáz közt, tehát elméleti szinten sem lehet kivenni pár KW teljesítménynél többet.
"akkor 1ora mulva a nappaliba kellemes idö van, a baj csak az , hogy a többi szobába csak akkor kezd érzödni a meleg"
A kályha által legyártott meleg levegő felszáll a mennyezetre, ott szétterül és fentről lefelé elkezdi felölteni a nappalit (képzeld azt, hogy a meleg levegő egy "felfelé folyó víz", és a lakásod egy furcsa formájú medence, amit teljesen fel kell tölteni). Amikor ez a meleg eléri a nyitott ajtók felső szélét, akkor ott elkezd "átcsorogni" a szomszédos helyiségek mennyezetére és azokat is elkezdi fentről lefelé feltölteni.
Ebből láthatod, hogy mekkora késéssel kezdenek melegedni a szomszédos helyiségek.
A megoldás: a nappali mennyezetén megjelenő meleg levegő ne csak a nappalit kezdje el feltölteni, hanem legyen lehetősége egyből "átfolyni" a szomszédos helyiségekbe is. Ezt vagy a mennyezetnél lévő nagy méretű lyukakkal tudod megoldani, vagy kisebb lyukakkal/csövekkel + ventilátorokkal.
Egy köbméter levegő csak nagyon kevés hőt képes szállítani, ezért itt hatalmas levegőmennyiségek körforgását kell lehetővé tenni (nagy hidegben óránként akár több száz köbméter levegőnek kell átjutnia - és persze lehűlve alul visszajutnia a nappaliba, hogy ott újra felmelegedhessen), ezért a fent említett "nagy méretű lyuk" hálószobánként legalább 400 cm2 (mondjuk 20x20 centis) legyen, de minél nagyobb, annál jobb. Számos helyen csinálnak egy 10 centis kerek lyukat és várják a csodát :) és van meglepődés, amikor kiderül, hogy ilyen röhejes méretűből kéne vagy 5-10 db - minimum. Persze akár egyetlen 10 centis lyuk is elegendő lehet - ha van beépítve egy megfelelő erősségű ventilátor.
Egy hőcserélő csak akkor túlzás, ha a tűz legalább egy órája maximális erővel dübörög (tehát megrakva száraz fával és maximális levegőt kap) és a lakás hőszigetelő burok (pl födém) vonalában mérve a füstgáz hőmérséklet mégsem tudja elérni a 60 fokot.
Egyetlen más esetben nem mondható el a hőcserélőről, hogy túlzás,
legfeljebb azt, hogy "nem tudom kihasználni a hőcserélő tudását",
pl beruházási takarékosság, fűtésrendszer inkompatibilitás, konstrukciós hiba vagy gyenge jóságú kémény miatt.
Nem sok embernek van otthon olyan tüzelő rendszere, ami tudja a fenti feltételt.
Ez egy reliance 501-es megkopasztva. 53 literes asszem 27 kW hőcserélővel. A hőcserélő túlzás. 7 db kb 7 centis cső bennük hullámosított lemezzel az égéstermék falhozkeverésére. Amit így tud az kb 10 kiló fával +40 fok az 53 liter vízhez (2-3 KWh). A hőcserélő a névleges teljesítményének kb tizedén működik.
A sok kis cső helyett egy nagy lenne az ideális a kisebb hőcserélő felület és kikormolhatóság szempontjából is. Mindenesetre ezt tudtam éppen beszerezni 5000 Ft ellenében. Ehhez az elhelyezéshez a kb 50 liter elég, kevesebb megforrhat, több meg nem melegszik fel eléggé.
Ha nem sajnálnám szétbontani a sütőt, akkor be tudnék rakni egy 8 KW hőcserélős egycsöves 150 literes tartályt, közelebb a tűztérhez, de erre egyenlőre nincs is olyan nagy szükség.
Ezt a vízteret kb havonta egyszer célszerű kikormolni, és vizes fával nem érdemes alatta kísérletezni...
Lényeges, hogy ez nem így lett építve, huzatproblémák miatt indult az egész víztér projekt, de nem baj, mert így megspórolunk havi 5000 Ft áramot és kísérletezés közben sok érdekes megfigyelést is tettem.
