Kétséges, hogy létezik olyan kapcsoló, amelyik vízmentesen lezárná bármelyik kiszerelt szerelvény helyén maradó lyukat.
Tehát (ha már nem vagy hajlandó az átlátszó fedél alá kapcsolót tenni) az én tippem a következő:
- veszel egy falon kívüli + vízmentes kapcsolót,
- odaragasztod (kétoldalú ragasztóval) a nagy doboz oldalán-elején egy szabad területre
- a kapcsoló aljából kilóg egy kábel
- ami bemegy a dobozba az aljára szerelt tömszelencén át.
Szerintem egy laikus egy kültéri elektromos doboznak/kapcsolónak/akárminek csak az alját lyukaszthatja ki, a tetejét és az oldalát csak végzett+gyakorlott szakember furkálhassa.
Az lenne a kérdésem, hogy az egyik 400-as aljzat helyett fel tudnák-e szerelni egy kapcsolót a lámpák működtetéséhez? Vagy hogyan tudnák logikusan Lámpa működtetéséhez kapcsolót beleintegrálni?
Adott egy iroda, ami egyéb helyiségekkel együtt 160-170nm és csak padlófűtés van. Fűtését kellene optimalizálni.
Tudtok-e olyan szobatermosztátot ajánlani, ami öntanuló és rádiófrekvenciás?
Tudom google a barátom, a világon egyetlen egy típust találtam borzasztó áron, ez pedig a Siemens REV200 RF/SET.
Esetleg tudtok-e más alternatívát eme remek fűtési rendszer optimalizálására, hogy ne teljes gőzzel keljen minden induláskor a betont fűteni?
Elképzelésem:
A normál termosztáthoz képest az öntanuló termosztát megtanulja a helyiség hődinamikai jellemzőit, és ehhez igazítva optimalizálja a gázkazán működését, így nem teljes gőzzel kezdi a padlót fűteni, ezáltal talán takarékosabb lenne az egész fűtés.
3x50A felett már mindegyik szolgáltató versenypiaci árral kalkulál. 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 7$ + 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 5$ (7) A fogyasztásmérő berendezés költségeinek viselésére 3 x 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az erőművekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. (8) A háztartási kiserőművek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a kereskedők üzletszabályzatai tartalmazzák.
Játékon kívül: elképzelhető, hogy egy 3x80 amperes becsatlakozást már nem tekinthetik magáncélú bekötésnek, mert nincs ilyen magas magánszemély kategória a szerződéses rendszerükben (pl mert nem életszerű) és ami nem magáncélú, az ugyebár kizárásos alapon automatikusan közcélú hálózat (nincs harmadik kategória), így az arra vonatkozó szabályok érvényesek rá.
Vagy pl ők alapból nem ismerik el, hogy neked (mint magánszemélynek) valóságban szükséged van a 3x80 amperre (ekkor gondolom járna a kedvezményes ár), tehát azt feltételezik, hogy ezen magas érték csakis az energiatermelő vállalkozás miatt kell neked, márpedig ahogyan egy atomerőmű sem csatlakozhatna engedményes áron, ha azt magánházként igényelné, úgy neked sem jár "ipari áram" magánszemély kedvezménnyel.
Én talán úgy állnék neki egy ilyen dolognak, hogy beadnám az igényt a 3x80 amperre (mert pl elektromos fűtésű pálmaházat tervezek a kertbe) de a tervezett naperőművet nem említeném.
Persze mindezek csak egy buta laikus feltételezései...
Villamos tervező, vagy jogban jártas személyt keresek, aki tanácsot tudna adni a következő problémára:
Regisztrál szerelő vagyok, saját ingatlanomra szeretnék hálózatfejlesztést igényelni E.ON területen. Napelemes HMKE kis erőmű telepítése miatt.
Beadtam a szolgáltatónak igényemet hálózatfejlesztés ügyében 3x80A energaigényre.
Meglepetésemre kaptam egy árajánlatot az E.ON-tól, hogy a hálózatfejlesztési díjon (3600Ft+Áfa/A) felül még fizessek 780.000 Ft+Áfa összeget, mert nem bírja el az energiaigényemet a meglévő közcélú hálózatuk, ezért meg kell építeniük 110M földkábeles csatlakozást a szomszéd utca legközelebbi földkábeles csatlakozó szekrényéből. Az árajánlatra ráírták, hogy a kivitelezést az engedélyes végzi.
