Nem igazán jó az a mulcsos dolog itt ,mert megjelenik egy apró 5-6 mm kis mesztelen csiga de tömegesen és mindent lelegelnek a fáim körül ilyen mulcs van de többet nem teszek alájuk a kis meztelen csigák hadát csak koncentrálja a takarás amit fedezéknek használnak . A lepottyanó gyümölcs bármi is az azonnal ott vannak és szószerint megmásznak mindet és belefúrja a gyümölcsbe magát több is és az már repülhet a szántásra ez miatt . 8-10 lyukat is rágtak reggelre a lepottyan őszibarackba .
nem kell beleforgatni. ha ősszel juttatod ki, akkor tavaszra, amikor kell majd a tápanyag, pont lebomlik eléggé, és bemosódik a talajba. a másik, hogy azért sem szabad forgatni a talajt, mert fizikailag szétcseszed az ökoszisztémáját, amivel nem csak a talajéletet rombolod, hanem közvetve a benne termesztett növényednek is ártasz. amúgy én a helyedben megpróbálnám a gyulai iván-féle mélymulcsos növénytermesztést, ha tényleg annyira gáz a talaj.
Ötven évvel ezelőtt a második telekszomszédom gázolajjal öntözte a cseresznyefám tövét, hogy kipusztuljon a fa az akkor még bekerítetlen telkemen. Merthogy nem tudta a fa miatt élvezni az egyébként csodaszép kilátást. A fa persze kipusztult, és a helyén hosszú éveken át fehéres, vattaszerű lepedéket láttam megjelenni, leginkább ősszel. Úgy véltem, hogy a gázolaj miatt van (volt).
A mostani telkemen szerintem senki nem locsolt gázolajat. És már hosszú évek óta minden ősszel megjelennek a kertben ezek a fehéres foltok. Leginkább akkor tűnnek elő, amikor őszi sepregetéskor eltakarítom a leveleket. Van belőlük kisebb-nagyobb (8-15 cm), de leginkább ott tűnnek fel, ahová sosem süt a nap.
A neten keresgélve vannak tippjeim, hogy mi lehet ez, de ezt most még nem publikálnám. Arra lennék kíváncsi, hogy a kép alapján "rávágja-e" valaki, hogy ez mifene. Hogy akkor megerősítsen engem a véleményemben. Aztán majd adok még információt, hogy szerintem (illetve a net szerint) minek alapján állt elő ez a jelenség...
Nem értek ám be van ami csak 10-15 cm hosszban max túl korai volt a fagy kb 2 hete ami letarolta a lombot az összeset ,sőt most is talajmenti fagy van itt . A mákom nem halad az istennek se hiába van napközben jó idő de éjjelre mindig hideg van 3-6 fokok . 3,5 foknál már fagy van a talajon ,mert az érzékelőm 1,8 m magasan van északi oldalon de fán áll, és gondolom ez miatt kissé melegebbet mutat a hidegben mint a valós érték . Az előrejelzések is ezután már 0 fok körül mutogatnak ide felénk . A tavaszon mindig hideg volt sok faggyal minden főleg a szőlő később indult ott már 3hetet biztos vesztett és most meg megint vesztett a tenyész időből elég sokat a fagyás miatt . A tavasszal a sógoromnak a dombokon a déli lejtőben már a fürtökket számolta nekem meg a hajtások még az 1-2 cm kataegória volt csak . És én lakok a síkságon ! A tippem szerint az idei meleg kb 6 héttel volt rövidebb mint a régi időkben . Annak ellenére hogy melegszik a légkör !
Simán szinte bármikor ! Itt már szinte nincs is levél a fákon lefagyott, még a szőlő is a vesszővel együtt, ahogy ma néztem ,jövőre nem igen eszünk szőlőt !
Nem láttam még olyat ,pedig itt egy nagy meggy fa már volt azt kiástam és ültettem egy másikat ami nem működött és kivágtam de mindkettő hatalmara nőtt ,jól érezte magát egymás után is a két fa . De szervestrágyázom ha tudok szerezni egy kis trágyát . Olyat is csinálok ha van több trágya hogy egész télen lyukakat fúrok olyan 1méter mélységig és megtöltöm trágyával minden fa köré 5-6 darab ilyen trágya bombát készítek .