Pl egyszer megforraltam kétszeri egymás utáni megrakással, akkor lett letesztelve a kazán 99 fokos biztonsági szelepe, érdemes volna csővel bekötni valahova....
Az is érdekes megfigyelés lett, hogy miként lehet a hidegindítást megoldani visszacsöpögés és kátrányosodás nélkül...
Arra a következtetésre is eljutottam, hogy valószínűleg a füstgázból minden értelmes energiát ki lehet venni megfelelően méretezett víztartállyal, meg ügyesen szabályozható járatrendszerrel úgy is, hogy nem hűtjük vele észrevehetően a tűzteret és rontjuk le az égési hatásfokot. Ez a teljes hőmennyiség elég tetemes része (legalább fele) is lehetne jól szigetelt tűztér esetén.
Ami a legmeglepőbb, hogy semmilyen füst visszaáramlási probléma és kátrányosodás nincsen a jelen felállásban, pedig szinte kézmeleg füst hagyja el a kéményt.
A múlt szezont már végigszolgálta a víztér, de akkor még a kályha az eredeti felállásban volt és a huzattal voltak gondok. Tanulságos, hogy falra épített kályhatestnél a dilatáción keresztül a hézagosan behelyezett bekötőcső mellett szívott fals levegő miként teszi füstjárattá a szobát is...
Szóval most tartok ott, hogy kedvem lenne megépíteni első önálló kályhámat, de nincs hova :-)
nekem KAMINO8 felsö füstcsö csatlakozásum van.Nekem a nappalimba van
felálitva ami 30 n/m. Tegnap lemértem a szobába 17fok volt, mivel a nappali tulso végéböl nyillik 2 szoba amik 3x5méteresek ezekbe tartézkodtam mert reggel jöttem
haza a mukából ezeket addig gáz fütötte. majd du 5kor 3kg fa plusz kevés gyujtos
3/4 6kor19 fok 18o kor 20 fok és 18o 50 perckor24 fok a nappaliba. és ekkor raktam rá 2 db kb 1kg fát amivel tartja a höfokot ez ég 1/2 oráig utána lezárom és1/2
ora mulva teszekrá. azt már kitapasztaltam, hogyha a gázt éjszakára kikapcsolom
a szobál 17-18 fokra hülnek le reggelre.Ha ilyenkor 07kor begyujtok akkor 1ora mulva a nappaliba kellemes idö van, a baj csak az , hogy a többi szobába csak akkor kezd
érzödni a meleg ha legalább 24 25 fokra felfütünk akkor is du 2-3 ora körül lessz
20 fok nálluk. Ezért begyujtás a nappaliba a gyerekeknél indul a gáz és ha nálluk
megvan a 21 fok akkor gáz ki kapcs összenyitás a nappalival és akkor már egész
nap tudja tartani a lakásba a meleget a kis kályha.azért tudom ilyen részletesen
mert mindig leirtam amikor teszteltem a kályhát. Igy használva a mult héten kb 20k/M
Valóban létezik ilyen szünetmentes táp, mely direkt külső akkuról üzemeltethető. Költségesebb rendszernél nem is tétel ennek a beszerzése, de a bringás ötlet és a többi általa leírt dolog alapján, nem hiszem, hogy ennyi pénzt is szeretne elkölteni rá a kérdező.
Igazából az jutott eszembe, hogy ebben az esetben nem is igazán fontos a szünetmentesség. Mi történik, ha pl 10 másodpercig áll a szivattyú áramszünetkor? Ha nem egy fél pohár víz van a víztérben, akkor semmi.
Lehet gondolkozni kevésbé szünetmentes megoldáson is akár...
Az említett fúrógéppel hajtható szivattyú pl akár jó is lehet. Kell hozzá egy 12 voltos meghajtás, akku, meg valami ami tölti az akkut plusz egy kis elektronika, ami ideális esetben vízhőmérsékletre indít, ekkor nem csak áramszünet esetén véd, hanem akkor is ha az eredeti szivattyú valamiért megáll. Persze minden attól függ milyen az a fúrógéppel hajtható szivattyú.
