Valóban nem gondoltam a "hungarikum" szó ilyen értelmezésére. Azonban a szlovákban a poslovenčiť 'szlovákosít, szlovákra fordít' mellett van pomaďarčiť 'magyarosít, magyarra fordít', ponemčiť 'németesít, németre fordít' stb. Németül is találtam a hálón verenglischen szót 'angolra fordít' értelemben, így a verungarischen képezhető.
Az én értelmezésemben azonban 107-esbeli megjegyzésedet a magyaráz igéről -- "megjegyzendő, hogy igazi hungarikum, egy az egyben semmilyen nyelvre nem fordítható" -- kielégíti az, ha a fordítás a nép nevének adaptálását is magában foglalja. Egyébként a magam részéről lehetetlen feltételnek látom azt várni, hogy pl. az angolok a szöveg magyarosításával kapcsolják össze az értelmessét tételét: így ez fel sem merült bennem.
Véleményem szerint a kijelentésnek csak úgy lehet értelme, ha az elvi konstrukció szintjén teszünk megállapításokat, vi. ha ebben "a mi értelmes nyelvünk" ill. az "ő értelmetlen nyelvük" szembenállás fogalmazódik meg. Így pl. a negatív apektust tekintve a németeknek a szlávok által adott Nemec 'néma -- azaz értelmes beszédre képtelen -- ember' megnevezést sem tekinteném szlavikumnak, mivel világos párhuzama a görög barbaros 'értelemetlen "bar-bar"-t mondogató ember'.
Ugyanígy az sem germanikum, hogy egy 'emberek, nép' jelentésű *theuta szóról nevezték el magukat Deutsch-nak, hiszen a magyar népnév -ar tagja bizonyosan, a magy- elem valószívűleg 'ember'-t jelent. Sőt a magy-nak 'beszél(ő)' értelmezése lehet (magy < *monycs <: *mon- :> mond), így a deutsch ~ deuten 'német ~ értelmez (< [értelmesen] beszél)' párhuzam is megfigyelhető a magyarban.
Nem értetted akkor a "hungarikum" megjelölés sajátosságát. Ha nem hungaruikum lenne, akkor németül verungarn lenne, angolul Hungarian to Hungarian, illetve oroszul povengrity.
Kis Ádám
Nem beszéltem a szinkróniáról, a jelentésváltozás általad is felvázolt irányát ismételtem meg, kiegészítve egy angol példával. Így az iscream által említett német esettel együtt már három pédánk van azonos diakrón jelentésváltozásra, nevezetesen, hogy az illető nép anyanyelvének neve szolgál egy 'magyaráz' jelentésű ige alapjaként. Ezért voltam bátor arra célozni, hogy a 107-esben említettel ellentétben ez nem is olyan hungarikum.
Szerintem itt összemosídik két dolog. A 'magyaráz' ige fogalmi tartalma nem függ össze a 'magyar' melléknéz tartalmával.
Ezt az attitüdöt:
"Tehát az 'anyanyelven beszél, arra fordít' > 'magyaráz' jelentéskapcsolat lehet, hogy gyakoribb" nem tartom elfogadhatónak. Ez a 'magyaráz' igének a szinkróniában teljesene setleges használata.
Kis Ádám
Az én 106-osbeli beírásom forrása, az Etymologisches Wörterbich des Ungarischen (EWUng) is utalt a verdeutschen 'németre fordít; elnémetesít' igére, ez viszont -- úgy tűnik -- nem csak a XVII. sz.-i adat, mert az én megtaláltam az én modern német-magyar szótáromban is.
Ezt az analógiát azért hagytam ki, mert túl magától értetődőnek tartottam, és inkább a magyarosít a megfelelőjének tartom, vö. pl. n. dichte ~ m. sűrű :> verdichten ~ m. sűrít. Ugyanígy slovák poslovenčiť '(el)szlovákosít; szlovákra fordít' (minthogy lepší 'jobb' :> polepšiť 'jobbít, javít'). Illetve angol .