Hát a talajszerkezet ha száraz a betonhoz hasonlatos ,de az eső ki tudja mosni a tápanyagokat belőle . A könnyű talajokhoz sorolnám félig kötött jelleggel . Könnyen tömörödik a túl sok esőtől .
szóval én azt ajánlanám, hogy ha ennyire meszes a talaj, akkor próbáld meg szerves trágyázni. ilyenkor ősszel kell kijuttatni, csak szétteríted, nem kell beforgatni, teszel rá egy kis avart, hogy ne száradjon ki, tavaszra bemosódik a talajba.
de a talajszerkezet milyen? homoktalaj, agyag, vályog? azt mondják a szakemberek, hogy a meszes talajt nem kell direktben savanyítani pl. ecettel meg ilyenek, inkább meg kell próbálni több tápanyagot juttatni a talajba. nálam nem nagyon mutatkozik a leveleken hiánytünet egyik fán sem, pedig nem tápozok. az említett szilvafán is szép zöldek voltak a levelek. csak nem nő. de megpróbálom, teszek alá trágyát, van most elég sok, amit a gyengébben fejlődő rózsáim alá szántam (a rózsáim is ilyen talajcserés, "kotyvasztott" földben vannak, egyik így fejlődik, másik úgy.) egyébként galambtrágyáról van szó, megismerkedtem valakivel, aki galambokat tart, tőle tudok hozni bármikor, zsákszám. egyelőre még nem próbáltam ki, mert tavasz óta komposztálom, de állítólag a legjobb, legerősebb trágya.
Becsináltam a lukakat, végül jó nagy munka lett, mert koránt sem volt még megfelelöen kitisztítva. mély és óriási a luk, és estére koránt sem kötött meg, most meg aggódom, hogy éjjel, vagy holnap rájön az esö. Fényképek jönnek.
Nem sajnos inkább a lugosnak mondanám szénsavas mész rétegünk van még sose mértem meg de amiket hasonlókat mértem a legdurvább 8,2 volt . Kalibráló folyadék kéne a ph mérőmhöz és ujra kalibrálni . 4-es és 7-es phs kalibráló folyadék akkor megmérném mennyi lehet de a tapasztalatom szerint tuti 8 feletti lesz . Régen szántásokból vett mintákat méricskéltem kíváncsiságból, a kertünk talaja 7 ph . A folyóíratok szerint az 5-6 közti a legjobb talaj ezeken fejlődik a legjobb növény állomány . Nálam gátolt a tápanyagfelvétel és meszes minden ez a mész egy katasztrófa mert hiánytüntes minden és sárgás tónusú állandóan vaspótlásra szorul a mulcs se volt eddig segítség a tömődöttsége ugyan csökkent de most meg inkább a kimosódása jellemző túllazult a föld ,mert még a víz is akadálytalanul elnyelődik bármennyi nagyon kis területen .
Nem nő csak egy évig egy kisebb sebet annyi idő alatt benő de egy komolyabb áglevágásnak még felvágásokkal is évekig kell vagdosni hogy eltünjön ! A kallusz is olyan mint a csont törés forradást okoz de később csontszövetté alakul és eltűnik ,a fánál meg faszövetté . De ha kb 5-10mm szélesen felvágod akkor megint nő rá a következő évben kallusz . A növekedés leállása azért lesz ,mert elfogynak a tápanyagai a fának . Ilyenkor ősszel ha a lomb itt nálam nem fagyott volna le ilyen korán ,a szőlő vesszői be sem értek megint . Nagy dózisú nitrogén maximális adagot szoktam rápermetezni a fára hogy legyen tápláléka tavasszal indulásra . Valamint kálium is kéne rájuk ez felel a gyökérzetért . És nem árt a bór lombtrágya sem ezeket 1-2 napos időközönként rá kell permetezni mielőtt jön a fagy ,de itt nálunk túl hamar jött és nem tudtam elvégezni most meg már szinte minden kopasz . Jövőre nem biztos hogy lesz termésünk ezen hiányok miatt !
az nem egy kilúgzódott mészréteg? nem savanyú a föld nálad?
ezt a kallusz metszegetést nem nagyon értem. miért ne nőne tovább a kallusz magától?
régen én is trágyát, komposztot tettem az ültetőgödörbe, de nagyon tudományos videókban azt láttam, hogy nem kell semmilyen amendment. egyrészt a tápanyagok többnyire föntről lefelé szivárognak, szóval ha a megyeri-féle 1 m3-es gödör aljára teszed a trágyát, akkor azzal túl sokra nem mész. másrészt az ilyen adalékokkal megváltoztatod a gödörben a talaj szerkezetét, "fürdőkád-effektus" léphet fel. azon kívül az a cél, hogy a gyökerek elinduljanak "felfedezőútra", nem az, hogy ne nőjék túl az ültetőgödröt. gyulai ivánnál, de egy csomó angol nyelvű videóban is ezt láttam. ha tesómtól hozott földdel töltöttem volna fel a gödröt, akkor valószínűleg kezdetben jobban fejlődne a fa, aztán megtorpanna. pár évvel ezelőttig óriási feneket tudtam keríteni egy-egy ültetésnek, talajcsere, mindenféle adalékok stb. nincs értelme, sőt, még káros is. a legjobb, amit tehetsz, hogy beleteszed a fát abba a talajba, amid van, aztán felülről komposzttal vagy érett trágyával táplálod körülötte a talajt.
amúgy van nekem egy 2023-ban ültetett szilvafám, amit ilyen borzasztó nehéz agyagba tettem túlbuzgóságomban. hogy majd az jó lesz neki. 60 centis gödör, ami agyaggal van tele, körülötte meg mindenhol a homoktalaj. 23-ban, amikor a mirabolán magoncra ráoltottam, kapásból nőtt vagy 70-80 centit az oltvány. tavaly csak 20 centit. idén tavasszal erősebben visszametszettem. de megint csak 20 centit nőtt. nem megy semmire. nem tudom, hogy az agyagos baromság miatt-e. vagy más oka van, de nem tudok másra gondolni, mint hogy nagyon meglepődött a gyökere, amikor elérte a homokos részt. locsoltam tavaly és idén is ezerrel, de nem ért semmit.
