Kiragadtad a szövegkörnyezetből amit írtam, ez arra egy vélemény, "megszüntetné-e véglegesen és megnyugtatóan a bajt az EPH" Nem szüntetné. HA minden 100.000% PONT úgy igaz ahogy leírtad.
Rengeteg az általad kitalált, következtetett, összerakott, ide tény-infóként bedobott dolog. Pl indultunk onnan, "téglaház" és a "föld" van a lábad alatt, "mert pince nincs".
Na, elárulom, a lábad alatt a lakásban nagyrészt beton van, a ház jeletős része beton, a képeken ez egyértelmáen látszik.
Azok a cuki "bordák" a mennyezeten kint, az nem dísz, vagy cicajárat, hanem a beton födém erősítő vasalt betongerendái.
Innentől simán arra szavazok (ez csak egy laza feltételezés, de azért eléggé sok pénzt mernék feltenni) a lakásba bejövő "titokzatos méretlen illegálvezeték" nem is létezik!
A ház szerkezetében, a beton vasalatban van a feszültség. Sokminden utal erre..rengeteg apró részlet..
Ahogy ide már betettek PONT ilyen lakótelepi "meséket", de mind "le lett kevere" avval a szóval ,hogy téglaaa..
....nem, ez nem téglaház.
Legalábbis a lényegét tekintve nem az, a falak (nagyrésze) valóban téglából lesz, de az itt mindegy.
Hogy a feszültség honnan kerül a vasra,(ha igazam van) az jó kérdés, és egy teljesen új fejezet. Előbb meg kellene győződni, hogy tényleg ott van az a feszültség, mármitn a vasat feltárva mérhető...aztán lehet továbblépni.
Vagy csak elsétálok az épület mellett, és rámutatok a hibára...:) Kint, az utcán, igen..
Ezek a képek nem sokat mondanak. Eme fotó is akkor lenne igazán használható, ha az elosztó fedele le lenne szerelve,és nem madártávlatból fotózva,hanem közelebbről.
Jó lenne látni a nulla és a védőföld létesítését,szakaszolhatóságát,a doboz tartalmát.
Ugyanez vonatkozik az ajtó feletti dobozra is.
Ahogy a többiek írták a problémád csak szakaszolással,szakaszolásonkénti mérésekkel deríthető ki. Ez bontással is járhat, ha vízvezeték,lefolyócső,villamos áramkörök nem hozzáférhetőek.
Már réges régen ajánlva lett, hogy húzzák szét 10 centire az összes vízcsövet a bojler és a vízóra között, meg a bojlert is kössék ki az elektromos hálózatból, ne csak elzárják/lekapcsolják. Szerinted megcsinálták? Dehogy.
Ahogy a képeket elnézem... ha ott laknék akkor a villanyórától kezdve minden drótot kitépnék, és minden foglalatáig, villanykapcsolójáig, konnektorjáig, wago-jáig vadi új tiszta hálózatot csináltatnék mindentől függetlenül, úgy beugró-felújításként. A kábeltévé és telefondzsungelt is beleértve. Nagy gány az a ház.
Csak halkan mondom/idézem a szerelö véleményéböl (1.1.2017)
"2. Sokadik alkalom után kiderült, hogy nem a víz ráz, hanem a talaj. Azaz nem a vízcsőre kerül ki a hibafeszültség, hanem a fal átnedvesedése miatt a fal valamilyen (a nedvességtől függően) vezetővé válik, mert valószínűleg (99,9%) van egy vezeték, vagy vezeték összekötés valahol a falba ami nem megfelelően van leszigetelve. És tulajdonképpen itt van a lényeg, hogy nem a víz, hanem a fal ráz, hétköznapian szólva. Tehát megvan a hiba oka."
Erre CorvyBoy véleménye: (3.1.2017)
"Az EPH még a beidézett leveledben is szerepel ,hogy felesleges, abból az információból kiindulva, ami leíródott, semmi értelme.
Sőt kifejezetten életveszélyes lenne, egy ismerten már most időszakosan feszültség alatt álló felületet összekötni biztonságos, jelenleg feszültségmentes, most még megfelelő testpotenciálon levő csövekkel, dolgokkal.
Ez nem EPH ez egy büncselekmény lenne így ebben a formában.
Mert lehet, téged többet nem rázna az áram, mert a csapod, csöved, vized, stb, ugyanzon az X soksok voltos potenciálon lenne, mint a padlód, de odébb valakit meg pont ettől csaphatna agyon az áram, vizszerelés vagy akár fürdés közben."
Lassanként úgy járok, mint a papa a fiú meg a szamár a mesében: a nyakamba veszem a szamarat.
Az utóbbi hónapok szenvedéséből arra a következtetésre jutottam, hogy valami oknál fogva a csap (nem tudjuk, hogy a hideg, vagy meleg víz cső) potenciálja néha elemelkedik a földtől. Valahonnan szivárgó áram kerül rá. Ez akár lehet tőled is, vagy a strangon bárhol. Bekapcsol az a bizonyos hibás készülék, folyik a hibaáram rendesen. Simán lehet 30 mA alatt, hogy ha van egyáltalán RCD, az ne verjen le, vagy az is lehet, hogy egyáltalán nincs.
