Lepke kéznél volt, a philips meg kicsi. panelszobában pedig nem mindegy a méret, ezért vetendő el a gereblye. (tető, házfal felejtős) kábeltv-t meg nem köttetem be, mert ezeket is ritkán nézem.
"A philips szarság tanulópénz vót, senkinek sem ajánlom."
Az ilyen "mindenféle irányokból vevő" és agyon erősítőzött antennák fő baja, hogy mindenféle nem odavaló elektromos szemetet is összegyűjtenek, tehát rádió-zajos környéken (sok közeli lakó szar kínai elektromos ketyeréje, vacak zavarszűrésú autók, ipari környezet, Wifi, UMTS, STB) rizikós a használatuk. Nyugisabb környéken (pl kisváros, családi házas övezet) vagy pláne egy tanyán valószínűleg panaszmentesen dolgoznak.
"biztos lehetne a bolti lepkéknél is jobbat készíteni valami kis tuninggal"
Ezerféle antenna van, természetesen létezik a lepkénél is sokkal jobb. De az igazán izmos antennák többsége csak egy szűk frekvenciasávban nagyon jó, tehát pl egy kimondott rádióadóra van specializálva, ez viszont már drága játék.
"mert van szomszédos város is ahol van helyi adó, de pont ellenkező irányban mint a többi adó."
A helyi adóra irányíts egy legegyszerűbb antennát, a távoli adóra meg vegyél egy nagyobb nyereségű antennát. De még valószínűbb, hogy csak egyetlen antennára van szükséged, mert a távoli adóra irányított antennád "mellékesen" simán veszi a helyi adót is.
Én a helyedben lehetőleg mellőzném az erősítős antennákat.
Ha tudnám, hogy milyen frekvenciáról van szó (hagyományos URH rádió vagy digitális rádió vétel), akkor még tippeket is adnék antennára.
Az antenna elosztókon meg szokták jelölni, hogy mely csatlakozási pontok között engedik át az egyenáramot (DC pass / power pass). Léteznek olyan elosztók is, amelyek nem csak két pont között adják át az energiát, ha ilyet veszel, akkor minden antennádhoz eljut az energia.
Kérdés persze, hogy
- a pici tápegységed nem-e fog-e pánikba esni, ha egynél több antennaerősítőt kell energiával ellátnia
- a nyamvadt mindössze 5 voltból mennyi fog feljutni a tetőig
Antennaerősítők távtáplálására a profik nem véletlenül alkalmaznak olykor 15-18 voltos, nemkicsi áramú tápegységeket.
Vigyázz, mert nagyon sok erősítő nélküli antenna az egyenáram számára rövidzárként működik, ilyen antennához ne menjen energia (vagy tegyél be egy soros kondenzátort).
Ha a lakás teljes hálózatát védeni akarod vele, akkor értelemszerűen a villanyóra és a kismegszakítók között kell legyen.
Ha bekötöd egy adott kismegszakító elé, akkor a megszakítót és az összes rákötött áramkört védi.
Ha közvetlenül egy fogyasztó elé kötöd be, akkor csak azt a fogyasztót védi.
Ha egy fogyasztónak külön kismegszakítója van, akkor szerintem józan paraszti ésszel be lehetne kötni a kismegszakító elé vagy utána is bárhova, mindkét esetben azzal a feltétellel, hogy a FI relé után a fogyasztóhoz vezető nulla vezetőn sincsen elágazás, vagyis azt nem használja más fogyasztó, nincsen leföldelve.
Hogy még ilyenkor sem teljesen mindegy az mondjuk tény, mert ha közvetlenül a fogyasztó elé kerül, akkor az oda vezető szakasz védtelenül marad, vagyis az előtte levő vezetéken vagy a kismegszakítónál jelentkező hibaáramra nem fog leoldani.
Ezért védelmi szempontból itt is az volna a jobb, ha minél hamarabb, vagyis a kismegszakító előtt megtörténne a bekötése, de például, ha a fogyasztó egyéb fogyasztókkal osztozik a nulla vezetőn, akkor nyilván, csak az a lehetőség marad, hogy a fogyasztó elé legyen bekötve, különben a többi fogyasztón átfolyó áram miatt hibás működés lép fel.
A FI relé csak akkor tud megfelelően hibaáramra kapcsolni, ha a rákapcsolt fogyasztókat bekötő valamennyi fázis és nulla vezeték kizárólag a kimenetéből indul ki, és ezek egyike sem áll a hibaáram relé után üzemszerű kapcsolatban egyéb fogyasztók nulla, fázis vezetőjével és a földdel. Ekkor biztosított az, hogy normális körülmények között nem jelennek meg rajta jelentősebb csak egy irányba átfolyó áramok, vagyis ami befolyik az rögtön kifolyik...
Amúgy nem vagyok szakértő, majd a szakemberek megerősítenek vagy megcáfolnak, ha indokolt.
Ha a 3-4 dB veszteség még nem okoz gondot, akkor egy sima splitter is megteszi fordítva bekötve. Persze csak akkor ha nincs távtáplált erősítő az antennákban, ha van akkor kicsit módosítani kell.
Mindjárt jön Mekk és jól megbonyolítja és ismét mi leszünk a hülyék.
Mert ha a "megszakítók" előtt van egy akkor az az összes mögötte levőt levédi azaz az összes mögötte levőből összességében szedi össze a 30mA-es "hibaáramot".
Ha csak a védendő cucc (motyogatyógép) elé teszel, akkor az az egy cucc lesz csak védve, azaz csak annak a 30mA-e oldja le, DE ilyen esetben ne legyen előtte az elosztótáblán egy "fő" FI, mert nem fog működni a dolog.
Legjobb lenne szobánként 1db FI és 1db kismegszakító, dehát az egy vagyon lenne, mindenesetre sokkal könnyebben meglenne a bűnös, ha gebasz van, mert csak ott kell keresni.
Olvastam hogy a Fi relét a kismegszakító elé a villanyóra után kell kötni. Vagy közvetlen a védendő fogyasztó elé. Mindez egyértelmű csak az nem hogy miért nem mindegy hogy a megszakító előtte vagy utána van-e?
Olyan ez, mint az autókban mostanában divatos mini turbómotorok. Az egyik autóban van egy 1600 köbcenti szívó motor, a másikban egy 1000 köbcentis turbós motor, de a turbós csak papíron ugyanolyan jó, a valóságban a legtöbb jellemzője sokkal rosszabb...
na kb ilyen a csodaantenna is: a hagyományos lepke antennában van 4 db rendes félhullámhosszú szélessávú dipól, a mini csodaantenna tenyérnyi felületére meg valószínűleg össze van hajtogatva (zsúfolva) egy rakás keskeny sávú dipól (vagy egy fraktál), amely valószínűleg mindenféle hülye irányokból is összeszed mindenféle szemetet, a lényegből meg csak töredékét produkálja a lepke jóságának. Aztán ezt az mindenfelől összegyűjtött gyenge szemetet egy nagy teljesítményű erősítő jól felerősíti és akkor lesz belőle jó erős szemét :)
A lepkeantenna sokkal jobb. Azt tényleg csak belógattam a szekrény mellé és mindent hozott, a sokkal gyengébben sugárzott helyi adókat is. Ez már nem. Nincs olyan állása ahol minden bejön. 5V-os dvb-t tápfesz elég lett az M1 transzponderhez, de a többihez már nem. 12V-al úgy ahogy bejön.
Valszeg maradni fog a lepke az új szekrény mögött pont el fog férni.
36 dB valószínűleg már túl sok lenne mindössze két tranzisztornak,
ráadásul a jelek szerint ebben az erősítőben van valamilyen AGC-féleség is (túl erős jelnél automatikusan visszavesz az erősítéséből), úgyhogy nem lehet túl egyszerű az áramköre.
Persze nem féltem a gyártót sem: a nagymúltú cégnév olykor kihozza belőlük a tízszeres szorzót...
Valószínűleg a síklapon jó néhány elemi dipól, megfelelően összekötve, az az amit otthon sosem csinálsz meg. Az erősítő sem triviális UHF sávra ha sosem csináltál nagyfrekvenciás áramkört.
Ennyi pénzért ez mondjuk már biztos benne van már a leírásod alapján is: "nem akkora mint a lepkeantenna és szép... Működik a panellakásban is, totál betontakarásban."
Vettem egy philips beltéri antennát. Jó drága volt, de legalább nem akkora mint a lepkeantenna és szép... Működik a panellakásban is, totál betontakarásban.
Kb 10x20cm, természetesen egy külső 12V-os táp is kell neki, nem jó a klasszik 5V ami eleve kijön a DVB-T vevőkből és a lepkeantennához tök elég volt, ezzel újabb esély a földhuroknak és a bonyolultabb életnek, plusz konnektornak és drótnak.
De mi a fene lehet ezekben ennyi pénzért? Vas biztos nem, mert nagyon könnyű, és sejtésem szerint max 500Ft-ból magam is megtudnám csinálni. Valami keretantenna-szerűség lehet.
Általánosban szenes kályha volt az osztályban. Feltettem rá egy 13-as anyát, majd egy idő után lepiszkáltam róla és oda toltam a legnagyobb szájú gyerek padja alá. Persze nem tetszett neki, fel is akarta venni, hogy hozzám vágja... Azóta is röhögök amikor eszembe jut ahogyan fújkálta az ujjait...:)
Kis ESR értékű, L-ESR, Low-ESR, Kis Ekvivalens Soros Ellenállású.....ilyesmi. Nem gondolom, hogy a magnetron pufferét cserélned kellene. A digit panelkán és annak tápján próbálkozz....
"Jól gondolom hogy egy 120 cm-es LED fénycső erősebben világít, mint egy 120 cm LED szalag?"
Még két, látszólag tök egyforma 120 cm-es LED szalag (vagy féncső) fényereje között is lehet akár ötszörös különbség is. Ha van a termékhez fényerő érték is megadva (hány lumen a fényereje), azok az értékek már összevethetők egymással, de azt is figyelembe kell venni, hogy a fény kiáramlása gömb-szerű, vagy egy irányba világít (és milyen keskeny szögben). Mert nagyon nem mindegy, hogy egy lámpa pl 2000 lumen fényerősségű, de minden irányba egyformán világít, vagy csak 300 lumenes, de minden erejét az asztalodra koncentrálja.
Nem felel meg annak, nem lehet papírról összevetni csak parasztvakítás szintjén.
A fénycső a cső mentén körben világít mindenfelé, a ledes meg csak arra amerre a led figyel. A fénycső egyébként beépítve a mögötte levő reflektor által visszaveri a hátra sugárzó fényt is, a ledes értelemszerűen nem.
Akkor mennél tutira, ha fognál egy sötét szobát és 1 méter magasan betennéd a fénycsövet és a ledet is kopaszon, reflektor-diffűzorlapok stb nélkül és egy fénymérővel megméred magadnak, hogy pontosan mennyi az annyi. Színhőmérséklet se mindegy! Otthonra, este mindenképp a melegfehéret, munkahelyen nappalra pedig a hidegfehéret. (De éjszaka oda is melegfehér kéne.)
A 100w-os izzó hogyan volt felszerelve? Ha lelógott a plafonról 20 cm-re és kopaszon, mindenféle csicsás búra néllkül önmagában lógott közvetlen a foglalatban, akkor a fehér plafon visszaderítése is nagyon sokat jelentett a szobavilágosságon. Érdekes, de ha ugyanazt a 100-as izzót berakod egy ufólámpába amit felszegelsz közvetlen a plafonra, akkor sokkal sötétebb érzeted lesz, mert a plafon nem fogja visszaderíteni a fényt, és még a pocsék festés dombormintáit szépen ki is emeli :)
Főleg mert csak nagyjából lehet arányosítani, fényerőt Lumenben mérik és van, mikor a 3 wattos LED erősebb, mint az 5 wattos... Ennek ellenére lesz, de jobb boltban meg is nézhetsz egy ilyen LEDes csövet. 18 Wattnak már szép fénye lesz ilyen kis helyen.
120 cm hosszú T8-as foglalatú 18 Wattos LED fénycsőről azt írják, hogy fényereje egy 36 Wattos hagyományos fénycsőének felel meg. De azt még a forgalmazó technikai segítség telefonszámán se tudták megmondani, hogy ez kb. hány Wattos hagyományos izzó fényerejével egyezik meg. Van erre valami számítási mód, arányszám stb? Egy 100 Wattos izzót szeretnék ilyenre lecserélni csak nem tudom hogy lesz-e annyi fény ezzel a 18 Wattos LED fénycsővel mint amennyi az izzóval volt egy kb. 4 nm-es gardróbban. Szerintetek?
Én is azt hittem, ezért tettem a fémrácsos üvegbúrás stekklámpába ledet. A fiam a hétvégén elrendezte: tört az üvegbúra, szétment a fémrács, és a led gömbbúrája is. (felborult az állvány, amire szalonnasütéskor felrakták) :)
Van benne egy mikrokontroller, abban van egy vezérlőprogram, az egészet egy tápegység látja el energiával, a cucc pedig a régi relé helyére szerelt SSR-rel kapcsolgatja a magnetront....
Ha kakukk a panel cserélni kell, sokat nem tehetsz vele, előtt azonban bogarászd át a tápját néha csak az makkan meg.
Ez jó, megérizöldneklenni marketing, csak az izzó élettartama lesz rövidebb, mint valami másiké. Ráadásul nekem már a kompaktok sem olyanok, hogy 8 perc bemelegedés után kezdenek el világítani.
