Nem győzöm a kedves tudásszomjtól szenvedő fórumlátogatókat felvilágosítani ezen témában más topikokban. Mivel nem akarom másét szétoffolni, ezért remélem közmegelégedésre, nyitok egy ilyen témájút is.
(Forintocska)
A topikmoderátornak teljes hatásköre van arra nézvést, hogy ki írhat a topikba és ki nem. A reklamációkat ez ügyben hozzám kell benyújtani, bölcsen fogok dönteni az ügyben, minden együttérzésemet elővéve a kedves felhasználó panaszait illetően.
(Opi)
Figyelem! A Lelkisbe csak külön arra a topikra reggelt nickkel lehet írni!
A Lelkisben levő hozzászólások nem idézhetők és nem linkelhetők!
(Regina)
Figyelem! A topikon 24 órás késleltetés van, frissen reggelt nickek csak 24 óra elteltével tudnak kommentelni!
Mivel az utóbbi időben több emailfiók feltörési kísérlet is volt, ezért ne válaszoljatok senkinek, akit nem ismertek (ha ismeretlen ír, inkább kérdezzetek rá a topikban, hogy valóban ő küldött-e üzenetet), ne adjatok ki semmilyen személyes adatot magatokról, facebook profilt, ne kattintsatok semmilyen linkre, amit ezek az emberek küldenek! Ama bizonyos fórum üzemeltetője látja az IP-címeket, ennek tudatában menjetek oda nézelődni!
Sok pasi rettegne tőle, másik sok meg misztériumként kezeli és mit nem adna, ha tudhatná - de hát ez már csak ilyen. Én azért amit férfi tudhat róla, azt igyekeztem megtudni :-)
Nőt ismerek olyat is, aki évekig szenvedett látványosan az első gyerkőc születése után, hogy jajjajjjajjjjajjjjjjj, de olyat is, aki már a szülőágyon vidoran megmarkolta a párja kezét, hogy hát ez csodás, jöhet a következő gyerek - igaz, ezen még a sokat látott szülész is csodálkozott kicsit.
Nem a kín miatt, az nem érdekes. De annyira jó érezni odabent az albérlőt! :o) És olyan jó, amikor kijön... :o))
A várandósságot régen is hívták terhességnek. Ugyanis a 9 hónapnak 3 szakasza van. Az elsőt más állapotnak hívták, a másodikat áldott állapotnak, a harmadikat terhességnek. (1. másképp érzi magát az ember lánya, de a babát még nem érzi. 2. Áldottan jó érzés, mert már érzi a kismama, hogy laknak odabent. 3. Az uccsó 2-3 hónap általában már tényleg nehéz, terhes.) A szülést pedig lebetegedésnek hívták.
na ja, biztos nagy kín...és? anyám jó sokat vajúdott velem, valahogy mégsem bánta meg, és nem áldozatként fogta fel....lehet az is a hozzáállást mutatja, hogy ma terhességnek hívják, amit régen áldott állapotnak...
azért mert ez nagyjából baromság..az alap példát figyelembe véve, a downkóros nem azért nem lesz agysebész, mert nincs rá lehetősége ( valóban nincs) hanem mert alkalmatlan rá! a körülményekről persze lehet rinyálni, de láttam én már intézetis gyereket, aki mikor felnőtt orvos lett, meg láttam már olyat, akinek a jó körülményeiből adódóan mindene mogvolt, mégis csak egy lecsúszott alkesz lett.......vannak akik keményen melóznak egyetem mellett, és elérnek valamit, és vannak akiket apuci pénzel, és csak a piálással, bulival foglalkoznak, aztán ki is buknak az egyetemről....szal a körülményekre hivatkozás megint jórészt csak mentegetőzés, kibújás a felelősség alól, hogy én is tudnám de a gonosz körülmények....
Amennyire én tudom, szó sincs együttes döntésről, márminthogy az anya(jelölt) és apa(jelölt) bármilyen mértékig együttesen döntene. A nő egyedül dönt, és ha a nő meg akarja tartani a gyereket, akkor az apának mindenképpen, akarata ellenében is kötelességei keletkeznek, ha pedig a nő az abortusz mellett dönt, az apa a fejére is állhat, akkor se lesznek jogai se, de gyereke se.
Ami nem is a lehetséges legrosszabb módszer, persze. Végülis tényleg nem a férfinak kell végigcsinálnia azt a terehsséget, szülést. De én elvileg kicsit talán inkább érezném fair eljárásnak, hogy ha az anya önálló döntési jogával élve megszüli a gyereket a nemző határozottan kinyilvánított elletétes akarata ellenére, akkor a nemző dönthessen, hogy kíván-e apaszerepet... de hát elvont elvekkel nincs mit kezdeni a jelenlegi helyzetben.