Ha a vízcső hálózatod (bejövő) be lenne kötve rendesen az EPH-ba, akkor nem lenne potenciálkülönbség.
a felszerelés pár méter hosszú vezeték, amellyel meg van toldva egy egyszerű mérőműszer egyik dróttya.
1. feladat: A hosszú vezeték végét rákötjük a zuhanynál a hidegvíz csőre és ellenállást mérni a helyi melegvíz cső, a fürdőszobai mosdó és a konyhai mosogató csapja (túl magas érték esetén az alattuk futó hideg+meleg csövek) között. Ez eddig 5-9 mérés. Ha minden érték néhány ohm alatti, akkor mehetünk tovább.
2. feladat: Keresünk egy jól leföldelt dugaljat és a hosszú vezetéket rákötjük a földelésére. A műszerrel megmérjük a feszültséget a dugalj nullájához képest, valamint a zuhanyzó hideg víz, meleg víz csövén, a zuhanyrózsa fali akasztóján és a zuhanyzó fülke padlóján (a padló legyen vizes). Ez további 6 mérés.
A meghívott villanyszerelő valószínűleg ezekkel a mérésekkel kezdte (persze csak akkor, ha engedték a fürdőszobában méregetni :) de még a munkájának erről az első húsz percéről sem tudunk semmit (ohm és feszültség értékek).
Irtam korábban, nem szakember! Hogy tudna válaszolni szakkérdésekre vagy tolmácsolni a topik és a villanyász között?
Feltételezem azt is hogy beengedte őt, nem kell ennyire sarkitani
Pl. holnap valószínű hívok egy gázost kipucolni a bojlert. Ha nem működik, nem ad elég forró vizet nix fizetés. Persze kérdés hogy állapodott meg a szakival
Én is számos módon rákérdeztem egy-két olyan egyszerű dologra, aminek egy villanyszerelő kb kettő-ö perc alatt utánajárhatott volna, de nem emlékszem, hogy bármelyik lényeges kérdésemre használható választ kaptam volna.
Valószínűleg ő is az a fajta ügyfél, aki okosabbnak hiszi magát a szakembernél és terelgetni/irányítani próbálja (pl készakarva "elfelejt" közölni lényeges információkat mert azok őszerinte nem fontosak, nem engedi be a lakásba a szerelőt, mert szerinte a hiba csak odakint lehet, stb), ezért a mi kérdéseinket sem mutatta meg a villanyszerelőnek amikor ott volt.
"Azt nem minősítem hogy hív egy szakit aztán fizetni meg nem akar..."
Ha a villanyszerelő azt vállalta, hogy felderíti/megszünteti a hibát
majd levonul úgy, hogy a hiba továbbra is fennáll,
akkor nem verheti az asztalt, hogy pénz jár neki, maximum hálás lehet, ha kap valami pénzt.
Másik megoldás: a szerelő közli az ügyféllel, hogy a helyszíni felmérés alapján a végösszeg túllépheti akár az egy millió forintot is, ő szívesen folytatja a munkát, de a magas végösszeg miatt ragaszkodik a részfizetésekhez
és szóljon a kedves ügyfél most, vagy bármelyik részfizetés után, ha esetleg úgy döntene, hogy inkább hagyjuk abba a dolgot.
A nálad előforduló számos villanyszerelő közül egyik sem próbálta ideiglenesen leföldelni a zuhany csövét egy darab vezetékkel? Vagy a vízcsövet pl a mosdó alatt vagy a konyhában, stb.
És végül egy jogi kérdés; tudom, hogy ez nem a jogi topik, de azt is, hogy ha egy ilyen kérdéssel bírósághoz fordulnék, elsö dolguk lenne szakértöt kirendelni, mert bíróknak ilyesmiröl rendszerint a leghalványabb fogalmuk sincs. Ilymódon tehát a kérdés úgyis visszakerülne a szakmailag hozzáértök kezébe.
Ha beigazolódik a jelenleg (szerintem) érvényes föltételezés, vagyis az, hogy a lépcsöházi gányból valahol leágazik egy hibás/méretlen/ szigeteletlen és/vagy vezeték, amely behatol a lakásomba annak a javításáért
a. ki felelös?
b. melyik végét kell fölbontani?
c. a szerelö eddigi munkáját, aki mindezt földerítette, viszont el nem hárította kinek kell megfizetni?
Rengeteg fénykép készült, de azt ide föltenni minden kereten túlmenne, ezenkívül úgy látom, hogy már az alaprajzok se arattak osztatlan sikert. Ezért arra kérlek benneteket, hogy aki úgy érzi, a fényképek nyomán új ötletei támadnának, keressen meg privát üzenetben, hogy el tudjam öket küldeni.
Azért ízelítöül fölteszem a zuhanyzó kövét, meg néhány bájos csendéletet a lépcsöházból.
Nem , nem teszek föl semmit, csak ezt. A f. kivan!
Fél órája görcsölök, hogy a hatalmas salátából kiválasszam azt a pár legrelevánsabb képet, amiröl azt gondolom, jó valamire. Aztán még ugyanennit szívtam vele, hogy valamennyit mentsem, kicsinyítsem, újramentsem majd végül ide föltegyem. Az eredményt látjátok a screen shoton. Szerintetek még mit tehetnék?
