Akkor próbálja ki a körmöskerekeket felrakni és a kultivátorból egy három kapást összerakni (olyasmit, mint amilyenről tegnap tettem fel képet). Lehet, elsőre homokon jobban megy majd, mint a rotálás.
Amúgy a rotálás tényleg jó meló, főleg homokon. A gép dolgozik, az ember meg csak sétál utána, az egyik kezét akár zsebre is teheti! Úgy hogy semmiképp ne adja fel! Menni fog!
Magán vélemény: Amikor a most lepermetezett tarack teljesen elszáradt. Több hét! Ne siess!
Ha csak besárgul, de nem szárad el, akkor keveset kapott a jóból. Figyeld a növényt, majd mutatja. Ha sárgulás után esetleg kezdene visszazöldülni, akkor vagy ásol és kiszeded a gyökérdarabokat vagy adsz neki mégegyszer.
Ha szárad és esetleg a magról kelők kezdenek megjelenni, akkor áshatsz.
A tarackgyökérből amennyit csak tudsz, szedjél majd ki.
Ha már szépen vörösödik, sárgul a gyom. Nálam ez jó 10 napja lehetett, de sok új is kibújt azóta. Azok meg ugye zöldek, ismételni kellene. Látszani fog, ha hal el a gaz.
He-he! Ez mind együtt járt a rotihoz ill. kistraktorhoz, merthogy így hirdetik. Ez a saját futója, rajta a cuccai, és persze van 2 rendes kereke is(minden páros dologból megvan a párja is).
Így komplett vette Feri azt hiszem tavaly. Pislogtam is, hogy jesszus, ennyi rozsdás vas, és persze még használva semmi se volt a rotáláson kívül, no de hátha egyszer…és hát persze elég olcsón vette(különben nem vette volna meg).
Akkor szép sorjában! Arra most nem térnék ki részletesen, hogy mi mire való, ha nem világos, kérdezz még!
Első képen, ami az Elnézést előtt van: kaszaadapter mellete krumplikiszedő adapter
második kép: A sok zöld vasdarab: kultivátor kapák, a rozsdás izé: saraboló adapter (2 kellene hogy legyen)
harmadik kép: körmös kerék (szerencsés, ha ebből is 2 van legalább)
negyedik kép: rákérdezhetsz, igen, ez megint a krumplikiszedő
ötödik: a színéből ítélve (zöld, mint a kártyában, színre színt) a kultivátor kapák tartógerendája
hatodik: igen, ez ugyanaz, mint az első
hetedik: na ez egy aranybánya: van ugye rajta néhány tégla, a lapátot már mások is felismerték, de megvan a második saraboló kerék is! Viszont, bár a lapátnyél eltakarja, mintha egy váltvaforgató eke illatát is érezném rajta. Valószínűleg egy család a kultivátor kapákkal és azonos a hodozó gerendájuk is, a színükből ítélve. És mindez egy után futóra pakolva! A többi apróságot nem látom jól.
Na, most áruld el, melyik TSZ gépállomását fosztottátok ki?
Vicces, de még soha életemben nem vetettem borsót. Pedig az egyik kedvenc zöldségem. Nem tudom, hogy a mi agyagos, nyáron kiszáradó és repedező talajunkat mennyire fogja szeretni... De nagyon olcsón vettem a magot, azt hiszem 350 ft volt kilója és nem bírtam ellenállni neki.
Na, ez az. Ez mindenben ráillik a kártételre. Már tavaly is tapasztaltam, és a termés is olyan lett egyes töveken, mint a leírásban. Szóval nem takács, hanem széles. Mostmár csak meg kell valahogy semmisíteni őket. A mitac-ot már kipróbáltam, ha nem hat /kellően/, akkor jön a következő. Remélem sikerülni fog.
Nekem tavaly csak ápr. elejére lett veteményesem, akkor kezdtem mindent vetni, pedig mi délen vagyunk, de rengeteg borsót legeltünk le, ne aggódj! :) És annál mindenképp több lesz, mintha most nem is vetnél! :))
Itt egy hirdetés, itt sorolják kicsit a tartozékokat:
Bolondok napján késő már borsót vetni? Mindennel el vagyok maradva és mindig közbejött valami. Elromlott a rotátor, jött az eső stb. Úgy tűnik, hogy holnap végre elvethetem. De jön a meleg, a borsó pedig azt nem szereti.
De amikor kemény a föld teteje, hogy ha ugrálsz rajta sarokra érkezve, nem nyomódik be a felszín, akkor hegyes csoroszlya nélkül nem mész semmire. Azt meg attól függően, hogy alul mikor kap keményet vagy lágyat, hol megakad, és kiszakít egy kézilabda méretű röget, máskor meg siklik szépen a felső kemény réteg alatt.
Úgy döntöttem a mai nappal kintalvósaknak nyilvánítom a paprikákat.(fólia alatt) A hétvégén elég hűvös volt, 2db-ot kint hagytam de nem lett semmi bajuk. A paradicsomot nem kockáztatom meg, tavaly április 3.-án fázott ki az összes lugas f1-em. Most óvatosabb leszek. Szivem szerint a paprikákat is behoznám még este de igy kipoharazva még ládákban is túl sok hogy hurcolásszam.
Ha van egy kis időd ugorj el hozzánk, nézd meg ezt a "puha földet" :-)) Nincs messze!:-)) Én 10 éve nem szántatok, nem is ások csak rotálok. Arra felétek a mi földünkhöz képest futóhomok van. :-))
Jól kell beállítani és játszva, egykézzel lehet kapálni."
Puha földben.
Nálam elég gyakori, hogy puha és letaposott vagy eső által levert, vagy most tavasszal nem jól felszántott részek váltakoznak. Ilyenkor állandóan tartani kell gépet, és hol megemelni a szarvat, hol lenyomni a csoroszlyát.
Nekem kötött talajon a szögvasból vágott háromszög vált be, ha mélyen akarok "szántani", akkor ez meg tudja fogni a gépet.
Én a kétoldalt fordíva föltett kapákat mindenképp visszacserélném, így nagyon nem jó hogy az egymás mellett lévő kapák egyirányba állnak. Ha visszacseréled őket akkor valószinű végig úgy fog álni ahogy a külső és a mellettelévő és úgy is kell neki.
Elnézést kérek a többiektől, én is szoktam unni, ha egy számomra érdektelen témában elmerül egy fórum, de nagyon szeretnék a áromnak segíteni(s főleg nem akarom, hogy megútálja a rotálást...:P)
A bal oldalon a legbelső kapatag állhat fordítva, mert a előre forognak a kapák, az életlen széles pengeél(ill. nem él) áll és megy előre. A jobb oldalon ugyanígy a legbelső áll fordítva.
És ha már ennyi szakértőt találtam: járt a géphez egy csomó minden, amiről gőzünk sincs, mire valók... segítenétek??
Kicsit rumlisak a képek, de nem bírtam mindent átpakolni(nehezek...:S )
Egyes fantasy világokban, vagy talán még v.mely nép mitológiájában a törpök mind szakállasak. A nők is, úgy hogy ezzel sokat nem segítettél :D
A salátán és a répán kívül minden kbújt, bár a salátát később vetettem.
A palántákat 15 centisen én még nem merném kiültetni, mint atandi.
:D de hála Il tanácsainak, a paradicsomok már szép nagyok, és némelyikről már szüretelni is lehet :D már csak kicsit jobb idő kéne, mert a poharakban nehéz karózni :D
Atandi gépére gondoltam, nem mai gyerek de iszonyat jó gép volt, legalábbis fateré. Még mindig visszasírja. Az ővé jóval alacsonyabb fordulaton dolgozott, mint a tiéd. Most az enyém is alacsony fordulaton megy, nem lehet így felpörgetni, de nem is tudnám az én kötött talajomon használni, még pár évem rámegy mire sikerül kilazítani, állítom fater sárga agyagföldje lazább, bár ő régebb óta nyomja bele a szervesanyagot.
Ha az én videómra gondolsz akkor ez nem buherált gép ezzel a fordulattal dolgozott 10 évet, ez nem is tavaszi hanem őszi rotálás így nyilván nem megy olyan mélyre (pláne itt) mint tavasszal, és csalóka is lehet ogyanis az oldalsó tárcsa ami látsik már jóval kisebb mint a kapák.
1. Úgy kell rotátorozni, hogy a kapatestek teteje látszódjon ki a földből, (a belinkelt videó csak talajkaparás) ússzon a földben, ez homokon nem is olyan nehéz, valószínű ezért vanak megfordítva a középső kapatestek, ezekkel biztosítja az előrejutást. Ezt szerintem ne fordítsátok meg. Magyarul, az uradnak addig kell járatni a gépet a kiszemelt területen, míg bele nem sülyed a kapa, tehát inkább ásást végez majd, mint kapálást, ez a gép ezt bírni fogja. Fatertól pont ilyent loptak el pár éve, ő agyagos talajon használta a szőlőjében.
2. A kis kerék csak praktikus okokból van rajta, ha megfordítjátok és rárakjátok a gumikerekeket könnyebb vele haladni, nem kell tartani a gépet, egyensúlyba álltod és eljutsz vele bárhová.
3. Megnéztem a belinkelt videót, ha jól emlékszem és nincs megbuherálva a gép, ezt a fordulatot nem fogja leadni, de nem is kell neki, mint már mondtam ezzel talajforgatást, ásást tudod kiváltani.
4. A csoroszján lévő kapát is bírni fogja, kár bántani.
Épp akartam mondani, hogy hát az én paradicsomjaim is barnásak, oszt nem fázhattak meg a napos ablak előtt, és ma az emberem közölte, hogy hát a minap rájuk nyitottam a ablakot szellőztetni.
A másik ablaknél a friss kiccsibék voltak ugyanis.
De palántából tudok újat vetni, a kiccsibéket meg kár lett volna megfázatni.
Tyúknak pl. nem kell a meleg kaja, de a petrezselyem, répa stb. aprómagvas meghálája ha nincs elhanyagolva. Nem igazán a borsót, retket kell félteni a kiszáradástól. Én ma reggel is meglocsoltam azokat az ágyásokat amik ezt szerintem igénylik. A felső 2 cm gyorsan kiszárad és hála a múltkori nagy esőnek kicsit cserepesedik is. A saláta is a repedések vonalában bújt ki.
Ez egy virtuális világ, itt mindenki olyannak képzeli el a másikat amilyennek akarja. Én Ali-bát egy tüzes huszonéves szőke menyecskének gondolom, téged meg egy őszhajú, sármos 50-es úrnak. No erre varj gombot.:-))
A semmilyen talaj nem igényel más csoroszlyát..... megállapításoddal nem értek egyet.
A többi, nagyon korrekt leírás! A videót most nem tudom megnézni.
Az én közepesen kötött talajomba a szüret közben jól megtaposott málna és ribizli sorok között nem hiszem, hogy boldogulnék vele! Nálam nincs szántás, ásás! A kukorica (takarmány) földet is a rotával munkálom meg. Nekem ezért vált be a kapás. A gyári "laposvas" nem tartotta a gépet, nekem kellett bírkoznom, na ezt untam meg.
Úgy értettem, hogy atandiék sem előmunkált talajon akartak dolgozni vele. Csak a homokkal nincs tapasztalatom. A kerék biztos, hogy fölösleges, sőt inkább káros. De a kapát már a talaj ellenállás fokozása miatt tehették rá a gépükre. Annak a beállításával kellene játszadozni, de semmiképp nem venném le. De, puding próbája az evés!
Remélem, majd beszámol a fejleményekről és okosabbak leszünk.
Azért reggelente megvizitálom őket, hogy MIVANMÁ??? És sorol a borsó, kikelt a saláta, a spenót, a retek, bújik a duggatott hagyma. Sárgarépa, póréhagyma, petrezselyem még alszik...
A csoroszja 3 feladatot lát el: Szabályozni lehet vele a gép sebességét, kapálási mélységét és megkaparja a kapák által középen kihagyott részt. Jól kell beállítani és játszva, egykézzel lehet kapálni. Kerék meg ilyen marhaságok nem kellenek, nem eke ez! Ha bármi olyan dolog van rajta ami a lenyomást akadályozza, kerék, háromszög alakú lemeztalp meg ilyenek, akkor sokkal nehezebb irányítani. A gyári kapák sokszor egy féloldalasan élezett laposvas szerű csoroszjával rendelkeznek amik szintén alkalmatlanak mert nem merőlegesen állak a földre hanem hátra dőlve így ha elkap valami gyökeret (egy erősebb gyomét) akkor ugrál a gép. Nekem a J alakú csoroszja vált be menetirány -->. Ez ha valami nehezebb feladatot érez, átcsúszik rajta, úgyis fedéssel kapálok, majd a következő körben a kapák megoldják. Semilyen talaj nem igényel más csoroszját, legfeljebb más beállítást. A gépnek üzemközben vízszintesen kell állni, ha a gép gyors akkor lejjebb ha lassú följebb kell állítani. Nagyon fontos a szarv magasságának a beállítása is, ennek üzem közben olyan magasan kell lenni hogy enyhén rogyasztott könyékkel tudjuk tartani. Így nagyon könnyen és gyorsan tudunk reagálni. Nekem most 6.5Le gépem van de csak a kerítés mellett fogom meg kétkézzel, nehogy beleakadjon és felszaladjon rajta. Mindig bal oldalt állok mellette, jobb kézzel tartom a gépet, így a kuplunghoz is könnyen hozzáférek. Kanyarodni, megfordulni is egykézzel szoktam, néha játékból csak a mutatóujjammal támasztom a szarv végét. A kertészeti csevegőbe már videót is tettem be erről.
Én is az itteniektől tanulok szinte mindent, így kicsit szégyellek okoskodni, de legalább gépközelben vagyok: a paprika és paradicsommagnak még igen hideg a föld. Nekem a paprikák még a házban is alig-alig kelnek, a 19 fokos helyiségben, mint a többiek mondják, fáznak. Többnyire ezekről beszélgetünk itt hetek óta, olvasgass kicsit vissza.
Jobban jársz, ha tejfölöspoharakba(én pl. műanyagpoharakat vettem,(közepes kb5.-Ft/db, de jó lesz több évre) ( Il módjára kicsit levágtam a fenekük éléről egy ollóval 2-3 helyen), így nem kell pikírozgatnom, mert nekem az nem megy még szépen. Ha legalább 15 centisek már a növénykék, SZÓLJATOK TÖBBIEK HA NEM JÓL MONDOM!!- akkor már szabadföldbe ültetheted őket. A keléshez magasabb hő kel, utána a növekedéshez meg már inkább több fény. Ablakpárkány, esetleg napoztatás, nekem pl. a fóliában középen, végektől távol vannak egy asztalon, tálcán, éjjel is. De délen vagyok, éjjel is van már 6-8 fok. Ott erősödnek, várják a kiültetést, ami nem ajánlatos ápr. közepe-vége előtt…tán.
DE majd jönnek a profibbak és megmondják, ha hülyeséget mondok.
Én a rajnait idén februárban ültettem, de volt mikor novemberben elszórtam a magokat. A februári vetésű rajnai kb. egy héttel előzi most a március közepén vetettet.
Akkor jó, köszönöm a többieknek is. Én is így tudtam, hogy jól tűri a hideget, ezért is vetettem ezt el leghamarabb. De nem tudtam mennyit bír. Már a -5 is teljesen megnyugtat. Nem mintha földhözverne az a pár borsó, ami kifagyna, de jó tudni, hogy máskor is nyugodtan vetegethetek márciusban, ha a klíma még nagyjából így működik.
Sziasztok! Nagyon gyakran olvasgatom hozzászlásaitokat,és sokat is tanulok belőlük.Kezdő kertészek vagyunk a családdal. Idén állítottunk egy kissebb fóliasátrat.Elvetettük bele a magokat,madjnem minden kikelt kivétel a paprika és a paradicsom.Vagy ezeknek több idő kell? És még abban szeretném segítségeteket kérni,hogy 3-4 napja itt a sárorban a földön , a palánták között narancsos barnás valamik vannak,ovális alakúak.Ezek valami peték lennének.Kell a fóliában permetezni,és ha igen mikor mivel mit.
