Sziasztok nyelvművelők! Azt szeretném megtudni, hogy ha van finnyás, akkor mi az a finnya? És ha van kotnyeles, mi az a kotnyél? És ha még tudtok ilyen párokat, azoknak is örülnék ;o)
r
Én szívesen olvastam a Kis magyar nyelvklinikát, csak az zavart, hogy hemzsegett a helyesírási hibáktól. Erről mondjuk a kiadó tehet, de azért nevetséges, nem?
Üdv mindenkinek! Hátha valaki nem vette észre (mint én ezt a kisebb topikot) - hogy a "plenáris" topikban hosszú és érdekes vita volt-van a "szia", a "bunyó" és a "hablatyol" eredetéről.
> Honnan ered a kintorna szó? Német közvetítéssel a középkori latin quinterna 'ötöd hangterjedelmű ' szóból. Ez eredetileg egy forgatókarral működtetett nyelvsípos kéziorgionát jelölt, amely a XVIII. sz-ra elterjedt utcai hangszer lett. Amikor megépítették német nyelvterületen az első verkliket, akkor az utcai használat és a tekerve működtetés hasonlósága miatt megkapta az addigra eltűnt középkori hangszer nevét. A felélesztett szó egyébként egy ideig a tekerőlantot (nyenyere) is jelölte. Innen van, hogy Schubert: Der Leinemann c. dalát máig A kintornás-nak fordítjuk (jóllehet az valójában tekerőlantos).
Ha valaki jót akar magának, Tótfalusi-szótárakat ne vegyen! Az ürge igen jó műfordító, de nyelvészetről, szótárcsinálásról fogalma nincs. Amúgy a vécépapír-kiadóknak gyártja örökbecsű műveit. Ha valakinek etimológiai szótár kell, ott az EWUng., mint egyetlen korszerű munka.
A szóeredet tovább is tart, mint a hivatalos szóbokor, mert ha a csirkét eladó egyszersmind csirke(be)fogó is, valahol csak befogja azokat a csirkéket – másét, vagy senkiét. Eképpen – ha így van – a bűn és erény ingatag mezsgyéjén halászgat az avarosban ;-)
Tehát nem zárja ki az általam említett tevékenységi kört.
Mellesleg a felnőttebb változata, a „tikász” valóban létező szó felénk, és az tényleg nem jelent egyértelműen rosszcsontot ;-)
Megjelent egy tömörített (12000 helyett csak 6500 szó) és olcsóbb (1280 Ft) változata a TESZ-nek. A címe: Magyar Szótörténeti Szótár. Ajánlom figyelemetekbe.
Ez is azt írja, hogy: csirkefogó / csirkeárus -> csibeárus -> csibész.
imaginary
...Jótékony serénykedésükben az angyalok gyakorta oly figurákat, betűket, formákat és hangokat találtak és kínáltak fel nekünk, halandóknak, amelyek ismeretlenek voltak számunkra és csodálatosak is, és amelyek semmiképp sem felelvén meg a megszokott nyelvhasználatnak, arra kell hogy indítsanak bennünket, hogy az eszünk feletti álmélkodástól minden megérthető dolgok kutatásáig, kutatásuktól pedig mindeme dolgok tiszteletéig és szeretetéig eljussunk.
(Johannes Reuchlin: De Arte Cabalistica, Hagenhau, 1517, III.)
Kedves Pivovar, azt hiszem, nem vagy messze az igazságtól. Gondolj csak a dalocskára: ég a város, ég a ház is (...) tűz, tűűz, jaj, de messze a kanál is!
Bár lehet, hogy ez az a kanál, amellyel az égő házra hordják a vizet a kanálisból...
E-ditke! Hadd folytassam azzal, hogy a kanál és a kanális rokonok-e... Mert a kanalat mint csatorna formájút aligha hiszem (bár nem teljesen hihetetlen)
Meglepő, de nincs köze az angolszász "channel"-hez. A kanális akkor surrant be a magyar nyelvbe, amikor az akkor még névtelen csatornába Joli néni költözködésnél beleejtette Pista bácsi kedvenc evőeszközeit. Pista bá' látott valamit, rá is kérdezett:
- Beleejtetted a villát, Joli?!
- Igen. De nemcsak azt... - mondta megszeppenten,mert hazudni, azt nem szeretett.
-No! Halljuk! Mi eset még bele?!
- A kanál is...
Teljesen egyértelműen: igen.
Webster: chan’nel,n. [ME. chanel; OFr. chanel, canel; L. canalis, a water pipe, canal.]
ME.: Middle English, OFr.: Old French, L.: Latin
Ez pedig egyértelműen a jobbágyi származású kisebbségtől ered. Télen fázott a fejük, s kucsmát húztak reája (ekkor még nem volt neve!) A kucsma hangalakot akkor párosították ezzel a jelentéssel, amikor a fődmívelő szeginyember egy érdekfeszítő rádiós közvetítés alkalmával ráfirmedt a fehérnépre, emígyen:
" Kuccs má'! Nem hallom a müsort!"
Eközben kucsmáját főhhő' vágta és megtaposta.
A szó nem is datálódik olyan régre. Egyidős a kelet-európai kórház-sorozatok megjelenésével.
A Szovjet TV elnöke a hatvanas évek vége felé egy kelet-európai koprodukcióban készült filmsorozat megvételét szorgalmazta. Érdekessége az volt, hogy minden epizódot más ország stábja készített el. Időközben azonban a szovjet főmufti összeveszett csehszlovák kollegájával. Ezért amikor a csehszlovák epizód került volna adásba, konferenciát hívott össze Magyarországra a kommunista országok résztvevőivel. A fogadáson volt sör, bor, kaja, s desszertnek - cseresznye, aminek azonban a magyar nyelvben akkor még nem volt neve. A fogadáson jelen volt Nevezz Elek magyar filmiparos is. Nos, a konferencia elkezdődött. Felállt a szovjet elvtárs, kivett a tálból egy húsos szemet, és csak annyit mondott (vendéglátóira való tekintettel félig magyarul):
"Nu, tavarisi! CSEH-RESZ? NYE!"
Nevezz Eleknek megtetszett ez a megnyilvánulás, s azóta hívják a cseresznyét cseresznyének.
Adalék a kurva / curvus kérdéshez: Pompejiben minden utca egyenes és az utcák derékszögben metszik egymást, egyetlen egy kivétellel: a bordélyház utcája görbe.
Állítólag innen ered a "görbe úton jár" kifejezés is...
A TESz. szerint szláv eredetű, az ősszláv jelentése ’összegubancológott, kócos haj- vagy szőrcsomó’ lehetett. A szlovák nyelv a magyarból kölcsönözte vissza a szót, a románban pedig szláv és magyar átvétel egyarántm lehetett. A TESz. szláv adatai mind délszlávból való, mivel azonban a legkorábbi magyar adat erdélyi, az ukránt valószínűsíti átadó nyelvként.