És kapcsolós az aljzat, a falra szerelhető többszörös aljzaton mindegyik külön. Igaz, ami nekem van, azon glimmlámpa csak egy van, ez a kis szépséghiba van velük.
Egy mezei villanykapcsoló valószínűleg meg tud szakítani akár egy hatalmas zárlati áramot is
de csak egyszer :) mert az érintkezők eltávolodása közben olyan szikrázás lesz, ami örökre megolvasztja/tönkreteszi az érintkező felületeket.
Szerencsére kb nulla az esélye annak, hogy pont a zárlat kialakulása és az áramvédelem megszólalása közötti néhány ezredmásodperc alatt akar valaki villanyt kapcsolgatni :)
"ami meglepő módon a rézvezetéket és a forrasztott rézvezetéket egy kalap alá veszi a zárlati túlmelegedés vizsgálata szempontjából."
Zárlati áram alatt valószínűleg a zárlat kialakulása és az áramvédelem megszólalása közötti rendkívül rövid időszakot értik,
tehát a különböző vezetőknél nem a hosszú idejű, árammal történő "melegen tartás" hőmérséklet-tűrése a lényeges jellemző, hanem az áramvezető rövid idejű hőtűrése, ami tulajdonképen a vezető hőtároló-képességétől függ (a nagyobb tömeg lassabb felmelegedése = megolvadás-késleltetés).
Tehát egy forrasztott kötés mondjuk tartós 20 A hatására felmelegedhet akár a forrasztás megolvadásáig is, de ugyanaz a kötés egy pillanatnyi ezer amperes áramlökéstől (zárlat) még továbbra is megbízható marad,
ha elég nagy a hőtároló tömege a zárlat okozta hőmennyiséghez képest.
Én elképzeltem, hogy van neki, hiszen minden kapcsolóeszközre van egy olyan áramérték, amit már nem tud megszakítani, viszont azt még várom, hogy ezen értékeket leközöld, mert egyáltalán nincsen tele a net az egyszerű háztartási villanykapcsolók ilyen adataival...
Ebben tökéletesen igazad van, a kérdés az, hogy vajon a szabványbeli előírásokat javasló szakmai csoportosulás milyen határokat fogalmazott meg.
Épp ma találtam meg azt a magyar nyelven is kiadott szabványt, ami meglepő módon a rézvezetéket és a forrasztott rézvezetéket egy kalap alá veszi a zárlati túlmelegedés vizsgálata szempontjából. Igaz, hogy megjegyzésben az van, hogy 10 mm2 alatit vezetékekre az értékek megfontolás alatt állnak, de azt sem lehet tudni, hogy a forrasztással kapcsolatos-e ez a megjegyzés, vagy általában a rézzel.
A lentebbi diódás megoldással kapcsolatos túlfűtött érzelmi megközelítés helyett én inkább a tényszerűt javasolnám.
Igen, a régi nulla fekete volt, a régi fázisok piros sárga és kék!
nem négyzetméterre van megadva, hanem adott méretű biztosítékhoz (B32), mi a max Zs. Tehát kábelhossz, ill annak az ellenállása, a bejövő mért vezeték Ze a mérvadó.
Zárlaton a szakma alapesetben, tehát kiegészítés nélkül, azt érti, amikor a különböző potenciálú vezetéket elhanyagolható impedanciájú vezetővel közelítőleg egy potenciálra hozzák. Ez már csak így van a jelenlegi létesítési szabványok kifejezésit magyarázó nemzetközi elektrotechnikai szótárban is (azelőtt szabvány volt, magyar kiadása az MSZ IEC 60050).
Amikor az így definiált zárlat helyett jelentős impedancián át történik az összekötés, akkor az kiderül a mellékelt információból.
Hanem ez a beszélgetés a mellékelt információk nélküli zárlatból indult ki. :D Ha elfelejtetted volna: "Te azt állítod, hogy egy 75 W-os izzó zárlata esetén a használt villanykapcsolónak képesnek kell lennie, hogy megszakítsa a zárlati áramot, különben a rendszer életveszélyes."
Megjegyezném, hogy az általad példának felhozott 28 A-es szivárgó áramtól a tanáraid haja égnek állna, mert az ugye durván hat és fél kilowatt. Az még akkor is elégetné magát, ha a bejáratnál levő doboztól a lámpáig egyenletesen lenne elosztva a vezeték mentén, nemhogy egy helyen. :D Az 1 A sem sokkal jobb. :)
A kapcsolt teljesítmény az, amekkora teljesítményt a kapcsoló kapcsolni tud.
Viszont itt arról van szó, amely teljesítmény magában a kapcsolóban disszipálódik (termelődik hő formájában).
Tehát pl ha egy 16A-es kapcsoló belső ellenállása 0,02 ohm, az azt jelenti, hogy maximális áramerősség esetén a kapcsoló belsejében kb 5 watt hő fog termelődni.
Mint abban a hozzászólásban is írtam egy nyelvet kellene beszélni és kerülni a személyeskedő agresszív hozzászólásokat!
Attól, hogy valaki egy áramot önkényesen értelmez valamiként attól még az nem lesz soha szakmailag elfogadott, megalapozott, szabványok által alátámasztott !