A zsázsa mentést elmondták, a gyomírtózáshoz szólnék hozzá.
Ha nem mondok újat, akkor bocs!
Ahogy én csinálom:
1. használok tapadás fokozót (a levélen felszívódókhoz)
2. keverek a gyomirtóhoz nitrogént (levéltrágya, pétisó feloldva stb., ami van)
3. tarackot, nádat ősszel, októberben gyomírtózom, jobban hat
4. őstarackosnál nagyobb töménységet használok
Náddal, tarackkal harcoltam, a fentiek alkalmazása után jelentősen eredményesebben.
Nem tudom, mit tervezel a következő hónapokban a területtel, én ezt tenném:
Amikor leszáradt a növényzet, letakarítanám, sekélyen megművelném, de nem ültetnék bele semmit. Amikor a tarack itt-ott újra megjelenik, újra gyomírtóznám, vagy várnék októberig és akkor ismételnék.
Borsó? Kifagyni? Emlékeimben a hideg észak-keleti országrész merül fel, ahol a néni februárban konzekvensen elvetette a borsót február egyik fagymentes napján. Abban az országrészben egész márciusban előfordul -5 fok is, de a néni borsója olyan volt, mint az élet.... de majd jön Il bátyó, és megaszongya' neked a frankót, mer' ő tuggya' is:))))
Remélem jól meglocsoltad a kerti zsázsádat. Szerintem ez az egyetlen lehetőség. Legközelebb takard le ha permetezel! Ha mással nem, jól rögzített újságpapírokkal.
Nálam már kel a rajnai törpe borsó. Valaki azt mondta, hogy kár volt korán vetnem, mert ki fog fagyni. Szerintetek van ennek realitása? Kisebb fagyokat nem tud átvészelni? Bár az előrejelzések már egyáltalán nem jeleznek fagyot.
Hallgattam rátok, ma reggel legialkáztam az évtizedek óta megműveletlen, tarackos, füves területet a kertben. Sajnos egy pici gyomirtó ment a kerti zsázsa ültetvényem szélére is. Nincs valami elsősegély, amivel megmenthetném őket? Talán ha vizet öntenék rájuk?
Ez lehet a tettes, nem takácsatka, amit én kizártam:
Szélesatka (Polyphagotarsonemus latus)
Általánosan elterjedt, sok tápnövényű növényházi kártevő. Veszélyes fitofág faj, amelynek elszaporodása az utóbbi 10 évre tehető. Kártétel, fejlődés: A tápnövényt már csíra korban elpusztíthatják. Először mindig a növény fiatal részein kezdik meg a táplálkozást, innen haladnak az idősebb részek felé. A szívogatáskor mérgező anyagot juttat a növény szöveteibe, melynek következtében a levelek keskenyebbek maradnak, kanalasodnak, torzulnak. A károsítás mértékétől függően virágelrúgást is megfigyelhetünk. A bogyót is károsítja, szívogatása nyomán gyakran az egész bogyó felületére kiterjedő, egynemű bőrszöveti parásodás keletkezik. Nagyon gyors fejlődésű faj, egy nemzedék kifejlődéséhez – kedvező
körülmények között – alig egy hétre van szükség.
Védekezés: A kártevőt rendszerint behurcolással telepítik be a növényházba (dísznövény, teleltetett muskátli), ezért nagyon fontos a palántakori védelem, valamint az általános higiénés szabályok betartása. A kártevő
ellen a leghatékonyabban ventillált kénporral (porozás formájában), és az abamektin hatóanyagú Vertimec 1,8 EC-vel védekezhetünk.
Az én MPM10-esemen olyan görbe vas van, mint az Atandiékén, csak
1. nincs rajta kerék és kés /azt hiszem ezt nem kellene használni, a leghátsó csavar meglazításával egyszerűen ki kellene húzni a csoroszjából/
2. lejjebb kellene engedni a csoroszja megmaradt részét
3. /kapálógépeztt-e már Atandi férje, vagy kezdő és nem nyomja le eléggé a csoroszját a földbe. *Vagy szaladna a homok tetején, vagy nagy erővel vissza kell tartania* írja. Nem visszatartani kell, hanem ránehézkedni egy kicsit a gép szarvára./
Úgy látom lemaradt néhány betű itt ott az előbb, bocs!
Hoztam két képet:
A rögtörő lemez az a piros hajlított lemez a kapák felett.
Csoroszlyának meg javaslom a második képen lévó kultivátor első, háromszög alakú kapájához hasonlót. A tiétek is ilyen majdnem. Jó is lenne, csak az a hajlított nagy tartóvas nem tetszik nekem.
Az őszibarack levéltetűt /sajnos/ a fáimró ismertem, azok kizárva. Liszteskék repkednek, de azok lárvája nem szalad, viszont én kifejezetten fürge mozgású kis vacakot /kb. a levéltetű tizedrésze nagyságút/ láttam a levél hátulján, ezért gondolom, hogy atka. A tripszet nem ismerem, a képeden se látom, hogy van-e lába, tud-e futni.
Azért gondolom hogy esetleg mégis szándékosan tehették fel így, mert nálatok homok van. A kapa helyes forgásiránnyal belevág a földbe, fordítva felszerelve a lapja éri a földet de homokon lehet hogy így a jó. Én itt nálunk az agyagon biztos hogy nem tudnék így kapálni vele, vagy csak nagyon sekélyen.
A kapálási mélység a csoroszlyarúd leengedésével csökkenthető, felemelésével növelhető. A beállítás pozícióját a csoroszlyarúd csapszeggel történő rögzítésével szabályozzuk.
És ettől nehezebb vele dolgozni? Vajon fog ez javítani a kezelhetőségén? Amúgy nem szándékos, feltétlen mondom neki pénteken(akkor lesz itthon), hogy cserélje meg őket.
Mindkét oldalon a középső kapatag fordítva van felszerelve (lehet hogy szándékosan?) A bal középső kapatagot meg kellene cserélni a jobb középsővel, akkor helyes lesz mindnek az iránya.
A kerekes kapa helyett csak egy egyszerű, függőleges vagy enyhén hajlított vasnak kell lennie. Az alján legfeljebb pici kapa rész. Vagy a kapát kivenni a tartójából és a kereket is levenni, helyette kell lennie egy sima csoroszlyának.
Ez mondjuk hihetőnek tűnik, mert tényleg SEMMI nyom nincs, csak mintha kihúznú valami a hagymákat, de úgy hogy a földön -körülötte- semmi nyoma a dolognak.
Én is benn tartom még a paprika paradicsomféléket éjjel, egyenlőre túl hideg van ahhoz, hogy éjjel is kinnmaradjanak. Reggel kihordom őket a sátorba, napközben ott jól megvannak, aztán este, mikor hűl már az idő, visszahordom őket. A kiültetéssel még mindenképpen várj szerintem, a paradicsom érzékeny a hidegre, megfázhat. Én fólia alá április közepe - vége körül ültetek először ki, és a szabadföldi paradicsomot, padlizsánt is csak etájt ültetem ki. De persze ez attól is függ, hogy milyen területen fekszik a kerted. Az enyém fagyvédett, meleg helyen van.
Egyenlőre csak olyan van benne, ami szabadföldben is megélne: hónapos retek, jégsaláta, hagyma, levélpetrezselyem, levélzeller. A paprika, paradicsom, padlizsán, uborka még a lakásban.
A baj, hogy reggel 9-kor kell (szerencsére nem túl korán) eldöntenem mi legyen. És este fél hét körül be tudom csukni. Persze ha semmi más nem jön közbe.
Gondolom a mostani csapatnak egyenlőre nem árt a hideg sem. Csak tegnap annyira húztam-halasztottam a kinyitást (meg egy fekete ruhás ember jött beszedni a füstadót és felmérgelt) hogy úgy felejtettem.
Mikor merjek a lakásban pihenőkből kiültetni? Nálam csak pár tőről van szó mindenből, hisz az egész üvegház nincs 10 m2.
A vakonddal általában nem sok gond van. Vesz az ember egy elemes riasztórudat, ami egész szezonban elég. 30 m körzetben riaszt. Ezt rakosgatjuk aztán a kertben szisztematikusan ide-oda.
Ma néztem, ki van kelve rendesen a retek, a tavaszi fokhagyma 4-8 cm, az őszi sokleveles, az őszi duggatású vöröshagymából már lehetett volna szedni enni, a tavaszi is kint van, a Rajnai törpe borsóból ma keltek ki az első szemek.
Szedtem egy kis nejlonszatyor sóskát.
Ha sikerül csütörtökre - némileg illegális módon - szabadságot szereznem, akkor ültetjük a krumplit.
E mögött édesapám több évtizedes tapasztalata áll. Sajnos ő idén már csak az égi mezőkön neveli a paradicsomokat.
Méteres, virágzó, sőt, cseresznye méterű zöldparadicsomos palántákat nevelt. Igaz, volt ehhez olyan szoba, aminek a déli oldala faltól falig és padlótól menyezetig üvegablak.
Én 10 éve próbálkozom palántaneveléssel, eddig a tavalyelőtti és a tavalyi év volt sikeres.
Paradicsom: Minden fajtát külön cserépbe vetek, és amikor 8-10 centisek, kettesével átültetem őket levágott tetejű alul kilyukasztot pet palackok aljába. Ahogy nőnek a paradicsomok, töltöm fel körben földdel a növényeket, ettől erősebbek lesznek.
Kiültetéskor a növényt elfektetem a talajban, kap sok zsákos trágyát, és csak a felső 30-40 centije marad kint.
Április elejétől edzem őket. Először 1 óra napozás, majd egyre több. április közepén már ha jó idő van, éjjel is kint vannak. Huszadikától ültetem ki a paradicsomokat, zellereket. Eddig a paprikát és padlizsánt is hamar kiraktam, de idén óvatosabb leszek.
Én a levéltetvet kérdeztem. A levéltetű zöld. Annak a szívogatásától kanalasodik a levél.
Az atka sárgás színű. Kártételekor szövedék is látható. Az atka szívogatáskor klorofil elhalás történik, a levél sárgul, később lehullik.
A paprika rovarkártevői közül a levéltetvek a leggyakoribbak. A levelet szívogatják, ennek következtében a levelek torzulnak, elszíneződnek. Vírusbetegségeket terjesztenek.
A paprikán leggyakrabban károsító faj a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae)a zöld őszibarack levéltetű nedvszívogató rovar, közvetlen kárt (levélcsavarodást) és közvetett kárt (vírusvektorként) egyaránt okoz. A zöld őszibarack levéltetű nagy sűrűségben jelenhet meg a fiatal növény szövetein, ahol vízhiányt, fonnyadást okoz, ezáltal a növény lassabban nő. A tojások először sárgák vagy zöldek, de hamarosan sötét színűvé válnak. A tojásállapotban viszonylag nagy a pusztulás. A nimfák eleinte zöldesek, de rövid idő elteltével sárgás színűek lesznek.
zöld őszibarack-levéltetű
Az atkák közül a takácsatka a legjelentősebb. A növényeket finom hálószerű szövedékkel lepik el. A levelek megsárgulnak és idő előtt elhalnak.
A tripszek kártételét apró ezüstös foltok jelzik, apró fekete pontokkal, ami a rovar ürüléke. Vírusbetegségek terjesztői. Az üvegházi molytetű a leveleket szívogatja. Az üvegházban termesztett paprika tipikus kártevője, de gyakran megtámadja a szabadon termesztett paprikát is. Az üvegházi molytetű ürüléke kiváló táptalaja a kladospóriumos betegséget kiváltó penészgombáknak, amelyek a leveleken fekete foltszerű képződményként jelentkeznek. A moly és a lárva egyaránt károsít. Szívogatásuk nyomán a növény levelei kezdetben halványulnak, lassan hervadnak, lehullanak, végül aztán az egész növény elpusztul.
Kertmano, tp329, igazatok volt. Nagyítóval megláttam a levél hátulján futkosó kis apró világoszöld pontokat. Megpermeteztem atkaölővel és várom a hatást. Köszönöm a diagnózist.
Milyen növényeket tartassz benne? Én az én fóliámat ilyenkor még rendszerint nem nyitom ki reggel, hogy napközben melegben legyenek a palánták (ilyenkor még 35 fok fölé nem nagyon kúszik benne a hőmérséklet), délután pedig mikor jó idő van, akkor kinyitom egészen estig. Ha tovább melegszik az idő, akkor kénytelen az ember kinyitni reggel is, mert megfőnek a palánták ha napközben csukva marad. Aztán nem túl soká már eljön az az idő is, amikor be se kell csukni.
Lehet hogy félreértettem amit irtál. Én azt vettem ki hogy a gyárit lecserélted egy saját készítésüre. És ha igy van akkor annak a formáját szeretném megnézni.
Az alig kikelt sóskát tövig tudja rágni a csiga. Nem látod reggel a nyálka csíkokat?
Az őz vagy szarvas nyomát is lehetne látni, gondolom, nem kőkemény az ágyás. De egy frissítő gereblyézés után lehetne nyomolvasni.
A fahamu jó megoldás csiga ellen, csak legyen folyamatos a "kerítés".
Csigának csinálhatsz búvóhelyet az ágyás mellett, pár vizes deszkadarab fekete fóliával letakarva, pár nap alatt aláköltöznek. Reggelente nézz alá, a tyúkok, kacsák nem fognak haragudni! A közelben (10-20 m) nincs csigabúvóhely?
De este 8-9 körül is lehet zseblámpás vadászatot rendezni. Néha megdöbbentő eredménnyel!
Igen, valóban a paprikát, a zellert és a padlizsánt a luca napi búzával együtt akartam vetni (dec. 13), de nem jött össze, január 2 lett belőle. Az ökörszív paradicsomok január közepén kerültek földbe, a többi január végén. Idén két héttel később vetettem, mert tavaly túl nagyra nőttek a paradicsomjaim, és letörtek. De idén nagyon picik. Valamit elrontottam, azt hiszem a földet. Ilyenkor már karózni szoktam őket, és normális években izgulok, hogy kinövik az ablakot :-)
Az üvegház/fóliasátor szellőzetéséről van valami leírás? Mert ma reggel hideg ködös idő volt és nem nyitottam ki. Gondoltam várok vele és csak indulás előtt közvetlenül. Persze zárva maradt. Ilyen esetben egyébként mi a rosszabb? A reggeli hideg, vagy a nappali kánikula? Bár most a hideg nem lehetne gond olyan növények vannak.
Majd alakul. Szűk a hely, kicsi a terület. Nem sok értelme van elővenni, hátracipelni stb, ha mondjuk 2 sor felszedett hagyma helyén készíteném elő a talajt a céklának. Kézzel is végzek 10 perc alatt. Esetleg a borsó ha egyben jön fel, akkor azt lehetne, hogy jobb magágy legyen a másodvetésnek. Az már van akkkora terület hogy meg tudok fordulni a géppel.
Jó kis gép az! Csak ismerni kell a határait. Olyan volt nekem is az első. Miért nem használod év közben? Kisebb fordulaton, kevesebb kapataggal el lehet vele dolgozgatni.
Most 8 LE, 2x4 kapataggal nyomulok, a beton járda sem lenne akadály, de az szerencsére nincs. A csoroszlyát persze lecseréltem, a gyári nem sokat ért.
Én füves talajon gondolni sem mernék a rotálásra. Felásott némiképp szétfagyott talajon is volt mikor egy-egy alkalommal úgy ugrott ki a földből mintha seggbe rúgták volna. Ot volt 1-1 keményebb rög. Persze mikor harmadszor mentem át rajta, már szebb volt a dolog. Van még mit tanulnom, mert nem túl sokat használtam még. Na mondjuk most jövő tavaszig nem is igen fogom. Venni is csak azért vettem, mert igen olcsón kínálták és ismertem az előéletét is.
Egyébként gyenge is és kicsi is a gép. 3,5 LE és azt hiszem 18 centis maximális munkamélységgel. De amire terveztem használni arra jó lesz.
a képekre kattintva az aloldalon képeken is demonstrálják, hogy milyen állapotú rügyeknél kell elvégezni a permetezéseket. A szereket lehet cserélni más, hasonló hatóanyagú, célú permetlevekkel.