Nem bántásként írom, csak néha tényleg elgondolkodom, hogy vajon milyen ember lehetsz? Milyen ember lehet az, akinek az a fixa ideája, hogy mindenki át akarja verni vagy egyetlen szakmájában, hivatásában felkészült ember sincs, vagy legalább is olyan aki ebbéli tisztességét ne akarná forintokért a fiókba dugni?
Nem keverném a tisztességes szakembereket a politikusokkal, bár köztük is akadnak népmesei figurák.
Ha nagyon pikírt akarnék lenni, megkérdezném, hogy mi a szakmád és akkor a magad definiciója szerint mennyire vagy ebben tisztességtelen?
Egy létező, működő megoldást írtam, az általad javasolt tizedéből (abba most ne is menjünk bele, hogy egyébként jobbat és praktikusabbat is). Nincs belső akkuja. A töltője 20 A-ig állítható, azaz akár 200 Ah akkukapacitás is ráköthető. Az elektronikája akku oldalra is tud mindent, ami normális akkukezeléshez elvárható.
Az "értelmes eladó" nem ugyanolyan népmese-figura, mint a "becsületes politikus", vagy a a "nem pénzbevételre hajtó rendőr"?
:)
"Tudok ajánlani önnek egy 600 VA-s szinuszos inverter/ups-t 40.000.- Ft-ért, amihez szüksége lesz még egy akkumulátorra. Javaslok egy 40 Ah-s gondozásmentes akksit, megbízható gyártótól, 15.000.- ért. Ez a konfiguráció maximálisan kielégíti az ön elmondott igényeit. "
És áramszünet közben ki, mikor és hogyan fog átkapcsolni az UPS belső aksijáról a külsőre?
És készenléti üzemben mi fogja tölteni a külső aksit?
És mit fog szólni ez az UPS, amikor visszajön az áram és megpróbálja tölteni a kis belső aksiját, de egy lemerült óriást talál a helyén?
Szerintem kellhet a 17kW. Biztos számolt és úgy méretezett, nem? A gázt be sem köttetném. Arra figyeljetek, hogy vízre adja le a sok hőt, ne levegőre! Különben megsültök tőle, mire felmelegíti a ház távolabbi részét. A puffer két dolog miatt kell. Egyrészt a padlóra nem lehet 4x foknál többet küldeni. Ez visszatérőben mondjuk 3x. A kandallóba viszont nem mehet vissza 60-nál kevesebb. Ezt az ellentmondást oldja fel a hidraulikus illesztő és szilárd tüzelés egyenetlenségeit kisimító tároló, a PUFFER. Ez nem más, mint egy nagy, szigetelt víztartály (500-1000-1500l), amit fűt a kandalló, amikor ég a tűz és amiből vesz ki a padlófűtés, amikor fűteni akartok. Ez a kettő nem kell, hogy egy időben történjen. Pl. Este hazamentek, beröffentitek a tüzet, 3-4-5 óra alatt leég 20-25kg fa, amivel egész este megvan a hangulat és megtelik a puffer meleggel (közben is megy a fűtés). A tűz kialszik, a puffer által tárolt meleg meg lassanként átszivárog a padlóba és a lakás akár addig is meleg marad, míg másnap este újra begyújtotok. A rendszernek sok eleme van, amiről nem írtam, de nagyon fontos két keverőszelep. Az egyik, ami a fent említett határon tartja a kandallót, hogy ne menjen bele túl hideg víz, a másik, ami kikeveri a padlónak szükséges max hőfokot. Az egyik alulról, a másik felülről korlátoz. Van erről egy klassz topik is...
Egy órája raktam meg a házi rönkégetőnket 7kg száraz fenyővel.