Mindenkinek köszönöm a válaszát. Kizárólag én szoktam cserélni égőt a fürdőszobában. Itt található ez a bizonyos porcelánfoglalatos, zárt búrás fali lámpa, melyben ez a törött izzó működik. Amúgy ez az izzó teljesen új, csak mikor tegnap kiégett a régi, a csere közben kicsúszott az új a kezemből, és összetörött.
Akkor ezek szerint, mikor beraktam ezt a töröttet, biztonsági szempontból nem voltam kellően körültekintő, mivel csak a villanykapcsolót kapcsoltam le. Legközelebbi cserénél a kismegszakítót, vagy az egész lakás fő kapcsolóját fogom lekapcsolni.
De a feszültség alatti részek érinthetőek lesznek ha a külső üvegbúrája összetört. Kiég a lámpa, asszonyod meg kiakarja cserélni és elfelejti lekapcsolni... vagy lekapcsolja de a kapcsoló nem a fázist szakítja... Csak akkor használd ha tutira te fogsz ott piszkálódni... amúgy 300 Ft nem ér meg ennyit.
Lenne egy olyan kérdésem, hogy biztonságosan használható-e az a halogénizzó, (E27-es foglalatban, zárt búrás falilámpában) aminek a külső üvegburkolata teljesen összetörött? Ennek ellenére az izzó tökéletesen világít, ezért nem dobtam ki. Ilyen típusúról és teljesítményűről lenne szó: http://megerizoldneklenni.hu/halogen-izzo-70-w-1180-lumen-e27.html
Érintő gombos/digitális vezérlés, de nem vezérel semmit , valami P0 kódra áll be, vagy szerencsésebb esetben 8888 kódra, ami ugyan jó lenne, de ekkor max 1 sec ideig kapcsol be.
Mi lehet a vezérlő panelen belűl, érdemes belenéznem egy csavarhúzóval? Merthogy semmi műszerem nincs kéznél
Az az elvárás kb így hangzik: "elvárom, hogy a szivattyúm átlag 20 másodperc alatt végezzen a hidrofor újra-feltöltésével". Csakhogy itt speciális eset van (napelem/egyenáram), ahol q drága minden, ezért itt valószínűleg azt a 20 másodpercet csak 100 ezer forinttal drágábban lehet biztosítani, így az elvárás valószínűleg meg fog elégedni az olcsóbb, mondjuk 5 perces hidrofor feltöltési idővel is :)
Persze ennyire kis teljesítményű szivattyúval a folyamatos intenzív vízkivételt (autómosás, kertlocsolás) el lehet felejteni, de a háztartás többi része jól működhet így is.
Azért feltételezem hogy elvárja azt a teljesítményt, amit egy asszinkron szivattyú motorral elérne.Például a Baja szivattyú(az egylépcsős) azt hiszem ilyen teljesítményű.
Tudja-e a szivattyú folyamatos vízvétel esetén biztosítani a szükséges minimális nyomást.
- ebbe MU III 36 os vagy vastagfalú 40 es cső megy, ehhez kell a csőadapter vagy akkora furat hogy a cső megszoruljon benne.
- a tetejére kábel sapka
- a doboz alá is lehet szerelni egy kis dobozt ami sima sallang nélküli
- ebbe megy be a földelő szondától a vezeték és annak védőcsőbe, egy OBO földelő sorkapocsba ami belóghat a villanyóra szekrénybe. A belógó részre megy a nulla vezetéke a szolgáltatónak, de lehet melléje is rakni a mért oldalra és egy kicsivel könnyebb a helyzet a nulla ágra kerül egy fővezetéki sorkapocs ami fogadja a földelést és onnan indítasz egy földelést tovább.
"a hidrofornak elég egy 750W-os motor,ami 3-4Bar nyomásra elég."
Akár mindössze 100 wattos kis szivattyú is képes 3-4 bar nyomást produkálni, ha nem várjuk el tőle, hogy ugyanakkor nagy vízmennyiséget is szállítson.
Tehát
kis vízmennyiség + nagy nyomás = elég lehet kevés watt is
nagy vízmennyiség + kis nyomás = elég lehet kevés watt is
Persze ha sok wattos a motorunk, akkor nem kényszerülünk ilyen kompromisszumra, de jelen esetre (napelemes táplálás) speciális megoldás kell, márpedig a sok wattos speciális villanymotorok iszonyú drágák (750 wattos egyenáramú 100.000 Ft körül valószínű), itt viszont csak olcsóbb (kis teljesítményű) villanymotorokban gondolkodhatunk.
A kérdező érdeklődik egy kommutátoros motor iránt, amivel egy olcsóbb inverteren keresztül ,egy hidrofort töltene. Erre jött Mekk-től az önindító ötlete,amivel újabb támadási felületet biztosított önmagának.
(azért a mosógép kifolyó csövének helyzete ,mint felvetés egy okos gondolat volt tőle,bennem fel sem merült volna e triviális kérdés).
Úgy gondolom a hidrofornak elég egy 750W-os motor,ami 3-4Bar nyomásra elég.Hogy eme teljesítményt a kérdező milyen feszültségen óhajtja, annak függvénye a beszerzési forrása,vagy gyári készülék híján építése.De semmikép sem önindító motor.
A segítségeteket szeretném kérni, hátha tud valaki! Úgy néz ki belenyúltam egy gázos villanyszerelőbe. :( Nem kevés pénzért csinálta meg a villanyóra szekrényt. Persze hülye voltam és bíztam benne, a többit meg már tudjátok. Feltett egy Hensel Basic HB11KF dobozt, légvezetékkel ön be a táp. Kész is volt, majd kitalálta, hogy az elmenőre kell rakni fővezetéki sorkapcsot, amihez külön doboz kell, már csak azért is, mert a védőföld nem mehet az órás dobozba. Amivel nincs is baj, csak egyrészt előre ezt nem tudta? Erre azt mondta hogy ö elméletben nem szokott szerelni. :) Na mind1, nekem nagyobb bajom, hogy a hensel oldalán ahol az elmüs rendszerengedély van, ott azt mutatja, hogy lehet doboz és sorkapocs nélkül. Illetve inkább bajom, hogy szerintem nem is jól jött be a dobozba a 2 colos csővel, mert a doboz közepére fúrt egy lukat és abba tette be, minden cső adapter nélkül. Ráadásul kifizettem az egészet, majd azóta hogy van ez a kis probléma, teljesen eltűnt és nincs papírom sem. Már abban sem vagyok biztos, hogy regisztrált szerelő volt. :(
Kérdésem, hogy ilyenkor mi van? Tényleg nem mehet a föld kábel be? Ha nem mehet akkor miért nem abba a dobozba megy a házból jövő védő földdel, amibe a szonda megy? Fővezetéki sorkapocs kell? Mert azt egy felesleges plusz kötésnek gondolom. De lehet igaza van. Másik, hogy tudtok ajánlani egy megbízható szakit? Vagy ha olvassa szaki nekem az is jó, ha úgy érzi tud nekem segíteni. BP dél pesti vagyok. Köszike előre is!
aki képes kiszámolni hogy x-százezer x 3mp az = y-ezer üzemóra futás, attól mit vársz? Mikor ez a motor el sem bírja a tartós üzemet, mert a hűtésébe nem kalkulálták bele, hogy 10mp-nél tovább forog, és ezt 3-nál többször teszi 1 percen belül :)
Minden iratot amit eddig kaptál róla el kell tenni és lemásolni azonnal (ezek az indigósak ritka szarok egy idő után semmi sem olvasható rajtuk) és ha jönnek kéznél lenni, ha kekeckednek bemutatni és tehetnek egy szívességet :)
Mekkmesternek ajánlani kellene egy kicsi irodalmat az egyenáramú villamos gépek témakörből, bár ő mindenhez ért.
Talán hallott a soros és párhuzamos gerjesztésekről és az azokhoz tartozó nyomaték-fordulatszám jelleggörbékről...na ezért tartom marhaságnak az indítómotorok olyan üzemeltetését, amiről itt szó volt. (magánvélemény)
Szerinted azokban a berendezesekben amelyekben a siklocsapagyak tobb ezer uzemorat kibirnak kenyszerolajozasi rendszer van kiepitve, vagy a tizenot eve odakent zsir gondoskodik a kenesrol?
Szerinted egy olyan inditomotor arabol amiben golyoscsapagy van hany invertert vehetne a kerdezo?
Egy vw lupo 3l start-stop rendszerrel ellatott auto inditomotorjanak listaara 82e ft. felujitott cseredarabrol beszelunk.
Szerintem mikor az inditomotor fogaskereke beut a fogaskoszoruba akkor olyan radialis terheles alakul ki a csapagyban amit a siklocsapagyak jellemzoen sokkal jobban viselnek a golyosnal.
Szeintem a leggyakrabban elromlo resze az inditomotoroknak az elulso siklocsapagy, aminek logasa kesobb pusztit minden mast.
Szerintem az auto inditomotorok jellemzoen nagyon rossz hatasfoku villamos gepek.
Szerintem a felhasznalas jellege miatt sem kenesuk sem hutesuk nincs igazan.
Tokeletesek nagyon rovid ideju nagy megterhelesre, teljesen alkalmatlanok folyamatos uzemre.
Egyesével le kell kapcsolni a biztosítókat és nézni melyiknél lendül be az óra, majd azon a körön mindent kihúzni a konnektorból lekapcsolni a világításokat meg minden egyebet. Lehet egy félig meghalni készülő tápegység valamelyik eszköznél.
Minden más a felhasználó tulajdona. Ha a mérőhely megrongálódik azt a felhasználónak kell rendbe hozatnia.
Próbáld meg olajjal átkenni. Minden más csak rontana rajta, sajnos van hogy az egész anyag valamiért beszürkül. De elvileg lehet csak a fedlapot is venni hozzá, de ahhoz meg plomba bontás és csere kell meg regisztrált szerelő.
Esetleg lehetne használni olyan szivattyút a hidroforhoz, amelyeket hajókba/lakóautókba gyártanak. Persze a kis motorteljesítmény miatt vagy a hidrofor feltöltése lesz meglehetősen lassú, vagy nem szabad komoly víznyomásra számítani.
Ha már tudjuk, hogy mekkora feltöltési sebességet (liter/perc) és mekkora max nyomást várunk el tőle, akkor lehet bogarászni a terméklistákat, pl ezt:
Szép jó reggelt mindenkinek. Segítséget szeretnék kérni. A családi házunkban az elmúlt napokban megnőtt az áramfogyasztás. Van e valami tipp, hogyan lehetne kiszürni mely részen? Arra gondolok, higy hogy valahol van egy gyenge zárlatom ami még nem vágja le a kismegszakítót. Multiméterrel mérhető az ilyesmi? Köszönöm a tippeket. Üdv
Olcsóbb önindítókban előfordulnak siklócsapácsak is, ezek valóban nem olyan hosszú életűek, mint a gördülő csapágyak. Habár nem tudom, hogy egy silócsapágy menyit bír, de ilyen önindító valószínűleg nem bírna sok-sok ezer üzemórán át szivattyút hajtani.
szóval vagy marad egy barkácsgép motorjának áttekercselése 12 voltosra,
Kedves Mariann a 68139-es hozzászólásban javasolt polírozáshoz segítségül egy cikk, videóval. Ebben ugyan autófényszórókról van szó, de szerintem villanyóra szekrényen is működik. Aceton=körömlakk lemosó biztos van a közelben. Persze előtte egy próba azért nem árt egy nem zavaró részen. Sok sikert
"Sem a hagyomanyos, sem ez nem alkalmas folyamatos uzemre, elsosorban a csapagyazasuk miatt."
Tehát az önindítókban speciális, az átlagosnál rövidebb élettartamú csapágyakat alkalmaznak? Mert szerintem nagyjából ugyanolyan csapágyak vannak benne, mint azokban a berendezésekben, amelyekben ugyanezek a csapágyak akár több tízezer üzemórát is kibírnak ha a motor tengelyéről pl egy szivattyú működik.
Tehát lehet, hogy egy önindító motor valami miatt nem alkalmas kerti szivattyú működtetésére, de az szerintem nem a csapágyazás miatt van.
Egyébként az általad megadott linken sajnos semmit nem találtam önindító motorok várható üzemóra-számáról (amit keresek), de olyasmiről sem, amit te írtál a csapágyakról.
Igazad van. Jelenleg nincs lehetőség bontásra, vezetékcserére a lakótérben. A fürdőbe be van húzva , a pinceszinten sincs mindenhol ,ott viszont lehet cserélni a régi vezetékeket. A szobák kimaradnak egyenlőre, ezért a "lehetséges" meghatározás.
Én nem biztos, hogy rögtön cseréltetném. A napsütés sokszor csak a műanyag legfelső rétegét eszi meg... ezt le kell csiszolni majd felpolírozni és kész is. Sokezres csiszolópapír meg polírpaszta kérdése.
Ebben a régi mérőszekrényben, cseréltem a biztosítékokat kismegszakítókra. Eddig nullázással volt megoldva a védelem, de tennék védővezetőt ahova lehetséges.
Jelen esetben SZABAD e az óra után elágaztatnom a PEN vezetőt, mivel plombálva van minden tábla?
Szevasztok! Egy kis segítségre lenne szükségem. Elektronikus f.cső előtét. hibakeresése hogy biztos kitudjam zárni hogy az a rossz alkatrész-e. Mivel elég költséges a csere. Előre is köszi. Jenő
Nem vagy túlságosan egyértelmű a tízezer üzemórás szénkefe kapcsán ;)
Nincsenek nagy tapasztalataim, de szerintem a pár száz wattos teljesítményű villanymotorok szénből készült keféi jó, ha néhány száz üzemórát kibírnak (ha a forgórész kommutátora kopott, akkor még kevesebbet).
