Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Néhány kép a betonpaszta próbáról egy nap után (vakolás):
Az 1. kép a természetes fénynél készült az árnyalat jellegéhez. Külön papíron is kipróbáltam milyen lesz.
A 2. képnél a frissen papírra hordott és a sztirolon megszáradt és részben befestett változat. (Azért barázdás kicsit, mert durvább ecsettel hordtam fel, de finom ecsetnél ez nem látszik annyira, illetve szivaccsal kicsit pacsmagolva egyenletesebbé tehető. (Mellette azok a fehér anyagok a glett próbák, a betonpaszta finomabb hatást hozott és jobban kezelhető).
A 3. képnél meghajtottam a papírt, hogy megnézem törik-e az anyag, mennyire stabil. A próba alapján egész jónak mondható, odatapadt rendesen, nem áztatta szét, papíron is használható (lézervágott dolgoknál). (Akár festőszalagra is, majd odaragasztva).
A papír alapján olyan a jellege, mint a finom csiszolópapírok tapintása, festés után ez még finomodik.
Szerintem ez a művészellátóban kapható betonpaszta használható H0 modellépületek vakolásánál is, egész jó hatás érhető el. (Hamar szárad, ezért még kicsit nedvesen állapotban érdemes simítani szivaccsal. Ecsettel felhordató, átfesthető és most láttam egy videót, hogy pici akril festékkel még színezhető is, de a más színű betonpasztával akár keverhető is az árnyalat változtatásához.
Bocsánat, még egy lényeges. A Putty anyagoknál, ahova nem akarjuk felkenni, vagy kimaradna rész (pl. a fal, vagy a téglaimitáció maradna, ablakpárkányok stb.) ott ki kell maszkolni és oda nem szabad kenni, mert száradás után erősen ráragad, ezért később nem, vagy nagyon nehezen kaparható vissza.
Kb 2 óra után száraz, de 24 órát ír teljes száradásnak. Most úgy látom, hogy kicsit sötétebb lett, mint a képen, jól odatapadt, de majd holnap napfénynél is megnézem. Jó vele dolgozni, amolyan krémes (fogpaszta jellegű) az állaga, nincsenek nagy, zavaró szemcsék, ecsettel egész vékonyan fel lehet vinni. Próbaként Lidl és Dulux beltéri javító pasztát (glett), meg Pentart Strukturpasztát is kipróbálok mellette. (Utóbbi szerintem valamiféle glettanyag lesz szintén - a szaga és állaga alapján-, kicsit vastagabban használható, 1/87-nél vakolatnak szerintem nem a legjobb, de terephez igen).
A betonpaszta szimpatikusabb (a jobb kenhetősége miatt), holnap kipróbálom a festést is, azt mondták, hogy száradás után festhető akár akrillal is.
A "benbe" által írt "Putty" anyagok is jók, amit makettezésnél én is használok. A Tamiya Putty (Basic) akár egy kis makettragasztót hozzákeverve lágyítható és jobban kenhető lesz, de van a Vallejo-nak is vízzel hígítható Putty-ja (utóbbit még nem próbáltam). (Ezek azért jók, mert kimondottan műanyag felülethez lettek kitalálva és vékonyan kenhetőek egész kis rések betöméséhez, de nagyobb felületre is alkalmasak struktúra kialakításához, száradás után festhető).
(A modellgipsz és műanyag tapadása is volt téma. Nekem az vált be, ha a vízhez hozzákevertem színtelen átlátszó, vízbázisú papírragasztót is a gipsz előtt - Tesco/Auchan-os, olcsóbbak is jók erre a célra, Sulifix pl. már nem). Ettől kicsit lassabban köt a modellgipsz és valamivel jobban kenhető. Ragasztótól függően előbb ki kell próbálni mi a jó arány, nekem volt, hogy fele-fele, de van amelyiknél 1/4 ragasztó-3/4 víz is már elég. (Azért is jó kipróbálni előbb a vízzel keverést, mert van amelyiknél "kicsapódik" a ragasztó és nem hígul, nem keveredik el, annak ellenére, hogy vízbázisúnak mondják).
Van direkt makettező glett, például Revell Plasta, az tapad, én például a Fuggerth személykocsi tetejét simítottam vele, nagyon szépen lehet vele dolgozni. Viszont a maszkolhatósága nekem erős kérdés, nem hiszem, hogy alakzatot ki lehet hagyni ennél, mivel csak csiszolással lehet szintbe hozni a környezetével. Ráadásul a lefedett, levakolt téglának nagyobb lesz az anyagvastagsága, mint a glett nélküli téglának, míg a valóságban a vakolt részek beugrók és a tégladíszítés a kiugró.
Kielégítő eredményt szerintem úgy tudsz elérni, hogy vakolod az egész felületet egységesen, szépen simára csiszolod, majd külön megvehető (például Auhagen) téglaimitációból kivágod a kívánt díszítéseket. Így külön a glett sárgára és az utólag fölszerelt alkatrészek téglavörösre festése is egyszerűbb.
Azzal még kiegészíteném, nem tudom, hogy közvetlenül a műanyagon hogyan tapad meg a modellgipsz.
Én az egész elemet átfestettem tégla színű matt modellfestékkel és a vakolás után a kilátszó tégla részeket itt-ott téglánként különböző színnel, vékony ecsettel átfestettem, hogy ne legyen olyan egységes.
Szia. Ezt nem értem! Én Amerikai loctute -t használok hibátlan. Két oldalt van két kék prés, ha összenyomom pont annyi ragasztó jön ki a flakonból amennyi kell, a csőben lévőt vissza szívja. Igy egy flakont "csontra" kilehet préselni.
chabs.
Én Mestertapaszt használok, mivel a műanyagon jobb a tapadása, igaz ez oldószeres. De mint Typa hozzászólása is bizonyitja a modell gipsz is megáll a műanyagon. A glettek kötésileg levannak butitva, vagyis nem szárad olyan keményre mint a modell gipsz. De hát próba szerencse.:-)
glettet még nem használtam, így nem tudom milyen eredményt lehet elérni vele.
Ez a váltóállítómű modellgipsszel lett vakolva, de én direkt nem csiszoltam simára, mert rusztikus felületet szerettem volna.
A festés vízfestékkel (a gyerek gombfestékével) és sima temperával történt, nagyon könnyű vele dolgozni, lehet egyenletes szín vagy akár foltosabb hatás is, enyhén nedves szivaccsal foltosítható, halványítható vagy szinte teljesen visszamosható, ha nem tetszik az eredmény és újra festhető. Ha megfolyásokat szeretnél az is megoldható, egy csepp víz és vékony ecsettel óvatosan áthúzni.
Elore is elnezest ha nagy butasagot kerdezek de belekezdtem egy futohaz "at-texturazasaba" es a velemenyeteket szeretnem kikerni ezzel kapcsolatban. Adott egy H0-as Faller korfutohaz. A futohaz falanak a texturaja gyarilag vakolatlan tegla. Ezzel semmi gond nem lenne viszont en jobb szeretnek egy talan itthon inkabb "elterjedt" vakolt falu futohazat amelyet majd sargas / bezs szinure festenek es csak bizzonyos helyeken (sarkok, homlokzat diszito elem stb.) hagynam meg a teglat. Olyat szeretnek mint az alabbi Mezoturi futohaz:
Hogy megszabaduljak a Faller futohaz gyari tegla-texturajatol arra gondoltam, hogy keszre kevert glettet hasznalnek amelyet ecsettel amennyire lehet egyenletesen eloszlatok a feluleten majd szaradas utan finom csiszolopapirral amennyire lehet simara csiszolom. Ezt kovetoen fujnam le a fent lathato hasonlo szinre.
Egyelore egy kisebb teszt feluleten csinaltam meg a muveletet es varaok a szaradasra. Ez alatt gondoltam rakerdezek itt, hogy velemenyetek szerint mennire elvetemult az otlet. Kulonbozo betonfeluletek kiontesehez mar sokszor hasznaltam glettet es meg voltam elegedve az eredmennyel. Amitol itt jobban tartok az a festes. Megprobalom amennyire tolem tellik "aztatas nelkul" airbrush-sal felvinni a szint de felek hogy meg igy is felaztathatja a vekony glett reteget.
Weboldalam nincs, ez még mindig csak hobby nekem, de van itt egy váltókészítős topic, ott fel van töltve egy csomó munkám, és ha van kérdés, szívesen segítek.
Ami a ragasztót illeti, sajnos több fórumon írták, hogy ez már kuka, pedig mindig alaposan lezártam, de majd legközelebb valami vákuumos edényben fogom tárolni. :-)
Gratulálok a csodaszép váltókhoz. Láttam róla a képeket, és nem is gondoltam korábban, hogy ezt így "házilag" helyesebben inkább: kézi munkával ilyen pontosan és esztétikusan meg lehet oldani. Keresném majd e témában (van weboldala?).
A cianoakrilát témához:
A cianoakrilát kikristályosodott formában polimetilakrilát, azaz plexi. A megkötött plexi oldható többféle (részben naftalintartalmú) vegyülettel. Itthon szerintem csak a Szán Modellnél kapható (szanmodell.hu) "Debonder" néven fut. Egy olajos, fura anyag, kézről lehozza és régebbi kötést is tud oldani.
A besűrűsödő ragasztóhoz hígabb ugyanolyan CA-t érdemes keverni (ha sok van és nagy értéket tesz ki) ilyen "ultrahíg" CA-t külföldről vettem korábban, a Hoelleinshop-nál van háromféle sűrűségben. Ez a híg:
Ami CA-ragasztáshoz itthon vásárolva nagyon megéri ár-érték arányban, az a 60 sec alatt megkötő tubusos Loctite 60 sec. Festékboltokban akad. kb 1500 forint , 20 grammos. Megfelelően kezelve 2 évig is eláll. A kötés minősége is más, mint az Auchanos 2g-os kis tubusoknak. Sűrű , gélszerű, váltóragasztáshoz is jó lehet például.
Egyébként a CA-hoz létezik aktivátor spray is, amely kötésgyorsító és azt jelentősen erősítő illékony vegyület. Az említett csepeli kis boltban (Szán modell) szokott lenni.
30 év kihagyást követően tört rám a nosztalgia. Miután eladtam szinte minden régi (Piko) HO cuccot 1992 körül - hogy repülőmodellezzek - azt nem feladva ismét e szép és inspiráló hobbi felé is fordultam. Nyáron egy Piko E69 és pár régi teherkocsi impulzusszerű vásárlása után érlelődtek a gondolatok, hogy idővel, fokozatosan készítenék egy terepasztalt. Arra jutottam ősszel, hogy a cél egy hegyi, kvázi nyugat-ausztriai tájon lévő hegyvidéki pálya lenne, felsővezetékkel, valamikor a II. vh után röviddel, mert ebben lenne némi kihívás és szép is. Ezen régi vágású csatlórudas és hasonló villanymozdonyok járnának, meg esetleg 1-2 gőzmozdony. Mellékvonal, hegyi pálya, sziklás-erdős terep, kevés ház. Mostanra úgy látom, hogy rendelkezésre álló hely miatt inkább keskeny, moduláris, bontható asztal lehetne, 2 fejállomással. A családi háttértámogatás révén a fa alatt egy 25-35(?) éves BR1189 és egy BR144-5-nek örülhetek. Ezek pont passzolnak az elképzeléshez.
E fórum elmúlt 5 évét visszaolvastam.
Gratulálok a gyönyörű, belinkelt asztalokhoz, tájrészletekhez. Igazi élmény volt hosszan nézni. A tájépítés többeknél már művészi szintet ért el és ihletet, részben megerősítő visszacsatolást adott a korábbi víziómra.
Lenne majd néhány "szakmai" kérdésem, mivel így visszarázódva a bőség zavarában ugyan már valamennyire eligazodnék, de mégis vannak információhiányok a kompatibilitásokra és gyakorlati részletekre nézve.
Tudom, nem a legjobb anyag, de OSB-ből vannak a moduljaim. A kérdésem az lenne, hogy milyen festéket ajánlanátok lekezelni a felületet, ami a rost mintát is elfedi, s egyenletes barna hatású oldalfalat kapok.
Nem ismerem ezt a Nochos szűrke valamit ez lehet kőőrlemény, vagy gipszes anyag. Érdemes lenne egy mélyalapozóval lekenni ez színtelen és víztisztára szárad. Erre jól tapadnak a faipari ragasztók. Kipróbálnám higitás nélkül, de akkor fényleni fog. Szerintem ezekután működnie kell közepesen higitva is.
Mivel lehetne azt a szürke részt lealapozni? Van erre valami egyszerű megoldás. Statikus fűszóróval lett rászórva ami egy légycsapóból készült, nálam sík terepen nagyon jól bevállt, bár én homokra szórtam és ott nagyon szépen megmaradt.
Szia. Sokmindentől függ. Lehet hogy nagyon híg a ragasztó, vagy lekellett volna kenni mélyalapozóval azt a szürke "valamit" mert elszívja a ragasztóból a vizet. De még az is lehet, hogy gyenge a fűszórója.
Egy olyan kérdésem volna, hogy egyik haverom éppen a hegyet építi a terepasztalára hungarocellből amire ilyen szürke noch sziklapor anyagot kent fel amire ragasztó és arra fű lett szórva. Viszont a fű egyszerűen valami okból kifolyólag lepereg a felületről. Ki lett próbálva a vmc féle ragasztóval, mert azt gondoltam a fa ragasztó lehet a ludas. De sajnos ugyan úgy lepereg az összes fű a hegyről.
Analóg rendszeremben késleltetett automatizált vonatindítást szeretnék megvalósítani, kapcsolósínnel. Azt hiszem a bttb reléje pont erre való. A gond az, hogy ez nehezebben beszerezhető, mint egy mai modern elektronika(feltételezem). Kérdésem a következő: tud valaki konkrét áramkört javasolni erre a feladatra?
Köszönöm, igen ez az a dioráma "csoport", illetve az alagutas rész az még egy külön elem.
Nem sikerült mindig eltalálni, hogy azt vegye a kamera, amit kell, ne takarjam ki a témát, és a kamerabeállítások/fókusz is jó legyen. Ezért vannak benne rendesen bénázások, de remélhetőleg a lényeg kivehető.
Az időérzékenyen kötő anyagok használata közben még a kamera beállitásait is meg kellett szervezni. Erről a tájról jelenik majd meg a díjazott fotód a Roco katalógusban, ugye?
Egyenlőre nem lesz Gödöllőn kiállítás. Szeretnék majd még egy kiállítást összehozni hogy meglegyen az öt, de szervezésének majd csak akkor állok neki ha az egészségügyi helyzet stabilan támogatja azt. Addig is türelmeteket kérem.
Sziasztok! keresem a régebbi kiadású piko pályaterves füzetet eredeti vagy elektronikus formában is! A papírtalpfás, régi állítóműves váltóst, nem a kék-sárga-piros borítóst!
Igen, az ábrán a Viessmann 5200 trafó szerepel, de a leírásban írja a 14-24V közötti DC-t a Manual-ban. Ráadásul analóg rendszert ír. Ettől függetlenül pesze be kellene szerezni egy FZ1 trafót, mert ilyen nekem nincs.
néztem a bekötési segédletet, valóban nem bő. Ami különbség a Nálad lévő bekötés és rajz között, ő 16V AC-ról hajtja meg, Te egy DC tápot használsz ami ráadásul kapcsoló üzemű. Próbáld meg egy sima trafóról ( FZ1 16 voltos kimenete )
Készítettem egy videót is arról, hogy a fordulatszám kb 10 mp-enként változik, hol felgyorsul, hol lelassul. A gyári bekötési rajz nem viszi túlzásba, ő is ugyanezt javasolja, nyilván a saját, Viessmann trafójával. Itt a videó linkje: https://youtu.be/B812Aewf-HM kb 6-16 mp között pörög gyorsan, előtte-utána jó a fordulatszám.
Van megoldás arra, hogy fix legyen a fordulatszám? Fesszabályzó kellene?
Willkommen az urak és hölgyeknek (de rég írtam magyar felületre)
(megnem keresem a regisztrációmat 10-en pár évről, nem igen használom, ezt a forumot, csak ghost módba át és bele olvasok, minden másra arckönyv ott van).
Magyar Vasútmodellezők Nagyoldala = MVN akár, támogatom az ötletet, akár infrastruktúrával is és elérhető domainnel (Pl. Wikipédia mélységű is lehetne), fórumon is nehéz keresni, arckönyvben meg már konkrétan lehetetlen. Analógos voltam, és most, hogy váltok digitálisra, baromi kevés támpontom van, magyarul. Azért országban kevesen ismernek jól más nyelvet, én is (angol/német fórumokról szoktam át arckönyvre) így főleg jó lenne, olyanok tollából olvasni tanácsokat, megvalósításokat, ötleteket, mit és hogyan érdemes megcsinálni pro/kontra, akik nem csak hobbi szinten, de megszállottan vagy munka szinten űzik. kisfaludy, Csíkos, Váltógyártó, Martrain (MG) és még lehetne sorolni neveket.
Aki esetleg, szánna rá időt néha szabadidejéből, és szerkesztené, írna, vagy hozzájárul, hogy oldaláról átemeljünk megnevezéssel/linkkel tartalmat az egy mail-t dobjon nyugodtan, hátha összejön, pár ember.
Példánál maradva:
Csíkos ír egy cikket a váltók elhelyezéséről Csíkos: Váltó elhelyezésről röviden c.-mel
ST is ír alá, hogy szerinte, hogy van.
Hasonló elrendezésben mint egy WIKI bejegyzés, Főcím, (Alcím, Tartalom), (Alcím, Tartalom)
Alcím-Tartalom = egy szerző.
"Elvből nem vagyok fenn egyik közösségi oldalon sem, így arról nem tudok véleményt mondani, hogy azok hogyan működnek, összegyűjthető-e annyi infó, amivel már bele lehet vágni egy terepasztal építésbe. Minden ilyen kreatív hobbi a türelemről és önmérsékletről szól, a lényege pont az lenne, hogy a pörgős munka+családi élet mellett legyen valami ahol nem számít az idő, a sebesség, a hatékonyság csak az, hogy kikapcsoljon."
N-es lettem, helyhiány miatt (nah most lehet fújjolni :) ) 1-2-3 korszakos, és osztrák,német/magyar (ami nincs)/japán gyűjtéssel. N-es csoportban van jó pár leírás, összegyűjtés, de nagyon zagyva mert, csak fel lett a dokumentumok közé hányva. Aki nincs otthon arckönyvben, vagy nem IT-s, és csak a gépet is bekapcsolja és "Internet" az elveszett, bár minden kérdésben segítőkészség van. Többi csoport inkább adok/veszek és lomot akarok eladni méregdrágán, ahogy én látom (ez nem csak modellvasútra igaz, hanem minden ackönyves csoportra).
------
De, hogy ne csak offoljam a topikot:
Roco/FLM z21/Z21 és Trix Mobile Station (marklin) van valami hasonló árkategóriájú tudású digitális CC, mindenhol ezt a kettőt látom csak? (N méret, 2000x1500mm, kb. 3 szerelvény egyidejűleg + jelzők + váltók)
"Nem tudom mi lehet ez", előtted írta Váltógyártó: a PIKO-A kitérőknél a szívdarab alatt van keresztben elvezetve. Lehet, hogy hibás az öntés, és ott ért össze valahogy...
Ez felért egy Fermat-sejtéssel! Köszönjük Váltógyártó! :)
Kicsit felbátorodva újra végignéztem minden elemét. Bármelyik sínszálakra raktam a műszert mindenhol jelezte a kapcsolatot, még hátul a réz lemezeknél is. Aztán találtam ezt a kis pontot, itt erőteljesebben megynyomtam a mérőheggyel mert mintha ott valami el lenne csúszva, és csodák csodája megszűnt a zárlat. Nem tudom mi lehet ez de nagyon egybe van öntve, gondolom csak roncsolásosan lehet szétszedni. Ha újra előjön a hiba akkor tuti szétszedem mert most már nagyon érdekel, hogy mi szivatott meg ebben.
Sajnos így a képek alapján semmi olyat nem látok, ami gond lehet.
