Köszi az oroszt és a franciát. A franciában ha jól tudom, az észak-éjszaka: nord/nuit, hááát... nem tudom. Kelet, nyugat: erre már nem emlékszem, talán ouest az egyik (nyugat?) Ez meg a nyitni szóra emlékeztet (ouvrir?), ami fura. Na most akkor hogy van ez?
Oroszul hogy van a dél és az észak?
Összegzésül: nem kizárható tehát, hogy jogos a feltételezés?
Kedves Surrano, Újlaki!
Nem figyeltem fel annak idején erre a feltevésre. Oroszul a vosztok (kelet) és a zapad (nyugat) egyaránt a napállást követi.
Kis Ádám
Kis Ádám
"...éjszaka - észak: vö. kelet, dél, nyugat. Más nyelvet nem is ismerek, ahol az égtájakat napállásokkal jelölik..."
Ha nem is mind, és nem is mindig: a franciák a dél, mint égtáj jelentésű "sud" szinonímájaként használják az első jelentésében dél, mint napszak jelentésű "midi" szót.
Nekem először a "dögrováson van" magyarázat ugrott be... t.i. valamikor régen a pásztorok a botukba vésett rovásokkal tartották nyilván az elhullott birkáikat... bár ez kicsit morbid párosítás és TESz-etlen vagyok én is.
A ravatalnak a TESZ szerint szoros köze van a róhoz. A ró - rava tőpár nem ismeretlen, mindenki ismer rá más példát. A ravatal olyasképpen hött létre, mint a hivatal, jövetel stb. A jelentés eredetét illetően a TESZ a „deszkából összeállít”, mára talán már elhomályosult jelentést tartja a valószínű forrásnak, és nem a fába karcolt szöveget, amely itt ugyancsak elképzelhető.
Kedves Hope!
A kérdésedre azért nehéz kicsit felelni, mert keverted a kategóriákat (és az sem világos, hogy a fideszkeggyetek-re kérdezel, vagy az Amstell-re, azonban ez már akadékoskodás, maradjunk az előzőnél.)
Tehát: fideszkeggyetek - fideszkedik - Fidesz.
Az biztos, hogy ige a kérdezett szó. Azt is tudjuk, hogy ez az igeképzés (a kodik, kedik) melléknévből indul ki általában (acsarkodik?, miért jutott most ez az eszembe? acsar melléknevet nem ismerek). Gondolom, a melléknevet értetted, amikor jelzőt írtál. A FIDESZ viszont főnév. A -kodik, -kedik képzős igékben is gyakran találunk főnévi alapot, de ezek általában valamiképpen főnévvé válnak, vagy kettős szófajúak (hős - hősködik), vagy úgy néznek ki (kakaskodik). Tapasztalat szerint ilyenkor a társaság segít találni ellenpéldát (a feleségem idesúgta: bohóckodik, bára bohóc időnként melléknév is lehet talán).
Még annyit, hogy a példa jól mutatja, a magyar nyelvben majdnem mindent meg lehet csinálni, a rendelkezésre álló eszköztár igencsak rugalmasan igazodik a beszélő szándékához.
Kis Ádám
Volna egy PLANETÁRIS gondom:
A kollégám, midőn egy (megnemnevezhető) Központi Informatikai Igazgatóság Domain-je kirugta a hálóról, mert valamit tesztelt. NE FIDESZESKEGGYETEK MÁN! felkiáltással egy üveg AMSTELLLL-t bontottunk!
Ez most ige vagy jelző esetleg főnév?
A tüfködre egy makói barátom azt mondta, hogy ezt bizony náluk a malacra használják. Szerinte analóg a lükdössel, ami egyértelműen tájszólás. Úgyhogy ha valaha bekerül a TESZbe, akkor így: "eredete kettős: egyrészt tájnyelvi, másrészt alicai" ;)
A rittyentre ugyanez a barátom azt mondta, hogy szerinte a rottyanthoz van köze. Így a kaja és az 'utófeldolgozás' része megvan. Lehet, hogy innen vonatkozódott el (szép szó...) készít, csinál irányba, ahogy én sejtem, és akkor már a kirittyent is lehet kikészít. Vagy lehet, hogy eredetileg a fodrokat rittyentették ki?
Ja, az említett barátom teológiára és orvosira jár, középiskolában fizika szakos volt :))
Kedves zsíragy!
Írod:
Vagy a pogácsa, amit a TESZ a latin "focus" (tűzhely) szóból származtat, ehhez képest az oszmánban pogaca (a g-n kis ív van, a "c" ejtése itt "dzs"), ami azért közelebbinek tűnik.
Ez melyik TESZ-ben van? Ugyanis az én példányom szerint szláv eredetű, a bolgárban pontosan megegyezik a magyar alakkal. A focus valahol az ősforrás, amely már az olaszban focaccia alakú lett. A pogácsa valóságos vándorszó, valamilyen alakban és jelentéssel megvan a románban, albánban és a németben is. Az idézett oszmán alak nem szerepel a TESZ-ben, de valószínűségi alapon azt is feltételezhetjük, hogy ez az oszmán szó is az európai vándorszó valahonnani átvétele.
Kis Ádám
Hát pl. a gyere! (jere!) állítólag úgy keletkezett, hogy az eredj...eredj...
szavak közepét összemondták. Ehhez képest az oszmán nyelvben "jürü".
Vagy a pogácsa, amit a TESZ a latin "focus" (tűzhely) szóból származtat, ehhez képest az oszmánban pogaca (a g-n kis ív van, a "c" ejtése itt "dzs"), ami azért közelebbinek tűnik.