Gondolj bele, hogy milyen kevés üzemórát megy pl egy kézi fúrógép, amikor már szénkefe-cserére szorul.
"Ugyanis te gyakori cserélgetést és marék szénkefét emlegettél."
Ismerek valakit, akinek ilyen szivattyúja volt (a kertjét is locsolta vele) és a szivattyú felett egy kis polcon ott hevert vagy 10-12 db szénkefe. Ha olyan nagyon ritkán kellett volna cserélni, akkor valószínűleg mindig csak egy pár szénkefét vett volna és nem vásárol be előre harminc évre :)
"Ezt úgy értsem, hogy családi házas környezetben teljesen életszerű lehet mondjuk 10.000 üzemóra egyetlen szénkefe garnitúrával ?"
Úgy értsd, hogy mindenképpen neked legyen igazad bármit is írok.
Egyébként az sem lehetetlen.
Én azonban arra próbáltam rávilágítani, hogy pusztán mert szénkefés a motor, még nem kell feltétlenül extrém gyakori karbantartási időszakokban gondolkozni. Ugyanis te gyakori cserélgetést és marék szénkefét emlegettél. (Idézzem, vagy emlékszel?)
Amúgy sem kell feltétlenül "német brikett" méretű kefe a hosszú üzemidőhöz.
"Egy jobb hidrofor 230V AC-ra 60-80 rugó. Mondjuk 1200W"
Ha nincs pénz (pl a drága sziget üzem miatt), akkor lejjebb is lehet adni az igényekből: lehet akár mindössze 100-200 wattos is az a szivattyú. Lehet, hogy sokáig fog tartani, mire feltölti a hidrofort, viszont a szivattyú olcsó volt.
"Egy motor áttekercseltetése 10-20 rugó."
A fent említett gyári hidrofor aszinkron motorját nem lehet egyenáramúra áttekercseltetni. Ahhoz egy teljesen más típusú motor kell, aminek ára viszont kimaradt a költségvetésedből.
"Egy 2 kW-os full színusz inverter, 200 ezer, meg felette. (Ha egyáltalán elég a 2kW...)"
Ha kis teljesítményű a szivattyúnk, akkor elég hozzá egy kis teljesítményű (tehát viszonylag olcsó) inverter vagy szünetmentes tápegység is.
Főleg mert ott már bronzkefe van vagy mi. Valamiképpen csak megoldják, szökőkutas és kerti szívattyúkis elég jól bírják. Olcsóbban a forgó rész kopik el, tengely esik szét.
48 voltos motort valószínűleg csak egyedileg, tekercselővel csináltathatsz.
Egyenáramú szivattyúk léteznek gyáriban is, de ha nyomást is vársz tőlük (és nem csak pl egy magasban lévő tartály feltöltését), akkor az áruk 40-50 ezer Ft-tól felfelé várható. Így már nem is tűnik olyan nagyon drágának az az inverter ;)
amit nevezhetünk pl szünetmentes tápegységnek, arra viszont rá lehet kötni egy hagyományos (occsó) szivattyút is.
És a szünetmentes tápegység akkumulátorát lehet akár napsütéssel is tölteni.
Ha tudod, hogy hány wattos szivattyút szeretnél mennyi ideig működtetni egy feltöltésről, abból lehet saccolni aksiméretet és szünetmentes táp méretet.
Így van, Niagara néven futott. Ha találsz is működő képeset gondolj arra hogy igencsak kétséges az üzembiztonsága. Az utoljára gyártott darab is több mint húsz éves. Többnyire a forgórész ment tönkre.
Annyi előnye volt hogy gyenge hálózaton is elindult, ahol egy asszinkron nem volt képes elindulni.
Tulajdonképpen igen. Viszont ha kapcsolóval akarsz indítani, jobban jársz a komplett motorvédővel. Az általam javasolt megoldásnál a hőkioldó csak a mágneskapcsoló tartóáramkörét bontja. Ha lesz egy kapcsoló, teljesen felesleges a nyomógombos indítású rendszer.
Az hogy mit mond egy dolog. A menete hivatalosan az hogy küldenek egy levelet hogy ezért és ezért nem tudták rögzíteni a mérő állását és x napon belül intézkedjen a láthatóság - leolvashatóságról. Ezzel a papírral egy reg szerelő tud plomba bontást kérni és egyben pótlást is. A doboz tető külön kapható rendelésre.
Sziasztok! Tudna nekem valaki segiteni, hol lehet a villanyóra szekrényre új plexit venni. Én a tipusát sem ismerem. Tavaly már a villanyóra leolvasó megfenyegetett, hogy meg fognak büntetni, mert nem tudja lefényképezni. Előre is köszönöm a segitséget.
Mondjuk, 48V, amit napelem fog tölteni. A hidrofor aknában az IP44-es hidrofor így is kb. kétévente nagy generálra szorul, akkor már egy szénkefe csere is beleférne...
Sok típus létezik, de például EZ - a hozzá tartozó mágneskapcsolóval - tökéletesen megfelelne. Ha a motorod adattábláján 690/400 (660/380) volt van feltüntetve, indíthatod csillag deltában.
Alapjárati gáz lenne csak (bár a dízel alapjáraton meg is mozgatja az autót). 5 év múlva már elfelejtetted, s mikor valaki villanyt szerel, leköti a garázs áramkörét két hétre, erre puff, megszűnt a jó kis földelésed a házra nézve is. Meg aztán kérdés, mekkora a távolság.
visszaterve a regi kerdesemre, jelzem, hogy sikerult a tulfeszvedelmet beszerelni. miutan atolvastam a temat, vettem 2 db SIMTEC 1P (B+C). ez nyilvan kompromisszum, de most masra nem volt lehetoseg hely hianyaban. kihivtam a helyi villszerelot es o beepitette, igy osszesen 2x9+3=21eFtbol kijott a vedelem az eredeti celnak megfeleloen. ahol kell, oda tettem illetve meg teszek D-t. es meglatjuk a nyari zivatar szezon mit hoz.
majd egyszer a tavoli jovoben talan megcsinalom a szeparaltan telepitett B es C fokozatot, de ehhez meroora athelyezes is kellene, mert nem akarok tobb dobozt a homlokzatba vesni, az viszont a villszerelo elmondasa szerint tobb szaz ezer forintra is kijohet, ezert ezzel meg varok
Őszinte leszek. Ezekből egyiket sem tenném rá. Nem mintha nem lennének alkalmasak a motor védelmére, de egy fahasító gépet illene mágneskapcsolóval indítani, és biztonságtechnikai szempontból ellátni egy VÉSZ STOP gombbal is. Ennek aktiválása pedig a legegyszerűbb esetben a motorindító mágneskapcsoló öntartókörét bontja. Ha ezek megvannak egyszerűbb egy olyan hőkioldót venned, amin az öntartókör szintén keresztül van vezetve, és az alkalmazott mágneskapcsolóval kompatibilis.
Sziasztok adott egy kertes ház és egy garázs(trapézlemezből)!Védőföldelést szeretném megfelelően megvalosítani. Mivel a ház kb. 20 éves a szonda már széteshetett a talajban!A következő lenne a kérdésem a garázs mellé telepítenék egy ostoros szondát és bekötném a rendszerbe nem lenne gáz?ÁVK nincsen és a garázs kb 20 méterre van az elosztó szekrénytől.Köszönöm előre is a válaszokat!
Legrand Valena Life termékekben otthon van valaki?
Lenne néhány kérdésem:
- Kapcsolóknál elég a 10 AX -es típus? mihez kellhet a 16-os?
- Rugós vagy csavaros bekötésűt érdemesebb venni?
- TV csatlakozóknál elvesztem, nagyon sokféle van, sokféle csillapítással, átmenő, végzáró, stb stb. nem tudom melyiket érdemes venni, melyik mire való, én a legegyszerűbbet szeretném, ami simán csak egy "F" toldóként működik. http://www.antennak.hu/kepek/3680983824.jpg
Erre ismét csak azt tudom mondani, hogy biztos nagyon nagy tapasztalatod van ezen a téren (is). Hiszen ez már a TE fórumod, sikerült (majdnem) mindenkit elüldöznöd aki értelmes tanácsokat tudott adni. (Tisztelet a még jelenlevőknek, akik még bírják valameddig.)
Többiek: aki címem nyilvános, aki megkeres próbálok neki segíteni vagyonvédelem témában, ha olyan a probléma telefonszámot is adok, ha az elősegíti a megoldást.
Köszi a választ, valószínűleg a tartalékként behúzott szál lesz a megoldás.
- lehet, hogy a szoba túloldalán van egy dugalj, ahova a szerelő mennyezeten át vitte a vezetéket
- lehet, hogy a szoba túloldalán is van váltókapcsoló és az a két fázis nem a lámpához megy, hanem a mennyezeten át a szoba túloldalán lévő kapcsoló(k)hoz menő két váltószál
Ahogy írtam, körbe mentem a szobában, tudom, hogy vannak körbe a vezetékek (még multiméterrel is végignéztem a szálakat), így ez ki van lőve, hogy van még egy meg nem talált dugalj. A vezetékek mind a betonban mennek alul, csak a szerelvényekig van felhúzva a szál, illetve az egyik konnektorból tovább felfelé a lámpához.
...de ha hívsz egy értelmesebb villanyszerelőt, az pillanatok alatt kideríti neked (kivéve, ha a kötődobozok le vannak vakolva, mert akkor sokáig fog tartani és sokba is fog kerülni ;)
A szerelő most én vagyok, eddig mindent vissza tudtam fejteni, csak ezt az egyet nem, hogy mi célt szolgálhat a tartalékon kívül, ezért kérdeztem, mert ötletem nem volt erre, és vagy két hete agyalok ezen. De ezenkívül már megvannak az áramkörök végig (1-1 hosszú, 4-5 kapcsolós folyosóvilágítás van még hátra), illetve az elosztószekrényt tervezem éppen, hogy az 54 modulnyi helyet hogy tudom elosztani a 30 áramkör között.
"azt viszont nem értem, hogy a lámpához miért 2F+N+PE vezeték megy fel, mikor nincs kétkörös csillárkapcsolás"
- lehet, hogy a szerelő a mennyezetbe behúzott egy plusz (tartalék) szálat, hátha egyszer mégiscsak csillárkapcsolást szeretnél
- lehet, hogy az egyik fázis nem a lámpáé, hanem a (még nem létező) mennyezeti ventilátornak vinne energiát
- lehet, hogy a szoba túloldalán van egy dugalj, ahova a szerelő mennyezeten át vitte a vezetéket
- lehet, hogy a szoba túloldalán is van váltókapcsoló és az a két fázis nem a lámpához megy, hanem a mennyezeten át a szoba túloldalán lévő kapcsoló(k)hoz menő két váltószál
...de ha hívsz egy értelmesebb villanyszerelőt, az pillanatok alatt kideríti neked (kivéve, ha a kötődobozok le vannak vakolva, mert akkor sokáig fog tartani és sokba is fog kerülni ;)
A következő kérdésem lenne, hátha ti meg tudjátok fejteni, hogy mire szolgál a következő megoldás, én még nem jöttem rá. Szerelem a villanyt a házunkban, ahova még pár éve egy villanyszerelő behúzta a vezetékeket. A hálószobákba az ajtó melletti kapcsolónál megy be az F+N+PE vezeték, és onnan megy körbe a szobában. Ezzel párhuzamosan indul még 2F vezeték szintén körbe, hogy lehessen kapcsolgatni az ágyból is a világítást. Az utolsó konnentornál pedig megy fel a vezeték a lámpához. Addig értem, hogy a szokásos váltókapcsoló + keresztkapcsoló + váltókapcsoló a felállás, azt viszont nem értem, hogy a lámpához miért 2F+N+PE vezeték megy fel, mikor nincs kétkörös csillárkapcsolás stb, csak egy 2-3 helyről vezérelt lámpa. Nem tudtam rájönni, mi célt szolgálhat a másik fázisvezeték. Szerintetek? (Mert azt meg megint értem, hogy a zuhanyzóban a fázis mellett a kapcsolt fázist is elviszi pl. a szellőzőhöz a késleltetett kapcsolás miatt, de itt a hálókban most nem értem a kapcsolás logikáját.)
Csak 4 darab kb 3 centi mély lyukat fúrnék. Van az a húzódzkodó amit elvileg elég beakasztani a tok tetejére, ha az kiáll. Például régi bérlakásokban. Van hozzá 2 kis konzol, amit ilyen ajtókhoz kell felerősíteni. Sajnos az egész lakásban csak annál az ajtónál fér el ahol a biztosítékdoboz van.
Van, aki 15 év alatt összesen nem látott 10 riasztót, mégis profi riasztószerelőnek képzeli magát és van olyan szakember is, aki kizárólag új telepítéseket vállal, mégis hatalmas tapasztalatúnak érzi magát.
Én inkább olyan szakemberekre gondoltam, aki más riasztószerelők munkájának kijavítását is el meri vállalni, ők néhány hónap alatt többet tapasztalnak, mint sokan egész életük során. Pl az egyes távfelügyeleti cégek által alkalmazott "ügyeletes problémamegoldó" szerelők, na ők aztán találkoznak mindenféle csodával, naponta néha többször is. Ők tudnak mesélni az ilyen érdekes dolgokról.
Mit akarsz oda felszerelni? Ha rátakar a lyukakra akkor én óvatosan levésném a vakolatot a leendő lyukak helyén 1-2 centis körben és máris látszana mi van ott. Bár ha a betonba van öntve a cső gyárilag az nem fog kiderülni.
