A félreértések elkerülése végett (mivel sok fals információ terjeng a neten).

Minden kultúrállammal van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünk. Ezek diplomáciai úton megkötött bilaterális (kétoldalú) egyezmény, amelyet mindkét ország kihirdet a belső jogrendjének megfelelően. Ezen egyezmények az illető ország adószabályozása felett állnak. Legelőször mindig ezt kell vizsgálnunk. Ezért nem lehet általános szabályt megalkotni. Az egyezmények tartalma és szövegezése két fő csoportra oszthatóak. Vannak a német és az USA tipusú egyezmények. Megközelítési módban különböznek egymástól, de típuson belül egy kaptafa. Itt a belga egyezményről írok, de a német és az osztrák is ugyanaz.
 
A legtöbb adóegyezményünk így szól:

Nem önálló munka

(1) A 16., 18., 19. és 20. cikkek rendelkezéseinek fenntartásával, a bér, a fizetés és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés ebben a másik Államban adóztatható.
(2) Tekintet nélkül az (1) bekezdés rendelkezéseire, az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy a másik Szerződő Államban végzett nem önálló munkáért kap, csak az először említett Államban adóztatható, ha

a) a kedvezményezett a másik Államban a vonatkozó naptári évben nem tartózkodik összesen 183 napot meghaladó időszakban vagy időszakokban, és
b) a térítést olyan munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik Államban és
c) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban levő telephelye vagy állandó berendezése viseli.
 

Ha a (2) bekezdésben lévő három feltétel közül valamelyik nem áll fenn, akkor az (1) bekezdés szerint járunk el. Ha Magyarország irányából nézem, akkor a külföldön adóztatható a bérjövedelem. Meg is adóztatják. És ezután jön az alábbi:
 
Rendelkezések a kettős adóztatás elkerülésére

(1) A Magyar Népköztársaság vonatkozásában a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni:

a) Amennyiben a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez vagy olyan vagyona van, amely az Egyezmény rendelkezései szerint a Belga Királyságban adóztatható, úgy a Magyar Népköztársaság, az alábbi b) és c) pontokban foglalt rendelkezések fenntartásával, ezt a jövedelmet vagy vagyont kiveszi az adóztatás alól.

b) Amennyiben a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelemrészt élvez, amely a 10. és 11. cikk rendelkezései szerint a Belga Királyságban adóztatható, úgy a Magyar Népköztársaság levonja ennek a személynek a jövedelme után beszedendő adóból azt az összeget, amely megfelel a Belga Királyságban fizetett adónak. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt megállapított adónak azt a részét, amely a Belga Királyságból élvezett jövedelemre esik.

c) Amennyiben az Egyezmény bármely rendelkezése szerint valamely, a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy által élvezett jövedelem vagy a tulajdonát képező vagyon ki van véve az adóztatás alól a Magyar Népköztársaságban, a Magyar Népköztársaság mindazonáltal ennek a személynek a többi jövedelmére vagy vagyonára történő adómegállapításnál figyelembe veheti a kivett jövedelmet vagy vagyont.
 
Munkabér (nem önálló munka) esetén először azt kell eldöntenünk, hogy a munkáltató melyik országban honos. A három feltétel közül a b) és c) pontokat vizsgáljuk (az első, 183 napos szabályt egyelőre felejtsük el):

b) a térítést olyan munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik Államban és
c) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban levő telephelye vagy állandó berendezése viseli.
 
b) pont: munkáltatónk echte német (osztrák, belga stb), semmi köze Magyarországhoz
c) pont: munkáltatónk esetlen honos Magyarországon is, de a munkavégzés helyén van telephelye (adószáma, az ottani bevételekről, költségekről abban az országban tesz bevallást.

Ha mindhárom feltétel fennáll, akkor Magyarországon adóköteles. Ha valamelyik nem áll fenn, akkor Németországban (Ausztriában, Belgiumban stb) adóköteles. A b) és c) pontok vizsgálatánál általában eldől a vita, ezért felesleges az a) pontot vizsgálni.

Ha nem Magyarországon adóköteles, akkor az egyezmény kiveszi a magyar adóztatás alól. Ez felülbírálja a magyar szja törvényt.

Külföldön adózott bérjövedelem szerepeltetése a magyar bevallásban: ha van okunk itthon adóbevallást készíteni, akkor beírjuk tájékoztató adatként a külföldön adózott bérjövedelmet. Ha egyébként nem kell bevallást tennünk, akkor csak ezért a tájékoztató adatért sem teszünk bevallást.