Na erre várhatsz - illetve ez lesz csak az igazi háború - amihez képest az ICE kontra EV csak egy kis játszótéri csetepaté, a homokozóban.
Mert hogy egyre világosabbá kezd válni, hogy a (főleg krónikus és örökölt) betegségek döntő többségét gén-sebészeti úton (is) lehet gyógyítani.
Mi több, hetente határozzák meg újabb és újabb betegségek gén-módosulási térképeit - amibe beavatkozva gyakorlatilag gyógyszermentesen lehetne gyógyítani egy halom (főleg krónikus) betegségeket.
Na most ha figyelembe vesszük, hogy a gyógyszeriparhoz képest, az autóipar csak egy kis sarki sufni-vállalkozás - el lehet képzelni, hogy milyen szép és megható temetésük lesz azoknak - akik egyre hangosabban kiabálják majd, hogy a gyógyszer-szükséglet háromnegyedére egyszerűen nem lesz szükség a gyógyászatban.
Electric cars can be built faster than (internal-combustion-engine) ICE models, at much less man-hours. But you have greater material costs. That means labor costs are not such a critical component in the overall production cost as they are today, he says.
...
Electric is not a bridge technology, its a target technology, he says, adding, The goal must be a CO2-neutral society.
Csak azt tudom mondani, hogy a 2020-as evek radikalis transzformacioja a megujulok ternyerese (szel/nap felskalazasa), az e-mobilizacio, az autok autonomiaja ... lesz (lesznek meg mas területek is, mint AI hatasa, IR 4.0, kereskedelem radikalis valtozasai, attöresek az egeszsegügyben ...).
Ezen szegmensek gyors növekedesenek következmenyekeppen szamos (hagyomanyos) iparag erösen zsugorodni fog. A feladat ezen folyamatok kezelese ... nem pedig a "feltörö" területek feltartoztatasa, akadalyozasa ... hiszen a "business as usual" (mint tudjuk) sehova nem vezet ...
Ahol életképes a nukleáris energiatermelés ott szükség is van rá.
Nem nehez megitelni, hogy a 202x-es evekben a Magyarorszagon, 100%-os idegen hitelböl epülö, (közel) 100%-ban masok altal keszitett atomerömü ... valamint az ez altal elöallo függösegek "életképes"-nek szamitanak-e?
A tartalékos "grid" dolgáról, meg a meglevőnek a leépítéséről majd mesélek pár szubjektív szót.
Nem "megfizethetetlenül drága", hanem a "hogyan takarítsunk meg 2 fillért" esete volt.
A két fillért majdnem szó szerint értsd, olyan, mint ha a te havi bevételedhez képest két fillérről beszélnénk.
Egyébként ha "grid" van is, központok akkor is vannak, és sokkal kevesebben, mint tartalmat hordozó webszerverek (a webszerver e szempontból egy izmosabb felhasználó).
Ugyanis a grid az "csak" az átvitel.
Csak hát a programozók valahonnan OSI 7-OSI 6 szemszögből nézik ezt
(az IoT eszközök pl. egy OSI 6 dolog szerintem), ez a hálózatos dolog meg OSI2-5 között érvényesül.
(A roadmap-készítők meg még úgy sem, mint a programozók: a marketinges meg a tervezőmérnök viszonya, ugye.)
De másképp is mondhatom, megfizethetetlen fejlesztéseket igényelt volna. Választani kellett a katonai minőségű redundancia és a sebesség (használhatóság) közt. Ez volt a műszaki realitás.
Ismétlem, mehetett volna gridesen az elejétől fogva is, a mai napig is át lehetne struktúrálni úgy, csak éppen sokkal drágább lenne (a csomópontokban nagyon sok nagysebességű router és szerver) és kb. mostanra tudnál online videót nézni, vagy zenét hallgatni. Holott ez már 10 éve is természetes volt.
A kérdés máshol dőlt el. 64 kilobitesek voltak az elérhető sávszélességek a szolgáltatóknak egymás közt. A juzernek meg 9600 Baud. Ha ezt gridben csinálod meg, akkor a juzereknek pár száz Baud jutott volna, mert a keresztbe kasul forgalom mellett nem marad volna elég sávszélesség. Viszont ahogy mész fölfelé a fában, egyre nagyobb sávszélességek vannak egyre kevesebb szerver közt. És ez győzött...
Miután nem volt izgalmas a kereskedelmi Internetnél a valódi útvonalválasztás, a fa struktúra azonnal hatékonyabb lett, ugyanis a nagy gerincek nagyobb átvitelt adnak mint az elosztott szerkezet és azt fa struktúrában hatékonyabb elérni.
Gridben mindenhol jóval nagyobb sávszélesség kellene ugyanahhoz az átviteli teljesítményhez.