Egy dologra tudok hirtelen gondolni, hogy a közbenső sínekől a villasínekre való elektromos átvezetés valahogy megsérült és az zár össze. Ez a PIKO-A kitérőknél a szívdarab alatt van keresztben elvezetve. Lehet, hogy hibás az öntés, és ott ért össze valahogy az egymást keresztező két lemez.
Piko digitális irányító zárlatot jelez, pályáról leszedve nincs gond.
Analógban is próbáltam ott is zárlatot jelez az irányító, ha ezt az egy darabot kiszedem nincs gond. Másik váltót is mértem az nem cseng. Sima kör pályán próbáltam, nincs benne hurok.
Segítséget szeretnék kérni. Van egy Piko A váltóm és egyszercsak zárlatos lett. Nem látok rajta semmi sérülést és ha műszerrel mérem akkor mindig összecseng. Ez mitől lehet?
Köszönöm, ismerem. Tényleg fantasztikus asztal és a beletett tudás és munka majdnem utolérhetetlen...
Nos, szántam rá még egy kis időt és kutakodtam a neten a témámba vágó képanyagokat keresve. Meglepő, de 1910 körül már a legkisebb állomáson is voltak "magas peronok". Az anyaguk nem minden fotón azonosítható, de a jelenlétük igen. Láttam talpfaszegélyeket, faragott kő szegélyeket alattuk tégla magasítással, volt olyan amit sínszál szegélynek néztem, közte föld/kavics feltöltéssel. A kicsit nagyobb állomásokon pedig jól láthatók a nagy sima felületek, olyanok mint a mai aszfaltburkolatok. De az archív fotókon a színük számomra nem azonosítható, így az anyaguk találgatás tárgya.
Hogy csak ezeket a hivatkozásokat hozzam példának.
Úgy érzem szabad kezet kaptam a terepasztal részleteinek kidolgozásában. Ez azért is jó, mert az asztalon nem csak első korszakos járműveket szeretnék közlekedtetni. Az elképzelés az, hogy korok stílusait megjelenítve, bizonyos tárgyak cserélésével (pl. táblák, figurák, közúti járművek, lámpaoszlopok) különböző korszakok jeleníthetők meg, és az ennek megfelelő vasúti járművek közlekedhetnek. Mivel van első, harmadik és negyedik korszakos járműpark és ezek felváltva közlekednek az asztalon, így egy mára ~120 éves vasútvonal (állomás) különböző időszakai játszhatók el. A rögzített tereptárgyaknak, mint például a peron és a szegélye pedig univerzálisnak kell lennie...
Az asztal még erősen épülőfélben van, a kijárati jelző állása esetleges, és a vonatösszeállítás sem korrekt. Ezenkívül minden visszajelzést szívesen veszek, kíváncsi vagyok, hogy tetszik nektek :)
A megjeleníteni kívánt kor az 1910-es évek fordulója, eleje. A még békés, fejlődő korszak nosztalgiája.
A magasperont a fürdővároska (erre utal majd az állomásnév is) felfutó személyforgalma indokolja. Az Auhagen DDR peronszegélye provizórium volt, már lekerült az asztalról. Helyét a "leásott" sínszálak közé fektetett talpfákból épülő szegély veszi át. Ez a másik oldalon "földfeltöltést" kap, szürke homok fedéssel, ami kavicsnak, vagy bármi más alkalmas anyagnak is beillik.
A korszak megjelenítése számos kérdést felvet:
- milyen volt a régi kavicságyazat,
- milyen lámpatestek világítottak akkoriban,
- milyen volt az épületek belseje és a belső világítása?
Mount Clare Shops -ben épült (USA legrégebbi vasútgyártó komplexuma), 1865 -ben a 239. szám alatt. 1884 -ben ugyanott a Maryland-i Baltimore-ban újjáépítették és átszámozták a 639. számon. 1897 -ben selejtezték.
Valószínűleg a Maryland-i Baltimore-ban készült a kép 1884-ben.
Nem zavaró, csak kíváncsi voltam, hogy mire gondolt a költő. :-) Remélem kapunk még plusz infót az adztalról.
Nagyon jók ezek a régi képek srácok!
A nyugati már 1877-ben magasperonnal épült, de ez gondolom minden nagyvárosi főpályaudvarra jellemző volt akkoriban, mint ahogy a Berlini kép is mutatja.
A korszak besorolás és a látható járművek alapján a '910 -es évek első fele. Szerintem. Valóban nem voltak ilyen magas peronok, ha egyáltalán volt peron, de szerintem látványilag nem zavaró.
Szóval SZERINTED bárki, aki nem a te szempontjaid szerint űzi ezt a hobbit, az válasszon másikat. Értsd meg! Értjük, hogy SZERINTED mi van, csakhogy nem az a szent igazság. Köszönöm, de én maradok a vasútmodellezésnél úgy, ahogy én szeretem. Az első asztalunkat pár nap alatt raktam össze. Nem vártam éveket. A gyerekeknek készült. Utána viszont sokáig játszottunk vele. Modellüzem volt, ahogy mi gondoltuk és ahogy nekünk jólesett. Én láttam Csíkos mester több asztalát is készülőben. A másik fórumon mutatott is belőle építési fázisokat. Ezt a fotelszakértőzést most nagyon benézted. Nem tudom, mi ütött beléd megint, de ugyanaz a lemez forog nálad pár havonta. Mielőtt megint megsértődsz: Nem! Nincs ilyen szándékom, hogy megbántsalak.
"Akinek meg "sietnie kell" egy pálya felépítésével, és kezdő, az jobb, ha elkerüli a buktatókat." - szerintem meg ez baj. Sietni kell? A vasútmodellezés szerintem nem arról kellene hogy szóljon, hogy siessünk. Itt, ahol éveket várunk egy-egy modellre, hónapokig építgetünk egy apró részletet az asztalon, és hosszú évek munkája még egy egyszerűbb játszós asztal is, itt ha valaki nem érti meg azt hogy ez nem az instant get világa, akkor ez a hobbi bizony nem neki lesz való. Ha az elején nem tanulja meg valaki, hogy itt bizony sokszor és sokat kell várni és nem csak arra hogy megjelenjen valami (hanem mondjuk hogy apának összejöjjön a pénz a nem kifejezetten olcsó dolgokra), akkor ott tényleg más hobbit kell keresni.
Nem kell megvédened senkit attól hogy Csikos elfogult. Nem elfogult, es nem is a Te feladatod. A feladatod az hogy a trollokat ezen a fórumon ne etesd.
biztosan az én hibám, ezek szerint nem fogalmaztam elég szabatosan.
Olyan felületet kell, ahol nincs moderáció, mert nincs rá szükség:) Nem lehet köpködni, véleményezni, vitatkozni, fröcsögni, csörtézni, arra már kitalálták a topikot.
Arra lenne lehetőség, hogy egy adott témában leírod mit csináltál, hogyan oldottad, milyen problémák voltak, miért kompromisszumos, mi az előnye, hátránya, fotókkal, esetleg videó linkekkel feltupírozva. Példa: terepasztal vázszerkezet fejezetben X leírja, hogy rétegelt lemezből készült, 10 mm vastag, 80 mm magas lemezeket használt, a bordák távolsága ennyi meg annyi, merevítések itt meg ott, csavarozva stb. Hátránya, hogy drága, előnye hogy blabla. Aztán Y is úgy gondolja, hogy is leírja a saját technológiáját. Épített már asztalt OSB lapokból, 10 éve megvan, nem vetemedik, előnye, hátránya stb. Aztán Z is leírja ugyanazt, de a ő falécekből épített így meg úgy, felületkezelve ezzel meg azzal stb. Ezek a leírások egy témakör alatt lennének, de egymástól függetlenül, mint egy probléma/téma különböző megoldásai. A lényege az lenne, hogy aki úgy gondolja, hogy amit csinált segíthet másoknak és hajlandó ledokumentálni azt megteheti, de arra nincs lehetősége, hogy mások hasonló, de mégis más megoldásait véleményezze.
Ebben különbözne a topiktól. Itt ha van egy kérdés, arra jön egy válasz X-től. Aztán Y-tól és esetleg Z-től is. Utána X elmondja, hogy elvileg miért nem működik Z megoldása, Z erre még türelmesen elmagyarázza, hogy 8 éve teszi dolgát hiba nélkül. Aztán X-ről megtudjuk, hogy okleveles hogyishívjákmérnök 30 év tapasztalattal, tehát az úgy nem működik. Utána jön a szokásos, majd a mélyszántás. Ezért írtam, hogy a már korábban, akár csak az itteni hozzászólásokat kigyűjtve, kiegészítve egy helyen lehetne összegyűjteni, tematizálva, amit folyamatosan ki lehetne egészíteni újabb témákkal. Aztán ha a topikon jön egy kérdés, amire már van válasz, sőt több eltérő megoldás is, csak utalni kell a kérdezőnek, hogy a választ itt találod, a 2.1.11-es fejezetben és ha még kérdésed van, szívesen segítünk.
A terepasztal építés nem egzakt tudomány és tényleg kevesen vannak, akik minden részében profik. Te abból indultál ki, hogy csak az írhat aki Josef Brandl színvonalán mindenre IS képes, bármelyik témában. De többen vannak, akik csak pár témakörben jók vagy nagyon jók. Ha köztük vagy akár a profik vannak akik hajlandók a tudást megosztani, rászánnak az idejükből erre heti 1-2 órát és leírják majd megosztják, akkor apránként összegyűlne egy szép könyvre való. Azért írtam, hogy a rossz példa is jó példa lehet, mert egy adott témakörben lennének ilyen, olyan és amolyan írások is, aztán a felhasználó eldöntené, hogy neki melyik tetszik, melyiket tudja megvalósítani, vagy melyikhez elég a kézügyessége vagy a pénze. Pont az lenne a lényege hogy ne a sok véleményből és ellenvéleményből kelljen kihámozni a lényeget, hanem az adott, működő megoldások közül a lehetőségekhez képest az érdeklődő maga válassza ki a neki megfelelőt vagy a ténylegesen számára rossz példát elvesse. Pl. mondjuk Te csak a saját szemüvegeden át látod a dolgokat, de lehetnek olyanok, akik valamiért nem tudják a tökéletes megoldást választani csak pl. a Tesco gazdaságost. Miért ne lehetne nekik is megoldást javasolni? A topikon az ilyet azonnal leszólják és kinyírják.
Elvből nem vagyok fenn egyik közösségi oldalon sem, így arról nem tudok véleményt mondani, hogy azok hogyan működnek, összegyűjthető-e annyi infó, amivel már bele lehet vágni egy terepasztal építésbe. Minden ilyen kreatív hobbi a türelemről és önmérsékletről szól, a lényege pont az lenne, hogy a pörgős munka+családi élet mellett legyen valami ahol nem számít az idő, a sebesség, a hatékonyság csak az, hogy kikapcsoljon.
Valószínűleg az egész ötletből nem lesz semmi, én mindenesetre időnként kimásolom magamnak, egyelőre csak egy doc file-ba a számomra hasznos és tartalmas hozzászólásokat. Ez van:)
Mindenki segítő szándékkal írt. Egyedül te kezdtél másokat minősítgetni a véleményükért. A legerősebb érved, hogy ki fika/ki nem, mintha ez bármit is számítana, mintha arra lennél büszke, hogy alacsonyabb vagy magasabb vagy. Én itt csak egy toxikust látok! Találgathatsz. Habár nekem nyolc, X-re raktalak, nem kívánom tovább olvasni a fröcsögést.
A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelezőlista), vagy személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja, azzal a konkrét szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki, vagy más módon zavarja, lehetetlenítse el a témába vágó eszmecserét.
"A másik gond, meg a hozzáállás ami pl. itt ez a Csíkos és az én mentalitásom közti különbségben is tökéletesen látszik. Ő annak a szószólója, hogy "jajj el ne ijesszük azt aki most vág bele azzal, hogy valamit elsőre nem jól csinál meg". Én meg azt mondom, hogy aki tényleg ezt a hobbit akarja művelni azt nem lehet elijeszteni semmivel, és a hobbihoz szorosan hozzátartozik az hogy néha "elesünk a bringával"."
Lenne egy záró gondolatom, és búcsúzom is.
Tudod az a baj, hogy én is tudnék úgy hozzáállni a másik modellezőhöz, aki kérdez, hogy tessék csak megtanulni. Lehet bénázni is elsőre, majd belejön, a kudarc csak megedzi. Igen, csak Te sem most kezdted, nem az első asztalodat csináltad/csinálod, és azzal ellentétben, amit korábban írtál, én sem. Nem fotelből "szakértek", nekem nem a hobbim, hanem a foglalkozásom a modellvasút. Bocsánat, ez van.
De én, többek között azért sem zárkózhatom be a komfortzónámba, mert van egy szervizem. Az eredeti kérdezőnél is azt éreztem, hogy a gyerkőc jön haza a suliból/oviból, és nyaggatja aput, hogy mikor lesz már kész a terepasztal, de legyen benne híd, meg hegy meg alagút is! (Most sarkítottam a dolgot.) Egy apának, aki szerencsés esetben a gyerkőccel együtt építgetni a terepasztalt, annak nincs több hónapja visszabontani egy elszúrt megoldást, mert el fogja venni a gyerek kedvét, meg a sajátját is kidobott pazarlásnak fogja érezni.
Ebben hidd el, hogy nekem van nagyobb tapasztalatom, már csak azért is, mert idősebb vagyok, naponta foglalkozom a vasútmodellezéssel annyit, mint más hónapok alatt tud erre szentelni, és sok ügyfél alapján is tudom, hogy mire lehet szükség. Viszont nincs kizárva, hogy ebben az esetben tévedek, de más is olvashatja a fórumot, akinél viszont meg beletrafáltam.
Sokféle vasútmodellező van. Attól kezdve, aki csak évente párszor rakja össze a dilikörét, és kvázi csak a karácsonyfa körül fut a kisvonat, egészen Lezlinilzen barátomig, vagy kisfaludy kollégáig. Utóbbiaknak, és a hasonló profiknak én nem hiszem, hogy tudok újat mondani pályaépítés terén (sem), de a többségnek lehet. Akinek meg "sietnie kell" egy pálya felépítésével, és kezdő, az jobb, ha elkerüli a buktatókat. Majd a másodiknál, harmadiknál lesz ideje, türelme a komplikáltabb megoldások kikísérletezésére.
Tudod Csíkossal lehet hogy nem egy véleményen vagyunk sok témában, de azt viszont tisztelem benne, hogy ő arccal vállalja amit mond. Te per pill. egy névtelen troll vagy, aki valószínüleg a saját jól bejáratott nickjével nem meri felvállalni azt amit leír, mert annyi sincs benne. És rég ki kellett volna innen vágni az ilyen hozzád hasonló toxikus mérzegő egyéneket, de a moderatúrának sajnos ezekre nincs itt kapacitása. Talán majd most beszántják ezt.
Az ötlet jó. Elméletileg működhet ilyen, nekem a gyakorlattal vannak kétségeim. Amit mindenki szerkeszthet, az senkié. Itt sem tudott normális moderatúrát összehozni a modelles közösség az évek alatt, ezért nem röptetik ki innen ezeket a Vas Kriszti és társai féle sötétben bújkáló ellentrollokat meg fikanickeket csuklóból az első megnyilvánulásuk után.
A másik gond, meg a hozzáállás ami pl. itt ez a Csíkos és az én mentalitásom közti különbségben is tökéletesen látszik. Ő annak a szószólója, hogy "jajj el ne ijesszük azt aki most vág bele azzal, hogy valamit elsőre nem jól csinál meg". Én meg azt mondom, hogy aki tényleg ezt a hobbit akarja művelni azt nem lehet elijeszteni semmivel, és a hobbihoz szorosan hozzátartozik az hogy néha "elesünk a bringával". Részben neki is igaza van, meg nekem is, de egyetérteni nem fogunk soha (főleg mert neki pl. a digit dolgoknál anyagi érdeke fűződik ahhoz hogy vele programoztassák fel a dekódereket, tőle vegyék meg a Tran mz/x dekódert - ergó elfogult). Egy ilyen közösségi könyvnél ezeknél az itt látottaknál csak nagyobb csörték lennének, mert hirtelen előjönne még egy tucat másik féle megközelítés más modellezőktől.
Mi a megoldás? Őszintén megmondom: fogalmam nincs. Annyi látszik, hogy a hazai modellezős társaság magja pár tízezer körüli tagot számlálhat, ebből olyan, aki profinak mondhatja magát néhány tucat lehet, a többiek meg köztük, és a kezdők között helyezkednek el tetszőlegesen valahol a skálán. Azoknak a metszete pedig akik érdemben időt tudnak szánni ilyen tartalmakra, tudnak is írni, és értenek is hozzá, na az nagyon kevés. Arról ne is beszéljünk, hogy a fiatalabb generációt a már a Face-n is nehéz megfogni, inkább a TikTok, Youtube, meg insta a fő irány.
Mondjatok egy hazai TikTok-os profi modellezőt. Jó, instásat tudok, Lezlinilzen fent van pl. néhány videóval fényképpel. Szóval nem egyszerű szerintem.
mielőtt elszabadulnának az indulatok, szeretnélek kizökkenteni Titeket:)
Ezek a fórumok nagyon hasznosak tudnak lenni, de a jellegükből adódóan van több hátrányuk is. A fórum olyan, mit egy végtelen filmsorozat, ezért nincs senki, aki az elejétől a végéig az összes részt látta volna, ráadásul az időnkénti cenzúrázás miatt sokszor érdekes és izgalmas részek is törlődnek. Az új belépők és kezdők számára sokszor ugyanazok a kérdések, témák merülnek fel és a visszakeresés sokszor nehézkes, ráadásul a régi tagoknak egy idő után unalmas lehet, hogy ugyanarról beszéljünk, amit korábban számtalanszor áttárgyaltunk. A válaszok és azok értelmezése sokszor félremegy. Az évek alatt kialakulnak klikkek, amikor két hozzászóló korábbi viták, nézeteltérések vagy a szerzett benyomások alapján mást lát bele a másik hozzászólásába, mint a többség és ott is ugrik, ahol árok sincs.
Akik ismernek tudják, hogy vasútmodelles szakirodalomból szép gyűjteményem van, de magyar nyelvű alig akad. Olyan összefoglaló könyv vagy folyóirat sorozat, ami egy kezdő kérdéseire manapság jó válaszokat tudna adni, végképp nincs. Papír vagy digitális alapon léteznek nagyon régi kiadványok, újabbak alig és pl. a digitális témáról szinte semmi illetve ami van, az nem elég gyakorlatias. Számtalan olyan téma lenne, ami nem csak a kezdőknek lenne hasznos, mert a vasútmodellezés és azon belül pont a terepasztal építés annyira szerteágazó, hogy nagyon kevesen vannak, akik elmondhatják, hogy szinte minden részében otthon vannak.
Szóval arra gondoltam, hogy létre lehetne hozni egy olyan online felületet, amit a felhasználók írnának, fejlesztenének. Cikkeket, javaslatokat, ötleteket, tippeket, trükköket lehetne írni vagy feltölteni előre meghatározott, logikusan egymásra épülő témakörökben. A már korábban máshová feltöltött anyagokat esetleg be lehetne másolni vagy akár egy linket megadni egy korábbi fórumos hozzászóláshoz, cikkhez, fotósorozathoz, feltöltött videóhoz, honlaphoz, persze a szerző engedélyével vagy éppen a szerző tehetné meg.
Magyarul, egy online, ingyenes, szabadon felhasználható vasútmodellezés/terepasztal építés könyvre gondoltam.
Hányszor találkoztunk már olyan kérdéssel, hogy milyen méretarányt válasszak, milyen vázszerkezetet tudtok ajánlani, milyen pályatervet javasoltok, mekkora lehet a legnagyobb emelkedő, mivel kenjem a hajtást stb. A legnagyobb jóindulattal is legtöbbször egy tucat visszakérdés a válasz, mert ezekre nem lehet egy hozzászólásban pár mondattal reagálni.
A fórumoktól eltérően a keresés egyszerűbben működhetne és a jellegéből adódóan a virtuális farokméricskélés és fikázás is elmaradna, tehát az egész egy kicsit érzelemmentesebb lenne így az új belépők kedvét sem venné el már az elején.