Hivatkoznak egy MEH rendeletre mely szerint közcélú hálózat építésére nettó 8400Ft/m árat számolhatnak. Végigolvasva ezt a rendeletet, ebben az is szerepel, hogy csatlakozó vezetékért 4000Ft/m árat számolhat az engedélyes. A kábelfektetés szükségességét nem vitatom, de nem értem, miért hívja ezt a megépítendő kábelszakaszt közcélú hálózatnak a szolgáltató, hiszen csak az én csatlakozási pontom lesz rákötve erre a kábelra, senki más nem. A közcélú hálózat az én utcámban már megépült, légvezetékkel. Erre a hálózatra csatlakozom most is, és az utcában lévő többi ingatlan is. A létesítendő földkábeles csatlakozás a meglévő közcélú hálózattal párhuzamosan haladna, csak nem oszlopon, hanem föld alatt.
A megépítendő 110m-es földkábelt csak közvetlenül megszakítás, kötés, és leágazás nélkül az én telkemre hozzák be a mérőóra bemenő kapcsaiig. Véleményem szerint ez a kábelszakasz csatlakozó vezeték, nem közcélú hálózat. Beszéltem már villamos tervezővel is, de sajnos ő sem tudta megmondani, hogy ez a kábel minek minősül?
Említette viszont, hogy meg lehetne próbálni magánvezetékként megépíteni, nem tudom ez még létezik-e? Közterületen lehet-e magánvezetéket létesíteni (természetesen a megfelelő tervezéssel, engedélyeztetéssel, vezetékjog bejegyzésével). A magánvezeték kivitelezését is csak az elosztói engedélyes végezheti, vagy egyéb más tervezői jogosultsággal rendelkező vállalkozás is? Ez a tervező említette, hogy lehet, hogy a létesítendő HMKE miatt hívja az E.ON közcélú vezetéknek a 110m-es kábelszakaszt. Ezt viszont azért nem értem, mert a HMKE létesítésére beadott nyomtatványokat még be sem fogadta a szolgáltató, azzal a kifogással, hogy először a hálózatfejlesztést kell elintéznem, utána adhatom csak be a HMKE csatlakoztatási igényét a meglévő rendelkezésre állási teljesítményem határáig. Tehát egyenlőre a beadott nyomtatványok csak a hálózatfejlesztési igényemről szólnak.
Az általad leírt esetben az adóhivatal olyan pénz után követeli az adót, amit az illető VALÓBAN megkapott, és tudta, hogy zsebből kapja, tehát itt reklamációnak helye nincs. Ha bevallotta volna és adózott volna utána, akkor nem büntetnék meg
(igaz, hogy akkor meg nem biztos, hogy futotta volna belőle A8-asra ;)
Ennél sokkal nagyobb szemétség, amikor pl a kényszer-kisvállalkozóktól követelik a havi 60 ezer forintnyi MINDENKÉPPEN kötelező befizetendőket (adók, járulékok, stb), olyan hónapokra is, amikor összesen nem keresett 30 ezer forintot,
meg az a nagy szemétség, amikor a sokgyerekes családapát/munkanélkülit/stb valami közlekedési kihágás miatt olyan összegre bünteti a rendőrség, amennyi pénzt az egy év alatt sem tud összekaparni (vagy csak úgy, ha nem vesz a gyerekeknek kabátot vagy tíz fok felet nem fűt ezen a télen).
Az, ha valaki ténylegesen kézhez kapott X milliót és nem sikerült eltitkolni/lepapírozni, az nem szemétség, hanem pech :)
A nagy vicc a dologban csak a következő években fog jönni.
Kimegy a rabszolga dolgozni. magyar céggel,ahol minimálra bejelentik,de zsebbe megkepja azért a casht.A csodás szervezetünk majd megkérdi,hogy miből vettél te A8-at,a magyarországi bejelentett munkahelyeden kapott minimálbérből?
Akkorra a magyar cég nem lesz,de 5 -évre vissza te meg számolj csak el!
Egyszer beszélgettem valakivel, aki Ausztriában rabszolga (szinte szó szerint, napi 14-16 órában), de havonta félre tud tenni 40-50 ezer forintot, ami idehaza biztosan nem sikerülne neki, ezért továbbra is ott dolgozik. Mondjuk neki nem volt normális szakmája, csak valami média vagy népművelő diplomája.
- a munka jellege: pl falat kell vésni lakásokban naphosszat, vagy irodaház/ipari környezet (kábeltálca/álmennyezet/stb)? Ismerek valakit, aki kiment villanyszerelni és csak vésés/csövezés volt a műsor, két hónap alatt még egy dugaljat sem kötött be, a vezetékbehúzás volt a szakmai csúcs.
- a szerződő fél közvetlenül a német munkaadó lenne, vagy egy magyar munkaerő-közvetítő? A munkaerő-közvetítő magyarok híresen átverik a dolgozó magyarokat, olykor a fizetés 50-80%-át is lenyúlják különböző indokokkal. Persze van, akinek még így is sokkal több marad, mint amennyi idehaza megmaradt a hó végére...