Akkor befektetek egy vezetékkeresőbe :) Amúgy sem árt, ha van egy... Gondolom tök mind1, hogy beton, vagy tégla a fal mivel max vakolat lehet a vezetéken. Az 5-6 ezres kategória is ugyanolyan megbízható? Milyet érdemes venni?
Szenilis vagy? Te kérted, hogy kérdezzek meg gyakorló riasztószerelőt, de nem adtad meg a peremfeltételeket pl. hogy hány éve legyen gyakorló. Azért kérdeztem, hogy a saját 15 évem elég-e neked.
"Hogyan mondhatod azt, hogy ha két egyforma aksiból az egyiket a központba tesszük, a másikat meg a szirénába, akkor a központba kerülő gyorsabban fog tönkremenni?"
Mondjuk tapasztalatból. De hogy legyen benne egy kis szakmai érv is - bár szerintem kár, mert úgyis meg fogod magyarázni, hogy te tudod jobban és mi vagyunk a hülyék - a központ akkumulátora teljes élettartama alatt többet van strapálva, hiszen áramszünet esetén jelentősen le is merülhet, majd visszatöltődik majd kezdődik elölről. A kültéri sziréna akkumulátora 99,9%-ban soha nem kerül jelentősen kisütött állapotba így élettartama nem rövidül ettől.
Most jön az, hogy ha lemerül a központban az akku akkor megszólal a sziréna, na akkor még egy tapasztalati úton szerzett szakmai érv, a kültéri szirénák 8-9 V-os "töltőfeszültséggel" még tartják magukat és nem szólalnak meg. A központ már tök sötét, de a sziréna még csendben van és mikor lehúzom a lemerült akkut na akkor megszólal.
"90%-ában a központban levő akku már régen 0 kapacitású vagy a központ jelzi az akkuhibát, mikor a sziréna még vígan szól a sajátjáról,"
Hogyan mondhatod azt, hogy ha két egyforma aksiból az egyiket a központba tesszük, a másikat meg a szirénába, akkor a központba kerülő gyorsabban fog tönkremenni?
Nekem csak minimális riasztós tapasztalatom van, mert az a pár 10 doboz, amivel időnként megtalálnak az nem nagyon számít. Főleg mert sok helyen sziréna sincs, ellenben 2 egymás melletti dobozban akad kicsi és nagy, amik összevissza mennek tönkre. Egyéb vezérlésből már akad egy tonna, ilyenolyan akkuval, meg persze szünetmentesek, kamerás cuccok, beléptetők miazmások. Van 1-2 nagyon occsó szar, ami 1 év alatt púpos lesz, vagy csak lekonyul magában. Amit lentebb linkeltem ott kb. értelmes akkut lehet venni, de meg nem tudom saccolni meddig fogja bírni. Ha nagyon prérire víztoronyba kell felmászni akkor egyszerre többet cserélünk (bár egy ideje nem az én dolgom), egyénileg meg amikor hullik, vagy amikor teszteljük és nem bírja. A lényeg, hogy Elekünk mindig nagy beleéléssel magyaráz valamit, aminél véletlenül pont ellentétes tapasztalataink vannak :-)
Elmondom neked 15 év tapasztalatát, az esetek 90%-ában a központban levő akku már régen 0 kapacitású vagy a központ jelzi az akkuhibát, mikor a sziréna még vígan szól a sajátjáról, 5%-ban nem lehet megállapítani, hogy melyik mikor nyiffant ki, mert teljesen 0 mindkettő és a maradék 5% mikor a kinti hamarabb hal meg.
"gondolom már sokat szereltél (megvan hozzá a rendőrségi engedélyed, felelősségbiztosításod is"
Tedd még azt is hozzá, hogy sapka sincs rajtam :)
Nem rossz - ha nincsenek szakmai érvek...
Nem muszáj nekem elhinni, kérdezz meg egy gyakorló riasztószerelőt, hogy a nagyobb aksival hosszabb ideig életképesek-e a szirénák. Meglátod, hogy nekem fog igazat adni.
Arra persze nem számítok, hogy itt a fórumon is beismered :)
Nem biztos. Simán lehet, hogy a 7es előbb, vagy akkor megy tönkre. És ugyanott vagyunk, hogy karbantartás kell, mert kb. csökken a feszültsége, de nem ilyen egzakt módon. Írtam is, hogy "Főleg mert akku minőségétől függően 2-5-X év," Ha lerakok eléd egy karton akkut, akkor sem fogod megmondani melyik mikor megy tönkre, de a kisebb is simán túlélheti a többi 7est, vagy sem.
"miért megy előbb tönkre a 4-es, mint a 7es, de mégsem értem"
Nem megy előbb tönkre. De X évvel később a 4-es aksiban már nem lesz annyi energia, hogy megszólaljon a sziréna, a 7-es aksival viszont még üzemel a riasztó. Nem azért, mert a nagyobb később megy tönkre, hiszen ugyanazon tempóban gyengül, de mivel az elején kb kétszer akkora volt a kapacitása, ezért X év múlva (miután mindkét aksi legyengült) akkor is kétszer nagyobb lesz a kapacitása. És amikor a 4-esben már csak annyi szufla van, hogy a sziréna csak nyekken egyet, a nagyobbik aksi még elkergeti a betörőt.
"A szirénák többségében 7Ah-s aksinak van hely kialakítva. Aki ennél kisebbet tesz bele, annál a sziréna évekkel előbb válik használhatatlanná az szar akku miatt"
De tagadd le nyugodtan, vagy kezdd el megmagyarázni, hogy ezt nem is úgy gondoltad és más a hülye, mert neked van igazad.
"Mért is megy tönkre hamarabb egy 4-es akku egy 7-esnél? Erre dobj valami fizikai magyarázatot, de ne valami mekkes idióta körmondatot aminek se eleje se vége nem lesz.,"
Hol írtam olyasmit, hogy a 4-es aksi hamarabb megy tönkre?
Az befoglaló méretre akkora mint a 7 Ah-s. Ha mégis 9-est veszel figyelj a saru méretére, mert abból van szünetmentesbe való is amihez széles saru kell (vagy olyan van most is, mert már lecserélték)
Nem azt várom, hogy konkrétan mondja meg valaki. Azt hittem, hogy van erre valami szabvány, szabály, szokás, stb.... Gondoltam akad itt a fórumon egy hivatásos villanyszerelő aki sokszor találkozott ilyesmivel és tapasztalatból 90%-ra meg tudja mondani.
Táp/doboz/aku/akármi az tonnaszám áll :-) Majd valamelyik riasztós ismerőst megdumálom felét rakja össze asztalon és idehaza össze is legózom, de ha ebből kettő kell és még más egyéb, akkor hát hümm.
Ennyiért már nekilátnék kábelezni is, de ugye egy adott költségik lusta az ember és kézenfekvő volt, hogy ha ethernet van a 2 vége közt, akkor nyilván van rá szirénáspittyogósriasztós megoldás is. Mindig sikerült pofára esnem az ilyen ötleteimmel, de már nézegetek valami kitet, akár Arduinosat, akármit. Igazából némi gányoléással kártyásra is meg tudom csinálni, lehúzom kinyit valami egyszerű relét 1 percre és kész, akkor nem riaszt.
Vezetékkeresőm nincs. Az érdekelne, hogy elvileg gyárilag hol szokták húzni a kábeleket. Gondolom van ennek valami menete, ha nem gányolás. A biztosítékláda és az ajtófélfa közt fúrnék a fal másik felén ahogy a képen is jelöltem.
Ja, csak olcsó tablet nem nagyon bírja, hogy napi 24 órásban tápon lógjon. Arra herélnék valami aktív hangszórót is, csak gondoltam lesz valami egyszerűbb egybites megoldás. Tévedtem :-D Ráadásul vagyok olyan szerencsétlen, hogy pont akkor konyuljon le valami, amikor szükségem lenne rá.
IPmodul még nem is lenne olyan szörnyű árban, csak majd a körítés és a szopószorzó. Lehet el kell matekoznom saját megoldáson, ha tobább erőltetem a hülyeséget.
A paradox SP széria IP150 modullal tudja az IP alapú kommunikációt okos telefonra, tabletra. Kapsz egy virtuális kezelőegységet azon keresztül mindent meg tudsz csinálni mintha ott lennél az objektumban. Tud e-mailt küldeni a nem nagyon fontos eseményekről, riasztás esetén a telefonon futó alkalmazás rezeg és/vagy hangot ad, látod mi riasztott.
Googlét ismerem köszi, de az adott szavakra teljesen más opciók szoktak előkerülni. Majd akkor írj, ha van konkrétumod ezen felül. És nem véletlenül mondatam, hogy ismerem a mobiltelefonos megoldásokat, de ha éppen 6ezer kilométerrel odébb egy jó luvnya seggéről szívom a kokaint, akkor lehet nem fog érdekelni a mobil csipogása.
Lenne egy gyors kérdésem. 13 ker. panelben szeretnék az előszobában lévő biztosítékládás falrész túlsó(szobai) oldalára fúrni 4 lyukat. Kb a kerettől 4-5 centire.
Az a kérdés, hogy vajon mehet-e ott vezeték, vagy a ládától oldalra mennek egyenesen? Gyári bekötés van az egész lakásban.
Gyorsan lefotóztam telóval. Kb a jelölt helyeken fúrnék a fal másik oldalán.
Van egy gyenge tippem, hogy ha rákérdezek mi lenne a válasz, miért megy előbb tönkre a 4-es, mint a 7es, de mégsem értem. Főleg mert akku minőségétől függően 2-5-X év, még így is nehéz összehasonlítani, hogy mit bír, ha ugyanakkorák.
Nincs központom. Volt, de mivel az IP kérdéskörnél leragadtam, fel sem csavaroztam a falra (mondjuk hülye voltam, mert pár sörért odaadtam haveroknak, de legyen egy jó napjuk :-P). Nekem igazából mindegy is lenne, sőőőt, legoocsóbb legegybitesebb elég, ha 2 PIRt rá lehet lógatni akkor már boldog vagyok, ha 2 tasztatúrát, akkor meg cigánykereket vetek.
Biztos nagy a tapasztalatod a riasztókkal kapcsolatban, gondolom már sokat szereltél (megvan hozzá a rendőrségi engedélyed, felelősségbiztosításod is) vagy elméleti szakember vagy és úgy osztod az észt.
Mondjuk szakember nem lehetsz, mert olyan boltokat reklámozol, ahol magára kicsit is adó telepítő nem vásárol.
Szirénába 4 Ah
pl. egy sziréna dokumentációjából: "A készülék működtetéséhez legalább egy 12 V; 4,0 Ah, legfeljebb egy 12 V; 7,0 Ah akkumulátor szükséges. Az eszköz nyugalmi áramfelvétele mindössze 25 mA."
Mért is megy tönkre hamarabb egy 4-es akku egy 7-esnél? Erre dobj valami fizikai magyarázatot, de ne valami mekkes idióta körmondatot aminek se eleje se vége nem lesz.
"Vagyis nem, a Tacskó, Bulldog, Gyula kategóriás riasztók valóban nem tudnak akkuhibát küldeni. "
Vannak olyan riasztóközpontok, amelyeknek nincs semmiféle kommunikátora, még telefonvonalas sem. Ezek egy részének nincs státus állapotra programozható PGM kimenete (vagy van, de már foglalt más célra). Távfelügyeleti célra egy ilyen központról csak a riasztást lehet továbbítani (PGM kimenet híján még nyitás/zárást sem). A legtöbb távfelügyeleti adó méri/küldi a tápfeszültségét is, de ebből csak áramszünet idején lehet az akku állapotára következtetni, ez viszont sok esetben semmit sem ér, mert az aksi már annyira döglött, hogy az áramszünet pillanatában maga a távfelügyeleti kommunikáció is összeomlik.
A szirénák többségében 7Ah-s aksinak van hely kialakítva. Aki ennél kisebbet tesz bele, annál a sziréna évekkel előbb válik használhatatlanná az szar akku miatt (ha a tulaj elsumákolja az akkucserét).
Persze a 4 Ah-s akku egy ezressel olcsóbb, egyes riasztószerelők szeretik azt az egy ezrest is inkább zsebre tenni ;)
Egyébként valószínűleg mindegyik távfelügyeleti szolgálattal lehet kötni "csak értesítés" szerződést, tehát hogy riasztás esetén nem kérsz kivonulást, csak hívjanak fel telefonon.
Ez egyrészt többnyire sokkal kevesebbe kerül havonta, mint a "kivonulós" szerződés, másrészt helyettesítheti a távoli szirénát :)
Vannak olyan riasztóközpontok, amelyekhez lehet venni TCP/IP kiegészítő modult (ami közvetlenül a központ adatbuszára csatlakozik)
és vannak olyan IP kommunikátorok is, amelyek telefonvonalat emulálnak a riasztóközpontok felé és az onnan vett adatokat átteszik az internetre (akár GSM/GPRS-en is).
Még valamire oda kell figyelni: nagyon sok TCP/IP kommunikátor csak az ismertebb távfelügyeleti vevőközpontok kommunikációs formátumait ismeri, tehát ha valami mást vársz tőle, akkor vásárlás előtt jól nézd meg a szolgáltatásait.
Létezik olyan is, amelyik nem csak adatokat nyer ki, hanem ellenkező irányban is dolgozik, akár ki is lehet kapcsolni a riasztót az internet felől (ami szerintem elég veszélyes játék).
"és a szirénának kellene lenni a világ másik végén"
Talán nem muszáj oda sziréna, talán elég az is, ha pl a tulaj mobiltelefonja jelezné a bajt - bárhol is van a világon. Ehhez a cucchoz (egyes dsc központokra köthető) pl létezik mobilos kliens program, ami talán csipog riasztáskor.
