" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A nálam tapasztaltabbak tanácsára adj majd természetesen, de hogy megnézzem a fejlődésem, felvetem az én meglátásaim nagyjából. Továbbá nekem is lennének kérdéseim a végén.
A 3 ágat ami a vezérrel igen erősen konkurál, én biztosan levágnám, és akkor zöld utat kapna a vezér, tudná a dolgát, erős impulzust kapna felfele (teljes fény, bokrosodást talán gyengíteni benne?).
Nagyon sok az ág lejjebb is, elég nehezen kivehető 1 szemszögből, hogy mi merre megy, de sok helyen látok egymásra növő ágakat, próbál néhány kijönni és felfele törni az ágakat keresztezve.
Néhány erősebb, és megfelelő szögben kifele állót hagynék meg.
Látva a szép fáidat, az lenne a kérdésem, hogy kisebb, frissen ültetett konténeres fáknál kell-e hagyni befele növő rügyeket, vagy elég hagyni akár 1 rügyet, ami tovább viszi az ág növekedését megfelelő irányban kifele, vagy 2-3-at is kéne hagyni, elágazásba?
Tehát összességében, az lenne a cél jelenleg egy kisebb fánál, hogy az ág menjen kifele, de ne legyen rajta jobbra balra befele hajtórügy, amiből kisebb ágacskákat nevel ebben az évben?
Mindegyik fajtán tapasztaltam tavaszi fagykárt, de jelentős különbségek tapasztalhatók azonos körülmények között. Vaniglia teljes fagykár, de újra hajtott.
Mercatelli meglepően jól birta csak részleges fagykár.
Costata lesz rajta termés 100-160 darab, de lehetett volna háromszor ennyi is 9 éve ültetett fán.
Nikita csak egy ágvég szenvedett fagykárt, de szerencsés az elhelyezése, mert két oldalról is házfal védelmében van ültetve.
Én régóta küzdök a kivivel kb 12-14 éve. Lassan haladok . Van egy termős kivim, az 2015 óta terem (2017-ben túléltünk egy nagy fagykárt) és van egy porzós virító tövem (az 2017-18-19-ben reparálódott a fagykárból) idén végre van egy harmadik tövem amin végre lett 1 virágbombó. Összesen vagy 30 tővel küzdök. A legnagyobb ellenség a kósza pocok, kevesebb méreg a meszes talaj. Savanyításra már pH4,2-es tőzeg, gipszpor, sárga kénpor, ecetes víz, citromsavas víz ... minden játszik. X@rrá kell locsolni rendszeresen.
Fiatal korban ellenség a csiga is. A kerítéslábazatok mellé közvetlen ne ültessük a kivit, mert az életterét a gyökérzetnek a felére csökkenti és pontos iránymutatója a kósza pocoknak.
Ezt a házi talajsavanyítást kifejtenéd pát tőmondatban?" te is tudod savanyitani sok módszerrel"
Nálunk nagyon meszes a talaj, még az akácok is elsárgulnak néhol. Gazdaboltban rhododendron savanyú tápoldatot adtak, de az elég húzós árban van. Előre is köszi a választ.
12-14 fok az pedig nem kevés, azt hittem, hogy "hűtő" szerű hőmérsékletet kellene produkálni 5-8 körül. Van egy "modern" betonozott pincénk (nem téglás, nem kupolás, nem megy mélyre annyira mint a régi parasztpincék), a két keresztablak a kinti járdával találkozó szint, tehát kb olyan 2-3m mélyen van. Állítólag száraz szokott lenni. Még soha nem tároltam semmit, idén még csak körte és alma lesz, elkezdem az első megfigyeléseket majd :)
Kiwinek nem akarnék plusz pénzt költeni a földre, ha nem muszáj, reménykedem benne, hogy tetszeni fog majd neki a talaj, ha kell valami kis tűlevelest ültetek mellé, sorvégébe ( kicsit, újat, amit nem hagyok óriásira megnőni és gondoznánk).
Tegyük fel, hogy összejön 2-3 éven belül, hogy lesz sok körte, alma, datolyaszilva, (később kiwi), egyéb tárolható zöldség, gyümölcs esetleg... Lehet hülye kérdés, de az almák az egész pincében tolják az etilént és befog érni a datolyaszilva, kiwi? vagy ez csak bizonyos távolságon belül érvényesül nagy mértékben? Mik termelnek pontosan etilént, és miket érlel be?
Hát akkor szerint felejtsd el a berkenyét, sokkal fanyarabb mindennél amit eddig kóstolhattál, de én imádom pl, idén ültetem a 3. fámat. :D
A kivinek sok talaj jó, kicsit túl van tolva ez a savanyú talaj, főleg, hogy te is tudod savanyitani sok módszerrel, ha esetleg nem lenne az. Sokkal fontosabb a sok viz neki.
Igen a kivit pincében tároltam, kb 12-14 fokon, lehet, ha bentebb rakom, akkor tovább birja, de nem akartam a borok mellé berakni. :) Mindenesetre május közepéig simán kibirta igyis minimális veszteséggel.
Nagyon jó, hogy említesz konkrét fajtákat előnyökkel, pl. a nagyfajta húsos som (Jolico). Ezek a hozzászólások támpontokat adnak nekem, hogy mégis mit keressek, mire figyeljek egyes fajtáknál? kis termés, ehetetlen termés, dísznövény fajta vagy ehető is van.. stb.. nem tudom mi jöhet szóba :)
A berkenye fanyar íze mihez hasonlítható? Egyenlőre a "fanyar" hallatán nem tetszik... pl. ha egy narancs nem édes eléggé akkor egyből köpködöm ki, mert nagyon nem bírom a savas hatást cukor nélkül.... Ugyan így vagyok a bolti kiwivel ha nagyon éretlen ***bolti...
A kiwi április május környékéig eláll??? Azta!!!!!!! Nekem is kell :) hány fokon tárolod? pince?
Kiwiket megneveznétek konkrét fajta névvel? Átbújom majd a kiwi sikeres termesztése fórumot is, de ha már ennél tartunk, az udvaron vannak fenyőink a szomszéd háza és a mienk között. kb. 10méter távolság van 2db 6-8 méter magas fenyő között, ezek között tervezem a sort kialakítani.
A közte levő talaj valószínűleg eléggé savanyú lenne a kiwinek?
Több fenyő is látszik a háttérben. Az utcafronti kerítés mellé gondoltam a lugast.
Itt látszik jól, hogy itt lenne a sora, ezt a fenyőt szükség esetén meghagyom.
Ezek a fenyők viszont kilesznek vágva. A jobb oldali kisebb fenyő a sor másik vége. Szegény füge nem kap energiát és fényt rendesen az óriásitól :). Ráadásul a falhoz közelebb 2 datoylaszilvát akarok telepíteni.
Bátran fogjál bele a kísérletezésbe! Próbáld ki azt amit szívesen megkóstolnál! Lehet hogy évek telnek el mire valakinél meg tudsz kóstolni valamit, aztán ha tetszett megveszed te is, vársz még 2-3 évet mire a te kertedben is megkóstolhatod, aztán jöhet a nagy pofára esés. Mert egyáltalán nem biztos hogy a nálad lévő körülményeket is pont úgy szereti majd a növény, mint ahol kóstoltad. Ezzel pedig nem leszel előrébb.
Vannak nekem is félelmeim az új/ismeretlen gyümölcsöket illetően. Azt hiszem a bokros/kis fa bogyós gyümölcsök beszerezésével várakozó állásba állok és olvasgatok, vagy amíg nem tudom valakinél megkóstolni nem veszek :)
Nekem a sima európai körte is végigrepedt, azóta is megvan, pedig végig repedt az egész, van ahol 5 centis rés tátong, de lekezeltem fasebkezelővel és azóta nem volt gond. Ha a déli oldala repedt el, akkor kora tavaszi napsütés okozta fagykár, ha nem, akkor rakj fel képet. Lehetséges az is, hogy a vadkörte alany nyomását nem birta.
Érdeklődnék, hogy japánkörte kéregrepedését mi okozza, és hogyan lehet ellene védekezni? A töve fölött hosszanti irányban több helyen megrepedezett. Minden évben rogyásig van gyümölccsel (mondjuk idén nem lesz), sajnálnám, ha tönkremenne.
Ejnye! Kaptál volna érte még egy Nikitát! Kivágni nem szabad semmit! Na jó, talán a bálványfát ki lehet! Nekem a felsoroltak közül mindegyik bejön, somból is van olyan ami kb szilva méret(Jolico). Berkenye, egy érdekes gyümölcs, de sokoldalúan feldolgozható és ha szereted a fanyar gyümölcsöket akkor imádni fogod. A kiviből mindkettő jó, nálam mindkettő szép, a szőrös viszont extrém, vizigényes! A törzse nem reped csak kora tavasszal be kell csomagolni(sima kartonpapir is jó, vagy ami van, a lényeg h szellőzőn és védjen a naptól), a másik ok a törzsrepedésre a tavaszi aszály utáni hirtelen csapadék(vagy öntözés). De egyébként ha begyökeresedett kiirthatatlan. Nagy előnye a kopasz kivivel szemben, hogy még most is ezt eszem, pont kihúzta az első piros eperig, meg a mézbogyóig. :)))))))
Szóval valóban izlés, mikroklima/talaj kérdése, h mi fog beválni, de nagyrészt sikeresen termeszhető és értékes gyümölcs mind. Sok függ attól is, hogy milyen formában fogyasztod, a jujubát senki se szereti nyersen, de aszalva mindenki imádja(én szeretem igyis úgyis), vagy a goji bogyó nyersen egy zöldpaprika izű valami, aszalva az is nagyon finom. D.szilvából is van csersavas utóérlelős, meg fán érő is. Mindnek van előnye, hátránya is. Próba cseresznye!
4-5 éve vettem jó pénzért mézbogyót mások véleménye alapján. Idén tavasszal vágtam ki őket. Nekem ennyire vált be. Van ahol egyik növénynek jó a talaj, van amelyiknek nem. Van amelyiket te szereted, van amelyiket én. Ha nem szeretnéd vakon kipróbálni egyiket sem, olvasgassál a neten, vagy itt a bal oldalon írjál be kulcsszavakat, és ha szerencséd van, többek véleményét is olvashatod.
Részemről is a kivi. Viszont nálam biztos hogy küzdeni kellene a gyakori törzsrepedéssel, az én hátralévő életemben nem sok évben ehetnék róla. Ezért nekem a kopasz kivi. Most dugványoztam vesszőket, eddig úgy tűnik élnek. Amit vettem jó pénzért gyökerest, úgy látom kimúltak. A kopasz kivi nagyon finom, ízletesebb és igénytelenebb a szőrösnél. Ezt ültess! Tessék, kitaláltam neked. :))
Mézbogyó, húsos som, fanyarka, berkenye, kiwi, 1bibés galagonya.... ilyesmiket láttam a helyi kertészetben, kinek van ezekkel tapasztalata? melyik fajtűjúakat érdemes vásárolni? Van aki termeszt iyleneket fogyasztásra? :)
nálam a búza ormányosbogár rágja, mert búza volt korábban a földön. már kezdenek kikopni (5 év után...), remélem, csak 20-30% maradt. most kaptak Mospliánt, h a maradék se jelentsen gondot tovább.
Nálam a Rosseyanka fekete pöttyös minden évben, és nagyon apró leveleket hoz eleinte. Aztán mindig összeszedi magát. Idén hamarabb kezdett egészséges leveleket hozni.
A Nikitámon hajtó rügyeket látok, most már egyértelmű hogy nem fog idén virágozni. nem is bánom, így jobban erősödik.
Nem arról van szó hogy csak oda, hanem arról, hogy egyszerre nem kell minden fórumba ugyanazt beírni, mert látjuk bárhova írod. Aki tud segíteni, az válaszolni fog.
Egyébként sajnos az nagyon hajtásrügynek néz ki, de ami késik nem múlik, legkésőbb jövőre biztos lesz már rajta virágod és ha az Úr is úgy akarja akkor termésed is!
Y alakú hosszú vezérsudarat nem szabad hagyni, mert ha mindkettő erőteljesen fejlődik, akkor később egy erős termés ketté fogja szakítani a fát. Tehát az Y egyik ágát nagyon rövidre vissza kell vágni, hogy ne legyen szimmetrikus az Y. A tavalyi másodlagos ágvégeket ha visszavágod, akkor az idei termést már előre leszüreteled.
Nagyjából meglett metszve a hétvégén a kháki: De lehet, hogy kicsit bátortalanul, így utólag ránézve.
Első kérdésem az lenne, a sudarat tényleg érdemes visszavágni? Az még érintetlen, az elfagyott rügyek alulról indulva kezdtek el alvó rügyről pótlódni, ezért a csúcsban még alig kezdeményezett a fa: mennyire érdemes visszavágni? Korábban írtam, hogy 2 ág erőteljesen versenybe kezdett a vezér középső törzs ággal. Ezeket lehet, hogy még lejjebb kéne megmetszeni? Ezt a jó irányba növő oldalágat túl hosszúra hagytam meg (kép bal alsó sarka)?:
Bocsánat! Másoltam másik fórumból, és megint elfelejtettem, hogy a képeket így kihagyja!
Nagyjából meglett metszve a hétvégén a kháki: De lehet, hogy kicsit bátortalanul, így utólag ránézve.
