OK (bár a rádióklub nemigen volt termelőeszköz, értékes telek vagy stratégiailag jegyzett dolog, mint a szovjet laktanyák - érzésem szerint kicsit kilóg a sorból)
Egyébként igazad van, én is örülnék, ha az általad leírt módon menne tovább a dolog, akár mint alapítvány, akár, mint feladatot találó objektum. Eddig az óhajok. (Szfváron nem ment, kellett a telek, ha jól értem)
Spektrum: Nem ismerem a terveket, de vannak keskenysávú digitális adások. Műsorszórásnál a DRM-ről hallottam (ill. olvastam róla a hasix-en), nem ismerem a sávigényét, de tudtommal nemigen kell neki több, mint az AM(-DSB)-nek. Egyébként DRM-et talán az 540kHz is használhatna (Solt). Csak nem tudom ki ruházna a DRM-es készülékbe - néhány rádióbuzin túl. az autórádiók hackelése meg értelmetlennek tűnik (bár én már nemigen látok RH-sat, sőt a KH-t sem tudja mind)
Még a szórt spektrumú (2GHz-n használt, 3G telefon) rendszer is sávkorlátos.
Amitől inkább tartani kell, az az RH sáv degradálódása/alábecslése; hogy az inverterek, meg az otthoni/vállalti IP-s eszközök (routerek) zavarnak. Úgy is fel lehet fogni, hogy kitolódott az alapsáv. Ami 100Mb/s-t visz, az szükségképpen zavarni fog pár MHz-n, ha nem figyelnek rá (a gyártók, meg a kábelezők)
Azért ez így nem igaz. A rádióklubok ingyen kerültek a használóik vagy az önkormányzataik birtokába.
Megtartani 1 vagy 2 analóg adót múzeumi jelleggel. Azt egy alapítvány gondozná, esetleg üzemeltetné. Pályázati pénzekre kell gyúrni. Nyilván nem a legértékesebb telkeken lévők fognak nonprofit kézben maradni. A külügy , HM és egyéb mellékfunkciósak nyilván maradnak állami kézben. De így müxik ez mindenütt a világban. Ahogy Lakihegy is talált másod funkciót, még némi bevételt is lehet csinálni.
A tervek szerint RH-n is digitális adás lenne, épp úgy, mint az URH sávban. Az külön kínos, hogy lehetne egy ilyen szélessávú fröcsögő spektrumban hagyományos módon rádióamatőrködni.
Ha a kapitalizmus oldaláról közelítjük meg a dolgot teljesen rendben lenne, hogy az avétos technológia ne legyen fenntartva. De azért jó lenne, ha legalább valami működő cucc úgy egyben megmaradna mindenből. Csak egy pici, amit azért "néha be lehet kapcsolni". Hol lennének ma a római kori vízvezetékek, ha csak a tőke szempontjából lettek volna kezelve?
a rövidhullámú adó működtetéséért ha jól értem a közszolgálati rádiók (állam bácsi) fizetnek. ha tehát valaki "okos" nagyhatalmú ember rábök egy excel táblára, hogy mire fizetjük ki ezt a pénzt, és azt mondják, a szórványmagyarság aki nem műholdazik, nem netezik és azt sem tudjuk hányan vannak egyáltalán - nos ekkor könnyen lehet hogy egy vonással kihúzza a sort a költségvetésből. az AH-nak mindegy hogy rövidhullámon vízzsilipeket, villanyórákat kapcsol, vagy Gyurcsok mester osztja rajta az elektromágneses gyógyítóhullámait - pénzt akar. ha nem analóg RH, ha nem digit RH akkor valami más. pl. a monori tornyokon ott figyel mindhárom mobilszolgáltató, de az ilyen kormányzati cuccok egyébként is más katagóriát jelentenek, mint egy üzleti célú felhasználás. Fehérváron is a 150m magas tornyokon gyakorlatilag csak GSM és mikrohullám működött, amíg el nem adták lakóparknak az egész kócerájt és le nem bontották. itt is olcsóbb volt egy új tornyot építeni, mint két rozzant régit karbantartani (az egyiknek repcsi is nekiszállt).