Riasztásról kapok SMS-t és fel is hív a központ. Ha szükséges és a szomszéd/családtag/kiszállós ellenőrzött mindent le tudom állítani a riasztást mobilról, hogy ne vinnyogjon. Folyamatosan küldi, melyik zóna aktív a riasztás alatt. Ha mozog akkor van bent valaki , ha csak egy zóna bebillent és nincs több zónáról jelzés akkor csak azt a PIR-t kell ellenőrizni. Ahol nagy a hőingás és/vagy necces a környezet oda úgyis mikrohullámmal kombinált PIR-t tettem nem volt még hamis riasztásom.
Nekem nem matatni kell, abban nincs újdonság. Riasztásnak kellene átmenni TCP/IP-n. Ahol az objektum van, ott akad internet és a szirénának kellene lenni a világ másik végén, ha valami történne. DLink most csinált hasonlót, de nem tiszta a működése és csak a saját cuccaival működik. Úgy viszont kicsit drága lenne és központnak tasztatúrának inkább valami megszokottat lőnék.
Én raktam egy TCP/IP-RS232 gateway-t a riasztóra és onnan tudom matatni ha kell. Riasztási események, akkufelügyelet, áramszünet, ki mikor ért haza....stb. Nekem elég egyelőre. TELL GSM Ultimate egy Wireless kiegészítéssel. Én szeretem, megoldja az extra dolgokat is mint a meleg víz keringetése, világítás felkapcsolása....stb.
Erre írtam, hogy viszonylag kicsi rá az esély, de nézze meg, mert előfordult mikor ismerős ismerőséhez kirongyoltam a 7Ah-s akkuval és nem fért bele a dobozba. Nálam elfogy, csak inkább ne vegyen feleslegesen. boltot, tanácsot kapott, nagy baj már nem lehet.
Meg a mindenféle kínai szirszarok, csak ezeket eddig én sem nem vettem a "riasztó" kategóriába. Gondoltam valami régi vackot csak tud, ami olyan, bár ezer éves is tudja. Legalábbis jó 20 éve találkoztam ilyesmivel, volt Electronics Line és kb. kifújt, aztán ahhoz is hozzá tudtákl toldani a kommunikátort. Igaz eleinte csak az infrák döglöttek, végül a központ is :-D
Mekkentek én is közvetve a témához, ezeket a zselés akkukat próbálta már valaki labor-táppal regenerálni?
A kocsi akkut lemerítettem egy bekapcsolva felejtett lámpával, 2,5V-ra, 16V alatt nem vett fel töltőáramot, azzal elindítottam, majd egy visszahajlás után, rajtahagytam 16V-on, 1,5A áramkorláttal egy napig. (Gondoltam, kárt már nem teszek benne :-)))
Pffff, annyit riasztóztatok, hogy nekiláttam IP alapú központot vagy szirénát keresni, de mivel idehaza nem értik, külföldi megfogalmazását nem tudom, Kínában is szegényesek a leírások, így ismét elhalasztom egy időre :-D
Na, erről majd megkérdezem az okosabbat, mert eddigi munkásságod alapján csak gyanítom, hogy lehet megint zöldeket beszélsz. Az, hogy én nem láttam még ilyet, az nem jelent semmit :-)
Mondjuk a 3. heccből fizetős riasztás után azért elmatekozna a júzer, hogy mégis lehetne vele valamit kezdeni.
7Ah-snál nagyobbat be vegyél, általában arra méreteznek és azért írtam a kisebbet is, mert jobb, ha előtte megnézed mi fér bele a dobozba. A 7Ah-s kb. 4-5ezer pénz.
"Mellékesen az akkuhiba a távfelügyeletnek is átmegy"
Sok riasztó nincs távfelügyeletre kötve
és egyes ritka típusú központokról a távfelügyelet nem képes akumulátor információkat kinyerni (a legrosszabb esetben a távfelügyelet csak a riasztásról tud, néha még azt sem tudja, hogy mikor van beélesítve).
Attól függ mit hajt meg, néha 2-3-X akkuval is szembesülni lehet és mivel mind kb. 5 év alatt megy szét és egyedül tán a riasztóba indokolt a 7Ah-s, így a központba meg lehet venni a kisebbet is.
A telepítéskor kerül egy aksi a központba és egy a szirénába is.
Néhány év múlva mindkét aksi kapacitása durván lecsökken. Áramszünet esetén a központban lévő aksinak el kellene látnia energiával magán a központon kívül az összes érzékelőt meg a billentyűzete(ke)t, de ezek nem tűrik az alacsony tápfeszültséget, ezért bizonyos akkufeszültség alatt a riasztóközpont egyszerűen leáll. A sziréna elektronikája azonban nem ennyire finnyás, ő vidáman tud dolgozni a gyengébb aksiból is - néha órákon át.
Tehát áramszünet -> riasztó központ kimeneti energiellátása leáll -> megszűnik a sziréna betáp feszültsége -> sziréna azt hiszi, hogy elvágták a vezetékét -> üvölt, amíg csak bírja az aksija (vagy amíg vége nincs az áramszünetnek).
Nyilván a rossz nem azt jelenti, hogy lemerült, hanem azt, hogy nem éri el a megfelelő szintet. Ettől még tudja visíttatni a hangszórót. Valamint az is lehet, hogy az akksit figyelő áramkör hibásodott meg. (Watchdog error) Ez a procinak az egyik funkciója.
De ha rossz az akku, akkor miről tud vonyítani, ha nincs villany? Mellékesen az akkuhiba a távfelügyeletnek is átmegy és az addig basztatja a júzert, míg nem intézkedik. Ellenben az akkucsere az olyan, riasztósok meg a távfelügyelet akkora számot mond rá, hogy nem is értem...
"Következő nagy trükk az áramszünetkor megszólaló riasztók. Pajszerral kezelném a telepítőiket."
Az áramszünetkor megszólaló riasztók 99 százaléka az első években még nem szólalt meg áramszünetkor, mert még jó volt benne az aksi. Tehát nem a telepítők a hibásak.
Többnyire vagy a gazdájuk leszarja, hogy a billentyűzeten ég a hibajelzés, vagy sajnálja a pénzt az aksicserére.
Ugyan az, mint az elején volt a gk. riasztók. Állandóan visítottak. Aztán lassan kezdtek ráébredni, hogy nem ez a megoldás, ha meg akarják védeni az autójukat. Talán a lakásriasztók is erre a sorsra fognak jutni.
Minden estre tény, hogy nehéz úgy "dolgozni", amikor a fél utca kint áll és a tulajdonos nem tud segíteni, csak szeretné, ha nem visítana.
Ma délelőtt vissza mentem és megkerestem ill. beazonosítottam a riasztó biztijét, így már 230-at sem kap. Tegnap este erre sem volt lehetőség, mert nézni akarta a TV-t és ha próbálgattam volna, akkor az sem működött volna.
Régen volt, -25 éve- hogy az akkori szomszéd kérte, nézzem a meg a TV-jét, mert időnként magától kikapcsol. Átmentem, néztem, kap-e 220-at, ill. átnéztem a forrasztásokat a panelon. Amikor próba végett bekapcsoltam, mondta, hogy most hagyjam így, mert éppen a kedvenc műsora ment és nézni akarta. Nem zavarta, hogy nem volt összerakva a készülék...:) Na, az ilyenekkel nem könnyű.
És kurva jó, mikor bent vagy és fel kellene hívni a visító sziréna környékén vagy biztonsági szolgálatot, vagy ha még rács is van akkor magyarázni, hogy ki vagy és miért :-D Engem mindig csak akadályozott, szomszéd anyázik, betörő tudja, hogy van riasztás...
Következő nagy trükk az áramszünetkor megszólaló riasztók. Pajszerral kezelném a telepítőiket. És lehetne még sorolni.
Én itthon több szakmát is művelek, de másoknak nem vagyok hajlandó megtenni. Neked is nagyobb a szíved mint a hozzáértésed, ahogy ezt már többször is bizonyítottad. Nem kell a sziréna mert nagy beruházás, vagy a riasztóra értetted? Mi olcsóbb nála 2-3 nagy termetű kutya, biztonsági őr, páncélablak?
Egyetértek! Szerintem sem ez a módja a betörés elleni védelemnek, de a semminél több. csak aránytalanul nagy beruházás.
(A probléma az, hogy hiába szól a sziréna, ha senki sem érzi úgy a környéken, hogy tegyen valamit. De valljuk be, miért is kéne úgy érezniük... Ráadásul az esetek túlnyomó többségében téves riasztásról van szó.)
A tulaj egy rendkívül jómódú korosabb hölgy, akinek a családja is rendkívül jómódú, a hölgy pedig súlyos beteg, ill. komoly kezelések előtt áll, de nem akarnak költeni szakemberre, ezért engem szokott áthívni mindenféle probléma esetén. (Igazából nem értem a családot, mert végül is közismertek, de nem fogják fel, hogy ha a riasztó elromlik, az megkeseríti nem csak a szomszédok, de a környéken lakók életét is. Így 10 napja szívtunk vele, tegnap estig.
Most le van kötve minden, csend van és ez a fő! Ha később akarják, majd hívnak szakembert aki rendbe teszi.
"Meg a Signal, meg a Bentel meg 99%-ban mindegyik, amelyik nem a sziréna műszaki hibája miatt szólal meg."
Te sem olvasol csak írsz :) mivel egy szót sem írtam sziréna műszaki hibáról.
Egy rakás (hibátlan) sziréna gyárilag úgy működik, hogy ha pl elveszed tőle a tápfeszültséget, akkor addig üvölt, amíg csak bírja az aksija, akár órákon át is.
És van egy (pár) olyan sziréna, amelyik ilyen esetben is leáll egy idő után,
tehát egyrészt nem testi tönkre az akkumulátorát és nem idegesíti halálra a fél utcát sem.
"1: tulajt lehülyézni, hogy mit gondolt, mi a fenét jelent az a piros lámpa a billentyűzeten, ami folyamatosan ég két éve"
Milyen piros lámpa? A hibajelzés sárga, a riasztás piros
"folyamatosan ég" szakmai fórumon ilyet leírni? Küldj már nekem egy ilyen 2 éve folyamatosan égőt, jó lenne a kazánba, nem kéne naponta begyújtani. Mert láttam már égő lámpát, de az nem tartott ki 2 évig, meg jöttek a tűzoltók is a riasztásra.
"egy hete be-be riaszt, általában délután és órákon keresztül."
Az összes riasztóközpont úgy (is) spórol az energiával, hogy nem engedi sokáig szólni a szirénát, 4-6 perc után leállítja (a következő eseményig).
Viszont maguk a szirénák többsége buta jószág: ha megszakad a kapcsolatuk a központtal (pl megszakad a központ felől jövő tápfeszültség), akkor addig üvöltenek, amíg csak saját aksijuk bírja.
Tehát ha egy sziréna 4-6 percnél tovább szól, akkor az a legvalószínűbb, hogy a központja elájult (többnyire energia hiány miatt), vagy pl elvágták a vezetékét.
Én először azt nézném meg, hogy él-e a központ miközben üvölt a sziréna, tehát pl a kezelő billentyűzet reagál-e a nyomkodásra. Az ok az esetek többségében a riasztó gazdájának a hülyesége: a billentyűzeten már évek óta ég a lámpa, hogy aksicsere esetékes a központban, de ő szarik rá, aztán ott sopánkodik, hogy nem tudja leállítani a szirénát pl áramszünetkor, mert amikor megszólal a sziréna, akkor a központtól akkora áramot kér, hogy a központ rövidzárvédelme letiltja minden periféria energiaellátását, az energia híján halott billentyűt meg hiába nyomogatod, hogy álljon le a sziréna.
Tehát teendő az esetek túlnyomó részében:
1: tulajt lehülyézni, hogy mit gondolt, mi a fenét jelent az a piros lámpa a billentyűzeten, ami folyamatosan ég két éve
Jó lenne megtudni mi riasztott, a passzív infrák úgy mennek tönkre, hogy ok nélkül jeleznek, ha valamelyik okozta akkor az kuka. Gyanús lehet még a kültéri sziréna 2 szabotázs kapcsolója is, a belsőt ilyenkor mi már kihagyjuk a játékból a külsőt kicseréljük és direktbe kötjük a kábelra, nem dugjuk rá a panelra.
Ha mindet áramtalanítasz, akkor összerakásnál először sziréna beköt, akku berak, doboz becsuk, utána központ AC táp bekapcsol, központ akku rádug.
Ha a sziréna lámpája az akku rádugása után folyamatosan villog, nagyon vigyázz, hogy mikor a vaslemezt rakod rá, rövidre ne zárja az izzó foglalatot, azonnal hazavágja a panelt.
A mesterkódot vagy a telepítő tudja vagy az ügyfél, elég dilettáns aki gyárin hagyja, hiszen azzal is ki/be kapcsolható a riasztó, plusz még vannak egyéb funkciói (pl: jogosult a többi kódot cserélni) amik a sima usernek nincsenek.
DSC-ben nincs trükk, ha jó a kód akkor annak működnie kell. Az szokott még előfordulni, hogy kopott a billentyűzet és nem veszi valamelyik számjegyet, izomból kell nyomni és akkor talán sikerül :D
A mesterkódot lehet tudni, ill. bárki tudja, aki ilyennel foglalkozik?
Most már egészen biztosan fog kelleni, mert amikor levettem a hangszóró házát, megváltozott a dallama, átment folyamatos vijjogásba. (Van rajta két nyomógomb, az egyik a külső műanyag ház levételére reagál, a másik a belső fém ház levételére.)