Első kérdésem az lenne, a sudarat tényleg érdemes visszavágni? Az még érintetlen, az elfagyott rügyek alulról indulva kezdtek el alvó rügyről pótlódni, ezért a csúcsban még alig kezdeményezett a fa: mennyire érdemes visszavágni? Korábban írtam, hogy 2 ág erőteljesen versenybe kezdett a vezér középső törzs ággal. Ezeket lehet, hogy még lejjebb kéne megmetszeni? Ezt a jó irányba növő oldalágat túl hosszúra hagytam meg (kép bal alsó sarka)?:
Lehet hogy van 10-14 nap előny, de nem biztos hogy előnyt jelent. Nálam a márciusi fagyok minden rügyet vittek. mindegy volt ,hogy kivi,káki mini kivi schihandra . Mostanában kezdenek helyre rázódni amennyire tudnak. A kiviken már vannak szép új hajtások , igaz elég hézagosan,akad rajtuk itt ott bimbó is. Ugyan biztosan sokkal kevesebb mint a fagy előtt lett volna,de nézzük a pozitív oldalát. Egy kevés így is lesz és a tapasztalattal amit megéltem,hogy mit tud produkálnia kivi egy ilyen szélsőséges tavasz után,az sem lesz semmi.
Nagyon szép a tied. de ha június 2.-án virágzott tavaly, nem lehet hogy az enyémen a pici pöttyök mégis virágrügy kezdemények, és 1 hónap múlva kinyílnak? :))
Átültetés: Én nyáron 35-40 fokban vittem át a kert másik végébe fákat, a lehető legnagyobb földlabdával (ketten raktuk a talicskába :-) ), s azután bőségesen öntözve túlélték.
Elég érdekes formája van az ágak elhelyezkedésének még ilyet nem is láttam. Mintha a főág tenyér/ujjak szerűen helyezkedne el.
Általában a gyümölcsfáknál van egy egyenes felfelé menő főág és abból jönnek ki oldal ágak és később azokon lesznek még mellék ágak.
Én nem értek a metszéshez, de talán még egy évet várhatsz is vele hogy boldogul és jövőre is lehet metszeni mert szerintem 1 év alatt nem ér az égig és nem terebélyesedik el ha még gyümölcsöt is nevel.
Ha újra elülteted jövőre a megkapaszkodott/beilleszkedett fát lehet nem jót tesz neki.
A cioccolatino kháki, az 1-2 héttel korábban megjelent rügyek levélbe borultak :) : János tanácsára ma tervezem megmetszeni. 2 ág konkurál a vezérággal, azt felére visszavágom, a többi ágat pedig kb 1/3-adával. Mire figyeljek, ugyanúgy külső rügyre metszés?, és ahogy János javaslataiból leszűrtem, nem jó ha lekötözöm az ágakat (ezeket bontottam :D) vízszint közelébe, mert a terméstől a későbbiekben lefog szakadni, ezért olyan rügyre metszem meg, ami kifele nő de nem túl meredeken, és nem is lefele vagy vízszintbe?
Egy fontos kérdésre még nem kaptam választ és tanácstalan vagyok. Mivel bénán a kert közepére kiültettem a fát, ősszel meglehet kísérelni egy új helyre költöztetést? Hogy kellene ezt kivitelezni, gondolok itt a minél nagyobb földlabdára (hogy tudom így kivenni?) vagy szabadgyökeresen vigyem, vagy időpontra, bármire, hogy sikeres legyen? Köszönöm a segítséget és az észrevételeket!
Sziasztok! Valakinek ismerős ez a füge fajta? Idén figyelgetem első alkalommal. A képek 1 héten belül készültek (tegnap és 1 hete a gyümölcsök láthatóak, nagyot nőttek!+ levelek).
Az elmúlt évek tapasztalatai kimaradtak nekem a megfigyelés hiányában. Rég óta itt van a füge, szinte gyerekkorom óta, sajnos többször visszavágtuk, talán volt olyan év is, hogy visszafagyott.
Házfal mellett van, védett, melegebb helyen. Egy nagy fenyő (15m magas kb.) van tőle 2 méterre, aminek idén vágtuk az ágait le egész magasan (később megy az egész fa, mert ide akarok khákikat telepiteni), így több fényt kap most a füge.
Nem oltottam, meg nem is fogom. Túl nagy fák már, nincs szivem visszacsonkolni őket rendesen. Persze pár ágcsúcsba beleraktam más fajtákat, de úgyis maga a magonc fog dominálni. Annyi előnye van, h magoncok, h nem egyszerre érik pl a Primával, amikor a prima letermett, ezeken még van. Mondjuk a legvége már ehetetlen volt, megkeményedett a gyümölcshús. Ezt nem tudom mi okozza, más fajtánál még nem tapasztaltam, csak magoncoknál.
Átoltottad e már a nem Sunflower fát, fákat? Legalább 20 oltást készítettem 3 fajta oltóág felhasználásával a nem Sunflower Asiminámra. Most kezdenek fakadni az oltott ágak, de virágzás sem maradt el. Ahogy az szokott lenni most is kötnek a virágok, de ugye ez még nem jelent termést ennél a fánál, mert leszokta szorni a gyümölcsöket a fa.
Pedig lehetséges, hogy az, most néztem meg a sajátom és van rajta, illetve minden másik 2018as virgire oltáson. Persze nem biztos, hogy megtartja őket, viszont a lótuszon is 3. évre van csak rajta először virág(nálam legalábbis), kivétel kevés van, pl kavkaz, tipo.
Zéró: Jó a sejtésed! :D
Termés ügyileg nekem sincs még tapasztalatom. Növekedésre valóban kissé lassabb a virgire oltott, de ezt szerintem bőven ellensúlyozza, hogy nem fagy szét 2-3 évente. A termésre leszek kiváncsi, hogy mekkora, de lényegében ha valóban kisebb is mint ahogy János mondja, akkor is inkább oltok virgire és akkor lesz gyümölcsöm biztosan még ha kisebb is. Bár én nagyon meglennék lepve ha az egyébként nagyobb termésű virgi alanyon kisebb lenne a nemes gyümölcse, de persze ettől még lehetséges, saját tapasztalatom még nincs. Remélem idén kiderül. :)
123János: Jövőre lehet, hogy Judit fáján is lesz annyi. Növekedésre, mint írtam, nem sokkal rosszabb a virginiana alany. Legfeljebb amiatt hihetik ezt, hogy sokkal vízigényesebb a lótusznál. Amit rendesen locsoltam, az szinte úgy nő mint ami lótuszon van, ami meg a jó isten kegyeire lett bízva, az meg harmadát, vagy annyit se, mint az ugyan ilyen körülmények között lévő lótusz.
Kitől származik az infó, hogy később fordul termőre a virg alanyra oltott kaki avagy datolyaszilva? (bár van egy sejtésem, mintha egy videóban valaki ócsárolta volna a virg alanyt)
Nekem sajnos nem volt még -azonos körülmények közötti- kísérletre lehetőségem, DE a többi, hagyományos gyümölcsfáknál, törpésítő (gyenge növekedésű) alanyon hamarabb fordulnak termőre az oltványok.
De nem fagytak el a Rosseyanka rügyei sem. Viszont van olyan füge bokrom, amiről lekapta a fagy az összes első termést és a hajtó rügyeket is. De van aminek meg sem kottyant, hajtanak, nőnek a fügék.
A Szultáne fügéden nincs első termés, de ő sem szenvedett fagykárt a tavasszal. Hajt szépen, remélem másodtermése lesz ősszel.
Az a valami amit virágrügynek véltem, lehet hogy nem az, mert nem nőnek. Szerintem a fotón nem is látszanának annyira pici pöttyök, viszont az ágak úgy nőnek, mintha húznám őket. Most arra gondolok, hogy a pöttyök talán későbbi ágak lesznek. Amint fotózható méretűek lesznek, megmutatom.
˙sponzorált tartalom</strong> Ja, szóval azért 100%, mert nekem már van vagy 30 saját oltású fám a kertben, de mind megeredt eddig. Az eladott fákról pedig még nem jeleztek vissza csak jót. ˙sponzorált tartalom˙ :D
100%, hogy azzal volt gond, hogy nem megfelelően tárolták. Nekem a kedvencem a kiszáradt som tőlük, már mikor megkaptam ráncosra volt száradva az egész, a szigszalag meg kb fél centire szűkitette az egyébként 1,5 centis szárat az oltás helyén. :) Bár becsületükre szóljék, hogy kisebb vita után küldtek újat.
Judit! Nagyon szép fácska, jól fejlődik! Csodák csodája, el se fagyott, még egy rügy sem. :) Csak nem virginianara van oltva? :O :D Mutass már egy képet arról is, amit virágbimbónak gondolsz, kiváncsi vagyok, mert bár az én, a tiéddel egykorú Nikitámon nincs, viszont a Cinebullin van! Szóval nem kizárt, hogy a tiéden van! Szóval ennyit arról is, hogy később fordul termőre a virginiaira oltott fa.
A lótuszra oltottak is 2-3 évesen fordulnak termőre, persze ha nem fagy szét a törzsük minden(szerencsésebb esetben 2.)évben, vagy a rügyek nem fagynak le mint most.
Jó, az is tény, hogy ami tőlük van arra "nincs garancia". Több kajszi közül egy sem maradt meg tőlük, meg a csíkos levelű páfrányfenyő sima zöld levelű lett.
A panaszos levélre meg nem is válaszoltak.
Lehet, hogy mostanában jobb az eredési arány, de akkortájt (kb 5-10 éve) sok vevőmtől hallottam, hogy nem maradt meg nekik a szabadgyökeres d.szilva (ezért vettek utána tőlem is). Lehet, hogy akkor főleg olasz import volt és túl sokat volt kínozva, mire a vevőhöz ért.
nem ellened írtam a konténerest, nem tudtam, h adsz el ilyent :)
eredés szempontból persze jobb a konténeres, plusz a tavaszi fagyok utánig könnyű megőrizni és csak utána kiültetni. DE! az én tapasztalatom a szabadgyökeressel: 99% eredés.
egyszer 2017-ban volt egy sokkal rosszabb, de akkor a tavaszi fagy (mint most) miatt...
nem tudom, a 2020 márciusban kiültetettek közül mennyi fog kipusztulni az embereknek, mert nem tud a fagyás miatt újraindulni... meglátjuk a körképet!
Ez legalább nem pusztul el kiültetés évében 70%-os arányban, mint a szabadgyökeres. (nálam kb ilyen volt az arány a növényshoptól vásárolt szabadgyökeresekkel, pedig kertész családból származok és én is szakmában tanultam/dolgozok, szóval a gondozásban nem volt hiba)
Pár éve kerültek "beazonosításra " az alanytermő fáim.
Valamelyik Fórumon , de az elmondott érvek alapján jónak tűnnek az azonosítások.
Nálam a Lótusok elég sok tősarjat hoznak , / lehet , hogy rosszul fogalmazok / vagyis közvetlen a törzs földalatti
részéből újabb hajtások törnek elő. Ezeket oltom , Már több terem , persze ezeket csak a helyükön tudom megtartani, hiszen
átültetni őket nem nagyon lehet .
Egyébként a magonc fákra gondoltam az indításnál, hiszen a vásárolt káki fáim nem tudom mibe vannak oltva.
Érdekes jelenséget figyeltem meg az idősebb fákon , a fa egyik oldala vagy ága már szépen elindult , sőt néhány virágrügy is látszik,
más oldal vagy ágon viszont éppen csak indulnak a rügyek. A múlt évben azt gondoltam , hogy ez valami problémát jelent , nagyon figyeltem
az eseményeket , aztán pár hét elteltével minden rendbe jött - a két oldal azonos lett növekedésben és termésben is.
A Virginiainál volt gyökérsarjam , négy darab, egymás közelében , ezek már szépek , jövőre oltok.
Nagyon lassan nőnek.
Pár éve volt a fagykár , két fámnál csak a törzsek maradtak meg , illetve az egyik törzs elpusztult / biztonsági okokból , ha lehetséges kéttörzsű káki fákat és
kiviket nevelek/ Végül is a káki törzseken nem láttam repedést ,teljes keresztmetszetben elszáradtak.Ezeknél két év termés kimaradás volt.
Ezek valamiféle talján fajták , igen kényesek.
Az egyik Tipónál viszont csak az ágak fagytak el , ennél csak egy év volt a termés kimaradás.
Ugyanerről a Tipóról oltott fák ,Lótus törzshajtásba nem szenvedtek fagykárt, pedig azok teljesen nyílt terepen vannak.
Volt már sok törzs repedés nálam , de csak a kiviknél addig amíg kora tavasszal nem takartam őket.
Az idén minden kivi törzset , amit napfény érhet fehér papírral takartam.
Azokat a kiviket amelyek a kis fenyves erdőmben vannak nem takartam , de nincs repedés náluk , mivel kevésbé éri őket a közvetlen napfény.
Valamely nap kiültettem a Tőled kapott Nikitát , már van vagy egy méteres .
Azt volt vele a problémám , hogy bent volt egész télen , fűtettlen szobában , mégis hozott már vagy harminc centis hajtásokat .
Most naponta igazgatom az árnyékolást , hogy ne kapjon közvetlen erős napot , mert félek , hogy leégeti.
Még a szőrös kivire visszatérve , olyan harminc-negyven darab van nálam , még az azonosoknak tudott fajtáknál is jelentős eltérés van
a növekedésben, van olyan , hogy már látszanak a virágrügyek, máshol még csak most indulnak a levélrügyek.
Még egy érdekes dolog , van egy nem tudom mibe oltott Nikitám , pár éve vásároltam , tavaly már szépen termett , most éppen csak , hogy elkezdett rügyezni.