A nyelvtudomány mai állása szerint a "piál" szó eredete a cigány "piel", amiből a "pia" szó visszaképzéssel keletkezett (mint a "gyártani" szóból a "gyár"). Én legalábbis így tudom.
Szia Ádám!
Köszi a "piát"...meggyőztél. Pedig volt egy másik szavam is, az eper. A pia mellett ez is nagyon németesnek hangott nekem (Erdbeer, nagyon lazán kiejtve), de megnéztem tegnap Bárczi szófejtő szótárában és azt írja, hogy az eper ugor eredetű (eredetileg szóösszetétel vol, "savanyú bogyó" vagy valami ilyesmi). A piáról persze nem ír semmit, a dukálról sem, a font (fontol, fontos) ahogy írtad a németből jön, az a megfelelő pedig a latinból.
A "csurgatni" hallatán és nem kajálásra gondolnék...:-)
Jó estét mindenkinek! Élményeim témán kívüliek, de azért jó volt. Most elő a TESZ-szel!
Kedves Zsíragy!
A kurva egyértelműen a szlávból ered. Latintanárotok csak az eredetét taglalta, a jelentését nem?
alica, kedves!
A TESZ szerint a pia a piálból származik elvonással (mint a kapa a kapálból), az pedig cigány eredetű szó. Az indo-európai rokonság révén összefügg a pivoval.
Kedves KaTa
A „dukál”-t bizony nem tudja a TESz. Esetleg a latin ducere (vezet) jöhet szóba, de nem nagyon valószínű. Érdekes, hogy erre a bizonytalanságra Varázsos Barát is hogy ráérzett. A román ducului pedig szerinte épp a magyarból ered. Érdekes, hogy nem vetődött föl senkiben, hogy eredhet a dukátból, amely viszont nemzetközi vándorszó.
A megfontol és teljes családja a német phunt származéka, amely köízvetlen kapcsolatban áll a fonttal, de az angol pfounddal is.
Épp most mondja icq-s partnerom, hogy csurgatni volt, azaz szalonnát sütni. Tudtátok?
Kis Ádám
Ötletetm van, de TESZ-em nincs, úgyhogy ez csak találgatás lesz:
megfontol - a font mértékegységből, mint mérlegel, súlyoz átvitt értelemben.
dukál - sokkal valószínűtlenebb ötlet: a latin dux, -cis herceg/fejedelem szóból, akiknek sok kiváltság jár(t), ez utóbbit elég népi etimológiának vélem magam is.
Szinnyelésről még nem hallottam, de magyarázatod tetszetős. Egyébként hihetetlenül változatos a tájszavak világa (Magyar Tájszótár - sajnos az is drága, nincs meg, mint a TESZ sem), a rokoni, baráti körben keletkező szavak pedig végképp nehezen követhetők, regisztrálni is akkor lehet őket, ha elterjednek (pl. a Hálón keresztül). Minden szó létezik, azaz van, mihelyt kimondtad, legfeljebb hapax legomenon lesz, azaz korábban még nem létező, egyszer kimondott szó, ha jól tudom a görög kifejezés értelmét.
Egy ismerős családban a vasárnapi ebéd utáni "pihenés" neve: szinnyelés. Szerintetek van ilyen szó? Esetleg a szieszta és a szunyálás keresztezéséből keletkezett?(Ez a szunyálás is jó!)
Kedves Alica én is csak találgatok.A piálás összefügghet még a "pájinkával"(van aki így ejti),netán még a pityókással is.
Érdekes,hogy a "nick"-ek java része idegen eredetü.A (beat)zenekarok is előszeretettel választanak maguknak angolos nevet.Csak azt nem tudom,hogy ez jó vagy rossz?
Ez még nehezebb, mint az a kérdés, hogy _ki_ számít magyarnak. Itt még azt sem lehet mondani, hogy az, aki annak mondja magát. :)
Csak az számít magyar szónak, amit annak mondanak. :)
Tetszik a tüfköd. Ez akkor valami hangulati arnyalasa a böködnek (segítség, böködnek! :) ) Szakemberek! (Ádám, aki messze vagy!) Van erre valami törvényerejű rendelkezés, hogy mikor nevezhető egy hangsor magyar szónak?
Hát meglehet, kedves Kíváncsi, pedig én már úúúgy örültem...
És az eper - Erdbeer? Ezekkel mi a helyzet? Tudtok egyébként a teszen kívül más "eredetvizsgálókat" is?
Surranó: szia, írtam Neked vissza... Olyan szavak nem érdekelnek, amiket előbb meg kell kreálni az embernek a saját szóhasználatában, mert nincs rá szó? Nekem volt néhány ilyen közös szavam a barátnőmmel, egyik közülük a "tüfköd", ami azt jelenti (nálunk), hogy "röviden, noszogatva hozzáér". Pl. ha a kutyám fel akar ébreszteni, vagy valamit akar közölni velem, akkor az orrával tüfködi a lábamat. (Nincs kutyám egyébként, csak jól hangzott...)
Volt még régen egy jugoszláv történelmi film, Franco Nero főszerepével. Abban a főhős egy nővel hált, majd felébredvén nem találta maga mellett.
Valami olyasmit mondott, hogy "pobegla kurva". A magyar közönség már rég nevetett, amikor megjelent a felirat "Megszökött a szajha!"
Ebből az látszik, hogy a szó szerbül is ugyanazt jelenti, mint magyarul.
Különböző szláv nyelveken iszik=pije, ez magyarul ragozva...A TESZ az 3 kötet, drága és nem kaptam,éppen ezért ne hagyjuk magunkat megzavarni tőle!Az egészséges dilettáns gondolkodás csodákra képes!:-)Majd megjön Ádám és kijózanít.
