b) az adóév egészében kizárólag a (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,
c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék,
d) a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).
Katásból lett átalányadózó, azzal jön, hogy végez 40, és 80%-os költséghányadú tevékenységet is. Mondja a TESZOR számokat majd odaírja a számlára. Szerintetek akkor tevékenységenként kell az adott költséghányaddal adóznia? Ezt lehet?
Nincs megbízási díj, azt csak példának hoztam. Társas vállalkozó. Osztalék nem lesz, mert plafonos lesz a szochó, és egy adóévben kell letudni, a vagyonfelosztáskor.
Azt szeretném, hogy minél kevesebb legyen a jegyzett tőkén felüli felosztható vagyon a cégjegyzékből való törléskor.
Csak kérdezek. Att tudom, hogy a göngyölítéses módszer már régen megszűnt, de hátha van van kiskapu. A járulékra is van. Pl. megbízási díjnál a 08M-09 lapon a tárgyhónaptól eltérő időszakot is feltüntethetek, és erre az időszakra kell megállapítani, hogy biztosítási jogviszony létrejött-e. Visszamenőleg lehet ügyvezetői díjazást fizetni, akár nagy összeget is.
ja, és ha nem volt kivét, akkor az egyéni járulékot is a cég fizette, de azt a tulajdonossal szembeni követelésként előírjuk és a tulajdonos be kell hogy fizesse a cégnek
Ha már egyszer tb-járulékot és kivát fizetett a minimálbér (vagy annak növelt összege után), akkor már csak az szja jön szóba. Osztalékágon pedig plusz kiva, a plafonig szochó az szja mellett.
havonta kell elbírálni és ha van kivét, akkor szja is van, ha nincs kivét, akkor csak járulék van, de sajnos nem lehet göngyölni mint a régi szép időkben...
szóval ha most venné fel, akkor lenne járulék is a most kivett összegre
Van egy társas vállalkozóm, akinek azt utóbbi időkben, mivel tevékenységet nem folytatott, árbevétele nem keletkezett, de főfoglalkozásúnak minősült, a minimum tb-járulékot és kivát fizettünk. Az ügyvezetés díját (minimálbér) nem vette fel az szja-t megspóroltuk. Sikerült eladnia a valamikori tevékenységének célját szolgáló ingatlant, természetesen az utóbbi évek ingatlanpiaci áremelkedése miatt jelentős haszonnal. Immár végelszámolnánk a céget. A vagyonfelosztás során jelentős kvázi osztalék fog kijönni. Megtehetem, hogy fel is veszi azt a jövedelmet, ami után a járulék már meg lett fizetve 15% szja mellett úgy, hogy további járulék és kiva nem merül fel?
A nullás bevallások beküldése/be nem küldése ügyében az adóhivatal álláspontja is változott az utóbbi években. Hosszú évek (évtizedek) töretlen gyakorlata az volt, hogy mindaddig nem tudják megállapítani valakinek a köztartozásmentességét, amíg nem tudják mihez hasonlítani a befizetéseket. Ezért követeltek mindenféle adókról legalább nemleges bevallást. Rendszeresítettek is értékadat nélküli bevallások helyettesítésére szolgáló nyilatkozatot "NY" néven. Ez az "NY" nyilatkozat most is él.
Most már az a véleményük, hogy nullás bevallásokkal ne zaklassuk őket. Ha nincs rehabilitációs hozzájárulás, cégautóadó, akkor nem kell pl. "01" sz. bevallás, eredetiben sem, "NY" nyilatkozat formájában.
De. A "08" sz. bevallás nemcsak értékadatot tartalmaz, hanem pl. nyugdíj szolgálati időhöz kapcsolódó adatokat. Munkakör, heti munkaidő, kieső idő ha van, szeme színe, ésatöbbi. És vannak esetek, amikor elképzelhető, hogy van, amikor anélkül kell egyéb adatot közölnöd, hogy eszedbe sem jutna.
A Tbj. (a társadalombiztosítás szabályairól szóló tv.) szerint társas vállalkozónak (akinél vizsgálni kell, hogy biztosított-e) minősül az a tag, aki vezető tisztségviselő. Hiába engedi a Ptk., hogy vezető tisztséget valaki nem alkalmazottként, nem munkavégzési kötelezettséggel járó tagként lássa el, hanem megbízással, a Tbj. ebben a harmadik esetben is társas vállalkozónak minősíti. Az, hogy biztosított-e (vagyis eléri-e a megbízási díj a minimálbér 30%-át), bevallás nélkül nem tudja meg az adóhivatal. És sajnos több ún. egyéb szervezet, többek között az egyesület vezető tisztségviselője is ebbe a kategóriába esik, ahogy a kolléganő is írta.
Vannak speciális esetek, amikor az adóhivatal nem vár "08" sz. bevallást, de ebbe most ne menjünk bele. Tisztább, és szárazabb érzés a január havi bevallás esedékessége előtt beküldeni egész évre egy "NY"-et, és nem kell gondolkodni. Én szeretem, ha nadrágtartó is van rajtam, ekkor belekarcolom az előző évre szóló "01" nemleges jelentését is az "NY" nyilatkozatba.
Azért írod, hogy ne ertelmezzem mert esélytelen, hogy az én értelmezésemet elfogadja a NAV?
Havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - ide nem értve a kamatjövedelem adót -, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.
Vessenek a mókusok elé, de ha nem eredményez ado és vagy társadalombiztosítási kötelezettséget, és nem történik teljesített kifizetés, a 0 szerintem nem kötelezettség es nem kifizetés, akkor pont a törvény sorai alapján nem kell bevallást beadni! Bevallást az "eredményező" és a "teljesített" kifizetésekkel és juttatásokkal összefüggő adóról...kellene beadni a leírtak szerint!
Nyilván nem vitatkozni kívánok veled, hanem beszélgetni és véleményt cserélni, elsősorban azért, hogy okosodjak!
(1) Havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - ide nem értve a kamatjövedelem adót -, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott adatokról
a) a munkáltató;
...
(3) Az az adózó, aki vagy amely az adóév során bármely hónapban az (1) bekezdés szerinti bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is bevallás vagy a 49. § (4) bekezdés ( (4) Az adóbevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon - a bevallás benyújtására előírt határidőig - nyilatkozik, hogy az adóbevallást azért nem nyújtotta be, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.)
szerinti nyilatkozat benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége - adó- (adóelőleg-), és/vagy járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában - nem keletkezett.
Ezt találtam. Értelmezésem szerint mivel 2022-es adóév egyetlen hónapjában sem volt 2208-as bevallasra kötelezett ezért azt nem kellett 0-s formában sem benyújtania. Amit nem találok, lehet, hogy azért mert nincs, az az esetlegesen ez egyesületre vonatkozó eltérő szabály.
Mindez azért lényeges mert szerencsétlen körülmények összejátszasa okán a hatóság az egyesületet felszólította többször, hogy nyújtsa be a bevallást, O erről nem értesült,majd ezt követően 500 ezer Ft-os bírságot szabott ki rá.
Nyilván fellebezni és érvelni kellene, ha van "igazsága"!
Nem magyarországi adóalanyt nem tudod rákényszeríteni a magyar jogszabályokat, amelyek nem hatályosak rá. Még a NAV tájékoztatóiban is találkoztam lényegében ezzel a megfogalmazással, pl. számla kiállítás tárgyában.