Másodszor! Érdekes egy fáid vannak! :D Biztos, hogy az a virginiana virginiana és a lótusz, lótusz? Bár ha arra gondolsz, hogy együtt indulnak és ez alatt a magonc fákra gondolsz, akkor félig meddig igaz, nagyon minimális a lemaradás nálam is. Viszont ha mint alanyokról beszélünk, akkor már megvan a 2 hét.
A másik furcsaság, hogy a lótusz nálam még sosem hozott tősarjat, csak a virginiana, de az is inkább az átültetett idősebb fák gyökeréről hajt ki. Majd rakj már fel róla képet, kiváncsi vagyok! Mint méhlegelőre is! :)
Mi lett azokkal a fákkal, amik elfagytak nálad? Nálam 99%ban a törzsük fagy szét(leválik a kéreg egy része, vagy teljes kereszt metszetében), persze lehet totál elfagytak egyébként is, de ha kihal nálam egy d.szilva, annak biztos, hogy a törzse repedt szét. Pedig vulkanikus, kálium túlsúlyos földben vannak, minimális tápozással tartva.
Egyébként 1 növény és 1-2 vessző kivételével a gránátalmák is rejtett rügyből hajtanak... Miközben a szecsuáni borsnak semmi baja, a pawoknak jó pár tucat virága lefagyott, de a mini kivi nem károsodott jobban, mint ahogy általában tavasszal szokott, viszont a szőrös kivi vagy nagyon egyenletlenül hajt ki, vagy ott is jelentős rügykár lett a fagy eredménye. Ki érti ezt?
Elgondolkodtam én is az oltáson és a kísérletezésen. Hol lehet beszerezni alanynak valót, hogy én is tudjak nevelni magamnak...s persze nikita oltóveszőt ... mert most ebben látom én is azt a lehetőséget, hogy ne csak nevelgetés legyen, hanem szüret is.
Nálam legalább 2 de inkább több hét különbség van a lótusz és virginiai rügypattanása között.
Árnyékos helyen vannak a fáid? Kiültetett növények?
Lehet, hogy a cserepes növények hajlamosabbak a korai indulásra (hamar felmelegedő földlabda) ezáltal érzékenyebbek a kései fagyokra.
Nekem kb 10 db lótusz kérge fagyott már le teljesen vagy részlegesen (főleg cserepes oltvány alanyai) és egy virginiai alany is csinált már részleges kéregelfagyást.
És volt, hogy a 5 éve kiültetett már termős, 4 méteres Tipo dobta le a kérgét a tavaszi fagyok miatt (2017 tavasz)
Eddig ami hajt, az szépen hajt ki eredeti rügyből. Különben érdekes, hogy 1-2 kivétellel a földfelszintől pár centire nyiltak szét... Lehet, ha be lettek volna földelve ott, akkor semmi bajuk? Mindenesetre legközelebb biztos, hogy megpróbálom őket védeni, eddig szerencsére nem történt hasonló sem a gránátalmával, se a datolyaszilvával.... Lassan nem is a téltől kell félnünk, hanem a tavasztól??
Judit! Ne aggódj a Nikita miatt! Virginiana alanyon van! A törzsrepedés pedig tipikus lótusz "halál ok". Mivel olyankor megindul a nedvkeringés, amikor még itt komoly fagyok is vannak, ezért válik le a kérge. Igaz, most a virginiana is korábban indult, de jobban is birja a fagyokat, igy a ráoltott nemes is. De pl van nem egy olyan lótusz alanyom!!! amin szintén levált a kéreg.... Nem ide való faj.
A gránátalmáid rügyei is károsodtak a többszöri, erősebb tavaszi fagyok után?
Nekem vannak olyan növények, amelyeken az összes főrügy elfagyott.
Most próbálna kihajtani több-kevesebb alvórügy.
Kb. 1,5 hónap múlva kiderül, hogy túlélik-e ezt a tavaszt.
Egyébként az első, komolyabb március 25-e körüli fagyok előtt megnéztem, hogyan állnak a növények: minden rügy erősen megduzzadt állapotban volt, illetve voltak rügyek, amelyek már a rügypattanás állapotában voltak.
Akkor még egyetlen károsodott rügyet sem láttam!
Szóval nem a tél, hanem a március végi, áprilisi fagyok rendezték le a gránátalmáimat....
Ezt nem gondoltam volna, hogy a rügypattanás előtti állapotban a -4-5 fok szinte vagy teljesen lerendezi őket.
Nálam egyik káki sem szenvedett a tavasszal fagykárt. Viszont a fügék nagy mértékben. 3 bokornak 100%-osan megsemmisültek az első termései, hajtórügyei, van amelyiknek részlegesen, de mivel sok féle fügém van, akad néhány ami jól viselte a kiképzést.
A jövőben a káki törzsrepedésére szeretnék felkészülni, amihez tőletek kérek és remélek ötleteket. 1 Jirót törzsrepedés miatt veszítettem el, az új Nikitámat már úgy félem mint a szemem fényét. Persze a Rosseyankát is, de ő akkor is jól állta a sarat, mikor a Jiro szanaszét repedt.
Hasznos az öntözés, mert szárazság van. Az a gondolat, hogy a szárazság miatt nem fakadtak meg ezidáig a káki fák téves elgondolás. Nem viselték el a rügyek a kora tavaszi fagyokat. Megfáztak, elfagytak, ezért rejtett rügyekből újra hajt a fa. Nekem 9 éve kertben lévő vaniglia kákim most kezd fakadni, de egyértelműen látszik, hogy a fakadó rügyek elfagytak. Kevés termés lehet azért rajta, de ugye a káki az 1 éves hajtások végén hozza a legtöbb virágot, sajnos ezek elfagytak.
Sajnos még sosem volt termés rajta sem az elődjein.. Vanigia, s másik tipo volt előtte... Igaz a Vaniglia megvan még, de csak kis derékig érő tavaly télen talajig fagyott. Gondoltam, elkezdek nevelni egy csemetét és ha nagyobb lesz kiderül, hogy pótlás lesz vagy egy barack/alma fa elbúcsúzik. Nagyon szereti a család...azaz szeretné :-)
Fagyzugos, sík vidéken élek, s gondolom itt nehezebb az ilyen fának megmaradni. De még nem adom fel...
Egy hete öntözöm ...azaz 2 naponta beárasztom (homok talaj), gyanús, hogy valóban a szárazság lesz a gond :-(
Sajnos a Tipom nem hajtott ki 4 évesen ebben az évben maradt kint először. Még nem adom fel keresek valamilyen szibériai fajtát, tudtok segíteni hogy hol tudom beszerezni? S melyik fajta az ajánlott?
tipo, rojo brillante, 2014-es ultetesek (2016/17 telen foldig fagytak), jelenleg kb 5-10cm-es hajtasok vannak rajtuk (a rojo kb 1 hettel le van maradva), mar latszanak a viragbimbok.
Sziasztok. A most harmadik éve vásárolt kerman és petersz pisztácia faim viragoznak vagy csakkezdenek viragozni... Nemtudom. Mikor érdemes ecsettel porozgatni őket?
Pont most akartam kérdezni, hogy akik vettek tőlem virginiana alanyon Nikita fát, azoknak hány áll a fájuk, van e fagykár, elégedettek e a növekedésükkel? :) Örülök, hogy te Judit igen!
Rakok majd fel képet ide is, összehasonlításképpen, milyen stádiumban vannak a különböző alanyokon lévő fák.
Egyébként minden elmaradásban van, az majd kiderül, hogy a szárazság/hősokk/károsodás miatt. Nálam pl a 3 éve kint lévő gránátalmák törzse repedt szét a tavaszi -5 fokok után. Eddig sose volt semmi bajuk. Le is tettem az egy törzsű g.almákról, ha bokor legalább 6ból 3-4 túléli. (Elvileg Ukrajnában igy termesztik, 6 "törzset" meghagyva, én is ezzel kisérletezek)
Szia nem vagyok a DM kert dolgozója csak vettem tőlük kaky szilvát. Annak a vesszöjét adtam oda oltani akit érdekelt. Fejér megyében élek és én olaszból hozattam kaky és kajszi fákat meg kivit is a tavasszal.
Datolyaszilva, indián banán forum is van külön? (esetleg naspolya gránátalma? sok minden felé érdeklődöm, és keresem a legjobban elérhető, kibogarászható információ forrásokat, kapcsolatokat :) )
Húúú, látom nagyon benne vagytok a kháki oltás témában! Én ott tartok, hogy kb. az sincs előttem, hogy milyen is pontosan egy datolyaszilva magja, miként lehet a magoncot kinevelni (tavaly ősszel ettem elsőként supermarketből, de egyből beleszerettem!). Látom a 2 alany közti különbséget nagyjából. Az oltás terén már komoly hiányosságaim vannak. 4 db szilva fát kaptam szabadgyökeresen. Tűző napra tettem őket, lehet gond volt, és tegera és haganta oltó vesszűket raktam beléjük, félbevág alany végét, kihegyez kúposra nemes vesszőt 2-3 rüggyel, belerak bőr mentén egyik odlalt, alany vastagabb kicsit, és körbeteker szigszalag módszerrel. Eddig azt tapasztalom, hogy az elmúlt 1-2 hónapban elszáradtak a nemes vesszők rügyei, az alany meg már hajt alatta.....
én is tervezek majd kivit venni, Endrétől, 2 termőt és 1 porzót. fajtákat, neveket egyáltalán nem ismerek :/ valaki említette valahol, hogy melyik a jól bevált termő +porzó Hayward és Tomuri, Endre ezt árulja vagy más fajtát? jól informálódtam? talajt illetően nem tudom mi lenne alkalmas a kiwinek. mennyire kell savanyű föld? ha vannak a ház mögött és néhány helyen lucfenyők, vagy voltak (15-20 méter magasak is) akkor az mennyire lenne jó hely neki? érdemes ültetni mellé valami fenyőfélét akár direktbe? hogy tudom megállapítani, hogy milyen a földünk a kiwi számára?
Olvasgatva a hozzászólásaidat a fórumtagokkal, eléggé elbizonytalanodtam, hogy milyen fát is rakhatnék a ház fala mellé, ami biztonságosan teremne. A füge elvileg jól bírta a teleket, igaz több éven is visszavágtuk, nem figyeltem pontosan, hányszor fagyott vissza, szerintem részlegesen volt ilyen, csak nem tudom mikor, és mennyire, nem tudom megítélni, mi lenne vele ha nem bántottuk volna így utólagosan, idén figyelgetem az érését, törzse vastagodását tél előtt... valaki rátudna lesni a böhönye rákóczi utca 12 családi házunk telkére, fekvésére, talajára, akár egyéb klímatikus adatokra az elmúlt évekből? Pár dolgot ráfirkáltam, ott a ház alapja jobb oldalt és a melléképületsor. a nem árnyékos odlalra....alul raknék 2 datolyaszilva fát, esetleg egy gránátalmát a melléképület és a főépület sarokba, még nem tudom biztosan.
Bocsi, most van időm alaposabban reagálni mindenre, látom hogy írtad már, hogy 18 éves a TIPO! hihetetlen!
Viszont említettél kajszi, szilva (pontosan melyik fajtákat termelitek?) és bosch kobakot lekvárhoz :) bosch kobakom mivel van, rákérdeznék, hogy mi a tapasztalatod vele, képeid vannak-e érés előttről utánról, bármilyen szemre való? :)
Amúgy hány éves a TIPO fátok meg milyen magas? házfal mellett van? valamilyen takaró ponyva és egy vasszerkezet volt köré építve, használva korábban, téli hidegebb időkben?
Szia! János adott néhány tippet az alanyokkal kapcsolatban. Látom, hogy te a hibridekben, fagytűrő fajtákban utazol nagyon a virgyiniana alanyban. Elmesélnéd kérlek, hogy melyik fajtákkal van tapasztalatod és mik a jellemzőik? Köszönöm! Amennyiben a "csoki" datolyaszilvát konténeresen rossz helyre ültettem, megkíséreljek ősszel egy átültetést megfelelően védett, ház melletti helyre???
Szia! Írtad, hogy csak BIO módszerekkel termelsz. Gümölcsfáid vannak, zöldséges is? Pl. milyen tapasztalataid vannak a gyümölcsökkel, mely fajtáid vannak és mennyire betegség ellenállók?
Ez már mindenkihez szól, akir érdekelhet. Harczz Endre válaszolt a napokban a facebookos üzeneteimre. Mondta, hogy nagyon elfoglalt, most próbál a levelekre reagálni, mert egyéb munkáival igen elvolt havazva.
Mondta, hogy az indián banánt majd csak október elején tudja kiszedni (ekkor menjek személyesen időpont egyeztetéssel előzetesen, ha midnent egyszerre akarok elhozni, kombi autóval ok), a többit szeptemberben lehetne már és mindenféle tanáccsal ellát majd. Konténeresen adja a fákat. Kérdem én, ebbe a porzó/termő kiwi, datolyaszilva fajták, indián banán, mária bianca barack, naspolya stb. mind beletartozik, mármint hogy konténeresen adja? Ki az, akinek tapasztalatta van a nála vásárolt fákkal, esetleg már több éves a fája, van termés? A barackra is igen kíváncsi lennék, hogy mennyire késői virágzású, sosem fagyott el :) ?
Bármilyen képet, a kertészetről való infót szívesen fogadok, hogy mit miként ad.
