Nem szeretném a türelmeteket feszegetni, de röviden elmondanátok, hogy ez a megoldás miért nem jó, mert ránézésre nekem úgy tűnik, hogy pont erre van kitalálva?
"Viszont ez a gyors kapcsolás olyasmi zajt csinál, mint amikor szikrázik a kapcsoló és csíkos tőle a tv meg sípol a rádió."
Ha mindig nulla feszültség környékén nyitod a triakot és nullfeszültségnél is kapcsolod le, akkor gyakorlatilag nem lesz ilyen zaj.
A teljesítmény szabályozást úgy is meg lehet valósítani, hogy nem minden félhullámból vágsz le egy darabot (=hagyományos fázishasítás), hanem annyi hibátlan félhullámot engedsz a fogyasztó felé, amennyire éppen szükség van.
Tehát pl ha a másodpercenkénti 100 félhullámból csak 23-at enged át a triak, akkor a fűtőszálunk 23%-os teljesítménnyel üzemel.
Először erre a trükkre is azt hittem, hogy én fedeztem fel :) de később rájöttem, hogy régóta ismert dolog (van valami speciális neve is, csak most nem jut eszembe), csak valami miatt sokkal kevesebb területen alkalmazzák, mint érdemes lenne.
Az egyetlen ok, ami miatt TALÁN nem mindegy, hogy milyen gyakran kapcsolgatjuk a fűtőszálat, az a gyakori hőtágulás/összehúzódás miatt ESETLEG előforduló anyagfáradás. Erről egyetlen gyártó sem ír ilyen részletesen, csak én gondolom így, viszont ha erre próbált célozni a gyártó, akkor ezt erősen hülyén fogalmazta meg.
Mert a hőtáguláshoz-összehúzódáshoz (tehát a méret-változáshoz) IDŐ kell, mert a forró fűtőszálnak (és forró környezetének) van egy saját hőtehetetlensége, tehát nagyon rövid idejű lekapcsolástól egyszerűen nincs ideje annyira lehűlnie a fűtőszálnak, hogy mérete megváltozhasson. Tehát egy bizonyos idő-intervallumnál gyakoribb "kapcsolgatás" közben gyakorlatilag nem változik a fűtőszál hőmérséklete (=mérete), tehát ha a kapcsolgatás elég gyors, akkor nincs semmi hatása a fűtőszál élettartamára.
Gondoljunk bele: mivel váltakozó feszültséggel működik, ezért minden másodpercben százszor mindenképpen ki van kapcsolva :) mégsem megy tönkre. És a hagyományos fázishasítás sem kapcsolgatja ennél ritkábban, tehát az sem okozhat ennél nagyobb kárt.
Ha láthatnánk egy lehűlési hőmérséklet-görbét egy ilyen fűtőszálról, arról valószínűleg első pillantásra látszana, hogy milyen lekapcsolási időszak az, ami felett már jelentős méretváltozásra (=anyagfáradásra) lehet számítani.
Már ha egyáltalán létezik ez a fűtőszál hőtágulós-anyagfáradás jelenség,
mert az is lehet, hogy a kapcsolgatás gyakorisága a fűtőszálak élettartamát egyáltalán nem befolyásolja (vagy csak jelentéktelen mértékben).
Én már írtam neki, hogy vegyen hármat a triakos panelből, külön a fázisokra, ha ennyire tetszik neki.
Semmi, törölje a modi. Innetől minek bármit.
Frekiváltó egyébként erre nem jó, a profi frekiváltó teljesitményfüggetlen :)
A fűtőbetét le sem bagózza hol áll a frekiváltó, ugyanugy fűt, a frekvenciafüggése minimális.
Izzónak is hasonlóan minimális a frekifüggése, legalábbis egészen a szélső értékekig, ilyen pár hz-nél meg némelyik nemes egyszerűséggel lüktetni kezd, néha fel is robban jó látványosan.
Amúgy meg vedd meg az egyfázisút, ha az tetszik neked, a másik kettő fűtőszálat meg mágneskapcsolóval melléteszed, ha kell. Asszimetria hegyek, de nem baj.
Ezek a kis szabályozós cuccok (tirisztoros-triakos stb fesz szabályzók) mind kapcsolgatnak, azt használják ki, hogy a változó feszültség értéke nem állandó, hanem nő és csökken másodpercenként 50 szer.
Ha kikapcsolom amig kicsi, aztán vissza mikor ujra kicsi, akkor nem kap a cuccom, csak töredék átlagos teljesitményt, és kis feszültségeket, de nem kell a "megmaradó" teljesitményt, feszültséget "tennem" sehova.
A fúrógépek lassú fordulata, meg a porszívók tekergető szabályzója alapul kb ilyesmin. De azok kb 800W-osak és nem 10kw.
Viszont ez a gyors kapcsolás olyasmi zajt csinál, mint amikor szikrázik a kapcsoló és csíkos tőle a tv meg sípol a rádió.
Nagyon nagy darabot ezért nem szoktak ilyen szabályóval "kivágni", neked meg pont az lesz a bajod, ha egyszer felfűtött kénytelen leszel totál kikapcsolni, illetve a tekerő valahol 10-15% alatt már egyszercsak kikapcsolja majd neked teljesen.
De igazábol semmivel nem leszel odább a 10-15% rákapcsolgatásával(tekerő picit fel, be 15%, tekerő teljesen le, ki 0%) , meg a csomó zajjal végig, mintha az egészet totálisan kapcsolgatnád. Szerintem.
Toroid trafó, a terheléssel megegyező teljesítménnyel, előtét ellenállásokkal (mint régen a villamosok), merülő elektródával (mint a vándor körhintások), vagy kitöltési tényező változtatással.
Csak úgy mondom, hogy a TetraPack gépeknél (dobozos tej) a sebességet frekvenciaváltóval, a fűtőbetétek hőmérsékletét PID+SSR vezérléssel állítottuk.
Csinálsz egy oszcillátort aminek a jeléből képzel 3 egymástól 120 fokra eltolt jelet amit utána egy teljesítmény fokozatra vezetsz. A teljesítményfokozat iszonyúan melegedni fog, aktív folyadékhűtéssel kell majd ellátnod ha jelentős teljesítményt ki akarsz majd venni belőle. Ezzel aztán kedvedre hajthatod a fűtőbetéteket. Egy ilyen áramkör kifejlesztése, a félvezetők, a hűtés nagyjából egy középkategóriájú használt autó árától fog indulni. A piacon pedig azért nem találsz ilyet mert ilyen gazdaságtalan módon senki nem akar teljesítményt szabályozni, valamint a Te esetedben a szabályozást tekintve semmilyen előnnyel nem rendelkezik.
De ti is csak ki-be kapcsolós megoldást fújjátok, mikor az elején mondtam hogy nem azt akarom! Akkor beteszek egy mágneskapcsolot meg egy pidet oszt jo. Feszültség változás alapján szeretném. Mivel nem éretek hozzá, ezért kérdezek itt. Ha érteném nem lennék itt!... Tirisztoros feszszabályzó megoldás lehet?