Szembe szomszédom lakásriasztója egy hete be-be riaszt, általában délután és órákon keresztül. Ma más este 8-kor sem hagyta abba.
Megkért végre, hogy nézzem meg. Mivel semmire sem reagált, azaz nem hagyta abba, végül is a hangszórót kellett kiiktatnom. Nem volt egy leányálom, be kellett dugnom a fülemet hozzá. Még az a szerencse, hogy egy létráról elérni.
Először levettem a hangszóró alatti akksiról a sarut, de csak folytatta. Nem tudom honnan, mert a belső akksiról már az elején levettem. Úgyhogy a hangszóró madzagját kikötöttem a sorkapocsból. Végül is most csend van...
Esetleg van valakinek tapasztalata ezzel kapcsolatban?
Szakembertől szeretném kérdezni: A pincémben (elvileg vízzáró burkolatban) van egy LED égő. Ebben csak az az érdekes, hogy amikor lekapcsolom a villanyt, akkor is világít, kb. tized annyi fénnyel, mint eredetileg. A kapcsoló burkát levéve fáziskeresővel megnéztem, de a fázist szakítja meg. Talán valami áthúzás lehet a nedvesség miatt, Van valami ötlete valakinek?
Csak akkor lesz jó, ha delta kapcsolású a tekercselés. Rákötöd a fázist - nullát valamelyik szélsőre és a középsőre. A maradékra megy a kondi egyik sarka, a kondi másik vezetéket meg rákötöd az első kettő közül valamelyikre. Ez attól függ, hogy merre akarod forgatni a motortengelyt.
Mindegyiknél kérhető hivatalosan a rendeletben a GEO tarifa szerepel mint országos a H az amit a helyi szolgáltatók pluszba kitaláltak és a GEO komolyabb műszaki követelményekkel bír teljes villamos kiépítésre mint a H.
A H tarifával elszámolt berendezések csak különmért, nem leválasztható áramkörre csatlakoztathatók. A hálózati engedélyes által felszerelt mérőberendezés kéttarifás (nem két skálás) kialakítású, mely a fűtési időszakban és azon kívül külön-külön regiszterben tárolja a vételezett villamos energiát. Így biztosítható a fűtési időszakon kívül április 16. október 14. közötti villamosenergia-fogyasztás A1 tarifás áron (és ehhez kapcsolódó rendszerhasználati díjon) történő elszámolása.
Arra tróbáltam célozni, hogy ha van H tarifád, akkor nem biztos, hogy szükség van vezérelt tarifára is, hiszen a H tarifáról működő hőszivattyú a melegvizet is legyárthatja. És már meg is oldódott az a probléma, hogy a jelenlegi dobozba mindössze két villanyóra fér el.
Persze hogy elfér de ha van vezérelted és később lesz H tarifás Klimád a vezérelt mellé egy plusz szekrény kell. Így eleve 3 szekrénnyel számolok.
Pld most van egy társasházi felújítás betáptól lakás elosztóig. A tervezéskor úgy kérték hogy jelenlegi mérésekkel és a fullal. Anyagban drágábban jön ki a ful de másban nem. A szavazás végeredménye az lett hogy mindenkinek 3F mérőhely legyen függetlenül attól most mije van úgy hogy 3 dobozig bármikor bővíthető legyen. A probléma úgy lett megoldva mindenhol kivésve a 600x900 hely de a 600x600 hely egy sima gipszkarton lappal lezárva. A csövek betéve a lakás elosztóig. Persze a gerinc úgy számolva 1% és keresztmetszetre hogy mindenkinél 3x3x32A van :) vastag is lett a fővezeték.
Jól teszed, én három hónappal a felújítás után hallottam először a Geo tarifáról, beköttettem volna, de így a frissen elkészült falhoz már nem akarok nyúlni, ha mondta volna a szerelőm akkor nem kettes dobozt rakatok, hanem hármast.
Van egy szakasz az alagútnál ahol még léteznek a gázlámpák. Hogy most üzemelnek e azt nem tudom de úgy 4 éve még nyáron használták és mutogatták a turistáknak.
4 szál, 3 fázisé egy a PEN, és nem fognak többet húzkodni csak lecserélik vastagabbra ha muszáj. Én speciel mindenkinél aki mérőhellyel megkeres említem a vezéreltet és a H - GEO lehetőséget és annak dobozának kiépítését sőt akinél csak 1F van ott pluszban a 3F mérési lehetőséget dobozilag, egyszer kell megcsinálni pénzt nem kér de ha kell már nincs vésés, új csövezés, stb. Csak be kell tenni a vezetékezést a dobozokba és kész.
- készülék telepítője által kiállított nyomtatvány
- készülék CE papírja
Mivel a fentiek közül nincs meg 2 tétel így nem fogadják el, a mérési pontot kilehet építeni a normál tarifával sőt lehet 3 mérőhelyet is létesíteni normál, vezérelt, H vagy Geo részére, csak első neki futásra a nappaliba lesz bevezetékezve minden tovább nem.
"Az is kérdéses hogy fejleszt aniont egy izzólámpa"
A levegőt ionizálni nagyfeszültséggel is lehet.
Ha megnézel egy pár ionizátor kapcsrajzot, akor láthatod, hogy egy energiatakarékos izzó elektronikája már egy félkész ionizátor :)
gondolom a csodalámpa gyártója nem csinált mást, mint a lámpa graetz utáni 325 voltos pontjára rátett még néhány diódát meg kondenzátort (feszültség sokszorozó) és ezen kétszáz forint plusz költség (és pár lyuk a foglalatra, hogy átjárja a levegő) után kész is az ezresekkel drágábban eladható csodalámpa.
De maga az energiatakarékos izzó fénycsöve is UV fénnyel működik tulajdonképpen belülről: ha a gyártó az üveg felületének egy kis részén nem tesz rá fényport, akkor elmondhatja, hogy a lámpája részben UV lámpa is, tehát ionizálja a levegőt. Persze mivel ez az üveg nem speciális (UV-C) áteresztő, ezért csak röhejesen kevés UVC sugárzás fog átjutni rajta, de ahhoz talán elég, hogy erre ráépíthessen egy szép kövér parasztvakítást :)
Nem állt meg a tudomány, csak felesleges tovább ragozni a dolgot.
Egyébként, amit a gyártó honlapja ír, hogy mikroprocesszoros vezérléssel kell a teljesítményt szabályozni, az pont ez a megoldás, amit itt írkálunk 2 napja.
De keveri az ion/anion és az ózon fogalmát . Ahogy utánaolvastam
"Az önmagában álló ion ritka, nagyon hamar elveszti töltését, vagy egy ellenkező töltésű ionnal reakcióba lép. A magányos ionok gyakran képeznek szabad gyököket"
Ez utóbbi meg élő szervezetbe jutva káros
Az is kérdéses hogy fejleszt aniont egy izzólámpa, max uv sugárzással
Szagoltam én elég ózont nagyfesz laborban, nem tetszett
Kb minden vihar után, és nem mindig ugyanaz a fázis. Érdekes módon teljes áramszünet viszont ritkán van. De az utcai világítás három napig sötét ha megfújja a szél.
Kivéve persze azt a (nálunk) viszonylag gyakori esetet amikor 1-1 fázis megy el az egész környéken, akár órákra. Mivel minden szobában van minden fázisról kötve konnektor, ilyenkor csak keresek működőt, ahelyett amiben épp nincs áram. Akinek a házába meg pont csak az az egy fázis van bekötve ami épp elment, az meg ül a sötétben.
Ha földkábeles voltál eddig is akkor elég hamar, ha légkábeles és te földkábelt kérsz akkor kapsz majd egy gazdasági műszaki tájékoztatót amit vagy elfogadsz vagy nem, ezután ami rád hárul mint feladat elvégezteted és vársz a földkábel fektetésre, kb fél év, több okból, ez építési engedélyes eljárás és még közmű egyeztetés is kell hozzá. Ha légkábeles vagy akkor meg még pluszban a légkábel és földkábel létesítés anyag és munkadíj különbségét is ki kell fizetned a hálózat fejlesztésen 32A-en felüli A díján.
Mester! Írtam az elérhetőségedre egy mail-t,a témában. Mivel nem vagy járatos a villamosság terén,nem fogod megérteni a hozzászólók (egyébként hasznos) javaslatait.
Alapvető probléma,hogy te a feszültséget akarod szabályozni,(veszteség mentesen),a többiek pedig a teljesítményt szabályozzák.(aránylag veszteség mentesen)Ez utóbbiak az áram ki-be kapcsolásával,annak effektív teljesítmény értékével játszanak, ami nem károsítja a fűtőbetéted élettartamát.
Nem akadt el, mert "endrepp" pont egy olyan megoldást mutatott be, amilyenekről mi írogattunk...itt is a fázishasításos (végső soron TRIAC-os) megoldás működik. Ugyanis a teljesítményvezérlési rész (bal oldali) pont az előző megoldásokat fedi.
Ezért is nem értettem a problémádat. Képzelj el egy "fényerőszabályozó" kapcsolót, ami egy vékony izzószálat (égő) vezérel (kapcsolgat). Látod villogni az izzószálat? Ugye nem?
Most ugyanez történik a fűtőtesteiddel is, csak ott még nagyságrendekkel vastagabb az "izószál", tehát még kevésbé hat hátrányosan a "kapcsolgatásos" módszer.
Nem nézlek hülyének,és szerintem itt nem is szoktak senkit sem annak nézni.
És akkor a fotóról egy pár szót.
Az áramvédőkapcsolót a kismegszakítótól balra tegyed,és akkor áttudsz sínezni róla a kismegszakítókra.
Viszont a C16A kismegszakítók most nem ehez a vezetékhálózathoz valók,erre próbáltam a figyelmedet felhívni.
Valamint ha maradnak az aluk,akkor tessék újra csupaszítani őkat,majd érvéghüvely a vezetékerekre és úgy bekötni a PEN-sinbe. Elég cudarul szarul néznek ki.
Én inkább szorítólemezes sorkapocsba kötném őket,pl. Hensel-sbe.
Ne foglalkozz a pasztával. Annak nem réz-alu összekötésénél van szerepe. Sokkal inkább ott, ahol például alu kábelsarut kötnek alu kábelre. A kettő közé kent kontakt paszta megakadályozza, hogy a felületen képződött aluoxid érintkezési problémát okozzon.
Kedves Nyikj. Köszi a válaszod, sajnos valóban csak a fürdőben és a konyhában van védőföld máshol nincs, ezért is akarnék FI relét. Még az a vad gondolat fordult meg a fejemben, hogy egy wago-ban megfelelő pasztát használva egyesítem a nullákat... de tényleg két év és ki lesz cserélve minden és ha addig kibírja meghagyom a sorkapcsot.
A fényképet látva, ott minden alu. Gondolom évek óta így van. Száraz körülmények esetén két évig nem aggódnék amiatt, hogy alut kötöl a sorkapocsba. Az automaták összekötését jónak látom a fésűs megoldással. A FI relét azért gondolod bekötni, mert nincs a konnektorokban védővezeték?
A szekrényben van piros vezeték, ami védővezetékre utal.
Ha nincs védővezeték a konnektorokban, akkor bármilyen vezetékkel jobb bekötni FI relét, mint védelem nélkül konnektort használni.
Az a baj, hogy minden ALU a falban is, ezt kell majd kicserélni. Viszont akarok beépíteni még egy kismegszakítót, aminek 3x1,5-es réz lett behúzva. Tehát gondoltam a Fi relé beépítése utána a kismegszakítókat összekötném villás fésűs sínnel az jobb, mint az összefűzögetés.
Számomra pl. az alu vezeték bekötése a réz gyűjtőkapocsba, valamint a fázis (fekete csavart vezeték) bekötése nem megnyugtató, ahogy az előző lakó elvégeztette. Ezzel kapcsolatban kérhetném a véleményeteket?
Alu vezetékre teszel érvéghüvely és máris nem gond ha réz(PEN-sin) sorkapocsba kötöd.
Illetve ha FI relére bemegy a bejövő ALU fázis és nulla, utána a reléből már jöhet ki réz vezetéken a kismegszakítóra a fázis illetve a gyűjtősínre a nulla?
Nem hiszem, hogy ennyire naiv vagy.
Viszont ha ennyire zavar az Alu vezeték akkor szólj egy regszerelőnek, kér egy zárópecsét bontást át vezetékezi Neked a mérőhelyedet és volt Alu, nincs Alu.
Egy Fi relét szeretnék beépíttetni a villamoshálózatunkba. Két év múlva tervezzük a teljes felújítást a vezetékek cseréjét, de addig is szeretnék egy megnyugtató megoldást. Csatoltam egy képet a biztosítéktábláról, talán így látszanak a megvalósíthatósági lehetőségek.
Számomra pl. az alu vezeték bekötése a réz gyűjtőkapocsba, valamint a fázis (fekete csavart vezeték) bekötése nem megnyugtató, ahogy az előző lakó elvégeztette. Ezzel kapcsolatban kérhetném a véleményeteket?
Illetve ha FI relére bemegy a bejövő ALU fázis és nulla, utána a reléből már jöhet ki réz vezetéken a kismegszakítóra a fázis illetve a gyűjtősínre a nulla?
Nem szeretném a türelmeteket feszegetni, de röviden elmondanátok, hogy ez a megoldás miért nem jó, mert ránézésre nekem úgy tűnik, hogy pont erre van kitalálva?
"Viszont ez a gyors kapcsolás olyasmi zajt csinál, mint amikor szikrázik a kapcsoló és csíkos tőle a tv meg sípol a rádió."