Nem a jelenleg működő fórumokat akarom megfúrni vagy leváltani. Ezek működnének tovább, vitázni, véleményezni, a másikat meggyőzni, kérdezni továbbra is lehetne itt, de a már korábban összegyűlt rengeteg közös és hasznos tapasztalatot talán jobban, hatékonyabban meg lehetne osztani. Mivel bárki beleírhatna, nagyon változatos lenne és rengeteg példát láthatnánk ugyanannak a problémának a megoldására. Úgy gondolom, hogy nem lenne rossz példa, mert szerintem a rossz példa is jó példa arra, hogy hogyan ne és ezt mindenki eldönthetné saját maga, a maga képességei, lehetőségei, tapasztalata és főleg ízlése alapján, kommentár vagy fricska nélkül:)
Az, hogy ezt most és itt írom, csak véletlen, ha egy ilyen könyv létrejönne, a többi vasútmodelles fórumban vagy bárhol lehetne hivatkozni rá.
Ez részemről csak egy ötlet, már korábban felmerült bennem és egy kedves modellezőtársammal már beszéltünk erről, de nem léptünk tovább. Az elején nyilván sok munkát kellene beleölni, de ez több felhasználó között oszlana meg. Ha esetleg többen is úgy látjátok, hogy van értelme és lenne hajlandóság is, akkor beszéljünk róla, főleg a technikai kivitelezhetőségéről, mert ahhoz (is) láma vagyok. Csak ötletgazdának gondolnám magam, projektfelelősnek jelenleg semmiképpen, de ha összejön, ígérem kiveszem belőle a részem a magam módján.
Ja igen. Ha már létezik ilyen és nyitott kapukat döngetek, akkor elnézést kérek:)
Nem adott jó tanácsot. Egy kérdésre azt a választ adta hogy azt inkább ne (utána meg levezette, hogy azért mondta nehogy elvegye a kedvét a kezdőnek, ha nem sikerül - milyen hozzáállás már ez). Ha valaki egy ilyentől, hogy esetleg valami nem sikerül elsőre elveszti a kedvét, akkor bocs, de lehet el kellene gondolkodni, hogy nem a vasútmodellezés a legjobb hobbi neki. Itt, és főleg a terepasztalépítésben az esetek döntő többségében próba-szerencse kell boldogulni egyedül. Vannak leírások, útmutatások, de bizony végig kell próbálni sok dolgot. Az nem tanács, hogy az nehéz, azt ne próbáld meg. Így a büdös életben senki nem fog fejlődni.
A helyes válasz az, hogy megoldható, és tökmindegy, hogy kezdő vagy nem kezdő, ahogy pl. belinkeltem ahhoz nem kell terepasztalépítési diploma hogy valaki úgy megcsinálja magának. Működni is fog, mert nem fotelszakértésből dobtam ide mint Csíkos, hanem egy működő, két éve üzemelő megoldás. Ha azt valaki lemásolja annak ugyanúgy működni fog. Hab a tortán, meg ha már eleve többszintes asztalt tervez az illető, akkor ott az emelkedőkhöz mindenképpen meg kell oldania egyedül az átmeneteket, rámpákat ha az megy, akkor onnan menni fog az is hogy azt a szerencsétlen váltót is rátegye.
Egyébként meg lehetne benned annyi, hogy a saját nickeddel kommentelsz.
Alagútba eleve más tartóoszlop van, ami alacsonyabb, oda nem a vonali oszlopokat szokták rakni. Egyébként meg a gyári alagutas oszlopok árait elnézve, jobban jár az ember, ha valami saját készítésű megoldást gyárt az alagútba. Szabad kreatívnak lenni, lásd Martisz megoldását: http://www.martrain.hu/2015/2015_01_images/20150416/04160005.JPG
Hagyjuk ezt az utólagos ködösítést. Eleve a válaszod egy rébusz volt, tele feltételes meg kétértelmű utalásokkal.
"Na most képzeld el, hogy a képeden található vonalvezetést valaki az első asztalának építésekor próbálja megcsinálni."
Aki kezdő, az jó eséllyel elsőre nem emeletes asztalt fog építeni, hanem fog egy 1x3 méteres sík asztalt és síkban építi meg a pályát (mint régen én is). Ha meg mégis több szintes létesítménybe fog, akkor előtte azért le lehet próbálni azért hogy az elképzelt megoldások működnek-e vagy nem (a hungarocelből kivágott teszt emelkedő azért nem az ördögtől való). Meg amúgy is célszerű legalább az emelkedőket kipróbálni, hogy felmegy-e a szerelvény rajta.
"Fix, hogy hibázni fog, mert még nincs meg a gyakorlata. Utána meg jön a szentségelés, hogy siklik rajta a gőzös, és/vagy szétakad a szerelvénye. Oda a játék öröme. Ezért írtam, azt, amit. Neki(k) érdemes lesz ezzel vigyázni.
De kötekedni lehet..."
Az ember a hibákból tanul, az okosabbik másokéból, a kevésbé okos meg a sajátjából sem. De mint mondtam, ha valaki nem jut el addig, hogy egy több szintes asztal építése előtt lepróbálja azt amit meg akar csinálni, akkor inkább keressen meg valakit aki terepasztal építéssel foglalkozik.
"A váltók általában szintben vannak, lehetőleg érdemes kerülni, hogy emelkedőben legyenek.
Lehet, hogy sokaknak triviális dolog, aki tudja ugorjon!
Ha mindenképpen úgy jön ki, hogy egy váltót emelkedőbe/lejtőbe kell helyezni, akkor arra nagyon figyelni kell, hogy:
- maga a váltó nem lehet átmenet a sík és az emelkedő/lejtő között!
- érdemes az átmenetet nem közvetlenül a váltót követő első vágánymezővel kezdeni."
Ezt írtam. Ebben melyik mondat az, hogy - idézem - "csak vízszintesben lehet"?
Érdekes, másoknak átjött, hogy egy kezdőt próbáltam meg egy avatatlan hiba elkövetésétől megvédeni. Persze, hogy lehet emelkedőben egy váltó, egy profinak ez nem gond. Nálad sem az. De, ahogy ELŐRE olvtársunk is írta, Nálad is a kritikus része a váltónak szintben van. Nem vízszintben, hanem szintben, vagyis törés emelkedési szög változás ott nincs. Ha ráteszel egy vonalzót, akkor nem dudorodik, és nem is hajlik be a vonalzóhoz képest.
Na most képzeld el, hogy a képeden található vonalvezetést valaki az első asztalának építésekor próbálja megcsinálni. Fix, hogy hibázni fog, mert még nincs meg a gyakorlata. Utána meg jön a szentségelés, hogy siklik rajta a gőzös, és/vagy szétakad a szerelvénye. Oda a játék öröme. Ezért írtam, azt, amit. Neki(k) érdemes lesz ezzel vigyázni.
Ne csak abban gondolkodj, hogy oldalról hogy éred el, ha úgy alakítod ki az asztalt, hogy alulról hozzáférhető (pl. egy kis nyíláson), az is megfelelő lehet.
Köszi, ezt láttam, meg a NEM 201-et is a felsővezeték magasságokról (H0-ban minimum 60, igen rövid szakaszokon pl. fűtőház bejárat, esetleg gyalogos híd, 69 normál nyílt vonalon, 73 a max magasság) Mondjuk 73-ig nem nyílt fel a régi Piko E44 mozdonyom szedője, úgyhogy biztonságos távolság lehet a 73. Ehhez jön +8mm a felső színt alaplapja+4mm parafa+4mm talpfa és sín, tehát tervező programban ~ 90mm a minimum. Jól gondolkodom?
A kép amit felraktál pont azt mutatja (tisztán látható!), hogy a váltó mozgó része nem törik meg az íven, az emelkedő kezdete után van, tehát persze, hogy működik.
ha az asztalod szélessége kb. 1400 mm lesz, át kell gondolnod, hogy az építés és üzemeltetés során hogyan férsz hozzá, főleg ha fal mellett vagy netán sarokban lesz. Erre próbáltam célozni itt:
Az a "baj" a Te munkáddal, hogy ez jó munka. Itt van a bökkenő. A legtöbb esetben nem a sín alatt a pálya kezd emelkedni, hanem a síntől várják ezt el, hogy oldja meg valahogy.
Amennyiben az Általad is kivitelezett emelkedő indulás van, és az nem annyira meredek, akkor a sínnek - jelen esetben a váltónak - a passzív hajlása elvisel ekkora tűrést.
De ez az építési tudás nem jön magától, ehhez kell egy kis gyakorlat.
Fenntartom továbbra is: a terepasztalon a két legbonyolultabb dolog a váltó/kereszteződés, valamint az emelkedő kezdete/vége. Ezekre kell a legjobban odafigyelni építés során.
Igen, jobb oldalon egy kicsit kevesebb. 35mm az alsó sín magassága, a felső 120mm a találkozási pontnál. Legalábbis a wintrack így mutatja. Valószíneg az emelkedőnél lesznek változások, a valóság gondolom másabb, mint ahogy a program mutatja...
Ránézésre nem jön ki a 100mm különbség 3%-kel a jobb felső sarokban lévő alagútkapu és a bal oldali iparvágány alá fordulás között. Szerintem közvetlenül a váltó után ne tervezz 3%-os lejtést, a vízszintesből kezdd el 1%-kal, a következő síndarab legyen 2 %-os és utána mehet a 3%, így lesz egy jól használható lekerekítő íved.
Az általad leírtak alapján a lenti képen látható konfiguráció nem működik. Még jó, hogy ezt a gigant meg a többi jármű nem tudja, mert lassan több, mint két éve vígan eljárkálnak a képen látható Peco R2/R3-as ívsen, siklás nélkül. Pedig törésponton van a váltó, emelkedőben, sőt a másik végén is van egy ugyanilyen, ott meg két íves van rádásul a belső íven egymás után. Egyik síkban, a másik meg törésponton emelkedőben.
Van kettő ki nem használt felesleges angolváltóm, azokkal meg lehetne oldani a két hurkot is szerintem. Ha alul látható lesz a másik vágány is, akkor a hurok az alapon fut, a mellette lévő vágány viszont már bőven emelkedik. Ha jól emlékszem, kb 90mm ig. Nem nézne ki bután úgy? Nekem is jobban tetszene, ha látszana még valami, csak ez tartott vissza eddig.
ha a váltó feszül, akkor nem vált, ahogy Csíkos írta, tehát kerülendő. Ha már túl van a törésponton (sík és emelkedő találkozása), akkor szerintem lehet.
H0-ban a 420-as és nagyobb kör megfelelő emelkedést biztosít a sín felső élétől számított legalább 80 mm-hez, ami kb kell a részben nyitott pantográfhoz.
Szia! Nálam az emelkedés mértéke 2,96% a teljes hosszra nézve. Hogy az cm-ben mennyi, azt nem tudom, de a rejtett állomás szélső váltójától az állomás szélső váltójáig tart.A felső szint magassága 120mm. Ahol keresztezik egymást a szintek, úgy próbáltam kialakítani, hogy mindenhol min 100mm legyen közöttük. Ezt a magasságot mindenhol tartani lehet ennél a tervnél.
1. Ez változhat nagy mértékben attól függően, hogy dízel vagy villanyüzemet szeretnél. Dízelnél 7-7,5 centi kell minimum, villanynál meg inkább 8,5 (kifuttatott szedővel meg 10-11).
2. Jó kérdés ennek az oka, valószínűleg valami a programozás oldalán lehet
3. Jelen, nálam két váltó is van enyhe emelkedőben (ráadásul íves váltók). Vigyázni kell a sík/emelkedő átmenetre, hogy szép fokozatos legyen, és jól le kell próbálni mindenféle járművel (gigant, és brawa halbi volt nálam a tesztjármű), de ha jól csinálja az ember, akkor gond nélkül el fog menni rajta minden.
Hasonló 2 szintes pálya rajzolásával én is próbálkoztam H0-ban, kb. ekkora alapterületen, de az emelkedők nagyon meredekeknek jöttek ki. Emiatt és nézegetve ezt a pályatervet merült fel bennem pár kérdés: 1. Mekkora távolság kell a 2 szint között H0-ban? (én minimum 100mm-re gondoltam, mert ugye kell hely az alaplapnak, a parafa alátétnek, plusz talpfa, sín, és nem árt ha a mozdony is elfér ?áramszedővel?) 2. Én SCARM-mal rajzolok, az a váltókat, kereszteződéseket csak vízszintesen engedi, így még egy viszonylag egyszerű váltókörzet is sokat elvesz a lejtő hosszából, ezáltal nő a meredekség. Vajon mi ennek az oka? A SCARM programozója lusta, nem tudja, nem akarja megoldani, hogy a váltók tudjanak lejteni? (Jól láttam, hogy a wintrack tud ilyet?) 3. Csináltatok már a valóságban is lejtős váltót? Van valami hátulütője, dolog, amire figyelni kell a megvalósításkor?
Két hurokmodulra lesz szükséged (a plusz 4 váltó többe kerül a mint a kettő hurokmodul...).
Utólagos engedelmeddel belerajzoltam a tervedbe - valami ilyesmit gondolnék gyors áttekintés után.
Így mindkét irányból fordítható lenne a forgalom.
Annyit még jó lenne vele gondolkodni, hogy picit több nyílt szakasz is látható legyen - akár lenn a bordóval jelölt visszafordító részt láthatóvá tenni.
Úgy tervezem, a kiterők, jelzők analóg, a gördülő állomány digitális vezérléssel menne. A hurok nekem is eszembe jutott korábban, de valamiért elvetettem. De jó ötlet lenne egyébként. Egy-egy hurokmodulra lenne csak szükség hozzá?
Nagyon sok minden nem látszik, akkor legalább jöjjenek változatosan a mozdonyok: az alsó rejtett részbe mindkét irányból tennék hurkot. Ha digi lesz a vezérlés, nem bonyolult. Így innen és onnan is előjöhet a kihaladó, eltűnő mozdony.
Szívemből szóltál. Az eredeti elképzelésem nekem is hasonló lett volna. Jobban preferálnám a terepet, mint a városi környezetet. Negyedik korszakos járműveket szeretnék járatni legfőképpen, elsősorban DB.
Nem feltétlen kell, sőt. Ugye hazánkban léteznek nem törzshálózati fővonalak, amik megjelenítésére tökéletes egy ilyen terv, mint amit te is csináltál. Nem tudom milyen járműveket gondolsz majd járatni de tipikusan az M41, M62, M61, illetve a Bz-k, és Desiro-k terepe az ilyen, rövid 2-3 kocsis személy, és rövidebb vegyes tehervonatokkal, tolatósokkal.
Őszintén megmondva, én nem nagyon raknék rá települést, maximum a fenti csonkákhoz valami rakodót, egy-két házat ami a település szélét jelképezi (ugye itthon sok állomás van távol a település központtól) egy állomásépületet, meg szépen kidolgozott terepet.
Esetleg egy vagy két vágány valóban elférne még alul... fővonali szemszögből még nem gondolkodtam a dolgon, de igazad lehet... akkor viszont kisvárosi környezetet lenne célszerű hozzá kialakítani gondolom...
Régi álmom válik lassan valóra egy terepasztal építésével. Készítettem egy pályatervet, amit szívesen megvalósítanék, de mielőtt így tennék, szeretnélek megkérdezni titeket , mi a véleményetek a pályatervről, építő jellegű kritikát szívesen vennék.
A tervről elöljáróban: 300x140cm lenne az asztal mérete. A témája egy egyvágányos mellékvonal állomása és az állomás közvetlen környezete lenne, alul egy rövid nyílt pályával. Az állomás épülete és némi városi környezet bal oldalon alul helyezkednek el. Jobbra fent egy kis ipartelepet képzeltem el rakodóvágányokkal, esetleg mozdonyszínnel.
Ez a nap is elérkezett, a lenti videón látható a 333-as GySEV Szili, őt érte a megtiszteltetés, hogy konténervonatával elsőnek végigmenjen felengedett áramszedővel a frissen elkészült felsővezeték alatt.
Annyit csaltam, hogy az alagút előtt kézzel lenyomtam a szedőt, és amikor a mások oldalon kijött, akkor meg felengedtem, ugyanis az alagútban fizikai akadálya van a felsővezeték kiépítésének, ezért ott nem lehet felengedve az áramszedő.
Még véletlenül sem hízelgésnek szánom, főleg el ne bízd Magad ezek után, DE: -> néha nagyon sokáig tart eldönteni, hogy melyik az 1:1 kép, ami a mintát szolgálja, és melyik a terepasztalod!
Lehet én öregszem, és RocoMamát, is CocoMamának olvasom, viszont nagyon részletgazdag, és szép munkák jönnek ki a műhelyedből továbbra is.
Gratula, és még sok-sok lehetséges időt kívánok hasonlóan szép munkák elkészítéséhez!
Általában fantáziám után megyek, de nem teljes vakrepülésben. Bár nem vagyok vasutas szaki, rengeteg fotót szoktam megnézni egy adott témával kapcsolatban a valóságról.
Létezik olyan gyalogosátjáró ami nincs a peronszinten.
Mivel nekem a hullámzó szintű peronok nem tetszenek és talán a korai korszakok vidéki állomásainál nem is volt annyira jellemző, ezért más megoldást kerestem.
Először a 3. képen látható volt a befutó, de nem mindegyik járművem
díjazza ezt a megoldást. (alacsony fellépők)
Ezt az átjárót inkább a személyzet használja és azok a kedves utasaink, akik a vonat indulása előtt 20 másodperccel érkeznek a peronra. :-D
A banyatankos nyanyákra is gondoltam, nekik ott a nagy átjáró, ami sziklapanziónál található. Az közút és gyalogos átjáró egyben, gyér forgalmú csak a panzió parkolójáig vezet. Így vígan elkorzózhatnak ott a gyalogosok is. :-D
Vezeték hasasodás :
Sajna ez van, főleg amíg nincs kész a folytatás és így nincs eléggé feszítve a rendszer, mert a váltókörzetnél véget ér a modul. Ha majd mindkét végén feszített lesz a láncolat, nem lesz ennyire hasas. Arra én is gondoltam már, hogy damillal korlátozom a szedő magasságát és csak a vezetékig engedem, de ezzel még nem vacakoltam. Kiengedett szedőt azt mindenképp szerettem volna, érdekes látvány ahogy pl az alagutaknál a csökkenő magasság miatt liftezik fel le.
Két észrevételem lenne: a felsővezeték az áramszedők hatására láthatóan felfelé hasasodik, érdemes lenne a szedők magasságát korlátozni, hogy ne nyomják fel a vezetéket. Illetve a peronnak a gyalogosátjáró vonalában hiányzik a süllyesztése, valószerűtlen, hogy a valóságban így oldották volna meg a fellépést a peronszintre (egyáltalán voltak akkoriban ilyen magas peronok?).
Hali! Nekem is ilyen problémám volt. Peco íves/y/sima váltóval egyaránt. Teljesen véletlenszerűen egyszer csak rövidzárlat - sötét. Mindegy volt régi/új vagon mozdony megy át rajta... mire rájöttem, hogy konstrukciós a hiba....azaz hát nem peco OO kerekek, hanem H0-ás kerekek szaladgálnak.
A megoldás miniflex volt (az előbb említett ragasztós megoldás addig jó amíg a ragacs le nem kopik). A flexxel a V összetalálkozásánál levő két sínszálat kell eltávolítani egymástól kicsiszolással. Így nem lesz betoldás, sem döccenő, csak két vékonyabb sínszál.
Peco code 100 sínből építettem a terepasztalom. Látható helyen polarizált, máshol szigetel váltókat telepítettem "spórolás" címén.
Sajnos magamat szivattam meg ezzel, mert pár járművem kereke a szigetelt váltók szívénél rövidzárlatot okoz. Túl közel van a két ellentétes polaritású sín egymáshoz. Új kiadású járművekről van szó pl.: Roco BR64, Fleichmann BR103.
Milyen megoldás jöhetne szóba? Valami lakkal kenjem le a sínt, esetleg köszörüljem ki? Lehet valamivel pótolni a kiköszörült részt? Gondolok valami száradás után keményedő, csiszolható anyagra ami szigetel.
Váltót cserélni nem szeretnék, de jó lenne a járműveket is használni biztonsággal.