Bocs Janos! Teged emlitettelek az elozo posztban Bela neven ..:/ a datolyaszilva szaporitasa hazi korulmenyek kozott hogyan mukodik es a nikita fat, amit kedvesen felajanlottal, osszel mikor, milyen formaban, hogy tudjuk majd toled eljuttatni hozzam? :) egyebkent nagyon koszonom elore is!
Nagyon jol neznek ki ezek az oriasi gyumolcsok!!!! Latom, hogy a foldig log az aga a sok termestol. Egy ilyen fa mindenkeppen kell majd, zabbantanam :), meg talan egy costata meg endretol. Reagalva Bela szakmai hozzaszolasara is az alanyokkal, fagyturessel kapcsolatban datolyaszilvara, a haz fala mellett van nehany eves fugenk(sajnos mi is evekig visszavagtuk, kb. 10cm vastag a szara), szoval oda tennem mindenkeppen a kisebb turesu 2 datolyaszilvafam is amit beszerzek majd, egyet meg esetleg a kertbe, pl. a "nikita" fat, amit felajanlottak.Itt pontosan mit is kapnek egy komplett szabadgyokeres fat? Mindegyik datolyaszilvanak van magja es ezt ugy szaporitottatok, majd raoltottatok a sajat vasarolt fatokbol?mert kicsit meg kodos.
A nénikémnek birsalmája olyan mezei ősfajta féle, nekünk birskörte volt.
Ez egy nemesített fajta volt óriási terméssel, de valahogy mindig megszúrta a légyféle. Kívül szép volt belül meg ehetetlen így kivágtuk, pedig permeteztük.
A fügénket/nénikém/ is tőle hoztam aminek nincs neve egy református templom kertjéből származik.
A zöldségtárolásról mások biztos tudnak. Mi régen homokba raktuk a fehér/sárgarépát vagyis vermeltük. Viszont akkor voltak telek.
Mondjuk én nem sokat/keveset kertészkedek kedvtelésből.
Somogy megye, Böhönyén van, a családi házunk körül (itt nőttem fel), ha úgy nézzük idén esett át óriási láncfelvarráson a terep és még sok a munka (akácok, nagy fenyők voltak, vannak a területen).
diospyros khaki csokoládé, gyümölcs közepesen nagy, kerek, először sárga, narancs, vörös, amikor érett, fanyar. érés október-November. datolyaszilva csokoládé közepesen nagy, kerek gyümölcs, sárga először, narancssárga, amikor érett, fanyar. érlelődik október-november
Kerestem neked egy online képkonvertálót, hogy feltudd tölteni a képet, ha szeretnéd megmutatni a fát.
Nagyon részletes és szakmai a leírásod, ezt még emésztenem kell kicsit és most nem tudok elmélyülni benne sajnos. A felirat ez a datolyaszilván pontosan:
Diospyros Kaki "Cioccolatino"
Frutto medio grosso, arrotondato, prima giallo, arancio rosso a maturazione, Astringente.
Maturazione:ottobre-novembre.
Persimmon "Cioccolatino"
Medium-to-large, round fruit, yellow at first, orangey-red when ripe, Astringent.
Már ő sincs itt vagy 3 éve. Megértem hogy neked így egyszerűbb kérdezni, de ezzel pluszban olvastatod az előzményt azzal aki válaszolna. Szerintem egyszerűbb lenne több éves előzmények nélkül feltenni egy konkrét kérdést, amire hidd el, válaszolni fognak. Elég sok jó kertész van a fórumban.
Orsó szerűen, egy alsó ágszintet képzek 4-5 ággal, 1 vezér ágat hagyok felfelé törni?
Az ágaknak milyen szöget kellene bezárniuk a sudár(vezér)ághoz képest (amíg még nincsenek gyümölcsök)? Nem sikerült a képet feltöltenem a túl nagy mérete miatt. Óvatosan az ágakat lefeszítettem, amelyek kb. 30-35fokot zártak be a sudárral eredetileg, most 45-55 fokot. hülyeséget csináltam?
A cioccolationo én is úgy tudom, hogy nagyon fagyérzékeny, de nem jobb a fagytűrése a Rojo Brillante
datolyaszilvának sem. Rojo szép nagy gyümölcs, nem potyogós fajta, de az sajnos nem igaz, hogy -20 C fokig télálló. Akkor ültetheted bátran, ha a füge nem szokott elfagyni. Sokkal jobb választás a Costata, mert idősebb 5-6 éves korában már jól tűri a téli erős lehüléseket. Sok minden befolyasolja a datolyaszilva téltűrőképességet. A fajta az alany és jól kiválasztott hely ahova ülteted. Összehasonlításként a Rojo Brillante -16,-18 C a Costata -23 C fokig télálló, de fiatal korban sokkal nagyobb a fajták érzékenysége, ezért tényleg csak az ősszehasonlítás kedvéért, mert fagyott már nekem tövig fiatal Costata -15,-16 C foktól is. A nemes fajtákat álltalában Diospyros Lotus alanyra oltják. Előnye gyorsabb növekedés, hamarabb fordul termőre a ráoltott nemes és nagyobb a gyümölcs. Hátránya, hogy tél végén hamar elindul a nedvkeringése és így az éppen megindult rügyek elfagyhatnak. Lásd az idei tavasz tapasztalata. Másik alany a Diospyros Virgyiniana. Előnyei az alany jobb fagytűrése, sokkal tovább nyugalomban van a ráoltott nemes, ősszel hamarabb véget ér a vegetációja. Hátrányai gyengébb növekedés, később fordul termőre a nemes, kisebb gyümölcsök.
Nekem 9 éve van datolyaszilvám és most először tapasztaltam tavasz fagykárt. Védett udvarban Costata részleges fagykár, ami azt jelenti, hogy nem minden rügy hajtott ki a fagy miatt, de azért lesz rajta gyümölcs. Vaniglia teljesen elfagytak a rügyek, most kezd alvó rügyekból éledezni. Termés nem lesz rajta ebben az évben. Mercatelli viszonylag jól birta a tavasz fagyot, lesz rajta termés.
Nikita's Gift éppen csak egy ágvég károsodott a fa először virágzó. Nikita's Gift figyelemre méltó fajta.
Ő egy 2. generációs ukrán hibrid, a téltűrőképessége kiemelkedő -23,-25 C fokig télálló. A gyümölcs 90-120 gramm (Virgyinia alanyon csak 60 gramm), korán október elején már szüretelhető és december végéig eltartható. Íze finom, aromás, utóérlelés után szép pirosra szineződik. Csak hogy a Tipot is említsem a fagytűrőképessége jobb mint a Rojo Brillnate datolyaszilvának. Tipo -19 C fokban határozzák meg a határt ameddig fagytűrő, de olvastam én már fiatal Tipo csemetéről ami -13 C foktól tövig fagyott. Gyümölcse nagyon nagy akár 500 gramm is lehet. Sokan említik, hogy útóérlelés után is csersavas marad a héjjában. Nekem konténeres van, de nem tapasztaltam maradvány csersavasságot, de ha előfordul akkor ketté kell vágni a puhára érlelt gyümölcsöket és egy tányérra kell helyezni 4-6 órára és a maradvány csersav lebomlik.
Olvastam, hogy Harcz Endre megkezdte a Costata szaporítását, mindenképpen ezt a fajtát érdemes beszerezni, ha Nikita érdekel nekem is lesz ősszel.
A lelkesedés most nagyon visz, az egészségem, a természettel való összhang, a "kerti sport" mozgat.
A conference körtével szemezgetek most, ez boltból van, nem tudom kerti körülmények között ez mennyire igényes vagy igénytelen fajta? Tetszik a zamata. Néha elég éretlenül adják a körteféléket a boltban, vagy bármilyen gyümölcsöt.
Lehet jósolni valahogy, hogy mely gyümölcs jól tárolható?
A birs alma jól hangzik, majd valamilyen otthoni kis lekvárfőzőt, aszalót is ki kellene találnom, meg savanyúságok, kompótok :) de ez még nagyon a jövő!
Addig is, birsekről mit kellene tudnom, van közös jellemzőjük, sokféle fajta, melyiket ajánlod?
Főállásom a technológuskodás műszaki cégnél. Csak ülök az irodában, jól esik kimenni a kertbe.
Van egy pincénk ami kb. 3x3m négyzet alapterületű, körbe magasított perem 1méter magasan kb. 20-25cm szélesen, betonozott az alja is, száraz eléggé, két kis kb. 25x25-30x30cm szellőző ablakocska van szembe egymással, ami kintről nézve a talaj szintjén kezdődik. Maga a pince a melléképületsorunk alatt húzódik, majd egy képet cisnálok róla. Itt kellene a termés egy részét megfelelő ideig eltárolni, ebben még semmilyen tapasztalatom nincs. Csak annyit tudok, hogy meg kellene oldani a párásítást, hogy ne száradjanak ki a gyümölcsök zöldségek, valamint az alma etiléngáz termelésétől bizonyos gyümölcsök érését elősegíthetjük, tehát ne tegyem őket egymás mellé ebben az esetben. Ha valamit földbe, homokba, mittudomén mibe kellene tenni és locsolgatni, na ehhez nem értek, szívesen meghallgatom a tanácsokat. Idén talán lesz alma, körte, zöldségek közül új/vörös/lila hagyma, sárgarépa, zöldborsó, retek, saláta, krumpli.
Diospyros kaki, cioccolationo, ennyit tudok róla és hogy Pistoia/Olaszország a származási hely....
Sajnos voltam olyan balfék, hogy nem vártam a konténerből kiültetéssel, és barnára fagytak a rügyek, most látok néhány új rügyet, ami kezd zöldelni, előbújni, ez most már rajtam marad sajnos.
2 datolyaszilvát mindenképpen akkor majd Endrétől kiszemelek, mennek a házfal mellé, eddig az alany témával nem is igen foglalkoztam, a costata-ról hallottam, hogy talán a legtélállóbb -23C? és hogy a rojo brillante nagyon megbízható termő, többen a Tipora esküdöznek. Mit kell tudni a különféle alanyokról és melyiknek milyen a fagyérzékenységi határa? Növekedési erélyüket tekintve ezek mind ugyan akkora fák lesznek?
Köszönöm a tanácsokat!
Annak meg végképp örülök, hogy konténeresen az Endrétől lehet kapni a fákat.
Almát annak érdemes termelni akinek van hűtési lehetősége. A kistermelők almái lottyadtak lesznek hamar.
A hiperekben jó almát lehet venni elfogadható áron és ők hűtőházból hozzák.
Cseresznye a szomszédban van. 1 hét alatt lerohad neki és kukacos. Mi itt szomszédok csereberélünk. Mi is szedhetünk kimagozzuk és sütögetjük és ami marad üvegbe rakjuk.
Kakiból csak a TIPO-t ismerem.
Viszont én birset ültetnék. Mi abból dzsemet készítünk és birsalma sajtot, tehát hosszú távra van.Ha megszáradt fagyasztóba rakom./nénikémnek rengeteg van/
A barackok mind hasznosak/eltehetők hosszú távúak.
Cioccolatinot felejtsd el...nem ismerek embert akinek ne fagyott volna még ki legalább egyszer, de jellemzőbb, hogy minden évben tövig fagy, főleg lótuszon. Csak Costata felett gondolkodj, de inkább hibridek, vagy a kivételesen jó fagytűrő sima d.szilvák mint pl a Cinebulli. Viszont bármit is veszel, virginiana alanyon legyen mindenképpen.
Akkor a mogyorót nem fogom erőltetni, ha lenne szép termése és sok, akkor nem vennék a boltban, idén megfigyelem az 1-2 fiatal bokrot, meg egy időset, hogy mit csinál, mert eddig soha semmit nem figyeltem :(. De idén fogok :D a citrom akkor nem kell.
Az alapvető célom az, hogy részleges önellátást valósítsak meg, hogy ez mennyire részleges, az majd kiderül, mindenesetre minél biobb módon akarom a táplálékom jó részét kitenni, ez pedig a zöldség, de főként a gyümölcs, hogy ne a szupermarketes ****-at kelljen ennem, és amúgy is azt látom, hogy mindneki beteg lesz és el van felejtve a szakma a környéken, mindenki veszi a chipset, üdítőt, zacskókat tépkedik ezerrel, otthon ülnek, tartozok a természetnek én is így éltem....stb. 26 éves vagyok.
Egyébként a fák:
Körte: kertészetből vettem tavasszal a következő hármat, Bosh Kobak, Clapp kedveltje, Piros vilmos.
Korai búzás és egy ismeretlen fajta(nem kertészetből, Tóth Győző adta Kaposváron), és az öreg fáink egyike valamilyen vajkörte, sárga mézédesre érik és gyorsan lehullajtja magát és elrohad, alenxandriai és bárányfarkú is akad. Nehezen azonosítok, mint mondtam a rutinom csekély.
Alma a kertészetből: Starking, Mutsu, Húsvéti Rozmaring, Batul,
saját régi fa elvileg Jonagold, Batul, és még 2 db amit nem ismerek.
Szintén Győző adott egy gála oltványt próbaként.
Cseresznye: Linda, Compakt stella.
Datolyaszilva: Cioccolatino dyspyros khaki (majd kettőt szeretnék a Harcz Endrétől venni! ad konténeres fákat is ő év közben? ültetést szabadgyökeressel lehet ősszel végrehajtani vagy kifagy úgy?)
Szilva: Sermina, Cacanska rana. A saját fáink félek hogy mind magoncok, és majd oltanom kell beléjük. A Győző adott haganta és tegera oltó vesszűket és alanyokat hozzá, kérdés megerednek-e.