Semmi köze nem volt a hardvernek (azaz a hálózat fizikai kiépítettségének) ehhez. A grid helyett jobb volt a fa. természetesen ezzel el is párolgott az eredeti követelmény, a routing, azaz a valódi útvonal választás, hiszen már nem a griden volt több valódi választása, hanem a fán mászott fel és le a csomag, csak látszat az útvonal választás, mert valójában nincs másik útja.
Mellesleg az internet pedig ab ovo, azaz a tervezési alapoktól maga volt a decentralizált rendszer mintaképe, mégis egy fa struktúra lett belőle. Ez volt a természetes evolúciója.
Nem ez volt a természetes evolúciója... ez volt a rendelkezésre álló távközlési infrastruktúra akkori kiépítettsége
mellett megvalósítható legolcsóbb módja. Azaz a gombhoz szabtuk a kabátot...
"Egy alumíniumkohónál az nem létezik, hogy csak 90%-os a rendelkezésre állás, azaz naponta párszor fél órára leáll a villany, cserébe jóval olcsóbb... Belefagy a kohóba az anyag és reszeltek az egész gyárnak."
Tényleg? Hogy működtek az alumíniumkohók 200 éve? Hogyan változott meg a működ(tet)ésük időközben és miért? Miért kell egy (az összes?) alumíniumkohónak 24/7 üzemelnie? Ezek nem "eleve elrendeltetett"
dolgok, hanem adott külső feltételekhez optimalizált folyamatok.
Erről beszélek...
...ma nem (vagyis elhanyagolható mértékben) szempont, hogy az energiát CSAK tiszta forrásokból állítsuk elő.
De ez nem azért van, mert nincs lehetőségünk másként megoldani a problémáinkat. Szimplán így döntöttünk.
Jellemző tünet még, hogy szerintük a villany a konnektorból jön - pontosabban ott keletkezik -, a bontott csirke pedig a hűtőpultban.:-)
Mellesleg az internet pedig ab ovo, azaz a tervezési alapoktól maga volt a decentralizált rendszer mintaképe, mégis egy fa struktúra lett belőle. Ez volt a természetes evolúciója.
Az a válasz lesz, hogy nincs is itthon alumíniumkohó (de egyébként nem is kell, mert az nem az ÚJ GAZDASÁG, nem élmény)
Meg majd az informatika megoldja, smart grid, nincs is központ, stb.
Ehh, lózung-ipar, roadmap-gyárak (neeem, ezek nem térképészek :) )
J.K Galbraith írta azt le, hogy a spekulációs lufi egyik biztos jele szokott lenni, hogy "maga egyszerűen nem érti az új gazdaságot, új pénzügyi rendszert".
... ha az elektromos kohó áramigénye X, akkor X áramnak kell rendelkezésre állnia Y áron...
Az iparról beszélünk. Egy alumíniumkohónál az nem létezik, hogy csak 90%-os a rendelkezésre állás, azaz naponta párszor fél órára leáll a villany, cserébe jóval olcsóbb... Belefagy a kohóba az anyag és reszeltek az egész gyárnak.
Vannak helyek, ahol 100%-os rendelkezésre állású zsinóráram KELL.
... ha igaz lenne amit mondasz, akkor olcsóbb lenne NEM átvenni a megújulós energiát.
Erre nem mindig van lehetőség.
Ráadásul ha a gazdasági szereplő el tudja érni a politikusnál (nokiás dobozok, satöbbi), akkor az törvényekkel meg fogja oldani, hogy a széles tömegű adófizetők kárára terítsék szét a költségeket.
Londonban a City teljesen be van kamerazva (a ~4000 kamera feövetelei szinten arcfelismerö software-rel kiertekelve). A zangolok tulnyomo többsege pedig helyesli.
A fö filozofiai hozzaallas az, hogy:
"Mivel nem követtem el semmit, az en orcam felismerese nem szamit ... a bünözöket, büntetteket pedig valszeg jobban el lehet segitsegevel vegezni, mint nelküle ...".
Valóban, de ez nem baj. Ahol életképes a nukleáris energiatermelés ott szükség is van rá.
Egy szó Kína orweli törekvéseiről.
Kína bevezet egy totális kontrollt, egyéni pontrendszerrel aminek keretében minden információt elemez az óvodában felszerelt kamerák arcfelismerő és viselkedés analizáló programjától, az internetes bóklászások nyomonkövetésén keresztül az utcai kamerák képelemző szoftvereivel történő folyamatos azonosításig.
Pontoznak mindenkit egy életen keresztül és lehet, hogy még az utcai jelzőlámpa is annak vált zöldre akinek magasabb a pontszáma....
Hogy ezen belül az EV-k által szolgáltatott információkat felhasználják-e nem tudom, de azt hiszem nemsokára minden autó online kapcsolatban lesz valamilyen központtal, tehát ez az információgyűjtés általánossá fog válni.