Nekem azonban gyerekkoromban a PIKO E69 tetszett valamiért és keresztanyám még meg is vette volna nekem, de mondtam, hogy nem kell, mert nem akartam villanyvezetéket a terepasztalhoz majd, amit azóta sem sikerült megvalósítani. Viszont jó lenne egy E69-ből (nem kell működő motor se hozzá) egy diorámát készíteni...
(Tervben most egy N-es méretű terepasztal van, nagyon egyszerű tervvel.)
Papírbakter épületeivel nem jársz rosszul. Magam is megépítettem már párat belőlük. Szépek, mérethelyesek, s ami fő, ha megfelelő módon vannak elkészítve akkor igen tartósak is.
Az a baj a PLA-val, hogy egy-két év alatt rideggé válik, és képes magától repedezni, törni. Egy terepasztalt ezért ennél több időre tervezünk, meg több ideig is építünk.:-) Egy vékony anyagvastagságú épület falai meg nem szépek egy idő után ebből. OK, hogy a magyar vasút épületei azért pusztulnak rendesen, de nem szívesen modellezzük ezt, legalábbis én nem.
Igen, kicsit e miatt is "vakarom a fejem", ha erre az anyagra rákeresek, a "könnyen lebomló" a szó, ami gyakran kijön. Nyilván nem úgy kell persze elképzelni, hogy egyszer csak arra tér haza a modellező, hogy az állomása elporladt, de nem hangzik jól.
Néztem a papiíbakter termékeket is, azok is tetszenek, lehet inkább azzal kezdek.
A PLA a 3D nyomtatás egyik alapanyaga. Jól kezelhető, könnyedén nyomtatható, de sajnos egyáltalán nem időtálló anyag. És nagyban függ a nyomtatógép minőségétől is, meg a beállításától.
Keresd meg még egy pécsi kolléga "papírbakter" termékeit, az is egy alternatíva, és hazai téma.
Vasútmodellezést újrakezdő vagyok. Nemrég akadtam a Vamitools termékeire. Nagyon tetszenek, régen nem lehetett venni magyar állomásépületek makettjeit. A gyártó ezekhez, mivel ezek "PLA" műanyagból készülnek, kétkomponensű ragasztót vagy az új technokolt javasolja.
Az a kérdésem, hogy akinek van ilyen makettje, az elégedett-e vele, és mivel ragasztotta össze? Az oké, hogy nem jó a "klasszikus" makettező ragasztó, de van valami alternatívája a kétkomponensűnek? Nincs valami egyszerűbben használható, fémtűs ragasztó?
Részlet Kőbánya-Kispest állomás biztosítóberendezésének kezelési utasításából (1983):
"1.1. A biztosítóberendezés feladata és típusa
A biztosítóberendezés hatáskörzetében Kőbánya-Kispest állomás és Kőbánya-hizlalói elágazás tartozik.
Az állomási biztosítóberendezés feladata, hogy a hatókörzetéhez tartozó területen lebonyolódó valamennyi vonatmozgást, és azokban a körzetekben, ahol tolatás rendszeresen van (8,9,10 és 11 vágány és Kispest irányu viszonylatok, ill. a vontató vágányba az A.1 váltó jobb szárán) a tolatómozgást vágányuton szabályozza és a beállított vágányutra veszélyes vágányutak beállításának vezérlését megakadályozza. A vonatmozgások és az emlitett körzetekben a tolatások jelzővel történnek. Egyéb, esetlegesen szükséges tolatások egyéni váltóállítással és lezárással, jelző nélkül, ill. ezek közül a Metró vagy Kőbánya-hizlaló és a MÁV Építési Géptelep felöliek jelzővel végezhetők.
A berendezés tipusa: MÁV DOMINO-70 (D70) egyközpontos, tolatóvágányutas, váltó- és vágányfoglaltságellenőrzéses biztosítóberendezés."
(A helyesírási hibák is -nagyrészt- az eredeti szövegből lettek átemelve.)
Javaslom, hogy ezt a beszélgetést -ha szükséges- más fórumon folytassuk!
A vágányutat tolatásokhoz is le kell zárni. Kökin ehhez minden adott, hiszen teljes értékű D70 van (tehát az első lezárás mindenképp tolatóvágányútként történik). Tolatásjelzők nincsenek mindenhol telepítve, de attól még minden tolatómozgás lezárt vágányúton történik.
Ha valaki netán villamosítana, és alállomást építene. GANZ EHF 6000/120 vontatási transzformátor. De jól mutat trafószállító kocsin, tréleren is rakományként, vagy csak letéve a rakodó placcra.
Köszönöm, hogy elolvastad és vitára érdemesnek találtad a hozzászólásomat! Kérlek engedd meg, hogy én a Te válaszoddal vitatkozzak picit, csak mert sportember vagyok :)
Az 1-es és 3-as váltó közé a "nagyvasúton" akkor lehetne törpét (vagy árbócost) rakni, ha a két váltó szigetelése szétválna. Ez itt nincs meg: ha a hármas váltó balra foglalt, akkor az egyes váltó balra is foglalt lenne, hiszen a hármas váltó az egyes biztonsági határán belül van. Szerintem ezért az egyest a hármassal kell fedezni.
A hármas csúcsa felőli "E3" törpét valóban lehetne a 3-as váltó csúcssíne elé rakni, de szerintem ott csak a bal oldalon lenne helye, amit kerülni szoktak. Szerintem "menőbb" lenne nyilas táblával az általalm rajzolt helyre rakni, de ez csak ízlés dolga...
A csonka kiszolgálása tényleg problémás, de a nagyvasúton is az lenne... Mivel a hármas váltót be kell vonni (szerintem) a hatáskörzetbe, ezért muszáj fedezni mindenhonnan, így gyök felől is... mivel arról nincs főjelző, ezért oda tolatásjelzőt kell rakni. Amit rajzoltam, az nem az egyest fedezi, hanem a hármas gyökét jobbról, a csonka felől.
A második képen szereplő váltókat a könnyebb hivatkozás kedvéért beszámoztam. Ennél a vágánykapcsolatnál szerintem nem azért kell tolatásjelző, hogy az 1-es váltót balról védje... az 1-es és a 3-as váltók annyira közel vannak, hogy az 1-es váltó oldalvédelmét a 3-as váltóval kell biztosítani. Éppen ezért a valóságban a 3-as váltót is tuti bekötnék a berendezésbe. Ebben az esetben -feltéve, hogy a 3-as az utolsó biztosított váltó- a 3-as váltót kell csúcs felől fedezni (pl. egy nyilas törpével), és ugyanezt a csonka felől is védeni kéne, ami még egy jelző. Szerintem a vágányhálózat miatt nem megúszható, hogy a csonkába menő tili-toli elkerülje a biztosítóberendezés hatáskörzetét.
Ezzel vitatkoznék. De, azért kell a tolatásjelző, hogy az 1-es váltót fedezze a tároló/üzemi vágányok felől. Az általad javasolt elrendezés esetén ráadásul nem lehetne a 3-as váltón a csonka felé tolatni a tolatásjelző szabad jelzése nélkül. Ami erősen korlátozná a tolatási mozgásokat. Valamint ebben az esetben nem is lenne szükség a nyilas táblára, hanem rakhatnád a 3-as váltó elé is a törpét. Az 1-es váltónál abba az irányba néző tolatásjelző pedig felesleges, nem lenne értelmes funkciója.
A biztosított tolatásjelzők elhelyezésekor alapértelmezésben az lenne az ideális, ha minden egyes váltót 3 irányból (csúcs felől, gyök felől jobbról és gyök felől balról) fedeznének, és ugyanígy minden egyéb berendezést is (útátjárót, siklasztósarut, keresztezést, etc...) mindenfelől. Ekkor jelzőkkel lehetne minden elképzelhető tolatási mozgást szabályozni. Persze ez elég költségpazarló lenne a gyakorlatban... Ehhez képest egyszerüsíteni szoktak: a biztosítóberendézés hatáskörzetének határára mindig kiteszik a jelzőket, de a váltókörzeteken belüliekből csak azokat, amelyeknek gyakorlati jelentősége is van (pl. hogy ne kelljen a körüljáró géppel mindig a legkülső váltón túl kihúzni.). És akkor vannak ugye még spórolósabb megoldások: KöKi-n csak az állomás egy kis része tolatóvágányutas, a másik felén lezáratlan vágányutakon kell tolatni. Szerintem szabad a gazda, azt te tudod, hogy milyen mozgások szoktak erre lenni, és a "kötelezőkön" kívül melyiket hagyod meg az elméleti rengetegből :)
Szerintem az első kép oké, de ha jól gondolom, nem ez a legkülső váltó, ezért ez nem "kötelező". A legkülső váltót a nyílt vonal felől mindig fedezik, szóval az elé is illik majd tenni még egyet.
A második képen szereplő váltókat a könnyebb hivatkozás kedvéért beszámoztam. Ennél a vágánykapcsolatnál szerintem nem azért kell tolatásjelző, hogy az 1-es váltót balról védje... az 1-es és a 3-as váltók annyira közel vannak, hogy az 1-es váltó oldalvédelmét a 3-as váltóval kell biztosítani. Éppen ezért a valóságban a 3-as váltót is tuti bekötnék a berendezésbe. Ebben az esetben -feltéve, hogy a 3-as az utolsó biztosított váltó- a 3-as váltót kell csúcs felől fedezni (pl. egy nyilas törpével), és ugyanezt a csonka felől is védeni kéne, ami még egy jelző. Szerintem a vágányhálózat miatt nem megúszható, hogy a csonkába menő tili-toli elkerülje a biztosítóberendezés hatáskörzetét.
A harmadik kép is rendben, oda mindenképpen kell valamit tenni.
Nem jobb.Csak egy szigorúbb variáció.Azt jelenti,hogy a törpe előtt 4m-re van a szigetelése.Ha meglépi a vonat a szigetelést akkor nem lehet a törpén túl tolatóvágányutat állítani. Pl.Fradiban sok ilyen van.
Már a magyar modelles topicban is hozzá akartam szólni, csak nem volt fotóm, amivel alátámaszthattam volna, de ma eljutottam Gyékényesre. Ott például van, hogy a vágányútban vegyesen alkalmaznak törpe és árbócos tolatásjelzőt! A képek a 41-s vonal felől haladva készültek. Az első, 2-s váltó előtt a vágányút kezdeténél törpe tolatasjelző van, aztán a következő váltócsoportnál árbócos.
Az sem az igazi, mert akkor a csonka felé sem tolathatsz a tolatásjelző tilos a tolatás jelzése esetén.
Én leginkább a csonkában álló kocsi végénél kb. a biztonsági határjelzőhöz tenném kiegészítő sárga nyilas táblával. Talán az lenne a megfelelő kompromisszum, ekkor a csonka felé mozgást nem szabályozná a törpe.
A 2. képen szvsz nem lesz jó helyen. Gondolom nem a vonatfogadó vágányról mozgást szeretnéd vele szabályozni?
A kijárati jelzőket is cseréled tolatásjelzővel egyesítettre (ha jól látom hívójelzés sincs rajtuk, ez így nem lehet tolatóvágányutas berendezés)? Ha nem, akkor szvsz a törpék is felejtősek.
Nem vagy véletlenül "rejtett balkezes"*? Nekem is sokszor az emlékképeim tükörképben jelennek meg, és a rendelkezésemre álló források alapján ezt is oda sorolják. Mentségemre/mentségünkre legyen mondva, ezt sok forrás az intelligencia komoly jelének veszi... :-)
* nem olyan, akit "átneveltek" gyerekkorában, hogy a "szebbik kezével rajzoljon", hanem olyan jobbkezes, akinek tulajdonképpen ugyanolyan "ügyes" mindkét oldala...
Nekem is azért tetszik a "széthúzott" változat, mert akkor a vágányok között is lehet valami. A tükrözés sem rossz ötlet, értelemszerűen nem raktam össze egyik pályaterv tükörképét sem. Érdekes egyébként, hogy a videóban látható asztalon balra áll a kihúzó, nekem meg valahogy minden pályaterv fordítva állt a fejemben a kezdetektől fogva.
A pályaterv kiegészítésén eddig nem nagyon gondolkoztam, mert amolyan kis pénzből összerakott apróságnak szántam a dolgot és pont a váltók kerülnek sokba. Most azért kicsit elgondolkoztam, mert egy körüljárási lehetőséggel látszólag sokkal édekesebb logikai feladványok adódhatnak. Ez például csak egyel több váltó, nagyjából megmarad a három rövid vágányszakasz is az eredeti feladványból, de a középen lévő kocsik rendezésekor is több megoldási lehetőséget kínál, amiből meg kell találni a leggyorsabbat/legügyesebbet. Cserébe pont a széthúzott vágányokat elvesztem, meg ez így speciel 15 centivel hosszabb is az eddigi pályaterveknél:
Nekem is szimpatikus a legalsó, mivel így a vágányok közé is elfér valamilyen ipari létesítmény. Érdemes lehet esetleg vízszintes tengelyre tükrözni, így a távolabbi fal mentén lehet egy raktár vagy gyár oldalrakodója és az egyenes vágány és az előre eltávolodó vágány között egy laposabb vagy nyitottabb ipar (fatelep, gázlefejtő, mobilrakodós konténerdepó), ami fölött könnyebben át lehet nyúlni. Így a hátsó két vágányon is könnyen lehetne szétkapcsolni a kocsikat.
A szimpla Inglenookot érdemes lehet valami apró csavarral földobni, pl. átszelési kitérővel két vágányról lehetővé tenni a betolást, vagy a két rakodóvágány közé körüljárási lehetőséget tenni és berakni egy csak balra tolással kezelhető iparvágányt.
Üdv! Vettem alapanyagot, hogy akkor végre elkezdek összerakni egy kis TT Inglenookot, mert ezzel itt a lakásban is elférek. A vágányhálózat alapja tehát adott, de azért a rendelkezésre álló 20 centi szélességben is elképzelhető néhány variáció:
Nekem most éppen a legalsó tetszik igazán (kicsit kevésbé elvágólagosan, mert arányaiban sok flexi sínem van), de itt a fórumban mindig jó meglátásokat szoktam olvasni különböző pályatervek kapcsán, szóval kíváncsi lennék a többiek véleményére, ötleteire. A táj valamilyen "általános" iparvágányi környezet lesz egy-két raktárral, rakodóperonnal, hogy minél többféle "áruhoz" passzoljon, mert a kocsikat szándékosan eklektikusan válogattam össze.
Köszi nagyon tetszett. De úgy szerettem vola egy váltóállítást és egy menetet látni ide a harmadik vágányra, de az a rész még bíztos hogy nem működik. Na mindegy, csak elalszok valahogy.:-)
Analóg épülő asztalom automatizált vezérlésénél a vonat indító kapcsoló sinek megbuktak, a fémkerekű kocsik miatt. Ezen ok miatt REED csöveket vettem. Ezzel kapcsolatban két kérdésem van. Az egyik a vezérlő mágnes típusa(?) milyensége. A másik, pedig hogy kell e relé a REED és a PIKO blokkjelzők közé?
Én erre a szűkös helyre nem terveznék kétvágányú vonalat, inkább egy egyvágányú mellékvonal végállomását, mert kevesebb váltóval hosszabb állomási vágányokat lehet csinálni és a terepet is reálisabban lehet kialakítani. A többszintes kiviteltől pedig nem ijednék meg, egy tárolóállomás mindig jól jön a változatos üzem érdekében, azt csak alulra lehet elhelyezni. Nyilván első terepasztalnál nem szívesen fog bele az ember.
Ha játékra használnád az asztalt, akkor jó lehet az elképzelés, de a jobb alsó sarokban az ívben fekvő emelkedő elég meredek lehet, igaz azok a rövid vonatok, amik az állomásra beférnek, valószínűleg elmennének rajta. Én annyit változtatnék rajta, hogy az állomást az L alak két szárára tenném, úgy hosszabbak lehetnének a vágányok.
Ha számodra fontos a körbejárhatóság (és miért ne lenne az, teljesen jogos elvárás), akkor az L alakot el kell vetni, vagy olyan speckó eszközt (topside creepert) kell beszerezni, ami szükség esetén lehetővé teszi a távoli részek elérését is. Váltók nélküli, jól megépített pályaszakaszon siklással szerintem nem kell számolni, de valószínűleg a váltók sem fognak gondot okozni, csak bizonyos szabályokat be kell tartani (pl. szűk elleníveket közbenső egyenes nélkül nem csatlakoztatunk).
Ami érdekelne, csak gyári síndarabokat szeretnél használni, vagy esetleg flexibilis vágányt is? A szintek magasságkülönbsége miatt érdekes, hogy áramszedős mozdonyok közlekedése is szóba jöhet?
Most értem el oda,mind anyagilag, mind helyileg, hogy terepasztalt építhetek.Rengeteg hozzászólást elolvastam, de nem biztosabb lettem,hanem bizonytalanabb abban, hogy mit építsek!
A rendelkezésre álló hely nem túl nagy. Ami számításba jöhet egy 260 cm *140 cm téglalap vagy egy 260 cm*200 cm élhosszúságú L alakzat, olyan számítással, hogy a egyik szára max 130 cm széles, a másik max 110 cm széles. Az L alakzat ellenszól,hogy nem lehetne körbejárni és nem biztos, hogy elérem a belső részeket, esetleges hiba vagy siklás esetén. Elsőre nem építenék 2-nél több szintes asztalt.
A sín ágyazatos RocoLine, ebből van sok, konkrétan A+B+C+D+E készlet. Ez pont kiadja a 260*140 télalap alakzatot,( viszont hamar unalmassá válhat, mert csak egy két vágányos dilikör+néhány kiágazással).
Készítettem egy Móricka rajzot az L alakzatú elképzelésemről. A pirossal jelölt részek közt alagútban futna a vonat a többi rész lenne megemelve.
Sosem terveztem még terepasztalt.
Tervek szerint: DB III/IV korszak , nem szeretnék teljesen automatikus rendszert, de digit vonatokkal.
Javaslatokat és tanácsokat szeretnék Tőletek kérni!
Van valakinek tapasztalata Tillig Styrostone ágyazattal? Elsősorban flexi sínhez való ágyazat lefektetésével kapcsolatban lenne kérdésem. Jelen állapotában teljesen merev... felmelegítve lehet ívben hajlítani? Köszönöm!
Az a csirkeháló egy régi szobafüggönyből készült. Kivágtam egy olyan részt, ahol nem volt minta, kisimítottam (vasaló) és finoman lefújtam szürke akrillal 2x, utána meg matt lakkal. Így olyan kemény, mintha valóban fém lenne. A végén szikével méretre szabtam és felragasztottam.
A kisebbek a hagyományos drótból teker, fatapasz, fest, perlon vatta, lombozás módszerrel.
A nagyobbak törzse valódi fa. Abba furkáltam bele a drótból tekert ágakat. A további menet ugyanaz, csak a törzs vagy marad saját színében vagy csak festve van no és mindkét esetben lakkozva.
Miért ne lehetne kritizálni? Azért vagyunk itt, hogy tanuljunk. Ha valami nem jó, az nem jó. Amúgy azt a valamit paradicsomként árulják, én csak elültettem. Fogjuk rá, hogy karós paradicsom (mellé is tűztem), bár akkor se stimmel a levele. Amúgy paprikának se. :-)
Mivel gyerekkorom óta, úgy 50 éve járom a hegyeket, főként a Bükköt és a Zemplént a mai napig így saját kép is van ezer a fejemben is, meg a gépemen is. :-)
Az időszak július végére lett belőve. Igaz így sem tökéletes. A kukorica nem érik, az a címere. Trágyatárolót gazdaságot látott ember nem hagy le ahogy én se. A kerítés bal sarkánál ott van mögötte! :-)
Én nem is tudom, hogy ezek után, hogy nézek a sajátjaimra!
-Azon én is morfondíroztam, hogy, a kukoricából, úgy tűnik, mintha augusztus lenne, ilyenkor ritka a zöld pari, de én paprikának látom! -nehogy kritikának vedd- gyönyörű!
Nekem legjobban a hegyoldal terepe tetszik, a korhadékokkal, néztél képet, vagy volt a fejedben?
-És még képet sem küldök senkinek, az asztalomról!
Vettem egy Zimo MX7-es hurokmodult. Kérdésem, hogy fellelhető e hozzá magyar útmutató, és hogy használható e hagyományos analóg rendszerben, vagy csak DCC-ben?