ÚÚÚÚÚÚÚÚ de gyönyörűek:)Az enyémek még gyerkőcök ezekhez képest.Én alig 2-3 hete ültettem el az első magot:)De volt olyan hogy májusban vetettem a paradicsomot,igaz később de beérett:)
Ezért írtam, hogy normál esetben nem szükséges (szerintem), köves talajon, vagy ha valaki elrontotta, akkor természetesen rendbe kell hozni. Arra kell vigyázni, hogy ne melegedjen túl a kés, ne lágyuljon ki. Ha kilágyul, gyorsabban fog kopni. Az élességet a fűnyíróhoz képest értettem, annak ugye borotva élesnek kell lenni.
De hiába élezed borotva élesre, a talaj úgy is azonnal kiveszi sz élét, és a vékony él sérülékenyebbeb, a köveken kicsorbulhat és azt sokkal nehezebb helyrehozni. Lehet, magam vagyok a véleményemmel de a rota az talajlazító. Én nem várom el, hogy szikeként vágja a gyomokat. Részben az előre haladást is a talajnak a késekkel szembeni ellenállása biztosítja, tehát ehhez sem jó a relatíve túl éles kés. A gép valószínűleg nem a legjobb hatásfokkal fog dolgozni.
Ha nagy a gyom, én először damilos kaszával levágom (zöd trágya) és utána rotálok.
Egy gyors kérdésem lenne, amíg keresgélek. Szilva, meggy, cseresznye fákat mivel lemosópermetezzük meg? :D És ez a rügyfakadásos dolog hogy is van? Közben lehet? Előbb nem tudtuk, csak most majd v.mikor.
Erről még nem hallottam hogy önélező. De elhiszem. Használtan vettem és nagyon gyatrának tűnt az éle. Így megéleztem. Fene sem gondolta hogy nem kell. Viszont élezés után elvágta a nem teljesen érett szalmaszálakat, ami azelőtt rajta maradt a késen. De majd odafigyelek és nem élezem ha nem kell. Viszont nálam gyakori az apró kavics, tégladarab stb a földben. Gondolom az nem használ neki. Viszont bízom benne hogy egyszer elfogynak, mert szedegetem szorgalmasan.
Találtam már hatalmas zápfogat is! (vagy tehén vagy dínó)
Az hogy a rota élének nem szabad borotva élesnek lenni igaz? Vagy csak nem kell?
Tiszteletben tartom a döntésed, de szerintem normál esetben nem kell élezni.
Nem tudom mekkora a kerted, milyen a talaj, de ha az élezéssel kilágyítod a kapát, akkor elhiszem, hogy ujra és újra élezni kell. A rota késének nem szabad borotva élesnek lenni. Ez talajlazító szerszám, nem fűnyíró. A gyári élszögekkel egyenletesen kopik és elég éles, sőt egyre élesebb lesz. Én a második gépet nyúzom 20 év alatt, de még néha az első gép késeit használom. (2000 m2-en) Nem ások, az egészet rotálom minden tavasszal + év közben mikor mit kell és középkötött fekete föld.
Élesek a kések? Van már csoroszja? (mert úgy tudom nem volt) Az éles kések éle jó irányba áll? (egyszer élezés után fordítva raktam vissza)
Homokon nem rotáltam még, de azt vizesen is megmunkálhatná.
Készíts már egy fotót a gépről hátha az segít. Lehetőleg azzal a beállítással ahogy használva van. Gondolom láttátok Gergőgábor videóját. Azon jól látszik hogy mennyire megerőltető.
Lejjebb kell engedni a csoroszlyát! De lehet, hogy más fajtát kellene rátenni, a laza homok miatt. A gyári csoroszlyák csak egy közepesen kötött talajra jók, vagy arra se. Én nem is nagyon használom a gyárit. Hány lóerős a gép?
Nekem múlt évben a nagyobb paprika palánták lettek kanalasak. Egy tapasztalt , palántaneveléssel foglalkozó kertész mondta hogy atkásak. Azt javasolta, hogy vegyek 3 féle kis tasakos atkaölőt, és három naponta permetezzem meg a 3 féle szerrel. (össz. 3 permetezés) A terápia használt, rengeteg szép paprikát szüretelhettem, egész nyáron nem volt gond vele.
Bújik ki az okrám! : ) Márc. 24-én vetettem el, az ugyanakkor vetett paradicsomok, paprika még sehol sincs.
Tegnap ültettem még pár paradicsom és paprikamagot, de jó lesz leállnom, ha nem akarok megint kiszorulni a kertből a növényektől.
Viszont néhány tökfélét (cukkinit, sütő és spárgatököt, dinnyéket)most akarok elvetni palántának, had erősödjenek a kiültetésig. Május eleje előtt biztos nem ültetem ki őket, de addigra már nem lesznek talán olyan picik. A sütőtökök nagyon jó szolgálatot tettek ősszel, még a gyúrt tésztát is velük sárgítottam kicsit…: ) És hát enni sem utolsók, viszont a dinnyékkel nem sok szerencsém volt itt a homokon. Hátha csak a tavalyi év nem kedvezett nekik, egy évből nem vonhatok le tapasztalatokat, nem igaz?
A rotálás csak nem megy igazán, pedig erős ember a párom, s nem is ad fel semmit, de látom, hogy nem normális ez az emberfeletti küzdelem, ennél könnyebben is mehetne, ha…(ha tudnám mi az a „ha”.) Talán mert nagyon vizes a homok? Vagy még mindig a beállítással lehet a baj? Néztem, aránylag vízszintesen áll a rotakapa…Vagy szaladna a homok tetején, vagy nagy erővel vissza kell tartania, hogy a gép jól elássa magát és így jó mélyen feldarálja a talajt, bele a gombatrágyát.
Fiúk, nincs valami segítő ötletetek??(sajnálom szegényt, meg hát így a sikerélény se az igazi, nyilván a kedv sem…)
Az a baj, hogy elég szeszélyes mostanság az időjárás, télből rögtön nyár lesz, tavasz már alig van. Szóval szerintem nem baj ha az ember kísérletezik a növényekkel, ha van rá ideje meg türelme miért ne? És ha valaki minden nap ki-be cipeli a palántáit szerintem azzal tuti nem árt nekik, szívem szerint én is kiraknám napozni a paprikákat... csak annyit dolgozok, hogy erőm nem sok marad rá, vagyis semennyi :)
A nénik akik a piacon árulnják a palántákat ők is mindent előbb ültetnek mint kellene, azért olyan szép nagyok, meg persze mert megfelelőek a körülmények... mindig nézem hogy a piacon szép fél-1 méteres paradicsomokat árulnak virággal, az enyém meg olyan nyüzüge, van vagy 15-20 centi és örül hogy él nem hogy virágot növesszen :)
A hétvégére próbaképpen a fóliába hagytam éjszakára is 2 paprika és 2 paradicsom palántát. 2-2 különböző fajtát. Tapasztalat: a paprikák nem változtak, a paradicsomoknak kapa. Egy darabig még bentalvósak lesznek.
A "hurcolgatásnak" más értelme van. Én nem edzem őket, csak egyszerűen bent nincs elég fény, így 2 választásom van. Vagy világítok nekik tovább, vagy nappal kiviszem őket fólia alá. Egy kicsit sem bánom még hogy ilyen korán vetettem a magokat, remélhetőleg egy hónap múlva már szép virágzó palántákat ültetek ki. Persze mindenből van március elejei vetésem is, ha mégse jönne össze valami.
Uborkát szabadba május közepe előtt nem javasolt kiültetni. Melegigényes.
Cukkinit és rokonait ki lehet május elején. Ehhez kell a palántanevelést időzíteni.
Értsétek már meg, hogy minden növénynek meg van a megfelelő hőigénye, amikor ki tud kelni, növekedni, fejlődni, és termést hozni.
nem véletlenül van meg nálunk mindennek a hagyományos vetési és kiültetési ideje. Ezeket már jó ideje kitapasztalták és meg van az oka is.
Nem a megfagyástól kell védeni a növényt, hanem megfelelő hőmérséklet híjján ki sem kel, vagy csak sínylődik.
Aztán jön majd a "miért ilyen a növénykém?"
Olvasom itt és más topikokon is, hogy néhányan felkapták ezt a növény ki-be hurcolást, költöztetést. Javasolgatják egymásnak. Sőt azt is, hogy hagyja kint éjszakára lefóliázva. Nem fog megfagyni már, de rendesen fejlődni sem fog.
Nem kell ezt csinálni. Megfelelő helyen kell tartani a kiültetésig a palántát. Majd kiültetés előtt egy héttel kell edzeni, végül a megfelelő időben kiültetni.
Mindíg mondtuk többen is, hogy egyes növényeket korai még elvetni. most jön, hogy már nagyok a palánták, mit csináljak vele.
Mindíg van valaki, aki már szól, hogy "én már elvetettem" és mindíg lesznek követői.
Ha ez tudatos és oka van nem baj. Dekérek mindekit:
Aki maga is tapasztalatlan, ne adjon meggondolatlanul tanácsot másnak, mert ott, abban a helyzetben, annál a topiktársnál kárt okozhat.
Többek között én írtam a kukorica-palántázásról. Egy hete vetettem elég mély cserepekbe összesen 25 szem kukoricát. Már kikelt, 1-5 cm-esek. Április 20 körül akarom kitenni - ha akkor éppen enm mondanak fagyot )remélem, nem). A többit meg akkor fogom elvetni. Aztán majd meglátjuk.
A tökféléket én sem merem még kiültetni, még takarva sem. Ezeknek az is kell, hogy a talaj elég meleg legyen, hideg talajban nem kel ki. Más a helyzet ősszel, amikor már kifejlett, nagy növény van, ha az kap egy kicsit hidegebbet (1-5 fok), azt már simán kibírja. Azokat a tökféle palántákat, amik túl magasak lettek, és dülöngéltek, szintén méyebb cserépbe ültettem, egészen a sziklevélig raktam földbe, a hosszú szárat meg ferdén vezettem. Remélem, tetszeni fog nekik.
Jajj, igen én is teljesen megőrültem ami a palánták mennyiségét illeti, de szerencsére lesz kinek ajándékozni :) 100 tő paradicsom biztos hogy lesz, de én csak 30at tudok belőle kiültetni, nincs több hely. Még jó hogy ez a szenvedély éves szinten max 10.000 forintba kerül, de akkor már ebbe a trágya és palántaföld is benne van néhány drágább maggal :)
A szülinapom meg másfél hónap múlva lesz és ilyenkor kerti buli van nálunk és arra gondoltam meglepem a családot saját kerti házi salátámmal, mondjanak majd véleményt róla mennyivel finomabb mint a bolti. Addigra lesz saláta, cukorborsó hajtás, hagyma, retek és friss házi tojás a tetejére, persze picit folyósan :)
A tyúkoknak meg vágni kell a szárnyát azt mondták, de én nem merem, félek hogy túl bevágom, remélem megnyírva kapom őket :/
A holland törpetyúk valóban egy nagyon hálás fajta.Csak jól meg kell csinálni az ólat mert nagyon jó a röpölöjük:)Nagymamánál simán felszállt a ház tetejére is.Nagyon jól tojik és ha elkotlik akkor szépen ül és kikelti a tojásokat.A tojásuk tényleg nagyon finom.
Magfüggőség:az nekem is akad:)))
Pláne mióta rátaláltam Inlandir blogjára na azóta elszabadult itthon a palántagyártás.Mindenhol cserepek,vajasdobozok,erkélyládák és ezt tetőzi még az a 600 db palántanevelő cserép amit a bulgároktól kaptam.Na nem mind a 600dbot vetettem be hanem úgy 100 dbot.Meuntam ugyanis a töltögetésüket:)Egy erkélyláda hamarabb tele van:)
Én is vettem mindenféle virágmagot is, tiszta magfüggő lettem, még jó hogy nem egy drága hobbi :)
A tyúkok meg azt hiszem holland törpék, legalábbis azt mondta az ismerősöm hogy a nyúlólban simán elfér belőlük 3, kissebb a tojása mint egy sima tyúknak, viszont ízletesebb :)
Véleményeket szeretnék kérni:Itthon szeretnék egy sor uborkát vetni.Az a hely amit kinéztem jó napos.Tudom hogy még korán van de gondoltam hogy este mindig letakarom egy vékony fóliával és akkor remélhetőleg nem fagy meg.Bár akkora fagy már nemigen lesz de azért féltem!Vessem vagy ne:)?
:-) Most voltam szétnézni a kertben, szeretek ilyenkor hátratett kézzel sétálgatni, és megláttam hogy kibújt a fokhagyma,rukkola,saláta,retkek és a borsó is kezd. Elősször nagyon megörültem, majd eszembe jutott nekem is hogy kezdődik a gyomlálás, így mosolyogva de kicsit kesernyés mosollyal sétáltam vissza.:-)
Tavaly végre lett egy olyan tő, amelyiknél a virágzat közepén volt egy feketés meddő virág. Gyerekkoromban főleg ilyeneket láttam, vagy legalábbis ezek maradtak meg bennem és roppantul tetszett, így most nagyon megörültem neki. Jó lenne, ha az idén is lenne pár ilyen. Erre gondolok:
A paszternáknak nem olyan a levele, mint a sárgarépának. Sokkal kevésbé szeldelt, a csíranövény meg leginkább a bodzáéra hasonlít, legalábbis a nálunk kelő gazok közül.
Lehet az a gyom vadmurok is. Nekem egyszer a sárgarépa között kelt ki pár, már első évben virágoztak, magot érleltek és azóta tele van vele a kert. Tulajdonképpen szeretem, olyan, mint egy fehér csipke és ékkövekként ülnek rajta a színes bogarak. Csak időnként túl sok van belőle.
Látom van, aki már kiültetné a spárgatököt, így kérdezném a többieket: vetitek vgy vetettétek már palántának a tökféléket? Jól emlékszem, azokat szent György után szoktuk kiültetni, ugye? Addigra még nem nyurgulnak fel talán a palánták pláne ha fóliában nevelem őket…)
Ti hol tartotok vele? És aki kukoricát elő akart nevelni, elkezdte(elvetette)-e már?
Tavaly tavasszal mustárral vetettem be az agyagos, kötött talajú kertem és sztem ezzel vittem be egy olyan gyommagot, aminek a levele teljesen olyan, mint a sárgarépáé, a gyökere viszont a gyökérzöldésg gyökeréhez hasonlít (mélyre hatoló, vastag). Na ez a gaz tökéletesen télálló és teljesen el is borította a kertet.
Ha van is ilyen, akkor elég kemény feltételrendszere van a dolognak.
Ha esetleg hátrányosan hátrányos helyzetű vagy, akkor vannak programok amik segítenek a kertet művelni ( adnak hozzá vetőmagot), állatokat tartani ( adnak tenyészállatot) a többi a te dolgod.
Hehe, mintha magammat hallanám:) Magvak: venni KELL. Mindegy, hogy lassan több évi szükségletem van raktáron, azért csak venni kell:)
Most húztam be a kéziféket, mert elkészítettem a kert méretarányos tervrajzát, és rá kellett döbbennem, hogy vagy gyepet török fel, vagy elfogadom a határaimat terület és munkabírás viszonyában:)))) Így aztán szépen visszafogom magam, és tudomásul veszem, hogy 4 tő a padlizsánból több, mint elég, és paradicsomból sem kell 10 tőnél több.... a virágok meg.. jajajajaj...
Nyár elején a belvíz elöntötte a kert egy részét, a krumpli alacsonyabb végén a talajvíz 5-10 cm mélyen lehetett hetekig.
Emiatt és az állandó esők miatt itt mindig ragacsosan sáros volt a föld, ültetés után semmilyen talajmunkát nem tudtunk végezni. A lenti sár, és a fölötte a gyepszerűen nőtt gazban kialakult párás levegőben a krumpliszemek a föld fölött nőttek.
(Itt egy fél méteres, totális gyomtenger volt, csak a fotó kedvéért hajtogattam félre, nem ilyen szabadon állt a krumpli.)