Ha mindig nulla feszültség környékén nyitod a triakot és nullfeszültségnél is kapcsolod le, akkor gyakorlatilag nem lesz ilyen zaj.
A teljesítmény szabályozást úgy is meg lehet valósítani, hogy nem minden félhullámból vágsz le egy darabot (=hagyományos fázishasítás), hanem annyi hibátlan félhullámot engedsz a fogyasztó felé, amennyire éppen szükség van.
Tehát pl ha a másodpercenkénti 100 félhullámból csak 23-at enged át a triak, akkor a fűtőszálunk 23%-os teljesítménnyel üzemel.
Először erre a trükkre is azt hittem, hogy én fedeztem fel :) de később rájöttem, hogy régóta ismert dolog (van valami speciális neve is, csak most nem jut eszembe), csak valami miatt sokkal kevesebb területen alkalmazzák, mint érdemes lenne.
Az egyetlen ok, ami miatt TALÁN nem mindegy, hogy milyen gyakran kapcsolgatjuk a fűtőszálat, az a gyakori hőtágulás/összehúzódás miatt ESETLEG előforduló anyagfáradás. Erről egyetlen gyártó sem ír ilyen részletesen, csak én gondolom így, viszont ha erre próbált célozni a gyártó, akkor ezt erősen hülyén fogalmazta meg.
Mert a hőtáguláshoz-összehúzódáshoz (tehát a méret-változáshoz) IDŐ kell, mert a forró fűtőszálnak (és forró környezetének) van egy saját hőtehetetlensége, tehát nagyon rövid idejű lekapcsolástól egyszerűen nincs ideje annyira lehűlnie a fűtőszálnak, hogy mérete megváltozhasson. Tehát egy bizonyos idő-intervallumnál gyakoribb "kapcsolgatás" közben gyakorlatilag nem változik a fűtőszál hőmérséklete (=mérete), tehát ha a kapcsolgatás elég gyors, akkor nincs semmi hatása a fűtőszál élettartamára.
Gondoljunk bele: mivel váltakozó feszültséggel működik, ezért minden másodpercben százszor mindenképpen ki van kapcsolva :) mégsem megy tönkre. És a hagyományos fázishasítás sem kapcsolgatja ennél ritkábban, tehát az sem okozhat ennél nagyobb kárt.
Ha láthatnánk egy lehűlési hőmérséklet-görbét egy ilyen fűtőszálról, arról valószínűleg első pillantásra látszana, hogy milyen lekapcsolási időszak az, ami felett már jelentős méretváltozásra (=anyagfáradásra) lehet számítani.
Már ha egyáltalán létezik ez a fűtőszál hőtágulós-anyagfáradás jelenség,
mert az is lehet, hogy a kapcsolgatás gyakorisága a fűtőszálak élettartamát egyáltalán nem befolyásolja (vagy csak jelentéktelen mértékben).
Én már írtam neki, hogy vegyen hármat a triakos panelből, külön a fázisokra, ha ennyire tetszik neki.
Semmi, törölje a modi. Innetől minek bármit.
Frekiváltó egyébként erre nem jó, a profi frekiváltó teljesitményfüggetlen :)
A fűtőbetét le sem bagózza hol áll a frekiváltó, ugyanugy fűt, a frekvenciafüggése minimális.
Izzónak is hasonlóan minimális a frekifüggése, legalábbis egészen a szélső értékekig, ilyen pár hz-nél meg némelyik nemes egyszerűséggel lüktetni kezd, néha fel is robban jó látványosan.
Amúgy meg vedd meg az egyfázisút, ha az tetszik neked, a másik kettő fűtőszálat meg mágneskapcsolóval melléteszed, ha kell. Asszimetria hegyek, de nem baj.
Ezek a kis szabályozós cuccok (tirisztoros-triakos stb fesz szabályzók) mind kapcsolgatnak, azt használják ki, hogy a változó feszültség értéke nem állandó, hanem nő és csökken másodpercenként 50 szer.
Ha kikapcsolom amig kicsi, aztán vissza mikor ujra kicsi, akkor nem kap a cuccom, csak töredék átlagos teljesitményt, és kis feszültségeket, de nem kell a "megmaradó" teljesitményt, feszültséget "tennem" sehova.
A fúrógépek lassú fordulata, meg a porszívók tekergető szabályzója alapul kb ilyesmin. De azok kb 800W-osak és nem 10kw.
Viszont ez a gyors kapcsolás olyasmi zajt csinál, mint amikor szikrázik a kapcsoló és csíkos tőle a tv meg sípol a rádió.
Nagyon nagy darabot ezért nem szoktak ilyen szabályóval "kivágni", neked meg pont az lesz a bajod, ha egyszer felfűtött kénytelen leszel totál kikapcsolni, illetve a tekerő valahol 10-15% alatt már egyszercsak kikapcsolja majd neked teljesen.
De igazábol semmivel nem leszel odább a 10-15% rákapcsolgatásával(tekerő picit fel, be 15%, tekerő teljesen le, ki 0%) , meg a csomó zajjal végig, mintha az egészet totálisan kapcsolgatnád. Szerintem.
Toroid trafó, a terheléssel megegyező teljesítménnyel, előtét ellenállásokkal (mint régen a villamosok), merülő elektródával (mint a vándor körhintások), vagy kitöltési tényező változtatással.
Csak úgy mondom, hogy a TetraPack gépeknél (dobozos tej) a sebességet frekvenciaváltóval, a fűtőbetétek hőmérsékletét PID+SSR vezérléssel állítottuk.
Csinálsz egy oszcillátort aminek a jeléből képzel 3 egymástól 120 fokra eltolt jelet amit utána egy teljesítmény fokozatra vezetsz. A teljesítményfokozat iszonyúan melegedni fog, aktív folyadékhűtéssel kell majd ellátnod ha jelentős teljesítményt ki akarsz majd venni belőle. Ezzel aztán kedvedre hajthatod a fűtőbetéteket. Egy ilyen áramkör kifejlesztése, a félvezetők, a hűtés nagyjából egy középkategóriájú használt autó árától fog indulni. A piacon pedig azért nem találsz ilyet mert ilyen gazdaságtalan módon senki nem akar teljesítményt szabályozni, valamint a Te esetedben a szabályozást tekintve semmilyen előnnyel nem rendelkezik.
De ti is csak ki-be kapcsolós megoldást fújjátok, mikor az elején mondtam hogy nem azt akarom! Akkor beteszek egy mágneskapcsolot meg egy pidet oszt jo. Feszültség változás alapján szeretném. Mivel nem éretek hozzá, ezért kérdezek itt. Ha érteném nem lennék itt!... Tirisztoros feszszabályzó megoldás lehet?
De ugyebár nagyjából tudjuk, hogy megvalósítani így lehet normálisan, még ha ő úgy hiszi is, hogy a "kapcsolgatás" egy villanykapcsolóhoz hasonló. Bár őszintén szólva az sem okozna gondot és jóval egyszerűbb lenne.
A kérdező, sajnos, nem érti a fázishasításos (kitöltési tényezőkön) alapuló vezérlések/szabályzások működését. Továbbá mikor volt gond egy óriási hőtehetetlenséggel rendelkező fűtőtest esetében az effajta teljesítmény szabályzással?
Nem értem...jól elbeszélünk, beszéltek, egymás mellett.
Akkor veszel három ilyen "filléres" vackot, bekötöd a három fázisra külön-külön és megoldod, hogy a három potit egyszerre tekerd.
Arra azért számíts, hogy tartósan "letekerve" állandóan iszonyú zajt táplál a hálózatra egy ilyen olcsó szutyok(pont mert fázishasítással működik), normális szűrést pedig 10kw-nál 3 fázisra megépíteni, drágább lenne mint az egész cucc mindenestül.
Igen és a vezérlőáram függvényében állítja a kitöltési tényezőt a PWM-nek! Attól, hogy a videon nem láttad a kapcsolgatást még ott volt, és keltegette bizony a komoly RF zavarokat is. Amit az SSR a nullátmenetnél történő kapcsolása miatt sokkal kisebb mértékben generál.
Szerinted, hogyan lehet a feszültséget csökkenteni fokozatmentesen egy váltakozóáramú áramkörben veszteség nélkül vagy kis veszteséggel?
Mivel 9kW, el szeretném kerülni hogy az ki-be kapcsolgasson a hálózaton. így is spiccen van. Szimpatikusabb lenne ha a feszultséget tudnám visszább venni.
Viszonyítsunk el most a digitális vezérléstől, nézzük meg manuálisan. Tekerek a potin, több áramot kap, fentebb megy a hőfok, tekerek vissza és akkor pedig fordítva...
Nem, nem beszélünk el egymás mellett csak Te nem érted, hogyan kell megvalósítani egy fokozatmentes szabályozást, ami ha nem analóg módon készül mindig valamekkora hibával fog beállni, mondjuk az analóg is.
Ha van egy fűtőszál ami 10kW-os és 1s periódus időt feltételezve 0,1s-ig be van kapcsolva majd 0,9s -ig ki akkor az a szál 1kW-ot fog fűteni, ha 0,5s ig be és 0,5s-ig ki van kapcsolva akkor pedig 5kW-ot fog fűteni. Ezt ezen a teljesítményen nem szokás áteresztő üzemmódban analóg módon szabályozni mert akkora veszteségeid lesznek, hogy nehéz lenne kezelni...
Amúgy én is azt javaslom, keress szakembert mert nincs elegendő szakmai ismereted a kivitelezéshez!
Felesleges fokozatmentesen szabályozni, PWM módban tökéletesen megoldható a feladat, a rendszernek lesz tehetetlensége rendesen, veszel egy PID szabályzót hozzá és egy SSR -t és kb. kész is van. Olcsó nem lesz de működni fog.
Hidd el, minden további nélkül megoldanám a hőmérséklet-szabályozást, ha nekem kellene. Sok lehetőség van rá, de nem különösebben olcsó, vagy inkább munkaigényes, ha valaki otthon szeretné megcsinálni. Legolcsóbb megoldás talán a PIC, hőmérséklet távadó, panel készítése, doboz, amibe beleteszi az ember, és program. Megoldhatja PLC-vel, frekvencia-váltóval, vagy amivel akarja.
Mennyi pénze van, aszerint válogathat.
De ezeket hiába ajánlod, ha még elképzelése sincs arról, hogy lehetne megoldani.
Fűtőszál ki-bekapcsolása nélkül sehogy nem fogja tudni megoldani, hiszen egyszer eléri a kívánt hőmérsékletet.
A fűtőszál ki-bekapcoslása a hőingadozásból következő terhelésen keresztül problémás.
Egy nagyfrekvenciás szabályzás sebességét semmilyen paramétere nem képes követni egy fűtőszálnak, sőt, nem igen tudom elképzelni, hogy egyenfeszülségről kell járatni, mert az 50hz-es váltófeszültség 100hz-es "ki-bekapcsolása" "árt" neki.
Többféle megoldás létezik, vannak jobbak, rosszabbak, kw körüli teljesítményig a sima fázishasítás is teljesen jó...
Sajnos nem tudok hirtelen készen ilyen hőfokszabályozót, legalábbis megfizethető áron, mert ipari környezetben tuti van, de ott minden olyan árszintről kezdődik, ami otthoni célra nemcsak megfizethetetlen, felesleges is.
Én nem is szívnék ennyit, fognék egy olcsó mikorvezérlőt, mérje a hőmérsékletet tizedfok pontosan digitálisan, és állitsa be ennek megfelelően a kimeneten a kitöltést. Kell természetesen biztosíték túlterhelés ellen, hőbiztosíték nehogy felforrjon és kidurranjon a rendszer, túlnyomás szelep, hogyha fel is forr, mert minden védelem meghal, akkor se robbanhasson, és kb ennyi.
"Kerülni kell a sűrű ki – be kapcsolást ( ON/OFF ) . Ajánlott a mikroprocesszoros hő szabályzás alkalmazása ."
Kíváncsi lennék, hogy ez a gyártó hogyan képzeli el ezt a mikroprocesszoros szabályzást kapcsolgatás nélkül. Talán úgy, hogy a mikroprocesszor tekerget egy malomkerék méretű potmétert :)
Sajnos jól ismerem azt az ügyél-típust, aki az istennek sem akar elárulni semmi részletet, de egyre ingerültebb, hogy én olyan buta vagyok, hogy az általa nagy kegyesen csepegtetett információ-morzsák alapján nem lököm a megoldást.
...és amikor hosszú küzdelem/vitatkozás/könyörgés után végre nagy nehezen kinyögi, hogy pl pálinkafőzőről van szó, akkor pl kiderül, hogy még életében nem hallotta sem a "forráshő" sem a "párolgáshő" kifejezést és ezen "jelentéktelen" információ megadása nélkül várta volna el tőlem, hogy pontosan számoljak :)
"Arra akartak bizonyára célozni, hogy nem mindegy, hogy egy kuplungos varrógépet működtet,"
A kérdező nem említett varrógépet, semmi olyasmit, hogy ezt a motort részterhelésen szeretné használni. Egyéb adatok híján szerintem az az életszerű, ha az áramot a névleges motorterhelésre adom meg.
Írhattam volna azt is, hogy a 7,5 kW-os motor bizonyos esetekben vígan működik akár 1 A-s kismegszakítókról is, ráadásul még ekkor is el lehet indítani egyből deltában, de nekem nem az volt a célom, hogy miközben szaktudásomat fitogtatom, aközben jól összezavarjam a kérdezőt :)
"Gyártó írja az oldalán, hogy kerulni kell a ki-be kapcsolást"
Hol olvashatnám ezt a fűtőszál gyártói oldalt?
