Ha úgy vesszük, semmilyen stop loss ad garanciát, hogy az teljesülni is fog, hiába van beadva az order. Ld. svájci frank. Put opciókat kell venni, már ahol lehet, csak hát az meg pénzbe kerül.:)
Én januárban vettem, bő 4 hónap alatt 6,5 % hozam, nagyon gondolkozok azon az eladás gombon, de szerintem még van tér felfelé a jelenlegi portfóliójával (OTP Q1 es jelentése pénteken fut be, szerintem - tekintve a tavaly év végi adatot lerontották állítólag direkt - van még tér az árfolyamemelkedésre, és OTP részvény éppenséggel van a spájzban szupránál)
Minden épeszű befektetésnél meghatároznak stop-loss szintet.Lehet,hogy manuálisan kezelik,de attól még ott van a korlát.A svájci frank esete extrém volt.
Mostanában a nyersanyagokat figyelem. A képen jól látható két alap kapcsán a két fajta szemléletmód. Passzív/Aktív Cib/OTP
Érdemes volna ötvözni őket. A K&H, Cib, MKB, Raiffeisen, Budapest nyersanyag alapokat passzívnak látom. Egybevágóan mozognak. Az OTP-s Föld Kincsei alap aktívan fektet be.
Én most a Budapest nyersanyag alapot választottam tavaly. Alkalmanként veszek a nyesz-r számlámon.
Hamarosan eléri az 1/16-od részarányt a több helyen befektetett teljes tőkére kivetítve. Az állampapír alapból is szoktam a nyesz-r számlára venni. Most ezt találtam ki legutóbb, hogy 1/16-od azaz 6,25% mértékik vehetek nyersanyag, részvény, arany alapot is. Egyenlőre csak a nyersanyag alap ami lassan el is éri ezt a szintet.
A másik kettőnek neki sem álltam. De tervben van.
Bár ugye lehetetlen dolog az időzítés, én mégis azt mondom, hogy próbálkozni szabad. Különösen kis összegekkel, olyan eszközosztályban ami a mindenkori csúcs ár alatt van legalább 40-50 %-kal.
Szóval jelen esetben én a passzív módszert alkalmazom a nyersanyag alapoknál. Ha lenne Föld Kincsei alapban pénzem, most átsúlyoznék belőle egy bizonyos részt egy passzív nyersanyag alapba.
Most 2211.66 ponton áll Jim Rogers "Rici" Index-e. 1998-ban indult az index 1000 ponttal.
Hadd örüljenek a suprások, amikor van miért: az osztalékot is beszámítva ma is ötszáz forint felett drágult a MOL és végre az OTP is szépen emelkedett.
Nem akarlak idegesíteni, de nincs stop loss egy Supra méretű alapnál. Már a svájci franknál is kiderült (aminek a likviditása egy csöppet magasabb, mint a MOL-é), hogy manuálisan kezelték a pozíciót. Ha rádöntenék a piacra a MOL pakkot, ők járnának legrosszabbul.
"All index funds aren’t good just like all active funds aren’t bad and all index investors aren’t passive just like all non-index investors aren’t active. You can split hairs in the active versus passive debate but it’s worth understanding that you can’t judge a fund or investor by the way they label themselves."
Kicsit pongyolán fogalmaztam a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatban. Zártkörűen működő részvénytársaságként szoktak működni a magyar alapkezelő cégek. Akit érdekel a téma itt nézhet utána: https://www.bet.hu/Kibocsatok/A-tozsdei-bevezetes-lepesei
Az alapkezeléssel foglalkozó magyar cégeket jelemzően nem szokták bejegyezni a tőzsdén. De attól még cégek. Vannak költségeik, termékeik /befektetési alapok/ és minden ami kell egy cég működéséhez. Ha be akarunk fektetni, nem egy ilyen cég részvényét vesszük meg a tőzsdén, mivel az nincs, hanem az általa kezelt alapokból válogatunk, hogy részesedjünk a cég által megtermelt haszonból, már ha van. Nyilván olyan alapkezelő cég jegyeit vesszük, ahol haszonra van kilátás.
A magyar nyíltvégű befektetési alapok piaca nagyon jól szabályozottan átlathatóan működik. Hátrányként hozható fel az alapokra rakódó költségek. De kérdem én, ha egy adott cég részvényét megvesszük, annak a cégnek nincsenek költségei? Hát persze, hogy vannak. Siker esetén az ottani vezetők nem kapnak jutalmakat, részesedést, elismerést a munkájuk után? Hát persze, hogy kapnak. A részvény vásárlók azonban nem keseregnek az ilyesfajta költségek miatt. Őket az osztalék és a részvény ára érdekli. Nyilván, ha baj van, az igazgatótanács akár lépéseket is tehet a költségek csökkentése, a hatékonyság növelése irányában.
Szóval, azt akarom mondani, hogy bár a befektetési jegy nem részvény. Mindkettő hátterében egy cég áll. A maga költségeivel, munkájával, hogy profitot termeljen a piacon. Befektetési alapok esetén a költségek jobban szem előtt vannak, de költségei minden cégnek, a tőzsdén bejegyzetteknek is úgyanúgy vannak.
Van egy nagy különbség viszont a részvény és a befektetési jegy között. A részvény árát a kereslet kínálat közvetlenül határozza meg, azt közvetlenül befolyásolja. Olykor hisztérikusan. A befektetési jegyek esetén közvetett a kapcsolat. Van egy játéktér, különösen az aktívan kezelt alapoknál, ami tapasztalatom szerint egyfajta tompító hatást eredményez. Szelídebbé teszi a befektetést. Adott esetben jelentősen csökkentve a kockázatokat.
Buffet tőzsdei cégekbe fektet. Értéket hatékonyan termelő cégekbe, hosszú távon. Mikor befektetési jegyet veszünk, a jegyeken keresztül mi is egy cégbe, az alapkezelő cégbe annak munkatársaiba fektetünk. Költségek ide vagy oda, vannak jó cégek, csak meg kell keresni őket. Akkor 10-20 év alatt semmiképp sem járunk rosszul.
erre én is kíváncsi leszek hétfőn. és nem tudom, hogy érdemes-e örülni, ha nagy up lenne, ez ugyanis azt jelentené, hogy a Supra/Szalma gamblirozik. a Supra ugyanis nem részvényalap.
Viszont egyenlőre a Mol úgy néz ki magára talált a negyedéves jelentés hírére erősödik az árfolyam a vártnál jobb eredmények miatt, tehát ha ez így marad a nap végéig akkor holnap megugrik megint a supra árfolyama.
Az OTP nél se volt eseménytelen a nap, tekintve hogy bejelentették hogy megvették az egyik horvát bankot, egyenlőre az OTP árfolyama a mai nap folyamán nem sokat változott, de ki tudja, hamarosan jön a negyedéves jelentés, és megugrik az árfolyama akár.
Mostanában a nyersanyagokat figyelem. A képen jól látható két alap kapcsán a két fajta szemléletmód. Passzív/Aktív Cib/OTP