Errefelé is fekete föld van (a domboldalakon, ahol márciusban ültetik, ott főleg ragacsos fekete agyag), de hát a krumpli 5 fok fölött már csírázik, és ami a fő, gyökeret nevel.
2 éve az öreg szomszéd rokon krumplija 25 centisen elfagyott április legvégén, az enyém még akkor kezdett kelni. Mondanom sem kell, hogy az övé egy hét múlva ugyanakkora nagy bokor lett, mint volt a fagy előtt, az enyémnek meg a nagyja lett 10 centis.
Akkora fagy már nem lehet, hogy a gyökérzet károsodjon.
Azért nem nagyon akarok rá sokat költeni, mert van szerintem vagy 50 kg ültetni való, és max. 30-ra van szükségem, a többit megpróbálom rásózni a rokonokra, vagy kidobom, mint tavaly meg tavalyelőtt.
Lehet, hogy jövőre váltok erre, mondjuk 10 kg tételben.
Jelenleg nem használok, pár évig használtam Pendigan-t zöldségfélék és hagymák sorának kezelésére. (Ültetés után.) A sorközöket rotálni kellett egyébként is repedezés miatt, de a sorokban kevesebb gyom nőtt, csak amik nem voltak érzékenyek a szerre. Kevesebbet kellett gyomlálni.
A fóliában a lyukakba hogy ültetsz? Mi a technikája?
Idén én is akarok szabadban síkfóliázni (nem nagyban, csak próbára, 80-100 nm), a munkahelyem környékén van ilyen paprikaültetvény minden évben, és nagyon megtetszett.
Azt hiszem, a fólia lerakása és földdel való befedése lesz vele a legnagyobb munka, a palántázás nem lesz sokkal bonyolultabb, mint egyébként.
A fólia alá csepegtetőszalag megy, és ikersorok lesznek alkalmazva (paprika, padlizsán, paradicsom).
Csak attól félek, hogy ha nem lesz alkalmam öntözni, akkor esetleg kiég az ültetvény.
Ugye, ilyenkor milyen üdítő látvány a gyomtalan ágyások sora - aztán meg jön nyáron egy-két eső, és alig bírjuk magunkat utolérni... :D Egyébként grat, én is egy ilyen rendezett fóliát szeretnék egyszer.
Minden fűnyírásnál rakok pár centit. Nekem nem szokott berohadni.
Előtte kihuzigálom és elfektetem azt a pár gazt, ami mégis kinőtt, az is vastagítja a mulcsréteget.
mire jün a nyár, és kevesebbet kell füvet nyírni, ami azt jelenti, hogy nincs elég anyag mulcsnak, addigra kialakul a fűszőnyeg. Attól kezdve már nemigen kell gazolni :-)
Mire jön az őszi ásás, addigra gyakorlatilag eliminálódik ez a réteg. Valószínűleg lebomlik.
Akác helyett esetleg nyárfát is tehetsz, ha jó neki a talaj vagy fehér fűz is szóba jöhet, ha magasan van a talajvíz. Azért javasolnám, mert ezek gyorsan nőnek, hamar árnyékolnak. Ha tudsz venni hűtött dugványt, akkor még most is elrakhatnád, mondjuk nem ártana, ha lenne öntözési lehetőség, úgy biztosabb.
A fűz, gondolom, szomorú fűz, ezt nem írtad. Az ág nem fog följebb mászni a törzsön, a törzs nem nyúlik. Nyugodtan nyesd föl, olyan magasra, amilyen magas törzset szeretnél, nem fog megsértődni.
Végre sikerült ma rendbeszedni a sátrat, nem volt olyan meleg és a nap sem sütött itt, így tudtam benn tevékenykedni. Így mostmár végleges helyen vannak a palánták, elvetettem mindent, ami még hiányzott, a virágokat is. Sorol már az elvetett borsóm is, a hagyma is többé kevésbé kibújt már. A zöldségért már kezdek aggódni, elég korán elvetettem, és nyoma sincs. Ha hétvégéig nem kerül elő, újravetem.
Milyen fajta tyúkocskákat kapsz, ha szabad kérdeznem? Amúgy én is mindg elcsábulok a magoknál.. a héten még virágmagokat vettem meg kardvirághagymákat...:S
Vettem tegnap végre fátyolfóliát, hogy gyorsabban kibújjon a borsó, erre ma reggel nézem, hogy már csomó helyen kijött, a mák is 2 centis és a spenós is szépen fejlődik. Remélem jövőhét végén jó idő lesz mert még csomó dolog lenne a kiskertben... most hétvégén sajnos nem volt rá időnk mert barkácsoltunk, pár nap múlva kapok 3 törpe tyúkocskát, de még midig nincs kész a helyük...
Borzalom, hogy akárhányszor elmegyek valahova vásárolni mindig a magoknál kötök ki és mindig találok valami különleges fajtát ami megtetszik... mostmár zöldpadlizsánom is van meg mindenféle napraforgó magot is vettem, jó lesz majd ősszel a tyúkoknak, most már rájuk is gondolok ha magot veszek :)
Éés most akkorák a paprikák mint amikor tavaly májusban kiültettem őket, olyan 6 centisek 3 pár levéllel, nálam ez rekord, még a végén szépek lesznek, évről évre jobban sikerül, tök nagy siker ez nekem :))
Nem bújnak meg a lenyírt fű alatt a meztelen csigák? Nálam tavaj sok csiga volt, de most már megszüntettünk minden kis zugot ahol meg tudtak tavaj még bújni, Remélem idén csökkeni fog a számuk. Csigaölőt szeretnék majd kiszórni ha megint megjelennek.
Jó lenne a fűnyesedék takarás is, ha jutna a veteményesbe. Nem jut, elfogy a dísznövények alá a sajátunk is, és a szomszédoké is. Szalma van a málna, paradicsom, paprika alatt, fogok tenni a szamóca alá is.
Fiatal növények között sajnos nem tudok takarni, mert rengeteg rigó van és állandóan rendezkednek. Rákaparják a füvet, szalmát a frissen kelt növényekre.
Nem, újonnan vettük a telket, jönni fog egy traktoros, aki minden évben meg szokta csinálni a műveletet a környéken (az előző tulaj és az összes szomszéd ajánlásával).
Én 4-5 centi vastagon rakom a fűnyíró által összegyűjtött füvet a vetemény, a málnák és a ribizlik alá.
Olyan szőnyegszerűre összeáll. Az eső és a locsolóvíz átfolyik rajta, de nehezen szárad ki a talaj, a gaz meg nehezen tud átnőni rajta (tizedét kell gazolni), a veteményben megszűnik a sár...
Abszolút kezdő volnék a kertészkedés terén, holnap következik a talajmarózás. Utána rögtön lehet vetni vagy várni kell valamennyit? Ha igen, mennyi az ajánlott várakozási idő?
Oké kipróbálom a nyírt füvet.Úgyis hetente ,2 hetente nyírom nyáron.Javasolták már rózsák alá is gyom ellen.Az az igazság nekem is biokertem volt eddig szeretném ha az is maradna.Tavaly viszont a rengeteg eső miatt sokat gyomláltam.
Elvileg léteznek különböző szelektív gyomirtók, de ezek károsak a talajra, és jobbára csak kétszikűek közt az egyszikűt (vagy fordítva) irtják, illetve egy két szántóföldi növény mellé vannak specifikus gyomirtók, ami a rezisztens (pl: génmanipulált kukorica) növény mellett hatékonyak.
Sziasztok!Azt szeretném megkérdezni ha tudtok segíteni ti kapán kívül szoktatok valamilyen gyomírtót használni a veteményesben?A paradicsom,paprika,sárgarépa,stb között?Vannak olyan szerek állítólag ami nem bántja a kúltúrnövényt.Én eddig gyomláltam kapáltam mint a gép. Ha van mit használtok?
Sziasztok!Barátnőmnek a a paprika levelei sárgulnak.Lakásban neveli őket elő palántának.Nekem pedig a melegágyban sárgul a kelkáposzta levele.Igaz még picik csak 2 levél van rajtuk de van amelyik sárga.Mitől lehet??
Edzem őket, már napok óta kinnt vannak a kertben fólia alatt. Jól viselik. A sárgadinnyéim is. Bent kókadtak voltak, kinnt a napsütésben megerősödtek alig 2-3 nap alatt.
Ma éjjel 8 fok volt, a fólia alatt 1-2 fokkal több.
Én is palántázni szoktam a tökféléket, mert hideg helyen lakunk, csak májusban lehetne helybe vetni. Főzőtököt, cukkinit még akkor sem késő, de a sütőtök, lopótök, luffa már nem biztos, hogy beérne és mindenképpen sokkal kevesebb érett termést lehetne betakrítani, mint palántázva. A csigák gyakran felzabálják a csíranövényeket. Palántázva már kevésbé, a lombleveleket nem eszik annyira, mint a sziklevelet.
Én április első felében fogom ezeket vetni, most még csak féltve őrzött Luffa operculata palántáim vannak.
Hátha tudsz szerezni négy nagyobbfajta befőttesüveget.
A kiültetett palántára ráborítva, valahogy rögzítve mini üvegházad lesz.
Egy könyvben meg olyat láttam, hogy a tököket körben földdel felkupacolják, hogy egy kis kráter közepén legyen a növény, és rátesznek egy üveglapot, olyan A4es papírméret körüli üveglapot képzelj el.
Tegnap meg azt mesélte a szomszédbácsi, hogy ismerőse az 5 literes borospalack tetejét vágja le, ( úgy értettem műanyag, átlátszó palackról van szó) és ha azt borítja rá a növényre, még a paprika sem fagy el alatta.
Ha tudsz még pár napot várni, jobb lenne. Jövő hét elejére még hajnali fagyokat mondanak, aztán melegszik az idő.
Sztem készítsd elő a helyüket és takard le fekete fóliával, kukazsákkal, hogy melegedjen a talaj kiültetésig. 4 tövet hétköznap délután is ki lehet ültetni.
Az egy hónapos spárgatök palántáimat szerintetek érdemes már kiültetni? Tudom, hogy korai még, de mivel csak 4 db-ról van szó, így hideg esetén le tudom takarni őket szabadföldön is. Félek, hogy a tejfölöspohárban megvénülnek.
Ugyan már, miért veszed támadásnak? Én csak diskurálok, nem értem, mi zavaró. Láthatóan másnak is volt hozzáfűzni valója a témához, amit ráadásul smiley-kkal megszórva kezdtem el. Vagy azt gondoltad, hogy mittudomén halálosan komolyan dicsekszem vele, hogy mennyi zöldség fogy, meg mekkora hely kevés? Ugyan már... Mert akkor vagy valamelyikünk humorérzéke rossz, vagy jobb, ha ezentúl átváltok read only üzemmódba és nem zavarom tovább a köreiteket.
Az 5 éves akácost hülyeség volt kivágni, de utólag hiába vagyok okos.
Meglátom: vagy teszek bele még csorsan gyökereset, vagy ráengedem idén a kecskéket, ősszel meg teszek bele valami másfajta fát.
Ez egy 16m*60m-es terület. Kecsketrágyát szeretnék rajta érlelni, meg gilisztát tenyészteni (a két hosszú oldal mentén út, középen "S"-alakban a trágyaprizma kerülgeti a fasorokat) és a trágyát szeretném árnyék alatt tartani, erre kellene fölé az élő lomb.
Még agyalok.
A fűz a ház háta mögötti pihenő placcon van. Majd egyszer szeretnék egy mobil medencét, a-mellé kell hűsadó-, árnyékoló céllal, csak nem tudom hogyan kell nevelni.
Pl. amelyik hajtás most 80 cm-en van, az majd ág korában is 80 cm-en lesz, vagy a törzs nem csak hízik, hanem nyúlik is és az ág magasabbra kerül?
Persze lehet már krumplit vetni de nálunk errefelé fekete föld van és az elég hideg.Valamint mi egy részét eladásra termeljük,fémzáras vetőmagot veszünk igy biztosra kell hogy menjünk mert ha megfagy oda egy csomó munka és a megélhetés is.Apukám tegnap mesélte hogy volt olyan mikor már február végén vetették a krumplit és nem fagyott meg mivel utána már nem volt fagy.A homokos talajba már itt a Bugyisiak is vetik a krumplit, De én is nagyon remélem hogy már nem lesz fagy mert ebből a hidegből már elég volt:)
Nálunk a megye sík részén a néphagyomány szerint április 4-én volt a krumpliültetés ünnepe. A dombvidéken viszont mindenki március közepén elrakja.
Mostanában felénk is szokás lett március végén ültetni, és mindig az járt jól, aki korábban tette. Még ha el is fagyott a szára, akkor is napok alatt újra hajtott, és sokkal hamarabb bokrosodott be, mint aki csak április 4-én ültetett.
Valamennyi lesz, de lehet nem annyi amennyi kell. Tarvágás után a gyökereket illik megszaggatni. A sebzési helyen hozza az új hajtást. Abból már lehet újra nevelni. Van rá gép, de kormánylemez nélküli ekével is szokták.
Miért kellett az öt éves akácost kivágni?
Fűzfa: Mi a célod vele? Ha nem kellenek az ágak nyugodtan levághatod őket, főleg, hogy karózva is van.
Esténként jutok már csak be a házba, így egész napot kell visszaolvasnom. Itt bizony már mindenki veti a krumplit, délen is vagyunk, homokon is. Az öregek azt mondják, Gergely napja után lehet nekifogni(márc.12.) Csak azt is mondják, ilyen magas víz nemigen volt még…(viszont voltak valszeg csatornák…)
A fólián belül rendezgettem, pár salátát kintről a kertből felszedtem és beültettem a fóliába, hátha megnő. Ezek már vmikor télen kikeltek, 1-2x etteünk is belőle, bár csak pár levélke volt, most se sokkal nagyobbak még. Az elszóródott magokból keltek. Meglátjuk, mi lesz belőle. Jó pár palántácskám nem élte túl a pikírozást.: ( A San Marzanok pl. kifejezetten nehezen viselték. Vagy a hőséget, ami a fóliában volt. Sajnos csak déltájban jutottam odáig, addig csukva volt, és hát nagyon meleg volt bent.
Vetés helyett így ma kivágtunk pár akácot, rossz, satnya, görbe fenyőt, terepet rendeztünk, szépítgettünk a bográcsozós hely körül, egész szép kis ligetecske lesz ott, úgy nézem. Félkörívben rózsákat ültettem oda, de van ott aranyeső is, babarózsa, tavaszi virágok. Érdekes, mikor ideköltöztünk, a déli terasz környékére terveztünk szép díszkertet, aztán rájöttünk, nem ott vagyunk szívesen, hanem a nyárikonyha közelében… ember tervez, aztán lehet egész másképp hozza a szokás, praktikum, fekvés, stb.
Olyan szépen erősödnek a kelkáposztapalánták, hogy azon gondolkodom, ki lehetne-e már ültetni őket? És vajon muskátlit merjek már kitenni? Ilyen korán nem szoktam, de olyan jó meleg van… Mit gondoltok?
Ági! A tyúkok , kutyák el lesznek kerítve, ezt muszáj lesz megcsinálnunk. Én nem fogok örökké csirkepásztorkodni, ezek meg mindig ott szeretnek lenni, ahol én vagyok…
250 Ft/kg az ára, a postaköltség 2 napos időgaranciával 1000 Ft, előre kell utalni... Pénteken küldték a levelet, 3 napon belül utalni kell a pénzt, miután a pénz beérkezett, 3 napon belül postázzák a krumplit. Ha van még kérdésed, ha tudok, válaszolok :-)
5 éves akácost tarra vágtam tavaly februárban. Egy éve kezeletlen volt, ezért most megint tarra vágtam.
A tőről jövő hajtásokat nagy százalékban letörte a szél és szinte csak ilyen nőtt a tönk szélén.
Várható, hogy gyökérről lesz olyan hajtása ami bírja a kiképzést és abból kialakíthatom a sorokat megint, vagy vegyek gyökeres akácot és tegyem el, a régieket pedig rendszeresen vágjam, míg el nem takarja az új lombja előle a napfényt?