Az antennarendszer nem digitális. Az adó lehetne az is - DRM
A rövidhullám (meg a KH) más pálya, mint a netrádió. Nem mindenben a net a győztes, tudtommal nem mindegy, hányan hallgatják a netrádiót, RH-nál - ill. szórt műsornál általában - ez mindegy. Ettől még lehet, hogy végül a kukába kerül az RH, bár azt nem tudom, mi kerül a helyére 2-30MHz -re - kihaszálatlanul hagyni értelmetlen lenne
Analóg vagy digitális - mindkét esetben kérdés, hogy ki fizet a műsorért.
De pl. meg kéne nézni, hogy milyen "üzleti modell" működteti a külügy RH állomást (Monor). egyébként ,meg a jobb budapesti nagykövetségeken is van RH antennarendszer. A nemrég felújított kínain is láttam.
Ez tényleg érdekelne, nem tudom, mi megy az RH-n. SSB, (gép)távíró, DRM, PSK31 (értelemszerűen kódolt tartalommal)? Képátvitel van? Vagy csak a követségi telefon/email/net tartalékja az egész.
nem értem ezt a dolgot. ha jól tudom az AH (vagy valamelyik utódcége) szolgáltatást végez: valaki fizet neki, hogy ezer hatóság által jóváhagyatva rádióhullámok formájában kiszórja az éterbe főzőműsorát magyarnótaestjét vagy bármit. az AH kitalálja mennyibe kerül üzemeltetni egy állomást és annyiért biztosít szolgáltatást hogy haszna is legyen rajta. ha nincs ennyi pénzért megrendelő akkor elgondolkodik rajta mit csináljon a sok oszloppal, eladja kilóra, vagy felhasználja másvalamire amire tud keresni fizető ügyfelet. ha behal a rövidhullámú műsorsugárzás (márpedig behal legkésőbb, mikor az analóg cuccokat kihúzzák a konnektorból), akkor nyilván a sok póznának csak egy részére lehet szüksége, az viszont bizosnak látszik, hogy felszíni rádiós műsorszórásra valamilyen formában szükség lesz egy darabig. fájdalmas látni hogy valami, ami sok éven át szolgált kikapcsolásra kerül, de el kell fogadni hogy bizonyos technológiák, és a több tucat mérnököt is foglalkoztató rádióállomások felett eljárt az idő. egy kapitalista cégtől elvárni, hogy "lámpafüzért" és világméretű kisközösségi rádiót üzemeltessen megint illúzió. anno fősulisként nagy élmény volt ellátogatni ide, OMK-ba, Fehérvárra, meg Soltra, de akkor ez a jelenkor technikája volt, ma is mutassanak meg a diákoknak egy analóg adót a rend kedvéért, de fontosabb, hogy elvigyék őket valami korszerű digitális cuccot is megtapogatni.
ja, a cikk felvezetése pedig hatásvadász hülyeség.
Valami hasonló lehetne itt is a megoldás, mint a Pintér csinálta Kecelen. De ahhoz kellene egy olyan elkötelezett, mondhatni kissé bolond ember, aki annyi munkát és lóvét belefektet.
Vagy az öreg Li-2-t és a Po-2-t felújító, ápoló megszállottak. A repülés iránti "őrültségük" nélkül rég háztartási csomagolófólia képében lennének jelen. Az állam nem hogy támogatná őket egy fillérrel is, de még fizettet is velük minden repült óra után. Alapítványi formában tarhálnak ők is.
A hatalom (állam) urai mindíg abba nyomnak pénzt, amitől jobban nő a szavazótáboruk. És/vagy a saját/közelállók zsebe. Semmi más nem játszik. Meg ezren rováznak lóvéért. El se tudja dönteni a setétlajos melyik kuncsorgás valós értékmentés, melyik szimpla lenyúlás. Ezért ez bizonytalan, mint a kutya vacsorája.
Hogy éppen nem sugároz műsort, vagy sugároz műsort, az politikai akarat kérdése. A politikusokat ismerjük, ehhez nincs mit hozzátenni. Attól még a hardver egyben maradhatna, hogy most éppen fut-e rajta valami szoftver, vagy nem. Hogy a fenntartásra (múzeumi vagy más formában) akar-e költeni az megint politika kérdése, de legalább a szakmai testületek ne kurvulnának el...