Mandula: Tétényi Rekord, majd egy porzót kell keresnem mellé, a Kedvencet ajálják, de ha tudtok alkalmasabb porzót, kérlek írjátok meg.
Meggy: Pándy, de mint kiderült, ezzel tele a kertünk, de ezt legalább majd nem a dzsumbuj formálja hanem én :).
Barack:
Fantázia Nektarin
Mandula kajszi
Big red kajszi ( betegen kaptam, elkezdtek a kis ágacskái és végei elsorvadozni, hétvégén vagdaltam le meg vissza kicsit, azt mondták az árát vissza adják ha kiszárad, életben maradhat a leírt betegség ellenére?)
És még van helyem, szeretnék kiwit 1 tő porzó, 2 tő termő, valamint 2-3 példány indiánbanán/pawpawot. Szintén nem tudom, hogy ősszel ezeket lehet e ültetni.
Megtaláltam ezt a topikot, és örülök neki, mert mindenféle fura fáim vannak.
A fő attrakció a kivi, tavaly tavasszal kezdtem vele, időbe telt, míg ráhangolódtam, mert hát fogalmam sem volt mi ez, csak jó ötletnek látszott, hogy legyen nekem is. Most ott tartok, hogy van neki "támrendszer" és futtatom a tetejére. Azt már látom, hogy a telet túlélte - takarva volt -, zöldellik, meglátjuk, mit csinál a továbbiakban. Sose kertészkedtem, szóval abból tanulok, amit hibázok. :)
A másik attrakció a mirtuszfüge vagy mirtuszdió. Vele, és a gránátalmával az volt, hogy azt mondták, hogy 0-10 fok közt, világosban teleltessem, hát kicsit felette volt a hőmérséklet, így aztán végig megőrizték a leveleiket, de ahogy kitettem őket, rögtön ledobálták, és pár hétig kicsit csupaszok voltak. A mirtuszfüge azért növeszt kicsi leveleket, ahogy a látom, a gránátalmával meglátjuk, mi lesz. Viszont a következő télre majd csinálok jobb helyet nekik, ahol jobban tudnak pihenni.
Aztán van egy indián banán, azzal nem tudom, mi lesz, a kutyám kicsit megcincálta egyszer a télen, de most mégis úgy látom, hogy változik a színe és picit mintha duzzadnának rajta rügyek, hát még a tavasszal kiderül. :)
És van egy miracose nevű, ami elméletileg egy hibrid, és szerintem tud alkalmazkodni az új klímához - ez is zöldellik már, majd meglátjuk, mi lesz belőle.
Ezek picike fák, szóval egyelőre csak ismerkedünk.
Érdekes ez a Decaisnea fargesii! Végül lett valakinek termése? azt ovlastam róla, hogy a görögdinnyéhez emlékeztet az íze. de amúgy semmi mást nem tudok róla :) ÉRDEKES TERMÉS :)
Ezt eddig nem tudtam, most már mindent értek :) . Nagyon szimpatikus figura nekem a videói szerint, közvetlen, nem az a sablonos profi előadóművész, hanem egy ember közülünk, látszik a beszédén és a növények szeretetén, ahogy beszél róluk. Még nem sikerült elérnem telefonon, és nem tudom, hogy konténeresen vagy szabadgyökeresen árul pl. kháki fajtákat? vagy pl. indián banán? (vagy ezek szabadgyökeresek, és akkor már csak ősszel tudok venni és ültetni?).
Szia Judit! Becsehelyen Harcz Endre kertészete lenne az, ami nekem igen szimpatikus, tőle akarnék venni indiánbanán, kháki, füge, és kiwit, ha addig nem változik meg a véleményem róla, remélem nem, szóval érdekes, hogy említed a helyet! Én Kaposvár és Böhönye között mozgok többnyire.
Így van :D Nehéz lenne egyébként végigolvasni, de az alapgondolatok tetszenek, sőt most én is ilyesmiket tűztem ki célul a kb 2600nm2 telken a családi ház körül. Mit sikerült megvalósítani az eredeti célkitűzésből? Létrehoztatok valamilyen tudásbázist, honlapot, saját kertészetet, "bizonyos napokat személyes találkozónak?".
Én Somogy megyéből vagyok, ti? :) . A kháki nálam konténeresen lett kiültetve kb. 3 hete. Barnásak a rügyek, néhány most kezd zöldülni. Remélem, hogy rendben lesz. Harcz Endre honlapján azt találtam, hogy a frissen ültetett fák alszanak még április májusig is akár a föld feletti részt tekintve. Nos ez konténeres, ezért nem tudom mennyire igaz rá a leírt megfigyelés, de nemsokára kiderül.
Szerintem nem látja amit írtál, mert most egy másik 12 éves hozzászólásra reagált. :)) Gondolom módszeresen végigolvassa a teljes fórumot, most még csak 2008-nál tart, közben kérdez ettől-attól. Egyszer eljut a végére...
A mogyoró gondozásáról mit kell tudni? 2-3-4 méter magas bokraink vannak, gyerekkoromból emlékszem, hogy voltak termések, manapság azonban nem , igaz sosem figyeltem, hosszú vesszők nőnek és vastagodnak kicsit. Soha nem ritkítottam , van 1-2 fiatalabb bokor, meg 1-2 öregebb.
Egy olyan kérdésem lenne a kháki-hoz, hogy orsó formára kell alakítani, ha jól tudom, tehát itt is lehetne 2-3 ágszintet ( 3-4-5 ággal alakitgatni?) és kérdésem az lenne, hogy elterebélyesedik magától, vagy nagyon felfele törő? Érdemes-e kicsit az ágak szögét lejebb húzni, hogy szétterüljön?
Szia! Hogy tudlak emailben vagy privátban valahol megtalálni? Egyenlőre érdeklődnék, és beszerzéssel kapcsolatban egy kertészetet jelölnék meg, hogy hallottál-e róluk, van-e tapasztalatod velük kapcsolatban, szintén kháki, kiwi, indiánbanán, füge dolgokkal foglalkozik. Én még kezdő vagyok minden téren, most telepítettem "általánosabb" ,alma körte barack szilva fákat és 1 db cioccolanito datolyaszilvafát. Ehhez már adhatnál is tanácsokat :D Elkezdem végig olvasni a 88 lapos fúrumot, kíváncsi vagyok, mit találok ezekről.
Március közepén-végén ültettem szabadgyökerű bokrokat, som, josta, mézalmácska. Mikor érkeztek már valamelyiken levél volt, valamelyiknél csak a rügy volt dúzzadt. Annyi hibáztam hogy ültetéskor a gyökerüket elfelejtettem visszavágni. Locsolom őket, de nem nagyon látok fejlődést, de a levelek még nem száradtak le, a rügy is úgy ahogy él szerintem. Érdemes lenne visszavágni őket? Vagy hagyjam őket megmarad amelyik megmarad? Van valakinek hasonló tapasztalata?
Tizenhat éves, viszonylag épülethez közel van, déli fekvésű, a talaj tápanyag utánpótlást még soha nem végeztem és idén még nem locsoltam. Viszont a korai hajtásnak is volt hátránya, április elején ugyanis egy-két hajtása megsínylette a fagyokat.
Ki fog hajtani, de idén nem lesz rajta termés. Legrosszabb esetben a már erősen hajtó lótusz ledobja a héját, vagy épp a nemes. Mindeközben a virginianara oltott fák vígan várják a 1-1,5 hét múlva esedékes rügypattanást. :)))))
Lett úgy csinálva hogy mixerrel szétvertük és szegfűszeget*fahéj darabokat főztünk bele. Volt olyan amibe egész ánizs darabok kerültek./ez nem jött be/
Másik módszer amikor csak villával lett szétnyomkodva.
Cukor mindkét esetben lett téve bele ízlés szerint, mint szirup.
Lett fém fedeles és celofános. Úgy nézem a celofános kezd szikkadni.
Még nem bontottunk fel egyet sem.
Majd utána rangsoroljuk.
A lekvárokat/dzsemeket így tesszük.
A fém fedeles folyékony lesz a celofánost úgy 4-5 év után szelni lehet.
És gondolom, finom. Mivel nem savas gyümölcs, nem hiányzik a lekvárból egy pici citrom vagy citromhéj?
Arra gondoltam, hogy zselésítő helyett nem-e el lehetne készíteni sütőben. Tavaly kaptam az ötletet fügelekvárhoz. Kipróbáltam, gyorsan kész lett, nagyon sűrű, és nem puffogott a lekvár fővés közben mint fent a tűzhelyen szokása. Szerinted működne?
Zselésítőt azért nem teszek lekvárba, mert ha meleg palacsintába kerül a lekvár vagy sütnék vele, akkor elfolyik.
Szerintem oltható, azt hiszem tőled kaptam Cinebulli, üzbég ágakat, azok virginianara lettek oltva, jó eredménnyel. Mellett oltottam rá Szent Gellért és Tipo, costata fajtát is, azok is megeredtek rajta és jól nőnek. Nyilván, nem úgy, mint a lótuszon, de mit sem ér az, ha van egy nagy fád, ami folyton elfagy és nem hoz termést, néha meg azért tövig is fagy, mert miért ne. Persze ha eltalálod a szerencsés fekvést, akkor lehet sikered hosszútávon a kommersz fajtákkal is, de pl nekem a Fennio annyira közel van a házfalhoz(DNY domboldal, brutálisan meleg tud lenni már tél végén is, ha süt a nap), hogy amit nyert a védettséggel, azt el is vesztette azzal, hogy sokkal előrébb volt a kihajtásban mint a háztól távolabb lévők.....
Pedig az újabb enyhe tél reménykeltő volt, de ebben a formában, rosszabb, mintha rendes telünk lett volna.
Costata rügyei két ház között csekély fagykárral, de elég jól átvészelte a fagyokat. Mellette lévő Vaniglia pedig elfagyott, kiváncsi vagyok ezek után mikor hajt ki. Van még ugyan ott Mercatelli, azon látok zöld rügyeket, de sok a fagyott is. Ha sikerül a Costatának találni ilyen védett helyet mint nálám van esélye, de pár méterrel arrébb déli házfalának védelme nélkül biztos teljesen elfagytak volna a megindult rügyek. Virgyinia alanyon lévő nemes sokkal később fakad, ez igaz és most ebben a helyzetben nagyon előnyős, de abban nem vagyok biztos, hogy a Tipo, Vaniglia oltható e rá.
Ki kell próbálni. A virgyinia alany sokkal lassabb növekedést eredményez, kisebb lesz a fa koronája. Később fordul termőre a ráoltott nemes, de érdemes válalni, ha termésbiztonságot jelent.
Hát idén nem nagyon lesz nem hibrid datolyaszilva. Megint -5 fok volt. Minden sima ázsiai vagy olasz stb d.szilva fajta totál lefagyott, pedig még pattanás előtt voltak 1 héttel kb. Egyedül a Rosseyenka, Nikita vészelte át károsodás nélkül vagy minimális kárral ami lótusz alanyon volt, a virginiana alanyokon lévők teljesen sértetlenek. Ami érdekes, hogy a Costata és a Rosseyenka 2.5 méterre van egymástól és ugyan olyan stádiumban voltak, mégis az Costata totálra fagyott, a Rosseyenka pedig egyáltalán nem károsodott.
Tehát ha tavaszi kihajtás körüli fagyokat nézzük, akkor is ajánlott a hibrid fajok ültetése, vagy a hagyományos nemes fajták virginiana alanyra oltása. Remélem akik eddig védték a lótusz alanyt, azok most megvilágosultak. Én biztos, nem vetek több lótuszt alanynak és nem is oltok többet rá. Remélem a nagy kertészetek is követik majd a példát és előrébb veszik a termésbiztonságot a profitjuknál. :)
Sajnos nem csak barnásak,hanem szárazak is lettek a fagyos éjszakák után .Össze lehet őket morzsolni mint a szárított fűszereket. Ennyi fagyos éjszaka után már lehet,hogy egyetlen rügy sem marad életben abból ami így sietett. Talán a lustábbja még túl éli.
A kevés védelem is több, mint a semmi! Egy orvos okosan elmagyarázta, hogy miért is kell viselni:
1. Valamennyit mégiscsak szűr --még az otthon készített szövet maszk is!
2. Ha maszk van az emberen nem nyúl önkéntelenül a szájához-orrához /ugye itt jutnak a szervezetbe a vírusok/
3. Ha maszkos emberrel találkozol önkéntelenül tartod vele szemben a kellő távolságot, és beszédbe sem olyan könnyen elegyedsz vele, mintahogy a maszkos sem kezd el cseverészni másokkal.
A három ok talán már indokolja.
Persze mindenki maga dönti el, hogy mennyire parázik. Amíg nagyon fiatal az ember és fiatalok a szülei-nagyszülei is, talán könnyebben --megkockáztatom:felelőtlenebbül-- kezeli ezt a dolgot, hiszen akár tünetmentesen is áteshet rajta. Ha már van veszélyeztetett a környezetében akkor talán már jobban vigyáz. Én sem magam miatt hordom...
Például a vászon szájmaszk gyakorlatilag semmi védelmet nem ad a viselőjének, mert egyrészt még a sebészeti maszk is vígan átengedi a vírust, másrészt mellette be tud jutni akadály nélkül, harmadszor meg szemen át is ugyanúgy fertőz. A már betegek vírus szétköhögését akadályozza meg kb 60%-ban, mert a nyálcseppek egy részét felfogja. De ezt is óránként eldobni és cserélni kellene, amit szerintem senki nem tart be...
