Mikor lett ő villamosmérnök? :D Mert emlékszem, pár éve egyik előző nevén totál értetlen volt a villámáram levezetéssel kapcsolatban a levezető hullámimpedanciáját tekintve. Sosem volt ő villamosmérnök.
Az meglehet, apám is gépész volt, értett is annyit az elektromossághoz, mint emberünk...
Csak ő legalább nem oktatta.
A mechanika amúgy szórótárgy volt a villanykaron, legalábbis annyira, hogy vegyük meg a 30 forintos UV-jegyet, nem tudok olyanról, aki emiatt bukott volna ki, egy barátomat viszont konkrétan a vonaton vizsgáztatta le a tanár, mert egyfele laktak.
Nyomott rudak, meg Betti-tétel, tudom én ezt, csak ez a villanykaron sosem volt szigorlat. Hát ugyanmár, miért kell olyat hazudni, ami 3 perc alatt bukik meg?
46. §(2) A fogyasztó a vételezett villamos energiát a fogyasztási helyen kívüli területre csak a szolgáltató hozzájárulásával viheti át vagy adhatja tovább a fogyasztói helyen kívüli más felhasználó részére.
De én úgy emlékszem, volt még valahol leírva, hogy lakásfogyasztó ilyeneket eleve nem csinálhat.
A mostani VET-ben elég sok szó esik a továbbadásról, melyeket nyugodtan lehet úgy is értelmezni, hogy mehet ez a téma - ha csak ez az egyetlen jogszabály szól erről. De a továbbadás definíciója ebben a VET-ben a vásárolt energia továbbértékesítése, nem a fejlesztetté. A régi VET-ekben meg nyilván szó nem esett házi erőműről, mint ahogy a fenti idézetben is "a vételezett"-ről van szó.
Akkor ezek szerint precízebben kellett volna mindenkinek fogalmazni.
Régen le volt írva, azért mondtam kapásból. Most nincs benne, azért én csinján kezelném az ügyet, és ott van a biztonsági kérdés amit említettél Te is.
Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt villamos energiát teljes egészében felhasználja;
A villamos törvényben nincs kitétel a továbbengedésről, a szerződésben nem tudom.
Ha jól emlékszem ez már ki lett tárgyalva x+1x itt is, napelemes topic-ban is.
Viszont ugye jogilag nem mindegy, hogy pézt kér-e érte a szomszéd, vagy nem, mert az első esetben egy teljesen más jogi kategóriába esik a történet. Ha jól tudom a HMKE szerződésekben benne van, hogy csak saját felhasználásra termelheted az áramot (illetve visszatáplálhatsz), de nem értékesítheted. Nem vagyok túlságosan mélyen benne a témában, szóval ha valaki okosabbat mond, elfogadom, viszont az eredeti kérdés több sebből vérzett.
Régen ez le volt írva valahol, de most nem találom, hát azért kérdem. A levegőbe beszélni, az nem egészséges.
Volt ilyenből halálos baleset, a hátsó szomszéd már másik körzetről kapott villanyt, aztán egy hosszabbítón adott áramot, az áramszolgáltatós szerelő meg jól belehalt.
Tehát a 2 ház között kiépítesz szabályosan egy kábelt, amit a házadban egy önálló biztosíték táblára (kismegszakító, pl. 16A) csatlakoztatsz. Onnan pedig flexibilisen oda vezeted ahová gondolod. De az egész házat ne akard erről járatni!
A kábel másik végét is szabályosan kell csatlakoztatni. Gondolom ezt is te fogod fizetni. Szóval pénzbe kerül mindenképpen. Te mérlegelj, hogy a befektetés megéri-e.
Arra figyelj, hogy a védőföld a kedves szomszédodnál működjön, azaz megfeleljen. Úgyhogy mindenképpen kell hozzá szakember!
Ha közel vannak a házak egymáshoz, azaz biztonságosan kiépítve (védőcső és megfelelő kábel) akkor egy lengő csatlakozót átlógathatsz a szomszédból, ezt nem tiltja semmi. De semmi fix bekötés, csakis flexibilis kiépítés -mondom megint- átlógatásról lehet szó. Szoktunk ilyet csinálni a szomszéddal, ha pl. Nem bírja az órája a hegesztést amikor ott munkát végeznek, de ez csakis ideiglenesen jöhet szóba...
A más ingatlanra átvezetés tilalma már nincsen a jogszabályban. Kötbért erre nem szabhat ki.
Ettől még a főelosztóban pistikezsinórral önálló fogyasztási helyeket összekötögetni, ezzel kvázi a szolgáltató vezetékét is tartalmazó "hurkokat" hozva létre, ettől még súlyosan élet és balesetveszélyes gányolás.
A szolgálatatói szerződésedben benne van, hogy nem adhatod tovább az áramot senkinek, ha jól emlékszem, akkor simán kikötik az áramot nálad és a szomszédnál is, ha rájönnek. (ha azt hiszed, hogy nem jönnek rá, akkor el kell hogy keserítselek, rájönnek)
Abban kérnék segítséget ,hogy adódott egy olyan lehetőség hogy a szomszédból szeretnénk áthozni egy kábelen áramot a mi házunkba,mert neki van napelem a tetőn de nem használja ki és sepénzért adna nekünk.A elosztótáblában szeretnénk bekötni a átjövő kábelt,kérdés hogy a elmű felől érkező nullát közösíthetem a szomszédból érkezővel?
Ha ez a "ház" a számítógép háza, akkor attól tartanék, hogy a túl olcsó számítógép tápegység elromlott és kinyírta az alaplapot (és még ki tudja mit).
Minőségi tápegységek úgy szoktak meghalni, hogy ne tegyenek kárt semmiben ("áramköri önvédelem"). Rutinos számítógép építők komoly energiát szánnak a tápegység kiválasztására.
Van egy pc-m és a mai napon sistergő hang hallatszott a tápegység felől, még nem kapcsoltam be csak áram alatt volt, de már hallani lehetett. A lámpák a házba villogni kezdtek. Ebből gondolom, hogy a gép tápegysége valószínűleg elromlott. De áramtalanítottam és a villogás ugyanúgy megmaradt még percekig. Ez kötéshiba, vagy valami az áramkörrel lehet? Lehet, hogy nem a tápegység a gond?
A BME-n a villamosmérnök képzés a 60-as évek végén indult el. Addig csak gépészmérnök képzés volt. Tehát nem lehet egyértelműen kizárni, hogy a topictársunk szigorlatozott mechanikából...
Egyetlen ember van a fórumon, aki még mindig nem fogta fel, hogy ezzel a stílussal csak az egész közösséget és a moderátorokat uszítja maga ellen, ennek ellenére baromi okosnak képzeli magát.
Nem nehéz belátni, hogy egy idő után a lőtéri kutyát sem érdekli, hogy mit mondasz, ha ebben a stílusban kommunikálsz. Az pedig, hogy felsőbbrendűnek érzed magad mindenki mással szemben, már eleknek sem működött. Ajánlom a kis piros X-et a browser ablak jobb felső sarkában.
Elek, ezt nyugodta magadra veheted te is, már megint kettőtökről meg a végtelen okoskodásról szól az egész topic.
Nem tudom, feltűnt-e nektek, hogy én voltam az egyetlen, aki a doboz fényképére ránézve azt mondta, ez nem egyes vezeték, hanem vastagabb. :D Szóval hogy nem máshol kéne lennetek? :D
egy olyan országról beszélünk, ahol lölö kihagyja a vasbeton keresztaljakból a betonacélt, és ezért csak több pénzt kap, h utólag cserélje az előírások szerintire, és csak azért, mert egy tökös mérnök rá merte mondani, h "na, azért ezt mégse"..
mutass egy mo.i céget, aki vállalja full felelősségre h nem omlik össze a nagykörúton bármelyik régi ház, ha csak simán végigvágja a pincefalakat (és mutass hozzá biztosítót, aki ezt pénzügyileg biztosítja).
ez nem egy 20 éves 100 emeletes high-tech, amiről mindent tudsz, hanem a hasraütés statikája, ahol a végigvágás előtt meg kell erősíteni, ideiglenesen alá kell támasztani mindent. na akkor vágható, de a nélkül örülnék ha kussolnál a 8általános végzettségeddel (mert ugye egy szakmunkásképzőből is kiemeltek = azt sem végezted el).
pl. 1946-ban lopott villamossínnel meg fa villanyoszloppal építettek újra lebombázott födémeket (közös képviselő lobogtatta az 1896-os kiviteli terveket I gerendával, én meg mutattam neki a feltárást meg a bombázás utáni fotókat). vagy az Ó utcában a legfelső födémbe rövidebb vasbeton gerendát raktak, mert épp csak az jött a gyártósorról: itt elég volt 1-2cm falsüllyedés a katasztrófához.
és ha érdekel: vágattam ki 30cm vasbeton falakat iparépület pincéjéből, h parkolók legyenek. semmi ideiglenes alátámasztás nem kellett, mert modern, ismert vasbeton szerkezet volt.
van lehetetlen a statikában. úgy hívják h katasztrófa: pl: húzott vasbeton híd = Genova. alatta kellett volna lennie az építész teljes családjának, h megtanulja végre a tartós szerkezetépítést.
Azt értsd meg, és fejezd be az offolást faszságokkal, a belváros épületeinek alászigetelése annak "kifizethető","medolgható" aki gyakorlatilag lebontja, mert a beruházási teljes töketömegében 50db 40milliós lakás értéke, kivásárlása a belépő aprópénz.
Ő tud szigetelni, meg mindent is. Csak azért nem rontja le a házat, mert a városkép nem engedi, gyakorlatilag kicsontozzák. Láttam ilyet sokat, csak a főfalak csontváza és a födémek maradnak, minden más új és korszerű, nulláról.
Itt a lakók nem fogják eladni a lakásaikat, hogy abból másnak (aki megveszi) kifizessék a vízszigetelést, majd onnantól hajléktalanok legyenek.
"a sok f.-ságod mellett - ami nem okoz életveszélyt - legalább a statikát/gravitációt hagyd békén.
földszintes téglaházat alul végigfűrészelhetnek"
Még egy 100 emeletes felhőkarcoló alapját is körbe lehet fűrészelni, csak ne téged kérjenek meg rá :) mert te tudod hogy lehetetlen Ezt nem úgy csinálják, mint Mekk Elek a malacok házát, hogy először körbefűrészelik az ház alaját, majd a lakók körbeállják és megemelik tíz centivel, amíg a mesterek becsúsztatják a vízszigetelést :)
A valóságban a fűrész halad előre pl 30 centit, megáll és mögötte a rést már töltik is ki gyorsan keményedő vízzáró betonnal. Ha 30 centinként megállnak míg megköt a résbe öntött beton akkor ugye már nem is nem is számít, hogy hány emeletes a ház? Persze ha jó minőségű az alap, akkor lehet, hogy elég méterenként megállni a fűrészeléssel (vagy van annyira gyors anyag, hogy mehet folyamatosan a rés feltöltése).
"nincs ép eszű ember, akinél ez érdemben fel is merülne."
Sok emberben felmerül a lehetetlen
és amelyiknek van IQ ja az másnapra meg is valósítja a lehetetlent.
pl. Bp. reáltanoda u - Ybl palota/udvara alá is épültek új szintek. mérnökileg/műszakilag szinte megoldható.. csak pénz kell hozzá, meg olyan megbízó, aki a végeredményt akarja, és nem a köztes fázisokon pörög (legyen vízszigetelt, de nem köti ki, h csak falátvágást fogad el)
bocs, hibáztam, műszakilag minden megoldható (csak kell rá pénz): pl. Rákóczi út árkádosításakor utcai pillérsort újraépítették. rengeteg kép van róla. De azt nem a fölötte lakó mari néni fizette
kedves Elek, a sok f.-ságod mellett - ami nem okoz életveszélyt - legalább a statikát/gravitációt hagyd békén.
földszintes téglaházat alul végigfűrészelhetnek, de egy 100 éves 30m magas több háborút átélt háznál nincs ép eszű ember, akinél ez érdemben fel is merülne.
ha kiszeded a már félig szétrohadt függőfolyosó acélgerendája alól a téglát utólagos vízszigetelés miatt.. na az le fog borulni.
Az ilyen gonosz tényekkel alátámasztott hozzászólásokat Elek nem tudja értelmezni ezért vagy nem olvassa el vagy csak 1-2 apróságot fog fel (azt is csusztatással)
Azt ne várd tőle hogy beismerje az ostobaságát vagy elnézést kérjen, ő egy ilyen beteg kecske.
A statikus és az építészmérnök szakértő is mást mondott, de te látatlanban okosabb vagy.
Esetleg csinálok egy meghívásos pályázatot, levezényelheted a fölszint szigetelését.
Majd te leszel a garancia, hogy nem reped ki a falból a függőfolyosó, a csigalépcsők, nem repednek meg az emeletek, meg ilyen apró dolgok, miközben eldöntheted, a pince ablakok magasságában fűrészeltetsz, ahogy eredeileg akartuk, az első boltíves födémek alatt, amik a helyükön maradnak, mert nem nyomják ki az elvágott falakat, miért is tennék..., a hülye statikus találta csak ezt ki, te tudod, hogy ez nem gond.
Vagy a lakásokban a födémek felett, szétkurva a teljes élhetőséget, miközben a falban futó összes ismeretlen nyomvonalú berendezés sem jelenthet gondot, hiszen röntgenszemed van, plusz bizonyára a templom is tele volt stranggal és elfeledett 50centi mélyen futó befalazott 50+ éves vezetékkel, tehát semmi baj sem lehet itt sem.
Régi nagyblokkos építésnél, ahol a téglák, sorok nem "futnak", nincs fuga ahova bevered
Van itt egy pesti cég, amelyik bárhova besajtol egy 1 mm-es rozsdamentes acél lemezt. Nem jár falbontással, vakolat-leveréssel. Sajnos, ha csövet talál, azon is átnyomja :-((( Az eredmény egyébként 100 %-os...
Régi nagyblokkos építésnél, ahol a téglák, sorok nem "futnak", nincs fuga ahova bevered, ez nem alkalmazható, ahogyan az injektálást sem javasolják, más okból.
Mindensetre már egy ilyen beavatkozás költsége a nagyon sokszorosa lenne az épület teljes valamiféle becsomagolós, nyilászárócserés "hő"szigetelésének.
Utóbbit egyébként városképi okokból sem lehetne, csak egyedi gyártással, kb százszoros költéggel, ott ette meg a fene....ahol van.
Egyenlőre te osztod az észt itt kéretlenül, senki más, a légbőlkapott, összeálmodott, senki által sem kérdezett, fiktívmatekozott hőszigeteléses okoskodásoddal, oldalak óta.
Én csak szórványosasn reagáltam, csakhogy tisztázzuk , ki itt a hülyegyrek, és ki nem az.
"Sosem lesz a lakosságnak 5+ évnyi rezsinek megfelelő tőkéje"
Nem kell lakossági tőke, elég egy egyszerű állami támogatás, ami csak hőszigetelő anyagokat támogat (munkadíj számlát NEM!) és nem megalázkodva könyörögni (=pályázni) kell érte, hanem alanyi jogon JÁR a rászorulóknak (a rászorultságot persze igazolni kellene). Az államnak mindez olcsóbb lenne, mint pl egy Fudan egyetem vagy még újabb száz futball stadion vagy még újabb százezer futbalista fizetése, ráadásul a lakosság földgáz fogyasztása is a töredéklére csökkenne..
"Ameddig pedig ez így van, addig energia huss, ki az ablakon"
Ez a megfelelő hosszú távú állapot, az energia árakba beépített extra profitot korlátlan menyiségben képes elnyelni a NER ezer feneketlen zsebe.
Ez George Orwell "Állatfarm" című Fidesz-tankönyvben olvasható. Sokan összekeverik Orwell "1984" c könyvével. Talán akad itt olyan, aki már olvasta valamelyiket. A könyvek most még beszerezhetők, de a következő választások után valószínűleg be lesznek tiltva Magyarországon.
Amit itt lehetne csinálni, ún alábontásos szigetelés,... hagyjuk is.