Nem fontos bele a forgács csak töltőanyagnak szoktam használni a mű fecskefészek anyaga is abból épül fel . Tisztán gipsz is mehet bele . Mindkét végét be kell tömíteni és a sebkezelőt rákenni a megkötött gipszre ,az ugyanis elázik ha víz éri de azt a feketére száradó fasebkezelőt nyugodtan használhatod az folyékony műanyag ,csak időnként rá kell kenni mert eltöredezik felszakad stb. A gipsz mindig elázik a víztől és akkor csak tovább kórhad de a fasebkezelő lezárja csak rendszeresen fel kell rajta újítani . Csak láttál már száraz fát ? A nyerstől az különbözteti meg tpintásra is és színre is más az egyik tapintásra száraz a másik meg nyers vizes ,na ez az élő . A kallusz a forrasztó szövet ,ha a lábad vagy valamid már volt törött azt is a kallusz forrasztja egybe ,ugyanez van a a fákon is a fa a sebet ha segítesz neki akkor benövi ha nem segítesz neki akkor lesz a lyuk a fában . Itt a film a kalluszról 2 percnél nézd ott fogom majd felvágni és akkor látni fogod hogy miből lesz a düncs a fán az a benőtt levágási ághely amit az okoska gazda vigyázrá és akkor benövi . Én is ezt olvastam valahol és azóta próbálom alkalmazni több kevesebb sikerrel ,márha egy ilyen nagy hibát túlél a fa . https://www.youtube.com/watch?v=Btt5GaYNQqQ
Azt hiszem, ez a javaslat nyert, de egészen más okokból; gipsz van itthon, de eddig nem tudtam, hogy az is jó. Purhabhoz viszont nem sikerült jutnom, zsákmányoltam viszont 2 kg cementet, de bonyolultnak képzelem a megfelelö konzusztenciájú és összetételü anyag elkészítését, meg aztán sokkal nehezebb is, mint a gipsz. Faforgács viszont nincs itthon; van viszont rengeteg fakéreg, de az túl durva lenne.
Most már csak az a kérdés, hogy az alsó és a fölsö lukat is becsináljam-e, vagy csak a fölsöt?
Ettöl eltekintve viszont nem sokat értek a hozzászólásodból. Úgy érted, hogy a gipsz tetejére kenjem rá a fasebkezelöt? Nem nagyon értem azt se, hogy mit és hol kell fölvágni, nem tudom mi a düncs és azt se, hogyan állapítsam meg, mi él, mi nem. Azt hiszem, az ágtól fölfele nem él. azalatt igen.
Gipszet javaslok és és esetleg hozzá láncfűrész vágási forgácsot . A betont én nem javaslom ,mert ha valaki egyszer a láncfűrésszel bele vág akkor az komoly bajt tud okozni a gipsz meg nem . Az elhalt részeket minél jobban ki kell takarítani belőle ne rohadjon tovább és a gombák se szaporodjanak benne . Ez a gipszes cucc bele ,tiszta gipsz a tetejére és ezt lekenni rendszeresen fasebkezelővel ,ne érje víz ,vagy viasszal is akár . Ha él a széle és a kallusz megjelenik rajta azt minden év tavaszán fel kell vágni egy 5mm szélességben körbe ezzel mindig új kallusz képződik és a sebet benöveszti 3-5 év alatt és csak egy düncs lesz kivűlről . A nagyobb baj az ha nem él akkor viszont tavasszal meg kell keresni azt a részt faragással ahol van élő szövet és azt felvágni hogy kallusz növekedjen .
Közelebbröl föltárva a helyzetet vannak jó és rossz hírek is. A lukat kitisztítva úgy látszott, mégse olyan mély, mint gondoltam; esetleg már a vízszintes ág síkjában véget is ér. Viszont a beleöntött víz, az alsó, törzsön lévö résen kifolyott.
A jó hír, hogy úgy tünik, állati kártevö nem lakja; a résen drótot földugva ilyet nem tapasztaltam, csa a 2 éve belerakott Bi 58-cal átitatott rongyot sikerült kikaparnom. Lehet, hogy a benövési folyamat észrevétlenül már rég beindult? Volt régen rajta egy másik odu is, évekig cinegék fészkeltek benne, de mostanra csaknem teljesen benött.