Én is most csináltam először. H0 vágánynál kb. 5-5 mm-rel szélesebb a parafacsík mindkét oldalon. Snitzert ferdén tartva óvatosan végigvágtam úgy, hogy alul a pereménél legyen nulla a vastagság - nem lett teljesen egyenletes, és nem morzsálódott.
A technikát konkrétan nem tudom, de szerintem nem feltétlenül szükséges formára alakítani a parafát. Én csak csikokat szoktam vágni, rá a sín majd az ágyazat.
Megérkezett Ali-s sztatikus fűszóró. Ha többfajta füvet szeretnék vele szórni, akkor is csak egy adott terepre egyszer lehet szórni, ugye? Tehát elő kell keverni a fűfajtákat, beragasztózni a helyét, és a területet megszórni? Csak azért kérdezem, mert mintha a Peco-nál láttam volna olyat, hogy az első réteg füvet leszórja, aztán valami sprayt használ, és úgy szórja rá a másik fajta füvet.
Szerintem próbáld meg inkább a 100 Gleispläne könyv (45. oldal) eredeti tervét megcsinálni a PECO-ból. Az sem kis feladat.
Meg is lehet nagyobbítani, az eredeti "csak" 2,5*1,25m. Lehet hosszabb, és nem ilyen szűk ívekkel, mint az eredeti tervben van. Sokszor a kevesebb több!
Azt is vedd figyelembe, hogy nem szerencsés a rendelkezésre álló hely minden centiméterét kihasználni, pláne nem túlságosan az asztal szélére vezetni a vágányzatot!
Ha meg szétszedhetőre szeretnéd megcsinálni, akkor minden egyes bontási résznél problémád lesz. Annyi, ahány vágányt kell "elvágni" a megbontáshoz.
Sőt én azt javaslom ha van rá lehetőséged, mindenképpen nézz el egy vasútmodell klubba. Nem kell tag legyél, szerintem egykét alkalommal akkor is meg nézheted, hogy az adott klub hgogyan építkezik. Akár vágányépítés, akár terep, akár elektromos bekötés terén.
Ha Tata Tatabánya vonzás körzetében élsz, mi biztos megmutatjuk GVK
Jól van, értem én azt. :) A huncutságok, mindig a részletekben rejlenek, és ettől szép az egész. A gördülőállomány meg nagyon érzékeny a helytelen illesztésre.
Maximális jóindulattal javaslom először - akár csak próbára - egy/két sínátmenetet megépíteni - ívben - aztán szétszedni a modulokat, és utána összerakni. Ha minden OK, akkor indulhat a 3 szintes dínomdánom!
Flexi síneket írtál.... saját tapasztalat alapján ajánlok valami hasonló beszerzését.
Rengeteg ősz hajszál kialakulásától tudod magad megmenteni. Ki kell tudnod valahogy 1:1-ben nyomtatni a dolgokat. A Flexit nagyon könnyű túlhajlítani - és meg is csinálja. Ha megvan a pontos pályarajz, akkor kisebb az esély erre.
Sínpapucs nélkül vezetem a flexiket, sokat kell velük molyolni, de így mindjárt adott egy-egy szakasz is :)
Szuper:) Yoda mester is megmondta, a hibáinkból tanulunk. Jó sok terv lesz még, amit előkészítesz és a legesélyesebb számtalan al-verziója, mikorra eljutsz odáig, hogy igen, ez jó lesz.
Diginewl topiktárs nagyon hasznos észrevételeit és tanácsait is vedd számításba. Ha ezek nem tántorítanak el, mert legalább két szintben gondolkodsz, és szerinted a problémák áthidalhatók, akkor lenne egy konkrét javaslatom. A kézzel rajzolt terv amit beszúrtál nem rossz, nekem még mindig kicsit sűrű, de nagyobb helyed lesz és finomítani lehet rajta. Ha van időd, próbaképpen csináld meg ezt a tervet, de a következő korrekciókkal.
Mivel nagyobb a rendelkezésre álló helyed, hossz és keresztirányban húzd szét az általad megadott méretre (1450 x 2850). Azt a vágányt, ami a hídon megy, próbáld meg sokkal kevésbe meredeken vinni az asztal hosszirányához képest.
A látható íveket vedd a lehető legnagyobbra, a takart helyen levőket pedig a legkisebbre, amit a legnagyobb mozdony, vagonok megkívánnak.
A nagyobb állomást a továbbiakban hívjuk állomásnak, a kisebbet megállóhelynek. A megállóhelyen én a két vágány közötti peront elhagynám, csak az első mellettit tartanám meg, így csak az első vágányra járhatnak be személyvonatok, de ez nem nagy kompromisszum. A csonka vágány maradhatna ipar vagy rakodó vágánynak. Az állomáson maradhatna a 4 vágány, de kicsit átvariálnám. A képen a vágányok számozása nem igazán jó, ha jól tudom a felvételi épület felől szokták kezdeni a számozást. Tehát az első vágány mellett és a 2. és 3. közé kellene peron és én a harmadik vagy a második vágányt tenném meg átmenő vágánynak. Ha szeretnéd és marad hely, az egyik sarokba, az asztal széle felé lehetne egy nagyon kicsi vontatási telep, egy egyállásos mozdonyszínnel, vízdaruval, szénrakodóval (írtad, hogy gőzvontatás is lesz).
A megállóhely mögötti dupla alagút bejárat helyett mindenképpen két szimpla legyen, itt nem egy kétvágányos vonalról van szó. Sőt, én hosszirányban eltolnám egymástól a két alagút bejáratot és amennyire lehetőség van rá, a két vágány távolságán is próbálnék kicsit növelni az alagút bejáratoknál, az asztal közepe felé eső vágányt nagyon enyhe ívben flex vágánnyal oldanám meg.
A közúttal én nem kötném össze az állomást és a megállóhelyet. Az állomási jó úgy ahogy most van, bejön kívülről, de én csak az állomásig és a környező épületekig vinném. A megállóhelynél, behoznám jobbról és tovább mehetne a rakodó/ipar épületig.
A végére egy trükk. Mivel sok helyed nem lesz, hogy az állomáshoz tartozó települést az épületeivel csak egy kicsit is megjelenítsd, én az egész tervet 180°-al elforgatnám. Az állomás így hátul lenne és egy jól megválasztott háttérrel, karton épületekkel vagy félbevágott épületekkel utalnák rá, hogy az állomás a település szélén van, de mégis látszik belőle valami. Ez az elrendezés azért is előnyösebb lenne, mert a szemlélő felől nem lehetne direktbe, szinte szemből belelátni az állomás végein levő alagutakba, optikailag így szerencsésebb lenne:
Ha ez mégsem lenne jó, az említett U vagy L-alakú asztalokban sokkal több lehetőség rejlik, ha megadod a lehetséges méreteket és paramétereket, én is keresgélek:)
A terv az, hogy az asztalok találkozásánál az asztalok érintkező oldallapja olyan magasra fut fel, amilyen magasan a vágányzat fut, lényegében követi a terep egyenetlenségeit. Így rögzítve egymáshoz az asztaldarabokat, a vágányvégek elvileg fixen rögzítettek lesznek és mindig találkozni fognak egymással.
Ez az elmélet, aztán majd a gyakorlatban kiderül :)
150k alatt áll meg, flex+váltók. Tavaly még 60k körül jártam az első tervemmel amit annyira csodáltam ... tudtam, hogy nem az lesz a végső, mindig jött egy újabb terv ... ehhh ... oválpálya csonkavágánnyal aztán no problem :D
Közben végigszaladt az agyamon pár L és U kialakítás is, ezeket eddig elvetettem, nem tudom miért. Holnap majd nekilódulok :)
A világért sem szeretnélek erről a tervről lebeszélni. Teljesen nem látom át, mi hova megy, de ezt te tudod.
Lenne egy ötletem - saját tapasztalat: ugyanezen az alapterületen egy kétszintes, sokkal egyszerűbb pályát építs meg, csavarozva, visszaszedhetően. Ha az rendben lesz akkor vágj bele ebbe.
Ez - ahogy nézem - 3 szintes lesz, rengeteg emelkedővel lejtővel, szintkülönbséggel. Ezeket kialakítani egyáltalán nem egyszerű, főleg írod, hogy 3 részből áll majd (remélem nem tőlem kaptál rá ötletet).
Nekem most többek között azért is áll az építés, mert nem tudom hogyan oldjam meg a második szinten a pontos szegmens találkozást, amikre a síneket felrakhatom biztonsággal. Neked pedig 3 szinted lesz - sőt lesz olyan hely ahol egymás alatt megy kettő sín, ezeket kell majd a szegmens találkozásoknál jól illesztened.
Gondolkodj, emésztgesd még egy kicsit.
(a sínanyag nem fog 150e-nél megállni - csak a váltók lesznek 100e)
Már eddig is sokat segítettél, mikor megosztottad az a több GB-nyi tervet, kiadványt :)
Az alapötlet azokból jött, ez volt az:
Csak akartam még egy kört, aztán jött a többi dolog is, középre megálló (tényleg inkább megállók ezek), ha már ott húz keresztül a sín, hurok, hogy ne mindig egy irányba menjenek a vonatok ... telhetetlen voltam na, minél több dolgot akartam belezsúfolni, szóval igen, szerintem is zsúfolt lett.
Az nem tudom, mennyire járható, hogy az alsó állomástól út vezet a középső, ipartelep jellegű megállóhoz (átalakítanám a vágányzatot). Viadukt alatt elfér, amúgy csak alagúton keresztül lehetne odajutni közúton. Az alsó-felső nem gond ilyen szempontból, felső fent a hegyen, valahonnan szélről jön az út, alsó meg pl. bal széle felől vasúti átjárón megközelíthető.
Igen, azt tudom, hogy nem két fillér lesz (csak a vágányzat jelenleg olyan 150k), meg nem két hét :D
Az asztal egyébként szétszedhető lesz, 900, 900 és 1050 széles darabokra.
Kihagytam még egy fontos szempontot, a szerelhetőséget /karbantartást/tisztán tartást.
Az 1450 mm-es szélesség nem kicsi, az építés csak úgy fog menni, ha 4 oldalról körbe tudod járni.
Üzemelés alatt szintén meg kell oldanod, hogy egy kisiklás, egy kiégett izzó/led , tönkrement váltó vagy jelzőhajtás stb. cseréjéhez, javításához vagy a sínek tisztításhoz hogyan férsz majd hozzá a hátsó és a takart részeken.
így van, Neked kell, hogy tetszen, de pár szempontot még gondolj végig.
Tisztázd magadban a legfontosabb kiinduló adatokat, pl. korszak, vasút társaság, évszak, fővonal vagy mellékvonal, síkvidéki vagy hegyvidéki, városi vagy vidéki és még van egy pár, de ezeket nem tudjuk, így terelgetni, ötleteket adni is nehéz:) Mindenki ízlése más, nyilván én is a saját szempontjaimat és véleményemet fogom leírni.
SKL14 topiktárs javaslatai nagyon jók, de a vágányhálózat már így is túlzsúfolt (szerintem). Ekkora területen 3 állomás felesleges, ezek jelen állapotukban pedig inkább megállóhelynek tekinthetők.
Gondold végig, hogy pontosan mire szeretnéd használni, mi a fontos, milyen kompromisszumokra vagy hajlandó, hogy lehetne esetleg egy kicsit egyszerűsíteni, az állomásokat pedig olyanná alakítani, hogy az átmenő vágányon kívül legyen legalább egy kitérővágány is, meg rakodó, kihúzó stb. csonka vágányok sem ártanának. Ekkora helyen egy állomás és egy megállóhely bőven-bőven elég lenne és ha azt szeretnéd, hogy ezek ne egy településhez tartozzanak, minél távolabb kellene őket elhelyezni és optikailag is rásegíteni erre, de ha egy településhez tartoznának akkor sem árt ha minél távolabb vannak egymástól.
Azt is gondold végig általában mi van egy állomás vagy megállóhely környékén, milyen épületek, vasúti kiszolgáló berendezések, vasúti épületeket, létesítmények, ezekből mi az a minimum amit szeretnél megvalósítani, hogy állomás-szerű legyen.
Egy állomáshoz mindenképpen ilyen-olyan út vezet és a környékén/közelében parkoló, esetleg buszmegálló is van szinte mindig. A terveden szinte elképzelhetetlen ezeket kialakítani, pl. nem tudom honnan hová vezetnének az utak. Ha az asztal közepén (vagy akár szélén) van egy állomás, de a semmi közepén van, mert hegyekkel, vágányzattal, alagutakkal, hidakkal stb. körbezárt, az nagyon furán hat. A terepkialakítással ugyanez a helyzet, a vágányzat tervezésével egy időben gondold végig, hogy nagyjából mi van a fejedben, pl. merről merre lejt, hol lesz majd bevágásokra, töltésekre szükség.
Egy ekkora, kb. 4 m2-es asztalhoz a váz, vágányzat, kitérők, kitérőhajtások, vezérlés, jelzők, lámpák, domborzat, növényzet, épületeket, figurák, közúti járművek és a számtalan egyéb apróbb-nagyobb kiegészítők költsége alsó hangon közelebb lesz az 1 M Ft-hoz mint a 0,5 M-hoz, munkaórában pedig több száz lesz, mire elkészül. Szánj rá most egy kicsit több időt a keresgélésre, ötletelésre, tervezésre és ha biztosan ilyen relatíve sűrű vágányhálózatot szeretnél és a többi szempont kevésbé lényeges, akkor felejtsd el a fentieket. Remélem inkább segítettem a véleményemmel és nem bizonytalanítottalak el.
Viszont kíváncsi vagyok bárki véleményére, mivel biztosan van olyan, amit én nem látok, vagy nem jól látok, de elég az is, ha csak elgondolkoztat egy ötlet, hátha születik belőle valami nekem tetsző dolog :)
Szóval köszönöm a hozzászólást, mindenképp elgondolkodtatott.
Bevallom kicsit félek is az asztaltól, nem kis falat első asztalnak, de szeretem a kihívásokat :)
Nézd, a legfontosabb, hogy neked tetsszen, Te fogsz vele játszani a saját örömödre. Ha bárkit megkérdezel mindenki valamin változtatna, mert neki meg úgy tetszik.
Én csak két "logikai" javaslattal élnék:
- Az alsó állomásra "alulra" én még egy vágányt mindenképp raknék, mert jelenleg jobbról "sárga" irányból még vonatkeresztezésre sincs lehetőség, onnan nézve csak átmenő fővágány van.
- A középső állomás felső részére kellene még egy vágány balról "sárga alagút" felől kiágaztatva majd visszakötve, mert akkor onnan "jó oldalról" lehetne kiszolgálni a két csonkát, és így a vonat körüljárására is lenne lehetőség, mivel ha balról jön a vonat, akkor a mozdonnyal át kell állni a másik végére, hogy a kocsikat betolhassa a csonkákra.
A felső állomás a kétvágányú hidas résszel nekem is tetszik. :)
Azért ennyi vágánnyal rendelkező asztalt terepileg hihetővé tenni szép kis kihívás, de nem lehetetlen, úgyhogy hajrá! :)
Jobb oldalon fűtőház, meg egy fűtőház mellé futó vágány, a hosszú csonka vagontárolás/rakodó (ezt valószínűleg messzebb kanyarítom a két párhuzamosan futó nem csonka vágánytól).
Igen, sajnos a képen nem látszik jól, azért mellékeltem a scarm fájlokat :) A két vágányos hídig 150m-re emelkedik a pálya, ezt tarja a viadukton és a felső állomáson is. Alsó állomás 40mm, középső 30mm.
Az alagút az íves váltó elágazó részénél kezdődne, de a Scarm ezt nem tudja megrajzolni, vagy én nem jöttem rá, hogyan kell :) Szóval jóval előrébb lenne a felső alagútnál (azt is lehet még feljebb tolni természetesen).
Kétvágányos híd: egyik oka az volt, hogy így a jobb vágánnyal alkot hurkot, a balra nem kell figyelnem, másik meg, hogy tetszik a kétvágányos híd :) Amúgy tényleg elhagyható.
Az első terven középen mire szolgálnak a középső állomás csonkavágányai?
A vágányok függőléges pozíciója nem értékelhető, mert nem igazán olvashatók.
A világoskék alagút feleslegesnek tűnik, mert nem reális, hogy a magasban vezetett vágány hamarabb bújik be egy alagútba, mint a közvetlen közelében, de jóval lejjebb lévő másik vágány (így is majdnem függőleges támfal lenne a két vágány között).
A kétvágányos híd jobb oldali vágánya feleslegesnek látszik, a bordó és zöld közé inkább az alagutas hátsó részen tennék egy oda-vissza kapcsolatot.
A középső állomás felső vágányát a halvány rózsaszín vágányból kiágazva építeném meg és nem a sárgából.
A sárga alagutak közötti részt inkább elrejteném és tárolóállomást építenék az alagútba, és megoldanám, hogy az elöl lévő állomás mindegyik vágányát be tudjam kötni a sárga körbe.
Szia! Mi fog rajta közlekedni? 00 vagy H0. H0-hoz nem lesz kicsit kevés az első terven jobb felül a barna és a sárga vágányok közötti 73 mm szintkülönbség? De a másodikon is láttam 75 mm körüli szintkülönbséget.
Ahogy előttem is írták, egy kis utómunka kell, nem egylépéses a terepépítés :) A kés még fontos eszköz lesz, viszont rögzítette is a hab a szerkezetet. Vízbázisu festékbe (akril) szoktam tenni aprószemű folyami szürke homokot. Ezzel kenem át a "megkéselt", késsel megdolgozott felületet, attól dorozmás, és keményebb lesz a felülete. Erre már lehet tenni füvet fát, amit szeretnél. Lehet szárazecsettel repedések felületét kiemelni, stb.
Purhab? (Könnyű, keveset fújsz ki belőle, mégis sok lesz, keményre szárad, vágható.) Amit védeni szeretnél azt előtte maszkolószalaggal leragasztod. Még az is lehet, hogy realisztikusan köt meg :)
Sziasztok, az alábbi emelkedő külső íve az asztal széle lesz. Valami erdei növényzet, fák lennének csak rajta. Valamilyen glettanyagot keresek a hézagok eltüntetésére, amit gyorsan, könnyen fel lehet rá vinni és nincs sok munka vele.
Ha csak új modellek vannak/lesznek, akkor bátran lehet használni a 2,1mm profil magasságú síneket.
- Már írták a ROCO Line-t. Ez létezik gumi töltés imitációval, vagy nélküle is.
- Tillig H0 Elite. Szebb, mint a ROCO, de rutin kell hozzá vagy nagyon sok türelem, és odafigyelés. Ebből nem lehet "csak úgy összecsapni" egy pályát, ezért fújnak rá sokan.
- Trix C-Gleis. Ezzel a legkönnyebb dolgozni, és atombiztos. Igaz, sokan nem tartják szépnek.
- PECO: angol sínrendszer, sokan használják, de a váltóit működtető állítóművekhez direktben kell áramot adni Paksról.
Van egy ingyenesen letölthető tervező program:
www.trackplanner.de
Ezzel meg tudod rajzolni, hogy az adott helyre melyikből tudod a számodra legjobb pályát megépíteni.
Egy 230x110 h0 terepasztalt szeretnék megépíteni digitálisan. Elég sok fajta sínrendszert találtam a webshopokban, tudnátok segíteni melyik típus lehet a "legjobb" számomra és miért.
Magam is zárjelzővel láttam el a tehervonatok záró kocsijait, mivel Ep3-at modellezek, ezért teljesen realisztikus. Ezen kívül minden tehervonatban 1-2 vagon rendelkezik foglaltságjelző ellenállással szerelt kerekkel. A személykocsikban meg világítás van.
Amennyiben digitális vezérlést használ valaki Traincontroller-el akkor a következő megoldást javaslom amihez +1 S88 porton kívül semmi másra nincs szükség: út átjárót kiszakaszolni a leghosszabb szerelvény + 10 cm hosszon. Ekkor be lehet állítani egy feltételt, hogy amennyiben foglalt az útátjáró szakasza, akkor záródjon le a sorompó, majd a foglaltság megszűnése után 10 másodperccel oldjon fel. Illetve amennyiben az érkező vonat iránya szerinti megelőző szakasz foglalttá válik, akkor is záródjon le.