Vedd már légy szives figyelembe, hogy nem mindenkinek van akkora területe, mint neked, nem mindenki eszik meg egyszere egy talicska zöldséget, nem mindenki ér rá egész nap a kertet művelni. Miért kell mindíg nekiesni mindenkinek, aki azt írja, hogy kicsi a kertje. Bárki beírja, hogy 100 nm, vagy ekörüli a kertje, egyből rászólsz, hogy az semmi, nektek fél fogatokra sem elég ami ott teremne. Mindig ezzel jössz, meg azzal, hogy neked mennyi munkád van vele. Nem unod még?
Na igen, ilyen kis mellék-zöldségeknek elég, azokból nekem sincs nagyobb területen. Petrezselyem, snidling, meg hasonlók. De azt a 700 m2-t úgy számoltam, hogy levontam a fák és bokrok helyét, amit a saját veteményes telekrész felére saccolok (majd pontosan ki is tudom idén számolni, ha összeadom az ágyások területét), majd hozzáadtam a szomszédtól kölcsönkért 300 m2-t. Tavaly azt egy szuszra ástuk föl édesanyámmal (hiszen másnap már le kellett takarni előzőleg a mezőről kaszált szénával, hogy ne száradjon ki, homok ugye), szép kis meló volt. :) Ennyi zöldség nálunk elfogy, mert szeretjük. Pedig nem a húst helyettesítjük vele, azt a tejtermékekkel és tojással tesszük, amit hasonló méretekben fogyasztunk. Ha úgy tartja kedvem, lekanyarintok egy fél kilónyi drága kecskesajtot az ebédhez, a lábosnyi kása/kilós kenyér meg tálnyi zöldség mellé... :D
Én úgy számolom, hogy az egész évi krumpli, tárolásra szánt gyökérzöldségek, téli-kora tavaszi madársaláta, áttelelő káposztarépa, minden legyen. Ha már foglalkozom vele, egész évben lásson el. És nem egy szem paradicsomot eszem egy étkezéshez, kígyóuborkából is elfogy egyszerre egy egész. Így bizony több kell, mint 100 m2, ráadásul úgy szeretem, ha egynyári virágok is vannak közte, néhány virágzó petrzselyem, dáliák, ez-az. Legyen szép is, ne csak hasznos, és lehetőleg egyúttal rovarparadicsom is, hogy szórakoztató is legyen.
A rapires F1 a Zki-nál is 650Ft persze abban 50-70 szem van . Garafarm a Gála sorozatában gyakran irreálisan magas árat kér olcsobb fajták esetében is.
Most utólag hozzávetőlegesen összeszámoltam mennyit költöttem vetőmagra és nem akarom elhinni hogy létezik annyi pénz egyáltalán :)
Eléggé túl vásároltam magam . Szóval kedves forum társak ha valakit érdekel egy két különlegesség vagy kevésbé különlegesség amit nem kapott akkor szivesen adok el belőle vagy cserélek . Irok egy kis listát is de előzetesben néhány amiből biztos túl sokat vettem :
Bright light F1 -Szines Mángold -izre is különbő fajta gyüjtemény
Uciki kuri tök
Egy ilyen gyönyörű olasz cukkini amit csak nagy kiszerelésben kaptam de bele voltam szerelmesedve.
Szereztem a legillatosabb bazsalikomból de bazsalikom van vörös és Mammouth nevű nagy levelű is , europában csak egy helyen kapható francia tárkony is lett , és van rukkolám nagyon olcsón mert szakaszosan vetem egész évben és kis kiszerelésben drága. Van virus rezisztens halványzöld cukkinim Suha f1 ,baktérum rezisztens Start f1 paprikám,"mindenre rezisztens" Phantasia f1, paradicsomom és mindjárt lekésem a buszom. Sziasztok.
Különbözőek vagyunk. Meg így a tiéd ahogy írod nem is igazán veteményes. Fákkal, bokrokkal.
Szakkönyvek is 100 m2 írnak egy 4 tagú családnak. Gondolom ez átlag. És mint írtam a téli tárolásra szánt dolgok ebben nem igazán vannak benne. És az mondhatja hogy kicsi, aki már megpróbált rendbe tartani akár csak ekkora kertet. Nem nagy munka, de ha az embernek talán vasárnap jut rá csak ideje úgy sok. Mikor nem a lakóhelyemen kertészkedtem volt hogy havonta egy alkalommal tudtam menni. Nem is csináltam sokáig. Pedig ott lenne 2400 m2. Maradt gyümölcsösnek.
Nekem a konyhakertből a gyünölcsfák száműzve lettek, kivéve 2 törpe őszibarackot és egy kopaszbarackot, ami nem ad árnyékot az én kertembe. Permetezni meg nem fogom őket. Ha akarnak élnek és teremnek, ha nem felel meg így nekik hát akkor vesszenek.
Másrészt meg nem vagyok én kecske. Én azzal is megelégednék ha csak fűszernövények lennének. A húshoz. Na jó az uborkát és a paprikát megeszem. A töbi nem érdekel.
Ilyenkor még nemigen lehet krumplit vetni mert még jön a hideg és megfagyhat.Április vége a legideálisabb idő a vetésre.Ilyenkor csak az vessen akinek homokos talaj van a kertjében mert az melegebb mint egy fekete talaj.
Jó ég!!Erre nem is gondoltam.Sarokra tettem a veteményest.Egyik kerítésoldalon pár tuja(ősziek)másikon málna...Veteményes szélén őszibarack fák.Nem is gondoltam a permetezésre.És a tuják elé akartam a paradicsomot,de nem lesz jó,mert kis tuják,a paradicsom folytonnövő és leárnyékolja nyáron.:(
Ez velem is így van. A saját 800 m2-emen van kb. 60 gyümölcsfa és sok-sok tucat díszbokor, ezek között kell megoldanom az ágyásaim zömét. Így az ágyások közt gyakran 1-2 méteres közök is vannak, a fa méretétől függően. Arra is kell gondolnom, hogy a fát majd hogyan fogom permetezni és mikor, alá milyen növényt teszek, árt-e neki éppen az a permet, stb. Pl. a paradicsomot semmiképp sem lehet letakarni, ha fölötte permetezek. Áh, legalább egy hektár külön vegyes gyümölcsös kellene, vetemény nélkül, még egy hektár a veteménynek, és még 20 a gabonának. :)
Annyira belelkesedtem a zöldségtermesztésbe,hogy pár perce mondtam apának vegyünk egy gyümölcsöst,kicsi az udvar.:)) Na azt a képet látni kellett volna.:D
Holnap meglesem miből tudnék még "elcsalni" egy kicsit odakinn.Csak az a baj semmi nincs jóhelyen.
Ráadásul egy rendes vetésforgóhoz is több kell. Ugye, paprika, paradicsom, burgonya egy csoport, két egymást követő évben nem tesszük őket egy helyre. Legjobb az 5-6 év kihagyás, annyi idő alatt pusztulnak el a talajgombák és baktériumok. De hát még az én kertemben is szinte lehetetlen, nemhogy 150-300 m2-en... Nem irigyellek. :) Mindenképp érdemes Trifendert használnod, még ha nagyobb kiszerelésben is árulják, mint ami neked szükséges. Én elosztanám az ismerőseim között a vételárat meg a szert is. :)
Szó se róla, de azért 150 m2 az nagyon nem nagy. A mi kertünk 15 m széles, abból egy 10 méteres szakasz.
A paradicsomról jut eszembe, öcsém feltöltött néhány, egynapon készült fotót a kajás Facebook albumába. Kép1, kép2, kép3. Nem sokáig volt elég, egy normál adag lecsóba szinte a fele elmegy, de ha jól emlékszem, egy kis lecsóra csak a rohadtabb jutott. Mert ugye minden nap nem szedtünk, a permetezés elcsúsztatásával úgy 3-4 naponta tudtunk szedni, mindig másik ágyásról. Ha jól lám, ez épp Marmande és Ökörszív.
Tökéletesen egyetértek,nem elég.:) De mivel az egész telek 900 négyzetméter és az elhelyezése sem a legjobb, akkor sem tudom nagyobbra csinálni ősszel max a duplájára.Most ennyi lesz.Pont ma nézegettem és nekem is az jutott eszembe,ez csak a paradicsomra lenne elég.:)) Tavaly 25 üveg parilevet tettem el(kaptam) novemberre elfogyott.Igyekszem olyan dolgot vetni amit fel is használunk.Sokmindent szeretünk,de 2-3 tőért nem vacakolok.Bár tavaly volt 3 tő cukkini,untig elég volt.Csak én szeretem,a többiek ha meglátták naponta a kezembe már rossszul voltak.Sütőtök,dinnye...nagyon jó lenne,de a hely annak kell.Olyanok lesznek benne ami jobban megy,főleg paprika és paradicsom. De lehet a dupla veteményes ősszel csak krumplinak lesz.Szóval elfogy,ez biztos és kevés,4-en vagyunk,mi is sok zöldséget eszünk.
:))))))))) nekem se kelt ki még semmi, cirka akkor vetettem, de ki fog kelni. Pedig a kutyák ott sasszéznak rajta, de akkor is ki fog kelni a nagy többsége. Melegen ajánlom neki:))))
Szerintem 150 m2 nekünk kettőnknek is kevés lenne. Bár lehet, hogy sokat megeszünk. Mikor a sógoromék pár napig nálunk vendégeskedtek, lelkendeztek, hogy mennyire ízlik nekik a paradicsomunk. Szedtem nekik egy reggelire valót. Pár nap alatt sem ették meg. Így elég.
Mert ti nagyon sok zöldséget fogyasztotok, pl. annyi paradicsomot, amit te írtál ősszel, hogy simán elfogy egy nap, nekem egy átlag hónapra is sok... :)))))
Nekünk a sziklakertből maradtak ki bőséggel sziklák.
Mikor nagy szél volt, apránként kirángatta fóliát a kövek alól, pedig jó sok van és elég nagyok. Minél feszesebb a fólia, annál kevésbé, de szélviharokat csak így zsinegekkel bírt ki. Ötös vagy hatos köracélból készültek az U-vasak.
MI ma úgy jártunk, hogy apa felrotált egy darab, aránylag magasabban lévő földet, miztán a gyerkőc szétterített rajta egy csomó gombatrágyát. Krumplit terveztem vetni, mert állítólag már itt az ideje. Aztán ahogy apa tolta a rotakapát, néhol a lába nyomában fölbuggyant a víz. Abban maradtunk ebben biza inkább elrohadna inkább a krumpli, minthogy kicsírázna. Úgyhogy úgy hagytuk olyan jó „mélyszántásosan, úgy talán jobban szárad. De azért elég elkeserítő a helyzet…: ( Így aztán, ha már ilyen szép idő volt, tovább küzdöttem az eperrel, ami egyszerűen reménytelen harcnak látszik… jó részét ősszel kacsoltam, gyomláltam, ott most könnyebben haladtam, de ami ősszel elmaradt, az most egy kétségbeejtő dzsungel..
Ja, és a fóliában lévő retken kívül semmi de semmi nem kelt még ki,(10 napja vetett borsó se, mák se, répa se, de még a 9 napja vetett saláta se!!) a frissen felgereblyézett sorközeimben minden reggelre hatalmas kutyalábnyomok vannak, belekapirgálnak a tyúkok is, tele a hócipőm a kerítéstelenséggel!! Muszáj lesz megoldani, potyára nem kívánok állandóan földet túrni! Tagnap bebűnöztem egy csomó virágmagot… ma elvetettem pohárba-cserépbe párat.
"150 m2 az nem kicsi. Az egy 4-5 tagú családnak elég." - Ugyan már, a mi családunknak, ami most épp 5 fő helyileg, a 700 m2 (plusz gyümölcsös) bőven kevés. :D Pl. nincs elegendő helyem csemegekukoricának, sütőtöknek, baboknak (ha volna, még a szóját is kipróbálnám), szőlőnek, meg úgy egyáltalán, kicsi hely ez egy normális 5 éves vetésforgóhoz. A krumpliról nem is szólva, a téli fogyasztást nem is említem, hiszen a nyárira is kevés. Pedig roskadozni szokott minden. :) De 150 m2, ekkora helyen nekem kb. a paradicsom van. És persze kevés, frissibe elfogy, nem jut eltenni.
Ha tudsz szerezni, vagy a férjeddel hajlíttatni U-vasakat vagy kampókat, fölülről szorítsd le zsinegekkel. Akkor nem tud belekapni a szél. Valahogy így:
Nekem az összes veteményem (paradicsom, paprika, dinnye stb.) tizedeli a palántadőlés. Ilyesztő... Pedig rengeteg Dithane-t és egyéb gombaölő szert kevertem a palántaföldbe. Még felülről is megszórtam. És mégis...
Megjöttek ma végre a fáim Gödöllőről, azt hittem már soha nem hozzák meg őket. Holnap gyorsan elültetem őket, már így is késésben vannak. Elvetettem a salátákat, holnapra nagy virágvetést tervezek. Hoztam ma 20 darab futómuskátlit a piacról, nem túl nagyok még. Ki szabad azokat már ilyenkor ültetni vagy várjak még velük?
Sárgadinnyét akarok majd ültetni. A magokat előre ki akarom csíráztatni és úgy szeretném egyessével kis pohárkákba ültni. Kérdésem lenne, hogy kb hány napra csíráznak ki a magok és a 20fok elég nekik vagy melegebb kellene...Most csinálnám először hogyan fogjak hozzá..
Yess, én is ások, mint állat. Jó lett volna, ha felástam volna ősszel mindent, de ha nem jött össze, hát nem jött össze. Most ástam vagy 15 négyzetmétert (meröregasszonynemgyorsvonat), aztán holnap is van nap. Meg holnaputn. Ha esik az eső, akkor azután, eccercsak. Úgyis, ami korai volt, földben van, áprilisban meg akkor veteményezek tovább, amikor fel is ásva, kicsit ülepedett is és az dő is engedi. A rota kapa jó lesz a borsó után fellazítani a földet, arra tökéletes. Mánhabetudomajdindítani....
Igazad van,ősszel már könnyebb lesz esetleg kézzel is felásni,nem kell hozzá gép.Hiszen még ha a teteje is lett megkapirgálva és kapálva lesz rendszeresen,de akkor is könnyebb lesz.Viszont most elsőre így,elhanyagolt,tarackos állapotban,ezt az anyagos talajt el sem vártam volna a páromtól,hogy felássa.Pedig ő igen csak jó erőnlétben van.:)
Azzal tisztában voltam,hogy nem lesz makulátlan a veteményes,talán pár év múlva.Az is igaz,a rota csak éppen megkapta a tetejét.Elvetettem a borsót,katasztrófa.:(
Tarack mellé,mert akárhogy is szedegettem,valóban 2 centisre darabolta a rota,ennyit képtelenség kiszedegetni,pedig már 2 napja csinálom.Hát....majd gazolok 2 naponta,igyekszem takarni,aztán talán őszre felvilágosodok.:)
A cvitamin is ebetűs, sőt a cukorszirup, a keményítő és fermentált keményítő is... Érdemes tanulmányozni a http://mek.niif.hu/01200/01215/html/ oldalt, van köztük "veszélyes" (pl: a tartósítószerek egy része, a színező anyagok egy része ...) de jobbára ártalmatlanok :-)
Pl. a borkősav is teljesen természetes, mégis e betűs. Aztán lehet én tudom rosszul, és v.mi mesterséges változat lenne? Nem minden e betű ártalmas, volt v.hol egy szép lista, csak már nem találom sajnos...
Attól hogy tele van antibiotikum maradványokkal, hozamfokozókkal és hagy ne soroljam mivel, még megnől benne a gomba. De közel sem alkalmazható a BIO kertészetben.
A gombák termesztőközegét azért nem lehet vegyszerrel kezelni, mert akkor a termesztésre szánt gomba sem marad meg benne. Hőkezeléssel viszont a már meglevő csírákat elpusztítják és utána a termesztett gomba csírájával oltják be, amely így zavartalanul terjeszkedhet és teremhet!
