Én megpróbálom úgy csinálni, hogy lehetőleg ne is kelljen (nagy) DHCP tartomány: az összes kütyü MAC címéhez hozzárendelek egy-egy IP-t**, a szerver kezelésében meg meghagyok 1 db címet (ha esetleg vendég készülék jönne).
Akkor szoktam erre rá, amikor egy havernál azt vettem észre, hogy 4 db idegen készülék is rá van csatlakozva a routerére (kedves szomszédok). Azóta az IP tartományt mindenütt átállítom a default 192-ről 10-esre és a dhcp tartományt is megpróbálom közelíteni a nullához (már akinek el lehet magyarázni, hogy szabad IP elfogyás esetén mi a teendő). Így ahol a jószomszéd fel is töri a wifi kulcsot, még azután is beleszalad egy-két további akadályba.
De még az is szokásom, hogy a dhcp által kiosztott IP címek sávszélességét is erősen korlátozom (1-2 megabitre), tehát ha a szomszédnak valahogyan mégiscsak sikerül bejutnia és IP címet is szereznie, abban sem lesz sok öröme ;)
(** az sem hátrány, hogy a MAC adress -> IP összerendeléseknél baj estén már az IP-ből látom, hogy melyik berendezés csinálja a hülyeséget)
Általában véletlenül sem 0.x vagy 1.x a hálózat, hanem 90.200, DHCP oszt 100-150 közt, fixek meg 201, 202, csókolom, beverem kézzel. Na jó, idehaza már volt 3 VLANom és 252.0 maskom, de ezen most inkább megint ugorjunk.
Merthogy a teljes rendszer semmit nem ér a D-osztályú levezetők nélkül, így nem opció, hogy a dugaljakba is be kell tenni a D-osztályú levezetőt hanem rendszerkövetelmény! Ezek nélkül a B, C osztály sem tud tökéletesen működni.
(tudom, hogy a szabvány változott és már nem A,B,C,D -nek hívják, de nem érdekel! )
"Viszont az elosztó túlfeszültségvédős volt. Érdemes beépíteni az elosztódobozba központi túlfeszültségvédelmet?"
Igaz, hogy a káros túlfeszültség legtöbbször az utcáról jön be a házba, de nem az összes.
A házak külső felületén ott vannak a kinti lámpák, a padláson szaladgálnak a vezetékek, van egy tetőantenna, de még a sufniba is átlóg egy hosszabbító. És nem csak arra kell gondolni, hogy ezek valamelyikébe közvetlenül belecsap egy villám, elég, ha csak a közelben csap bele valamibe, a nagy feszültségű térerő úgy is generálhat pár száz (vagy ezer) voltos feszültség-tüskét ezeken a vezetékeken, aminek egy része peches esetben megjelenhet a házban a dugaljakban is.
Szóval az egész házat az utca felől védő ketyere hasznos lehet, de az igazán drága dolgokat én továbbra is túlfeszültség védős dugaljról működtetném.
"ilyenkor a kütyü is masszívan kiírná, hogy ütközés"
Ha ezt a rádiót pl a Cisco gyártaná, akkor biztos volnék abban, hogy tökéletesen igazad van.
De ki tudja, hogy egy hifi gyártó mennyire figyel oda arra, hogy a rádiójába "mellékesen" berakott hálózatos szoftver az összes előfordulható lehetséges hálózati hibát külön-külön egyértelműen kiírja. Lehetséges, hogy a használati utasításban olvasható "Not connected" a szoftver egyetlen hálózati hibaüzenete.
Először úgy is sikertelen volt az internetes kapcsolat, hogy a rádiónak még nem volt fix IP címe.
Ekkor a rádió a routerben lévő DHCP szervertől kért egy IP címet, aki talán nem adott neki, mégpedig azért, mert már minden rendelkezésre álló IP címe foglalt volt.
A routerek gyárilag úgy vannak beállítva, hogy a teljes rendelkezésre álló IP tartományból (254 cím) a DHCP szerver csak 50-100 cím felett rendelkezzen, ennél több számítógép egy routeren nemigen szokott előfordulni. De sok router gazdája leszűkíti ezt a tartományt mindössze néhány címre (vagy pont annyira ahány számítógép van házban), majd megfeledkezik erről és később órákig töri a fejét, hogy a házba behozott sokadik kütyü vajon miért nem kap internetet :)
Véleményeteket kérném. Bővítés miatt áthelyezünk egy két dolgot, többek közt számítógépet is. Az eddigi elosztó feleslegessé válik, mert lesz elég konnektor. Viszont az elosztó túlfeszültségvédős volt. Érdemes beépíteni az elosztódobozba központi túlfeszültségvédelmet? Elvileg csak a innen jöhet túlfeszültség (net, tv, telefon optikán jön).
Jelenleg 16 Amperes a főbiztosíték, a vezérelttel gondolom nem érdemes foglalkozni, a bojlernek nem okozhat nagy kárt egy kis túláram (?).