Ebben az esetben - mivel szó sincs komolyabb mikrokontrolleres vezérlésről, tehát nincs szükség galvanikus leválasztásra - semmi sem indokolja az optocsatolót. Amit Ő akar, ahhoz (SZVSZ) a legpraktikusabb 8db több áramkörös dugaszolható relé. Ez a verzió nem igényel a reléken kívül semmi egyebet, és könnyű javítani is.
Az áramkörök egyes pontjain átfolyó túláram többnyire csak akkor tud maradandó kárt okozni, ha a magas áram ELÉG HOSSZÚ IDEIG áll fenn ahhoz, hogy a "leggyengébb láncszem" annyira FELMELEGEDHESSEN, hogy megolvadjon/megégjen. Ha a túláram nagyon-nagyon rövid idejű, akkor előfordulhat, hogy az áramkör egyetlen eleme sem károsodik.
Tehát előfordulhat, hogy zárlat esetén a kismegszakító annyira gyorsan leold, hogy ez idő alatt a világon semmi baja nem lesz pl a zárlati áram útvonalában lévő öregvacak kapcsolónak vagy picike soros diódának/izzónak.
Számításaid szerint fűtés-vezérlés közben egy hagyományos relé kb hány év alatt éri el azt a kapcsolás-számot, hogy már bizonytalanná válik a működése?
Mert én úgy saccolom, hogy ha Árpád apánk a honfoglalás befejeztével a jurtájába relés vezérlésű gyepfűtést csináltatott volna (kb évi ezer kapcsolás), az a relé még ma is tökéletesen megbízhatóan működne ;)
A kapcsolóknak van olyan adata ami teljesítmény dimenziójú és megadja, hogy az átmeneti ellenálláson a maximális áramnál mekkora teljesítmény fog disszipálódni.
Sajnos sok a slendrián megfogalmazmás beszélgetésben ami remek alkalmat ad a félreértésekre.
Ember, ne kezd már te is, ennyire unatkoztok??? Akkor tagolva:
N I N C S E N O L Y A N H O G Y Z Á R L A T I Á R A M T A R T O M Á N Y!
Minden olyan áram, amely nem üzemszerű működés közben folyik el, az zárlat. Tök mindegy hogy mekkora, 10mA már zárlati tartomány? 30mA? 100mA? 6kA? 10kA?
"Az ilyen kapcsolóknak kb 1,25 névleges áramot kell csak kibírniuk károsodás nélkül, 0,3 cos fi mellett. Szó nincs zárlati tartományok megszakításának képességéről a követelmények között. A névleges áram meg 6 A. De lehet 10 A is. A felette levők már nemszokásosak."
Ezek szerint:
1,25*In= 1,25*6A= 7,5A
vagy
1,25*In= 1,25*10A= 12,5A
Ezt meg kell tudnia szakítani ha " 1,25 névleges áramot kell csak kibírniuk károsodás nélkül ".
Tehát a szigetelés öregedéséből származó Fázis-Védővezető zárlat, amelynek áramértéke 1A mondjuk, azt már nem tudja megszakítani? Csak hogy ragadjon is rám valami a koszon kívül...
Ki kell, hogy ábrándítsalak, nincs neki. Az ilyen kapcsolóknak kb 1,25 névleges áramot kell csak kibírniuk károsodás nélkül, 0,3 cos fi mellett. Szó nincs zárlati tartományok megszakításának képességéről a követelmények között. A névleges áram meg 6 A. De lehet 10 A is. A felette levők már nem szokásosak.
Egy optocsatolós megoldás nem lenne neki tartósabb, a sima relék helyett?
Bár nem tudom milyen gyakran kapcsolgatnak majd, de sok iparban dolgozó kolléga vallja, hogy az optocsatolós relék tartósabbak a "klasszikus" váltóérintkezősnél.
Ez a modul (mivel egy áramkörös reléket tartalmaz) önmagában nem tudja értelmezni. De kettő ilyen modullal már megoldható a feladat. Vagy ha létezik olyan amin - minimum - kétmorzés relék vannak, akkor egy panel is elég lehet.
Persze megfelel ehhez 8db AC 230V feszültségű, bármilyen több morzés relé is. Ez utóbbi verzió előnyösebb is, mivel ilyen felhasználási területen kisebb lehet a hibaszázaléka mint a szilárdtest relének.
Jaja, ertheto amit irsz, eleve kimondottan kulteri kapcsolokat/konnektorokat akartam beszerezni (GIRA TX_44) ha majd eljutok odaig (meg nincs szigeteles a hazon, addig teljesen felesleges lenne barmit felszerelni). Mindenesetre a kulteri kapcsolokban is csak 24V fog maszkalni
Ez a dugvillába szerelt olvadó nem is olyan nagy hülyeség. Hiszen mi magunk is mindig azon lovagolunk, hogy "keresztmetszet váltásnál mindig le kell biztosítani", de gondoljunk már bele:
Adva van egy aljzat a falban 1,5mm2 (vagy 2,5mm2) réz vezetékkel bekötve, majd ebbe dugjuk bele a csodálatos 0,75-ös vagy valamilyen számunkra ismeretlen kábellel szerelt hosszabbítókat, abban hol is van biztosítás? Ott nem kell lebiztosítani?