Általában hagyom felszaladni 200-ig a füstöt, aztán a primert zárom. Vissza is esik 150-170 közé és onnan szépen teker tovább. Mármint a kilépő gáz 200 alatt marad, de a víz kúszik felfelé. 1 óra után ez az aktuális állapot:
Ez mondjuk 5,5m 250-es savállóval bélelt kéménybe megy. Bizonyára lehetne még rajta fogni, de nincs már több helyem egy újabb hőcserélőnek.:D Az tuti, hogy a következő kályhám inverz égésű és bypass-szal kötött kondenzációs lesz.:D
Ööö, azt nem tudjuk pontosan hogyan értette a "hányfokosnak kell lennie a füst melegének" részt, talán arra, amire gondoltál, ez esetben én vigyáznék az ilyen kijelentéssel: "Téglakéménynél pl legyen 110 fok, szigetelt kerámiánál legyen pl 90 fok a minimum." Azon ritka méregetők szerint, akik megoldották, hogy a kémény csúcs közelében is mérjenek füst hőfokot, a füst képes 10-15 fokot is hűlni méterenként. Tehát nagyon nagy kérdés, hogy mekkora a kémény hossza? Falon belül van-e? Hőszigetelt-e? Pl. egy 6m-es átlagos magasságú téglakémény feltételezve a 110 fok akár 20 is lehet a tetején, ami khmm, elég karcsú. Nem kicsit kondenzációs.:D Nem véletlen, hogy a betéteket gyártók 200-250+ fok közé adják meg a hajtott(!) készülékek kilépőjét. Ha a tűz nem vágtat, akkor ugyanis lehet, csak a fele lesz meg...
A hőmérőnek 400-500 fokot ki kell bírnia. A kemencehőmérők ilyenek. Pl ez itt.
Hát, szerintem pont a lényeg nem nagyon látszik, mert nagy sötétségben bujdokol. Mi az ott? Egy füstcsöves tartály egy cserépkályhára ültetve kívülről? Méretek? Felület? Víztartalom?
ha nem állandó fűtésre akarjuk használni, csak tavaszi-őszi rásegítésként, v hangulat kedvéért családi, baráti összejöveteleken, akkor vagy kisebblegfuteses is elég lehet?
Ha meg megis vizes.....Nem tudom mennyit ad le vizre.....de viztreres -padlofuttesre........puffer lesz ?
Házfelújításnál gázkazán mellett kandalló mellett is döntöttünk. Ami már biztos: vízteres, padlófűtésre kötött kandallóbetétre lesz szükség, a kivitelező már előkészítette a bejövő levegőt és a vészhűtést is.
A bennünk felmerült kérdés csupán az, hogy valóban szükségünk lehet-e egy a kivitelező által javasolt minimum 17 kW-os kandallóbetétre - 100 m2 a ház alapterülete, a nappali (ahol elhelyezzük) kb. 25 m2 - ha nem állandó fűtésre akarjuk használni, csak tavaszi-őszi rásegítésként, v hangulat kedvéért családi, baráti összejöveteleken, vagy kisebb is elég lehet?
Vagy ha megszeretjük, úgyis használjuk mindig?
Javasoljátok a rendszeres használatát, ha csak esténként vagyunk otthon?
tűztérnek van igaza, az UPS eket két szempont alapján kell kiválasztani, illetve mint a számítógépeknél egy konfigurációt kell kiépíteni mindenki igénye alapján.
1. mit akarsz róla üzemeltetni, mondjuk 8 kva -kell akkor ahhoz kell egy 10 kva-os, mert az upsnek, az a legjobb ha a névleges teljesítmény kb 80% án dolgozik, plusz kell a 20% a kezdeti indításhoz.
2. áthidalási idő, ehhez megfelelő teljestítményű akku, vagy amihez lehet külső aku bankot csatlakoztatni.
az nagy butaság ha azért veszel nagy teljesítményű ups-t hogy az áthidalási időd nőjjön, mert pl,:az on line upsek, ugynevezett double conversion elven működnek, kicsit megerőszakolva a fizikát, ugye úgy dolgoznak, hogy a váltóáramot átalakítják, egyenné, majd az egyent váltóra, tehát az áram nem keresztül folyik rajta, hanem bemegy átalakítja hogy az akksit tölteni tudja, az akksiról pedig átalakítja váltóra, igy nincs átkpcsolái idő, mert mindig az akksiról megy a nafta. És ez fogyaszt is rendesen.
A kőrisfa nagyon jó. Egyébként minden száraz fa jó...
Kérdésedre: a lényeg hogy a kéményben se hűljön a harmatpont alá az égéstermék hőmérséklete. A harmatpont függ a páratartalomtól, magyarán minél szárazabb a fa, annál kevesebb a vízgőz. Egyébként ha nulla lenne a fa víztartalma akkor is fában lévő hidrogén vízzé ég el. A fa 20%-es víztartalmánál kb 0,6kg víz keletkezik égéskor.