Hirtelen ilyet találtam, ezek közül milyet érdemes beszerezni? (ha érdemes)
Hogyan kell ezt beszerelni? Arra tippelek, hogy a FI relé elé vagy után közvetlenül.
És hogyan működnek ezek a védők? Egyelőre nem találtam konkrét leírást...
Legfeljebb ott hibázik, hogy ilyenkor a kütyü is masszívan kiírná, hogy ütközésbuzievagy, így elég látványos a dolog. Vagy írja meg rendesen mit csinált, abból tán ki lehet deríteni, amúgy meg 8ezer. Mármint a kiszállás.
"Fogalmam sincs, hogy mitől, de most működik a net-rádió"
Akkó előjött még egy hibalehetőség:
Tételezzük fel, hogy
a hálózatod a 192.168.1.X IP cím tartományban dolgozik. Ebből a 192.168.1.1 maga a router,
a nem fix IP címmel rácsatlakozó berendezéseknek a routerben dolgozó DHCP szerver mondjuk a 192.168.1.100 és 192.168.1.150 közötti IP címeket osztja ki, érkezési sorrendben.
Namármost azt mondtad, hogy fix IP címet adtál meg a rádiódnak. Ha ez a cím a fenti DHCP tartományon belül volt, akkor elképzelhető, hogy a rádiódnak olyan címet adtál, ami éppen foglalt volt egy másik készülék (számítógép/okostelefon/akármi) által, tehát a rádiód akkor az IP cím ütközés miatt nem volt hajlandó felcsatlakozni a harmankardonakármi webszerverre. Időközben azonban kikapcsoltad a laptopodat/akármit, ezáltal az IP ütközés megszűnt, a rádió hirtelen meglátta a gyártó szerverét, tehát most jól működik.
Nade a routerben a DHCP szerver nem tudja, hogy az ő kezelésében lévő IP cm tartományba te kézzel bedrótoztál egy fix IP című berendezést, ezért amikor újra bekapcsolod a laptopot/akármit, akkor ismét előállhat a fent említett IP cím ütközés (mert a DHCP a laptopnak kiosztja a rádió IP címét) és akkor vagy a laptopnak vagy a rádiónak megint nem fog jutni internet.
Tehát a kézzel beállított (rádiódnak adott) fix IP cím mindig olyan legyen, ami NEM része a DHCP szerver által kezelt IP tartománynak. Tehát ha (fenti IP/DHCP kombináció esetén) a rádió most 192.168.1.101, akkor állítsd át valahová a 192.168.1.100-150-es tartományom kívülre, legyen mondjuk 192.168.1.99 erre a címre már nem terjed ki a DHCP hatásköre, tehát ezzel elmúlt a jövőbeli IP cím ütközés veszélye.
Multiméter mérhet ennyi, némi indukált feszültséggel, de ha rálógatsz egy lámpát, akkor abban villany nem lesz. Azért meg kell kérdezni a villanyszerelőt is, de ne multiméterrel és fázisceruzával keress villanyt, az nem egészen erre való.
Valószínűleg fáziskeresőt használtál, ami jól átvert téged. Egyes villanyszerelők olykor évekig elő sem veszik a fáziskeresőt, mert nem akarnak így járni.
Kapcsold le az összes biztosítékot a villanyóránál, toldd meg a vezetéket és kapcsold vissza a biztosítékokat.
Sziasztok, kívülről szigetelek egy házat, ami teljesen át lett vezetékelve és új mérőóra is van egy méteres ducra rakva földkábellel, a külső világítás vezetékét rövidre csinálták, ezt akartam megtoldani, lekapcsolva a kapcsolót mindkét szálon fázis van ami műszerrel mérve 110v!, felkapcsolva meg csak egy fázis van és 240v! Ez egy sima nem világítós dupla kapcsoló, külső belső lámpát kapcsol, csak a külsőt kapcsoltam, a belsőt nem.
Ez mitől lehet? A lámpát kapcsolja rendesen és hivatalos szerelő csinálta.
Az is lehet, hogy máshol van hiba a helyi hálón (pl kábelhiba). Próbaképpen egy, a belső hálódon lévő számítógépre telepíts fel egy egyszerű DLNA szervert (de pl windows 7 alatt elég csak bekapcsolni) és próbálj meg először csak arra rácsatlakozni a rádióddal (felhasználói kézikönyv 14. oldal).
Egyébként a ketyeréd nem a nyílt interneten keresgél netrádiók után, hanem a www.radioharmankardon.com-ról szedi a rádió stream listát. Ezek az óriáscégek olykor megpróbálnak pénzt kérni a netrádióktól, hogy felvegyék a listájukba és lehet, hogy nem jött be a terv, ezért a Harman/Kardon talán teljesen leállt ezzel a szolgáltatással. Olyan is előfordul, hogy egy cég régiókra osztja a világot és egyes régiókba egyszerűen nem szolgáltat.