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy egy ilyen aljzat NÉVLEGESEN 16A-al "küldhető meg" (B/C16A kismegszakító van a végén), de a beledugott hosszabbító is? Abból nem lesz tűz?
Normális esetben ez több tényező okán sem következik be:
1. A kapcsolók műanyag burkolata esztétikailag is romlik és volt olyan család a '90-es években, amelyik még mindig kinéz valahogyan, de általánosságban elmondható, hogy ki szokták cserélni 10-15 évente.
2. A kültéri kapcsolók olyan anyagokból készül, amelyek jól ellenállnak az időjárásnak (nem mind), és úgy vannak tervezve hogy páralecsapódás ne (vagy csak nagyon kis mértékben) jöhessen benne létre.
3. A kismegszakítók ritkán égnek össze (régebbi típusoknál gyakoribb volt), de van az a villanyszerelő, aki némi "leleményességgel" tud olyan áramkört csatlakoztatni hozzá.
4. Amennyiben mindez mégis fenn áll, akkor a szolgáltató kismegszakítója kapcsol le.
5. Ha mindez nem lenne elég, akkor egy földzárlat esetén a FI-relé lép működésbe. (többek között ezért is kötelező most már használni)
Bár volt itt pár hozzászólással korábban egy illető, akinek csipkedett a mosógépe és amint kikötötte a FI-t nevetve volt feszültség alatt a hálózat. Majd a szerelő megmutatta neki, hogy bizony földzárlatos volt a mosógépe egy szigetelés elöregedése miatt.
A trollkodás pedig ismét annak köszönhető, hogy ész nélkül és gondolkodás nélkül fújjuk amit annak idején megtanultunk, csak a világ azóta megváltozott, a zárlat már nem kA-ben mérhető mindig. :)
Akkor megpróbálom szépen sorjában újra, hogy a lényeg is megmaradjon:
OlO: Van neki olyan paramétere, képzeld el, sőt rajta átfolyatható maximális teljesítménye is van és még átütési feszültsége is...
bcslaci: köszönjük a konstruktív hozzászólást...
cucu és Zs:) : Nektek csak a trollkodást lehet megköszönni, nagyon ügyessek vagytok, biztosan ezeket is a villanyszerelők zsebkönyve című könyvből sikerült kiolvasni, ami jó esetben van 100 oldal a szakmából. Jah és az össze FI-relét amit eddig felraktatok nyugodtan leszedhetitek, mert az a 10/30/100mA az nem zárlati áram. Látom a szakmában nagyon benne vagytok, ezért nem is kezdek el vitatkozni a zárlati áram fogalmáról veletek.
A tanulság viszont az, hogy bizony a zárlat nem mindig kA nagyságrendű, bizony van amikor egy elöregedett szigetelés miatt a foglalat "szivárogtat" a föld felé, mondjuk úgy 28A-t (csak a kötözködés okán) és erre bizony a szolgáltató XBS C32-es megszakítója nem bontja az áramkört, a Bakony meg már 10 éve átégett a p**sába, a kapcsoló pedig már 2 ampert sem képes megszakítani az elkorodált kontaktusainak köszönhetően.
A 28A másfeles rézvezetőre gyakorolt fűtőhatás pedig benne van a zsebkönyvben...
Úgy tudtam, hogy meg van adva, hogy egy kör/ring hány négyzetméter lehet. Talán max100nm rémlik...
A színkódjaik is érdekesek voltak régebben a fekete volt a nulla a kék, sárga, piros a fázis. Most, ha jól tudom már ők is a szabvány színeket használják.
Általában szintenként van egy ring, plusz konyha. Ez 3x32, és akkor plusz világítások szintenként, plusz villanyboiler, plusz kazán, smoke alarm stb. Háztartásokra csak egy fázist adnak, 100A, 25-ös vezeték a méretlen/mért fővezeték Cu.
Mert itt ilyen a dugvilla, minden egyes fogyasztó külön is van biztosítva. De vannak kisebb olvadó biztik is, szól egy olvasólámpa dugójába nem tesznek 13asat, hanem csak egy 3-asat. Ring-nek hívják, amikor vissza, körbe ér a vezeték/kábel. 32A-ra biztosítjuk. Van hagyományos radial áramkör is csatlakozó aljzatoknak, 4-es vezeték 32A, 2,5-ös 16A.
Német/osztrák mindig kérte, hogy bal oldalon legyen a fázis. Gondolom náluk sem kötelező előírás, talán valami régen kötelező szabályból visszamaradt szokás.
Még a méregdrága tesztereknél amik már komolyak sem mindegy a fázis helye. De nem rögzíti szabvány az EURO dugaljak esetében melyik oldal, a speciális angol stb dugaljaknál már megvan határozva melyik a fázis melyik a nulla és a föld.
Van rá szabvány, hogy jobb vagy baloldal a fázis? Nekem a pöckös aljzat, ahol e védővezető egy csappal áll ki a szimpatikus, ott teljesen egyértelműen mindig ugyanott van a fázis, de az szerintem a Cseheknél szabványos, bár nálunk az irodában is az van.
A dugaljbiztosíték szerintem teljesen okés dolog, az is, hogy egy sík lap a konnektorjuk, nem olyan mint az ami nekünk jutott. Amcsiknál talán egy villanykapcsoló is van a dugalj mellett, de ott meg azt hiszem a biztosíték nincs benne.