Ha nem baj, inkább a kerék ellenállásozást javasolnám. Sokkal szebb, diszkrétebb megoldás, mint a reedcsöveket dugdosni/rejteni, ill minden mozdonyra/vagonra mágnest ragasztgatni. Gondold végig.
Igyekszem válaszolni. Ennek is megvan a maga előnye/hátránya. Elszórakoztam vele jó kis időt, de jó volt :)
Előny: mindent érzékel ami a környezetében van (ez persze lehet hátrány is).
Hátrány: lásd fent, valamint kell hozzá bonyolultabb elektronika, nehéz maszkolni (egy szakaszoláshoz képest jóval nehezebb). Így én is ott használom őket, ahol nincs más alternatíva, vagy tuti biztos jelzés kell (hurok szakaszátmenet - rövidzárlat nélkül, ütközőbak, stb.).
Kétféle reflexiós optóval foglalkoztam. Ami a közös bennük, hogy a külső fény nem zavarja őket (nagyon extrém fény már az Is471F-et igen), valamint egy talpfarácsba beépíthetők (H0 esetén), azaz viszonylag könnyen telepíthetők.
IS471F maga állítja elő a modulált jelet, ha valamit érzékel maga fölött akkor a kimenete GNR-re húz. Innentől bármire továbbítható a jelzés. Nagy előnye, hogy kompakt (a kütyüben van a jeladó, és a jelgenerátor), melléje csak egy infraled kell, és ennyi. Aliexpress a barátunk, ott egész olcsó. Az azonos számúak ne legyenek közel egymáshoz, mert azonos a jelük, zavarják egymást. Nagyon keveset fogyaszt.
Ha elkezded maszkolni - lásd képeket, kezd gyérülni az érzékenysége, ami lehet jó és rossz is. Jó, ha egymás mellett közel fut két vágány, akkor nem lát át a másikra. Rossz mert ekkor már csak a forgózsámolyokat érzékeli, a kocsik közepét már nem.
A másik a qrd1114 érzékelővel összehozott NE567 PLL-es áramkör.
Ennek annyi előnye van, hogy olcsóbb, és jobban tudtam az előtét ellenállással az érzékenységet állítani. Akit jobban érdekel a kapcs. rajz, és a finombeállítások, az látogassa meg a Hobbivasút oldalt itt írtam róla:
Figyelmesen olvasom a kerék-ellenállásos megoldásokat, engem is hamarosan érinteni fog, de ha jól emlékszem Diginewl csinált fotocellás (infrás?) foglaltságérzékelést, ami sorompó vezérlés esetén szerintem jobb mint a foglaltság vizsgálata, mivel egyáltalán nem biztos, hogy az adott szakaszon pont ott lesz a sorompó, ahol a szakasz szerint megfelelő az időzítés.
Picit tovább boncolnám ezt a témát, viszont ez már nem igazán terepasztal építés, inkább elektrónika. Ezért átviszem ezt a kérdést a digitális vasútmodellezés topikba.
Várd meg Csíkos válaszát! Ha jó tudom, ő fogyasztásos elven figyeli a foglaltságot (működik DC-ben DCC-ben). Ehhez nem kell semmi extra, csak a mozdony részéről fogyasztás. Annyi bibi lehet vele, ha olyan kocsikat is húz a mozdony amik nem fogyasztanak (nincs benne világítás, vagy a kerekük nem fogyasztós), akkor hamarabb felnyit a sorompó.
Ez a baj a reed-es mágneses jelzéssel is, azon kívül, hogy kell hozzá mágnes. Ha csak a mozdonyon van, és hosszú a szerelvény, akkor felnyithat hamarabb a sorompó.
Amit te írtál, az a reflexiós opto érzékelő, ez annyival jobb, csak több szerelést igényel, hogy azokat a kocsikat is észreveszi, amik ténylegesen nem fogyasztanak áramot a sínből. Így ténylegesen akkor nyit fel a sorompó, ha már mindenki elment onnan.
Pici mágnest sokfelé kapsz, én utoljára a zzemokinál vettem. Érzésem szerint az általad használt kapcsolók fotódiódás elven működhetnek - lehet hogy ezekkel kiválthatók a reed-csövek. Engem meg érdekelnének az ilyen kapcsolók - a reedhez kellő sok mágnes miatt inkább ilyesmiben gondolkozom. Ha úgy gondolod, folytassuk privátban. Ettől függetlenül megnézhetnéd CsíkosháTTú mester ajánlatát, mert az másképpen működik.
Ahha értem... eddig olyan érzékelőket használtam amelyek akkor zártak/nyitottak amikor egy tárgy (esetünkben a vonat) elhaladt feledtük. Nem tudom pontosan mi a neve, külalakra mint két kis LED, az egyik a vevő, másik az adó volt. Egymás mellé voltak lefúrva, amikor tárgy került az adó felé, akkor a jel visszaverődött a vevőre és ez állította a jelzőt.
És ez a kis mágnes, ezt miből szokták készíteni vagy erre a célra kapható modellboltokban valami?
A reed-cső mágneses hatásra zár. Tehát egy kis mágnest kell rögzítened/ragasztandod vagy mozdony, vagy vagon aljára - és akkor fog váltani, amikor a mágnes átmegy felette...
Ha igen, had kérdezzem meg, hogy milyen elven működnek ezek a reed-csövek? Konkrétan arra gondolok, hogy mikor vált a jelző? Amikor a mozdony eleje eléri az érzékelőt vagy amikor az utlsó vagon is átment felette?
Ki milyen vezérlést használ fénysorompó működtetéséhez? Mik érhetőek el ma a piacon? Akár analóg, akár digi vezérléssel.
Nem ok nélkül érdeklődöm, ahonnan eddig szereztem be ott már nem készül több. Érintőlegesen körbenéztem, a ZZEmoki oldalán találtam, Vamitools-nál kifutott, Csíkosműhely nincs...
Többnyire olyan oldalakon találtam elektrónikát melyek láthatóan inaktívak - pl Trainmodules. Lámpatestek megvannak, csak elektrónika érdekelne.
...ha azt a választ kapom, hogy Google a barátom, én is pakolok :)))
Sajnálom, hogy ennyire félrement a mondandóm lényege, biztosan nem voltam elég szabatos.
Sok olyan vasútmodellezőt ismerek, akik valamiért abbahagyták az írást ezen vagy a többi, akár az összes vasútmodelles topikon, bár régen nagyon aktívak voltak . Akikkel beszéltem az okát is elmondták és azt is, hogy már csak olvasnak, azt is ritkábban, és inkább máshol, szűkebb körben publikálnak vagy még azt se.
Most valahogy megint összejött, nemrég elvonult Boeing738 és most lehet, hogy STModell is. Az okát nem tudjuk, de ahogy írtam, nyilván nem egy kis hitvita különbség miatt. A véleménykülönbség jó egy fórumon, a vita előre viszi a dolgokat, ettől még nem kellene elhagyni a fórumot. Minél régebb óta vagy fenn, annál több minden rakódik rád és egyénfüggő is, hogy valaki besokall-e egy idő után. Neki lehet, hogy most jött el pillanat.
Igyekszem napi szinten követni több vasútmodelles fórumot, ezt is, és nekem valahogy nem az jött le, hogy többen nem kedvelik őt, ezért akadtam ki a reakciókon. Ahogy írtam, nekem inkább a segítőkészsége tűnt fel, ezért nem értem miért kell utólag piszkálni, csak ezt tettem szóvá. Ezért írtam, hogy ezek szerint én máshogy látom, mint a többség. Ha kérhetem engedjük el a témát, csak szerettem volna a rossz szájízt tompítani, ezek szerint nem sikerült.
Minden tiszteletem mellett, de akkor én is elvesztettem a fonalat: mit tanácsolsz, a jövőben mit tegyen az, akinek más a szakmai véleménye mint STModell topiktársnak?
Egy kicsit hosszú lesz, de ismét jelezném, ennek az érmének is legalább 3 oldala van :)))
(Ez van amikor előzménye van egy diskurzusnak, aztán félremegy minden. :))
"van egy olyan alternatív megoldás, ami ráadásul a TC filozófiájával is egybevág, kevesebb technikai hibalehetőséget okozhat"
Az egész dcc erre épül: rengeteg alternatív megoldás van, és mindenki a saját háza táján ebből azt használja fel, ami neki a legfontosabb.
Leírom ezzel kapcsolatban a saját tapasztalataimat: Építettem régebben egy tesztpályát amivel pont ezeket a problémákat szerettem volna tesztelni, meg amúgy is tisztában voltam vele, hogy az első úgyis rossz lesz - az is lett :)
Nekem pl. sikerült készítenem relatíve olcsón s88 gyűjtőket - lásd dcc topik - , így abba az irányba mentem el, hogy lehetőleg minden prittyet/prüttyöt (váltók állása, stb) külön tudjon figyelni a majdani TC program, vagy egy tetszőleges kis kijelzőre - kézi vezérlés esetén - ki tudjam tenni a váltóállásokat foglaltságokat. Így történt, hogy majdnem 128 csatorna egy kis pályán felhasználásra kerül, kb egy, a boltban kapható s88 modul áráért...
Miért döntöttem így? kettő dolog miatt:
1; lesz egy csomó bonyolult, nem látható részben futó terület. Ezeket nemcsak fogyasztásos foglaltság érzékelésre, hanem fénykapus érzékelésre is megcsináltam. Azaz nincs pardon - a mozdony, vagon egyenlőre nem fényáteresztő - ott biztosan érzékelni kell, meg kell állítani, mert túl fog lógni, a hely kevés, pontosnak kell lenni. (Ha pl. tolt üzemben megy be egy vagon, előfordulhat, hogy a másik tengelyein szedi az áramot, addig nem fogja a foglaltságérzékelés észrevenni, amíg az be nem fut, itt mindjárt 10-30 cm-is lehet a tévedés - a hiba akkor kizárt, ha legalább egyik kereke még ellenállásozva is van pluszban).
Ahol látható helyek lesznek, és több a hely ott 3 szakaszra osztok egy megállót, és a jelző előtt lesz a szakaszhatár. Biztos, ami biztos - egyszerélünk :)
2; TC-ben a kalibrálást többször is próbáltam. Való igaz, ha a mozdony teljesen tip-top állapotban van, mindig tiszta, és jól (fésült) kent állapotban van, akkor néhány cm szórással 2m távolságra is jól megáll. Vonatkozik ez az újabb roco, piko, brawa modellekre. De pl egy régebbi pikoBr55, ami 4-5 kör után már szed fel némi koszt a tökéletes kerékfelületére, már Istenesen megtréfálja a TC-t, kb 20-30 centivel is, mindkét irányban. Több régi modellel eljátszva ugyanezt (még FL mozdony is volt közte), nekem az jött le, hogy ide olyan patyolattisztaság, és karbantartás kell, hogy inkább teszek bele több érzékelőt, mint hogy állandóan a kevés infóból a program valamit rosszul számoljon.
Így jelen, félig kész asztalomnál el tudtam érni, hogy minden kalibrálás nélkül - akár hozott mozdonnyal is - mindenki pontosan ott áll meg, ahol kell. Lehet világítás nélküli vagonnal tolt üzemben is huncutkodni a rejtett szakaszokon, szépen jön megy mindenki.
Véleményem szerint nincs jó és rossz megoldás, csak jó és mégjobb, mindenkinek el kell döntenie, hogy a saját megépülő pályáján mit tud a vezérlés terén pro-és kontra tenni. Ezek alapján lehet meghozni a megfelelő döntést.
Megint van itt egy srác, aki lehet, hogy elhagyja a topikot. Én személy szerint különösen szomorúnak tartom, ha valaki felhagy az itteni aktivitással. Az évek alatt STModell topiktárs részéről az általa birtokolt tudás és megszerzett tapasztalat önzetlen megosztását és segítőkészséget tapasztaltam, de nem kell mindenkinek így látnia. Ha valaki több mint 10 év után elhagyja a topikot, az egy hosszú folyamat eredménye, annak nem egy kis véleménykülönbség az oka, az már csak talán az utolsó csepp a pohárban és ilyen helyzetben szépen elmenni nem lehet, ez tény.
Ennyi idő alatt szerez az ember szimpatizánst, ismerőst, barátot és óhatatlanul lesznek, akiknek nem lesz szimpatikus. Ha bárki úgy gondolja, hogy szerinte inkább kárára mint hasznára volt a topiknak, szíve joga.
Ettől függetlenül a zárjunk össze és rúgjunk egy utolsót belé, mert úgysem fog visszaszólni, méltatlan a topikhoz. Akinek nem inge ne vegye magára. Ennyi.
Tényleg elnézést kérek ha megbántottalak a hozzászólásommal aminek a célja nem a Veled való vitatkozás volt, hanem az, hogy felhívjam rá a topic figyelmét, hogy van egy olyan alternatív megoldás, ami ráadásul a TC filozófiájával is egybevág, kevesebb technikai hibalehetőséget okozhat és saját tapasztalatom szerint nem balesetveszélyes.
"A számolós stop-ot pedig én sem javaslom használni, mindig távolságot adok meg." számolós stop = megállási távolság megadása majd a program számolja a jármű által megtett centimétereket.
De nekem mindegy, te úgyis okosabb vagy mindenkinél ahogy ezt már korábban megtanultam. Jó éjszakát! Engem itt nem láttok egy darabig, mert ilyen koponyák mellett nem sok értelme van itt lenni bárkinek.
Még egyetlen modellem sem sérült meg azért mert a terepasztal nincs agyonszakaszolva (mint egy analóg terepasztal:-)). Nem véletlenül vannak a TC-ben ezek a funkciók, jómagam nem a plusz S88 modulok vagy kábelek árának megtakarítása miatt használom őket. Az otthoni vasútmodellezést pedig szvsz ne hasonlítsuk a Miniversum-hoz, ott igencsak mások voltak az elvárások és ezért az építés is.
Sándor 1:87 kérdésére reagálva írtam egy alternatívát ami talán mások számára is érdekes lehet, amennyiben a korábbi hozzászólásomban leírtak figyelembevételével valósítják meg a modellvasút üzemet - akkor a Gigant-od sem futott volna túl a biztonsági határjelzőn. A számolós stop-ot pedig én sem javaslom használni, mindig távolságot adok meg.
"be lehet állítani egy flagman-t automatikus stop-pal" - fizikai kontakt nélkül a flagman is éppen úgy számol a vontatójármű elméleti paraméterei alapján, mint a számolós stop
"E módszer előnye, hogy jóval kevesebb kábelezést és S88 modult igényel, így kevesebb a zavar + hibalehetőség." - értem én, megint a jó öreg spórolás. Aztán amikor baleset van miatta, és szépen végigkarcolja az egyik 100 ezres modell a másik oldalát (vagy kidőlnek oldalra, és letörik róla ez-az), mert "elszámolta", és túllógott a biztonsági határon, akkor el lehet gondolkodni, hogy megérte-e spórolni pár méter vezetéken meg egy 15 ezres s88 modulon. Kevesebb zavar? Mitől, a fizikai stop-tól, ami biztosan megállítja a járművet? Érdekes.
Nézd meg milyen szépen csúszik túl itt a Gigant a biztonsági határon (ezen az asztalon én is spóroltam, és nekem is számolós stop volt): https://youtu.be/F-02IM7ko20?t=268
Az ilyen számolósnál vagy az van, hogy hamarabb áll meg vagy túlcsúszik. Nyilván az ember megpróbálja úgy beállítani, hogy inkább hamarabb álljon meg, de ez sem feltétlenül jobb, mert ha csak nem 15-20 centivel rövidebb szerelvényeket járatsz mint ami elférne, akkor benne van a pakliban, hogy a vége a váltón ragad (elég csak egy olyan világítós kocsi a vonatba aminek jobban szorulnak a kerékérintkezői, és máris borítja a kalibrált lassulási és fékkompenzációs paramétereket).
Szerintem legtöbbünk szereti kihasználni a rendelkezésre álló helyet, ami néha szűkös, és jellemzően olyan hosszú szerelvényeket járatunk, ami elfér az adott állomáson. Mondjuk egy szem Bz-t egy másfél méteres peron mellett szépen meg lehet állítani ezzel a számolóssal, de hosszabb vonatoknál már problémás lehet a dolog.
"De mindenki csinálja úgy, ahogy szereti / tudja / amiben hisz:-)" - pontosan. Te ebben hiszel, a MiWULA, Keszthely (meg a már elbontott Miniversum) tervezői meg nem a hitre bízzák a vonatok megállítását (pedig ott mekkorát lehetett volna spórolni a kábelezésen, meg az S88 modulokon).
Ajánlott olvasmány az utóbbi két terepasztal főkonstruktőrétől: http://www.martrain.hu/lenz/index_digit.html - sokat lehet belőle tanulni, az egyik legjobb Magyar nyelvű anyag a témában szerintem
Tud ez jól működni -nekem már a 2. terepasztalom is így van kialakítva és 11. éve így használom a TC-t- arra azonban oda kell figyelni, hogy modellsebességgel közlekedjenek a vonatok és mechanikusan megbízható, folyamatosan karbantartott gépeket használjunk. Amennyiben a szerelvény hossza/összetétele durván változik akkor valóban max. 2-3 cm ingadozás előfordulhat a megállás helyében de nem több, ennyi pedig bele kell hogy férjen, amennyiben a szerelvény nem túl hosszú - azaz a hossza nem haladja meg a szakasz hossza - 10 cm méretet. Érdemes már a bejárati jelző elé betenni egy fékezési pontot és lelassítani a szerelvényt (amennyiben megáll az állomáson) 40 km/h-ra így biztosan pontosan fog megállni a szerelvény. Visszajelzés pedig pont a foglaltságjelzőkön keresztül van - amennyiben mégis túlfutna a szakaszon a szerelvény, akkor be lehet állítani egy flagman-t automatikus stop-pal. E módszer előnye, hogy jóval kevesebb kábelezést és S88 modult igényel, így kevesebb a zavar + hibalehetőség. De mindenki csinálja úgy, ahogy szereti / tudja / amiben hisz:-)
Az a fületlen lábas kellett oda, ez így komplett. Van egy másik is bal oldalon az ólajtó előtt a földön. Az szélesebb, laposabb, és szívószálból levágott gyűrű lett megtalpalva kartonnal, majd festve. Az ablakban levő az műanyag öntőkeretből vágott korong. Teli, nem üreges, de a festés ad neki térhatást. Körbe piros, a tetején fehér hozza azt az érzést, hogy az nem tömör korong. Vigyázat! Néha csalok. :-)
Köszi! :-) Sajna beépítve ez inkább csak sejthető, de azért ha nagyon nézi majd valaki látja. :-) Az is lehet kiteszem ezt a képet az asztal oldalára. :-)
Szeretném jelezni, hogy az előző Fórumtárs "Ezzel a számolós stop markerrel azért óvatosan." kezdetű mondata pontosan összefoglalta a dolog hátulütőit is.
Sajnos nem olyan kerek ez a digit technológia. Erre ne tegyünk fel mindent - a program kiszámolja. A mozdonyok mechanikus szerkezetek - szorulnak, kopnak, csúsznak. Erre egy betanított rendszert rábízni veszélyes! Ha nincs visszajelzés, akkor hamar bajok lesznek.
Érdemes a fontosabb részeket több szakaszra osztani. Egy mezei s88-as busz is 128 csatornát kezel. Minél nagyobb "felbontásban" látja a vezérlőprogram a pályát, annál biztosabb a közlekezdés.
A kalibrálás fontos, de ahogy nálamnál jóval tapasztaltabb Matrisz bácsi is megírta annó: a második asztalánál már nem bízta csak a kalibrációra a megállítást, hanem több fizikai érzékelő pontot épített be. Ha ő ezt már évekkel ezelőtt felismerte, nekünk miért kellene benne kételkedni.
Ezzel a számolós stop markerrel azért óvatosan. Hiába állítod be, hiába kalibrálod, és hiába stabil a sínfeszültség, minimum 2-3 centi szórása van, ráadásul a mozdonyoknál a lassításba elég erősen beleszól a mögéjük akasztott szerelvény menetellenállása, ami változó, és emiatt mivel nem fizikai a stop marker simán előfordulhat, hogy úgy áll meg a vonat, hogy a vége még a váltókon van (mert a valós lassulás a nagyobb ellenállás miatt nagyobb, mint a programba bekalibrált). A számolós stop marker egy kényszermegoldás, soha nem lesz olyan megbízható mint a fizikai. Tudom, mert az előző asztalomon ilyen volt, volt is vele folyamatosan gond.