Jaj, ne legyetek már annyira beijedve. A lakosság legalább 80%-a így is, úgy is elkapja a vírust. A kérdés csak az mikor? Ez az egész karanténosdi pont azért van kitalálva, hogy időben elhúzzák a járványt és egyszerre ne legyen sok a beteg, mert nem lenne elég lélegeztető gép és itt is "sorsolni" kellene mint az olaszoknál, hogy most kit is tegyenek rá...
Egerben -5 volt, a d.szilvák nagyobb része megúszta, de ha tényleg jön még komolyabb fagy később, akkor annyi nekik idén. Most még csak a nagyon védett, meleg helyen és lótuszon lévő és éppen pattanó Fenniom rügyei károsodtak minimum 20-30%ban.(Ami lentebb, nem védett helyen van, annak semmi baja) A házfaltól távolabb lévőkön, amik 4-5 nappal vannak lemaradva, viszont nem látok kárt, a virginiana alanyokon lévők pedig még csak most kezdenek duzzadni, tehát azok biztos, hogy nem károsodtak......
Viszont a mini kivik jelentős mértékben károsodtak, kb 50% lefagyott a rügyekből...és valószinűleg a fügék is nagy mértékben dobálni fogják a terméseket, hiába nem látszik rajtuk károsodás....a -5, az -5.
Szerencsére a szőrös kivik még csak most szőrösödnek a rügyeknél, igy ők megúszhatták.
sajnos lehet, sok helyen, még a mediterrán Zalában is elfagyhattak a virágrügyek (már 1 hete is...).
a zöld rügyek a hajtások végén hajtórügyek, azok többet bírnak. a kicsi barnák lettek volna a termések ... :(( bár emlékeim szerint a normál helyzetben is barnásak a virágrügyek, remélhetőleg nem a fagytól tehát, meglátjuk, erről is tanulunk idén valamit! :) ;)
(nem is lenne indokolt az elfagyás, mivel "csak" -2 / -4 fok volt, és a káki ilyenkor még eléggé alszik, sok fa csak április végén, május elején hajt csak ki, amikor már van nappal min. +20 fok, legalább 1 hétig... na, erre ha rájön április 20 körül a -2 fok, az komoly károkat okoz. ugyan újraindul, DE akár 2 évre is visszaveti a fát. azon az éven a gyümölcsöket is eldpbálja, de akár még következő éven is... = regenerálja a vegetatív részt.)
Balatonvilágosi helyzetjelentés: A datolyaszilvák rügyei duzzadnak. A Rosseyanka kicsivel erősebben mint a Nikita. A fügéken növekedésnek indultak a termések. Imát mondok értük.
Nekem nincs saját gyümölcsöm, vásárolni pedig csak olyasmit vásárolok, ami kibírhatja hogy 3 napig nem nyúlok hozzá vagy tovább. De 3 nap feltétlen kell. Ha futár hoz csomagot, azt is átvétel után átnézem, aztán leteszem, kézfertőtlenítés, és 3 napig nem nyúlok hozzá. Állítólag papíron 3 napig élhet ez a rettenet.
Ki. Egyértelműen jobb a virginiana hosszú távon. A lótusz jó, mert gyorsan nő a nemes, de maga az alany is, ezért örül a kertész is, meg a kertészet is. Csak aztán jön egy ideihez hasonló front, aztán a lótuszon álló nemesek termése volt, nincs. Nálam is már pattanak a lótuszon lévők, akár Rosseyenka vagy Nikita, akár Tipo vagy Kavkaz. Tehát lényegtelen, hogy hibrid van lótuszra oltva, maga az alany az, ami meghatározza a kihajtást. A virgi még csak most kezd el duzzadni, bőven elkerüli a fagyokat.... bár az is igaz, h a lótuszok között is van elég jelentős eltérés, a kihajtás között, van amikor több mint 1 hét is. Viszont ez előre megjósolhatatlan, tehát nem érdemes erre alapozni.
Csak érdekességnek írom le.Tavaly oltottam először kákit virginiai alanyra.A lótuszra oltottakon már zöldek a rügyek,a virginiain pedig még mélyen alszanak.Lehet,hogy ezzel ki lehetne védeni a korai elfagyásokat?
Eddig úgy néz ki Siófokon is megúsztuk.Több kákin vannak zöld duzzadó rügyek de egy kivételével mind átvészelte a havat és a hideget.Még a tavalyi oltású félméteres nikiták is.
Jelentem Eger megúszta, -3 fok volt a minimum. Még a mini kivi sem károsodott, a szőrös pedig még éppen most kezd el "szőrösödni", valószinűleg hála a kevés csapadéknak, és h nem öntöztem, igy ott abszolút nem számitok kárra. Egyedül a nagyon meleg mikroklimán lévő, már borsóméretű fügéken látok károsodást...a gombostűfej, vagy aközeli méretnél egyáltalán nem, bár lehet megfáztak, a füge becsapós ebben is.
- Tavasszal kiültettem valahová a magoncokat szabad földbe , jó dús tápanyagba.- Tápanyag ,savanyú talaj , félárnyék és sok sok víz. Egy régebbi hozzászólásodban említetted ,hogy a fenyőfák árnyékában a szőrös kivid milyen jól teljesít, na hát az nem véletlen.
Nálam még semmi jele ,mintha még meg sem mozdult volna,(január derekán metszettem )de ha megvágom természetesen levedzik . Itt még a kajszikon is elég nyugisok .
Szerintem nem vékonyak. 5mm átmérőjű nemesről kell a szemet kimetszeni és akkor tökéletesen beilleszhető a megvágott alanyba a nemes szem. Egyébként a T-szemzés az egyetlen szaporítási mód ami nem alkalmazható, ha datolyaszilvát szeretnénk szaporítani.
Szia. A válasz valójában Gyula20 -nak szól . Azokat a kivimagoncokat valószínűleg én küldtem. Januári vetés, március végi pikírozás 6cm konténerbe ,júniusban átültettem egy részét 5l flakonokba ,a többit pedig szabad földbe beiskoláztam, természetesen jó sok komposzttal .Nos a kiültetettek háromszor akkorák lettek őszre mint a konténeres társaik. Előnyösebb ilyenkor a fiatal töveket visszavágni, (nem jó ha hegyéből folytatja) hogy egy vastagabb új hajtást hozzon lentről, ami egy nyáron felfut a kellő magasságig .
Datolyaszilvákat régebben én is párosítással vagy annak javított változatával angolnyelves párosítással oltottam, de kevés sikerrel. Datolyaszilva fája nagyon kemény, ezért nagyon nehéz vele dolgozni. Javaslom jövőben próbálkozz a Chip-szemzéssel, mert sokkal eredményesebb 70% feletti eredményt tudok elérni. Még ami a Chip-szemzés mellett szól az, hogy több 2-3 szemet is rakhatsz egymás fölé gondolva arra, hogy egy csak sikerül. Kötözéskor a nemes szemet is takarom legalább 1 réteg oltószalaggal, amit a 20. nap környékén a nemes szemről letekerek, mert valószínűleg a kihajtó rügy nem tudja áttörni a szalagot. A rügy takarására azért van szükség, hogy ne száradjon ki az alanyba berakott nemes szem.
Szabadban fontos az árnyékolás is, mert a napsütés is kiszáríthatja az egyébként jól sikerült oltást.
Késő volt már, bocs, kimaradt a NEM szócska az első "visszavágott" előtt. :D
Gyula, nyugodt lehetsz, az a vastagság amit beoltottál, kitűnően fog eredni! Az is ekörül volt mint amit én kaptam. Ha 1 év alatt akarsz ilyen vastagot, akkor vesd korán, január környékén és kiültetés után locsold bőségesen.
Gizellamama: érdekes, de nálam is imádták a vakondok a kivi csemeték helyét, pedig máshol is felvolt ásva, mégis oda mentek, valószinűleg azért mert ők voltak a legjobban locsolva és aszály idején nem nagyon volt más esélyük vizhet jutni a vakiknak.
Veled is egyetértek,mert amiket egyből kiültettem,ezt értsd úgy,hogy decemberben elvetettem a magokat cserépbe,majd a fagyok elmúltával kb. májusban. Egyesével kb. 20cm. távolságra naponta többszöri öntözéssel a gyökérzetük egy ölnyi lett és a fás része kb. 1m. Szerintem azokat a következő tavasszal nyugodtan lehetett volna oltani.
Igaz ,a vakond nagyon megritkította őket,mert amint meglocsoltam ő munkához látott,és rendesen megtúrta a földjét.
Akkor még nagyon kíváncsi voltam,hogy hogyan bírják és sokszor úgy mentem ,hogy lássam őket.
Ahányszor arra mentem mindig le kellett taposnom a földjüket,ha soká mentem a nap nagyon gyorsan kiszárította a gyökerüket, már megmenteni nem tudtam azokat. De a maradékot elég volt kiszedni. Csodálkoztam hogy egy kicsi magból hogyan tud 1 év alatt ekkora növény nőni ,és főleg ekkora gyökérrel.
A következő magoncaimat már eleve a végső helyére ültettem ,de azóta a kora tavaszi fagyok több évben
Betettek nekik,így ők még ne virágoztak és így azt sem tudom milyen a nemük.
Bocs, a nagy datolyaszilva monológomban kicsit elcsúszott már a kérdésed vége. Ha nagyon cérna, azaz 2-3 milis az a 60-70 centis kivi, akkor mindenképpen visszavágnám, ha nem, akkor oltanám, sokat nem veszithetsz, ha nem ered, akkor úgyis kihajt az alany és bőven beéri a 60-70 centit. Visszatérve d.szilvára, kísérletképpen két ugyan akkora méretű és vastagságú, kb ugyan akkora gyökerű nikita oltványt ültettem el. Mindkettő 25-30 centi között volt. Az egyiket 2 rügyre vágtam, a másikat meghagytam, hogy csúcsról hajtson. Mig a visszavágott 20 centit nőtt, addig a visszavágott 2 métert! Ez általánosságban minden fajra érvényes, szerintem a kivire is!
Igazad van Gyula! Igy volt, ahogy mondod! :D Félve is irtam ki a kérést, kérdést, mert tudtam, hogy szivedre fogod venni! :P Az a helyzet, hogy bár fagyállóság, növekedési erély stb optimális lenne a virginiana minden fajta alá, gazdaságilag nem biztos, hogy az a legjobb. Mivel szeretnék ezzel a fajjal foglalkozni, ha nem is főállásban, de kicsit jobban mint a hobbi szint, és szeretném értékesiteni az oltványaim egy részét, akkor bizony a lotus is kelleni fog. Amig a 100 lotusból 50 oltható már 1 éves korában is, addig a virginiából 0. Második évben már a lótusz 100%ban oltható, a virginiaból ekkor lesz kb 40-50% oltható és csak a 3. évben éri el a 80%os olhatóságot..... Ez jelentősen megdrágitja a virginianara oltott fák előállitását, ami az eladási árban is nyilván tükröződik.
Másrészt vannak olyan fajták amik nagyszerűen birják a fagyot lotuson is, pl costata vagy fennio és egyelőre a nikita is jól teljesit. Mig pl a kavkaz abszolút esélytelen, nagyon ritka, amikor teljes egészében beérnek a vesszők.
Ezért gondoltam, hogy legyen mindkettő, saját felhasználásra is(kisérleti ültetvény, egyelőre egy fél hektáron) illetve a túltermelést értékesiteném. Igaz egyelőre van kb 800-1000 lotus magoncom, de igazából a jóból sosem árt a sok, főleg ha fa..... :)))))
A kivis témához én csak annyit tudok hozzászólni, hogy szintén egy fórumtárstól kaptam 1 éves magoncokat, !!szabad gyökeresen!!! elültettem, és beoltottam még az évben. Ez sok gyümölcsfánál sem nyerő, a kivinél bejött. 4ből 4 megeredt! Pedig egyik sem volt fél centinél vastagabb! A tomuri kb 2 méterre nőt rajta, a Tuscia 3. Persze ez valószinűleg annak is köszönhető, hogy a Tusciat jobban pátyolgattam. :D Ha vastagabb, erősebb alanyokat akarsz, akkor locsold éjjel, nappal! Szerintem!
Egy név sokat segitene, ugyanis bármely szóval keresem, nincs találat, több tizezer hozzászólást meg nem pont tavasszal szeretnék elolvasni, van munka bőven igyis! :)
Más, nincs esetleg valakinek elfekvőben, tavalyi, tehát friss diospyros lotus magja? Ha 50, ha 500 érdekel, az árat megbeszéljük!
Hahó...mivel nagyon fúrta az oldalam a kíváncsiság ma megnéztem az egyik tavaly lehúzott és dróttal elkötözött kiwimet / Hayward /...és ezt láttam :) : ...hurrá!!!....remélem a többi között is lesz még hasonló.
A Rojo Brillante fám bánja a tavalyi cudar márciust.
Itt márc. 1-jén: -16 C fok, 5-én: -14 C fok, 22-én: -10 C fok volt. Ugyanakkor a Nikitán (2016 őszén, szabadgyökérrel ültetve) első termésként 55 db-ból potyogás után 40 db beérett. Takarás nem volt.
Az oltani való vesszőket vágd fel 20-25cm-es darabokra a vastagabb végét 3-4cm hosszan csavard bele megnedvesített és kinyomott papirzsebkendőbe.Majd az egészet rakd bele egy műanyag zacsiba és a levegőt nagyjából kinyomva belőle fogd össze egy befőttes gumival.Ezután mehet a hűtő aljába.Én mindenkép az angolnyelves párosítást ajánlanám.
