Az itteni produkcióid alapján is egy gerinctelen alaknak tartottalak, de ezzel végleg megerősítettél abban, hogy az erkölcsi döntéseid elég ingoványos talajon állnak.
"Minden szoftverbe be lehet építeni másolás-védelmet."
Voltaképpen az MSnek, Igonak és sok másnak sem sikerült teljesen. Viszont ha ennyire vágod, akkor szerintem ötleteket elfogadnának, szép zsebpénzt lehetne keresni az algoritmussal. Amúgy a 80as években kb. eszükbe sem jutott, hogy majd a kifejlesztett cuccot más le fogja másolni és saját név alatt terjeszteni, de itt beszélhetünk akár az internet előtti időkről is, mikor úgy másoltak szoftvert.
Ne lépésálló gégecsőbe rakd (nem ér semmit a földben), hanem mondjuk KPE csőbe! Ne vezetéket húzzál bele, hanem kábelt (nem kell földkábel). Azért egy 30cm-re legalább ássál le, ne az első kapavágással lehessen megtalálni a csövet. Kötés csak föld felett!
"Sima" kábel, nem légkábel, csak a levegőben van. :D"
Akkor lehet, hogy van már azon néhány hajszálrepedés (a szélben meghajló részeken) csak ha abba esetleg beszivárog az esővíz, azt 4 méter magasságban nem veszi észre senki :)
No meg a kettős szigetelés sem viccből lett kitalálva.
Az olcsó vezetékek szigetelése nem speciális műanyagból készül, ezért fagyos időben rideggé, törékenyé válik, mozgásra megrepedhet, a repedésen beszivárog a víz... Ezért is kell arra törekedni, hogy a kábelből minél több a talaj fagymentes zónájában haladjon. A mélység másik oka az, hogy a kábel minél távolabb legyen az ásód hegyétől :)
igazán profik még egy sor kábeltéglát is tesznek a földkábel fölé, hogy időben észrevedd, amikor az új nyírfát ülteted.
"A levegőben, a feszített huzalra erősített kábeleket miért nem kezdi ki a fagy?"
Gondolom ami légvezetéknek gyártanak, annak a köpenyébe valószínűleg kevernek egy csipetnyi szilikont, így hidegben is elviseli azt a kis lengedezést.
A másolásvédelem kialakítása és későbbi üzemeltetése éveken át sok pénzbe/energiába kerül, ezért a legtöbb szoftvercég nem foglakozik ezzel és abban reménykedik, hogy a szoftver piacra dobása után már csak a pénzt kell számolni, további erőfeszítést már nem szeretnének. Ez a számítás a nagyvilágban a legtöbb esetben be is jön: a rengeteg nyereség mellett eltörpül az illegális másolatok miatt elmaradó haszon. De vannak olyan piacok (és a magyar sajnos ilyen), ahol (szerintem főleg a csóróság miatt) nagy múltja van az "ingyenes" szoftverhasználatnak, ezért olyan szoftvereket is illegális másolatként használnak, aminek az ára véletlenül nem az amerikai bérekhez van belőve.
Egy szivattyúnak kellene betápként, a háztól kb. 15 m-re. Ha földkábelt teszek, akkor is le kell menni 80 centi alá? Azt írtad, látom, csak hátha van egyéb mód is, ami nem csak saját felelősségre járható. :D
A levegőben, a feszített huzalra erősített kábeleket miért nem kezdi ki a fagy? Gondolok arra, hogy a melléképületünkhöz például úgy megy az áram. Ez másfajta igénybevétel?
"hogy a másolt szoftverekre a céges infrastruktúráról töltögetik le a kiegészítéseket, frissítéseket?"
Ha a központ az illegális másolatokat is hajlandó frissíteni, az szerintem
- vagy hatalmas butaság a gyártó részéről,
- vagy szeretné, de nem tudja megkülönböztetni az eredetit az illegálistól, ami programozástechnikai hiba,
- vagy ez a "jófejség" az üzletpolitika része, tehát nem tekintik kárnak.