Nemrég megjött a kínai, konnektorba dugós rcd teszterem. Érdekes, de a legrand konnektoron baloldalra jelölték a fázist, ez a mütyürke meg akkor jelzi előírásosan helyesnek, ha jobboldalra kötöm. (szemből, összerakva nézve). Ha fejjel lefelé dugom be a tesztert, akkor persze minden szép és jónak tűnik neki. :)
Nekem tetszik az a rendszer, van benne logika. Egyszerűbb és mégis biztonságos. Ott már egy ideje olyan FI-t használnak sok helyen ami a dugaljba van integrálva. Simán megoldják, hogy egy hiba csak egy aljzatot érintsen. A körvezetéknél a keresztmetszet pedig duplázódik és még hibatűrő is lesz a rendszer. Másrészről, ha a bevándorlókról most nem beszélünk, fegyelmezett népek és rendeltetés szerűen használnak mindent.
Aha, és mi lesz akkor a 75w-os mezei izzókkal amiket ugye fordítva működő villenykapcsolóval kapcsolgatnak? Azok 40A-en csücsülnek, ha zárlatos lesz az izzó? Vagy van az izzó-foglalatukban is olvadóbiztosíték? :)
Mert körvezetéket használnak emberes keresztmetszettel amit ~40A-re biztosítanak, az összes dugalj ezen lóg így a készülék védelmére muszáj a dugóba integrálni egy biztosítót.
En attol paraztam hogy a relek majd szepen osszeforrasztjak a kontaktokat amikor mondjuk kieg az izzo, egyenlore ilyen nem tortent szerencsere. Mindenesetre morcos leszek ha bekovetkezik az biztos.
Amit írtál az nem sima mezei izzó, hanem spéci, de árulják, mert még mindig van olyan aki azt hiszi, hogy az a jobb. Nekem is van spéci 100W-os izzóm ami volt vagy 2eFt, fénykép-levilágítóba való. :)
Szerintem erre nézve nem vizsgálják ugyanis üzemszerűen nem állhat elő olyan állapot amikor zárlati áramot kell megszakítania. Az üzemi áramot, ami az én kapcsolóimnál 16A megszakítják. Én életszerűtlennek érzem azt a képzeletbeli esetet, hogy a szolgáltatói kismegszakító és az áramkör kismegszakítója egyszerre hibásodik meg a villanykörte zárlatos lesz és ez tartósan fennáll anélkül, hogy elolvadna valami a villanykörtében vagy a foglalatban, majd ezt a zárlati áramot a villanykapcsolóval akarod megszakítani.
Azert lassuk be van annak ertelme amit 2ozzmexy mond, bar normalis esetben pontosan ezert van kismegszakito hogy ilyen ne kovetkezhessen be. Bevallottan nem vagyok szakmabeli (csak lelkes amator) de olyanrol meg nem hallottam hogy a kismegszakito megadta volna magat *ugy* hogy utana meg vezette volna az aramot.
Egyebkent nalam is beszartak a kulteri lampak, gyakorlatilag az osszes (<10db), hozzatartozik a sztorihoz hogy per pillanat parszaz forintos foglalatokba van csavarva valami izzo, de hiaba kapcsolom fel nem vilagitanak. Egyenlore betudom a -20 foknak, majd ha tavasszal sem mukodnek akkor kinyomozom hogy mi a szitu. (kapcsolo nem jatszik, per pillanat egyetlen kulteri kapcsolom sincs es a belteriek is max 24V-ot kapnak, a lampak releken vannak)
És mi van ha pont a zárlat kialakulásakor halad el egy repülő ami ontja a chem-trailt? Úgy tudom az az emberre nézve veszélyes, de az elektromos eszközöknek kimondotta jót tesz, sokkal stabilabban és megbízhatóbban működnek tőle.
"Ha nem haragszol meg, akkor most itt nem szeretnék belemenni az ívoltási képességébe egy villanykapcsolónak "
Pedig ha már szóba került, ráadásul a konkrét vitának lényegi eleme, elmondhatnád milyen mértékű zárlati áram megszakítására képesek a szokványos jó minőségű villanykapcsolók! Ez egy hasznos tudnivaló volna.
Valóban egy beltéri kapcsoló van feltéve, ahol víz nem éri, de pára,napsütés az valóban.
Ma ismét délelőtt világított, természetesen DU már nem. Ami érdekes, hogy nem egyenletes fénnyel világított, hanem mintha ingadozna a feszültség.... (mondjuk ezt az egyik benti Ikeás design lámpám is csinálja pár napja)
Sima mezei 75w-os izzó biztos nem egy ma vásárolt vadiúj, mert ilyet már nem kapni. Esetleg betárolt lehet, igazából édesmindegy. Ha az van, hogy hol világít-hol nem, akkor az kontakthiba-gyanús valahol a lámpa és a villanyóra között. Minden kapcsolót, minden toldást-foldást és a foglalatot átnézni, utánhúzni, cserélni, bárminemű gányolmány van a láncban, azt megszüntetni.
Nos oké, próbáljuk értelmezni a dolgot lépésről lépésre.