És ami fontos, hogy a sínfeszültség mindig állandó legyen, mert ha jelentősen (+/- 2V) változik, akkor lehet minden mozdonyt újra kalibrálni. TC-el vezérelt terepasztalhoz csak jó minőségű, stabilizált (terheléstől függetlenül állandó feszültség leadására képes) tápegysége(ke)t érdemes használni
Amennyiben az 5.8-ás (vagy újabb) Traincontroller programmal vezérled a terepasztalt, akkor nem feltétlenül kell minden egyes fogadóvágányt több szakaszra osztanod. A fogadóvágány mindkét végét elegendő kiszakaszolni és a megállás helyére az adott vágány blokkjában egy "Stop marker"-t, elé pedig egy "Brake Marker"-t telepíteni a TC-ben. Itt meg lehet adni, hogy a vonat a blokkon belül pontosan hol álljon meg, így meg lehet oldani, hogy pl. a rövid, 2 db Bzmot-ból álló szerelvény ne közvetlenül a kijárati jelző előtt álljon meg, hanem a vágány közepén, a felvételi épület előtt. Viszont pl. a Nohab + 8 "Y" kocsiból álló gyorsvonat meg a közvetlenül a kijárati jelző előtt álljon meg, mert csak így fér el egy blokkban. Nálam így működik a terepasztal már évek óta.
Javaslom, hogy olvasd el a TC7 gyári használatiban a 5.5-5.8-as fejezeteket, nagyon jól érthetően magyarázzák el a fentieket. A dokumentum a Freiwald honlapról ingyenesen letölthető.
Ami a helyes működéshez elengedhetetlen, az az összes mozdony sebességének pontos kalibrálása: mind a dekóder sebességértékeinek programozása, mind a TC-ben a sebesség profil beállítása (TC7 használati utasítás 3.5 fejezetben leírtak). A dekóder beállításának megkönnyítésére javaslom egy Fleischmann 5555 Tachowagen beszerzését (http://www.modellbahn-fokus.de/product/H0/Fleischmann/Spezialtransport/4-2-0-002004-11611-0-de-0-0-2-0-0-1-0-0/index.html). Sajnos ezt már nem gyártják, de néha még különböző aukciós oldalakról beszerezhető.
Én készítettem néhány épületet PLA-val nyomtatva, a terveket is én gyártottam FreeCad-dal. 'N' méretarányhoz készültek. Részben fantázia, részben fénykép alapján terveztem és lapraszerelten nyomtattam ki őket, majd jött a festés, ragasztás (Na mind kettő lehetene jobb). Igazán jó PLA ragasztót nem találtam, Az épületek falait és a tetöt belülről 3D tollal erősítettem meg (nem szép de legalább szilárd). Képet nem tudtam máskor sem feltölteni így itt egy link.
Tudom közel sem tökéletesek, de én azért elégedett vagyok velük. A következők talán egyre jobbak lesznek. Szerintem főleg azért érheti meg tervezni és nyomtatni mert olyan lessz amilyet te szeretnél (vagy amit meg tudsz valósítani). Közel sem kessz olyan tökéletes mint a több féle anyagból, technikával készült épületek amikre a fórumon is sok példa van. Egyik korlát a nyomtató képességei, a másik az én tudásom (a rácsok Kb 1mm vastagok az osztás meg 1,5-2mm - vékonyabbat nem tudtam már kinyomtatni.)
"150cm a két váltó közti állomási szakasz. Kiszakaszolom a váltók lábánál mindkét oldalon az egyik sínszálat és ettől befele 30cm-re szintén, így kapok 30, 90, 30, centiméteres szakaszokat. A szerelvény behaladáskor az első 30as szakaszon átgurul az eddigi sebességével, majd a 90 centis szakaszon lelassul a beállított értékre, mondjuk 20%-ra," - nem 20%-ra, hanem sokkal lassabbra, a lassító szakasz végén a minimális olyan sebességre kell lassítania, amivel még egyenletesen megy, ez mozdonyfüggő, de gyakorlatilag lépésben haladást jelent.
"majd az utolsó 30 centis szakaszra érve az első kerekével a beállított lassulási értéknek megfelelően azonnal megáll." - amikor beér a stop szakaszra, akkor a TrainController azonnal stop parancsot küld a dekóderre, és ha lépésben megy akkor 1-2cm-n belül megáll.
"Ezt a lassulást én 15 centiben maximalizálnám," - ezt pont 0-ban kell maximalizálni, TrainController-es vezérlés esetén a mozdonyok lassulását a minimumra kell állítani.
"így a váltó kiszigetelt részétől kb 15cm maradna, így a kitérőben közlekedő szerelvény sem akadna bele a mozdony elejébe. Így kb egy 120cm hosszú szerelvény férne be ebbe az állomási vágányra ha jól gondolom." - legkésőbb a biztonsági határjelző előtt kell megállítani a vonatot (a jelző a biztonsági határ előtt kell hogy legyen), a biztonsági határjelző helyét ki kell mérni a járműállományoddal, ezt egzaktul nem lehet cm-ben megadni, mert függ az alkalmazott vágánygeometriától, ívsugaraktól, és a gördülőállománytól.
"Mit értettél azon, hogy "itt a leghosszabb mozdony túllógását kell figyelembe venni?" - a foglaltság érzékelőt a mozdony első áramszedésre alkalmas tengelye fogja beütni, nézd meg, hogy mekkora távolság van a mozdony ütközője és az első tengely között. Egy Taurusnál mondjuk simán van olyan 4-5 cm, de az általad említett gőzösöknél is van legalább ennyi. Na ezt bele kell kalkulálni abba, hogy hol kell kiszigetelni a vágányt. Odarakod a mozdony elejét ahol meg akarod állítani, és az első áramszedésre alkalmas tengelynél megjelölöd alkoholos filccel a sínszálat, majd még adsz még hozzá 2-3 centit, hogy legyen tartalék.
"Ha a lassulási értékük egyforma akkor mindkettő ugyan ott állna meg?" - nem, minden mozdony máshogy lassul, sőt ezt még a mögé kapcsolt szerelvény is befolyásolja (sok kocsi pl. nagyobb ellenállást fejt ki, és hamarabb lelassul a mozdony azonos értékek mellett is). A lassulást a TrainController-re kell bízni (minden mozdonyt be kell kalibrálni), ezt pont emiatt kell a dekóderben a minimumra venni.
Négy válaszból három világos, de kérnék egy kis segítséget a válasz értelmezéséhez:
"2, Mekkora szakaszokra kell osztani centiméterben és miért? - Ezt az állomási vágányok hossza határozza meg. A két végén a stop szakaszokat úgy kell kimérni, hogy a biztonsági határ előtt legalább 3-5cm-el meg tudjanak állni a mozdonyok, itt a leghosszabb mozdony túllógását kell figyelembe venni."
Egy konkrét esetet írnék le egy állomási vágányról, hogy jól értem-e a bekötését.
150cm a két váltó közti állomási szakasz. Kiszakaszolom a váltók lábánál mindkét oldalon az egyik sínszálat és ettől befele 30cm-re szintén, így kapok 30, 90, 30, centiméteres szakaszokat. A szerelvény behaladáskor az első 30as szakaszon átgurul az eddigi sebességével, majd a 90 centis szakaszon lelassul a beállított értékre, mondjuk 20%-ra, majd az utolsó 30 centis szakaszra érve az első kerekével a beállított lassulási értéknek megfelelően azonnal megáll. Ezt a lassulást én 15 centiben maximalizálnám, így a váltó kiszigetelt részétől kb 15cm maradna, így a kitérőben közlekedő szerelvény sem akadna bele a mozdony elejébe. Így kb egy 120cm hosszú szerelvény férne be ebbe az állomási vágányra ha jól gondolom.
Mit értettél azon, hogy "itt a leghosszabb mozdony túllógását kell figyelembe venni?
A leghosszabb mozdonyom egy Br03, majd 30cm hosszal, de ezen a pályán egy E69 is fog közlekedni ami csak kb 10cm.
Ha a lassulási értékük egyforma akkor mindkettő ugyan ott állna meg?
1, Valahol olvastam, hogy egy állomási vágányt három fele kell szakaszolni, ha két irányú a forgalom rajta. Megerősítenétek benne vagy cáfolnátok? - ha kétirányú forgalmat tervezel, és biztos megállást szeretnél, akkor igen 3 szakaszra kell osztani. A két végén két stop, középen pedig a lassító szakasz.
2, Mekkora szakaszokra kell osztani centiméterben és miért? - Ezt az állomási vágányok hossza határozza meg. A két végén a stop szakaszokat úgy kell kimérni, hogy a biztonsági határ előtt legalább 3-5cm-el meg tudjanak állni a mozdonyok, itt a leghosszabb mozdony túllógását kell figyelembe venni.
3, Rögtön a kitérő egyik lábánál szakaszoljak először vagy kicsit bentebb? - Én a saját asztalomnál a kitérő után rögtön szakaszoltam.
4, A "STOP" szakaszba belépő mozdony első kerekének belépése után rögtön lassul az előre beállított érték szerint a mozdony és lassan megáll, vagy az egész mozdonynak itt ebben a szakaszban kell lennie? - a stop szakaszban már nem lassul a mozdony, amikor a stop szakasz foglaltságérzékelőjét beüti az első kereke a járműnek, akkor a TrainController stop parancsot ad ki. Lassítani a középső lassító szakaszon kell, és úgy kell megadni a programban, hogy mire a mozdony a stop elé ér, már csak a kúszási sebességgel haladjon (arról ugye gyakorlatilag azonnal megáll utána).
Digitális terepasztalt építek és a foglaltság érzékelést és az állomásokon való automata megállást szeretném kiépíteni. Hosszútávon Train Controller programmal számítógépre is szeretném kötni a pályát.
1, Valahol olvastam, hogy egy állomási vágányt három fele kell szakaszolni, ha két irányú a forgalom rajta. Megerősítenétek benne vagy cáfolnátok?
2, Mekkora szakaszokra kell osztani centiméterben és miért?
3, Rögtön a kitérő egyik lábánál szakaszoljak először vagy kicsit bentebb?
4, A "STOP" szakaszba belépő mozdony első kerekének belépése után rögtön lassul az előre beállított érték szerint a mozdony és lassan megáll, vagy az egész mozdonynak itt ebben a szakaszban kell lennie?
Hirtelen ennyi kérdés jutott az eszembe. Ha lehet publikus e-mail címemre írjatok választ, de pár napig ide is feljövök olvasgatni.
Szerintem, ha van 3D nyomtatód, és vannak épülettervek amiket rögtön tudsz nyomtatni, akkor akár még meg is érheti, bár a 3D nyomtatott dolgokkal azért sok utómunka szokott lenni. Ha tervezni is kell épületet, ezt-azt, akkor már kérdéses, mert azért az is elég időigényes tud lenni. Fákat mondjuk én nem biztos hogy nyomtatnék, vannak rá egész jó technikák, hogy mindenféle huzalokból drótokból hogy lehet otthon szép növényeket készíteni költséghatékonyan.
Jelentem elkészült az első saját terepasztalom váza. Nem sokáig váratott magára a dolog, max 20 éve ha tervezem, nem több.
Egyelőre 2,4x1.25-ös és a meglévő sínanyagból és egy békebeli FZ1-esből egy dilikör van összerakva rajta, mindenféle dekor nélkül, kopaszon az OSB lapon.
Biztos volt már erről szó, csak még nem volt érkezésem mindent visszaolvasni, így megkérdezem, max az lesz a válasz, hogy "olvass vissza". :)
Szóval az lenne a kérdés, hogy próbálkozott-e már valaki 3D printelt tárgyakkal a terepasztalon. Vajon költségszempontból megérheti-e kinyomtatgatni az épületeket, fákat ahhoz képest, amennyiért készen kaphatóak. Ez az asztal alapvetően gyerekeknek lesz játszós asztal, szóval nem cél, hogy a kézügyességem bizonygatásával évekig kézzel gyártsak fantasztikus dolgokat, inkább legyen viszonylag hamarabb némi eredmény, ergo a készen vásárláson kívül még a 3d printelés ötlete merült fel.
Köszi. Hát igen a gombaszedésnél elég ciki ha a civil mellényúl.:-) Az az elképzelésem hogy ezen a modulon egy működő gyárudvar lenne megjelenitve. Hogy milyen lesz az még a következő hónap zenéje.:-)
Gábor. Köszönöm neked is és várom a munkád folytatását. Remélem mikor legközelebb találkozunk, megint egy kis ékszert láthatunk tőled. Azért azzal a kajakkal csak vigyázz!! Látod hogy szétkapták azt a nagy csónakot.:-)
Ez is mestermunka! Igaza van a Kisfaludynak, telibe találtad! Nagy-nagy elismerésem! (mint mindig)
Értettem én az iróniát! :) A válaszom is az. :) Nem véletlen a Túr és a Szamos se. Sokat meséltél a gyermekkorodról :) Én vagy 18 éve nem horgászok, de rengeteget kajakozok a Túron és a Szamoson is. Szirénekkel sose találkoztam. A linkelt videóban az első fajta nagyfogú nem is hiányzik. :)) A végéről a szelídebb változat jöhet! :D
Szia. Próbáltam egy kicsit ironikus lenni.:-) Hiszen ezek az egyedi dolgok teszik érdekessé a terepasztalt. Én most ezen az épületen ügyködtem a most épülő modulra kerül, de nagyon lassan haladok vele. Nagyon nincs időm. Írod a Túrt és a Szamost. A Túr mellett nőttem fel, sokat jártunk ki pecázni (színte mindig) de én szirénekkel nem találkoztam. Nézd már meg ha arra jársz, hogy a Szamosba vannak e?:-)De éjfélkor menjél!! https://www.youtube.com/watch?v=wZnVQT_iEYo&list=RDwZnVQT_iEYo&start_radio=1
Attól tartok semelyikben. :) Se az óperencián, de még az üveghegyen túl se kapható, de ha valaki szépen megkér, a Szamoson innen és a Túron túl elérhető :D
OFF. Gábor. Elnézést de az egész írásom fals volt, de te meg fejtetted.:-) Az általad megépített erdőben talán még őzláb gomba is szedhető. Elnézést mindenkitől.:-)On.
Ilyesmi házakat kb. 120 éve építgettek. :) "Szurkos papír" persze van a cserép alatt (a belső világítás kisugárzása miatt), bár akkoriban az se nagyon volt divat , de a gerendák közti hőszigetelés a tetőtér kelléke, itt meg az nincs. :)
Is. Is. A Garadnán van egy hasonló épület, de az nagyobb. Viszont van alatta kőfalazatos félpince rész. A lakórészt a Felső-Tarjánka erdészház alapján mintáztam, de vannak hasonló emlékeim a putnoki Szörnyű völgyben régvolt erdészházról, ahol két gyönyörű hetet töltöttem anno 1970 körül. Sajna annak ma már nyoma sincs. Igaz ott alacsonyabb volt a kőalap és nem volt benne pince.
Összegezve: ez egy valós alapokon nyugvó fantázia épület. Pont ilyen sehol sincs, de minden részlete megtalálható a valóságban is.
Szia! Elnézést a késedelmes válaszért, de így alakult. :)
Maga az épület, habkarton (falak), levegőre száradó gyurma (kőfal), balsafa (burkolatok, korlát), és különböző vastagságú papír (ablakdíszek, vékonyabb deszkák). Az ablakok gyáriak, de átszabva, festve.
A tetőszerkezetek balsalécből készülnek (0.8x2; 1x2; 2x2; 3x2; 3x3). Ha van értelme mert metszetben látszik, az eredeti szerint, ha nem akkor is ahhoz hasonlóan, mert így stabil és megadja a formát.
A cserép anyaga 180-200 g-os kartonlap. Rányomtatom a cserépmintát. Én 5x3 mm-t használok az egyszerűség kedvéért. Ezt még egyben az oszlopok közt megbígelem. (vonalzó mellett egy vékony csavarhúzóélével többször áthúzom) hogy a cserepek közt legyen mélyedés. Vigyázni kell, mert a papír átszakadhat! Utána felcsíkozom sorokra. Egy 4mm -es vonalsablont csinálok ugyanolyan kartonra, amit már méretre szabtam a tetőhöz. Erre ragasztom a sorokat 1mm-es átfedéssel.
Ezt ragasztom a gerendákra. De előtte ha kell a bádogosmunkát célszerű elvégezni!
Húha :) Nagyon élethű, szinte kiülnék az erdő szélére szalonnát sütni. :)
Az építési fázisokról, anyagokról, módszerről van valahol részletesebb leírás, amin végigkövethető és lehet belőle tanulni? Főleg a tető érdekelne hogyan készült. (Régebben - igaz 1/35 méretben - a cserepeket modellező masszából, meg égethető gyurmából készítettem, de nagyon macerás volt még egy csíkot is elkészíteni).
Az asztal negyedik éve épül, félig sincs kész. Nem számoltam, de jóval több mint ezer óra van benne. :) Ez az erdészház is több mint 100 óra. Bár cserébe az anyagköltség kb. 300 Ft. :) , a káromkodásokat nem számoltam :) Még hiányzik sok minden körülötte. Az erdő is csak készül.
Csíkos mestertől kaptam egy nekem nagyon tetsző tervet, amit ekhatároztam, hogy megvalósítok. Akkor 200x100cm volt az alap. Ebből az idő múltával, ahogy az lenni szokott, növekedett egy kicsit. Most ott tart a dolog, hogy 225x130cm az asztal, ma eszembe jutott, mi lenne, ha végig vezetnék egy részt a fal mentén... Arra gondoltam, a szoba egyik falán a nyílt pálya 15-20 cm szélességben menne, lenne a végén egy 2 vágányos fejállomás kb 30 cm szélességben. Ehhez a fal melletti részhez szeretnék kérni némi segítséget, hogy lehetne ezt szépen kivitelezni... mellékelem a.pályatervet is. Hogy érthetőbb legyen a terven 2 szintes pálya van, egy fejállomás van felül, ami piros színnel van jelölve az átlátszó az alagútban fut, a szürke szabadon, a zöld az emelkedőt jelöli.
Nekem is két vágány megy, kellenek ipari részek, többvágányos állomások, hogy játszani lehessen, de közben legyen automata uzem is, hogy változatos legyen, az egyik szerelvény megáll, a másik indul, stb. Igazából tényleg jól meg kell tervezni, hogy mit akarunk, elképzelni, hogy mi lesz, ha kész lesz (nyilván sosem lesz kész, mert az épités a lényeg :) ), legyen-e ingajárat.
Pár apróság, amit már máshogy csinálnék: az állomások: Az állomásépületek legyenek a nézővel szemben, a háttérben, mert akkor látható ami előtte van. Nálam most középen van egy nem nagy, de egyemeletes állomásépület, ami takarja a mögöttes közlekdést, nem szerencsés.
A sok épülettel nekem is gondom van, a zsúfolt terepasztal inkább városrész építéshez jó.
Gondolom neked még a régi 2,5mm-es sínjeid voltak, a Roco meg már legalább 15 éve csak a 2,1mm magasakat gyártja. Meg ott más a geometria, és a flexi hossza is másra jön ki ezért (ugye a Roco Line flexi 4 darab G1-es egyenes hosszú).
Nem fogom! A cél az, hogy 2 vágány menjen teljesen körbe, szembelevő forgalom is legyen, eddig ugy 100 épületem van, az állomásokkal vagyok gondban,azok megoldása telepitése.
Ez már a 3.- dik asztal ebben a helységben, most arra törekszem, hogy digitalizáljam a váltokat, jelzöket, átjárokat, épületek belső megvilágitását, vagonokat. A DCC dekoderek saját fejlesztésüek,saját szoftver, a mozdonyokban gyári dekoderek vannak , a vezérlők Z21 és ESU ECoS 50210 DCC Command Station, itt most gyakorlok, tanulok a saját hibáimbol. A végleges helység mérete 7.8-méter * 4,8-méter, ezt szeretném az elöző hibáimbol tanulva megépiteni. Minden ötletet, segitséget szivesen fogadok.