Üdv! A most levágott vesszőkből kellene a hűtőszekrénybe 0 + 3 fok között tárolni addig amíg az alany babosodni kezd.Majd akkor lehetne jó eséllyel oltani.
Kedves csoporttagok! Diospyros virginiana vagy Diospyros Lotus magokat szeretnék beszerezni datolyaszilva alanynak, pár évvel későbbi oltáshoz. Kérlek írjátok meg honnan tudnék ilyen magokat vásárolni. Csere is szóba jöhetne, van sokféle (főképp régebbi) almafajtám.
Köszi! A nagyja tegnap délutánra meglett. Gyönyörű szép a kis tavam feletti Monty kivim. Oltani lehet már? Angolnyelves párosításra ill. méginkább oldallapozásra gondoltam. ????
Már én az itthon ültetetteket mind megmetszettem,de már lehet,hogy egy kicsit elkéstem velük. nálam már folyik a leve. Félek hogy úgy járnak,mint 2 éve. Remélem nem lesz már túl hideg nekik, mert akkor megismétlődik a baj.
Bárcsak úgy lenne! Sajnos azért nagyban számít a genetika is! Mindenesetre ha neked megadta a sors, hogy ilyen fiatalos legyél még most is, akkor élj vele! :) Egy biztos, az aktiv, kertész élet sokat dob a latba. :)
Én kérek elnézést! El is felejtettem, hogy szeretsz kísérletezni! :D Na meg persze, hogy jó nagy házad van! :)) Úgy már lehetséges a dolog, természetesen, bár a Naphoz hozzászoktatás nyűgjét is a nyakadba vetted vele, de legalább a felesleges energiáid levezeted vele! :D
A Nikita valóban jó fajta, de tény és való hogy az érik a leghamarabb be. Viszont én úgy figyeltem meg, hogy a teljes puhulás után is heteket, de van ami hónapokat is elvan még. Én akkor eszem meg mindig, ha már "folyik". :D
Hát Gyula, nem sok minden utal a korodra, főleg, hogy még az oltást is ilyen nagy hévvel csinálod! :D Szerintem nagyon korai volt, leghamarabb április közepe amit eltudok képzelni, hogy 50%nál több ered meg! Mindenképpen irj majd róluk, hogy hány eredt meg!
Idén tavasszal is megpróbálkoznék diospyros lotusz magvetéssel, de sajnos most nem áll rendelkezésemre mag. Ha lenne esetleg valakinek feleslegben és tudna segítene ebben nagy örömet szerezne.
Nálunk nem feketék csak inkább barnás és jó íze van. Még nem találtunk rossz ízűt.
Ilyenkor megtörjük az összeset mert nagy melegben valami megszúrja és kukacos lesz.
A városunkban kutatás is folyik erről amitől fekete lesz a dió zöld burka. Ők mondták ehető
Szotyival etetjük a madarakat és dió maradékkal. /fekete cinke, szén cinke, tengelice, meggyvágó, zöldikék, vörösbegy, fekete rigó, no és sok balkáni gerle, rengeteg veréb/
Én pucolás közben kóstolgatni szoktam, úgyhogy jóllakottan nem török diót.
A feketék közt van, amelyik tökéletes, van, amelyiknek van egy kis mellékíze. Ezeket van, hogy megeszem, van, hogy kidobom.
Én inkább a legszebbeket teszem süteménybe, nehogy egy-két rosszízű szem elrontsa az egészet. Enni kevésbé számít, ha nem jó, gyorsan lenyeljük vagy kiköpjük.
Ne tudtam sokáig az címedet és már a fórumra beírtam.
Metszem a kiviket ha oltóágat szeretnél szívesen küldök . Viszont ha nem baj akkor szeretnék kérni tőled a kopaszokból gyökereztetni szeretnék. Amit néhány éve küldtél sajnos abból nem lett egy sem gyökeres.
Azóta már sokat gyökereztettem de azok mind olyanok amik nem teremnek. ilyen az én szerencsém.
Mert nem is válasz volt ---hanem beszólás amiért a zacskó helyett zacsit írtál! Egy hónapos regisztrációval, arc nélkül, ismeretlenül, keményen kiosztott téged :)) Ha neki ez valamiféle kielégülést okoz, hát tegye...
Köszönöm tanulgatok, hogy legyen miből felejteni...
Próbálom megjegyezni későbbi időkre, amikor már annyi lesz...
Ugy vagyok vele, mint sok más gyümölccsel--még csak 3 diófa van ami terem (idén megfagyott)- meg szeretném élni (második éve vettük meg,s lakunk itt) azt amikor izgulni kell, mi legyen a sok mindennel.
Nincsenek "illuzióim" a sok miatt, fagyzugos és lapos terület. Fal mellé kerül-került- amit a fagy letarolhat.
Egyébként számomra érdekes megfigyelés- hátha másoknak is hasznos lehet- ugyanolyan "fagyvédetlen" területen minden évben terem a kajszi, mert É-felől közvetlenül nagy fenyőfa "fagyárnyékolja".
Vagy egyik évben--előző helyen jobb fekvésben. a szőlőt tavaszi fagy letarolta, de ugyanugy É-ról lévő fa (mandula) törzse megvédte.
Vagy a fütetlen ól fala (Tövében) is elég volt.
Nem emlékszem, itt olvastam vagy máshol. A téli nyugalmi időről fáknál-évelőknél- szerintem soha egészen nincs teljes nyugalom, van bizonyos mértékű keringés , ha nem lenne minden fa megfagyna. Egy idős szőlész mondta régebben ezeket, azóta figyelgetem (a téli szőlőmetszéssel kapcsolatban mondta: ha kevesebb van, akkor kevesebbet kell "fűteni")... Bocs hosszúra sikeredett. üdv PJ
Láttam olyan becsehelyi fotót, ahol ládába szedett zöld, alig színesedő gyümölcsöket mutattak. Milyen megfontolásból szedhetik ennyire éretlenül? Ugyanolyan zamatos lehet ha beérik, mint ami a fán színesedik be teljesen? Csak tovább eltartható lehet?
már színes, de még nem érett állapotban fogok leszedni --ha kedvező lesz az idei év."
Mint akinek még csak alanyai vannak: Szombathelyen az eladni kinált fáról egyet egészen korán szedtünk le, fagyok még nem voltak előtte, de szines volt. Több héttel később benn a szobában lett puha és ehető. Ha nálam is lesz... igy próbálom. üdv PJ
Budapest környékén termett avokádó???? Ahhoz komoly melegház kellene ugyanis az avokádó elég nagy fa másrészt nulla fok alatt minimum ledobja a gyümölcsét, de jellemzően el is pusztul pár fok mínusztól, egyébként meg nem nagyon örül ha 10 fok alatt van a hőmérséklet. Tehát olyan üvegház kéne hozzá, ami folyamatosan 10-30 fok között van tarva és legalább 5 méter magas.
Ellenben a kivi szabadban is terem. Ez két elég különböző állatfaj
Én csak a Dunántúlon tudok ültetvényről, viszont amit most vettem a csarnokban spanyolt, és szépet, az nagyon finom. Még csak kezd puhulni, de nem bírtam tovább várni. :)
Ma, 2020. január 31-én, 10.30-kor: (és még melegszik! kb. helyenként 14-15 fokig...)
és 2018. március 01-én (sajnos a Ventusky-t néztem és mentettem le, pl. a met.hu helyett, a Ventusky nem bizonyult megbízhatónak... mert Zalában -20-30 fokokat jósolt, meg látszanak azok a fehér foltok, de persze nem volt -40 fok ott... :) viszont a Balatonnál meg csalt, mert látszik az a kék glória, ami sajnos nem volt meg... minden jól elfagyott... persze valamivel "melegebb" volt ott, de nem ennyire...)
ez a gyilkos kombináció!
NEM az a kérdés, mennyit bír a káki, kivi, mert bírják azok a -20 fokot is...
MÉLYnyugalomban! Ha nem bolygatná a pihenésüket ilyen idő. (1 meleg nap régen is volt... de most több lesz...) egyelőre ez még nem gond, mert éjjel nem lesz mínusz. majd február vége felé, amikor máér amúgy is ébredezne a természet, akkor pl. február 25-én + 13 fok,
február 29-én (szökőév!) -13 fok-os kombináció sem lesz túl jó! NE legyen!!!
Üdvözlöm a napfényes topikot. Most tél van, hideg, és sötét. És vitaminhiány. És látom döbbenten, hogy sem az avokádóról, sem a kiwiről nincs önálló topik. Az avokádóhoz már hozzászóltam, a kiwit nem találom.
Ma elmentem fügevesszőt szedni 2 fórumtársnak. Nagy meglepetésemre a korai fajta vesszőjéből metszéskor csöpögött a lé. Nagyon remélem nem jönnek februárban kemény fagyok, mert akkor lőttek az idei füge termésnek. De bánhatja a kivi is ha hétvégére jósolt +10 fokban megindul.
Ha csak ilyen ütemben érne, akkor kitartana nálatok akár áprilisig. Félő azonban, hogy az utolsó darabok így is hirtelen, egyszerre fognak beérni. Főleg ha majd emelkedik a hőmérséklet tavasszal és nem március-áprilisban lesz igazi tél...
Cukor az én konyhámban sincsen. Füge lekvárt most raktam el először, cukor nélkül természetesen, és tökéletes lett. Datolyaszilvából aszaltam pár szemet, nekünk ízlett. Fiam frissen nem szereti ezt a gyümölcsöt, de az aszalvány még neki is ízlett. Kicsit édesebb, és koncentráltabb ízűek voltak a szeletek, mint a friss gyümölcs. Befőttben nem gondolkodom mert puha löttyedt állagúnak tudom elképzelni üvegben, de meglep hogy rossz az íze. Ugyanis rostos lét szándékozom kipróbálni az idei termésből. Na, majd kicsiben. :))
Az utolsónál befürdés lett. Kicsit feljavítottam és ehető lett./ 2db üveg/ Érezni benne a csersavat de le lehet tolni.
A cukrot ízlés szerint tenni. Én előtte szirupot készítettem és abba tettem a géppel szétvert pürét. Csináltam hogy csak villával nyomkodtam szét. A szirupba tettem tört fahéjat/szegfűszeget később ánizst. Végül az ánizst elhagyom legközelebb.
Csak az a jó ami fényes/üveges/átlátszó.
A tetejére szalicilt tettem és dunsztba raktam.
No, persze előtte sokat próbálkoztam és mégis fürdés lett az utolsónál.
Először pár szemmel próbálkozz a héját vedd le.
Legalább idén már nem lesz gond.
Próbáltam aszalni, de nem jött be.
Nekem könnyű a hőfok. A padlástér a fürdőből nyílik./kis ajtó nyitom - zárom a kellő hőfokért.
Nekünk 1 TIPO fajta van és kb 20-35 dkg darabja. Kár lenne ha pocsékba menne.
Folytatom, hátha lesz belőle valami: Erősen hajtanak a kivi vesszők a vízben, de gyökérkezdeménynek nyoma sincs. A mai napon Incitbe mártottam őket és tőzeggel kevert földbe raktam. Sajnos annyira vékonyak a vesszők, mint egy ceruza 1/3-a.
Igen,sajnos víz nélkül nincsen élet, öntözök természetesen de ezen a részen volt, nem volt eső több mint egy hónapig de viszont perzselő meleg volt. Gondoltam nézek valami melegebb klímát bíró növényt mert sajnos az öregebb fáim nem bírják (bírták) ezt a forróságot. Tavaly már a meggyfák is le rúgták a levelet a forróságban ,december elején virágban volt minden meggyfám. A termés is nagyon rossz évek óta pedig gondozva vannak.
Látom, én vagyok az első aki kopasz kivi gyökereztetésével kísérletezik vízben.
28.-án vágtam le 2 vékonyka hajtást, vízbe tettem, ma pedig duzzadó zöld rügyeket látok rajtuk. Jobban örültem volna ha először gyökérkezdemény jelenik meg. :)
Köszönöm, akkor nem fogok abból kérni. Amit kaptam tökéletesen megfelel. Kb. 1m-es kör területet lakott be 1 év alatt jó sűrűn. Finom intenzív zamata van, aki kóstolta, elcsodálkozott milyen finom. Én is. :)
Van nagyobb szemű, de annak más íze van, és nagyon el kell találni, mikor szedem le, különben nem annyira jóízű. De a legfőbb hibája, hogy nem öntermő, kell mellé porzós növény. Szereztem hozzá, de azt még szaporítani kell, utána meg kordában tartani. Maga a növény is nagyobb, mint amit küldtem.
Néhány éve fontolgattam a beszerzését, de pont a tüskék miatt letettem róla. Viszont az erdei szamócám amit tőled kaptam mese finom termést ad. nem értem miért erdei, hiszen napon érzi jól magát. Vagy árnyékban is?
Isteni epertortát készítettem a nyáron, feldobta az ízért, és a torta tején díszítésnek is kiváló. Jól elszaporodott, jövőre bőségesebben terem majd. Ennek nagyon örülök. Kár hogy nincs kicsit nagyobb szemű is. :)
Párféle nekem is van. Vannak finom gyümölcsű fajok, de a termés nem kiadós. Egyrészt nem túl sok, másrészt sok benne a kemény mag. Nálunk a szilveszteri gyümölcssalátát szokta gazdagítani, szép színe, és finom, egzotikus íze van. A pucolása lassú, és nem könnyű az ujjainkba szakadt tüskék nélkül megúszni.