"90-110° között."
Ezek szerint a víztartály nyomása alatt van?
"Kb 25l hőközlő víz egy 100l-es üstben."
Ha a vízen kvül mást is kell felmelegíteni (illetve később melegen tartani), akkor ez a "25 liter víz" nem elegendő információ.
Tehát továbbra sem tudunk semmit sem a fűtött hőtömegről, sem a megengedett hőmérséklet ingadozásról, stb. Én nem ragaszkodom ahhoz, hogy bizalmas adatokat árulj el, de ha nem tudjuk, hogy mi a feladat, akkor nem is tudunk mondani az általad elképzelnél százszor olcsóbb/egyszerűbb megoldást sem.
Nem nehéz ilyen hőfokszabályozást csinálni, de rá fog menni egy rakás munkaórád, mire működni fog.
Ha ez segít, én így csináltam (leegyszerűsítve):
- termisztor feszültsége által vezérelt kitöltési tényezőjű lassú pwm oszcillátor
- a kimenetére három zero-crossing optotriak
- ezek vezérlik a három nagyáramú triakot
Persze ez neked nem jó, mert ez a megoldás meg másodpercenként többször is be-ki kapcsolja a fűtőszálat, a te fűtőbetéteidet viszont tilos kapcsolgatni.
Az én válaszom: 7,5 kW -> ~16 A (teljes terhelésen), közcélú hálózatra csak csillag-delta kapcsolásban köthető, mivel, ha csak nem mélyhornyú a motor, akkor induláskor minimum 5-szörös az áramfelvétel. Biztosítani is 20 A-al (lomha) szokás.
Tehát, ha a motor 400/700 V-os, akkor sem lenne elég a 3x 10 A, sajnos.
Arra akartak bizonyára célozni, hogy nem mindegy, hogy egy kuplungos varrógépet működtet, aminél induláskor üresben indul a motor, és a teljes terhelés alatti teljesítmény felvétel is minimális.
Vagy egy nagy teljesítményű kompresszort, ahol 5 bárról kell indulnia tehermentesítő szelep nélkül.
Gyártó írja az oldalán, hogy kerulni kell a ki-be kapcsolást és helyette mikroprocesszoros hőfokszabályozást kell választani.
Ha arra gondolsz, akkor a bojlerkapcsoló hiszteréziája túl nagy. Viszonylag finoman kellene állítani (ezért is gondoltam pid-re) 90-110° között. Kb 25l hőközlő víz egy 100l-es üstben.
"Egy7.5kw-os motor teljes terhelésen fogyaszt annyit."
Valaki megkérdezte, hogy 3x10 A kismegszakító elég-e egy 7,5 kW-os villanymotorhoz.
Erre leírtam, hogy 7,5 kW teljesítmény esetén 3x11 A az áramfogyasztás.
Erre ötfelezős megkérdezte tőlem, hogy mennyire akarom terhelni.
De én azt a motort egyáltalán nem akarom terhelni, nem is az enyém, ezért nem értettem a kérdését.
És ráadásul most még Cosalf is beszállt az érhetetlenül / megmagyarázhatatlanul beszólók közé: "Ölig nagy baj.". Most tőle is kérdezzem meg, hogy ezzel mit akart mondani? Úgysem fogja elárulni :)
Sajnálom de nem tudom elhinni,éppen azért nem,mert keményen köbbérezik őket, és ezt az Energia Hivatal komolyan veszi.
Itt a Mi területünkön is volt mikor el voltak "havazva". A megrendelő meg, meg volt lepődve mikor a postás hozta neki a pénzt és mellette egy levél,ami alapján tájékoztatják Őket, hogy miért is kapnak az Eon-tól pénzt.
Múlt évben, ősz tájékán az egyik megrendelőm kért teljesítménybővítést, csak egy kismegszakítót kellett volna lecserélniük, a szerződés aláírása után van 5 munkanapjuk, hogy ezt elvégezzék, ez nem történt meg( kb 1 hetet csúsztak vele), ezért fizettek 5 ezret.
Légkábelem volt, a három fázis fázis bekötése miatt föld kábelre kellett cserélni, a földkábelt javarészt a szolgáltató fizette. Az amperektől függetlenül. (tíz éve volt)
"csak ahogy olvastam gyenge pontja ezeknek a betéteknek a gyakori ki-be kapcsolás"
Ezen információ forrása érdekelne. Mármint hogy hol írja egy gyártó HIVATALOSAN, hogy a fűtőbetét élettartamát csökkenti, ha gyakran kapcsolgatják. Nem "kocsmai szakvélemény", fórumos okoskodás/találgatás érdekelne, hanem egy gyártó hivatalos véleménye.
"1órán keresztült a 9-10kW teljesítmény, utána viszont ez vissza esik kb 3-4kW-ra a továbbiakban"
Még mindig nem írtad, hogy hogy a víz hőmérsékletének mennyire kell stabilnak lennie (mennyi ingadozás felett van baj). Azt sem, hogy hány liter vízről van szó (vagy hány fokos vízről van szó). Meg hogy a melegen tartandó vízmenyiség kb állandó, vagy széles tartományban változhat.
Egy üst felfűtésére kell kb 1órán keresztült a 9-10kW teljesítmény, utána viszont ez vissza esik kb 3-4kW-ra a továbbiakban. Gondoltam arra is, hogy 3db 3fázisú 3-3.5kW-os fűtőbetét amit egyesével le lehet kapcsolni, aztán csak egyet vezérelni pl pid segítségével a szintentartáshoz, csak ahogy olvastam gyenge pontja ezeknek a betéteknek a gyakori ki-be kapcsolás. Minden jól szabályozható ötletre nyitott vagyok.
1db 3fázisú 9-10kW-os elektromos fűtőbetétet szeretnék a fűtött közeg hőfoka alapján feszültség szabályozással (hogy ne on-off legyen) állítani. Mi kellene nekem ehhez?
Ok. akkor életképes a kérdésem? kérhetem úgy,hogy 16-10-10? Kábelcsere lenne, viszont mint írtad 30 m-ig ingyenes. Beszéltem reg. szerelővel de akkor még 16-16-16 volt tervben. Viszont ha átmenetileg lehet ,16-10-10 akkor most ez lenne. Legkésőbb pedig köv. tavasz lenne a további bővités 16-ra mindegyik fázison.
1 Fázis van a lakásban,és bent van a villanyóra. Olyan kérdésem lenne,hogy szeretném máshová rakatni az órát,illetve 3fázist. Olyan kérdésem lenne,hogy 32 a-ig elvileg ingyen csinálja az eon. ha három fázist kérek ez 10-10-10. ha nem szeretnék most még költeni erre közel 80.000 ft ,hogy mindenhol 16-16-16 legyen, kérhetek olyat,hogy úgy csinálják hogy 16-10-10? mert így csak 4-A kellene fizetnem,és az kb 20.000 ft lenne? Mert ha az első megoldást kérném kb 200.000 ft lenne az áthelyezés, viszont ha 16-10-10 akkor meg kb olyan 120-140. idővel persze mindegyik kismegszakító 16-16-16 lenne. Remélem érthetően tettem fel a kérdésem. :)
Keress egy regisztrált villanyszerelőt a környékeden, nekik van lehetőségük egy netes felületen bejelenteni a hibát, valami 8000 Ft környékén kell majd fizetned az áramszolgáltatónak, valamint kötelezni fognak, hogy szabványosítsad a mérőhelyet, a padláson átvitt fővezeték jelenleg nem megengedett!
"szerinted hova fog távozni a melegedő olaj miatt feleslegessé vált térfogatmennyiség?"
Ha a zárt csőben nem hagyott elegendő levegőt hőtágulási rugónak, akkor a csőben felmelegedő-lehűlő (tehát kitáguló-összehúzódó) folyadék ki-be pumpálva szép lassan vízzel higítja önmagát.
Kivéve, ha a tömszelencében maga a kábel mozog ki-be, tökéletesen tömített dugattyúként :)
"Semmi mA-t sem lehetett mérni a fémház és a föld között,"
Egy bazinagy vakuban a villanás pillanatában hatalmas feszültségek szaladgálhatnak, ez akár szikra átütéssel, akár kapacitív módon is ránthat egy olyat a földelés felé, amit a FI relé már zokon vesz.
Ráadásul egy ennyire rövid idejű impulzust még az analóg műszerek sem mindig tudnak kimutatni, az olcsó digitális műszerekkel meg esélytelen a dolog.
"és forditva bedugva is leverte"
Én sem azt írtam, hogy a fordítva bedugás minden esetben garantáltan segít :)
de ha az áramszivárgási pont aszimmetrikus elhelyezkedésű, akkor a konnektor megfordításával a hiba helye nem 230V, hanem nulla voltos feszültség környékére kerülhet, és ugyanaz a hiba (pl szennyeződés/repedés/stb), ami 230V-os feszültségen 30 milliampert produkál, az nulla volton esetleg meg sem mozdítja a FI relét.
Mit lehet tenni olyankor, ha egy frissen vásárolt ingatlannál kiderül, h lopták- lopják az áramot? A tetötartóból lejövő vezeték fővezetéki sorkapoccsal megszakítva, egy méretlen vezetékkel továbbhalad a garázs felé,ahol 4 db 400 V-os csatlakozó van kiépítve. Eléggé megviseltek, tehát gyakran lehettek használva. A sorkapocs eléggé el volt rejtve, kivehető téglák mögé, bontásnál találták meg. Hogyan lehet ezt helyrehozni úgy, h ne kelljen büntetést fizetni, és ne zárják ki az illetőt a fogyasztásból? Az előző tulaj külföldre távozott, és nem elérhető (nem a trombitás, nyugi).
Hiányosak az információk, de az én értelmezésemben ez az inox cső alulról zárt felülről nyitott és a felső része már a vízszint fölött van és így van beletöltve az olaj és beleengedve a fűtőszál.
Ez a szendvicssütő nem néz ki valami rohadt bonyolult szerkezetnek, ha a hátsó rész elektromos kialakítását megnézi egy értelmesebb elektromos szakember, nagy valószínűséggel műszer nélkül is meg fogja állapítani, hogy a felmelegedése közben hol alakulhat ki 30 milliampert meghaladó áramszivárgás a föld felé.
Az is lehet, hogy egyszerűen fordítva dugod be a konnektorát és úgy már nem is jelentkezik a hiba.
A fém házon nincs kint a fázis,és a nulla sem ér össze a földeléssel. Egyébként meg kicsi az esély hogy két különböző sütőt rosszul raktak össze,ráadásul az egyik tök új!
Készítenél egy képet? Mert engem az érdekel hogy milyen fűtőszállal dolgoztál, amiket én ismerek azokra porcelán gyűrűket raknak és ezt borítják be egy csővel. Ha ilyen megoldás hogy biztosítod a fémtől való távolságot? mert önmagában a trafó olaj megfelelő ha megvannak a távolságok a fűtőszál és a fém fal között ezt méretezik számolják a hőmérsékletet is figyelembe véve. A trafókban a folyadék inkább hűtési feladatokat lát el nem szigetelésit. Én nem tenném be az egészet a vízbe az biztos max annak szintjéig hogy a vízbe már ne érjen a bevezető kábel. Aminek jó ha hőálló a kivitele.
Szarul rakták össze, vagy valamit kihagytak a szereléskor ez eredetiben jól működött. És igen a fém testen vagy a nulla vagy a fázis kikerül ezért veregeti a relét.
Ezt a melegszendvicssütőt most kapta az illető,szóval az elejétől kezdve lecsapja mióta nála van! De azóta az ismerősöm kapott egy ugyanilyen retro melegszendvicssütőt,ami vadonat új,még nem volt használva,de persze 1986-ban gyártották és az is levágja a Fi relét! Magyarán mintha eleve gyári konstrukciós hiba lenne vele!? Vagy ezek után mit gondoltok mi lehet az ok?
Egyébként egy ilyent retro melegszendvicssütőről van szó:
A fűtőszálat tettem egy saválló csőbe, amit feltöltöttem trafóolajjal. Ezt lefenekeltem, majd belelógattam a vízbe. Van rajta már termosztát is, de elég jól elvezeti a csőröl a meleget.
Nem nevezném munkának, mert szeretek hegeszteni. A főnökünk engedélyezi a szerszámok használatát (magáncélra) hétvégén.
Volt olyan, hogy az egyik kolléga 5 héten keresztül szombat-vasárnap, reggeltől estig dolgozott, hogy legyen neki hasítókúpja 40db, fő a tartalék :D
Pár hét után olyan mértékben elhasználta a kúpokat, hogy szükséges volt az utánagyártás, ám már én is besegítettem neki, mert egyedül nem győzte. Pedig a c40-es elég jó anyag. :)
Első látásra praktikus, hatékony megoldásnak látszik... :)
"100L vizet szeretnék vele melegíteni."
Ezzel a mondattal jócskán leszűkítetted a lehetőségeket, most már egyértelműen tudjuk, hogy mi a konkrét feladat, tehát most már tudunk segíteni neked.
Az antenna elosztókon meg szokták jelölni, hogy mely csatlakozási pontok között engedik át az egyenáramot (DC pass / power pass). Léteznek olyan elosztók is, amelyek nem csak két pont között adják át az energiát, ha ilyet veszel, akkor minden antennádhoz eljut az energia.
Sziasztok! Tudna nekem valaki segiteni, hol lehet a villanyóra szekrényre új plexit venni. Én a tipusát sem ismerem. Tavaly már a villanyóra leolvasó megfenyegetett, hogy meg fognak büntetni, mert nem tudja lefényképezni. Előre is köszönöm a segitséget.