Amire próbálok rávilágítani, a hőszigetelés legfeljebb enyhíthetné lassan, lassan évtizedek alatt (vagy a multba képzelve, enyíthette volna) a problémákat, lakossági terheket, nem egy csodatétel, hogy hú, ráköltöttünk, erre ripszropsz harmadolódott volna a lakossági fűtés energiaigénye.... dehogyis.
Van ez a kötelező energetikai tanusítvány, kb egy bohózat, annyi értelme van mint a gépkocsi eredetiségvizsgálat című önparódiának, semmi a világon.
egy pincéből csináltak éttermet: végigfúrták injektált vízsziggel az egész 200m2 pincefalait nagykörút mellett (=mocsár, ugye). porszáraz lett.
ugyanezt egy kisnyugdíjas nem teszi meg maga alatt. pedig lehet h az EPS-től is jobb a megtérülése (nedves falon sokkal több hő távozik, mint egy száraz falon).
akkor marad a párátlanító, mint megoldás..
de most vettem észre, h ez itt erősen OFF. bocs. bár a párátlanító árammal működik :)
Az a légtömörség? Talán 1986 ban igaz volt , ezek a mai "barkács ablakok" ---Amiben lötyög az üveg , Nincs helye a rögzitő csavarnak (át kell fúrni a keretet + a légkamrákat )Az ablak nyitható része lötyög , nincs rajta vizvető.....stb..stb...
A másik, hogy a jóóó drága lábazatszigetelést (járdafeltörés, körbeásás, xps szigetelés, stb) szeretik elhagyni, mert ugyanannyiba kerül, mint a szép színt adó falszigetelés, csak nem látszik. Aztán lesz ott hőhíd, harmatponti pàralecsapódás és hasonlók.
De hát ilyen az, ha valami nem látszik, ezért nem szeretnek a vellanyszerelésre sem költeni. :-)
"előtte is nyirkosak voltak a falak": akkor a talajvízszigeteléssel kellett volna kezdeni.
ill. hőszigeteléssel egybekötött nyílászárócserénél résszellőzőset kellett volna betenni. és használni is (nem eltömíteni).
az nem egy új EPS réteg hibája, hogy alapvetően szar a ház és a felhasználók sem értik meg hogy mi hogy működik benne.
ezen az EPS helyett kőzetgyapot, vagy ezek teljes elhagyása nem segít. az hogy azóta télen melegek a falak, azt persze nem veszik észre..
bejut pára?: 1) ne engedd be 2) engedd ki 3) szedd ki a levegőből.
szomszéd öreglány a konyhai gáztűzhely miatti kötelező szellőzőt ragasztotta le, mert "ott húz a hideg". csak annyit kértem, h ezt mondja el a gyerekének és az unokájának is, amíg még él. nem értette. (kéményseprők éves vizsgálatkor leszarták)
Rohad az összes lakás, mivel a víz ha nem tud kifelé menni, akkor bemegy a lakásba. Előtte is nyirkosak voltak a falak, ezt az effektust hatványozta a felragasztott szigetelés.
"Van ahol a szigetelés önmaga csak súlyosbítja a másféle gondokat, ... itt is azóta 10x megbánta az összes földszinti tulajdonos, hogy kintre szép falat akart és feltették a nikecellt."
Ahelyett a szigetelést kellett volna támogatni? Bingó...
Node azért nem ad putyin bácsi kockacurkot, ami gázt nem égetünk el, bár lölő és a haverok éppen csinálhattak volna valami kötelező nemzeti nikecell felnyomó zrt-t, azért ezt körülményes lett volna így keresztülverni.
Az energiapiac sokkal egyszerűbben kézbentartható elemekből áll.
Van ahol a szigetelés önmaga csak súlyosbítja a másféle gondokat, ... itt is azóta 10x megbánta az összes fölszinti tulajdonos, hogy kintre szép falat akart és feltették a nikecellt.
Sosem lesz a lakosságnak 5+ évnyi rezsinek megfelelő tőkéje egyben(!), hogy szigeteltesse a nagyrészt romos, leagott, 30éves állapotban poshadó épületállomány számottevő részét.
Ameddig pedig ez így van, addig energia huss, ki az ablakon.
De még ha lenne, valami csoda folytán képzeletben, a maradék szakipar teljes kapacitása talán 5-10 év alatt érne el valami látható %os megtakarítást a szigetelés által.
A nagyvárosaink régi belvárosát sem lerontani, sem alapkőíg szétvésni és újjáépíteni nem fogják, mármint pár éven vagy egyetlen évtizeden belül.
Az ablakcsere meg a többi abrakadabra, az talán pár %ot megfog, többet nem, mert a hőhidekon ömlik az urcára a meleg szintén.
Személyszerint abban is erős kétségem van, a nemrégen, most a nagy 10éven át tartó építési bom-baen épült "új csodaépületek" mennyiben kapták "ja ő haver, megadjuk" alapon az összes tanusítványukat, és mennyire valóban korszerűek és megfelelőek.
De mindez ilyen monoton berregés, mert az energiaárat a nagy közös kalapba a politika szedi be, a túloldalt a beruházásokra, üzemetetésekre szintén ő utaltatja ki, amit, tehát a telejs történet politikai döntés kizárólag.
Az pedig nem fog arrafelé menni, hogy egy évvel a 26os választások előtt x2 x3 számlák esnek a postaládákba. Ebben olyan biztos vagyok, mint a saját nevemben.
....és éppen ezért már nem tartható fenn sokáig a mostani rezsicsökis támogatott ár.
Feltételezve, hogy a jelenlegi 50EUR/MWh gáztőzsdei ár lesz jellemző. De tavaly nyáron volt 300 is, akkor miért nem azt tételezzük fel? Vagy pont ugyanennyi erővel a 3 évvel ezelőtti 10 EUR/MWh-t is feltételezhetnénk, #ohwait...
Hasznos lenne írás előtt tájokózodnod a valóságról... és másoknak is az ide írók közül, úgy túnik.
Ami az internet korában azért nem extrém kihívás. Bár minimális ész az kell hozzá.
Gondolom elegendő ész híján nem is próbáják meg sokan a valóságot. Hanem szajkózzák az ostobáknak készült-szánt dumákat, mint a "lölö jár jól vele csak" és a hasonlók.
Egyzserú buat mebrekenek elég ez az egyszerű buta duma is. Hisz láthatón boldogok vele, mert >> képesek megérteni és hinni benne :-)
Az elmebaj jele inkább az láthatóan, hogy fel sem fogtad amit olvastál a kapott válaszban.
Pedig érdemi választ kaptál rá, hogy: miért marhaság, ostoba hőbörgés csak az amit elővezettél. Ahogy a többi hasonló méretes butaságokat hajtogató tájékozatlanoké is egyébként. Akik csak tőzsdei gázárig látnak el a csöpp eszükkel :-(
Amiket írtál a konvektorban elégetett földgáz melegéről és az erőműben elégetett, árammá alakított földgáz melegéről. Az gyakorlatilag marhaság volt a valóság ismereted jól látható hiánya miatt.
A valóság meg nem tetszik. Hát bajban vagy egy világ dőlt össze benned gondolom.
Földgáz alapú árammal számolni a lakossági áramárat, eleve elmebaj,..
...a hőszivattyú meg a többi álom nem jön ide sehogyan, de csak nyomjad, mindkeinek passzívház, napelem, nulla villanyszámla, nulla rezsi, nyomhatjuk ezt is,.... csak mi értelme..?!?
A gáztőzsdén ~50 EUR/MW >> 50 EUR/100 m3 mostanság a nettó földgáz ár. és 1 m3 >> ~9,4 kWh energia nagyjából. 1 EUR >> ~385 Ft nagyjából.
De mostanság éppen olcsónak számít a földgáz és olcsó az EUR is.
Vagyis, ********* 1 m3 földgáz most cirka 200 Ft+áfa=~250 Ft/m3 a gáztőzsdén. Ami cirka 21 Ft+áfa=27 Ft/kWh energia tartalmat jelent. *********
.... és MÉG nincs is - elhozva magyar földre >> nemzetközi szállítási=tranzit díj és költség - betárolva, tárolva, kitárolva egy része a hazai tárolókba > tárolási költség - házhoz szállítva, mérve, szállítva >> neked a csőhálózaton - veszteségek a hálózaton >> özemszerő és sérülések, lopások
Ami cirka 12 Ft+áfa=15 Ft/kWh >> 140 Ft/m3 a lakosság számára (20 m3/óra alatti mérősök).
Belátható, hogy Mostanság a földgáz valóságos árszintje ******************************** A lakossági gázmérőnél=házhozszállítva !!!
400 Ft/m3 >> 40 Ft/kWh környéke jelenleg. (megj: van még a sokkal drágább régebbi gázból is a tárolókban) ********************************
Ehhez a 400 Ft/m3 reális árhoz képest van ugyebár .... - a rezsicsökis ár ~120 Ft/m3 ár, ami >> 280 Ft/m3 TÁMOGATÁSÚ most. - a nem rezsicsökis ár ~700 Ft/m3 ár, ami >> 300 Ft/m3 felárat tartalmaz most.
A földgáz meleg valós ára a lakosságnál!!!! nagyjából. - kondenzációs kazánnal >> 40 Ft/kWh - konvektorral és a nem kondenzációs kazánnal >> 50 Ft/kWh -----------------------------------
Nos, Az erőművi fölgázár sem lehet sokkal kevesebb, legyen 30 Ft/kWh
A földgázból az erőműben kb. 40% hatásfokkal lesz áram. Az erőművi áram gázköltsége akkor >> 75 Ft/kWh körüli.
Az erőmű sem ingyen működik, hanem mondjuk 25 Ft/kWh költséggel.
Plusz némi rendszerhasználati költség is lesz az áram házhozszállítása miatt. Ami jelenleg alapban 30 Ft/kWh....
Meg is van a földgáz alapú áram ára: cirka 130 Ft/kWh és Ki is jön a közismert arány: kb. 3X drágább a földgázos áram cekaszfűtéses melege a földgáz elégetés melegénél.
Ezt a 3X arányt tünteti el a hőszívattyú/klíma fútés >> egálra vagy akár kissé nyerőre is kihozva az arányt. AKKOR IS, HA CSAK földgáz alapú áramunk volna....
De van olcsóbb paksi áram és olcsóbb nap/szél, stb. áram is :-)
Ami miatt a magyar átlagos erőművi áramára >> ~26 Ft+áfa=33 Ft/kWh jelenleg.... Mindenestől!
--------------------------------- Avagy, HA a lakosság a VALÓS árakat fizetné.
Akkor a meleg jóval többe kerülne neki >> nagyon sokba a mostanihoz képest. Úgy 3X annyiba mint most... ---------------------------------
....és éppen ezért már nem tartható fenn sokáig a mostani rezsicsökis támogatott ár.
2025-ben légkésőbb már jóval magasabb meleg árral kell számolni!!!! Ahhoz kell igazítani már most a döntéseket >> hőszigetelés pl.
hogy
Közeleg a 2013 óta tartó rezsicsöki áras jó világ vége.
Vélhetően amrad valmiflée témogatás is. De a valóság is obban benéz az ablakon.
Ami saccra... a lakossági támogatással is nemsokára. - 60 Ft/kWh lakossági alap áramár lesz - 200 Ft/kWh lakossági alap gázár lesz
"Az irónia azt jelenti, hogy a szöveg szó szerinti értelme és a tényleges, a beszélő szándéka szerinti értelme ellentétes; a szarkazmus pedig azt, hogy a beszélő szándéka valakinek vagy valaminek a gúnyolása, vicctől, humortól mentesen."
A hőérzékelő és csőfal között pedig ott a világ egyik legjobb hőszigetelő anyaga: a mozdulatlan levegő. Tehát ha ott pl olcsó műanyag cső helyett réz csövet alkalmazunk, azzal kb azt érjük el, hogy a hőérzékelő kb 15 másodperccel előbb értesül a környező beton hőmérsékletéről.
Az áram meg tényleg olcsó köszönhetően pl annak hogy a mátrai erőművet is felújította a ormányunk, nem pedig inkább eladta majd visszavásárolta ugy hogy 1 valaki nyert vmi potom 25 milliárdot amit a többi magyar fizet adók formájában.
Mindent a KÖZ/MÁS pénzéből kap az emberek ~~70...80%-a magyaroroszágon. Az utolsó alsógatyája árát IS!
A közszolgálatok, az állami hivatalok, az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjasok tömegei.
Hogy milyen árazás van egy olyan energiahordozónál, amit mi magunk is TERMELÜNK, méghozzá fillérekért pakson, szemben akár a gázzal akár az üzemanyaggal (ez utóbbi ráadásul a MOL miatt 100% orosz függés!), az nagyrészt politikai összefonódások és döntések kérdése, pláne egy ilyen jogi és politikai környezetben.
Senki nem érti, miért pörögsz itt felalá ezzel a csóróknak dupla villanyszámla kiáltozással, egyébként meg a gáz még mindig olcsóbb, a villany töredéke.
Ki lehet számolni mennyirbe kerül egy KW (nem hőszivattyús) villamos hőteljesítmény, és mennyiből produkálja ugyanezt egy akármilyen elavult gázfűtés (pl konvektor)
Jellemzően ez is azért van így, mert a tömegek fűtenek a gázzal, tehát megintcsak a rezsiköltségek központi beállításáról, népjóléti-politikai gondolkodásról, és nem a hordozó, az infrastruktúra, a stb árának akármekkora megfizettetéséről szól ez SEM.
Ez majdnem releváns érvelés, hiszen olyan kormányunk van, amelyik rigorózusan betart minden egyes EU-s határozatot, irányelvet, megmittudomén.
Ohhh, wait...!
Sorolhatnám mindazokat az EU-s fityfenéket, amiket évek óta tudatosan és szándékosan megsértünk, csak minek, pötyögjek itt reggelig?
Valójában az infrastrukturális rendszereknek számos résztvevője van, ezek mindegyike évek óta szoporólerren utazik, egyetlen egyet kivéve, azt amelyik a rendszerhasználati díjat szedi be és én biztosan nem fogok lölőzni, mert olyan, hogy lölő nem létezik, az ő becsületes polgári neve Orbán Viktor.
Csak az ezermilliárdos tétel, hogy az amúgy katasztrofális helyzetben lévő vízmű infrastruktúrát nem hogy fejlesszék, hanem szinten tartsák, de nincsen rá pénz, mert a víz ára is hatósági, mint annyi minden másé, üdv újra a Kádár-rendszerben.
Egy ügyfelemet éppen most vágta le a szolgáltató a villanyról, tökéletesen jogtalanul.
Mondom neki, perelje már be őket, de nincs kedve foglalkozni vele.
Igen ám, de lassan két hete pöfög egy aggregátor a kertben, a szomszédok már rendőrt hívtak, kerül napi 100 ezerbe, mert az áramszolgáltatónak tiszta ráfizetés minden egyes ügyfél, akit lehet, kihajítja a rendszerből. Úgyhogy lehet, hogy mégis megjön a kedve pereskedni.
Aztán ha lesz per, a szolgáltató 5 év múlva majd fizet 30 milliót, vagy akármennyit.
Nem ráfizetés azonban az úgynevezett "lölőnek", mert ő az utolsó fillérig megkap mindent.
Az emberemnek meg közben elmennek a lakói és bukik havi 10 milliót, hát így járt, ment volna Albániába befektetni...
Ez azért van hogy alacsonyan tudják tartani a béreket és a nyugdíjakat, csak azt nem értem hogy aki milliókat keres az miért nem tudja kifizetni a teljes összeget.
Fehér ember nem tudja pontosan megmondani hogy mennyinek kellene lennie a villamosenergiának. Majd a politika megmondja.
Nyilván ők okozták ezt a helyzetet. Egyébként megfizeted az árát hisz a 1-2.000 mlrd MVM hiányt a költségvetés kikompenzálja a mi kárunkra. Fizetsz több áfát, a millió különadó ami ki van szórva a cégekre azok mint tovább lett harítva. Félnótás nyugdijasok észre sem vették hogy kilopták a szemüket nyugdijemeléskor.
Nyilván a villamos renszerhasználat emelés az lölönek tesz jót.