Először is zárlatos lesz a 75 W-os izzó. Elkezd folyni a zárlati áram. Tegyük fel, hogy a biztosító elfelejti a fizikát és nem szakítja meg a zárlatos kört, az áram tovább folyik.
Emberünk észleli, hogy kiment az izzó, sötét lesz. Keres egy pót izzót, majd odasétál a villanykapcsolóhoz és lekapcsolja azt. Ekkor még mindig a zárlati áram folyik, az elavult kapcsoló érintkezői ezért összeragadnak, és bár látszólag a kapcsoló lekapcsolt állapotba került, az továbbra is vezet és folyik át a körön a zárlati áram rendületlenül.
Emberünk ekkor létrát állít az izzó alá, felmászik és nekilát a cserének, abban a hamis hiszemben, hogy ő biztonságban van, merthát a villanykapcsolót lekapcsolta. De amikor rossz helyre nyúl, áramütés éri, mert bizony a kapcsoló nem szakította meg a zárlati áramot és az bizony még mindig ott folyt izomból, ahogy a vezetékéken kifért.
Ezt most te teljesen komolyan gondolod, hogy ilyen előfordulhat? A zárlati áram perceken keresztül vígan elvan ilyenkor, nem fog szétégni, elolvadni semmi addigra amíg emberünk az izzócseréhez ér?
Nem kötözködni akarok, csak rávilágítani mekkora ökörség amit itt magyarázol a zárlatos izzóról és a zárlati áramot megszakítani köteles kapcsolóról.
off: jól hőszigetelt épületben a legtöbb fűtés-típus esetén naivitás azt képzelni, hogy jelentős hőmérséklet-különbség érhető el a szobák között, ezért a szobánként külön szabályozható fűtésre költött pénz valószínűleg pénzkidobásnak fog bizonyulni. Az igazán jól hőszigetelt házakban a hőveszteség a külvilág felé annyira csekély, hogy a szomszédos fűtött helyiségekkel közös falak hővezetése lehetetlenné teszi az 1-2 foknál nagyobb hőmérséklet különbségeket az egyes helyiségek között, ráadásul az épület hőtároló tömege ezen különbség elérését is órákra (napokra) nyújtja.
Persze vacak/nulla hőszigetelésű házban lehet értelme az egyéni termosztátnak, mert ott gyors lehet a hőmérséklet változás és akár 5-10 fokos különbség is elérhető a szomszédos helyiségek között.
Százféle relémodult létezhet, közöttük olyan is, aminél ha a nyolcból bármelyik relé behúz mindig aktiv les egy kimenet, vagy behúz egy kilencedik (közös) relé is. Hogy az éppen a te kezedben lévő relépanel tudja-e ezt, az a fényképből nem deríthető ki.
Ha a nyolc termosztát kimenetére teszel egy-egy diódát, amelyek mind egy relére mutatnak, akkor bármelyik termosztát bekapcsol a nyolcból, az az egy relé be tudja kapcsolni a cirkódat.
Ha a termosztátban van relé és az elbírja a picike szelepmozgató motor áramát, akkor pénzkidobás egy relépanelt is közbeiktatni.
Az egész "8 termosztát-egy cirkó" problémakör valószínűleg megoldható 8 db 3 Ft-os diódával és egy olyan relével, ami stabilan behúz akkor is, ha egy diódán át kapja a 230V-ot.
Itt most nem elsősorban a te kapcsolóidról volt szó, és nem terelek. Ezek itt puszta tények, vakon bízol egy védelmi eszközben, amely lehet akár széria hibás is.
Alap esetben a kapcsoló ezt a követelményt nem tudja teljesíteni, ez a kismegszakító dolga.
A te esetedben, amennyiben nem vagy szakmabeli, szólok hogy van ezeknek az eszközöknek is lejárata, mint egy tejnek, csak kicsit hosszabb...
Ha nem haragszol meg, akkor most itt nem szeretnék belemenni az ívoltási képességébe egy villanykapcsolónak és annak hogy rajta átfolyatott teljesítmény milyen irreverzibilis kémiai folyamatot indít el, amely az adott eszköz gyári paramétereit elkezdi rontani.
Mivel a kérdező esetében nem ismert sem a hálózat állapota, sem a felépítése, ezért mindig a legrosszabb esetre érdemes készülni.
Ami viszont a kapcsoló feladata azon kívül hogy átengedje magán az üzemi áramot, az is, hogy ezt az áramot biztonságosan meg tudja szakítani. Egy elöregedett kapcsoló a rozsdás kontaktusaival, amely beltérre van tervezve és veri vagy 30 éve az eső, hó és jég, ezt a feladatot nem képes ellátni, tehát nem tudja biztonságosan feszültségmentesíteni sem az általa kapcsolt 75W-os izzót.
Nos ez a te esetedben is igaz, amikor lekapcsolod és felmászol izzót cserélni abban a hitben, hogy ott fent bizony feszültség nem lehet.
Ha a kérdésed nem kötözködés volt, akkor bármelyik gyártó terméke megfelel a helyére, de egy 20+ éves kapcsoló bizony már csereérett (gyártója válogatja).
Ne terelj kérlek szépen, én nem erről kérdeztelek, nem az izzócseréről van szó.
