Nekünk anno azt mondta a latintanárunk, hogy a "kurva" a latin curvus - kanyar szóra megy vissza.
De ez persze hülyeség. A kurva több szláv nyelvben is megvan, állítólag kakast jelent vagy mit.
Viszont valami zavar: megtanították nekünk, hogy ha egy szónak van elfogadott finnugor etimológiája, akkor nem ILLIK rá pl. török magyarázatot keresni. Pedig sokszor lehetne.
Nos, akkor az egyértelmű(bb)ség kedvéért: Azon szavak valódi etimológiájával ill. etimológiai rokonságával szeretnék foglalkozni, amelyeknél ez tréfásnak, egyszerre elgondolkodtatónak és triviálisnak, netalán megbotránkoztatónak nevezhető. Igazából nehéz megfogalmaznom, mert magam sem tudom, mit is akarok. De valami ilyesmit: olyan komoly dolgokat, ami valahogy felvidít, feldob.
Kedves Surranó!
A surran valóban hangutánzó szó. Amikor a kérdést feltettem, akkor arra gondoltam, hogy a 80-as években szabadpiacon is árúsított katonai bakancsot nevezék surranónak. Nyilván azért, mert abban nem lehetett észrevétlen besurranni a körletbe.
A macska-makasz fejtegetésed alapján nem lehetett kitalálni, hogy a valódi etimológiával akarsz foglalkozni.
Kis Ádám
Mint említettem, én ezen szavak valódi eredetére vagyok kíváncsi.
A nevemről: hogy miért ezt választottam, vagy a foly. mn. igenévre gondolsz? Utóbbira tippem: surran-hangutánzó szó. Innentől meg talán ki lehet találni. Egyébként eléggé fura fordítása a tkp. fordíthatatlan angol kender szónak, amely egy bizonyos fantáziavilág (Krynn, melyet Margaret Weis és Tracy Hickman regényei alapoztak meg) kedves kis lakóinak neve.
Kedves Surranó!
Néha bajban vagyok, ha olyan dolgokat kellene leírnom, amelyeket közismertnek vélek, nem bántó-e. Az etimológia három lehetőségét így értem:
1. A valódi etimológia, amely dokumentált anyagon és bizonyított nyelvfejlődési tendenciák alapján próbálja meghatározni a szavak eredetét, gyakran kizárásos alapon. Ennek a módszernek kétségtelen fogyatékossága, hogy csak írott anyagokat tud felhasználni, és az írás – különösen a régebbi korokban – gyakra pontatlanul rögzí ti ahangzást.
2. Az úgy nevezett népetimológia, amely két szót a hangzás alapján hoz összefüggésbe. Jó példája volt ennek a remélem végképp lezárult csimpánz vita. A népetimológia legnagyobb hibája, hogy nem veszi figyelembe a történelmi fejlődést, és egyáltalán nem számol a véletlen szerepével.
3. A tréfás népetimológia, amely ugyanaz, mint a 2., csak nem veszi komolyan magát. A macska-makacs megfeleltetést ilyrennek szántam.
Ha már itt vagy, foglalkozzunk a neveddel! Mit jelent, honnan ered, hogyan alakult ki?
Kis Ádám
Kedves Ádám!
Örülök, hogy meglátogattál a Nyelvújítani valón kívül is :)
A dolgot nem játéknak szántam, tényleg érdekel. Elmés felvetéseket, illetve azok bizonyítását/cáfolását várom.
Köszi a TESZ-cuccost; mondtam, hogy az egyik szláv, nem? ;) Aztán hogy fordítva alakult, az is egy érdekes dolog.
Az etimológia három útjánál nem igazán értem, mire gondolsz. A lehető legkomolyabban keresek a magyarban minél érdekesebb rokon szavakat, kialakulásokat. Tkp. pont ilyesmire számítottam, mint amit te nyújtottál: tényszerű álláspontot. Aztán lehet vitatkozni, hogy ha a TESZ-ben ismeretlennek tüntetik fel az eredetét, akkor nem lehet ilyen egyszerű, vagy csak mi fórumlakók vagyunk zseniálisak. Szóval az érdekel, hogy a hivatalos álláspont ismeretében ki mennyire tudja elfogadni a felvetődött ötletet.
A rittyent jelentése nem problémás (bár meglepett, hogy van, aki nem ismeri mindhárom alakot), csak az a kérdés, hogy mi az összefüggés.
Csak kiegészítésképpen: a berittyent azt jelenti, hogy összecsinálja magát bocsánat a vulgáris kifejezésért.
Ld. pl. a klasszikus GyalogGalopp c. opuszt, amelyben Balfi minden második snittben közli társaival, hogy "berittyentettem", amire egy idő után csak annyit válaszolnak a szépemlékű lovagok, hogy "hallgass és válts gatyát".
Kedves Surranó!
A Rulezosok régi szép játékát eleveníted fel. A témanyitóból azonban nem egészen világos, hogy a lehetséges három útból melyiket akarod követni: a komoly etimológia útját, a szórakoztató népetimológia útját, vagy a komoly népetimológia útját. A magam részéről ugyanis az utolsó kategóriát nem szeretem. Különben van a polcon a hátam mögött TESZ, onnan szolgáltathatok.
A macska tárgyában tisztázzuk, hogy a macska szláv eredetű, és ez eléggé bizonyosnak vehető. tehát a makacska nem igazán valószínű.
A makacs eredetéről a TESZ nem tud, én inkább ezt népetimologizálnám a macskából. A Macska-macsak hasonlít a bicska-bicsakra, a macsak-makacs is lehetséges hangátvetéssel, nem példa nélküli. Emellett azt is tudjuk, hogy a macska eléggé makacs állat, például erről tudósít Kipling is A macska, amelyik egyedül járt sétálni c. meséjében.
Az éjszakához nincs most hangulatom, de azt hiszem, van még példa: pl. az orosz vosztok, zapad hasonló lehet.
A rittyentnek nem lelem nyomát. Biztos hangutánzó. Én a következő jelentéseit ismerem:
rittyent - gyorsan készít valami ételt
kirittyenti magát - kiöltözik.
A berittyenttel még nem találkoztam.
Kis Ádám
Szia, Magyarulez!
Olvasom bár a Plenárist is, a témákra bontás híve vagyok. Egyik kedvencem, amit itt nem igazán találtam meg, az érdekes felvetések egyes magyar szavak közti összefüggésekről. Bevezetésként három szópár, melyek eredetének még magam sem jártam a végére, csak hátha valaki már megtette helyettem. Azért a TESZ nem egy széles körben fellelhető olvasmány ;)
makacs macska: ha jól tudom, az egyikről (hogy melyikről, az passz) annyit tudunk, hogy szláv eredetű, a másikról meg tkp. semmit. Lehet, hogy a macska a makacska rövidült alakja?
éjszaka - észak: vö. kelet, dél, nyugat. Más nyelvet nem is ismerek, ahol az égtájakat napállásokkal jelölik. Az egyetlen logikai bükfenc, hogy talán az éjfélből kellett volna származtatni.
kirittyent - berittyent: erre végképp nincs ötletem. Mi lehet az összefüggés? Mi a rittyentés? lehet vacsorát is rittyenteni de ez mit jelent? Eufémia lenne a csinál, készít szóra?
Ennyi lenne. Várom a reakció(so)kat :)