Ajánlom Holoda Attila youtube megjelenéseit. Ő mindent elmagyaraz neked okosan. Orosz energia nemolcsó sem a paks2 ezt mindenki tudja. Sajnos az energiaárak emelkedése nem tett jót a jobboldali koncepciónak hogy dolgozzanak itt szarérszt hugyert az emberek mert mindent olcsón tartunk. Ez egy véget nem erő spirál amibe belekerültünk és amilyen okos gazdasági szakemberekkel vette körbe magát Orbán azokkal nagyon nem fogja tudni megtalálni a megoldást.
Most csőditik ide az ősszes akku meg villanyautógyárat csak azt nem tudja senki hogy honnan lesz hozzá elektromos áram elegendő?
Csak mert, ha rézcső, ha műanyag, ha akármi, amennyiben csak úgy "benne van a lukban", a cső fala és közte levegő, akkor a létező egyik legjobb hőszigetelő veszi körül.
MOST IS kb. fele-fele... VALÓJÁBAN. Csak a rezsicsökis ügyfél helyett most más fizeti ki a nagyobb részét az áram díjnak.
---------- Abból indulj ki, hogy: 2013 óta adott a >> FIX ~37 Ft/kWh ár!!! Amiben megnőtt a rendszerhasználati díj rész. ----------
Mivel a rendszerhasználat nem támogatható.
Nyilvánvalóan, A fix rezsicsökis ár miatt az áram díj résznek csökkennie kell az ügyfél számláján.
A "kb. fele az áramár"-ból részhez persze hiányzik cirka 30-7=23 Ft/kWh áramdíj az ügyfélnél. Ez az amit HELYETTE >> KÖZ/MÁS pénzből kap meg a lakossági reszsicsökis ügyfél!!!
Avagy, JELENLEG is kb. fele-fele az csak a ~60 Ft/kWh valós árat kell alapnak venni.
Amiből,
~30 Ft/kWh a rendszerhasználat
plusz
~30 Ft/kWh áramdíj, DE!!! ebből CSAK kb. 7 Ft/kWh rész az amit az ügyfél fizet meg az MVM-nek és a hiányzó kb. 23 Ft/kWh az amit KÖZ/MÁS pénzből kap meg az MVM
Jóreggelt!
****
Tőlem lehet mindeféle baromságot elhinni ostoba módon, sőt hirdetni is... mert nem tilos.
De egy okosabb ötödikes azért átlátja, hogy a rendszerhasználat VALÓS KÖLTSÉGE bizony NŐTT!!!! az elmúlt időszakban. és Mivel nem ez támogatható az EU-ban ezért >> be is kell szedni az ügyféltől.
Nicsak az elmúlt évek tájképe. 2020 >> 20,193 Ft/kWh RHD alig volt infláció ~9% béremelkedés
2021 >> 20,811 Ft/kWh RHD nem volt jelentős infláció ~18% béremekedés, dráguló ipari árak 2022 >> 29,718 Ft/kWh RHD 14,5% infláció ~15% béremelkedés, erősen dráguló ipari árak és 2023 >> 29,718 Ft/kWh RHD 18% infláció ~15% béremelkedés, erősen dráguló ipari árak Mennyi lesz 2024-ben az RHD szerinted ?!
A húgyagyú nem gondolkodók pedig élvezzákk csak tovább a nekik kitalált és általuk felfogható lölö-s dumát. Másra úgysem képesek...
Egy dolog miatt variálnám, a réznek jobb a hővezetése, mint a műanyagnak. Így gyorsabban reagál a változásokra. Azért lenne zárt csőben, hogy ha meghibásodik, akkor is cserélhető legyen.
"A legtöbb tagországban 7-10 cent >> 30-40 Ft/kWh körül jön ki a lakosság számára a rendszerhasználat alapban." Máshol meg nincs ilyen fogalom, csak kap egy számot az elhasznált mennyiségre és kész, de "más" országból bármekkora szórást is tudok mutatni, szóval tök mindegy.
Aminek a plafon alatt kéne lennie a közelben. Ha nincs a közelben kötődoboza akkor én csinálnék egyet az elágazásnak.
Olyan Amper-es vezeték kell amilyen most is megy a konnektorhoz!!!
A konnektor kismegszakítója és vezetéke megnéz, gondolkodik...dönt.
- a gyengébb vezeték >> túzveszélyes lehet, ha nem kap külön egy kisebb Amperes kismegszakítót - az erősebb vezeték >> fölösleges, mivel a meglévő-érkező betáp a felső korlát úgyis
(szaki-tanulóként, ennek a vezeték méretezésnek már mennie kellene gondolom)
----------
A 3 eres fehér vagy szürke köpenyes vezeték WAGO-val elosztva-kötve jó lesz. Akkor HA >> RÉZ a meglévő vezeték is nem lesz gond a kötésnél.
Megj: ha a meglévő vezeték netán még ALU vezeték, akkor a szakszerű ALU/RÉZ váltásról gondoskodni kell!!! a kötésnél.
Sokféleképpen meg lehet oldani, a helyi esztétikai körülmények befolyásolják.
A dugaljat mindenképpen érdemes meghagyni, mögötte wago val leágazni, de bele is kötheted, én azt nem szeretem. Mindenképp kicsit vésni kell, ha marad a dugalj. Mellé egy csatorna és bele lehet állni. dugalj mellé leengeded a csatornát, a dugaljból oda elvésel és a csatorna alatt állsz be, nem a végén, a végét lezárod.
Ha nem kell a dugalj, akkor egy kötés, rá egy vakfedél és ráengedni a csatornát.
Mmcu talán a legjobb ilyenkor, mcu-t simán nem tehetsz falba. Nym-j is mehet.
Mivel kötelező aktualizálni.... újraszámolni. Így NYILVÁN változik is néha.
Annyira szép amikor a sok ostoba ember pont a rendszerhasználaton rugózik-lölözik. Csak mert valami politikai marketinges bedobta egyszer a buta-nemgondolkodó emberek világába.
Miközben éppen az RHD az ami EU rendeletben piaci alapon keretszabályozott és rendben is van nagyjából.
----
A legtöbb tagországban 7-10 cent >> 30-40 Ft/kWh körül jön ki a lakosság számára a rendszerhasználat alapban. Mert csodák nincsenek... csak kisebb különbségek.
Nálunk legutóbb 23,4+áfa=29,718 Ft/kWh lett a lakosság számára alapban. Érvényes 2023.12.31.-ig !!!
Az áram ára viszont tagállami hatáskör azzal lehet támagatósdit játszani. Játszanak is vele sok országban. Nálunk rezsicsöki van, máshol árkorlát, sávos árazás, stb.
---------------------------------------
De nem kell már sokáig várni... A 37 Ft/kWh áramár hamarosan kevés lesz a hálpzat használatra. Az áram áram pedig nyilván nem lesz negatív >> nem fizetnek azért, hogy használod.
Azaz, Közeleg a reszicsökis 37 Ft/kWh árú villany vége.
Tipp: ~60 Ft/kWh lesz az új rezsicsökis ár 2025-re.
Sziasztok! Remélem kérdésem megfelelő ebbe a topikba. Abba szeretnék segítésget/információt kérni, hogy milyen megoldással lehet sülyesztett szerelésből átvinni egy másik egy szomszédos szobába az áramot úgy, hogy falon kivüli konektor legyen a végén?
Egy ötvös mühelybe egy darab konektort kell teleppítenem a kis gravirózó gépnek illetve max a rádió vagy vagy telefontöltés megy rajta majd. Lényeg hogy nem lesz nagy fogyasztó rá kötve. (Régen hosszabító lett erre használva)
Az ismerősőm azt mondta, hogy 100% ba megfelel neki a falon kivüli vezetékezés.
Mi lenne az optimális megoldás? a konektor helyére egy fedelet rakok amire rá rakom a kábel csatornát? Hogy lehetne megoldani úgy hogy esetleg konektor miről venném le az áramot használható legyen?
vagy a legegyszerübb megoldás, hogy a falra szerelt vezeték végére (ebben az esetbe MBCU) egy villásdugot raknék?
Milyen vezeték lenne az optimális? én 2,5-ős MBCU vagy MM falvezetékre gondoltam ( utóbbi talán jobban elfér a lapos csatornába?)
Elnézést ha nagyon amatőr a kérdésem, én magam ellekntrotechnikus vagyok, munka mellet tanulom estitagozatba a villanyszerelés szakmát.
Mivel a vizes topikban nem kaptam választ, így itt kérdeznék. Hisz részben villanyszerelés.
Készítem elő a terepet a padlófűtéshez. Olyan termosztátot néztem ki, amelyhez csatlakoztatható padlóhőfok érzékelő is. De nagyvonalúan csak annyit ír a használati útmutató, hogy azt célszerű egy vörösréz csőben elhelyezni, hogy ha meghibásodik, akkor is könnyű legyen cserélni. De nem írja, hogy a padló betonján belül mégis hova tegyük...
Szóval két kérdésem lenne: hova tegyem a vörösréz csövet. Illetve én úgy gondoltam, hogy veszek 1 szál rézcsövet, amit eldarabolok és az egyik felére keményforrasztok egy kupakot. A másik felét viszont ráhúzom egy symalen műanyag betoncsőre, és ráragasztom pillanatragasztóval vagy szigetelő szalaggal. Elvileg a ragasztásnak csak annyit kell kibírnia, amíg megköt a beton, mert utána már az fixálja.
"ha át van kapcsolva az aggregátorkapcsoló "külső betáplálásra" akkor itt ertelem szerüen nincs fogyasztas."
Ha egy ponton pillanatnyilag nincs fogyasztás, az még nem ok arra, hogy azon a ponton megtiltsd s fogyasztással járó mérési módszerek alkalmazását. Még egy digitális feszültségmérő is fogyaszt valamennyi icipici energiát az éppen mért vezetékből, sőt az általad talált "non-contact" detektor antennája is a vezeték körüli erőteret csapolja meg, teát az is egy fogyasztó a vezeték számára. Te pedig valami miatt ragaszkodtál a NULLA fogyasztáshoz, de nem árultad el, hogy miért.
"Egyelőre vége az "OLCSÓ PÉNZ" BŐSÉG ÉVTIZEDÉNEK :-("
Várd meg a következő választásokat ;) Fél évvel előtte a vízcsapokból is frissen nyomtatott pénz fog folyni, azután "véletlenül" 3,5 éven át éhezik az ország nagyobbik fele.
...mert most egy ügyfél Ft mellé a KÖZÖSBŐL kerül ki a másik 2-3 Ft ?
Támogatásként. Ami nem lesz tartható már túl sokáig.
Mert ezer milliárdokba kerül évente. és Egyelőre vége az "OLCSÓ PÉNZ" BŐSÉG ÉVTIZEDÉNEK :-(
-----------
Manapság,
A lakossági villany nappali "A" tarifa >> ~70 Ft/kWh kellene legyen alsóhangon. Az áram ára: ~26 Ft/kWh+áfa >>33 Ft/kWh. plusz A rendszerhasználat: ~30 Ft/kWh+áfa=37 Ft/kWh (erre EU-s képlet van, nem lölö dönt róla).
A földgáz >> 35 Ft/kWh >> ~ 350 Ft/m3 kellene legyen alsóhangon. Amiből a tőzsdei nyers gázár ~ 20 Ft/kWh >> 200 Ft/m3+áfa=~250 Ft/m3 plusz A rendszerhasználat...
A távfűtés pedig alighanem drágább kell legyen a földgáznál/áramnál. Kivétel talán a geo/zöld megoldás lehet... ha lehet.
**********
Másként alkulna a zemberek hozzáállás a hőszigeteléshez, korszerűsítéshez, napelemhez. A 2x-3X akkora energia számlák láttán... és ... látni is fogják őket nem túl sokára.
Mivel a rezsicsöki zsonglörködés ALAPJA tűnt el, tűnik el. Az olcsó (főleg) orosz energia, az ami nem lesz többé.
Ébresztő...jóreggelt és ideje felkészülni a nehezebb időkre.
Éppen annyi szól mellette, mint ellene. A technikus is szerelhet villanyt, miközben egy jó technikumban egészen kevés villanyszerelési dologról értesül.
De a magyar törvénykezés az mindig esőfélben van, hol a ló egyik, hol a másik oldalára.
Pont két napja vigyorogtam azon, hogy ezt is elk*ták, amikor a mestervizsga feltételeinél néztem, hogy arra jelentkezhet villamosmérnök. Ha meg már villanyszerelésből mesterlevele is van, akkor már csak alkalmas villanyszerelőnek is. :)
"szerintem ez a 15kW/m²/év a passzív ház határérték, egyszerűen gazdaságtalan, úri huncutság"
A passzívházak 15 kwh/m2/év jósága gazdaságosan is elérhető, sőt még gazdaságosabban megközelíthető (szerintem 30 kWh alá levinni már meglehetősen sokba kerül, de a 30 kWh/m2 viszonylag könnyen+olcsón elérhető).
Ehhez először is külön-külön meg kell érteni a profi passzívházak valamennyi energetikai trükkjét, majd ezek közül bátran kidobni azokat a trüköket, amelyek valóban gazdaságtalanok a mai Magyaroszágon.
+1 fok >> ~6% plusz,meleget jelent. A 3 fokos többlet ~18% plusz .... ami már számottevő.
--------
Jómagam ~190 m2-t fűtök 2011-óta ~6500 kWh meleggel a téltől függően. Ez csak a fűtés!!! Mivel a melegvíz külön készül és nincs hűtés a házban.
22,5-23,0 fok van bent napközben >> 22,5 fok a tremosztát 6-19 óra között és este 7-től hűl reggelig 0,5-1,5 fokot a kinti időtől függően >> 20,5 fok a termosztát éjjelre Hajnalban csak nagy hidegben (mínusz 8-10 fok körül-alatt) indul el a fűtés.
--
De ez egy 1990-es építésű, ám utólag viszonylag jól hőszigeteltté tett ház. Ráadásul L alakú azaz rossz a felület térfogat aránya... és A pincegarázs is kellemesen meleg, mert a 47 m2 plafonja kevésbé van csak hőszigetelve.
***
A ~6500kWh/170nap/12óra=~3,2 kW az átlagos meleg igény tényszerűen >> gázóra :-) Ennek kb. a duplája azaz ~6,4 kW kellene a -15 fokban.
Mivel ~190 m2 >> ~6,4/~190=~3,4 kW/100 m2
Amit egy új építésnek illik alulmúlni... Szerintem.
Csak fűtés, igaz 24-25° van bent, mert a feleségem fázós.
Ettől még erősnek értem azt a 850kw/év fogyasztást. Egyszerű példa, jelen helyzetben (ebben a topicban már kiszámoltam egyszer pontosan) már a H tarifa kiépítése a 10 éves megtérülést súrolná (20m 5x10mm² réz földkábel, élet, túlfesz relé, kismegszakító szekrény, kismegszakítók, mérőszekrény)
8500x36=306000Ft
8500x24=204000Ft
102000Ft megtakarítás 10(!!!) év alatt. (Csak a földkábel 60000Ft)
Szerintem ez extrém alacsony, szerintem ez a 15kW/m²/év a passzív ház határérték, egyszerűen gazdaságtalan, úri huncutság.
Ismersz ilyen házat? Mármint nem újságból, baráti társaság, család?
Az erre a célra kapott uniós pénzt lenyelte a kormány, "középületek energetikai korszerűsítésére", a lakosságnak egy fitying se jutott.
Amennyi pénzt a Népstadion átépítésére elvertek, abból a legszerényebb számítás szeerint is 50000 (ötvenezer!) lakás hőszigetelése, nyílászárócseréje lett volna megoldható, még sajáterő nélkül is!!!...
Akkor egyre inkább kavarodok bele ebben az egészbe. Na remélem az EON ügyfélszolgálat majd helyreteszi a gondolataimat. Akkor most lehet H tarifa társasházi hőszivattyúnak vagy sem?
Mérnöki szemmel számomra megfelelőbb egy központi egység, 160 lakásra az éves karbantartás 200k HUF, míg egy lakásra 1 hőszivattyúnál meg 60k HUF. Sokkal jobbal eloszlanak a költségek. Persze ideális álomvilágban volna ezzel csak nulla gond, kis hazánkban nem hibátlanok az együttműködések, de lehet amúgy megfelelő lakóközösség erre...