De vissza lényeghez: ha szigetelt kéményed van akkor alacsonyabb égéstermék hőmérséklet is elég. Elméletileg - gondolom átlag víztartalmú fánál - +62C-nál van a harmatpont. Innen kezdve az a kérdés mennyit hűt még rajta a kéményed. Ha teheted akkor a kéményben is (tisztítónyílás), vagy még jobb lenne a kémény tetején megmérned, úgy hogy egyúttal a kályhacsőnél is mérj - ebből már kisilabizálhatod mennyi az ideális a kályhacsőnél. Jó lenne már az üzemi hőmérséklet eléréskor mérni, nem rögtön begyújtás után.
Ha nem tudsz a kéményben/tetején mérni, akkora kéménybekötés környékén mérj a hőmérsékletet, mert a 1,5m füstcső még sokat hűt rajta. Téglakéménynél pl legyen 110 fok, szigetelt kerámiánál legyen pl 90 fok a minimum. (De igazándiból sok függ a bekötés feletti magasságtól - a hűlő felület nagyságától)
Ilyen a tűztere a kaminodnak? Főzni lehet rajta? Mi a véleményed róla? Mennyi fa fér bele? Hány óránként kell tenni a tűzre? (Én is vennék egy ilyet, azért érdekel: http://wamsler.hu/product/wamsler-trendy-8-kalyha-lila/
LV: -Szép napot Önnek is. Szeretném megoldani, hogy a kazánom áramszünet esetén is működjön, ne álljon le a keringtető szivattyúm.
ÉE: -Tudja esetleg, hogy a szivattyúja milyen teljesítményen üzemel?
LV: -Igen, a fűtésszerelőm azt mondta, hogy 25 Watt a szivattyúm fogyasztása.
ÉE:-Mit szeretne, mennyi ideig múködjön a szivattyú, miután elment az áram?
LV:-Jó lenne, ha még legalább 12 órát kibírna.
ÉE: -Tudok ajánlani önnek egy 600 VA-s szinuszos inverter/ups-t 40.000.- Ft-ért, amihez szüksége lesz még egy akkumulátorra. Javaslok egy 40 Ah-s gondozásmentes akksit, megbízható gyártótól, 15.000.- ért. Ez a konfiguráció maximálisan kielégíti az ön elmondott igényeit.
Nézzük, hogyan zajlik ez KöcsögSzemét Eladóval (KE):
LV: -Szép napot!
KE: -Magába is.
LV: -Szeretném megoldani, hogy a kazánom áramszünet esetén is működjön, ne álljon le a keringtető szivattyúm.
KE:-És mi akadályozza ebben?
LV:-Remélem nem ön. Szeretném, ha a 25 Wattos szivattyú még 12 órát menne.
KE:-Édesdrága jóasszonyom (tisztelettel drágauram), éppen van egy 3600 Wattos szünetmentes tápegységünk. Pont akciós, így tudok rá adni még 10% kedvezményt is.
LV:-Mennyibe kerülne ez így nekem?
KE:-Édesdrága jóasszonyom (tisztelettel drágauram), így mindössze félmillió forintba, de tudjuk adni nagyon kedvező CETELEM hiteltre, ha gondolja a kollegák 15 percen belül elintézik a hitelbírálatot.
"Kb ott akadtam el vele, hogy SZÍNUSZOS inverter? öö... na ebben még segíthettek :)"
A vilamos hálózatból szép színusz hullám formában jön a delej, villanymotorok/trafók és egyéb tekercsek számára ez az ideális hullámforma.
De az olcsó inverterekből színusz helyett négyszög, trapéz és egyéb csúnya hullámok jönnek ki, ezektől egy villanymotor (trafó, stb) elvileg akár tönkre is mehet (a gyakorlatban meg többnyire túlélik :)
"Ha valódi szinuszos az inverter akkor esetleg járható út."
Én sem mernék villanymotort működtetni az olcsó inverterekből kijövő négyszög/trapéz hullámról, de többen megesküdtek, hogy nem ment tönkre tőle a keringető szivattyújuk.