Apósom szomszédja szennyvizet is hordott a munkahelyén. Ők hordták el a főzdéből a cefre maradékát. Ő is a kertbe hordta, de nem a trágyázás miatt. Nyáron összegereblyézte a magokat és télen azzal fűtött.
A másik dolog az, hogy sok dolog elméletileg jó és tiszta. De ha a gyakorlatot nézzük.... Tragikusan sok vegyszer jut a környezetbe és az állati trágyák is bőven tartalmaznak gyógyszermaradványokat. És ki tudja még mi mindent. A gombánál is lehet rájöttek hogy van a hőkezelésnél olcsóbb módszer. És azt használják. Persze nem hivatalosan. A szomorú valóság az, hogy lassan semmiben és senkiben nem szabad megbízni.
A gombakomposzt éppen benne van biokultúrákban használható talajjavítók között.
Mivel az egy eléggé steril dolog. Azért hogy csak a csiperke tudjon benne fejlődni, az oltás előtt az összes többi mikroorganizmust próbálják a minimumra szorítani. Úgy tudom gőzöléssel.
Ja a cefre is ott van. Azt is átfőzik, sterilizálják mielőtt kijut a kertbe.
150 m2 az nem kicsi. Az egy 4-5 tagú családnak elég. Na nem a téli krumpli megtermelésére, de terem sokat. Én annál kevesebbet ástam most föl. Kb 100 m2. De nem mértem.
A rotálás számomra nem igazi talajmunka. Főleg a kissebb fajtákkal. Van amivel a felső 15 centit tudod megkapirgálni csak. De mindenki azzal dolgozik ami van. És amire ereje van. Hosszú petrezselyemgyökerekre azért így ne számíts. De ez sem biztos.
Kézzel felásni nem reménytelen. Tisztességes munkát csinálva erőnléttől függően 5-10 m2/órát fel lehet ásni. Kistraktorral nekem 3 éve (mikor utoljára szántattam a másik kertet) 2000 forintért felszántotta a kb 250 m2-t. Persze csak azért mert ott volt épp a traktor. A város másik végén már nem vállalta volna.
Az úgy van, hogy a biokertben használható szereken, a zsákos trágyán is, ha olyan, rajta van a Biokultúra Egyesület (Szövetség?) emblémája, én arra szoktam figyelni. Például a Bordói lén biztos, hogy van ilyen embléma.
De valóban az elmúlt pár év zűrösebb volt, és nem néztem meg, a trágyás zsákon rajta van-e az emléma, mert eleinte biztos, hogy olyan fajtát vettem, amin rajta van, de lehet, hogy az utóbbi pár évben nem. Ezért mondom, hogy "próbálom biokertnek tartani" a kertet, mert nem biztos, hogy az összes szempontnak megfelel, mert mostanában ezzel nem foglalkoztam annyit.
Ha érdekel bővebben, itt van a biokertben engedélyezett szerek listája:
És igazad van, én pont azért hagytam abba a gombatrágya haználatát, mert nem tudni, milyen vegyszerekkel kezelték előzőleg ami benne volt. Úgy tudom, egy évig kellene komposztálni, és utána szabadna csak felhasználni... hát erre nem volt energia.
Fogok takarni fekete fóliával is.Igaz,az olcsóbbik változat,ami egy szezont bír ki. De ha ősszel rendesen megcsináljuk a veteményest talán jövőre nem lesz rá szükség.
Tudom tavaly ősszel kellett volna elkezdenem mindent,de egyszerűen hónapokig azután kutattam,ki ásná vagy rotálná fel?Nem vállalta senki,mert kicsi az udvar.:(
Párom sokat dolgozik,most tudta megcsinálni kölcsönzött kisrotával.Igaz,hogy kicsi,de ezt kézzel elsőnek felásni.....reménytelen.
Még tegnap este átgondoltam ezt az egészet és végül már túlvagyok a második gereblyézésen.Nekifutottam,nem mondom,hogy nem maradt benne és biztosan lesz is még,de maradok a kézi kiszedegetésnél.Nem gyomirtózom,várni most időm sincs,már dolgoznék rajta:).Egyébként ez is kicsi 150 négyzetméter.Ősszel majd nagyobbra szeretném,rendesen felásatni.
De talajfertőtlenítenem kell.Én is zsákos marhatrágyára gondoltam.
Cukkini volt tavaly 3 tővel,bőven elég volt,mert rajtam kívűl senki nem szereti.
Teljesen eltérő hatású gyomírtók vannak. Amiket mi ajánlunk, ezek levélen keresztül hatnak, hatásmechanizmusuk a klorofil roncsolása, így pusztul ki a növény.
Teljelen más a hatása az ún. totális, talajon keresztül ható szereknek, de ezek közforgalomban nem is kaphatók.
Ismertem olyan szert, amely használata után még 2 év mulva sem nőtt ki semmi.
Az a lényeg, hogy ismerje az alkalmazó, milyen szert használ. nem is akarok agitálni mellette, mert ez a téma minden évben előkerül, és bizony, akik ezeket ajánlják, nem is mindíg jönnek ki jól belőle.
A lényeg ismerni kell a szereket. Aki akarja használja, aki meg nem akarja, annak írhatunk bármit, akkor sem fogja.
Az, hogy mi mitől bio, arról meg megint lehetne újabb csevelyt nyitni:)
És azt sem tudom, miért pont Neked válaszoltam ezt, hiszen én is nagyjából azt vallom, amit Te, csak így jött ki:)
Azt nem tudom, hány év múlva bio. Lehet, hogy hét, de úgy képzelem, a vegyszertől is függ. Vannak a Glialkánál sokkal veszélyesebb gyomirtók is.
Persze az egész kert nagysága is számít, mennyi idő van molyolni a gazolással. Nekünk 1500 m2, ennek csak kb. a negyede veteményes, de van tenni való a dísznövényekkel is. Talajtakarással, tarack nélkül sem érem utol mindig magam, pláne, mikor jönnek a krumplibogarak is. Mert rovarölőt viszont én sem használok.
Hobbi nekem is, de kukorica kivételével minden megterem, más zöldséget nem veszünk semmit. És egy sok évvel ezelőtti gyomirtózás után szerintem házi használatra talán már bionak tekinthető. A bolti nem bionál biztos, hogy tisztább.
Kerítsd el a kertnek szánt részt és eressz be oda annyi csirkét hogy négyzetméterenként kb. 2 jusson. Kigyomlálnak és megtrágyáznak szépen.
:)
Egyébként rendszeres kapálással is lehet tarackmentesíteni. Mikor 1-2 centi megrotálod. Aztán megint és megint és megint. El tudja így használni az összes tartalék energiát. Aztán ha mégis kikel 1-1 tő akkor azt gyökerével együtt szépen ki lehet húzni.
Olyan is van, aki a terület fekete fóliás takarásával irt gyomot.
Én ősszl legyomirtóztam. Mire befejeztem a szer kiszórását megeredt az eső. Nem szakadt, de azért esegetett. Gondoltam oda a munkám mega sok vegyszer. De mikor 2 hét múlva ismételni tudtam már 80-90%-ban száradtak el a gyomok. Jó sűrű volt a tarack. És kb 10-15 centire hagytam megnőni.
Szépen sorol a rete a fóliában és kel a kapor! Tavaly ott nagyon jól termett. Elújságoltam a szomszédasszonynak is a jó hírt, nagyon örült ő is. Azt mondja, van még a tavalyi kapromból is 40 csomag a mélyhűtőjében.
De ha erősen tarackos, akkor a bionak szánt területeket is gyomortózzák előtte - máshogy egyszerűen nem lehet, a zöldség "bioságára" pedig valójából nincs semmilyen hatással. Mi kézzel-ásóval küldöttünk ellene egy étizedig, mindhiába. Egy Glialka, és viszlát, tarack.
Én is vegyszerellenes vagyok, a Glialkát csak azért szoktam ajánlani, mert csak egyszer kell használni, mikor az ember művelni kezd egy tarackos kertet, és utána le van tudva ez a gond a következő évtizedekre. Utána nagyságrendekkel kisebb munkával lehet teljesen vegyszermentes zöldséget termeszteni.
Ha rendesen akarom gyomlálni a tarackot, nem csak a leveleket tépkedni, a tarack hozza magával a magoncokat is. Nem olyan, mint magról frissen kelt gyomokat húzgálni. Ha sűrű, apró magból kelt zöldségek nehezen nőnek meg. Ezt látom a szomszéd kertjében. A sárgarépa, cékla általában elenyészik nálunk, csak a borsó, bab és a palántázott zöldségek maradnak meg.
De ha mégis nagyon idegenkednék ettől az egyszeri vegyszerhasználattól is, akkor nem a gyom közé vetést ajánlanám, hanem a korábban ismertetett módszert. Ásónyomonként átválogatni, őszig kiszedegetni a maradékot, és jövőre teljesen tiszta kerttel indulni. Egy kb. akkora terültetet, mint Neked van, így tisztítottam meg évekkel ezelőtt. Azóta rebarbarák és évelő dísznövények nőnek ott, nyoma sincs taracknak. Szerintem ennyi megér egy év kihagyást.
Én nem használok sem gyomirtót, sem műtrágyát sem vegyszereket. A kertet próbálom biokertnek tartani.
Úgy gondolom, vegyszeres zöldséget tudok venni a piacon is, azért minek dolgozzak?
(Biztos van erre is valami kínai mondás :-)
A veteményem nagyon kicsi, kb 20 négyzetméter. Ennyit nem reménytelen kézzel gyomlálni. Két sarkában van tarack, nem nagy területen, olyan két négyzetméteren összesen.
Odatérdelek, süt rám a nap, meditálok, és kábé egy fél óra alatt tudok taracktalanítani kézzel egy négyzetmétert.
Tudom, ez több hektáron nem megy, de azt írod, kicsi területről van szó.
Ezt megcsinálom minden ősszel és mnden tavasszal.
Nyáron lenyírt fűvel mulcsozom a veteményt.
Mivel városban lakunk, zsákos marhatrágyával trágyázom.
Ami terem, az bio, és annak örülünk. Ami nem terem, az nem terem.
Hol van az megmondva, hogy mindennek tökéletesnek kell lennie?
Szerintem vessél el mindent bátran most. A gaz között is teremni fog a borsó, meg minden. Esetleg majd sűrűbben gazolod.
Frissen feltört területen nagyon jól teremnek a tökfélék, pl. a cukkini.
A paradicsom meg egy sikernövény, az minden amatőrnek sikerül, még nekem is :-)
Nekem 800 m2 a vetemény, bár ennek csak kb felét ásom föl, mert sok a gyümölcsfa és díszbokor az ágyások közt elszórva. Plusz a szomszédtól kölcsön kapott 300 m2, azaz én ~700 m2-t ások, persze nem egyszerre, hanem növények veteményezése szerint sorban. :D Persze itt jön elő a homok előnye - bár a hátam gyakran belefájdul, mégis könnyebb, mint a kötött talajon ásni.
Egyik szélsőség sem jó. Innen 400 méternyire a mezőn, mivelhogy egy patak forrásának előmezeje (a forrától úgy 1,5 km-re), durván fekete, zsíros talaj van, ami mint írtátok, nagyon tömörödik. Anno hazatalicskáztam pár tucat talicskával, de megbántam, a növénytermesztéshez túl kötött volt, és nem kevertem bele elég homokot. Hanem ami 200 méterre van, a két föld között, az a teljesen ideális termőtalaj: sem nem túl homokos, sem nem túl kötött, inkább amolyan barna talaj. Van benne némi homok is, de annál zsírosabb. Ásni jól lehet, nem tömörödik túlságosan, de nem is szárad ki két pillanat alatt, és a trágyázásnak is nagyobb hatása van. Egyszer be kellene vizsgáltatni, mert én meg nem mondom, pontosan milyen talajtípus az. Egy lepukkant fószer - amúgy jóban vagyunk, segítőkész fickó :) - vett ott egy kis tanyát, csinált némi veteményest is, onnan tudom.
Szóval én egyik szélsőséget sem szeretném, de ha már választani kell, akkor lehet, inkább valóban a homok. De akinek kötött talaja van, az ne homokért imádkozzon, hanem inkább jóféle termőtalajért. :)
Akkor tulajdonképpen tök fölöslegesen csináltuk a rotálást.:( Akkor nem lesz borsó,se sárgarépa,se hagymafélék,krumpli se.Marad a paprika,paradicsom,cukkini,kukorica,zöldbab.Nagyon mást nem akartam egyenlőre.Így is mindenből keveset,kicsi a hely de inkább mint a tarack.
Tavaly már próbálkoztam pár tő paprikával,paradicsommal.Kerítés mentén felástam a helyet,állandóan kapáltam,legalább 3 naponta.Szép morzsalékos volt a talaj. De annak a pár tőnek nem is volt nehéz.Mindenből 5-10 tő.:)) Akkor is jobban tetszik a homokos talaj,szebb is,dehát ez van.Igen,eső után nem sokkal nagyon jó dolgozni rajta,virágoskertnél tapasztaltam. De ez a tarack dolog is érdekes,mert csak hátul van az udvaron,sehol máshol.Takarni pedig akartam fekete fóliával az utakat és a paradicsom közét.
Csigákkal eddig nem volt gondom,tavaly már igen.Eddig elkerült a spanyolcsiga,elég volt a foltos" és a házas is. De őszre betelepedtek,sajnos tapasztaltam.
Akkor ássanak a kínaiak!:-) Az én kertem (így fénykép alapján) 3x ekkora lehet, gondolni is fájna arra gondolni hogy felássam, pedig nem vagyok egy nyápic gyerek. :-)
Hasonló a hatóanyag, ugyanúgy levélen keresztül szívódik föl.
Mire elpusztul a gyom, lehet vetni. 2-3 hét.
Ha nagyon vágysz a borsóra, vesd el és olyan, amilyen, a gaz között is fog teremni. Másodvetemény helyett meg legyomirtózod. Most nem érdemes, ha nincs levél, nem hat.
Meg kell várni, amíg a tarack szépen kizöldül és Glialkával lepermetezni. Az elszáradt növényzetet 2-3 hét múlva pedig feltakarítani. Ezután fel kell ásni, a gyökerteket kigereblyézni. Mire május 2. felében palántázol, akkorra mindennel készen leszel.
Ezt a talajtípust is jól meg lehet művelni. Mi nem alkalmazunk talajtakarást és ágyásokat sem nagyon csinálunk. A növények között járkálunk. A földet időnként megkapáljuk és elgereblyézzük, ahol járkálunk. Amikor esik az eső utánna csak annyit várunk, hogy a föld megszikkadjon és gereblyézhető lehessen. Fontos, hogy a felszínt morzsalékosan tartsuk, így nem tudnak nagy repedések keletkezni és a föld nem áll össze sziklaként.
A növényeket természetesen locsoljuk a szárazság idején. A locsolási helyeket kapával, gereblyével időközönként meglazítjuk.
A szárazan s morzsalékosan tartott földet a csigák nem kedvelik. Ez egy nagyon fontos szempont. A múlt év esős időjárása után pedig ez egy igen fontos szempont.
Szóval ide pár éve költöztünk,régen szántóföld volt itt.Az utca tábla is csak tavaly került ki:)
Úgy voltam vele inkább veteményes mint mindenhol fűnyírás,csak kihasználatlan terület.
Nagyon tarackos,valami folyandáros növényzet is van benne(bocs nem értek hozzá).
Tanácsként azt kaptam,ha már ősszel nem sikerült,rotálás előtt kellett volna gyomirtózni.De nem volt olyan idő,nem szívódott volna fel,mindig esett.Mostanra megnőtt,rotáltuk.Több órán keresztül szedegettem gereblyével a gazt,de csak a nagyja jött ki.Azt mondták gyomirtózzam le.Nekem Medallon van itthon. De az úgy tudom levélen hat,itt meg már levél sehol csak gyökérdarabok.Medallon után azt se tudom mennyit kell várni még,hogy bármit beleültessek.Borsót is szerettem volna,már most kétségbe vagyok esve hogyan néz az ki tarackos földben.:( Talajfertőtlenítenem is kell,mert erősen pajoros,Force-ra gondoltam.