Új építésű házban lakunk. Mi építettük, sok év alatt. Vannak hiányosságok, nincs üveghap, ytong start az első tégla helyén és a padlóba csak 11cm grafitos szigetelés fért el. A 30cm Porotherm Klíma falon 15cm kőzetgyapot van, passzív ház ablakok (Internorm KF500), ahol lehet légtömörre van minden készítve (RAL szalag, tömítések). Padláson 35-50cm üveggyapot van leterítve. Minden szigetelés jól van elkészítve, nem a mostanában szokás leszórtuk technikával van kivitelezve.
Így hoz a ház 6kW hőigényt -15°C-ra és 1 év alatt kb 1500kW-ot eszik meg a hőszivattyú. A környéken gomba mód teremnek az új házak, ennél sokkal rosszabb kivitelezésben és kevesebb szigeteléssel.
Ennél sokkal vastagabb szigetelés nagyon nagyot drágít, így is sokba került. Érthető, hogy megtérül, de egy 3000Wh-hoz nem is tudom mi kellene, 30cm falra, 60 födém, 30 padló, vagy több. Ez azért nem egy átlagfizetés
Nagyon szépen köszönöm a részleteket. Jó ezt így végrágni abszolút, jogos. Ugyanakkor azért nem ártana, ha a jogi környezet elősegíteni a megújulós dolgokat sem. Nem ártana, ha hőszivattyúznának a társasházak. Jobb az ilyet közösbe, eloszló karbantartási költségekkel kialakítani...
Amíg minden megvásárolt millió köbméter földgáz után érkezik Moszkvából egy nagy táska kenőpénz a NER-hez, addig Magyarország gáz-igénye semennyit nem fog csökkenni.
Ha a lakosság már nem bírja fizetni a mesterségesen felturbózott gázárakat és inkább megpróbálja télikabátban átvészelni a telet, akkor majd építünk tíz gázos villanyerőművet és az ország közvilágítását is átszereljük gázlámpákra :)
1. AMÍG ez 2103-óta tartó szoci-komcsi beütésű rezsicsöki van. ADDIG nem, lehet normális döntéseket hozni energia ügyekben az eltorzított ÜGYFÉL=SZAVAZÓI árak miatt. Egyet kivéve... arról majd külön.
2. MÁR NEM FOG sokáig fennállni ez a helyzet... Aminek az alapja az "olcsó orosz gáz" volt régóta. Az idő kereke fordul >> lassan, de biztosan!
3. Jön a VILLANY alapú és ZÖLD(ebb) jövő >> nap, szél, víz, atom... Hamarosan már nem igazán földgáz!!! és bendízel alapon fogunk élni, mint eddig. Éppen ezért manapság MÁR NEM ruháznék be számottevő összeget Ú!!!J földgázos és bendízeles cuccba.
+1 ...és ez a külön tétel. Az "el NEM használt energia" a most belátható jövő lényege>> az ENERGIAHATÉKONYSÁG/TAKARÉKOSSÁG!
Ezért most a legjobb döntés a lakhatási energetika kapcsán a >> HŐSZIGETELÉS !!! Ahol és amennnyire csak leheséges...
Az energiavámpírok esetén a hőszigtelés költsége gyakorlatilag lényegtelen >> meg fogja érni! tutira. Hisz a reszicsüki garantéltan nemm marad még 40-50 évig életben.
******* A cél manapság, hogy: a fűtésre elég legyen max 3 kW/100 m2 "MELEG" még -15 fokban is. Ami 100 m2 esetén: 100x3/2=1,5 kW ÁTLAGOS fűtési "MELEG" teljesítmény a teljes magyar télre. *****
------------- -15/+22=37 fok a max fűtési lépcső a magyarok esetén. (mivel 20 fok helyett a 22 fok inkább a szokásos napi átlag bent)
A magyar tél átlaga kint: 4 fok Ami +4/+22=18 fok átlagos hőlépcső. ...és a 18 fok kb, a fele a 37 fokos maxnak >> innen a /2 a matekban. ------------
Egy ilyen erősen hőszigetelt épület esetén.
Cirka 160-170 nap a fűtési idény csak. Az energiavámpír vackok 200-210 napja helyett.
A fűtési igény a "kazán/fűtés"-ből napi átlagban cirka 12 óra csak. Az energiavámpír vackok 16-18-20 óra/napja helyett.
Avagy, HA a ~100m2 lakótér fútése nem jön ki Cirka: 1,5kW x 165nap x 12óra =~3000 kWh/tél "MELEG"-ből.
Akkor a PLUSZ fogyasztás arányától függően lépni érdemes >> kell. A duplája (2x3000=6000 kWh/tél) fölött már tutira gond van... lesz!
-----------------
A 3000 kWh CÉL az nagyjából... a 100 m2-re. tűzifával ~1000 kg >> 10 mázsa >> ~1,2 erdei m3 földgáz hagyományos/turbó kazán és konvektor ~400 m3 földgáz földgáz kondenzációs kazán ~300 m3 földgáz villany NEM hőszivattyúval/klímával 3000 kWh áram villany hőszivattyúval 3000/3,5=850 kWh (SCOP>=3,5)
Megj: az erdei m3 az 1x1x1,7=1,7 m3 térfogatú kaloda/rakat
---
A 6000 kWh határ az nagyjából... a 100 m2-re túzifával ~2000 kg >> 120 mázsa >> ~2,4 erdei m3 földgáz hagyományos/turbő kazán és konvektor ~800 m3 földgáz földgáz kondenzációs kazán ~600 m3 földgáz villany NEM hőszivattyúval/klímával 6000 kWh áram villany hőszivattyúval/klímával 6000/3,5=1700 kWh áram max
*********** Másképpen,
Ahol nagy a fűtési meleg igény (kWh/m2 a tél során). Ott elsősorban a hőszigelés növelése a jó cél!
A lecsökkent melge igény alapján lehet tovább gondolkodni a fűtési módszerről. ...és tuti nem a földgázé a belátató jövő már!
Köszönöm, értem. Én naív szemlélő vagyok ebben a témában, szóval nem véletlen, hogy megkavarodtam. Csupán megpróbáltam megérteni, hogy lehet-e közös hőszivattyúja egy társasháznak úgy, hogy ez anyagilag versenyképes legyen egy kondenzációs kazánnal.
Eszerint nem feltétlenül. Egyedül akkor lehetne ez így, ha mind az áram, mind a gáz piaci áras lenne és úgy olcsóbb utnd alenni a hőszivattyú talán.
Tehát gyakorlatilag a "háborús veszélyhelyzet" előtt mind a gázt mind a villanyt a társasházak piaci áron vették? Csak szimplán akkor ez egy elfogadható ár volt? Aztán a piaci állapotok elszabadulása miatt már csak ezzel az ideiglenes árbefagyasztással tudták megoldani azt, hogy ne dőljenek be a költségvetéseik a társasházaknak kb...
Avagy, A akárhány Amper lehet bekötve ez igaz. Ez eddig sem volt vitás.
DE! Nem lehet akárhány Amper "egyetemes szolgáltatás" alapon árazva. AMI NEM egyetemes az meg nem lehet "H" tarifa... árazású.
Az én olvasatomban.
****
Tessék már e gondolkodni azon, hogy: mi is a ÁTMENeTI KIVÉTELEK-KŐNNYÍTÉSEK céla?!
(amik ugyebár CSAK a vészhelyzeti rendeleti kormányzás idejére érvényesek MAX de jelenleg CSAK 2023.12.31.-ig garantáltak a mostani rezsicsöki szabályok-árak !!! Jóreggelt....)
Az, hogy akit a gyors energia ár növekedés EXTRÉM módon érintett volna nélkülük. Annak adjon könnyítést >> közpénzböl=adóból átmenetileg.
A gáz akkoriban jóval többel drágult mint a villany ! A gáz milliós plusz lett volna. A villany jóval kisebb.
Ezért lett a gázra spéci szabály és még él is egyelőre. Az áramra meg nem lett, mert nem fájt annyira a zömnek.
Meglátjuk. Elég kellemetlen, ha nem lehet H tarifás a társasházi hőszivattyú, mert eggyel kevesebb "zöld" megoldás adott akkor. Sima tarifával jelenleg nem igazán tud versenyképesen üzemelni a berendezés az tuti, amíg el nem engedik a gáz rezsicsökkentés kezét.
Ahogy a közös gázórára is elfogadják a lakossági árazást akár erre is lehet, mindegy, fél éven belül kiderül, amikor is majd válaszol talán az ügyfélszolgálat. :)
a lakóépületben az önálló lakások száma meghaladja a nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát
Ekkor bármennyi lekötött teljesítmény lehet.
-Azért a legtöbb társasházi lakásra ez a feltétel igaz szerintem. Elég kevés sokemeletes lehet, ahol a nem lakás céljára szolgáló helyiségek vannak többségben. Max valami airbnb által eluralt épület vagy hasonló.
"a lakóépület (pl. társasházak, a lakásszövetkezetek) a közös fogyasztás tekintetében, amennyiben
a lakóépületben az önálló lakások száma meghaladja a nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát
az összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3x63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítménnyel rendelkező lakóépületben az önálló lakások száma azonos vagy alacsonyabb, mint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma."
"H- tarifát csak egyetemes szolgáltatásra jogosult és egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználó vehet igénybe (3*63A határig)"
Összességében így én úgy értelmezném ezt, hogy a társasház, amiben többségben vannak a lakáscélú albetétek az lakossági fogyasztóként kezelendő. És mint olyan 1 darab 3x63A-es H tarifás mérőt is kiépíthet, feltehetően többet nem. Mindegy, írtam az ügyfélszolgálatnak, csak ott az átfutás hónapos felteszem.
Kissé belegabalyodtam valóban. Amúgy olvasgattam én kérdezés előtt a Google találatok között, csak nem kerültem teljesen képbe.
Tehát végeredményben egy ilyen méretű társasház már szimplán a közös alap villanyos rendszereivel (lift, tűzvédelem, világítás stb) kimeríti a 3x63-at, azokkal még befér az egyetemes szolgáltatásba, de minden afelett már versenypiaci árazású lesz?
Mondjuk egy társasház fűtése elég nem okés, hogy nem tud a H tarifába beférni. Elvégre ugyanúgy lakossági fűtést végez mint az amúgy rezsicsökkentéssel érintett földgáz közös órán át táplált kondenzációs kazán.
Egy 160 lakásosnál >> 160 "H" tarifás mérőhely lehetséges ... Mivel!!!!! a "H" tarfifa >> lakossági játék, azaz >> lakásonkénti/albetétenkénti.
Amihez, ha szükséges majd telepítenek egy kismillió Amperes szolgáltatói CSATLAKOZÁST. és Az lesz szétosztva akár a 160 felé... a házon belól a lakossági "H" mérőkre. Ahogy most is van a nappali "A" mérők esetén.
----
HA a társasház központi fútése hőszivattyús.
Az MÁR NYILVÁNVALÓAN!!!! NEEEEEEM "H" tarifa téma. és Éppen ezért akár hány kW-ot is kérhető a központi fűtéshez :-) De az nem "H" tarifás lesz.... hanem versenypiaci >> alku tárgya.
Saját ötletek helyett esetleg google használat... az írás előtt?! Olyan jó lenne!
A kisfeszültségen, 3x63 Amper névleges csatlakozási teljesítmény felett a Felhasználó köteles versenypiaci kereskedőt választani, számára ez az egyetlen lehetőség.
2.
Ki veheti igénybe az egyetemes szolgáltatást?
Minden lakossági felhasználó Kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3x63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű nem-lakossági felhasználók Külön jogszabály szerinti költségvetési szervek és közfeladatot ellátó intézményeik Helyi önkormányzatok és a közfeladatot ellátó költségvetési intézményeik Közfeladatot ellátó egyházi jogi személyek Közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények
"A H tarifát a lakossági felhasználók !!! hőszivattyús technológiát alkalmazó és megújuló energiaforrást használó fűtési rendszerek esetén vehetik igénybe.
Idetartoznak egyes split klímák is, amelyek fűteni és hűteni egyaránt képesek, illetve legalább 3,4 SCOP-értékkel működnek."
Köszönöm, értem, akkor azért az egy picivel jobb, de 3x80A a max, amire H tarifa kapható eszerint. 55kW villamos teljesítmény max.
Mondjuk 0 fok körül még tudhat 3.5-es COP-t a kütyü (elbaltázott nem alacsony előremenős radiátoros fűtés) és akkor kb csak 150 kW hővesztesége van az épületnek. Ott van a használhatósági határa ennek így kb.
Ezt szélsőséges esetre feltételeztem, -13 fokra, amikor beesik a leadott hőteljesítmény és a COP is siralmas. Hasra 2.5-ös COP-val tud leadni olyankor egy gép 113 kW-ot és döglődik és az épület hővesztesége 250 kW olyankor. Persze nonszensz -13ban csapatni a hőszivattyúval, valamilyen kombó kapcsolás kell gázkazánnal olyankor.
De ez végülis a H tarifa teljesítmény limitjén is látszódik.
Hát a 3*63A az csak 43,7kW. Ha cosφ=1. Kettő hőszivattyú biztosan nem fog tudni üzemelni 100%-os teljesítménnyel. De egy is kimaxolja a rendelkezésre álló teljesítményt.
Amúgy mekkora az a ház/épület ahova kell ~400kW fűtési teljesítmény?
Olvastam máshol, hogy a H tarifa kiadásának a felső határa az a 3x63A gyakorlatilag. Ez azt jelenti, hogy ha egy lakóközösség 2 darab 45kW villamos teljesítményfelvételű (persze a legszélsőségesebb esetben) hőszivattyút szeretne kiépíteni, akkor ez ésszerűen nem tudna működni sehogysem eszerint, mivel még az egyik példány se tudná magát kidolgozni a 3x63Amperről gyakorlatilag? Tehát ez az elképzelés egy badarság és nem fog tudni a hőszivattyú anyagilag is megérős módon üzemelni kb. (sőt ilyen betápnál versenypiaci áron fog jönni a nappali villany, kb 70HUF/kWh áron...)
"50 éve ismerem a diódáknak ezt a tulajdonságát :) (bár éppenséggel nem pontosan annyi feszültség esik rajtuk, mert az egy elég speciális alakú függvény, de mindegy"
A feszültségesés mértéke az éppen átfolyó áramtól függ egy picit (lásd a képet alul). Tehát ha az áram nem ugrándozik, akkor a feszültég-ejtés sem fog.
"12.7 volt legyen a feltöltött akkufesz, 13.5v amikor a töltő rajta van (erre kialakított ups eszköz, kimondottan zárt rendszerű ólomakkuhoz), 20000 ft egy 7 Wh ás akkuval."
Ha jól értem egy gyári szünetmentes tápegységből csak az aksitöltő részt és az aksit használod, az inverter részt kár volt kifizetni. Egy csepptöltős olcsó akkutöltő + egy aksi is elég lett volna, ha fontos a szünetmentesség is.
7 amperórás ólom aksii 3-4 év múlva már csak kb 3 amperórás lesz. Áramszünet esetén kb meddig fogja bírni a marhasok led lámpát?
nem olvastam végig a szabványt (131 oldal), de ilyeneket találtam:
"A mért fővezeték fázisvezetőinek megengedett legkisebb keresztmetszete 6 mm2"
" A mért fővezeték vezetőinek legkisebb keresztmetszete 6 mm²"
"A mért fővezetéket megszakítás, toldás nélkül kell vezetni a felhasználói mért főelosztóig, vezetőinek megengedett legkisebb keresztmetszete 6 mm2 legyen."
Ahogy említettem, úgy 50 éve ismerem a diódáknak ezt a tulajdonságát :) (bár éppenséggel nem pontosan annyi feszültség esik rajtuk, mert az egy elég speciális alakú függvény, de mindegy). Adott egy eszköz, amin néhány ellenállással beállítják az áramot (mint amúgy a led-szalagokban is). Nekem egyetlen bajom van vele: nem a névleges 12v ról használnám, hanem kicsit nagyobbról.