Teljesen analógnak véltem az angol to Englishto English 'angolra fordít; angolosít, anglicizál' igét is, míg ma a hálón szét nem tekintettem. Az ige fenti jelentéseihez ugyanis az 1913-as Webster's Revised Unabridged Dictionary hozzáteszi az alábbiakat: to interpret, to explain, vi. 'magyaráz'. Ehhez az alábbi Milton idézetet hozza: "Those gracious acts . . . may be Englished more properly, acts of fear and dissimulation.", ami magyarul nyers fordításban kb. 'Azokat a kegyes tettek, a félelem és az alakoskodás tettei, ... sokkal tisztességesebben megmagyarázhatók.'
Tehát az 'anyanyelven beszél, arra fordít' > 'magyaráz' jelentéskapcsolat lehet, hogy gyakoribb, mint ahogy Kis Ádám a 107-esben érzékeltette; még akkor is, ha nem vesszük figyelembe az olyan történeti párhuzamokat, mint az iscream által a 109-esben idézett német deutsch ~ deuten, vagy a (bizonytalan) szláv slovan 'szláv' ~ slovo 'szó'.
Közben utánanéztem a deuten/deutsch dolognak a az "Etymologisches Wörterbuch des Deutschen" (ISBN 3-423-32511-9) -ben (218, 219. oldal).
A deuten igénél az ismert zu erklären versuchen, auslegen, hinweisen stb. alakok mellett fölbukkan az übersetzen (fordítani) alak is, amely a Te magyarázatod :-) alapja is. A deutsch eredete a nép, tömeg, (nép-)törzs, ország (azaz Volk, Menge, Stamm, Land), s innen ered a hollandokra vonatkozó Dutch is. A deutennél megemlítik "az összegyűlt nép (deutsch) előtt közzétenni, a nép számára érthetővé tenni" változatokat - szóval utalnak egy közös ős lehetőségére - de nem modják ki explicit módon. A deutschnál áll továbbá a még XVII. sz.-ban előforduló (ver-)deutschen ill. (ver-)teutschen (németre fordítani, érthetően elmondani, elmagyarázni) utalás. Azaz itt is érzek valami rezonanciát a mi párunk keketkezésével, de mivel a szótár nem mondja ezt ki, nem lehet másnak tekinteni, mint ami: kölcsönös utalásnak.
A deuten mittelniederdeutsch alakja egyébként a duden...
Az MTESz. szerint a magyaráz á-ja latívusrag, ez utalhat a 'fordít' jelentésre (áttesz magyarba), és ebből alkot gyakorító igét.
Megjegyzendő, hogy igazi hungarikum, egy az egyben semmilyen nyelvre nem fordítható.
Németül: explizieren, erläutern, auslegen
angolul: explain, interpret
oroszul: objasznyaty
spanyol: explicar
latin: interpretor
francia: expliquer
Ismertek olyan megfelelőt, amlyik strukturálisan hasonló? (Itt lenne a deuten, azonban tartok tőle, hogy ott a deut* tő az alap, és a deutsch valamiféle származék.
Kis Ádám
> Magyaráz szavunknak van valami köze a magyar szóhoz?
Van, annak -z igeképzős származéka. Eredeti jelentése 'magyarul beszél' lehetett, aztán 'magyarra fordít'-on keresztül a a XV. sz.-ban adatolt 'fordít', ill. a mai 'érthetően kifejt'.
Városlőd: Első említése 1270-ből való: Leueld formában. Az előtag először 1531-ben adatolt: Warasweld. Az utótag eredeti alakja tehát Leveld, ami a lő ige e-ző származéka, és arra utal, hogy a települést a királyi erődóvók (vadőrök) lakták. Az megkülönböztető előtag eredetileg Váras alakú volt, és a település mellettiHölgykő várára utalt a szomszédos Kislődtől való megkülönböztetés végett.