"Más meg lemásolja és olcsóbban terjeszti."
Minden szoftverbe be lehet építeni másolás-védelmet. Pl minden hivatalosan megvásárolt példánynak lehet valamilyen egyedi azonosítókódja, amit interneten/telefonon kell érvényesíteni az első használatbavételkor. De egy ilyen "egyedikód-kiosztó és ellenőrző" rendszer kiépítése és üzemeltetése pénzbe/energiába kerül, amit a legtöbb szoftvergyártó meg akar spórolni, abban reménykedve, hogy így is több lesz a nyereség, mint a kár. A legtöbb szoftvergyártónak bejön ez a (valószínűség)számítás, de van, akinek nem. Ez utóbbiak megbánják, hogy megspórolták a védelmet és sajnos sokan csődbe is mennek.
Csekély eséllyel, de lehet próbálkozni a jogi úttal is (kártérítés az illegális másolatok után), de akkor sem lopás, hanem csalás/károkozás címszó alatt.
Talajba úgynevezett földkábel kell, fagyhatárnál mélyebben (80 cm) vezetve, csőbe húzni nem szükséges.
Amit te itt leírtál, az bármikor meghibásodhat (vakond/lótetű/fagy/ásó/eső), csak saját felelősségre. Ha nincs FI relé, akkor még kettős szigetelésű kábellel csinálva is életveszélyes lehet, sima vezetékkel méginkább az. Ha van FI relé, akkor nem életveszélyes, csak simán rázhat pl esők után ;)
Olyan egyszerű kérdésem lenne, hogy lépésálló gégecsőben, a talajban vezetve (kb. 10-15 cm mélyen) szabad-e csupán villanyvezetéket húzni vagy muszáj bármilyen okból kábelt választani? 2.5 mm2-es lenne a keresztmetszet.
Tudod mennyit lehet csak azon bukni, hogy a másolt szoftverekre a céges infrastruktúráról töltögetik le a kiegészítéseket, frissítéseket? Ezek szerinted mind csak úgy ingyen vannak? Vagy nézd meg, mikor valaki kifejleszt valamint éppen csak 4-5 hónap alatt, amit utána a cuccokon szeretne visszakeresni kicsiben. Más meg lemásolja és olcsóbban terjeszti. Akkor olcsóbban adod? Másik is olcsóbban adja. Nála minden cent haszon, Te meg befektettél a cégbe 5 hónapot, plusz lehet mellette toltál 3 sikertelen dolgot is, mert így adta a piac. A sikertelent is a negyedik sikeresen kell megkeresni.
Végül is csak legalább három szoftveres cég ment tönkre mellettem, mert senki nem vette meg a játékot. Ellenben ezrek használták, volt benne hiba is, sírtak miatta és köcsög cég csődbe ment, mielőtt kiadta volna. Pedig kész volt, meg a következő rész is, mert nagy igény volt rá. Szóval röviden és tömören már anyád picsája hülye gyerek, de jöhetsz hozzám ingyen melózni, mert ez kb. ugyanaz a szitu volt. Max. az elvesztegetett idővel arányosan kisebb lesz a profitod, nahhh?
A filmforgalmazók, szoftvergyártók, stb is folyton lopást kiabálnak, holott a másolás által egy fillér tényleges veszteség sem éri őket, csupán kisebb lesz a profitjuk, mint amennyit a másolás nélkül elérhettek volna.
A baj az hogy egyesekhez tényleg rendőrrel mennek egy éjszakaira átdobós relé miatt is, másoknál meg a padláson ki van fűrészelve a fővezeték és bejelentésre sem mennek ki.
Mindenesetre mikor olyan helyen laktam én is reléztem. Nem kell pofátlanul mindent átkapcsolni, elég csak a nagyfogyasztók, hűtő, mosógép. Nomeg a relét nem az arcuk elé tolni.