És akkor most a játék kedvéért:
12.7 volt legyen a feltöltött akkufesz, 13.5v amikor a töltő rajta van (erre kialakított ups eszköz, kimondottan zárt rendszerű ólomakkuhoz), 20000 ft egy 7 Wh ás akkuval.
A lednek ki kell bírnia a 13.5 voltot (van 230 volt, de ezzel világítok, meg az üzemszerű működést, amikor nincs 230 volt, csak az akku, ami így 12.7 et ad le. 10x2 watt a fogyasztás egy ilyen ups en, tehát kell úgy 1.5 A, en yit tud is.
Namármost: a led panelen van 3 soros led, darabonként 3 volt feszültségesés, a 12 volt névleges feszültségből lesz 150 mA, tehát 12-3x3 v= 3 v, osztva 150mA = 20 ohm áramkorlátozás gyárilag.
Én ráteszek kívülről 10 ohmot. Ha 13.5 a feszültség, 13.5-9=4.5/30 ohm = 150 mA, ha csak akku, akkor 12.7-3x3 = 3.7 v, ebből 123 mA.
Nézzük diódával. 2 soros dióda kell.
2x0.7 volt.
13.5-1.4 v, vagyis 12.1-3x3=3.1, /20 = 155 mA.
Amikor viszont csak akku: 12.7 -1.4 = 11.3 v van.
Áram: 2.3/20= 125 mA.
Akkor most pontosan mit nyertem a diódával?!?
A ups azt teszi egy akkuval, amit tartós üzemhez kell. Az akkutöltő nem.
A vészvilágítás jó esetben évente 1-2 szer kapcsol be.
A diódákon nyitóirányban mindig pontosan ugyanannyi feszültség esik. A diódára jellemző érték katalógus-adat. pl itt "forward voltage drop": https://www.hestore.hu/prod_getfile.php?id=4397
A soros ellenálláson viszont mindig más feszültség fog esni, ha változik/ingadozik a tápfeszültség.
Tehát egy egyszerű diódát nyitó irányban tekinthetsz egy 0,6-0,8 voltos Zener diódának is.
Hasonló célokra szeretem használni a 10A10 diódát: 1000V és 10 amperrel is elbánik (ha jól szellőző helyre teszem) és viccesen olcsó. Persze az arenarock által említett 1N 4007-es diódából is mindig akad itthon egy marékkal :)
Ezekben a világító rész 12 voltos, de van előtte egy pici áramgenerátor, ami akár 24 voltról is legyártja a 12 voltot. Tehát 12 és 24V között tökmindegy neki, hogy mennyiiről kell működnie.
Drága szünetmentes tápegység helyett 24V akkumulátor és egy 24 voltos aksitöltő és nem kell foglalkozni a fesztültségeséssel sem.
Vagy egy egyszerű 17-18 voltos kimenetű biztonsági trafó + egy graetz + egy elektrolit kondenzátor és akkor még aksi+akkutöltő sem kell.
Mi lenne a dióda előnye? Nyilván tudom, hogy a pn átmeneten esik a feszültség, a veszteség PONTOSAN ugyanannyi lesz, mert a 0.7v x 150 mA áram ugyanannyi hővé alakul.
Hátha valakinek ugyanígy szüksége lenne ilyesmire: Pincébe akarunk vészvilágítást szerelni, egy 12 voltos szünetmentes tápról, úgy, hogy a kb 2x30 méteres folyosón már csak a 12 voltos vezeték menjen végig, meg keveset fogyasszon (volt egy beázásunk, amikor konkrétan a pince plafonjából folyt a víz, lámpatestben állt - a víz főelzáró meg a labirintus végében volt. A falat nem mertem megfogni.) A vállalkozó azonnal ajánlott is belső akkumulátoros vészvilágítós lámpákat - de akkor egy folyamatos betáplálású 230-as vezetéket kellett volna végigvezetni, amit éppenhogy nem akartam. Elkezdtem 12 voltos, kis teljesítményű lámpatestet keresni, nem aranyáron. Hát baromira nincs.
Végül megszületett az, amit a fotón láttok: átlátszó fedelű, 100x100x50mm-es kötődoboz (1070 forint), 12 voltos led-panel (600 ft), két tömszelencés átvezető (150 Ft). A probléma: a szünetmentes táp 13.5 voltot ad ki, a led viszont 12 volton 1,8 W-os. 12 volton 160 mA-t vett fel. Ha ráakasztok 13,5 voltot, akkor az plusz 1,5 volt, vagyis 1,5V / 0,160A = kb 10 ohm. Kapott sorba egy 0,5 wattos ellenállást (1,5V x 0,15 A = 0.225 W), és ennyi. Ha tud valaki 2000 forint alatt ilyet boltban, szóljon.
Hogy megfelelő biztonságú legyen szokásos mechanikai és villamos behatások ellen.
Hogy ne kelljen 30-40 éven belül a vezetékcserével is bajlódni teljesítménybővítés esetén.
Hogy legyen benne tartalék.
A nagyobbik igénybevétel az egyfázisú ellátás esetén a méretezési teljesítmény, amely 32 A. Abban már nincs is olyan sok tartalék, mert a régi szabvány szerint azt 48 A-el lehetett terhelni (alapterhelés).
Ez nem szabvány miatt van, hanem áramszolgáltató utasítása saját hatáskörben: ha a mért fővezeték nem 10-es, akkor nem kötik be azt a villanyórát. Nézz utána, hogy mi a "mért fővezeték", fontos tudni.
A mért fővezeték 6 mm2-es csak akkor lehet tudtommal, ha a mért fővezetéken csak egy fogyasztó van (pl villanybojler) és az is közvetlenül van bekötve (de ha rosszul tudom, majd kijavít valaki.) És persze az áram is számít, néha kevés a 6 mm2.
Így nem kell vele foglalkozni >> TUTI OKÉ-s lesz az "első mért elosztóig".
Ha később Amper növelést kér max 32 Amperig az ügyfél kevesebb Amperről. Akkor elég csak a nagyobb teljesítmény korlátot adó kismegszakítót berakni ...
Nincs mit. Felénk függetlenül az óránál lévő kmsz-től kérik a minimum 10mm2-es réz vezetéket a lakáselosztóig. Illetve felénk a 300/500V névleges feszültségű vezetéket sem fogadják el, csak a 450/750V névleges feszültségűt.
Erre szoktak hivatkozni. Ez alapján, ha direktben van a fogyasztó rákötve a fővezeték sorkapocsra és csak 1 db fogyasztó van rákötve, akkor el lehet térni lefelé a keresztmetszettől. De ha már van főelosztó a különböző tarifákhoz, akkor kérik a 10mm2-es vezetéket. Mint az az utolsó pontban le van írva.
Ha jól tudom ha feliratozva van, akkor nem kell színnel jelölni, rosszul tudom?
Egyikőtök sem tudja jól, sőt, a szabvány se tudja jól, mert ellentmondásosan intézkedik. Ha az idevaló szabvány (60445) hetedik fejezetét olvassa az ember, akkor elég a felirat, ha előtte valamelyiket, akkor meg kötelező a színjelzés, és van egy táblázat, ahol természetesen a színjelzés és a felirat is fel van tüntetve, de vagylagosságról a háromból egyik helyen sem esik szó.
Így első olvasásra már Garashan megjegyzésére akartam ezt írni, de aztán este úgy döntöttem, nem borzolom a hullámokat. :D
Ha már PEN, akkor annak a színe minden esetben zöld-sárga és kék. Szóval nem csak a z/s-t kell megjelölni kékkel, hanem a kéket is z/s-val.
Illetve a fehér színű vezetékek nagyon gyanúsan H05VV-F típusúak. Illetve kép alapján sincs meg minden esetben a minimum 10mm2-es keresztmetszet. Illetve fotó alapján mintha sérült lenne a szondától jövő z/s vezeték szigetelése.
Az Enstonak is lötyög oldalirányban a teste. Igaz, hogy a 10-es alut vissza kellett hajtani, ami számomra meglehetősen parasztos megoldás volt, de a gyár szerint 16-120 mm2 a fogható keresztmetszettartomány. Az ELMŰ-nél a tipizált keresztmetszetek a csatakozónál 10 mm2, a futó vezetéknél 50 meg 95 mm2 voltak a 90-esek elején, mikor bejött az Ensto, szóval ezt azért hozta is, már 30 éve fenn vannak. Mondjuk az Alumax pont ugyanolyan széles tartománnyal dolgozott, 10-95 mm2. :D
Szia! Nem tudom mennyire akarsz kényelmet, mi socomec automata átkapcsolót használunk, az mindent is tud. Figyeli a hálózatot, bármi hiba esetén leválasztja, indítja az aggregátort, stb. Ha visszajött a hálózat akkor pedig visszáll rá, leállítja a gencsit.
Nem olcsó (250eFt rémlik a 125A 4p-ra), de mindene programozható.
Ez, bocs, nem helyes megállapítás. A 40-es évek eleje óta használnak ilyeneket szabadvezetékeken. A módszerváltás utáni gyártmányokat (először Ensto, most már Sicame, stb) meg ráadásui hosszú távon megelégedéssel.
A szakik félszavakból is megértik egymást. Oda irtam hogy NON CONTACT módon. Ez azert sokmindent kizár.
Ha nincs semmi erdemi monanivalód a témában akkor miert erzel kényszert hogy valami haszontalant megosszál?
Olvasgatni szoktam itt a bejegyzéseket de nem erzek semmiféle ösztönzést magamon hogy irogassak bármit is csak azert hogy pörgessem a jelenlétszimulátort.
Itt most sok100 telephelyről beszélünk ennyire átalakítani nem lehet a dolgokat. Azért gondoltam egy univerzális megoldásra.
Mi nem vagyunk ennyire nagyemberek hogy saját középtrafónk legyen. :) Szól a szolgáltató hivatalos csatornákon keresztül hogy hol merre lesz (vagynem) áramszünet, erre kell saját hatáskörben reagálnunk.
Nyilván a saját kényelmemet akarom kiszolgálni ezzel a dologgal.
A GSM távkapcsolók nagy részének nem csak kimenete van, hanem vezérlő bemenete is, amire ráköthetsz pl egy 230 voltos tekercsű relét. Így amikor visszajön az utcáról bejövő feszültség, akkor a GSM távjelző felhívhatja az illetékest (és/vagy SMS), hogy lehet jönni lekapcsolni az aggregátort.
A gsm távjelzők nagy része akár napokig, hetekig működik akár egy olcsó 12 voltos riasztó akkumulátorról is.
ezért most a földdelő szonda "szolgáltatja" a nullát ideiglenesen.
Ami veszélyes helyzet, mert ha a most még a földelő szonda kapcsolat is megszakad, akkor az épületben bármelyik 230V-os készülék abban a pillanatban 0 és 400V között bármekkora feszültséget kaphat és azonnal tönkremehet. Például előfordulhat, hogy egyes dugaljakban 230V helyett mondjuk 330V lesz.
Tehát ne bontsd meg a képen látható a kötést (sem), amíg nincs biztosan helyreállítva az utcáról bejövő nulla.
Olyan 3 állású AC kapcsoló kell, aminek egyel több bekötési pontja van mint most. Aggregátor állásban az egyik betáp fázis is át lenne rajta vezetve és az rá lenne kötve egy csengőre. Ergo ha visszajön a feszültség, akkor a csengő megszólal. Ezt még tovább lehet azzal bonyolítani, hogy aggregátor teszt üzemmódban ne óbégasson a csengő, hogy egy öntartó kapcsoláson keresztül le lehessen azt némítani, szintén a betáp fázisát használva öntartáshoz.
Pl. a múltkor voltunk egy telephelyen karbantartani, ahol le kellett kapcsolnunk a telephelyet ellátó 22/0,4kV-os transzformátort is. Addig a telephely átállt aggregátor üzemre, mert nem megengedhető a részükről, hogy órákig áram nélkül maradjanak. Ők hamarabb átálltak az aggregátor üzemre, mint, hogy mi kiértünk volna. Illetve mi sem rögtönk a transzformátor lekapcsolásával kezdtünk, hanem előszőr hőkamerás méréseket végeztünk. Így eléggé idegesítő lett volna, ha közben óbégatott volna egy csengő nekik. A karbantartás végeztével mi most telefonon szóltunk nekik, hogy visszaállhatnak hálózati üzemre. Az átkapcsolás pontos folyamatát nem tudom, nekünk ahhoz nem volt közünk, így nem is vettünk benne részt. Mi csak a trafót kapcsoltuk le.
Ez történetesen egy telephely ahova időben kiert egy kolléga es összarakta az aggregátor berendezését.
Jön a tervezett áramszünet beröffenti a cuccot, ellenőrzi az első AC oszton hogy minden kóser-e majd a betáp-0-aggregátor kapcsolót attekeri aggregátor állásba.
Nyilván várja hogy visszajön-e a villany és mikor és nem akar félóránként bekukkantani es a telepített fazisfigyelőt nézegetni hanem "közeltesz" valamit a fázisokhoz es ha megjön a villany akkor hangot zajt vagy mármi jelezné neki hogy kapcsolhat vissza.
Az biztos, hogy az a kötőelem nem jó, mondhatni gánya rabótajet.
Gömbanyagok összegötésére szolgál, abba "sodrott" alut kötni nem szabad.
Helyes megoldás: Alu kiköt, alusarut rátenni, és a sarut a csavarfej alá tenni gömbvas kontaktot ellenőrizni. Csavar meghúz, pár óra műlva hőmérővel ismételt mérés.
Nem normális... Rendbe kell rakni az ingatlan védő-vezető rendszerét.
Kezdésnek a TN-C >> TN-S bontást megfelelőségét ellenőrizni. Azaz a PEN bontást a mérőnél/elosztóban.
Rejtett nullázsá/földelés nem lehet már a PEN bontás után sehol.
Az EPH-zó vezetékeket is ellenőrizni és pótolni, ha valahol kellene, de nincs (pl. az utcáról bejüvő fémes cuccokon (víz/gáz cső, kazán/fútés csövek, stb.)
Bonusz a földelő vezetők ellenőrzése, újra kötése.
Itt még inkább nem tudni semmit, mint tudni valamit. Például, hogy ez a 3 kW ez egyfázisú, vagy 3 fázisú terhelés. Nem tudjuk, milyen állapotú a vas felülete. A tájképekből meg már, bocsánat nem sok érdemi részlet látszik. Például a felső képen az alumínium sodrony? Az a két fekete szál az mi? a szigetelés lóg bele a kötőelembe, vagy túlterhelt alumínium?
Földelő szondák kötéseinél melegedést mutat ki hőkamera, egyiknél plusz négy, másiknál plusz hét foknál melegebb a környezeti hőmérséklethez viszonyítva.
Ez jelenthet problémát? Egyáltalán normális, hogy annyi áram folyik itt, hogy bármi melegedés legyen?
A pillanatnyi fogyasztás 3kW körüli volt a méréskor.
"van arra valakinek meggoldása hogy hogyan lehetne visszajelezni vagy távjelezni azt hogy egy tetszőleges vezetésben visszajött a hálózati feszültség?"
A kérdés célját (magát a problémát) fogalmazd meg részletesebben.
Mert a fenti mondatra tökéletes válasz akár egy jó hangos 230 voltos csengő is :)
Esetleg van arra valakinek meggoldása hogy hogyan lehetne visszajelezni vagy távjelezni azt hogy egy tetszőleges vezetésben visszajött a hálózati feszültség?
Nyilván NON CONTACT módon kellene az infot begyüjteni.
Én 6mm²-ig az alsót használom, de hatszögletű pofával. 6 és 10 mm² között szintén az alsót használom, de négyszögletű pofával. Valamint 10-től 35mm²-ig van trapézt nyomó fogóm. Az jó az iker 16mm²-ig is.
Szerintem a hatszögletű a legjobb, mert az fér be a legkisebb furatba. Sokszor számít, mert a hatszögre nyomott még belefér, de a négyszögre nyomott már nem. A trapéz forma meg mégrosszabb, mert az lapos, de széles.
Hobby/Fotel villanyszerelő vagyok. Icipicitől-6mm² alsó, 10-16mm² a felsőt használom. A felső talán vagy 15-20 érvéghez kellett a lakáselosztóban, az alsó szerintem jobb, de vastagra drága, az sokat ment a házban
A múltkor néztem egy videót, ahol azt mutatták, hogy a korábbi "szaki" a sütőnek a világítási áramkörről ágaztatott le. A villanykapcsoló utánról ráadásul.