Van némi ellentmondás abban, hogy haladni a korral, de közben megőrizni a múltat is valamilyen formában. Legalábbis nálunk. Hirtelen most csak egy példa jut eszembe, hogyan lehet ezt az ellentmondást ésszerűen feloldani: Lisszaboni villamosok.
Nem hiszem, hogy csak épületeket, mindenki számára kézzel fogható és szemmel látható dolgokat kell megőrizni az utókor számára.
Egyébként meg annyi minden viszi az "állam pénzét", aminek nem kellene vinnie. Minden csak szándék kérdése, no meg persze mentalitásé és értékrendé (itt nem a civil szférára gondolok).
Sőt, gyakorlatilag az összes analóg sugárzás meg fog szűnni 10-15 éven belül. Minden hullámsávon! Jó erre lelkileg felkészülni. Az, hogy ez menyire jó, lehet vitatkozni róla. De a lényegen nem változtat.
A lakihegyi nagy szivart is az mentette meg, hogy most ipari célra sugároz. A német multi nagy pénzt fektetett bele.
Sajnos legtöbbször a még működő dolgok is csak viszik valaki pénzét. Amíg az államét, addig könnyebben veszik a zemberek. Ha visszaadják a városnak, önkormányzatnak, immár funkció nélkül, akkor meg az nyögi a fenntartást, őrzést.
Sehogy nem jó. Külföldön nagy hagyományai vannak a civil szponzorálásnak. Helyi hagyományőrző társaságok szadadidejükben működtetnek múzeumot, repteret.
Nem akarok pánikot kelteni, de nem alaptalan a hír, egy a Magyar Rádióban dolgozó ismerősömtől én is hallottam ezt. Nagyon drága a solti adó fenntartása, aránytalanul drága ahhoz képest amennyi hasznot hoz bármilyen értelemben
Annak ellenére, hogy nincs pontos forrás megjelölve, el tudom képzelni, amilyen hülye vezetősége van az MRnek. Bele illene a "romboljunk le mindent, ami érték" képbe. Megszűnhet a Kossuth középhullámú adása!
Hát. Ok-okozat tetten érhető lépten nyomon az elmúlt pár évtized történelmében, politikájában, de ezt inkább egy-két sör mellett jó kitárgyalni nem itt. Az biztos, hogy sokminden ment veszendőbe, sőt megy a mai napig. :(
Anélkül, hogy a poltikikát belekeverném, azért nem kellene mindent a szegény kommenistákon elverni, mert nagyrészt ami abban az átkos 60 évben épült azt verte szét az elmúlt 20 évben a demokráciától meghülyült új generáció... Persze ettől még abban teljesen igazad van, hogy nagy különbség van az osztrák, német, stb és a magyar emberek mentalitása között és sajnos az előbbiek javára.
Igen. Nálunk meg le lehet bontani a műemlék kőszegi posztógyárat, véletlenül ledőlt a fehérvári antenna, odalett a nagy logper, mert valami barom leírta, hogy felrobbannak tőle az M0-n közlekedő tartálykocsik.Leírta, nem vágta pofán senki. A lakihegyi szivarantennát összefogással sikerült megmenteni. Lám, most van neki új feladata, folyamatosan sugároz. Lehet, hogy Jászberénynek is akadna még feladat, ha le nem romboljuk addig. tudjátok: nekünk szobor, az ócskásnak csak ötven kiló bronz.
Ha a múltunkat tönkretesszük, mi lesz a jövőnkkel?
Hazánk valaha élenjárt a rádiótechnikában. Manapság nincs semmi, nincs ipar, nincs fejlesztés, mondhatni gyarmat lettünk. Méginkább meg kéne hát becsülnünk múlunk dicső darabjait. Az USA-ban, Hollandiában, Németországban, Ausztriában járva mindenütt azt láttam, hogy óvják, féltik, büszkén mutogatják a múlt darabjait (láttam az eredeti leideni palackokat!). Nálunk ,,véletlenül" ledőlt még a fehérvári antenna is... Szégyen, ennek a korrupt, cinikus országnak a szégyene. Ameddig hagyjuk...