Nem áramlopás, szerződésszegéses vételezés.
Nekem azt mondta az áramszolgáltató e-mailben még 2008-ban hogy:
Tisztelt Ügyfelünk!
Tájékoztatjuk, hogy a kérdésére a válaszunk igen bármi rákapcsolható, ami biztonságosan szakaszosan is üzemeltethető, természetesen fixen csatlakoztatva. Mágnes kapcsoló viszont nem iktatható be.
Ha szakszerűen meg van csinálva az az átkapcsoló és nem az egész házat - ami balesetveszélyes - kapcsolgatod szerintem a kutya nem fog megbüntetni, csak akkor ha amúgy is megakarnak de akkor meg úgyis lesz ok is.
Hosszabbítóval is tilos áramot adni a szomszédnak, mégis sokan csinálják. Az ellenőr vérmérsékletétől is függ hogy meglátja-e vagy sem.
Szóval nyugodtan lehet lopni, csalni, kapcsolgatni, de a lebukás és bünti esélye mindig ottlesz.
De amíg van olyan utca ahol ingyen van az áram... és nem látják meg.. addig szerintem csekély az esélye hogy meglátják a relémet.
Akkor elmagyarázom egy példán át részletesebben, hogy mi a különbség a károkozás (lopás) és az elmaradt haszon között:
Tételezzük fel, hogy rendszeresen alsónadrágokat árulsz az alsófüttyösi piacon. A gatyákat 100 forintért veszed és 300 forintért árulod. Egyszer azt veszed észre, hogy senki sem vásárol tőled. Kideríted, hogy a piac másik végén egy kínai 200 forintért adja a gatyát. Leengeded az árat szintén 200 forintra, ezután sikerül is eladnod 100 db gatyát. Tehát azt a napot 10e Ft haszonnal zártad, de ha nincs ott a kínai, akkor lehet, hogy 20 ezret keresel.
Kérdés: szerinted aznap a kínai lopott tőled 10 ezer forintot?
Ha valaki a nappali fogyasztóit átkapcsolgatja az éjszakai villanyórára, az maximum csalás lehet, lopás semmiképp sem.
Ha valaki az éjszakai fogyasztóit kapcsolgatja át a drágább nappali áramra, az még csalás sem lehet, hiszen nem áll fen a csalás egyik kritériuma, a jogtalan haszonszerzés. Ezért ez utóbbi tevékenység maximum szerződésszegés lehet szerintem. De az áramszolgáltatók szerintem nagyvonalúbbak annál, mintsem bárkit is feljelentsenek ilyesmi miatt.
Az elmaradt haszon is kár, ezek nem voltak összekeverve, amit nem érdemes összekeverni az a lopás és a csalás.
Ha mondjuk tőlem ellopnak valamit amit már úgyis ki akartam dobni, akkor engem nem ér anyagi kár (hacsak lelki természetű nem), de attól az még lopás, ha viszont odajönnek hozzám, hogy megveszik, de hamis pénzzel fizetnek az csalás. Ha hasznos dologtól fosztanak meg bármely fenti módon, akkor kár ér. Az, hogy ez elmaradt haszon, vagy más ilyen szempontból mellékes.
Az energiánál, mert egy kvantumi léptékben adagolt termék utólagos elszámolással, nem válik szét olyan látványosan a két fogalom.
Logikusan végiggondolva, hagyományos értelemben itt akkor lehet szó lopásról, ha valaki adott időintervallumban illegálisan, méretlenül, ingyen vételez energiát.
A trükközésre a tarifák között megfelelőbb a csalás kifejezés, akkor ugyanis az érintett fizet minden egyes kWh energiáért, csak legfeljebb kevesebbet, mint amit a szerződésben vállaltak szerint fizetnie kéne, ugyanis nem arra használja az olcsóbb energiát, amire szabadna, vagy pontosabban olyan eszközt működtet róla amit nem szabadna.