Örülök, hogy így látod. Tényleg nem bántásból írtam. A nagy terveimből annó a vége egy 150x150x110 cm-es sarok asztal lett, amit akkor sajnos nem fényképeztem körbe. Így ma már csak az emélke van meg a fejemben. A terv ötletét a PIKO pályaterv füzetéből vettem és azt ültettem át H0-ból TT-be. Szóval arra bíztatlak, mivel szép nagy helyed van amit irigylek is, ülj le a tervező progi mellé és adj időt magadnak egy kiforrott terv elkészítésére. Milyen a pontos alapterület amit felhasználhatsz? Hátha tudunk egy-két jó tippet adni.
Én is csatlakoznék az előtted szóló véleményéhez. Alapvetően szerintem ekkora helyen egy kicsit szerényebb vágányhálózattal lenne érdemes nekifutni, előtte viszont alaposan végiggondolni, hogy mit is szeretnél látni az asztalodon.
Ne haragudj, hogy ezt írom. Úgy harminc éve én is egy hasonlóan gigantomán elképzelést akartam megvalósítani csak TT-ben. Egy ideig erölködtem. Azután elbontottam az egészet. Újra kezdtem a tervezéssel és reális, megvalósítható asztal építésébe kezdtem...
Sziasztok Épitési, bővítési kedvet kaptam, pár vágányt csak úgy odaraktam az új részre, ha esetleg van valakinek ötlete hogyan csinálná, szívesen fogadok minden ötletet, minden féle kivitelben, megvan ez a tervező programom is SCARM, pár képet is felraktam, egyikre a méreteket is ráírtam. Előre is köszönök minden tanácsot, tervet.
Bocs, de szerintem a te munkásságod eddig itt a fikázásban és olyan dolgok idekommentelésében merült ki, amikről 2 perc alatt kiderült hogy nem fedik a "valóságot". 0 építő jellegű bármi. Arról nem is beszélve hogy halálbiztosan sikerült olyan dolgokat állítanod amik khmm. Legalább akkor próbálj meg nem ilyen kioktató lenéző stílusban írni, mert még a végén aztán majd én is úgy válaszolok neked.
Ahogy érzed, de én a valóságról írok. A 2-3 vágány még mellékvonalon is a kisállomások közé tartozik. Vontatási telep ilyenen biztosan nem lesz, ahogy komolyabb áruforgalom sem.
Itt nem a szubjektív véleményem számít, hanem az hogy az aktuális álláspont szerint a vonal mellék vagy fővonal-e (illetve mint az 5-ös esetében "törzshálózati") a MÁV nyilvántartása szerint.
Mint mondtam a másik topikban, engem ezekkel a subjektív dolgokkal nem fog senki sem meggyőzni semmiről.
Nem akarok tolakodó lenni, a többi hozzászólóhoz képest zöldfülűként mégis megosztom az érzéseimet a terveddel kapcsolatban, hátha akad olyan szempontom, ami segít
A mellékvonalak de vannak, akik szerint még a 81-es fővonal is :)- unalmasak. Persze a szónak a jó értelmében: lassan mennek a vonatok, ritkán állnak meg, vonatkereszt alig-alig (megelőzés soha), tehervonat is csak hetente-havonta. Áthaladó vonat sincs (max. a segélygép a lerohadt Bz-ért). Más a hangulat az enyingi, mint a kelenföldi forgalmi irodában. Ennek a vasútnak nagyon is meg van a romantikája, nekem speciel ez a világ a kedvesebb. Viszont ennek a hangulatát megidézni kevésbé izgalmas, kevésbé mozgalmas, szellősebb pályával talán könnyebb. A mostani terv szerintem nem ilyen: két állomás (plusz egy rejtett), vontatási telep koronggal, kihúzó- és rakodóvágányok. Mire ezen végigmegy a vonat, addig annyi munkád lesz vele, hogy pont a zötykölődő Bz-ben nem marad majd időd gyönyörködni. Nekem ez a terv (és STModell javaslata is) inkább egyvágányú fővonalat idéz de ez persze szubjektív.
Ha tényleg mellékvonalat akarsz, én megpróbálnék kicsit lazítani a dolgon: szerintem elég lenne egy látható állomás, a másik meg lehetne valami egyszerűbb dolog (pl.: megálló-rakodóhely, vagy csak megállóhely szakállas sorompóval, ad absurdum csak egy hosszú nyílt vonali szakasz...). Ha mindenképpen két állomás lesz, akkor is tolnék a hangsúlyokon, mert most kb. ugyanazt tudják. Szerintem szebb lenne, ha az A állomás még nagyobb lenne, a B meg kisebb. Ezzel is lazulna a dolog: a gyakorlatban a B-vel nem nagyon kell foglalkozni, csak a reggeli keresztnél, vagy ha jön a tolatós teher.
Törekednék arra is, hogy minél több nyílt vonal legyen. Kevesebb rejtett szakaszt tennék, inkább a kanyargó vonatot nézném még ha ez bizonyos helyeken életidegen is de pont ettől szépek a terepasztalok: esszenciát hordoznak, nem egy-az egyben másolnak.
Ha nekem lenne 545x115 cm helyem egy terepasztalra és mellékvonali hangulatot szeretnék, akkor valami ilyenben gondolkodnék:
- kutyacsont, csak nagyban
- egy-egy tároló (egy kisebb és egy nagyobb) a két huroknál a végén
- két háromvágányos állomás az egyiken egy kis 1 vagy max 2. állásos fűtőház
- két kisebb ipartelep/rakodó
- maximális vonathossz: kb. 160 cm
1-es szint bal fent alagútban a hurok, 2 vágánnyal (szépen lehet rajta vonatot fordítani, és nem mindig annak kell kijönnie onnan, ami bement - ez szerintem sokat dob a játékon)
Bal oldalt középen "A" állomás, bal oldalán a mini vontatási telep, jobb oldali váltókörzetéből meg egy rakodó (vagy faüzem, kavicsbánya, szénbánya, akármi) kiágazás.
Jobb lent a "B" állomás két hoszabb + 1 rövidebb vágánnyal (gyakori az ilyen a mellékvonalakon), bal oldal fele egy kis rakodó iparvágánnyal.
0. szint, itt a másik hurok van egy nagyobb kapacitású tárolóállomással
Nyilván lehetne cizellálni a tervet, de most reggel így ennyit skicceltem fel. A lehetőségek remélem kivehetőek. Itt lehet tolatgatni, tudunk célt adni a tolatásnak (pl. egyik rakodótól el lehet juttatni kocsikat a másikra, stb.), folyamatos üzemre alkalmas, illetve a hurkok miatt élethűbb vasúti jelleget tudunk adni azzal neki, hogy "a gőzös nem mindig jobbról jön" :)
A szintek között 9 illetve 10 cm szintkülönbség van (ez nem villamosított mellékvonalon bőven elegendő), maximum 3%-os emelkedőkkel.
Pedig az a vonal bizony fővonal, ráadásul nemzetközi fővonalnak épült. Ami még érdekesség, hogy Hatvannál sokáig a 81-es felé volt az egyenes irány, Miskolc felé kitérőbe volt a járás! Az hogy jelenleg kisebb forgalmú, és szerinted nem számít fővonalnak, az nem releváns, mert nem a szubjektív vélemény dönt. Mellékvonal pl. a 27-es, a 35-ös, stb...
A teljesség kedvéért lerajzoltam a pálya sémáját... ez a terv két körpálya egy rövid, nyílt pályán (forgalmi szempontból talán nem túl szerencsés helyen) lévő átfedéssel. Szerintem a sémáról jól látszik a pálya előnye és korlátai is. Ha a hurok/hurkok léte még tényleg kérdés, akkor szerintem hatékonyabb először egy ilyen szintű séma-rajzon átgondolni annak (és a többi vágánykapcsolatnak) a pozícióját, mert -ahogy diginewl írta- ez nem pénzügyi, hanem konceptuális kérdés!
Azért írtam hogy jellemzően, mert jellemzően azok, kivétel persze akad ahogy írtad, de pont ezért nem azt írtam, hogy minden mellékvonali állomás 2-3 vágányos ;) De ahogy Csíkos is írta a körfűtő pl. nagyon nem mellékvonali dolog.
Én továbbra is azon az állásponton vagyok, amit többször is kifejtettem, hogy a tervezés egy komplex dolog, és érdemes jól átgondolni, hogy mit is szeretne az ember, érdemes még a tervező programban eljátszani különböző variánsokkal, és valós példákat keresni arra amit látni szeretnénk. Ha már elkezdődik az építkezés, onnan nehezebb a főbb paramétereken változtatni, ha meg már le van szórva az ágyazat, onnan meg aztán még nehezebb. Nagy csalódásoktól tudjuk magunkat megkímélni, ha előrelátóak vagyunk, és szánunk időt arra, hogy megfelelően előkészüljünk, és megfelelő tervet készítsünk.
Ejjbakker, ezt nem írtad volna le: "Az jó, hogy nincs mivel egy további költséget takarítok meg, hogy nem kell a hurokmodul, aminek az árát másra tudom fordítani az asztalon."
Az alsó rejtett állomáson a leglövidebb tárolóvágányt felhasználva, most is be tudsz építeni egy-egy hurkot, így mind a két irányba meg tudod fordítani a szerelvényt. Hidd el nincs annál lehangolóbb, hogy mindig jobbról jön a gőzös. Anyagiak: ha gyárit veszel kb 10e/db modulból... hát ott még lesz egy fordítókorong is.... az sem 10e. Szóval ne menj el a politika irányába :) Ha pedig magad csinálsz hurokfordítót azt kb 3eFt-ből simán ki lehet hozni, és még rövidzárat sem okoz - a rejtett helyen a legegyszerűbb egy sima moduláció nálküli 2 fénykapuval, és egy bistabil 2 áramkörös relével, bolondbiztos (Csíkosnál van bistabil relé áramkör, a Kínaiaknál fénykapu...)- máris megvan a plusz két váltónak az ára nullszaldós vagy :). De egyszerűbb, ha megveszed a gyárit, azt már nem kell kitalálnod, készen van...
Az állomások hosszát jól gondold meg, mert azt utólag már nehéz átépíteni - kicsit hasonlóan többlet munkával jár, mint a nagyvasúton :) Nyújtani többféleképpen is tudsz váltók átrendezésével, vagy szimplán az egész megnyújtásával. De mindenesetre, ha Neked az tetszik, hogy hosszan megy egy rövidebb szerelvény, akkor tervezz úgy, hiszen magadnak építed, nem az itteni topiktársaknak. :)
Elkészültem a 4. résszel is, ahol az előző részben tervezett asztalt folytattam, és javítottam ki rajta az előző részben szándékosan elrejtett hibákat, hogy bemutassam nektek a folyamatot: https://youtu.be/Xsqf5v7N98U
STModell kollégának igaza van. Én is nyújtanék az állomásokon, ha ez a terv marad. Eléggé fővonali stílusa van, pláne a körfűtőházzal, és a fordítóval együtt. (A vontatási telep egy csöppet nekem kevésnek tűnik, csak ennyiért nem csinálnak ilyen drága dolgokat nagyvasúton. Vagy elhagynám, vagy kiegészíteném, hely van rá.) Attól még lehet mellékvonali személyvonatokat járatni, meg rövid, kezelő tehervonatokat. De helyed az van, és a pálya vonalvezetése sem zárja ki a fővonali jellegű személy- vagy sebesvonatokat, meg a hosszabb tehervonatokat sem. Mondjuk ICE-t, megy railjet vonatokat azért nem járatnék rajra, de egy 3-4 kocsis sebesvonat egy BR01, BR03-mal, vagy dízelnél BR218, BR221, DR BR118, villanygépnél meg BR140, BR110, DR BR211 BR243 mozdonnyal még szép is lenne.
Egyébként láttam olyan fotót (most nem tudom melyik MIBA újságban, jó régi, az biztos!), ahol a sebesvonat két Eilzugwagen-ből, egy kéttengelyes poggyászkocsiból, és egy BR064 tendergőzösből lett kiállítva!
Még véletlenül sem szeretnék nagyon beleszólni, de ha tényleg ez a cél: "A másik dolog pedig pontosan, ahogy leírtad egy mellékvonali rövid, de több szerelvényt szeretnék rajta többnyire futtatni. Bz-k, rövidebb tehervonatok, kicsi tolatómozdonyokkal tolatgatások, stb. Az egész tereprendezést is ilyen kisvárosi mellékvonalúra szeretném." akkor érdemes lehet tanulmányozni a tipikus mellékvonali üzemet, mert jelenleg a terved a vágányhálózata nem mellékvonali jellegű. Hazánkban (de mondjuk nagy áltagban a környező országokban is) a tipikus mellékvonali állomások 2-3 vágányosak jellemzően. Nekem meg az a másik meglátásom, hogy a hatalmas helyre a jelenlegi vágányhálózat pazarló. Egy ilyen mellékvonali dolgot hasonló elrendezésben még kisebb helyen is kényelmesen össze lehet hozni, vagy ugyanekkora helyen sokkal érdekesebb vonalvezetés valósítható meg.
Én pl. ennél sokkal kisebb helyen oldottam meg 11cm szintkülönbséget, és fővonali jellegű témát. Szó ami szó, szerintem érdemes lenne átgondolni hogy akkor a célnak tényleg ez e a legmegfelelőbb vonalvezetés, és kialakítás.
Menjetek oltakozni, legyen vége a korlátozásoknak. A csöcsös Brünhilda pincérnőm már nem bírja tovább a tétlenséget és befarcolt. Épp készül levetni magát a mélységbe, 6 korsó sörrel a kezében.
Az, hogy nincs hurok, annak csak örülök, nem ragaszkodom hozzá. Csak azért kérdeztem még az építés kezdetén, hogy ha van akkor már azt a részt úgy tudjam szakaszolni, ahogy azt kell, kellene. Az jó, hogy nincs mivel egy további költséget takarítok meg, hogy nem kell a hurokmodul, aminek az árát másra tudom fordítani az asztalon.
Az egyes szintek közti magasságkülönbség 9 cm, ezért nem szeretném még jobban nyújtani az állomásokat. A másik dolog pedig pontosan, ahogy leírtad egy mellékvonali rövid, de több szerelvényt szeretnék rajta többnyire futtatni. Bz-k, rövidebb tehervonatok, kicsi tolatómozdonyokkal tolatgatások, stb. Az egész tereprendezést is ilyen kisvárosi mellékvonalúra szeretném.
Azt tisztáztuk, hogy ebben egy árva hurok sincs. Ha szeretnél bele tenni, akkor azt még a továbbépítés előtt tedd meg, mert egyik dimenzióban szűk vagy (120cm).
A-ból B-be jobb oldalt összekötő ív kicsit rövidke lesz, ha 9-12 cm-er szeretnél szintet csökkenteni. Ezt még nézd át. A többi helyeken belefér az emelkedő.
Azt még áruld el, hogy milyen témában szeretnél üzemeltetni? Ha inkább mellékvonali rövidebb szerelvényeket hosszan nézegetni, akkor erre ez a pálya szép lesz. Ha hosszabbakat, azok nem fognak elférni a látható részen, csak a rejtett állomáson.
Tetszik a koncepció, mert hosszan lehet nézegetni egy mellékvonali gőzöst, ahogy előjön aztán elűnik, vagy beáll az állomásra.
Kiváncsi lennék, hány ezrelékesek az emelkedők? Nagyon rövidkék ezek a pályaszakaszok szerintem. 25-30 ezreléknél (2,5-3 %) nem javallott meredekebbre építeni.
Az A és a B állomásokon elég rövidek a vágányok. Ekkora helyhez képest pazarlás ilyen rövidre hagyni őket. Az A állomáson a bal oldalt azt a nyíltvonali részt simán lehetne felezni, vagy akár csak egy 15-20cm-t (egy G231 es vágánymező) hagyni, és helyette az állomási vágányok hosszát növelni. A B állomáson szintén érdemes lenne játszani a váltókörzetek helyével, mert ott is lehetne még találni így szemre egy 45-50 cm + vágányhosszt.
Nagyjából érdemes úgy kalkulálni, hogy egy ekkora helyen minimum egy hoszabb mozdony + 4-5 30,3cm hosszú vagon kényelmesen beférjen a vágányokra, tehát legalább 180cm minimális hasznos vágányhosszra tervezni az állomásokat. Ez ekkora helyen szerintem gond nélkül megvalósítható (nekem 285 cm-es asztalon vannak 2 méteres állomási vágányaim).
pár napja a digitális topikban feltettem egy kérdést a tervezett terepasztalommal kapcsoltaban. (Van e benne hurok, ha igen mennyi és hol?) A beszélgetés végül olyan irányt vett, hogy ennek itt van a legjobb helye.
Szóval van egy durván 550 (546) x 120 (116) cm alapterületű 3 szintes asztaltevem. Piko A-Gleis sínanyaból, szakaszolással tervezem a kivitelezést. A sínanyag már megvan. Továbbá a "C" szinten már le is vannak fektetve a sínek néhány éve, de eddig sajnos nem jutottam hozzá, hogy folytassam, de most ezt szeretném. Az eredeti tervezetet leporoltam, végeztem rajta még néhány korrekciót, hogy a lehető legjobban legyen kihasználva a tér és a meglévő sínanyag. A következőkben mellékelem az egyes szintek alaprajzát:
▪ a legfelső szint:
▪ középső szint:
▪ és a legalsó szint a rejtett állomás:
▪ ez ez egész 3D-ben pedig így néz ki:
Nagyon megköszönöm, ha bárkinek van hozzá ötlete mit kellene esetleg változtatni, építő jellegű kritikája vagy bármi hozzászólása, ami hasznos lehet számomra.
Elemes, ezért mobilabb, de gondolom hamar lemeríti a telepeket.
Mi apósommal a fólia szigetelésekor egy régi forrasztópisztolyt alakítottunk át polisztirol vágási célra. Lényegében az elején a fejet/drótot cseréltük le.
(Ehhez hasonlót alakítottunk át - a drót az elején cserélhető és apróbb munkához is jó:
A terepépítés során használt hungarocell vágásához -hogy ne legyen az egész lakás fehér golyókkal tele- valamiféle hővágó beszerzésére gondoltam. Ti ajánljátok-e ezt az eszközt, és ha igen, akkor milyen kialakításút/gyártmányút javasoltok? (Számít az ár...)
Még annyit, hogy akkor már minden tiszta legyen. Van olyan 2000(?) előtt gyártott I profilos sín, amivel érdemes foglalkozni. Azaz nem korrodál és jó a működése a gördülőállománynak rajta? Régi Pilz volt már a kezemben, az elég jónak tűnt...
Sőt, van-e olyan "újkori" gyártó aminek a sínrendszerét kerülni kellene a fenti indokok alapján?
Az, hogy "csúnya", vagy "nem szépek a váltók szögei" most nem számít, csak a működés és megbízható áramfelvételi lehetőség...
Köszönöm a választ, de közben kiderült, hogy Csehszlovákia van az aljára írva, csak nem merte kiírni, nehogy hülyének nézzék! Egy kedves hölgy árulja apukája hagyatékából. Gondolom ugyanúgy kerülendő, mert az anyaga hasonlóan rozsdásodásra hajlamos lehet. A képeken sínpapucsos, i profilosnak látszik, de a hölgy nem értette az erre irányuló kérdéseimet.
Szia. Használd a képen látható szinezőpasztát. Vizes bázisu, felhordhatod ecsettel és hengerrel is.
Szia. Próbáltam egy kicsit ironikus lenni.:-) Hiszen ezek az egyedi dolgok teszik érdekessé a terepasztalt. Én most ezen az épületen ügyködtem a most épülő modulra kerül, de nagyon lassan haladok vele. Nagyon nincs időm. Írod a Túrt és a Szamost. A Túr mellett nőttem fel, sokat jártunk ki pecázni (színte mindig) de én szirénekkel nem találkoztam. Nézd már meg ha arra jársz, hogy a Szamosba vannak e?:-)De éjfélkor menjél!! 
ON. Legközelebb ha eljöttök, ebből a kosár rókagombából készítek nektek pörköltöt.:-)) OF
Asztali vizes köszörű, használt, de minden rendben vele : 6.000.-
Hőlégfúvó, plusz feltétekkel, keveset használt : 7.000.-
Alig használt, remek állapot : 30.000.-