Én továbbra is tartom magamat ahhoz, hogy ha van külön világítási áramkör, akkor annak nem építek be 10A-nél nagyobb KMSZ-t, mert a kapcsolók nagy része nem tud többet kapcsolni. Ha meg valaki úgy dönt, hogy maga szerel és hasonlót csinál, akkor legalább nem ég el a kapcsoló se. Ha meg KMSZ-t is cserél magának nagyobbra, akkor ott már teljesen mindegy, hogy korábban mit és hogyan szerelt az ember.
"...van led driver, stb" " Külön nem tudod védeni."
Miért kell nekem egy elosztóból védenem a drivert, "kütyüket", a benne lévő általában üvegcsöves biztosíték majd teszi a dolgát. Ha nincs benne olyan majd a használati utasítás jelzi hogy a készülék védelmét külön kell megoldani. Én azt biztosan a készülék mellett helyezném el ha az álmenyezet felett rejtve akkor ott.
"A készülék védelmét közvetlenül a készülék előtti akár másik kismegszakítóval szokták megoldani..."
Én is így vélem,a készülék védelem ha szükséges az legyen a készülékben. Senki sem cserélgeti a kismegszakítót ha a konnektorba más fogyasztót csatlakoztat, vagy az izzót kicseréli LED-re.
Sok szerelés van úgy kialakítva hogy a konnektorból a fázis szál leágazik a felette lévő világítás kapcsolóhoz.
Természetesen ha van külön világítási áramkör akár 1A-es kisautomatát is rakhatunk de a vezeték keresztmetszete akkor sem lehet kisebb mint 1,5mm2, bármennyire is szeretnék sokan (ki tudja mért?) vékonyabbal húzni.
Gondolom azért nagy vonalakban ugyan az jön ki eredménynek. Valószínűsítem, mivel a 2018-as szabvánnyal vagy annak magyarázatával nem rendelkezem, hogy a számítás nagyjából ugyan az maradt. Csak talán logikusabb lett, hogy a régebbi számok reciprokjait használjuk. Mert a nagyobb szám növeli az I'z-t, míg a kisebb csökkenti azt. Míg a régiben pont fordítva volt.
Mondhatjuk azt, hogy a jelenlegi szabványokban csak a fele van meg a szükséges előírásoknak, a táphálózat védelme, a rácsatlakoztatott készülékek védelmére vonatkozó előírásokat meg ezután dolgozzák ki. Ilyen esetben a visszavont szabványhoz lehet fordulni. A zárlatvédelmet azt ellátja a vezeték zárlatvédelme, a túlterhelésvédelem a kérdéses. A visszavont MSZ 1600-ban egy csomó felmentés volt, például túlterhelésvédelem csak akkor kellett, ha valóban fennállt a veszély arra, hogy a készülék túlterhelhető. Aztán a világítási áramkörre kötött sok lámpához nem kellett lámpánként védelem, satöbbi (ma is mindenki így szerel, hogy a pincében a hajólámpáknál nincs egyedi védelem, az eszterga motorjánál meg van). De a szabvány az másodlagos a szakmai követelményekhez képest. Az első a szakma, és annak egyes elvárásai szabványban is szabályozva vannak. Így aztán különféleképpen gondolhatják a szakemberek, és ha baj lesz, akkor legfeljebb a bíróságon megtudja, hogy ő éppen rosszul gondolta. Az, hogy minden le legyen írva szabványokban, az ma már hibás elvárás. A szocializmus szabványai szóltak erről, ott volt az elején, hogy ennek az intézkedésein túl más intézkedés nem szükséges. Ma a szabványban csak az van leírva, ami le van írva. :)
Nincs dilemma, a kis fogyasztónak onnantól ,hogy gagyi vékony a "bele", saját magát kell védenie. Ha a bemeneti sorkapcson van zárlat, a led inverternek nincs dolga, azt a sorkapocs és a vezeték kibírja, az automata meg leold.
Rögtön utána minimum a panelt el kell annyira vékonyítani, hogy mindenféle tűzkiváltás vagy nagy dráma nélkül elfüstöltjön.
Ez egyébkétn a gagyi szemét szintje, a jobb készülékben amúgyis van a bemeneten zavarszűrés, csatolásmentesítés, stb, halom alkatrész, oda szoktak olyan soros, pár ohmos ellenállást betenni, ami egyben biztosíték is, ún "fusible resistor".
Amiből újabban a trágya hálózatnál is több lakástűz van, az a kínai mobiltöltő, ami újabban már tapasztalatom szerint jobb, de még tele van a lakoság azzal a trágyával, amiben semmiféle védelem nincs, kihagyták, mert még 0.05 cenetet lehet megspórolni.
Egy nagyobb fogyasztót lerendez az automata, de egy kicsit nem tud, mert ha nem zárlatra megy , akkor nem éri el a kioldási küszöböt, vagy ha eléri már rég kampec neki.
Lakossági szinten ez csak részlegesen igaz, sok kis szarban van valami biztosíték, vagy annak szánt valami, de az főleg azért, mert a teljes belső zárlatot saját áramára méretezett vezetői nem bírják el, vagyis kigyulladna.
Nagyáramú háztartási készülékben, és néhány érdekes kivételben semmiféle védelem nincsen.
Mosógépben a fűtőszál előtt ritkán van valami védelem, leveri az automatát szépen, bojlerek ugyanez, de érdekes kivétel a hűtőgépek is, ki nem gyullad, de úgy összeég a kompi tekercselése, hogy talán csak indiában javítják meg őket, de ma már ott sem biztos.
Ha mondjuk van egy világítási körön 300w fogyasztás, amiben van led, van led driver, stb és 1,5 essel van húzva. Akkor 16A el biztosítod? Külön nem tudod védeni.
Én úgy tudom, hogy a kismegszakítóval a sima elosztóban a vezetéket védjük. A készülék védelmét közvetlenül a készülék előtti akár másik kismegszakítóval szokták megoldani...
A házban meglévő vezetékek biztosítása az alap téma ahonnét indultunk. hogy A feltételezett 1 mm2 rézre hány Amperes kismegszakító kerülhet... (azóta az is kiderült, hogy alighanem a NULLA az 1,5mm2 réz és a FÁZIS 2,5mm réz valójában)
Akkor, hogy a lókukiba jön ide az ipari megoldás és az EGY készülék téma okoskatörp ?
Talán hasznos dolog lenne sokaknak a gondolkodás írás előtt. Hamár annyira okosnak akarnak látszani szakiként.
Ezt a mondatot nem kellett volna, mert az írót minősíti.
De! Vesézzük ki.
Abban a példában fix telepítésű készülékről beszéltem. Ha az történik amit írtál, akkor egy külön áramkörrel biztosítom. Nem teszek 1 áramkörre két különböző fogyasztót. Ez az ipar.
Lakosságnál más a tészta.
A fix készülékeket, sütő, boyler, világítás, meg tudod oldani méretezett megszakítóval.
A dugaljnál ezt nem tudod megtenni, mert ma egy éjjeli lámpa van odadugva, holnap egy porszívó.
Ilyenkor csakis a vezeték keresztmetszetre biztosítasz.
A könyv ami tartalmazza a szabvány magyarázatot és a táblázatokat 2007-es. Nem feltétlenül a legaktuálisabb, de erős közelítésnek jó.
Itt is 30°C az alap hőmérséklet, de úgy gondoltam, hogy lakóépületben nem túl kényelmes az a hőmérséklet. Ezért számoltam a 25°C-al. A következő lépcső a 20°C lett volna. Azt már nagyon kevésnek éreztem.
De persze minden függ a szerelés módjától. Sokan szerelnek előszeretettel padláson, ahol szerintem simán van 50°C is nyáron. Ott nem túl sok mozgástér van a 70°C-ig, amit általában engedélyeznek a vezeték gyártók.
Egy helyen láttam ilyen fejreállított számítási módszert, ugyan ugyanabban a szabványban, de a harmonikusoknál. De ugyanarra az eredményre kell jutni akkor is, ha a szokásos módon a megengedhető áramot csökkentjük a szorzótényezőkkel (tehát szorozzuk).
A baj viszont az, hogy
- egy áramkörnél nincs 0,9-es szorzótényező a táblázatban
- nincs szorzótényező arra az esetre, ha 2 áramjárta vezető van. Ez, mondhatni az alap, bár van 3 áramjárta vezetőre is érték. Ezek a táblázatod fejlécében a 2 és a 3 számok, melyek az anyag előtt vannak (2PVC és 3PVC). Van ugyan 0,8-as szorzótényező, ha két áramkör van egymáson. De ha hat, akkor meg 0,55 a szorzótényező, ésígytovább.
- a 25 C fokra az 1,06, az valóban van a szabványban, csak ezen új szabvány szerint a 30 C fokra számolt terhelhetőség az alap, tehát a 25 fok az manapság inkább dohos borospincére megfelelő méretezési alap, de felőlem lehet 25 fok C is, ezen nem veszünk össze.
Szóval a másfeles vezeték téglafalban, vagy vakolat alatt, az a B1 csoport, arra meg a megengedhető terhelés 17 A a táblázatod szerint, ezt a helyzetnek megfelelő, egynél kisebb/nagyobb szorzótényezőkkel megszorozva kapunk egy értéket, mely értékkel vagy egyezik, vagy kisebb a túláramvédelem névleges értéke - és kész.
A most érvényes szabványból vettem a 17,5 A-t, de a fél amper sem érdemes vitára.
Logikusan és ésszerűen. Magát a .... KÉSZÜLÉKET!!! kell biztosítani a kívánt kis áramra. és Nem az áramköri vezetéket lekorlátozni az elosztóban. (bár lehet és szokás is)
-----
Mert, Ha aztán mégis kerül egy/több másik készülék IS az áramkörre és kell mondjuk még 7 Amper. Akkor mi lesz?! az elosztóba rakott 2 Amperessel.
Nyilván csere egy 10 Amperesre pl. Hiszen a vezeték RÖHÖGVE elbírja!!! és Mehet rá az új cucc is :-)
Nade a korábbi kis Amperes cucc ügyével mi lesz ?! Mostmár leéghet?
****
Talán hasznos dolog lenne sokaknak a gondolkodás írás előtt. Hamár annyira okosnak akarnak látszani szakiként.
Gondolom ezt a táblázatot ismeritek sokan. Amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy a táblázatban szereplő áramok úgynevezett fiktív áramok. A fiktív áramot úgy kapjuk, hogy a megengedhető áramot osztjuk egy K korrekciós tényezővel. A K korrekciós tényező függ a következő három dologtól, amennyiben nem földben létesítjük az áramköröket: a vezeték elhelyezési módjától, az egymást mellett lévő áramkörök számától, illetve a környezeti hőmérséklettől. Ezeket a korrekciós tényezőket megtaláljuk táblázat formában.
K1 értéke, ha a vezeték több erű és közvetlenül a falba ágyazzuk: 0,9
K2 értéke, ha a vezeték a falba van ágyazva és két áramjárta vezető van (1 fázisú a hálózat): 0,8 K3 értéke, ha a környezeti hőmérséklet 25 fok és PVC a vezeték szigetelése: 1,06 K=K1*K2*K3=0,7632 Biztosítsuk 10A-ra.
Akkor I'z=I/K=10A/0,768=13,1A
A belinkelt táblázatban megnézzük a 6. oszlopot, hogy hol van az az érték, ami nagyobb, mint 13,1A. Így látjuk, hogy a 1,5mm2-es vezeték nekünk megfelelő lesz. Ha I=16A, akkor I'z=21A adódik. Ott viszont 17A-t látunk a 6. oszlopban a 1,5mm2-es vezeték sorában, ami kevés. De a 2,5mm2-es vezeték sorában a 23A már meghaladja az általunk kalkulált fiktív áramot. Így a 2,5mm2-es vezeték megfelelő lesz számunkra.
Konkrétan ez igaz. Szerencsétlen volt a megfogalmazás.
Szerintem ez úgy szólna jól, hogy amennyiben a feszültségesés mértéke túlhaladná a megengedett értéket, akkor vagy a terhelést kell csökkenteni, vagy a vezeték átmérőt növelni (állandó hossznál)
Bocs, ezt az ajánlást szerintem gondold át. A másfelesre jelenleg a megengedett áramerősség 17,5 A - szokásos falba rakott csőben egyeres vezetékek egyfázisú áramkörökben esetén. A kisebb értékek azok tévedésen, hozzá nem értésen, butaságon alapulnak, akárki is írta le azokat először. Miért?
- 13,5 A az 3 terhelt vezetékre vonatkozik, de egy egyfázisú áramkörben kettő terhelt vezeték van
- 14,5 A az 2 terhelt vezetékre vonatkozik, de az A1 csoportban, az meg megadott hőtechnikai paraméterekkel rendelkező hőszigetelt falban való elhelyezésre érvényes - nyilván van olyan is, akkor azt kell figyelembe venni, de a képeken inkább egyszerű falazóanyagon egyszerű vakolat látszik, az meg a B1 csoport - 17,5 A.
Így igaz. Mindig a legkisebb keresztmetszet a mérvadó 16mm² alatt. Jelenleg az ajánlás 10A 1,5mm²-es vezeték esetén. Nagyon maximum 13A. Ezt módosíthatja az adott kör hossza, természetesen lefelé.
Sziasztok! Közben megmértem egy digitális tolómérővel 3 db vezetékdarab átmérőjét, amik egy konnektorcsere alkalmával lettek kivágva (én becsültem a falban lévő vezetékeket aházban 1 mm2 keresztmetszetűre), a fekete (fázis) és a zöld/sárga vezeték átmérője 1,8 mm (2,5 mm2) a zöld színűé (nulla)pedig 1,4 mm (1,5 mm2). A házban ilyen vezetékek találhatóak (csak a nuklla vezető színe változik (kék. zöld, ami minden esetben kisebb keresztmetszetű, mint a fázis vezetéke. Ebben az esetben a lakáselosztó cseréjénél mindig a kisebb keresztmetszetű vezetéket kell majd figyelmbe venni a kmsz-hez tartozó áramerősségnél?
Fi relénél mekkora terhelhetőségűt kell vennem, 3 fázis esetén? 3x25A van a házban, 3 fázisú fi relé fér csak el. Nem egészen világos, hogy a 40A-es 3 fázisú fi relénél azt a 40A-t összesen, vagy fázisonként kell érteni?
A házunk mellett épült egy pince is 1984-ben. 2 helyiségből áll lambéra borítással, falon kívüli kötődobozokkal, aljazatokkal és kapcsolókkal (Al vagy réz vezeték-e, nem tudom), illetve egy a 80-as évek elején épült garázs, ahol szintén falon kívüli kötődobozok és szerelvények találhatók (fekete színű külső földelt vezeték). Mindkét helyiség áramellátása földkábellel van biztosítva. Ezek mekkora hatással vannak a lakáselosztó cseréjére? Esetleges vezeték hibákra gondolok.
Szia! Ha megjön a tolómérő, akkor áramtalanítás után rámérek majd a kötődobozok nagy részében a vezeték vastagságokra. Mindenképpen kérek majd árajánlatot több villanyszerelőtől is a munkákra.Bár annyira teli vannak már megbízásokkal, hogy erre az évre már nehéz lesz megbízható mesterembert találni.
Szia! Már folyamatban van egy tolómérő beszerzése, mivel nem volt a közelben megfelelő szomszéd -:) A házban végignéztem több kötődobozt is, nagyon sokban a képen belinkelt zöld szìnű vezeték található, a többi fekete szìnűvezeték, ami valamivel vastagabb, illetve vele megegyező vastagságú zöld/sárga vezetékek.
"Teszek fel képet az általam 1 mm2-esnek gondolt rézvezetékekről (nem találtam otthon tolómérőt, ezért csak tippeltem:"
Szemmel saccolva szinte lehetetlen megbízhatóan "megmérni" tized milliméteres vezeték-átmérő eltéréseket. Fényképen meg pláne :) Kérj kölcsön egy tolómérőt a szomszédodtól.
