Játékon kívül: elképzelhető, hogy egy 3x80 amperes becsatlakozást már nem tekinthetik magáncélú bekötésnek, mert nincs ilyen magas magánszemély kategória a szerződéses rendszerükben (pl mert nem életszerű) és ami nem magáncélú, az ugyebár kizárásos alapon automatikusan közcélú hálózat (nincs harmadik kategória), így az arra vonatkozó szabályok érvényesek rá.
Vagy pl ők alapból nem ismerik el, hogy neked (mint magánszemélynek) valóságban szükséged van a 3x80 amperre (ekkor gondolom járna a kedvezményes ár), tehát azt feltételezik, hogy ezen magas érték csakis az energiatermelő vállalkozás miatt kell neked, márpedig ahogyan egy atomerőmű sem csatlakozhatna engedményes áron, ha azt magánházként igényelné, úgy neked sem jár "ipari áram" magánszemély kedvezménnyel.
Én talán úgy állnék neki egy ilyen dolognak, hogy beadnám az igényt a 3x80 amperre (mert pl elektromos fűtésű pálmaházat tervezek a kertbe) de a tervezett naperőművet nem említeném.
Persze mindezek csak egy buta laikus feltételezései...
Villamos tervező, vagy jogban jártas személyt keresek, aki tanácsot tudna adni a következő problémára:
Regisztrál szerelő vagyok, saját ingatlanomra szeretnék hálózatfejlesztést igényelni E.ON területen. Napelemes HMKE kis erőmű telepítése miatt.
Beadtam a szolgáltatónak igényemet hálózatfejlesztés ügyében 3x80A energaigényre.
Meglepetésemre kaptam egy árajánlatot az E.ON-tól, hogy a hálózatfejlesztési díjon (3600Ft+Áfa/A) felül még fizessek 780.000 Ft+Áfa összeget, mert nem bírja el az energiaigényemet a meglévő közcélú hálózatuk, ezért meg kell építeniük 110M földkábeles csatlakozást a szomszéd utca legközelebbi földkábeles csatlakozó szekrényéből. Az árajánlatra ráírták, hogy a kivitelezést az engedélyes végzi.
Hivatkoznak egy MEH rendeletre mely szerint közcélú hálózat építésére nettó 8400Ft/m árat számolhatnak. Végigolvasva ezt a rendeletet, ebben az is szerepel, hogy csatlakozó vezetékért 4000Ft/m árat számolhat az engedélyes. A kábelfektetés szükségességét nem vitatom, de nem értem, miért hívja ezt a megépítendő kábelszakaszt közcélú hálózatnak a szolgáltató, hiszen csak az én csatlakozási pontom lesz rákötve erre a kábelra, senki más nem. A közcélú hálózat az én utcámban már megépült, légvezetékkel. Erre a hálózatra csatlakozom most is, és az utcában lévő többi ingatlan is. A létesítendő földkábeles csatlakozás a meglévő közcélú hálózattal párhuzamosan haladna, csak nem oszlopon, hanem föld alatt.
A megépítendő 110m-es földkábelt csak közvetlenül megszakítás, kötés, és leágazás nélkül az én telkemre hozzák be a mérőóra bemenő kapcsaiig. Véleményem szerint ez a kábelszakasz csatlakozó vezeték, nem közcélú hálózat. Beszéltem már villamos tervezővel is, de sajnos ő sem tudta megmondani, hogy ez a kábel minek minősül?
Említette viszont, hogy meg lehetne próbálni magánvezetékként megépíteni, nem tudom ez még létezik-e? Közterületen lehet-e magánvezetéket létesíteni (természetesen a megfelelő tervezéssel, engedélyeztetéssel, vezetékjog bejegyzésével). A magánvezeték kivitelezését is csak az elosztói engedélyes végezheti, vagy egyéb más tervezői jogosultsággal rendelkező vállalkozás is? Ez a tervező említette, hogy lehet, hogy a létesítendő HMKE miatt hívja az E.ON közcélú vezetéknek a 110m-es kábelszakaszt. Ezt viszont azért nem értem, mert a HMKE létesítésére beadott nyomtatványokat még be sem fogadta a szolgáltató, azzal a kifogással, hogy először a hálózatfejlesztést kell elintéznem, utána adhatom csak be a HMKE csatlakoztatási igényét a meglévő rendelkezésre állási teljesítményem határáig. Tehát egyenlőre a beadott nyomtatványok csak a hálózatfejlesztési igényemről szólnak.