Én is szeretnék minikivit ültetni Issay és Ananasnaya fajtákat néztem ki.Azt tudom,hogy az Issay öntermő,de mi a helyzet a másikkal...porozzák egymást??Ez az Issay-nak is előnyös lehet,termés szempontjából,ugye??
Köszi ! Amúgy gondoltam hogy ez lesz a válasz ,de sparhert már rég nincs egy átlag konyha "gépészetébe",hát és sajnos a cserépkálya sem annyira hétköznapi mostanság !:-)
A fagyasztásosnál nálam is maradt benne csersav, és enyém sem lett elég édes. Viszont az aszalóban aszalással nagyon finomak lettek a szeletek. Jövőre ezt az egészben aszalást én is kipróbálom kistányéron. Most fel akartam lógatni valahová, de olyan kemény volt a kocsánya hogy nem szúrta át a varrótű, így nem erőltettem ezt a módszert. :)
Én egyet még keményen meghámoztam egészben, aztán a kályha szélén kb. egy hét alatt kistányéron megaszaltam. Akkor minősítettem jónak, amikor megnyomkodva már nem éreztem benne kemény "golyót". Ekkor szétvágtam és megettük. Hát valami isteni lett!!! Nekem így ízlett a legeslegjobban.
A második legfinomabb az almával bezacskózott lett (szintén kb. egy hét alatt).
A fagyasztásos módszer nem jött be, mert nagyon plötty lett, és bár a csersav nagyjából eltűnt, de nem lett elég édes.
Nekem sajnos nagyon kevés volt az első termés, ezeket próbáltam ki belőle.
Nálam is gyorsan érnek....tavaly még januárban is volt, idén már nem lesz, és nem azért mert napi 5 darab dszilva jól esik. :))))) Nyilván az átlag feletti vénasszonyok nyara sokat segitett az érésben. Lehet jobb lett volna hamarabb leszedni, izre olyan, mint a fán még kevésbé beért tavalyi.
Hogy fajtát is említsek, mert ugye mindegyiknek más az érési ideje, nálam a Rosseyanka rég megérett, már el is felejtődött. 164 szem termett. Remélem a Nikita tovább bírja majd.
Ha kikanyarítom akkor már sehol sem fekete. Úgy néz ki felszelve mint a képen. Úgy kb 3-5 órát vannak fagyasztóban utána kiveszem és felvágva megesszük.
Talán az enyém más fajta TIPO azt hiszem kb 15 -18 éves lehet.
17 óráig megfeledkeztem a fagyasztott Rosseyankáról. 8 órai fagyasztás és kiengedés után lottyadt puha lett, és nem tűnt el teljesen a csersav. Kb. legalább 10 percig éreztem a nyelvemen. Nem finom.
Az nem madár csípés. Nálam is sok ilyen lett. Ha megnézed, a gyümölcs héja sértetlen. Én először arra gyanakodtam hogy még zölden megszívogatta a poloska, mert láttam néhányat a gyümölcsöknél. De azt se. Valamilyen gombás betegség lehet amit kb. félig kifejlődve vagy annál kisebb méreténél kapott a gyümölcs.
Az első képen azok vannak amit megcsipkedtek a madarak.
Ezt a részt jól kivágom és kb. 3-5 órára a fagyasztóba teszem.
A második képen ami még rajta maradt később/madaraktól/időjárástól függően szedjük le kb 90 db.
A harmadik képen a fagyasztóból kivett /felvágott mézédes nem fanyar gyümölcs.
Csak a hibásakat fagyasztom mert különben tönkre menne.
Ezt is alig bírjuk megenni.
A csúcsáról, kitolható alu létrával szedtük le.
A többit elérjük vagy kétágú létrával szedjük le.
Kb 90 db-t a tetőrészbe raktam kevéssé voltak érettek és ott sokáig fognak elállni a hideg miatt. Ráadásul sorban raktam van elég hely és nem tud beérni hamar.
Vagy 30db-t már megettünk.
Tavaly rá voltunk szorulva hogy banánnal/almával összezárjuk hogy ehessünk.
Köszönöm ezt az információt! Most, 9 órakor betettem 2 kemény Rosseyankát a fagyasztóba hogy lássam délután mi lesz. Gondolom a 20 fokos fagytól nem csak csersavmentes, de puha is lesz. :)
Már szépen besárgulták a gyümölcsök, szerintem a kevésbe érettnek látszó gyümölcsök is már finom édesre érnek majd. A levelek is erősen potyognak már, különösen igaz ez a Costatára.
Folyamatosan érlelem almákkal a gyümölcsöket, finom édesek. Jövő hét végén leszüretelem a teljes termést. Jó ötlet a fagyasztás,mert a nem teljesen hibátlan gyümölcsök így sokáig eltarhatók, mellékesen a csersav mentesítés is megtörténik.
Bármikor szívesen látlak:) A szőrös a sajátom, amit az aranyeső bokor alatt láttál nyáron a cserépben. Szépen legyökeresedtek. Azért a tiedből még szeretnék hajtatni, mert az sajnos nem sikerült....Az oltással kapcsolatban biztos vagyok benne hogy az is menni fog. Pont neked ne menne?? :)
Köszönöm. Nikita érése is elég korai, már szeptember elejétől ellehet kezdeni a szüretet,de fagyokig
a fán lehet hagyni a gyümölcsöket.
Nem tudom miért hibásak a Rosseyanka gyümölcsei. Gyanakodtam a poloskákra melyek tömegesen voltak a datolyaszilva fákon, de a gyümölcsöket nem szurkálták nálam. Korábban olvastam, hogy van aki gombabetegségek ellen permetezi a datolyaszilvát is. Akkor ezt badarságnak gondoltam, de ebben az évben a Vaniglia gyümölcsök 5-8%-án van hiba, ezek a gyümölcsök a fán puhára értek. Costata, Mercatelli minden gyümölcs teljesen egészséges a poloska invázió ellenére. Tél végi lemosó permetezéssel próbálom megoldani a kérdést.
Ha jól látom CSIxy fórum társ egyik fajtád a Rosseyanka? Hibátlannak látszanak a gyümölcsök.
Szia Gyula. A kevéske Rosseyankám és Nikitám szépen beért (idén először). Őket még Cívis 50-től kaptam, vagy hat éve, az ő oltványai. Másfél ládányi félig zöldet szedtem le az általam ismeretlen fajtájú hegyes bordás fajtáról. Tavaly termett először, nagyon finom volt, félig zölden is beérlelte az almás kezelés. Ez idén már megmetszette magát (tört az ága). Én már leszedtem mindet. Lett gyökeresed a Monty kivimből?
Köszönöm kedves szomszédasszony! Gratulálok a szőrös kivi gyökereztetéshez! Erről még fogunk eszmecserét folytatni, ha lehet. Paw-pawot már tudok oltani, de sajnos a kivire és a hurmára még nem éreztem rá, de majd bejön egyszer az is.
Nagyon szép a gyümölcsöd. Nálam szinte minden szem hibás.
A Rosseyanka szüret érett volt, 2 napja leszedtem. Volt egy érett szem, idebent zacskóból alma mellől pedig már lehet eszegetni. A levelek lesárgultak, a fele le is hullott.
A Nikita lehet hogy később érő lesz, annak a levelei még zöldek.
Álltalában október végén szoktam szüretelni, de szerencsére itt Dél-Alföldön most gyenge fagyok voltak csak. Természetes levélhullás megkezdődött, de nem fagytak meg a levelek, ezért várok a szürettel. Jelen állás szerint várhatók november közepéig, de ahol volt már -4,-5 C fok könnyen fagykárt szenvedhetett a fán lévő gyümölcs. Costata levele nagyon szép ilyenkor, de mivel ez egy kései fajta a gyümölcs minőségének jót tesz majd a napsütéses novemberi időjárás.
Ebben és a másik topik. ban évekig ment a vita a gyümölcs fagyállóságán. Ha van kedved, keress rá.
Az egyik sarkos vélemény szerint a fagyok előtt le kell szedni, mert nem megérik és puhává válik, hanem megfagy és löttyedtté válik. A másik topikban a határozott vélemény az volt, hogy -1, -2 fokot károsodás nélkül túlél.
Ha van kedved, próbáld ki. Én sosem próbáltam, óvatos duhajként a minuszok előtti utolsó pillanatban mindig leszedtem.
A fotódon levő zöldek még éretlenek, de ez is megfagyhat. Ha benn utóérleled, megpuhulhat, de az íze nem lesz azonos a normál módon érettel. Biztos ismered a kifejezést: "kényszerérett".
Megettem egy érett Rosseyanka felét, mert a másik fele a nejemé lett. :)
Hát ez egy csuda a többi lötyő-mötyő Typókhoz, meg egyebekhez képest! Édesebb zamatosabb és kevésbé folyós, s mégis krémes finomság. Csöppet sem zavart, hogy még egy picit csersavas.
Látni én is láttam már ilyen képet, sőt olyat is amin a gyümölcsök hósapka alól kandikáltak ki. De ez nem bizonyíték arra hogy bírja a fagyot, csak arra hogy lefotózták fagyos időben.
Én most fent hagytam 2 kis csoffadt szemet a fán megfigyelésre. A pontos fagyhatást nem tudom majd mérni, de minden esetre fagyos reggel után fogom behozni őket és figyelem pár valameddig milyen változáson mennek át.
Nagyon nehezen szüreteltem. Félek a létrán mert a kert be van hálózva vakondjárattal. Csak a feléig mertem felmenni. A tetejéből alig tudtam leszedni a termést. Tavasszal ott el is vágom a felfelé törő ágat, amiről nem tudom leszedni. Sajnos nincs segítségem hozzá.
Az én Rosseyankám kb. 2 hete elérte a végleges narancsvörös színét. Ez is csersavas keményen. Ma szüreteltem le, mert ide is -2 fokok várható holnap éjjel. Volt 1 szem teljesen érett, nagyon megörültem neki. Hagytam rajta 2 kis szemet, hogy megfigyeljem a fagyhatást.
Sziasztok!
Csak nézem a képeiteket és 'sárgulok'. Nagyon szépek a gyümölcsök és a fáitok is.
Az enyémek még fiatalok, a második télre készülünk.
Viszont voltunk Becshelyen. Ott is szép fákat gyümölcsöket láttunk. Vettem 10 kg kákit és ugyan ennyi kivit is. A kivi nagyon finom, a káki még éreget a, banán mellett.
Érdeklődtem a tulajtól hogy mennyit öntözték a nyáron. Állítólag csak kétszer
kellett, ahhoz képest 50 cm-nél kisebb hajtást nem láttunk.
No mindegy. Majd lassan a sajátjaim iis felnőnek....
Örülök hogy ezt írtad a Nikitáról. Nagyon várom hogy teremjen nekem is. A Rosseyanka is nagyon édes, de semmi aromája. Olyan csak, mint a cukorszirup. Amint terem a Nikitám, ki is vágom.
Nikita gyümölcsök kemények, de néhány gyümölcs már érett volt a fán. Nekem van több fajtám Costata, Vaniglia, Mercatelli és Nikita's Gift. A fajták közül a Nikita a legédesebb és a legaromásabb. Nikita keményen csersavas, de puhára érlelve kivül-belül szép piros.
Nagyon valószínű, hogy a Nikita tárolhatósága hasonló a Rosseyankához, mert közeli rokonságban állnak egymással. Nikita december végéig eltartható, de most ezt a kisebb mennyiséget hűtőben fogom tárolni, mert az alacsony hőmérséklet késlelteti az érési folyamatokat.
Szépek, úgy látom Costata. Én azért tárolom egy sorosan, mert ha megpuhul a gyümölcs, akkor saját súlya miatt az egymáson lévő gyümölcsök kirepednek, akkor már csak rövid ideig eltarthatók.
Ha csészelevelekre helyezve szigorúan egy sorban ládában tárolod, akkor hűvös helyen a megpuhult gyümölcs is sokáig eltartható. Fajta függő is az eltarthatóság, mert a Vaniglia minősége puha állapotban nem romlik, finom marad. Tavaly január végén fogyott el, de még 1 hónapig tarolható lett volna. Costatát nem érdemes december végénél tovább tartani, mert a gyümölcs húsa barnul. A gyümölcs íze sem az igazi már egy idő után. Megoldás lehet, ha sok a termés a gyümölcs lefagyasztása vagy a gyümölcs aszalása. Costata alkalmas aszalásra is.
Nem kell aggódni, mert befognak érni a gyümölcsök, mert már most is szüret kész állapotban van a Vaniglia vagy Tipo. Vaniglia finomabb mint tavaly, de a Costata is édesebb már most is, de jót tesz neki a napsütéses időjárás. Jövő hét végére tervezem szüretelni a Vanigliát, mert már sok gyümölcs a fán puhára érik. Costatát csak az első fagyok előtt szüretelem.
Holland kutatók növényt termesztettek a Mars és a Hold talajához hasonlító, az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei által kifejlesztett talajban. Kutatásukból kiderült, hogy nemcsak lehetséges élelmet termelni a vörös bolygón és a Holdon jövendő lakóik számára, hanem életképes magokat is lehet nyerni belőlük növénytermesztéshez. Wieger Wamelink és kollégái tíz különféle növényt termesztettek: kerti zsázsát, rukkolát, paradicsomot, retket, zabot, quinoát, spenótot, snidlinget, babot és póréhagymát. A tíz növényből kilenc normálisan kifejlődött, ehető terméseket takarítottak be róluk, három faj pedig - a retek, a zab és a kerti zsázsa - esetében sikerült magjaikat kicsíráztatni sikeresen a kutatóknak.