A törvény szövege alapján mindenféle szakaszosan biztonságosan üzemeltethető eszközt lehet vezéreltre kötni, de akkor állandó jelleggel kell legyen csatlakoztatva. Az én értelmezésemben akár a rádiókészülék is mehet róla, de akkor nem mehet a nappaliról, be kell érni azzal, hogy csak a vezérelt időszakban lehet rádiózás az adott berendezésen.
Ha egy eszközt valaki a két tarifa között elkezd kapcsolgatni onnantól azt nem szabadna egyáltalán B tarifáról üzemeltetni, hanem a fogyasztásáért a normál díjat kell(ene) fizetni.
Az persze lehetséges kell legyen, hogy az vezéreltre kötött eszközt átkösse valaki nappalira, vagy fordítva, de ennek gondolom van egy szerződésnek megfelelő módja. Az állandó jellegbe a napi rendszerességű átkapcsolás, átkötés nem gondolnám, hogy belefér.
Persze az általam vázoltak mellett létezik egyfajta robinhoodos megközelítése is ezeknek a fogalmaknak, ahol a megkárosított anyagi helyzete, haszna, szerepe, mentalitása is számít...
"bizony áramlopás. :) Legfeljebb a kár mértéke nem az egyik tarifával számolódik ki, hanem a kettő differenciájával."
Kevered a "kár" és az "elmaradt haszon" kifejezéseket.
A filmforgalmazók, szoftvergyártók, stb is folyton lopást kiabálnak, holott a másolás által egy fillér tényleges veszteség sem éri őket, csupán kisebb lesz a profitjuk, mint amennyit a másolás nélkül elérhettek volna.
Az áramszolgáltatóknak az éjszakai áramon is szépen van hasznuk, még az is lehet, hogy átlagosan csak mondjuk 5 forinttal kevesebb, mint a nappali áramon
Hiába sugallják egyesek, hogy a bojleren és a hőtároló kályhán kívül minden egyéb tilos, valójában százféle villamos dolog van, ami még a legszigorúbb (félre)értelmezés szerint is bármikor teljesen szabályosan ráköthető az éjszakai áramra. És további ezerféle készülék minimális átalakítással alkalmassá tehető erre (oldható csatlakozó helyett fix bekötés).
Ráadásul ha a szabály erőltetett megmagyarázása helyett megpróbáljuk pl egy nyelvész segítségével értelmezni azt a részt, akkor az derül ki, hogy a törvény bizonyos mondatai értelmezhetetlenek, tehát jogilag valószínűleg nem is léteznek :)
Első látásra (főbb jellemzők) jónak tűnik a másik helyett,
de elég kevés információt árultál el a rendszerről, ezért lehet, hogy végül valami kis különbség miatt mégsem lesz jó, vagy jó lesz, de hamar tönkremegy.
Egy internetes fórumon keresztül (pláne ingyen :) senki sem fogja vállalni a felelősséget helyetted.
"Nem szeretnék jégre futni, mert szét rúgja a seggemet a főnök."
Mondd meg a főnöknek, hogy
- vagy megpróbálod te megoldani mindössze pl 15.000 Ft anyagköltségből, de van rá némi esély hogy végül nem leszel sikeres,
- vagy hívtok egyből egy specialistát, aki tutira meg fogja csinálni, de az lehet, hogy 100.000 forintba fog kerülni.
Döntse el ő, hogy melyik lehetőséget választja és a segged biztonságban van.
A feladat nem tűnik bonyolultnak (legalábbis amit tudunk róla), aki sokat foglalkozik hasonló dolgokkal, annak ez rutinmunka.
De készülj fel, hogy a teljes folyamatot előre el kell magyaráznod a specialistának, pl mekkora a maximális áram, kell-e valamennyi késleltetés, vagy mihelyt normálisra visszacsökken a nagy motor árama, abban a pillanatban újra indulhat-e az adagoló.