Egy régi lakásban lehet, hogy régebben már többször is volt villanyszerelés, különböző keresztmetszetű vezetékekkel (ami akkor éppen kéznél volt). Tehát nagyon súlyos szakmai hibát követ el az, aki az elosztóból elmenő vezeték keresztmetszete alapján teszi be az új kismegszakítót. Lehet, hogy az a vezeték pár méter múlva egy sokkal vékonyabb vezetékben folytatódik, így az új kismegszakító akár tüzet is okozhat. Ezért alapos nyomozás nélkül valószínűleg nagyon kevés villanyszerelő vállal ilyen "saccolásos" kismegszakító cserét.
Főleg az ősrégi bs 15l kismegszakítók miatt aggódom. Tegnap a bosch villanysütő és egy tefal vasaló (2800 W) együttes hSználatakor kapcsolt csak le, ami szerintem azért eléggé durva.
Sziasztok! Mindenkinek nagyon szépen köszönöm az eddigi, nagyon alapos, mindenre kiterjedő segítséget! Ilyen karbantartásra lehet találni a mai világban villanyszerelőket, vagy ilyen kis munkákat nem szívesen vállalnak már el (Fi relé csere helyben)? Bár valószínű, hogy komplett lakáselosztó csere lesz majd a vége.
Némi karbantartás, FI relék cseréje és a kilogó vezetékek eltüntetése is elég lehet.
----
HA hozzányúlás lesz akármilyen indokkal is, akkor szerintem.
A két baloldali tábla helyett raknék egy 2x12 vagy inkább 2x16 modulos dobozt. Mehet bele ... - a FI relék - a kismegszakítók - a külön konnektorok cuccai a 3fázis táblájáról - a 3fázis közöskaros kismegszakítója - javasolt egy 3fázisú FI relé az ipari konnektornak is (ha használatban van az ipari konnektor, ha nincs, akkor meg minek van?!, el is bontható)
Nomeg áthondolbám, hogy kell-e valami plusz kehetőség az eddigiehez képest? Ha igen, akkor arra is gondolnék a dobozméretnél..,
-----
A villanybojler egy másik músor. Azt alighanem átnézés+rendberakás és hagynám ahogy van >> tartaléknak. Hátha kell egyszer.
Sziasztok! Arra van lehetőség, hogy a meglévő 4 db guman táblán (természetesen egy alapos átnézés után) helyben cseréljék ki a 2 db ndk-s fi relét és abs no. 15l és bs No. 22l kismdgszakítókat? Régi villanyóra szekrényekben láttam ilyen megoldásokat (guman táblára szerelt vdzetősínen kismegszakító).
A Wago által közreadott dokumentumok szerint a 2273-as és 773-as sorozatú vezeték összekötők, 224-es sorozatú csillárkapcsok, 222-es sorozatú univerzális vezeték összekötő, Classic sínre szerelhető sorkapcsok típusok használhatóak alu-réz összekötésére és ezek is csak akkor ha használtál alu pasztát hozzá.
Az átlátszó narancssárga karos (bontható) 221-es sorozatú Wago még pasztával se használható.
Egy lakásban "sercegett" a kötöző doboz, késöbb a villany is elkezdett pislogni.
NA megnéztem, szétszedtem. Az "okos" villanyszerelő 5 vezetéket tekert össze, valamikor 30-40 éve, amibőll 4 alu, 1 pedig réz volt. Ilyet már akkor sem illett csinálni. Ahhoz képest egész jól bírta, a többi kötés is ilyen volt, összecsavarva, kupolfixszel biztosítva. Azokon nem volt égésnyom.
Most én összekötöttem VAGO-val. Kérdés, hogy ezt így lehet szabad? ( réz-alu) Más lehetőségem nem nagyon van, vezetéket nem fogok cserélni. (Korábban itt az olvastam, hogy ezek a csatlakozók jobbak a csokinál is)
Az én 100 mA-es NDK FI-relém az utoljára 140 mA körül kapcsolt le. Az is a 80-as évek elején vásárolódott.
Szerintem ha 1-es lenne, akkor is jó lenne 10 A-nek, mivel a B1 oszlopban az alumínium vezetéknél a mértani sor ezt adná ki 1 mm2-re. Ugyanakkor az 1 mm2-es alumínium az már a 60-as években is ki volt húzva a terhelhetőségi szabványban. De nem tudom, alumínium-e a vezeték a tisztelt kérdezőnél. Rézvezetőnél sincs a mostani szabványban 1 mm2-re érték, de ha lenne, akkor az is lenne nyugodtan 10 A.
Nekem ez vastagabbnak tűnik, mint 1 mm2. Miből gondolod, hogy 1-es?
Az elosztótáblák valóban igen ósdiak, a nulla- és a védővezető kötései jó esetben a táblák mögött vannak, rosszabbik esetben valahol máshol (bár régen ez szokás volt), az én véleményem az, hogy vagy így hagyod, vagy teljesen átépíted - a FI-relék cseréjétől függetlenül, azt meg lehet csinálni, ha a vezetékek elég hosszúak, satöbbi.
A kérdezőnek jelenleg van 5 db áramköre. Ha mind az 5 tényleg 1mm2-es vezetékkel van szerelve, akkor maximum 6A-ra biztosítható, de neki van 3*20A-je. Tehát 30A-t kidob az ablakon.
Ki lehet cserélni az ÁVK-t olyanra is, ami tényleg is ér valamit életvédelmi szempontból. De előfordulhat, hogy utána jön a hibakeresés. Amúgy ha az ember kicserélni az elosztóban lévő eszközöket, akkor azoknak már meg kell felelniük a ma érvényes szabványoknak. Mivel itt az elosztót 100%-ban cseréled. Érdemes volna nézni szigetelési ellenállásokat is, azzal is ki lehetne szűrni jó pár hibát.
Nem emlékszem a márkára, hogy apósomnál milyen ÁVK van fenn. Az biztos, hogy a 80-as években került fel és a szolgáltató plombálta is. Az biztos, hogy lassan 40 éves. Pár éve kellett csinálni egy büfé kocsinak érintésvédelmi vizsgálatot, akkor lett mérve az az ÁVK is. Tűréshatáron belül van minden értéke és 30mA-es is. A főépületen pár éve átalakítottam a lakáselosztót, akkor minden kör kapott saját ÁVK-t. Túl sok kör nem volt, mert a 3 fázisnak volt 1-1 köre, illetve a villanybojlernek volt külön köre. Ami azóta került kialakításra kör (pl. klíma), ott már 3f ÁVK lett használva. Ott annyira nem baj, ha több minden lemegy esetleg egyszerre, mert egyik se okoz különösebb problémát. De a főépületben minden vezeték legalább 2,5mm2-es.
Az a doboz azért gáz, mert a kábel elöl jön ki, így a doboz fedele vagy nincs rajta, vagy nem zár.
A gázcső mellett van, fokozottan veszélyes, de 10 centin kívül van, ha jól látom, tehát szabályos.
A kábelt be kell vésni a falba egy csőpipával és úgy kiállni. A tetőnek megfelelően kell zárni.
Ez azért fontos, mert egy zárlati ív kicsaphat a dobozból, ezt a tető megakadályozza és ha van egy kis gázszivárgás, berobban. Nem akarlak beszaratni, de azt meg kell csinálni, a Te érdeked.
A keresztmetszetet képről nem tudom megállapítani.
Szia! A bojler már a gáz bevezetése óta használaton kívül van (1997), csak még nem lett leszerelve. Valószìnű, hogy az egész lakáselosztó ki lesz cserélve a tavasszal. A kötések wagosra cseréĺését elvállalják villanyszerelők, vagy annyira nem éri meg nekik? A kazán mellett található elosztó miért veszélyes? A rézvezetékek ránézésre milyen vastagok lehetnek? Elnézést a rengeteg kérdésért, de egy kicsit beparáztam.
A kiselosztói hely, az karbantartás után jó lehet.
A többit viszont haladéktalanul csináltatni kell!!!
Nem azért mert nem szabványos, hanem veszélyes!!
Ha az elosztót alakítod teljesen, azt a mai szabványoknak megfelelően, zárt kiselosztó, uj szerelvények és megfelelő kötőelemek, stb. Nagy költség. Javítással (ha lehet) mérsékelhető.
Az hogy a tűzhely meg miegyéb bírja e, azt a szakember helyi adottságok alapján eldöntheti.
Sziasztok! Elolvasva a nagyon alapos hozzászólásaitokat, akkor ha ki akarom csrélni a teljes lakáselosztót, akkor az nem a járható út? (már nem a létrehozása idején élő előírások vonatkoznak rá?)
A képek alapján nagyon gáz a helyzet szerintetek? Mennyire merjek nyogodtan aludni? 3 nagyfogyasztó van a házban: mosogatógép, bosch elektromos sütő, lg mosógép. Ezek eddig gond nélkül múködtek. A ház felső szintjein mindenhol rézvezetékek vannak a védőcsövekben.
A sor végi dugalj /lámpatest cseréje nem átalakitás .
De a sor elejei kismegszakitó cseréje , nem befolyásolja a sor végéig mindent?
Ezért gondolnám mindenen végig menni.-- S nem a vezeték anyagával van a gond.A szigetelése meg talán még mindig jobb, mint a mai kinai csoda 300-500V-s .
Így képek alapján, egy karbantartással szerintem éveket kibír, a fi reléket cserélni, lehet belefér a régi dobozba, de az összkép nem rossz. Gondold azért át.
A kismegsz, is egy 6modulos dobozba a helyén lehet szerelni, ha szükség van rá.
Mennyire változott az álláspontom? Egy kéo sokat segít.
Nem kell, de ésszerű, pont amit írtál, hogy a szerelvények felszerelési kompatibilitása nem egyezik, plusz egységbe lehet foglalni a sok különálló táblát.
Hát, a felújítás az cikis fogalom itt, mert egy pár készülék cseréje, az tán még nem az. De ha felújítás, akkor az egészet kéne felújítani, miután a mértékadó szakemberek véleménye szerint az a határ, mikor egy részt lehet felújítani magában, az valahol 10 % körül van, hogy miben 10 %, az szabadon értelmezendő, de több elosztótábla cseréje az biztosan több.
Igen, az elképzelhető, hogy a tizedakkora hibaáramra stafírozott FI-relék néha leugranak, ha 40 éve a kertben kandeláberek működnek, megsértett kábelekkel, beázó dobozokkal, hangya- és párajárta szerelvényekkel, stb. Az talán kicsit túlzás, amit egy IKV-s szakember említett valaha, hogy: ha lehúzzák a WC-t, akkor is lekapcsol az ÁVK.
Szia! Köszi a segítséget neked is. Valószínű, hogy várok vele tavaszig. A védőcsövekben tömör rézvezetékek futnak, változó keresztmetszetűek, a mosógép felé menők vastagabbak.
Szia! Nagyon szépen köszi a segítséget, akkor valószínűleg teljes lakáselosztó csere lesz a jó megoldás. A jelenlegi lakáselosztó így néz ki (sajnos képeket nem tudok beilleszetni az indafotóról):
A villanyóraszekrény tartalma: a szekrényben 2 digitális méröóra (nappali+éjszakai áramra) és egy ABB nagyfrekvenciás vevő található. Éjszaki áramot már évek óta nem használunk, mert a bojlerek ki vannak kapcsolna. Az éjszaki mérő alatt 3 db Bakony művek BS No. 22L kismegszakító található, a nappali mérő alatt pedig 3 db SEZ 20 A kismegszakító. A villanyóraszekrény túlsó falán található a lakáselosztó, 4 különálló bakelittáblán:
1. tábla: keletnémet gyártmányú áramvédő kapcsoló
2. tábla: éjszakai áramhoz: 3 db Bakony művek WD 20 A kismegszakító, alatta 2 db Ganz KK kapcsoló (gondolom a használaton kívüli bojlerekhez)
3. tábla: 5 db Bakony művek BS No. 15L kismegszakító (világítás áramköreihez)
Egyszerűen nem biztos, hogy fog menni, mert a maiak kisebbek, keskenyebbek, nem olyan magasak. Sínre pattintatóak, ez a régi meg alighanem valami csavaros felerősítésű, és lehet, hogy a vezetékek rövidek.
A nagyobb keszekuszaság nélkül meg olyant kéne berakni, amelyiknek a nullája ugyanazon az oldalon van, mint a régié.
Probléma lehet még, hogy A típusú kéne, ami legalább egy ötössel drágább, mint a réginek megfelelő AC típus.
És persze 30 mA-es kéne (ami az NDK gyártmányon a 0,03 szám lett volna).
Szia! 0,3 az utolsó szám. 2 darab ilyen áramvédő kapcsoló van a rendszerben, az egyik a világítási áramkörök számára. Arra is van lehetőség, hogy csak ezek legyenek kicserélve egyenlőre, vagy érdemesebb egyben kicserélni az egész lakáselosztót? Régi bakelittáblán már nem végeznek cseréket? Milyen típusú fi relét érdemes beszereltetni? Nagyon szépen köszi az eddigi válaszaid, mindig tanul valamig az ember.
Sziasztok! A Bakony Művek által gyártott BS No. 15L kismegszakítók a milyen karekterisztikájúak és hány amperesek voltak annak idején, és a mára milyen modern kismegszakítóknak felelnek meg a ma érvényes szabványok szerint (milyenekre cserélik majd le őket).
Szia! Neked is nagyon szépen köszi a seghítséget. Kioldóáramot azért nem írtam, mert laikusként nem tudom, hol lehet megnézni. A villanyszerelés a nyolcvanas évek elején történt.
Szia! Mivel nem tudok képeket feltenni, próbálom összegezni a villanyóraszekrény tartalmát: a szekrényben 2 digitális méröóra (nappali+éjszakai áramra) és egy ABB nagyfrekvenciás vevő található. Éjszaki áramot már évek óta nem használunk, mert a bojlerek ki vannak kapcsolna. Az éjszaki mérő alatt 3 db Bakony művek BS No. 22L kismegszakító található, a nappali mérő alatt pedig 3 db SEZ 20 A kismegszakító. A villanyóraszekrény túlsó falán található a lakáselosztó, 4 különálló bakelittáblán:
1. tábla: keletnémet gyártmányú áramvédő kapcsoló
2. tábla: éjszakai áramhoz: 3 db Bakony művek WD 20 A kismegszakító, alatta 2 db Ganz KK kapcsoló (gondolom a használaton kívüli bojlerekhez)
3. tábla: 5 db Bakony művek BS No. 15L kismegszakító (világítás áramköreihez)
1. Az NDK ÁVK-k azok nyilván legkevesebb 35 évesek. Az akkori mechanikájukat (meg más régebbi gyártmány mechanikáját) a kor szakemberei nem tartották különösebben megbízhatónak. Például a szabványossági felülvizsgálat előtt háromszor kellett próbagombbal működtetni, és csak utána mérni. Valamint volt az elvileg kötelező havonkénti próba is, amelyre ezelőtt 20 évvel már az volt az egyöntetű vélemény, hogy a modernebb gyártmányoknál nem szükséges ilyen sűrűn.
2. Nem tudni, mert mivel a kioldóáram lett volna a leglényegesebb adat, ezért természetesen nem írta le 38007 (ez lehet egy Murphy-törvény), de az NDK ÁVK-k esetében elég jó sacc lehet az, hogy 100 vagy 300 mA-es kioldóáramú volt. Létezett ugyan 30 mA-es, de az idehaza ritka volt, mint a fehér holló. 300 mA-est inkább az iparban használtak, nehéz körülmények között. Ha meg nem 30 mA-esek ezek, akkor azt a mai elképzelést, hogy közvetlen fázisérintés esetén az életveszélytől megvéd, nem tudják teljesíteni.
Hát ezen két indok miatt lenne jó az ÁVK-kat cserélni.
Szia! Köszi szépen a megnyugtató választ. Próbálok feltölteni képeket az indafotóról, csak még nem jöttem rá, hogyan kell beilleszteni a hozzászólásba (a túl nagy méretek miatt ajánlotta az indafotót.
Mivel a MEGLÉVŐ cuccnak a LÉTESÍTÉSEKOR érvényes szabványnak kell megfelelnie és nem a mostaninak.
