Te a vonal muszaki jellemzoit akarod merni,ugy mint zaj, jel csillapitas, jelvesztesek, egyeb zavarok. Hat erre vannak celmuszerek, ha kozben bontod a vonalat mereshez akkor automatikusan megszakad. Ezert a muszerek ra mernek a vonalra bontas nelkul. De lehet ha turkalnal egyett a netten telekom meresek temakorben meglenne a konkret kapcsolas is hozza. A laborokban a jelgeneratornal raknak egy oszcilloszkopot es a vegere is es ezt hasonlitjak ossze.
Teljesen érthető, nem akar foglalkozni azzal mi van a két analóg telefon között, csak meg akarja mérni a hálózat néhány jellemzőjét.
A kérdező szempontjából így teljesen irreleváns dolgokra vagy kíváncsi, ismét csak felesleges köröket futtatnál vele, csak hogy túl tudd bonyolítani a kérdését.
"szóval van 2 telefonom ami a két végpont, ezek között van egy hálózat amihez nem nyúlok."
Érthetetlen amit írsz, mert analóg telefonok között közvetlenül nem lehetséges számítógépes hálózat, kell oda még egy pár dolog.
Tehát írd le nekünk részletesen lépésről lépésre, hogy mi minden van a két telefon között.
Itt egy példa:
egyik analóg telefon -> kb 2 méter telefonzsinór -> MZx123 tip analóg-digitális átalakító -> kb 1000 méter két eres telefonvezeték -> MZx123 analóg-digitális átalakító -> kb 2 méter telefonzsinór -> másik analóg telefon
Üdv! elnézést amiért nagyon eltűntem, szóval van 2 telefonom ami a két végpont, ezek között van egy hálózat amihez nem nyúlok. Csak az anlóg részel foglalkozom, csinálok egy hívást majd a telefonokat leveszem a két végéről és a meglévő hívást átcsíptetem a mérő áramkörömre ami, az egyik végére kötök egy jelgenerátort 600 ohmos ellenállással, 2 kondenzátorral és egy leválasztó trafóval, majd a túloldalra is egy leválasztó trafó és 2 kondi egy 600 ohmos ellenállás és az oszcilloszkóp...mármint elméletileg így kell megcsinálnom...de még nem csináltam meg... Így elvileg megtudom mérni a telefonok közti beiktatási csillapítást és majd ha átrendezem akkor az áthallást is.
"Ha csak a zárlati áram korlátozása a célja, az önmagában nem indokolna biztonsági transzformátort szerintem."
Ezt én úgy értettem hogy nem trafóval,hanem más módon! Arra reagáltam.Bocsánat ha félreértettem! Gondolom a biztonságin a hangsúly,de mi mást is építhetnék be? Azt hogy egy vezérlő feszt előállító transzformátor egyik sarkát leföldelem,még mindig biztonsági transzformátor marad, ráadásul a primer oldalhoz sem lesz köze, mivel az ilyen trafók 400/230V feszültségűek. De ez újabb téma lesz.(lehet)
AC -ben kb. 5kV-ig a jobbak nem ütnek át, vannak 10kV-osak is. A tápnak ilyenkor már úgyis reszeltek, javítani kell ha lehet. Amíg a földelés/EPH rendesen van megcsinálva nem tud baj történni.
Pár száz, készülékben tönkrement, optocsatolóval volt már dolgom. Soha nem történt semmilyen átvezetés...legtöbbször villámcsapás okozta a bajt. Ilyenkor simán "ledurran" a tok fedele és ennyi.
Már rég rossz lenne, ha itt pont az szűnne meg, amiért kitalálták...
"Mennyi energia kell a legkisebb olvadáspontú fém megolvasztásához?"
Az energiamennyiség szükséglet a megolvasztandó fém mennyiségétől függ, némelyik IC belsejében csupán egy-két köbmilliméternyi fém van, ennyit igazán nem nehéz megolvasztani.
Ha energia helyett hőmérsékletre gondoltál: Ha az IC műanyag alkatrészei elégnek és az alacsony hőmérsékleten olvadó fémek is megfolynak, akkor nem szükséges még a magas olvadási hőmérsékletű fémeknek is megolvadni ahhoz, hogy az a pici fémkupac vezetőképessé (zárlatossá) váljon.
"Egyébként én már láttam egyetlen fémcsomóvá összeolvadt IC-t: a hasa alatt átmenő alkatrész oldali NYÁK rézcsík felmelegedett pár száz fokra és megsütötte egy picit :)"
Mennyi energia kell a legkisebb olvadáspontú fém megolvasztásához? Valószínűleg sokkal több mint amit egy NYÁK rézfóliája le tud adni olyan hosszú ideig hogy valóban ilyen történjen. Hacsak nem valami extra erősített panel volt, amin cekászból voltak a vezetősávok.
Sziasztok! Pesten csinálunk egy csarnokot, mivel szoros a határidő, így keresnék pár fős alvállalkozót. (de jöhetsz egyedül is) kábelezés, lámparakás és szerelvényezési munkára. húsz 9355 775
Tisztában vagyok az optocsatoló felépítésével, de a szabványt nem érdekli a kitűnő meghibásodási statisztika :) A szabványnak akkor is meg kell felelni, ha az egész optocsatoló mindenestül egy varázsütésre jól vezető vörösrézzé változik, egy valóban biztonsági tápegység még ezután sem rázhat.
Egyébként én már láttam egyetlen fémcsomóvá összeolvadt IC-t: a hasa alatt átmenő alkatrész oldali NYÁK rézcsík felmelegedett pár száz fokra és megsütötte egy picit :)
Az optocsatolónak pont az a lényege, hogy a két oldal közt ne legyen galvanikus kapcsolat. Nyilván van egy átütési feszültség, amit már nem visel el, de ez kV-os nagyságrendű. Szóval ha az optocsatoló átüt, ott már úgyis minden mindegy...
Én sem láttam még zárlatos optocsatolót és valószínűleg soha az életben nem is fogok látni,
de egy szabványt úgy kell olvasni, mint jogi szöveget, márpedig a szabvány nem kíváncsi a mi magánvéleményünkre vagy a gyári meghibásodási statisztikára. A szabvány azt mondja, hogy bármelyik alkatrész bármilyen hihetetlen hibája is következne be, attól a tápegység még ne válhasson veszélyessé. Ha létezik benne egyetlen olyan alkatrész is, aminek akár a leg-valószínűtlenebb hibája áramütést eredményezhet, arra a tápegységre már tilos ráírni a "biztonsági" szót.
Vannak sima leválasztó trafók és vannak biztonsági leválasztó trafók, valószínűleg csak a fenti feltétel a különbség közöttük: a biztonsági trafó egyetlen alkatrésze bármilyen hibájától még nem válhat veszélyessé.