...szóval ma már nem tiltakozom, de csak saját felelősségre.
"Kevered a teljesítményt a kapacitással. Adott fogyasztóknál pont ugyanolyan teljesítményű szünetmentes kell 10 perc és 10 óra áthidalásra is, csak az akkumulátorok kapacitása nem mindegy."
A szünetmentes tápegységek fő jellemzője az a teljesítmény, amit öt percen át le tudnak adni. Ha a kérdező bemegy egy boltba és kér egy szünetmentes tápegységet, akkor az eladó nem azt fogja megkérdezni tőle, hogy "hány wattóra kapacitású tápegységet szeretne?", hanem azt, hogy hány wattos legyen.
(Okos ez az automata generátor, csak drága.. Egy sima aggregátorral is az a baj, hogy drága, nem biztos, hogy beindul, és hát ott a kocsi, az biztosabban megy és ki van fizetve. De azért köszönöm a linket!)
Köszönöm mindenkinek a válaszokat, mind nagyon hasznos volt nekem!
- Persze, nem kell teljesen folyamatos legyen az üzem, sőt! Nem mértem le, de kb úgy dolgozik most, hogy óránként 1-3x kapcsol be 5-15 percre (sok mindentől függ persze).
- A víztartály L alakú téglatest, fejjel lefele, közvetlenül a tűztér tetejét és hátát adja.
- A szivattyú dugóval csatlakozik :)
És valóban, korábban már egyszer én is kilyukadtam az Autó+inverter+hosszabbító megoldáshoz, csak vmiért nem lett belőle semmi, de most tényleg jónak tűnik - tűzoltásnak legalább.
Kb ott akadtam el vele, hogy SZÍNUSZOS inverter? öö... na ebben még segíthettek :) Akár konkrét típussal.
A kocsim 62Ah-s aksis (ha jól emlékszem), 1.6 b motorról megy. KÖSZI!
Nem vagyok profi a témában, nem akarok senkinél okosabb lenni, de ha nem gyönyörű, sima szinuszt ad ki az inverter, attól az a keringető el fog menni vele.
Zajosabb lesz talán, kisebb lesz a teljesítménye, megnő a fogyasztása, de a keringető "végül is csak egy tekercs", ami elmuzsikál egy kevésbé szép szinuszról is.
Pont ez a lényeg, ezért írtam le: mi a fenének kellene az évenkénti egy-két áramszünethez aggregátort venni, amikor van otthon egy jól működő, megbízható belső égésű motorod (tudom, erre az inverterre nem lehet rádugni a hűtőt, hogy ne olvadjon le, az építkezéseken használtakra meg igen).
Ha valódi szinuszos az inverter akkor esetleg járható út...De ezzel az erővel vehet mindenki magának egy kisméretű aggregátort, ha nincs áram lehet rángatni, és imádkozni, hogy beröffenjen...
Ha van bőven kavics akkor meg 1 ilyet kell venni és kész:
Bár a többség úgy/akkor használja a vegyestüzelésűjét, amikor otthon van. Tudom, nem mindig, és ebből lehet baj.
Én a pár nappal ezelőtti, este 10 órai áramszünetből indulok ki, amikor is:
- egyik ismerősöm, így, az autója segítségével oldotta meg ezt az időszakot,
- egy másik pedig beborított 3 vödör vizes homokot a vízteres kandallójába, mert az ereszcsatornából már ömlött a gőz, a kandalló pedig ki akart ugrani a helyéről. :-) /Nem lett végül gond./
Summa summarum: sokan akkor sem tudnak mit lépni, ha otthon vannak - erre jó módszer az általam ajánlott.
Nagyon szép szerintem ezzel a padlólappal és falszínnel, de nekem olyan alacsony a gázszámlám, hogy soha meg nem térülő pénzkidobás lenne egy fatüzelésű készüléket beállítani...
Szünetmentesek: tisztelet a kivételnek, de mindenkinek van autója. Abban van akksi. Veszel egy primitív, kis teljesítményű invertert (pár ezer Ft - 25-30 W-ot mindegyik tud), valamint a keringetőt nem fixre, hanem villásdugóval kötöd be.
