Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Papírbakter épületeivel nem jársz rosszul. Magam is megépítettem már párat belőlük. Szépek, mérethelyesek, s ami fő, ha megfelelő módon vannak elkészítve akkor igen tartósak is.
Az a baj a PLA-val, hogy egy-két év alatt rideggé válik, és képes magától repedezni, törni. Egy terepasztalt ezért ennél több időre tervezünk, meg több ideig is építünk.:-) Egy vékony anyagvastagságú épület falai meg nem szépek egy idő után ebből. OK, hogy a magyar vasút épületei azért pusztulnak rendesen, de nem szívesen modellezzük ezt, legalábbis én nem.
Igen, kicsit e miatt is "vakarom a fejem", ha erre az anyagra rákeresek, a "könnyen lebomló" a szó, ami gyakran kijön. Nyilván nem úgy kell persze elképzelni, hogy egyszer csak arra tér haza a modellező, hogy az állomása elporladt, de nem hangzik jól.
Néztem a papiíbakter termékeket is, azok is tetszenek, lehet inkább azzal kezdek.
A PLA a 3D nyomtatás egyik alapanyaga. Jól kezelhető, könnyedén nyomtatható, de sajnos egyáltalán nem időtálló anyag. És nagyban függ a nyomtatógép minőségétől is, meg a beállításától.
Keresd meg még egy pécsi kolléga "papírbakter" termékeit, az is egy alternatíva, és hazai téma.
Vasútmodellezést újrakezdő vagyok. Nemrég akadtam a Vamitools termékeire. Nagyon tetszenek, régen nem lehetett venni magyar állomásépületek makettjeit. A gyártó ezekhez, mivel ezek "PLA" műanyagból készülnek, kétkomponensű ragasztót vagy az új technokolt javasolja.
Az a kérdésem, hogy akinek van ilyen makettje, az elégedett-e vele, és mivel ragasztotta össze? Az oké, hogy nem jó a "klasszikus" makettező ragasztó, de van valami alternatívája a kétkomponensűnek? Nincs valami egyszerűbben használható, fémtűs ragasztó?
Részlet Kőbánya-Kispest állomás biztosítóberendezésének kezelési utasításából (1983):
"1.1. A biztosítóberendezés feladata és típusa
A biztosítóberendezés hatáskörzetében Kőbánya-Kispest állomás és Kőbánya-hizlalói elágazás tartozik.
Az állomási biztosítóberendezés feladata, hogy a hatókörzetéhez tartozó területen lebonyolódó valamennyi vonatmozgást, és azokban a körzetekben, ahol tolatás rendszeresen van (8,9,10 és 11 vágány és Kispest irányu viszonylatok, ill. a vontató vágányba az A.1 váltó jobb szárán) a tolatómozgást vágányuton szabályozza és a beállított vágányutra veszélyes vágányutak beállításának vezérlését megakadályozza. A vonatmozgások és az emlitett körzetekben a tolatások jelzővel történnek. Egyéb, esetlegesen szükséges tolatások egyéni váltóállítással és lezárással, jelző nélkül, ill. ezek közül a Metró vagy Kőbánya-hizlaló és a MÁV Építési Géptelep felöliek jelzővel végezhetők.
A berendezés tipusa: MÁV DOMINO-70 (D70) egyközpontos, tolatóvágányutas, váltó- és vágányfoglaltságellenőrzéses biztosítóberendezés."
(A helyesírási hibák is -nagyrészt- az eredeti szövegből lettek átemelve.)
Javaslom, hogy ezt a beszélgetést -ha szükséges- más fórumon folytassuk!
A vágányutat tolatásokhoz is le kell zárni. Kökin ehhez minden adott, hiszen teljes értékű D70 van (tehát az első lezárás mindenképp tolatóvágányútként történik). Tolatásjelzők nincsenek mindenhol telepítve, de attól még minden tolatómozgás lezárt vágányúton történik.
Ha valaki netán villamosítana, és alállomást építene. GANZ EHF 6000/120 vontatási transzformátor. De jól mutat trafószállító kocsin, tréleren is rakományként, vagy csak letéve a rakodó placcra.
Köszönöm, hogy elolvastad és vitára érdemesnek találtad a hozzászólásomat! Kérlek engedd meg, hogy én a Te válaszoddal vitatkozzak picit, csak mert sportember vagyok :)
Az 1-es és 3-as váltó közé a "nagyvasúton" akkor lehetne törpét (vagy árbócost) rakni, ha a két váltó szigetelése szétválna. Ez itt nincs meg: ha a hármas váltó balra foglalt, akkor az egyes váltó balra is foglalt lenne, hiszen a hármas váltó az egyes biztonsági határán belül van. Szerintem ezért az egyest a hármassal kell fedezni.
A hármas csúcsa felőli "E3" törpét valóban lehetne a 3-as váltó csúcssíne elé rakni, de szerintem ott csak a bal oldalon lenne helye, amit kerülni szoktak. Szerintem "menőbb" lenne nyilas táblával az általalm rajzolt helyre rakni, de ez csak ízlés dolga...
