"Mindez akkor, haa fűtőbetét deltába köthető, vagyis kibírja/méretezett/ a 400 V-ra! Tehát ez a maximum, amit így ki lehet hozni a hálózatból, ohmos fogyasztó esetén! Amennyiben a fűtőbetét csak 230 V - ra méretezett, akkor a szorzat 230-at kap, tehát így a teljesítmény már csak 11,04 kW..."
OK, de nem tudjuk a fűtőtest adatokat, tehát maradtak az általánosságok: Iv=16 A, 3 fázis, tehát Uv= 230V és Uf= 400 V, cosfi= 1 tehát mi is itt a gond?
(Uf = 1,73 "gyök3" x Uv 230 = 400 V)
Miért ne lehetne a fűtőtest 400V-os? Semmi nem tudható, ugyanis az ipari felhasználásban gyakori!
Ismeretterjesztő szinten vagyunk, nem elektro-órán...
Kedves, hogy feltételezed, azt sem tudom, mit beszélek. :D
Ime:
2.2. Terhelhetõségi csoportok
2.2.1. Az A terhelhetőségi csoportba tartoznak a
– tömör (perforálatlan) szerelőlapon elhelyezett vezetékek,
– a több rétegben egymáshoz szerelt védőcsövekben (ill. vezetékcsatornában) elhelyezett vezetékek, a lakások fogyasztásmérő utáni vezetékeinek kivételével.
2.2.2. A B terhelhetőségi csoportba tartoznak
– a 2.2.1. szakaszba nem tartozó vezetékek a lakások fogyasztásmérő utáni vezetékeinek kivételével,
– a lakások villamos alapfűtésének a vezetékei.
Megjegyzés: A terhelhetőségi csoportba sorolás független attól, hogy a vezeték, ill. a védőcső süllyesztetten vagy falon kívül van elhelyezve.
2.2.3. A C terhelhetőségi csoportba tartoznak a lakások fogyasztásmérő utáni vezetékei, a villamos alapfűtés vezetékeinek kivételével.
Megjegyzés: A villamos alapfűtés vezetékeinek terhelhetőségi csoportját a 2.2.2. szakasz szerint kell megállapítani, ezeknél ugyanis nem lehet a lakások egyéb terheléseinél szokásos, csak néhány órás terhelési időtartammal számolni.
Köszi a választ. Összesen 10kW (3db 3.3kW) elektromos fűtőbetétet szeretnék használni ha lehetséges. Nem menne folyamatosan mind a 10kW, de felfűtés idelyén ami kb 1óra addig biztos. Utána csak pár kw kellene szintet tartani. De ha jól veszem ki a szavaid, akkor ez nagyon necces hogy nem bírja el.
Mivel nem szakmabeli kérdezett, legalábbis remélem, ezért nem bibelődtem a " fázisfeszültség- vonali feszültség" illetve a "cosfi" problematikával...ez lenne a baj?
Mindez akkor, ha a fűtőbetét deltába köthető, vagyis kibírjaméretezett a 400 V-ra! Tehát ez a maximum, amit így ki lehet hozni a hálózatból, ohmos fogyasztó esetén! Amennyiben a fűtőbetét csak 230 V - ra méretezett, akkor a szorzat 230-at kap, tehát így a teljesítmény már csak 11,04 kW...
Jelenleg úgy van megoldva, hogy a lakásban a dugaljból kihúzható, így nincs fixen bekötve. A pincébe egy (ki-be kapcsolóval ellátott) hosszabítóban végződik a dolog. A pincém ha jól emlékszem a lakás tulajdoni lapján szerepel, hogy a lakáshoz tartozik (tehát nem közös helyiség -gondolom én).
Régről vannak olyan emlékeim, mintha lenne olyan szabály, miszerint más "portáján" vezetéket áthúzni nem szabad. Jelen esetben ez nem valósul meg.
A törvény szelleme a "másvalakinek történő áramszolgáltatást" tiltja, tehát tilos megkerülni az áramszolgáltatás állami monopóliumát.
Mivel a pince közös terület, ezért jogilag ez inkább olyan dolog lehet, mintha valaki az utcára/udvarra kivezetne egy hosszabbítót, mondjuk fűnyírás céljára, vagy egy stekklámpát éjszakai autószerelés miatt, aztán ottfelejtené.
Hogy a dolog egyértelmű legyen, őrizzük meg a dolog ideiglenes jellegét, tehát a hosszabbító lakás felőli vége legyen bármikor kihúzható a dualjból (ne fixen legyen bekötve), sőt még biztosabb, ha tényleg csak akkor van bedugva, amikor valóban szükség van rá. Persze ez utóbbi esetben még azelőtt le fog olvadni a fagyasztóláda a pincében, mielőtt valamelyik szomszéd betör és lenyúlja belőle a disznósajtot (is ;)
Hivatalosan egy szabály tuti, hogy tiltja. Mivel az épület fel van osztva meg van perezve mindennek a helyrajzi száma. Na és itt jön a szabály: más hrsz-ra nem vihetsz át áramot. De aztán senkit nem fog érdekelni ha te lakáson belülről meg tudod oldani.
Ne a fényképezéssel foglald le magadat, hanem kösd át az egészet, mert nagyon gány az egész. Keresztbe-kasul mennek a vezetékek. Talán még másik konnektort sem ártana venned. Vagy a síneket szigetelőzd le.
Azt írtam, hogy rakod föl és közben néha elslattyogsz és felkapcsolod az automatát megnézni leveri-e, innen tudod, hogy maga a fedél nyom meg valamit, vagy melyik csavarnál jelentkezik a probléma.
Nyilván mindenki képességéhez mérten szereljen, van aki simán le is cserél egy konnektort feszültség alatt, ha szükséges, jó szerszám, figyelem és rutin kérdése, de ha elolvasod rendesen, amit írtam, nem a feszültség alatti szerelést ajánlottam.
"Azzal lehetne próbálkozni az igazság kiderítése végett, hogy a fedél felrakás mely fázisában történik meg a lecsapódás"
á, ezt nem merem. nem fogok egy feszültség alatt álló nyitott hekkelt konnektor aljzatot mozgatni mert a fi relé tőlem 30 méterre van (ház) és csak egy hatalmas csattanás lesz.