Én is ásóhívő vagyok, pedig nem olyan kicsi a kert. Van egy kínai mondás, miszerint "Ha az ember ember nem végez megfelelő menyiségű fizikai munkát, akkor elveszti a kapcsolatát a természettel."
A mi földünk is ehhez hasonló. Mi nem ásóval hanem villával ássuk. Ásóvillával. Az eredmény ugyanaz, csak lényegesen könnyebb és nem kell a beragadt szerszámmal kinlódni, mint az ásónál.
Úgy rendbe lehet tenni (marha nagy munkával), hogy most fölássa, ásonyomonként átválogatja, aztán nem ültet bele semmit, csak figyeli. Ahogy valahol újra kinő a tarack (mert kinő, bármilyen alaposan szedegette), kiássa. Így talán őszre ki lehet tisztítani, és jövőre vetni bele. Ha most beveti, már nem fogja tudni kiásni a maradékot és újra megerősödik.
Csináltam ezt a válogatós, tarackvadászós dolgot. Eredményes volt, de soha többet.
Most már mindegy, de ősszel érdemes lenne korán betakarítani a dolgokat, és legyomirtózni. Előtte hagyni megnőni a tarackot, csak az egynyári gyomokat gyomlálni. Jövőre már nem lenne gond vele. Persze, ha nagyon pici a terület, megpróbálhatod kiszedni, de rotálás után már nehéz. Föl van aprítva, nem tudod végigkövetni a tarackot.
Milyen érdekes....én nagyon örülnék a homokos talajnak. Az enyém anygos-fekete kötött,tarackos,repedezik,csak a teteje szárad ki,van minden.Irigylem azt akinek homokos.
Sosem volt veteményesem,most van tavasszal.Mivel ősszel nem találtam égen -földön senkit aki felásta,szántotta volna.(saját gép nincs)Most meg küszködök a tarackkal,gazzal.:( Gyomirtáshoz is késő van.Jó tanulópénz lesz.Ezt a földet nem lehet porhanyósra csinálni.
Felvan rotálva vagy 4 soron,benne fűvel.Ma gereblyéztem ki a nagyobb gazokat,de mi lesz a többivel?Utólag gondolom nem gyomirtózhatok.Egyébként csak pici terület,hátul az udvaron,de már olyan régen szerettem volna.
Hát apám én ha 200 évig is élnék akkor sem tudnám magam ilyen melóra rászánni. Tavaly mikor tönkrement a rotakapám motorja, sokalltam a pénzt újra, nekikezdtem hogy majd ások, 1-2 óra ásás után földhöz vágtam az ásót és elmentem egy új motorért. Jó az ásás jó, de nehéz. :-)) Itt ősszel olyan kemény a föld mintha földutat akarnék ásni.
Azért a homoknak is vannak előnyei. Ha nem ástál, hát nem ástál. De nekem főleg most hogy 10 éve gazosodó területet törtem föl bele kell kapaszkodni az ásó nyelébe időben. Mert egyszerre nem megy, és az időjárás is behatárol. Ha száraz nem ásható, ha vizes ragad. Ha megfagy kemény. De télen én ástam úgy is hogy 20 centi hó volt. De a hó alatt a talaj nem volt megfagyva. Szégyenteljesen lassan haladtam az ásással. Igaz meg is adtam a módját. Bár így nem látszik, de majd 40 centire tapostam az ásót. És volt ahol ezt a kiszórt trágyán csúszkálva.
Igaz, igaz, megfeledkeztem arról, hogy kötött talajon nincs feltétlenül minden évben trágyázás. Egyszer majd csak megtanulom azt is, ha szabadulok ebből a tápanyagtemetőből valami rendes talajra.
Ősszel sosem szoktam ásni, mert fagyokig általában mindenütt van valami növényem, utána meg érdekes volna. :D Örülök, ha még a halott növényeket van időm összeszedni havazás előtt. De homokon amúgy is a tavaszi trágyázás a javallott, mindenképp teljesen érett trágyával, úgyhogy lényegében mindegy.
Ott ahol nem trágyázol, de a kemény tömörödött talajban szeretnéd ha normális gyökérzöldség nőne. De úgy általában kötött talajon mindenhol ásnak/szántanak ősszel. Ha van trágya ha nincs.
Igen, mi is kétévente trágyázzuk, van ahol évente is, ha tápanyag igényes növényt ültetek és gyakran locsolok.
A tápanyag kimosódást még nem tapasztaltam, tartós esők után se látszott semmi ilyesmi a növényeken. De csak szerves trágyát használunk, műtrágyát soha, csak a cserepes növényekhez.
"A trágyát természetesen be szoktam forgatni" - Ööö, miért, kötött talajon hol kell még ezen kívül ásni? :D
Azt érdemes hozzátenni, hogy a homoktalajt egy-két évente meg kell trágyázni, nem elég ritkábban, mint egyes kötött talajoknál. Egyszerűen a nitrogén kimosódik. Ezért is fontos sok szerves trágyát bedolgozni lehetőleg minden évben, hogy minél jobban javítsuk a szerkezetet, mert csak a humusz képes valamenynire megtartani az N-t. No meg a locsolás, inkább locsoljon az ember gyakrabban kevesebbet, mint kevésszer sokat, pont emiatt: minél kevésbé mossuk át a talajt, és úgyis csak kiszáradna. Egy nagyobb eső képes akár tápanyaghiányos tüneteket is előidézni... És persze érdemes minél több felületet takarni, mondjuk szalmával, szénával, vagy legalább vasvillával lyuggatott fóliával, mert a homoknak nagyon erős a kipárolgása. Ha tavasszal erre nem ügyelünk, akkor nyáron kellemetlen élménybne lehet részünk, mert a 20-30 centire kiszáradt homokot nem elég meglocsolni, hogy nedves is legyen. A víz utat tör magának egy-egy ponton, kikerülve a száraz talaj nagy részét, és bármennyit locsolunk rá, száraz marad a nagyja. :| Egyik évben én is így jártam, hetekig locsoltam be az új ágyásokat, naponta többször, és minden locsolás után át kellett kapálnom az egészet.
Nálunk még drót sincs, elég jól megtartja magát a teljes hosszúságban meghagyott Autumn Bliss vessző is. Nagyon kevés hajlik le, azt átlépjük. Nálunk nem is sor van, hanem sáv, befúrom magam és szedem. Lehet, hogy pedánsabb gondozással egy hangyányit többet teremne, de örülök, hogy van egy növény, ami megfelelően terem anélkül is. Meg ha ott lenne a drót, nem tudmán befúrni magam. Kétévenként jól beterítem a területet trágyával, szalmával takarom, így kapálni sem kell.
Én még nem metszettem meg, nálunk még nem hajt.
Nekünk kerítés mellett van, tényleg átmegy a szomszédba. Szerencsére a szomszédaink örülnek neki, így nekik is a kerítés mellett van a málnás. Meg kell beszélni a szomszéddal.
1. A talajszerkezetet természetesen bőséges trágyával, komposzttal lehet javítani. Jobb az Ifáról nagy kupacban borított marhatrágya, mint a zsákos bolti. A fűnyesedékes talajtakarás alatt is jelentősen javul. És úgy általában semmilyen szerves anyagot sem érdemes elégetni, komposztálni kell vagy talajtakarásra felhasználni, gallyat, kemény kórókat ledarálni. Én a virágoskertben is takarok, ahol lehet, és nem gereblyézek, a lehullott levelek, egyéb maradványok is javítják a talajt. A diólevél is felhasználható talajtakarásra. Nem tapasztaltam semmiféle betegség- vagy kártevőfelszaporodást a takarítás hiánya miatt. Sűrű az ültetés, a kifejlett növények összeérnek, nem szárad úgy ki a talaj.
2. Homokon nem kell ásni. A trágyát természetesen be szoktam forgatni, de egyébként csak ott ások, ahol keményre van taposva a talaj. Mi érett trágyát szoktunk hozatni, ezt és a komposztot tavasszal szoktam bedolgozni, mert mindig maradnak télre is növények a területen. Talán így a tápanyagok is kevésbé mosódnak ki.
3. Öntözni szükség szerint, száraz időben természetesen kell és a talajtakarás természetesen segít megtartani a nedvességet.
4. Mint fent, nedvesség megőrzése és a talaj szerkezetének javítása.
5. Megfelelő trágyázással és öntözéssel bármi, a paprika különösen.
De szerintem ezt mind Te is tudod, de én ezeket tapasztalom is.
Akkor majd v.mikor hétvége felé kifutok levagdosni a szedret. Tüskétlen fajta, szép nagy szemű, nagyon édes, már ha nem szedik le az éretlent, mert akkor inkább a citrom :D
Köszönöm szépen.
Málna. Minden tövet karózni? Meg is hülyülnék... két oszlop, közé drót és máris jól érzi magát. Kerítés mellé én nem ajánlanám, mert átmegy a szomszédba, rosszabb esetben az utcára, aztán áshatod :D 2-3 méterre simán elterjed, sőt tovább is.
A málna tarackolva terjed. A sűrűn, vagy rossz helyre futott, és kihajtott töveket ki kell ásni, és átültetni. Akár most is. Még, ha picik a levelei, akkor is lehet. Én legalábbis sináltam, és meg is fakadtak.
Átültetetd ahova kell, a vesszőket a föld fölött kb 50 cm-r e levágod.
Ahol elágazott, már nem szükséges levágni, mert azon is terem. De le lehet, ha nem lehet rendesen kezelni. 9lekötni, kihajlik, útban van stb.)
nálunk a málna a ház mögött van, északi oldalon, de nyáron reggel 10-ig és késő délután éri nap
van rajta termés, ha nem is túl sok, de finom (erről jutott eszembe, hogy rendbe kell rakni a hét végén - mit csináljak, ha visszavágom 1,80 magasságban, de továbbnő, sőt elágazik? mindig le kellene vágni? - másik kérdés, hogy hogyan lehet "szaporítani" azaz lehet-e tövet másutt gyökereztetni belőle?)
Van. Ilyentájt szoktam vetni (ma nem jött össze, majd holnap), és nagyon nagy hüvelyekben nagyon nagy szemek teremnek. Nagyon finom. A növény elég nagy, én mindig a vetemény szélére vetem, és ráborul így a fűre. (A gyerekek a füvön állva szedik, nem mászkálják össze a veteményt.) A férjem meg morog, hogy nem lehet rendesen füvet nyírni :-)
A sáv egy része kötött talajon van, a másik vége homokon. A kötöttebb talajon lévő része sokkal szebb. Erősebbek a vesszők, többet terem és nagyobb szemek vannak rajta.
Az enyém Malling Exploit. Tényleg sínylődik a napon.
A kerítés mellé, a kertben ültettem elé májusfából (zselnicemeggy) sövényt. Az most 2,5-3 m magas. Így már jobban érzi magát, de a végét még éri a nap.
Valószínűleg ez a hagyományos egyszertermő fajtákra vonatkozik.
Az erdőben ott van málna, ahol az árnyékos erdőbe besüt a nap.
A kertünkben csak Autumn Bliss málna van most.
Végig van a kerítés mellett, aminek egyik vége tűző napos, és fokozatosan a cseresznyefa teljes árnyékába megy.
A málnák meg őrjöngve teremnek a napon, 8-10 vesszőt hoz egy tő, és ahogy egyre árnyékosabb helyen van, egyre gyengébb, az utolsónak már csak egy vesszője nő minden évben, azutána részre már vagy 6-7-szer telepítettem málnát, a teljes árnyékba, mind kipusztult, nemrég bepöccentem és telepítettem oda ribizlit.
Az megmaradt, még termett is pár szemet.
Még van ott két üres helyem.
Spekulálok mit csinájak, mert esélyes, hogy kipusztul a cseresznyefa esetleg egyszercsak.
Érdekes, én is azt tapasztaltam, hogy a málna félárnyékban terem a legjobban. Tűző napon kevesebbet és kisebb szeműt. De lehet, hogy fajtától és talajtól is függ.
Szia!Nekem is ez a problémám volt,mivel a paprikának a meleg és a fény imponál igy megoldottam azzal hogy a radiátorra tettem.Csodák csodájára megindult a kelés:)Bár a kaliforniai paprika az nem kellt ki még ott sem.Persze ha melegágyba vetetted akkor nem érvényes rá:)
Én rügen szamóca magot vetettem tavaly, poharaztam, ősszel fóliába ültettem. Ez nem valami nagyszemű fajta, de elvileg illatos édes igazi békebeli zamatú eper. És indátlan.A friss telepítés sokkal szebb most (jobban viselte a telet) mint a régebbi Isten tudja milyen fajta indázó.
Arra vigyázz hogy ne ház mögé kerüljön! Vagyis hogy akkor ne számits akkora termésre. A málna/szeder árnyékban is nagyon jól érzi magát, csak jóval kevesebbet terem. A kapálást, némi trágyát ez is megköszöni. Ami képet betettem az most 2 éves telepítés.
Egy bögre megmosott leszemezett ribizli. (Ezt nem lehet megúszni) Szín mindegy.
+ egy bögre cukor + egy bögre víz. Botturmix. Szűrő. Kicsit paszírozod kanállal. Úgy használható, mint a normál ribizliszörp. Nincs benne tartósítószer. Egy hétig eláll a hűtőben. Ha sok lenne, lefagyasztható.
Én kétdecis poharakban fagyasztottam, és fagyottan a kétliteres kancsóba tettem, felöntöttem vízzel. Automata. Be is hűti magát :-)
Ribizliszörp még lustább módon:
Miután a paradicsompaszírozó tönkrement, a gyömölcscentrifugával daráltam le a NEM leszemezett ribizlit.
Az volt a tapasztalat, hogy kétszer kellett volna átnyomni rajta, mert túl lédús volt a hulladék.
Hogy kérdezzek is, valaki a múltkor mondta hogy ő is vetőládába veti a dinnye palántának valót. A kérdés, mikor poharazzam? Ki vannak kelve, 2 levélkéjük van.
Felfalunk mindent!:-) Én vagyok a "maci a málnásba" :-)
Ami marad abból szörp, lekvár. Van egy ilyen sor szedrem is (tüskétlen) meg ribizlim is (fekete, fehér, piros) idén vegyíteni is szeretném a szörpöt. Most mindenből öntök egy kicsit a pohárba.:-)
Én még nem metszettem meg a málnát. Ennek ellenére LESZ idén málnánk.
Pontosabban tavaly augusztusban levágtam tőből a letermett vesszők nagy részét, de pár darab megmaradt (amiken még volt elkésett termés.)
És szerintem kifejezetten nem ajánlható, hogy tél előtt vágja valaki vissza az új vesszőket, meg ritkítson, főleg azért, mert előre nem tudod, melyik fog elfagyni.
Tehát tavasszal kimetszed tőből a maradék (esetleg összes) letermetteket, és visszametszed az új hajtásokat. Célszerű minden tőnél csak a legerősebb 4-5 vesszőt meghagyni, a többit bátran tőből el lehet távolítani.
És érdemes megkötözni. Nálunk minden málnatő mellett van egy karó, és raffiával hozzákötözöm a málnavesszőket. Masnival. Kifejezetten szépek lesznek :-)))
A málnát is hasonlóan kell metszeni, de ott a vessző felső egyharmadát vágjuk le.
És ezzel az az évi termés nagyrészét.
A málnának az előző éviletermett vesszőit tőből, Az előző évi új hajtásokon hozza a termését. Azt csak a támrendszernek megfelelő magasságbnan 1,20-170-ig szoktáklevágni.
telepítés utáni első évben kell harmadára visszavágni a vesszőket.
Szép napot, feketeszedres kérdésem lenne :D Szóval vannak világosbordó vastagabb (1-2 cm) átmérőjű ágat, amik rügyeznek, és vannak barna ágak, ugyan ilyen vastagok, amik nem. Azt gyanítom, hogy a barna, halottnak látszó ágak hoztak tavaly nyáron termést, és azokat most már el kéne távolítani. Korrekt? Vaaagy?