HA egyébként nem kerül felújításra csak javítás/karbantartás érinti. Éppen ezért nem ésszerű a nagy hozzányúlás egy régi vezeték rendszerhez. Csak ha muszáj vagy a döntés a felújítás, átépítés.
--- A 6 Amper az 1380 Watt névlegesen. Sok mindenre bőven elég az...
Hát akkor van egy rossz hírem. Szükséged lesz vezeték cserére is. 1,5mm²-nél kisebb keresztmetszetű vezetéket nem lehet beépíteni.
Olyan ember nem fogja megcsinálni az elosztó cserét és a kötések átnézését, javítását, aki adja is hozzá a nevét, ha tényleg 1mm²-es vezetékeid vannak.
Az Elmű üzletszabályzata szerint jelenleg 1,5mm²-re 10A-es védelmet ír elő, miközben a vezeték maximálisan 13A-el terhelhető.
Ha lehetne használni 1mm²-es vezetéket (amit mint említettem tilos), akkor maximálisan 6A-al lehetne azt terhelni. Ami csak csökkenne, ha hosszúak a körök. Gyakorlatilag 6A terhelés marha kevés. Főleg, ha több konnektor van egy körön. Mikró, mosógép, kávéfőző, sütő, porszívó önmagában képes lehet 6A-t felvenni.
Az, hogy már elég idős a kiépített rendszer. Bár a védőcsövekben tömör rézvezetékek vannak (főleg 1 mm2 vastagok), de a kötések nagy része még szigetelőszalaggal betekert, elég kevés a sorkapoccsal megoldott.
Hát, részemről passz, vannak itt többen, akik gyakorolják a szakmát, majd ők megmondják, én nem vagyok villanyszerelő :)
(egyébként az anyagköltséget megnézheted a neten, ha nem kell vezetéket cserélni, akkor anyag * 2-3 és megvan a költség. Ha vezetéket kell cserélni, akkor pedig határ a csillagos ég, attól függ, hogy milyen a terep)
Szia! Köszi szépen a gyors választ, így már tisztában vagyok a fogalmakkal. Lakáselosztó cserében gondolkodom, a régin még keletnémet gyártású áramvédő kapcsolók (2 db), bakony művek áétal gyártott kismegszakítók (no. 15L 5db (világítás), 3 db no. 22l (éjszaki áramhoz, bár már régóta nem használunk bojlereket). A 400 V-hoz egy külön elosztótábla tartozik (1 db ipari csatlakozó, 2 db földelt dugalj, 4 db olvadóbiztosíték). Ennek a cseréje mennyibe kerülne szerinted? Én 200000 Ft-ra tippelnék (vidék, Balaton mellett).
Sziasztok! Egy nagyon laikus kérdésem lenne. Be van vezetve hozzánk a 3 fázis és az ipari áram (400 V) is. A mérőóra alatt 3 db 20 A SEZ 20 A kismegszakító található. Ez azt jelenti, hogy fázisonként 20 A -rel rendelkezem, összesen pedig 3*20, tehát 60 A-rel? Vagy teljedsen rosszul gondolom?
Kellemesen meglepődtem, ebben a fórumban nem szokás, hogy valaki bizonyítékot próbál tenni az állítása mellé.
A hozzászólásodhoz mellékelt link sajnos kb 20 hozzászólás legalább kétszáz mondatát tartalmazza, így sajnos nem derülhet ki, hogy ezekből mit tartasz hülyeségnek.
"A 18650 cellákból 3000--max 3500 mAh órások vannak , a súlyuk 40-47gram!"
Én NCR18650B tip. lítiumos aksikat használok, a gyártó (Panasonic) 3400 mAh-sként árusítja. Kb az 100. kisütés-töltés ciklus környékén vannak (a DoD értéket igyekszem 80% alatt tartani) nemrég mértem az egyiket szúrópóba szerűen, a valóságban 3250 mAh-t tudott. (újkorában mindegyik bőven tudta a 3400-at)
ahogy így utánanéztem a fotós topikokban, 9 éve vettem az ebayen 10 dollárért 3 db LP-E6-ot. Persze, némi szállítási költség volt. Egyet tartottam meg, végülis 5 évig állt a szekrényben, utána vettem használatba. A jobb másolatok (Patona, hamisított Canon) teljesítményének 80 %-át ma is tudja. A nálam levő 4 db különféle másolat mindegyike 78-80 g tömegű.
Ezer éve ilyen, eleve a felirat miatt, de ha megfogod kezedben a cellát akkor érezhetően könnyebbek. Én mindeninek mondom, hogy Aliról meg innenonnan ne vegyen akkut, néha röhögnek rajta meg tiltakoznak, aztán majd saját bőrükön megtanulják. Volt amikor direkt azért rendeltem 9900as cellát, hogy kiderítsem mennyire kamu és abból is kb. 300 alatti mennyiséget lehetett kiszedni. Vicc az egész.
Egy haver keresett olcsó fejlámpát éjszakai horgászathoz (fénnyel bírja reggelig és ne legyen fárasztó a viselése). Kinéztem neki egy jó egyensúlyozású olcsó fejlámpát az interneten (kb 4000 Ft), adtak hozzá ajándékba két 8800 mAh-s akkumulátort. Átverés gyanús lett nekem a dolog: megmértem az akkumulátorok tényleges kapacitását és az egyik valójában 456 mAh-volt, a másik meg 423 mAh, tehát az aksi a ráírt kapacitás érték 1/20-át se tudta valójában.
Mondtam a havernak, hogy ez a két aksi mehet a szemétbe (használja vésztartaléknak), nézek neki helyettük két valóban 3-4000 mAh-st, azok tényleg fogják bírni reggelig.
OK, csak nem szeretnék azzal időt veszteni, hogy 3 hét múlva kijönnek, és vagy hozzáférhetetlenül itt hagyják, vagy nem cserélnek órát, mert nincs fedlap. és majd újabb 3 hét múlva jönnek megint.
Vagy ezt nekik kell majd amúgy is megoldaniuk, mert ők hoznak olyan órát, amihez kell szervizablak?
Remélem egy-két héten belül lecserélik az órát, és beindulhat a napelemes termelés. Viszont a Hensel szekrényem jelenleg csak egy ablakos, vagyis csak a kismegszakítókhoz lehet hozzáférni alul, a leendő smart órának a gombjához, illetve a P1-es portjához nem.
Az vajon működik az óracserénél, hogy amíg cserélik az órát, addig én a fedlapra felteszek egy Hensel ajtót? és a plusz ajtóval megy vissza a fedlap?
A vezérlésről: (ne kössetek bele, az egyszerűség a cél)
A kazánnak 2 féle vezérlése van általában.
1. Amikor a kazán belső körét egy kontaktussal vezérled, ez potenciálfüggetlen, ami azt jelenti hogy hiába megy a termo. feszültséggel, csak egy kontaktot kapcsol. Ez a jellemző.
2. Amikor a termo. feszültségét adod be a kazánnak a vezérléshez.
A gond amikor a 2. verziót adják az 1. hez. Ilyenkor panelcsere a kazánon.
A váltó kontaktus és a fűtés-hűtés:
Az NO záró a fűtéskor kötendő
Az NC bontó a hűtéskor kötendő
Öntanuló: Ez most a leírásban találjuk, mit jelent.
Merthogy van a PID szabályzás, ami öntanuló, de a kapcsolási hiszterézist hivatott csökkenteni, azaz a beállított fokot próbálja tartani, figyelembe véve az épület és a rendszer változóit, tehetetlenségét.
Lehet még okos is, ami meg szintén öntanul, figyeli a szokásaid és ahhoz állítja és akkor a melegvizet meg a mittudoménmit is.
Köszönöm a választ. Annyit még, hogy mikor a kazánt felszerelték, a szerelő azt mondta, hogy a termosztát és a Cirko között azért kellett három vezeték, mert a Cirkót áramtalanítani lehetett a termosztáton lévő kapcsolóval, vagyis teljesen kikapcsolni, a hőmérséklettől, vagyis a termosztát állásától függetlenül. Egy másik szerelő meg azt mondta, hogy azért kellett a három vezeték, mart a termosztátban lévő kis fűtőellenállást kapcsolták a harmadikkal. A lényeg, hogy felszereléskor fel sem merült a szerelőkben, hogy kettőnél több vezetéket kellene a termosztáttól (bármilyen termosztáttól) a kazánhoz vezetni. Nem tudom értelmezni, hogy így buta módban fogom vezérelni a kazánt. Milyen lehetőségektől esem így el? Maga a rendszer olyan, hogy egyszerre fűti az összes kört, a kazán meg ugye vagy be van kapcsolva, vagy ki, tehát azon túl annak nincs szabályzása (?). Bár ennek ellentmond, hogy a használati melegvíznél megy részteljesítménnyel. Fűtésnél lehetne még külön a szivattyút szabályozni, de azt a maga programja szerint a kazán végzi a vízhőmérséklet alapján. Tehát mennyiben buta ez így, és miben tudna okosabb lenni? Mivel tudok kárt okozni a kazánnak, ha elsőre azt feltételezem, hogy a feszültség ráadásával kapcsol, vagy ha azt, hogy az elvételével? Elnézést, hogy még ezzel terhelem, csak próbálok tanulni. És még egyszer köszönöm a támogatást.
Persze a "telefon" az igazából távoli átkapcsolásnak értendő...
Lehet az a kapcsoló jel egy - kézi átkapcsolás - mozgás érzékelő (nincs bent senki ne fűts annyira...) - ablaknyitás érzékelő (ne fűtsd az udvart/utcát annyira) - a klíma üzemel (fűt az is most, ne segíts neki annyira) - napsütés érzékelő (mindjárt jön be a meleg az üvegeken, ne fűts annyira) - vagy akármi más is okosság is... nemcsak a távoli=telefonos) átkapcsolás
Bocsánat, közben kicsit sikerült előre lépnem: tisztázódott, hogy a T1, T2 a telefonos modem bekötésére szolgál. Maradt az a kérdés, hogy L és L1, vagy L és L2 a helyes bekötés. Amit találtam, ott az hangzott el, hogy "L és L1 ha fűtés, L és L2 ha fűtési rendszer". De ezt nem tudom értelmezni, az én fogalmaim szerint a vaskályha az fűtés, a kazán+radiátorok+elosztók ilyen-olyan konfigurációban, az fűtési rendszer. Elnézést a bénázásért.
Nos, a T1 és T2 az alighanem a telefonos távkapcsoláshoz van. (van is egy telefon rajzolva mellé ?!)
----------
Mivel 2 vezetékes "buta=ki/be_kapcsolgatós" módban fogod a kazánt vezérlni az okostermosztáttal is.
Ezért Ugyanúgy elég lesz a 2 vezeték is a kazánnak. és Ugyanúgy kell bekötni is őket, mint a régi termosztátba kellett.
***** A régi alighanem a ~230 Volt ráadásával indította a kazánt, ha fűteni kellett. *****
Azaz - amikor nem kell fűteni >> nincs 230Volt >> alapban nyitott >> NC ... áll a kazán - amikor kell fűteni >> zárt lesz >> lesz 230Volt ... indul a kazán
Ehhez az üzemmódhoz általában 3 bekötési pont van a termosztáton.
Egy közös >> COM Lx 1 akármi felírattal. Erre megy az egyik vezeték a kazánból.
Egy alapban nyitott >> NO L1 2 akármi felírattal vagy nyitott kapcsoló rajzzal jelölve. Erre megy a másik vezeték HA!!! a 230Volt ráadásával indul a kazán/valami. Alighanem ez a te eseted... (NO=Normally Open = alapban nyitott = nem ráz, mert nincs ott rajta a delej és kapcsoláskor jelenik meg)
Egy alapban zárt >> NV L2 3 stb. felírattal vagy nyitott kapcsoló rajzzal jelölve. Erre megy a másik vezeték akkor HA!!! a 230Volt elvételével indul a kazán/valami. (NC=Normally Closed = alapban zárt = ráz, mert ott van a delej rajta és a kapcsoláskor tűnik el)
Azaz egy ÁTkapcsoló a 3 pont... igazából. Amit szükség/igény szerint használhatsz fel. Lásd: kép ----------
Tehát,
- tisztázod, hogy a kazánod mire indul, ha fűtenie kell (talán régi termosztáton is ott a felírat/rajz, hogy melyik kettő is volt használva)
és
- a 3 csatlakozásból a megfelelő kettőbe bekötöd a kazánt
1. HA VAN villámvédelmi rendszer (villámhárító) IS kiépítve. (és ha a védő vezető szabvány nem ír elő még vastagabbat)
Mert akkor a villámvédelmi miminum vastagság felülírja az egyébkán elegendő vékonyabb védővezetőt. (bár lehet olykor akár kivétel is az EPH rendszeren belül a 16 mm2 ráz alól ekkor is)
No de...
2. HA NINCS villámvédelmi rendszer (villámhárító) IS kiépítve. Akkor a villámvédelmi szabvány NEM játszik. Ezért nem is ír elő/felül semmit. Mivel csak a védővezető szabvány van játékban.
--------------
Általában.... ha van villámvédelmi (villámhárító) rendszer IS kiépítve.
Ariston kazánhoz szeretnék bekötni Siemens REV24 termosztátot a régi tekergetős-mechanikus magyar termosztát helyett, ami az Ariston előtti FÉG cirkót szabályozta (és mellesleg azt ki is lehetett kapcsolni a termosztát dobozán lévő billenő kapcsolóval). Három ér ment a Cirkótól a termosztátig, ebből egy felesleges lett, már csak két ér lett bekötve a kazánhoz. A tiszteletteljes kérdésem, hogy ezt a két eret a REV24-en hová kell kötni? Van ugye a termosztát szerelő-lapján baloldalt a T1 és a T2, és jobb oldalon az 1, L1 és az L2. Én az előbbire tippelek, de semmi információt nem találtam, csak ezer helyen magának a termosztátnak a programozását. A termosztát csak a kazánt kapcsolja, nincs klíma és egyebek.
Zsalukő fal esetén hogyan szokták a vezetékeket vinni? Mondjuk egy 25-ös zsalukő fal. Betonozás és a beton megkötése után bevésik a hornyokat és abban csöveznek, vagy lehet ezt valahogy előre csövezni, befúrni a szerelődobozokat a zsalukőbe és úgy betonozni?
Üdvözet! Segítséget szeretnék kérni, egy sövényvágónál cseréltem szénkefét és ezután 1 óra használat után elkopott az egyik, míg a másik nem. Mi lehet az oka ennek a gyors elkopásnak? Egyébként korábban, az eredeti is viszonylag gyorsan elkopott!
Akkor egyszerűen egy 10-s zöld-sárga vezetékkel egyenesen menjek be a föelosztóba. röviden tömören.
Röviden tömören a földelő szondától az elosztóig 16 mm2-es zöld-sárgát vinnék, mert ez az előírt keresztmetszet a mechanikai sérülések veszélye miatt. Ahol védett helyen fut (csőben, dobozban), ott lehetne vékonyabb is, de a keresztmetszet váltás többe kerül, mint amikor egész végig 16-ost vezetsz.
A "földelő"-t a mérőhellyel/földelősínnel összekötő "földelő vezető"-n nem folyik un. villámáram, ha van villámvédelmi rendszer kialakítva.
Hanem CSAK villám RÉSZáram folyik rajta... ha folyik.
Avagy, Nem keverendő össze a "villámvédelmi levezető"-vel a mérőhely/földelősín "földelő vezető"-je. Még akkor sem, ha ugyanahhoz a "földelő"-höz csatlakoznak.
Ha a földelő rendszerhez csak 16 mm2 -nél kisebb keresztmetszetű védővezető csatlakozik. Akkor a földelővezető keresztmetszetét nem kell nagyobbra választani, mint a legnagyobb védővezető keresztmetszet.
32 Amperig a 10 mm2 réz a szokásos megoldás... Mivel a mérőhelyen is 10 mm2 réz van alapban.
![http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=29320231012_080559.jpg][img]http://www.kepfeltoltes.eu/images/2023/10/15/29320231012_080559.jpg[/img][/URL]](http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=29320231012_080559.jpg][img]http://www.kepfeltoltes.eu/images/2023/10/15/29320231012_080559.jpg[/img][/URL]){kind=link}