Az általad leírt esetben az adóhivatal olyan pénz után követeli az adót, amit az illető VALÓBAN megkapott, és tudta, hogy zsebből kapja, tehát itt reklamációnak helye nincs. Ha bevallotta volna és adózott volna utána, akkor nem büntetnék meg
(igaz, hogy akkor meg nem biztos, hogy futotta volna belőle A8-asra ;)
Ennél sokkal nagyobb szemétség, amikor pl a kényszer-kisvállalkozóktól követelik a havi 60 ezer forintnyi MINDENKÉPPEN kötelező befizetendőket (adók, járulékok, stb), olyan hónapokra is, amikor összesen nem keresett 30 ezer forintot,
meg az a nagy szemétség, amikor a sokgyerekes családapát/munkanélkülit/stb valami közlekedési kihágás miatt olyan összegre bünteti a rendőrség, amennyi pénzt az egy év alatt sem tud összekaparni (vagy csak úgy, ha nem vesz a gyerekeknek kabátot vagy tíz fok felet nem fűt ezen a télen).
Az, ha valaki ténylegesen kézhez kapott X milliót és nem sikerült eltitkolni/lepapírozni, az nem szemétség, hanem pech :)
A nagy vicc a dologban csak a következő években fog jönni.
Kimegy a rabszolga dolgozni. magyar céggel,ahol minimálra bejelentik,de zsebbe megkepja azért a casht.A csodás szervezetünk majd megkérdi,hogy miből vettél te A8-at,a magyarországi bejelentett munkahelyeden kapott minimálbérből?
Akkorra a magyar cég nem lesz,de 5 -évre vissza te meg számolj csak el!
Egyszer beszélgettem valakivel, aki Ausztriában rabszolga (szinte szó szerint, napi 14-16 órában), de havonta félre tud tenni 40-50 ezer forintot, ami idehaza biztosan nem sikerülne neki, ezért továbbra is ott dolgozik. Mondjuk neki nem volt normális szakmája, csak valami média vagy népművelő diplomája.
- a munka jellege: pl falat kell vésni lakásokban naphosszat, vagy irodaház/ipari környezet (kábeltálca/álmennyezet/stb)? Ismerek valakit, aki kiment villanyszerelni és csak vésés/csövezés volt a műsor, két hónap alatt még egy dugaljat sem kötött be, a vezetékbehúzás volt a szakmai csúcs.
- a szerződő fél közvetlenül a német munkaadó lenne, vagy egy magyar munkaerő-közvetítő? A munkaerő-közvetítő magyarok híresen átverik a dolgozó magyarokat, olykor a fizetés 50-80%-át is lenyúlják különböző indokokkal. Persze van, akinek még így is sokkal több marad, mint amennyi idehaza megmaradt a hó végére...
86-87-ben voltam "inas" a TITASZ-nal,abban az idoben nem volt sikkes dolog a dobozok elrejtese,igy konnyebben tudtak ellenorizni a beiktatott dobozokat.
De en egy percig sem akarlak Teged es mast meggyozni.
Jah es lehet csak legenda,tudod messzrol csetelo ember.....
Soha az életben nem nézték se bojlernál, se hőtároló kályhánál, hogy plombálható legyen a doboz! Nem tudok ilyen előírásról, pedig a 80-as években aztán mindenbe belekötöttek a mérőhelynél.
"így a falból kijövő vezeték rövidnek bizonyul. Elvileg nem nagyon szabad megtoldani,"
A falra felszerelsz egy falonkívüli kötődobozt és abban megtoldod a kábelt pl 3 db flexibilis wago-val. Szerintem mindkét kábel a doboz alján menjen ki-be.
De ha nagyon profi akarsz lenni, akkor a doboz helyett egy falon kívüli leválasztó kapcsolót teszel, szerelés közben megnyugtató, ha helyben is áramtalanítva van a kábel.
kaputelefon bekötéséhez keresek valami miniatür sorkapcsot, vagy csatlakozót lengőaljzattal. 6 db 0.5 mm vezetéket kellene toldanom, mert a készülékhez csak egy 15 centis ficakot adtak.Amit beakarok húzni, és csatolni a ficakhoz, az LiYCY 6x0.5 lenne.