a lényeg a teljesítmény, hogy abban a munkában amire alkalmas az ember a lehető legjobbat nyújtsa....aki igazán szereti a munkáját, annak ez alap, de manapság nem ezalapján válsztanak munkahelyet, hanem hogy mennyit fizet....ez is felelőssé tehető az emberek fruszrtáltságáért, hiszen esetleg egy olyan munkában kell alkotni valamit, amihez nincs meg a megfelelő tehestége, sőt, kedve sem, de kel lneki a lóvé....ezért szorongani fog, és a végén hülye feminista elméletekben éli ki a frusztráltságát
tehát a downkóros ér annyit, ha használja a képességeit, mint az agysebész, ugye....ezekszerint felesleges a női kvóta is , hiszen ha egy nő tehetségtelen a politikában, attól még nagyon jó tanár lehet, ami társadalmilag hasznosabb is...tehát kijukadunk megint oda, hogy 50% ( ami ugye 51%) os kvóta egy agybeteg baromság....
ne hülyéskedj már! magával szemben 100%-os fog teljesiteni, a társadalom meg az 1-5 kategóriába sorolja. Attól a varjuhús nem lesz jobb a csirkénél vagy pulykánál, mert a varjakhoz képest kivtéelehesn porhanyós!
Mivel azt senkiről sem tudjuk, hogy mennyi a maximális kapacitása, ergo csak aztértékelhetjük amit ténylegesen nyújtott!
A felsőoktatásban azért egészen más a helyzet mint a közoktatásban. Eleve egy behatárolt tananyagról/ismerethalmazról van szó. Azt tudni kell, mert nem lehet folyvást a könyvtárra/laptoppra/netre hivatkozni. Az oktatónak is nehéz megtalálni a középutat. Ha érdekesen ad elő, de nincs kiadott jegyzete, akkor az órán készitett jegyzet nem biztos, hogy eléggé vissza tudja adni a lényeget (vizsgára meg elvileg abból is lehet készülni, nemde?), ha kész jegyzete van, akkor a hallgatók szivesen ellógják azt az előadást, ha nem érdekes az előadás akkor meg unják magukat, stb. A lényeg szerintem is a megértetés, a szakmai gondolkodásmód kialakitása, az önálló gondolkodásra való megtanitás lenne. Megspékelve a legfontosabb lexikális ismeretekkel. Semmiről ugyanis nehéz előadást tartani!
Akkor is nagyon ciki, ha összeterelnek 30 lányt és ennek a nagy seregnek mondják... Aztán kérdezhetnek... Sosem hallottam ilyen órákon értelmes kérdést.
A Gyógypeden volt valamiféle alkalmassági. Tavaly a lányom beadta oda is a felvételi kérelmét. A nyílt napon közölték, minden jelentkezőt behívnak. Egyszercsak jött egy levél: "Az alakalmassági vizsga technikai okok miatt elmarad."
Hát a nyílt napon jelenlévők egy részének biztosan megvolt a kellő pontszáma, de hogy alkalmas nem volt a hivatásra, az 100%...
itt a lényeg...nem akarod, ezért nem is fogod meglátni.....sosem azt nézed amit írok, hanem ahogyan írom....akkor rájönnél, hogy ki akar ebben a topikban elnyomást, és ki nem....
a felsőoktatásban, (mint a többi oktatásban is nálunk) nem tanítják a tanulót, csupán egy lexikális tudás adnak....nem érdekel senkit a gyerek kreativitása, problémamegoldó képessége....segg kell hozzá nem agy....
Már rég tudom, mondták a fijjug, kipróbálták.. (megszállott hülye SAS-ogók, valamelyik hülye csatornán szokott menni ilyen hülye dokumentumfilm, amit rendszeresen néznek.)
Igen, de egyébként ezzel nem lenne probléma, ha lenne valódi választás. Arra gondolok ezalatt, hogy - anélkül, hogy rózsaszín vattacukorálmokat kergetnék a fejlett nyugatról - a fejlettebb országokban lehet olyan választásod, hogy nem hajtasz, hanem te klasszik kispolgár leszel, nevelgeted a gyerekeidet, és mondjuk egy tanári állással ezt meg tudod teremeteni magadnak. Magyarországon viszont tulajdonképp egyre inkább van a létminimum és a brutális hajtás (sarkosan természetesen, nyilván van középút, de egyre kevésbé). Pedig tanárnak lenni csomó kellemes dologgal jár (főleg, ha valaki szeret gyerekekkel foglalkozni). De azért a havi fizetés jelentős visszatartó erő lehet, aki meg mégis belemegy, egy idő után nem csoda, ha frusztrált némileg (ami persze nem menti fel).
ha akarnád, a bunkóság alatt meglátnád a valódi mondanivalómat, és rájönnél, hogy nem vagyok izé....csak nem szeretem ha a pofámbahazudnak, azonkívül a fanatikus hülyeséget kevéssé tolerálom...
nem mindeki alkalmas a felvilágositásra. másrészt, ez egy bizalmi kérdés is. Másnak mi a fenének kell tudnia arról, hogy mi is történt ott? Ezt el kell fogadtatni a résztvevőkkel, s mivel imádják az ilyen titokzatosságot, bele is mennek!