Az ország egyik, jelenleg is működő rövidhullámú rádióadó-állomása Jászberény és Jászágó határában működik. A Jászságban szárnyra kapott hírek szerint azonban a három és fél évtizedes jubileumát épp idén ünneplő állomást rövidesen végképp bezárják. Vajon tényleg az enyészeté lesz a rádióadó?
Számtalan, a nagyvilágba szakadt és évtizedek múltán visszatért jász embertől hallottuk már, mintha csak összebeszéltek volna, hogy nem az országhatár átlépésekor, hanem a Jászágó—Pusztamonostor közötti rádióadó tornyok piros jelzőlámpáinak megpillantásakor érezték: hazaérkeztek.
Így nemcsak a magyar nyelvű adások Kanadába, Távol- és Közel-Keletre, Európába, Észak-Amerikába és Ausztráliába juttatásában játszottak szerepet, hanem a látványuk immár a szülőföld képével is összenőtt sokak számára. Pedig alig három és fél évtizede, hogy megépítették ezeket a tornyokat. A rövidhullámú adóállomás 1974-ben létesült.
Hétköznaponként átlagosan 18 órányi, szombat-vasárnaponként pedig 22 órányi műsort sugároztak hét nyelven, hét rövidhullámú műsorszóró sávban. Az 1974-75-ös időszak vételi tapasztalatai bebizonyították, hogy az új adók és az antennarendszer üzembe állításával jelentősen javult a magyar rövidhullámú adások hallhatósága külföldön, és jobb lett az adások minősége is.
Helyes döntés volt tehát annak idején az állomás helyének kiválasztása, kiépítése, az adóberendezés és antennarendszer fejlesztése, gyártása, szerelése, üzembe állítása, amely teljes egészében magyar mérnöki munka, a magyar ipar eredménye volt.
Két korszerű, automata hangolású, 250 kW-os adó, a 4-26 MHz frekvenciatartományban üzemel ma is. Ám sajnos elképzelhető, hogy már csak egy hónapig, hiszen az adótornyok mostani tulajdonosa, az Antenna Hungária Zrt. működtetésükre nem tart igényt — legalábbis erről szóltak a szerkesztőségünkhöz eljutott információk.
Aggodalmukat fejezték ki az emberek, hogy ha elhagyják a ma is komoly értéket képviselő objektumot, az ebek harmincadjára jut. Nem szeretnék látni ugyanis, hogy eltűnik vagy az enyészeté lesz, netán rablóbandák, színesfémtolvajok martalékává válik az egykori nagyberuházás.
Ennek apropóján kerestük meg a cég kommunikációs vezetőjét, akinek a következő kérdéseket tettük fel: "Milyen szerepet töltött be eddig az említett állomás? Valóban bezárják-e avagy más célra alakítják át? Mi lesz az ott dolgozó emberek sorsa?" Kérdéseinkre szűkszavú e-mail válaszüzenetet kaptuk Tóth Andrástól, az Antenna Hungária ZRt. Kommunikációs vezetőjétől: "Nincs valóságalapja annak, hogy az Antenna Hungária Zrt. jászberényi rádióállomását bezárnánk." Így megnyugodhatnak azok, akik az idén 35. születésnapját ünneplő jászberényi rádióállomás további létezéséért aggódtak.
Hiánypótló volt annak idején a fejlesztés
A második világháború után nemzetközi szinten igen nagy mértékben megnövekedett a rádiós műsorszórás jelentősége. 1947-ben a Nemzetközi Távközlési Egyezmény Rádió Szabályzata határozta meg a rádiós műsorszórásra felhasználható frekvenciasávokat. Magyarországnak a háború után rövidhullámú műsorszórása nem volt. Ezért fejleszteni kellet, emiatt épült meg az ország számos pontján több rádióadó-állomás, így a Jászágó és Pusztamonostort közötti is.
Nem szól a rádióállomás fennmaradása mellett, hogy a rövidhullámú rádiózás ma már idejétmúlt, alacsony hallgatottsággal rendelkező technika. Rövidhullámú rádiókészülékeket sem igazán lehet már kapni az üzletekben. A Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adása pl. 1993. október 31-én szűnt meg. - a szerk.