Áramszünet esetén felnyitod a motorháztetőt, az akkumulátorra rácsatlakoztatod az invertert, a kimenetére pedig rádugod a fűnyíród narancssárga hosszabbítóját. Azzal beszaladsz a szivattyúhoz, és bedugod ebbe.
Már működik is a keringetőd.
Ha gondolod, beindítod az autót, és járatod kicsit.
Ennél gyorsabb, olcsóbb, mindig kéznél levő megoldás kevés van.
Nyilván nagyobb kell mint a fogyasztó teljesítmény felvétele, főleg ha még azt a teljesítményt ohmosra adták meg, vagy indítással is számolni kell. De az áthidalási időt nem befolyásolja a teljesítmény (ha az egyébként elegendő a fogyasztóhoz).
a gyakorlatban viszont haztartasi meretu szunetmenteseknel mindegyiknel 10-15 perc korul van az athidalas nevleges teljesitmenyen. tehat nem tudsz mas tenni mint nagyobb teljesitmenyut venni, mert azt kis teljesitmenyen hasznalva aranyosan nagyobb athidalast kapsz. persze vannak amikhez lehet valasztani nagyobb akkut vagy van hozza kulso akkupakk, de az nagyon nem haztartasi kategoria. a masik megoldas meg a barkacsolas.
Kevered a teljesítményt a kapacitással. Adott fogyasztóknál pont ugyanolyan teljesítményű szünetmentes kell 10 perc és 10 óra áthidalásra is, csak az akkumulátorok kapacitása nem mindegy.
A szünetmentes tápegységeken megadott watt-szám azt a teljesítményt jelenti, amennyi wattot képesek kiszolgálni arra az időre, amíg elmented az éppen írott leveleket és kikapcsolod a gépedet, tehát kb 5-10 percig. Komolyabb cégek idó/watt grafikont is mellékelnek.
Az én szünetmentes tápegységem (grafikon) pl 750 wattos, tehát ha minden ami rá van kötve összesen éppen 750 wattot fogyaszt, akkor kb 5 percig bírja energiával, de egy kisebb fogyasztású keringető szivattyút már majdnem egy órán át működtetni tudna (persze öreg akksi esetén ez kevesebb).
Az a lényeg, hogy ha az a cél, hogy áramszünet esetén ne robbanjon fel a kazán, akkor azt valószínűleg egy kis (400 wattos) szünetmentes tápegység is tudná.
De ha te sok órán át aksiról szeretnél fűteni, akkor neked tudni kell a szüksége energiamennyiégret, hogy ahhoz lehessen méretezni a tápegységet.
Példa:
- keringetőd fogyaszt mondjuk 25 wattot
- azt szeretnéd, hogy összesen 12 órát át tudjon működni
ez 300 wattóra energia, ezt kb egy 3600 wattos szünetmentes tápegység tudja,
ami nem olcsó mulatság.
VAGY
- a keringető szivattyúdat kicseréled egyenáramúra,
- és pl egy 24 V 12 AH-s akksiról működteted,
- amit egy automata (csepptöltős) aksitöltő tart folyamatosan feltöltve,
akkor is kb ugyanott vagy szünetmentességben, csak éppen kevesebb pénzből ;)
Mehet szünetmentes tápegység külső nagy akkumulátorról is, de ebbe inkább ne bonyolódjunk bele.
szünetmentesből van stand by(off line), line interactiv és on-line.
gondolom, nem zavar, ha legrosszabb esetben 1 sec ig nincs áram, mert akkor elég neked a az off-line is.
ezen átfolyik csak az áram, feszültségeséskor meg behúz egy relé, gondolom nem kell 10-15 kva, akkor meg nem hinném, hogy baromi drága lenne, akku bank bővítéssel tudod növelni az inverter üzemmód idejét.
nem vagyok tisztában egyes gyártók pontos termékeivel, de én elég minimálisra tippelem az esetleges plusz fogyasztást.
...és ha van veled egy ügyvéd, akkor a két kilót lehet értelmezni szárított súlyra is - mert ugye a jogszabály csak gombát említ, ezért a rajta lévő harmatcseppeket (és ebből kifolyólag a benne lévő vizet ugyebár) nem szabad beleszámolni a két kilóba.