A csonka kiszolgálása tényleg problémás, de a nagyvasúton is az lenne... Mivel a hármas váltót be kell vonni (szerintem) a hatáskörzetbe, ezért muszáj fedezni mindenhonnan, így gyök felől is... mivel arról nincs főjelző, ezért oda tolatásjelzőt kell rakni. Amit rajzoltam, az nem az egyest fedezi, hanem a hármas gyökét jobbról, a csonka felől.
A második képen szereplő váltókat a könnyebb hivatkozás kedvéért beszámoztam. Ennél a vágánykapcsolatnál szerintem nem azért kell tolatásjelző, hogy az 1-es váltót balról védje... az 1-es és a 3-as váltók annyira közel vannak, hogy az 1-es váltó oldalvédelmét a 3-as váltóval kell biztosítani. Éppen ezért a valóságban a 3-as váltót is tuti bekötnék a berendezésbe. Ebben az esetben -feltéve, hogy a 3-as az utolsó biztosított váltó- a 3-as váltót kell csúcs felől fedezni (pl. egy nyilas törpével), és ugyanezt a csonka felől is védeni kéne, ami még egy jelző. Szerintem a vágányhálózat miatt nem megúszható, hogy a csonkába menő tili-toli elkerülje a biztosítóberendezés hatáskörzetét.
Ezzel vitatkoznék. De, azért kell a tolatásjelző, hogy az 1-es váltót fedezze a tároló/üzemi vágányok felől. Az általad javasolt elrendezés esetén ráadásul nem lehetne a 3-as váltón a csonka felé tolatni a tolatásjelző szabad jelzése nélkül. Ami erősen korlátozná a tolatási mozgásokat. Valamint ebben az esetben nem is lenne szükség a nyilas táblára, hanem rakhatnád a 3-as váltó elé is a törpét. Az 1-es váltónál abba az irányba néző tolatásjelző pedig felesleges, nem lenne értelmes funkciója.
A biztosított tolatásjelzők elhelyezésekor alapértelmezésben az lenne az ideális, ha minden egyes váltót 3 irányból (csúcs felől, gyök felől jobbról és gyök felől balról) fedeznének, és ugyanígy minden egyéb berendezést is (útátjárót, siklasztósarut, keresztezést, etc...) mindenfelől. Ekkor jelzőkkel lehetne minden elképzelhető tolatási mozgást szabályozni. Persze ez elég költségpazarló lenne a gyakorlatban... Ehhez képest egyszerüsíteni szoktak: a biztosítóberendézés hatáskörzetének határára mindig kiteszik a jelzőket, de a váltókörzeteken belüliekből csak azokat, amelyeknek gyakorlati jelentősége is van (pl. hogy ne kelljen a körüljáró géppel mindig a legkülső váltón túl kihúzni.). És akkor vannak ugye még spórolósabb megoldások: KöKi-n csak az állomás egy kis része tolatóvágányutas, a másik felén lezáratlan vágányutakon kell tolatni. Szerintem szabad a gazda, azt te tudod, hogy milyen mozgások szoktak erre lenni, és a "kötelezőkön" kívül melyiket hagyod meg az elméleti rengetegből :)
Szerintem az első kép oké, de ha jól gondolom, nem ez a legkülső váltó, ezért ez nem "kötelező". A legkülső váltót a nyílt vonal felől mindig fedezik, szóval az elé is illik majd tenni még egyet.
A második képen szereplő váltókat a könnyebb hivatkozás kedvéért beszámoztam. Ennél a vágánykapcsolatnál szerintem nem azért kell tolatásjelző, hogy az 1-es váltót balról védje... az 1-es és a 3-as váltók annyira közel vannak, hogy az 1-es váltó oldalvédelmét a 3-as váltóval kell biztosítani. Éppen ezért a valóságban a 3-as váltót is tuti bekötnék a berendezésbe. Ebben az esetben -feltéve, hogy a 3-as az utolsó biztosított váltó- a 3-as váltót kell csúcs felől fedezni (pl. egy nyilas törpével), és ugyanezt a csonka felől is védeni kéne, ami még egy jelző. Szerintem a vágányhálózat miatt nem megúszható, hogy a csonkába menő tili-toli elkerülje a biztosítóberendezés hatáskörzetét.
A harmadik kép is rendben, oda mindenképpen kell valamit tenni.
Nem jobb.Csak egy szigorúbb variáció.Azt jelenti,hogy a törpe előtt 4m-re van a szigetelése.Ha meglépi a vonat a szigetelést akkor nem lehet a törpén túl tolatóvágányutat állítani. Pl.Fradiban sok ilyen van.
Már a magyar modelles topicban is hozzá akartam szólni, csak nem volt fotóm, amivel alátámaszthattam volna, de ma eljutottam Gyékényesre. Ott például van, hogy a vágányútban vegyesen alkalmaznak törpe és árbócos tolatásjelzőt! A képek a 41-s vonal felől haladva készültek. Az első, 2-s váltó előtt a vágányút kezdeténél törpe tolatasjelző van, aztán a következő váltócsoportnál árbócos.