Helytálló. Rengeteg víz kell neki, és csak zsengén jó, gyorsan elfásodik, élvezhetetlen lesz. Legjobb ha a sorok közt kiárkolod és árasztással öntözöd. Cipruson ettünk először, darált birkahússal töltve, tavaly feleségem csinált ui-t, szintén sikerült.
Letölthető a fehérkönyv erről az oldalról ha valakit érdekel, jobb mindkét oldal véleményét ismerni, (bár szerintem zsákutca, ezt nem vitaindítónak szántam) :
Ohh, hát az MgSzH-tól lehet rendelni is magot? o.O Hogyan?
A génbankos Ökörszív bizony a jobbik, azaz az erdélyi tájfajta! A többi számomra igazából inkább csak érdkesség, de az Ökörszívnek nagy gyakorlati haszna is van.
Blog?? Isten ments! Örülök, ha luk van ott, ahol kell…: )
DE naplót muszáj lesz vezetni a növényekről. Nem tudom, mind ősi fajta-e, utánanézek rendesebben, ha lesz kis időm.
Okra nekem is most van először, savanyúságban ettem meg tán sütve vhol a balkánon…
Magot mindből hagyok, és persze nagyon kíváncsi vagyok, milyenek lesznek a növények.
Ma vetettem kintre is, duggattam egy csomó dughagymát, meg bentre is a fóliába retket, karalábét, salátát. Meg ma indítottam a keltetőgépet is, elhoztam a sok-sok rózsatövet, úgyhogy blog…ha-ha. Ahhoz én nem vagyok elég rendes, hogy rendszeresen vezessem.(meg megfájdul a hátam a gép előtt, de a gereblyézés szerencsére jót tesz neki! : ))
Régen volt, de úgy rémlik, hogy nagyon egyszerű és könnyű volt a termesztése. Az egyetlen probléma az volt, hogy a kikelt növénykéket gyakran elvitte a gomba. Mondjuk én nem csávázott magokat kaptam, hanem termésből kiszedetteket külföldről.
"Okra Vitaminban gazdag, kalóriaszegény zöldségnövény. Szedése a virág elnyílása utáni 4-6 nappal kezdődik. a zsenge éretlen termések leves, főzelék és saláta alapanyagok. Fény és vízigényes. Tápanyagban gazdag talajt igényel. vetés előtt a magot legalább 24 órára áztassuk be, mert a mag külső héja nehezen reped meg."
A piktogram szerint vetés májusban melegágyba, 50x40 sor és tőtávolság, aratás júliustól szeptemberig.
Elmesélem, mik jöttek a tápiószelei kísérleti(fajtamegőrző) magokból:
-kisbéri petrezselyem
-kőröstarcsai sárgarépa
-Vöröshagyma(Bistra)
-tápiószentmártoni veteménybab
-gyomaendrődi sütőtök
-kétegyházi spárgatök
-okra
-Nyíregyházi cékla
-kiskőrösi retek
-hernádcecei saláta
-„Mexikói méz” paradicsom
-budai törpe paradicsom
-„Ökörszív” paradicsom
-Kocsolai paprika
-Farkaslaka-i paprika
-Veleméri paprika
- Bugaci csokroshagyma
Bab és tökök kivételével ma mindent el kellene raknom, vagy a veteményesbe-ha találok szárazabb placcot, vagy poharakba, palántának. És mindenről jegyzetet kell készíteni, egészen a feldolgozásig! :)
Ne küldj!!!!!!!!!!!!!:-)) Köszönöm amiket küldtél, szépen kelnek.
Én azt írtam " Kelnek a magjaid!" Amire te azt írtad hogy " igen, és a tiéd?" Az enyéim kelnek, csak azért írtam hogy "magjaid" mert tőlled kaptam!:-))))))
Jaj, mit leltem: zöldségek tárolása, valami baromi régi könyv. Éppen olvasgatom, pedig tornázni indultam, mindegy, meglesz az is mindjárt. Olyanokkal találkoztam, hogy laboda. Nekem az egy fajta dudva, erre kiderült, hogy spenót volt az a múlt század elején, közepén. Ilyet???
Látom, nem csak én spekulálok a kerti palántanevelésen.
Én évek óta egy mini fóliasátprba vetem ilyentájban a karalábét, cukkinit és még az uborkát is (legfeljebb újravetem alapon, de egy pár darab mindig sikerül.) Sőt, céklát is vetek palántának.
Ezen kívül retek és saláta is kerül a fólia alá, meg ami adódik. (Spenót, petrezselyem, dughagyma, idén alákerül majd a borsó egy része.) Idén kísérletképpen kukoricát is vetek majd alá.
Szia! Csatlakozom az előttem szólókhoz, eléggé változó hogy mennyit érdemes tenni egy pohárba. Én úgy szoktam, hogy a komolyabb magokat, paradicsom paprika (ezekből ált. jófajtát veszek) kettesével vetem pohárba, mert ezekből általában kikel kettőből kettő. Az egyebeket (zeller, karalábé, padlizsán) már inkább szaporítóládába vetem, ott kikel ami kikel (ha kilel, volt már hogy alig kelt.) és azokat szépen kipikírozom poharakba.
ha nincs sokra szükséged ültess 1 pohárba 5 magot, és ha már lesz valódi levele, akkor ültesd szét egyesével poharakba, ezt nevezik tüzdelésnek, v. pikirozásnak. Így lesz majd földlabdás szép palántád
Ha szerencséd van 1 is elég, ha nincs akkor meg 100 is kevés. Én 2-3 magot tennék pohárba. A magok kelése bizonytalan, ezért vetjük ládába és pikirozunk. Így a pohárba már csak kikelt növények kerülnek. Paprikából nekem volt olyan amelyikből 100 magból 12 kelt ki. Na ha ezt pohárba tettem volna, most lenne egy rakás üres poharam. Kb 1 hét után kezd bújni a paradicsom, akkorra meglátod mennyire volt eredményes a vetés.
Kezdő hobbikertészként: kedden raktam joghurtos poharakba paradicsom, paprika magokat. Poharanként két szemet. MEnnyit kellene egy pohárba? Azért kérdezem, mert épp azért poharas, hogy a saját földjével ültethessem ki, ne kelljen a gyökérzetet majd megbontanom.
A konyhában 20 wattos égő ég, a nappaliban 2db 20 wattos, azaz össz. 40 watt. Jelent ez valamit a kikelő növényeknek? Nem sokat égetjük a villanyt esténként, inkább csak a TV megy.
Nem csak makóiban van tavaszi, bár ez a legelterjedtebb.
A bátyai fajtára kifejezetten írják, hogy lilás a héja.
Van még tétényi fajta, és még ki tudja mennyi tájfajta.
(példaként a makói tavaszinak is két fajtáját termesztik. Az egyiknek zöldebb a levele, a másiké sárgásabb. Az idősek úgy tudják, hogy az utóbbiolasz eredetű.)
Na ennyit a milyen színű a fokhagyma héja kérdéshez:)
Őszi fokhagymában nem vagyok profi, azt csak boltban és ismerősöknél láttam.
Viszont tavaszit gyerekkorom óta termelünk eladásra, és ez mindig rózsaszínes-lilás volt (a gerezd legbelső héja). Az a 2 diszperzites vödörnyi is, amit egy hete duggattunk el. A legkülső héja persze ennek is fehér, sőt fehérebb, mint az őszinek, mert az sárgás szokott lenni, ha nem kezelik fehérítővel, mint a kínaiak.
Ahm, értem. Hehe, én akkor fogom elvetni szabadba a paradicsomot. :D Talán a piacon majd veszek pár tő korait, de tavaly is vásároltam K3-asat, aztán égigérő növény lett belőle, szóval valami mást adtak el nekem.
Sajnos a palántázást a macskák miatt nem tudom megoldani sehogy, édesanyám nem ad nekem helyet a komódon az ablak mellett, hogy elkerítsem, szerinte gusztustalanul nézne ki. Hát ez van.
A karfiolt vagy korainak, vagy kései, utótermésnek kelltermeszteni.
A rózsafejlődésének optimális hómérséklete 12-18 fok. Ennél melegebben már nem hoz virágzatot, (ami a rózsája) a nagy meleg időszak, kevésbé párás levegő szintén nem alkalmas a termesztésére. Ha a termesztési idő a nyár elejébe csúszik, a rózsát takarni kell, legtöbbször az alsó leveleket letörve, a rózsára helyezik. Túl kicsi rózsa takarásakor (5-6 cm átmérő alatt) nem fejleszti tovább a rózsákat. Őszi fajtákat már nem kell takarni.
Vagy március végéigki kell ültetni, vagy julius közepétől, amikor már az őszi hűvösebb idő alkalmas a rózsaképződésére.
Azért ez nem biztos. Én is majdnem megvettem. Csomagolja xy makó. Apró betővel máshol meg hogy származás: Kína.
:(
Tényleg olyannak tűnik, mint a kivágott kímai hagymák.
Én az őszi fokhagymából most hoztam be a kinti kertből. Ott nő mint a gyom évente 3x kaszálom a területet, de még így is. Szóval hoztam be olyan kb 10-15 centis szárral vannak már. Elduggattam. Várom hogy mi lesz belőle.
Reggel munka előtt még hátrasétáltam megnézni a kertet (nem nagy út) és vártam hogy saláta vagy retek vagy.... de semmit nem láttam. Aztán bementem az utolsó reménységemet megnézni és igen! már kibújt kb. 1 cm-es. És jó sűrű. A mákom.
Az üvegházon nyitva ajtó-ablak, de még mindig nem az igazi. Nem akar száradni.
A legtöbb őszi fajtám a száron lévő sarjról első évben gerezd méretű egybe hagymát nevel, ebből második évben már gerezdes fokhagyma lesz. Ezeknek a sarjhagymácskája aránylag nagy, még megenni is érdemes. Előfordult, hogy a nagyobbakból már első évben gerezdes, kicsi fokhagyma lett. Némelyik fajtának viszont borzasztó aprók a virágzati hagymácskái, azoknál tényleg több évet kell várni egy normális fej fokhagymára.
A héj színe tapasztalatom szerint nem állandó. Egyszer a grazi piacon azért vettünk meg pár fej őszi fokhagymát, mert gyönyörű lilás héja volt. Nálam viszont ugyanez a fajta mindig fehér lett.
Az őszi fokhagymák tényleg nem túl jól tárolhatók, és ha a kiszedéssel megvárom, hogy leszáradjon a lombja, a gerezdeken már nincs burok. Ezeket jobb akkor felszedni, mikor még van néhány zöld levél.
A tárolhatóság engem nem nagyon izgat, mivel a sajhagymácskák szétszóródnak, a kertben szanaszét nőnek a fokhagymák. Így ha már nem jó a tavalyi, mindig találok bőven újfokhagymát, akkor használom azt. Nagyon finom a zsenge szár is a fiatal virágzattal, pl. uborkasalátába morzsolva.
Az őszi nagyobb fejű, gerezdjei szélesebbek, tömzsiek, a fej nem annyira zárt és tömött, a takaró héjakból nincs annyi, és a tavaszi sokkal fehérebb. Az őszinek nincs annyira intenzív aromája, lazább húsú, nem oly kemény. Viszont a fagyot jobban bírja, így tud áttelelni. Általában nem áll el olyan sokáig, mint a tavaszi, sokszor tél végén már válogatni kell. Az őszinek gerezdszáma kevesebb, a tavaszinak sokszor 10-nél több is van. Az őszinek a borító levelei szürkésfehérek, éretlenül lilásak is lehetnek. A tavaszinak a levele keskenyebb, májusig is elállnak kihajtás mentesen a gerezdjei. Legalábbis a hazai elterjedt fajtán, a makóin, ami országszerte elterjedt.
A nálunk termesztett fajták általában nem hoznak virágzati szárat. Lippay János két fokhagymafajtát ismert: „Eggyik őszi; másik ki-keleti, vagy nyári. Az őszit azért nevezik annak, hogy őszszel ültetik el. A másikat, hogy ki-keletkor.” „A’ fog-hagymát – írta Lippay János – nem magon szokták vetni; mert igaz magja ninchen, hanem a’ szárának tetején levélnek néha egy hártyában bé-takarva sok apró görözdöchkék, fő-képpen az őszi fog-hagymákon, kiket mag gyanánt el-ültethetni; de három vagy négy esztendeig köll várakozni, míg fejek nől.” Ezt Nóra is meg tudja erősíteni:)
Abból is van sokféle. Van olyanunk, amelyiknek kevés nagy gerezdje van, olyan is, amelyiknek sok kicsi és méretre sem egyformák. A virágzatban a sarjhagymák mérete is különböző. Az egyik fajtánk, amelyik tavaly mind tönkrement, tényleg nagy fejű volt, a többi átlagos. Az ízét a tavaszival nem tudom összehasonlítani, nekünk csak ősziek vannak.
Szerintem ránézésre nehéz megmondani, de ezeket nyugodtan elültetheted. Valószínűbb, hogy tavaszi, ha még ilyen szép épek és egyáltalán nem hajtanak. Az én őszi fokhagymáim már nincsenek ilyen jó állapotban. Azok között van ehhez hasonló, amelyik nem hoz virágzati szárat és többféle keményszárú.
Megtudná mondani valaki , hogy kinézetre hogyan lehet megkülönböztetni a tavaszi és őszi fokhagymát. Ugyanis ma kaptam 6 fej fokhagymát, hogy ültessem el de nem tudom hogy tavaszi vagy őszi.
Teljesen szőrmentén érintettem a kérdést:) Miután az már nem az én lakásom, kiesik az érdeklődési körömből, a fiamék azt csinálnak vele, amit akarnak.
Mostan rettenetesen agyalok a palántának való vetésén, mert a szobában már nem akarom tartani, hanem kivinném a szabadba, de amíg ilyen idő van... most elmegyek időjárkálás előrejelzést megpislogni, aztán aszerint eldönteni, hogy akkor most belekezdek, vagy nem kezdek bele.
Persze akiknek nincs ilyen lehetőség,dolgoznak és nincs idejük vagy időszakosan fűtenek azoknak jól jöhet egy csíráztató. A karton doboz villanyszerelő szemmel más kérdés.
Nekem radiátorok vannak és egész nap fűtünk, így nem foglalkozok csíráztatóval, de a szomszéd ilyenkor veti a magot ládákba, letakarja üveggel, és irány a nap. Szépen és gyorsan kelnek neki.
Ezer féleképp kinézhet, és egyforma kinézetűek között is van különbség fényerőben és teljesítmény felvételből sem lehet megmondani melyik milyen fényű, ha érdekel a téma akkor szivesen segítek, de nem itt!
No de itt pont az a lényeg, hogy melegszik. Fűtésnek van betéve az izzó, a palántákon még rajta van a hőmérséklet elosztó újság, úgyse éri őket a fény. Ebben az esetben nem a hő a hulladék, hanem a fény.
Csak a paprikákat és a tökféléket szoktam a dobozban csíráztatni, azoknál bevált ez a meleg. A többi mag vagy csak simán szobahőmérsékleten van, vagy a doboz tetjén, ahol már nincs olyan meleg.
Palántanevelésre ez a doboz nem jó, csak csíráztatásra.
Fölösleges a szinekkel variálni, egy cool white és egy warm white teljesen jó, a daylight ha csak nem akaar valaki virágoztatni akkor nem kell. A ledek meg darabonként is drágák ha megfelelő fényerősséget akar valaki. Kiegészítőnek jó lehet csak épp nem kell.
Retek plusz tavaszi fokhagyma.
Borsó.
Őszi fokhagyma plusz sóska.
Ősszel duggatott fehér színű vöröshagyma.
És földben van 240 méter krumpli!
Elnézést kérek a többiektől, én is szoktam unni, ha egy számomra érdektelen témában elmerül egy fórum, de nagyon szeretnék a áromnak segíteni(s főleg nem akarom, hogy megútálja a rotálást...:P)
:))))
zöld őszibarack-levéltetű 
üvegházi molytetű
Atkák
Tripszek.
Előkerült egy érdekes tavaly nyári kép.
Uciki kuri tök 
ilyen gyönyörű olasz cukkini amit csak nagy kiszerelésben kaptam de bele voltam szerelmesedve. 
így néz ki