Nyékládháza: E település 1933-ban jött létre Mezőnyék és Ládháza egyesítésével.
Mezőnyék első említése 1399-ben történik Mezewnyek-ként. A Nyék utótag ugyanaz mint a megfelelő honfoglaló törzs neve, és arra utal, hogy a települést ilyen törzsbeliek alapították. A Mező pedig a bükkalji települések jellemző megkülönböztető előtagja.
Ládháza első adata Laad 1293-ra datálva. Eredetileg tehát puszta személynévi eredetű, később bővült ki a háza 'települése' utótaggal valószínűleg Sajóládtól való megkülönböztetés miatt. A Lád ismert XII-XIV. sz.-i nemzetségnév, a falu alapítása velük lehetett kapcsolatos. A Lád név a szláv Vlad személynévre megy vissza, amely viszont a Vladiszlav (> m. László), Vladimir, Bohovlad stb. szláv nevek rövidülése.
Irtó meglepődnék, ha nem lenne! :-)
Szvsz szinte kizárt, hogy nem abból származik.
Különösen, hogy van olyan kifejezésünk is pl., hogy magyarán szólva.
Jut eszembe: és a német deutlich csak nem a deutschból?
Nyékládháza ha jól emlékszem két falu összevonásából keletkezett: Mezőnyék és Ládháza. (Közös vasútállomásuk volt. Lásd: Kálkápolna.) A Nyék az egy ősi törzs- (nemzetség?) név, egész biztosan annak a törzsnek a képviselői alapították a falut. Emlékszem az iskolából valami felsorolásra: Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Keszi. Nem tudom pontosan, hogy mik voltak ezek, talán a vérszerződésben résztvevő hét törzs...
Miért pont kotyog? Inkább kotkodál!
És egy nagy felfedezés: "lucerna" ="ló cérna" (megeszi a lu {bocs} és vékony hosszú szára van)!:-)
Ui.:most sarlóztam lucernát , ilyenkor magvas gondolataim támadnak.
Kedves rumci és Kis Ádám!
Én csak nyelvhasználó vagyok, annak is kicsit szeleburdi néha. Az előbbiből adódóan nem is nyomaszt a szakmai distinkciótétel terhe, élvezem a magyar nyelvet, örülök az új szavaknak, és bizony órákig elvihogok magamban egy-egy furcsaságon. ;o)
Maradok hűséges olvasótok:
r
Milyen baj? Szerintem nincs itt semmi baj. Csak azt kell tisztán értelmezni, amit Rumci írt:
A nyelvművelő és a nyelvész nem keverendő össze. Ami nem jelenti azt, hogy egy személy ne végezhetné mind a két dolgot, és ez nem szkizofrén helyzet.
Ugyanakkor nem egyértelmű a dolog, ugyanis a közönség általában a nyelvművelőket ismerik, őket tartják nyelvészeknek.
Nekem nagyon kellemetlen tapasztalataim vannak a nyeévművelést illetően, ugyanis ezt a tevékenységet sokszor tudoimáényosnak tekintik, pedig annyira telítve van emocionális töltettel, ami cáfolja és megakadályozza a tudományosságot. Volt is, hogy emiatt nyelvművelő társaságot otthagytam.
Bocsánat, nem akartam senkit megsérteni, de a tartalomjegyzékben ez olvasható: Magyarulez A nyelvművelő fórum... Ezért bátorkodtam, nem is sejtettem, hogy ilyen baj lesz belőle. :-(
Azért szerintem vannak nyelvművelők számosan, akik mellesleg nyelvészekis. És a nyelvészek körében is előfordulnak nyelvművelők. De persze bőséggel akadnak nem nyelvész nyelvművelők és nem nyelvművelő nyelvészek. (Persze mindkét kategória definíciója bizonytalan.)