Te azt állítod, hogy egy 75 W-os izzó zárlata esetén a használt villanykapcsolónak képesnek kell lennie, hogy megszakítsa a zárlati áramot, különben a rendszer életveszélyes.
Ezért kérek szaktanácsot, hogy milyenre cseréljem le a villanykapcsolóimat, hogy biztonságos legyen.
Szó sincs itt izzócseréről, bojler bekötésről, stb. Zárlatos izzóról van szó és a megfelelő védelemről ebben az esetben.
Ha nem old le és a kolléga rángatózik a végén? Akkor mit teszel?
Bezzeg ha a nullát szakító kapcsoló esetét hoznám fel példának, akkor rögtön ugrana mindenki, hiszen ott is kint marad a fázis, mint egy kapcsolónál, ami nem teljesen bont szét...
Ha a kapcsoló felkapcsolása rendszertelen (tehát NEM ÜZEMBIZTOS), akkor a lekapcsolása az?
Ez most éppen én voltam és velem próbál kötözködni, csak nem reagálok az ilyen provokációra, arra majd a bíróság fog, amikor nem ver le a Bakony Művek miközben valaki éppen izzót próbál cserélni az általa feszültségmentesnek vélt foglalatban...
Anyósnál is így vannak, fárad a régi cucc, műanyag lapka elbillen, de mögötte a fém érintkező nem. Még egyszer rá kell vágni. Meguntam, csere. Igen, de közértben csak kisebb méretű volt falon kívüliben és a meglévő alatt találtam 2 szigszalagos kötést is. Nem tudtam jobban megoldani, egyik szoba a kapcsoló mellé kapott egy kis kötődobozt, nem ez lesz a legrondább a házban :-/
Ha nem bízol kismegszakítókban fel kell szerelni egy olvadóbetétet, késes aljzatot ami mindig tudja a fizikát és meg fogja szakítani a zárlati áramot. Csak tarts otthon mindig betétet.
> Ha véletlenül zárlatos lesz a 75W-os izzó, akkor a kapcsoló képtelen lesz a zárlati áramot megszakítani, ezért nem tekintem biztonságosnak.
Nálam a lakásban nemrég zárlatos lett az egyik kompakt fénycső a csillárban. Nekem szerencsém volt, mert lement a világítás kör biztosítója, így nem lett nagyobb baj, csak megpörkölődött egy kicsit a fénycső foglalata.
A hozzászólásaidat olvasva eszméltem rá mekkora veszélyben vagyok, mert az én kapcsolóim sem szakítanák meg ilyen esetben a zárlati áramot, ha esetleg a biztosító "nem aktiválódott" volna. Akkor most veszélyben vagyok, leéghet a lakásom, mert elavult világítás kapcsolóim vannak?
Kérlek adj tanácsot, milyenre kellene lecserélnem a csillárok kapcsolóit, hogy biztos legyek benne hasonló esetben már a kapcsoló is meg fogja szakítani a zárlati áramot és akkor nyugodtan hajthatom álomra a fejem.
Megtennéd hogy lefotózod nekünk azt a rosszalkodó kapcsolót?
Láttam már ilyet, találkoztam a hibával... A hiba forrása két dolog szokott lenni:
1. ok: A lámpatest valamikor a világháborúk előttről maradt ránk és úgy el van oxidálódva mindene, hogy sokszor a csavar lazítás közben elroppan. (ne nyúlj hozzá :) )
2. ok: Egy alapvetően beltérre tervezett kapcsolót szerel fel valaki egy fadobozban az épület falába süllyesztve. A kapcsolót nem arra tervezték hogy ilyen mértékű hőingást és párásodást elviseljen, ezért az érintkező lapkái már csak rozsdából állnak....
Ha véletlenül zárlatos lesz a 75W-os izzó, akkor a kapcsoló képtelen lesz a zárlati áramot megszakítani, ezért nem tekintem biztonságosnak. (Amennyire bizonytalan a be kapcsolása, ugyanilyen bizonytalan a kikapcsolása is ;) )
A javaslatom az, hogy hívd még egyszer Sanyi bát és vegyél egy új kültéri IP67-es kapcsolót (sírva könyörgöm hogy leválasztó legyen legalább) és egy új kültéri IP67-es lámpa testet is.
Nem biztos, hogy ez lesz a megfejtés, de kipróbálása nem kerül semmibe:
Egyes ősrégi villanykapcsolók belső mechanikája olyan, hogy ha lassan billented át, akkor gyengébb lesz az érintkezés, peches estben olykor semmilyen. Sanyi bácsi ilyen kapcsolókkal körbevéve nőtt fel, ráadásul szakmabeli, ezért ő mindig olyan határozott mozdulattal váltja át a kapcsolót, hogy a két érintkező felület erősen csapódjon egymásnak (még az is lehet, hogy ez nem tudatos mozdulat nála). Ettől is lehet, hogy Sanyi bácsinak mindig működik az, ami neked néha nem.
Ha a kísérlet is ezt bizonyítja, akkor az ezeréves kapcsolót cseréld le egy száz évesre.
Időnként izzócsere, de működött. Decemberben kezdte el csinálni, hogy alig akart felgyulladni végül már teljesen megadta magát. (Hozzáteszem két lakásban lévő is - gondolom most lett vége az élettartalomnak :) )
Kijött Sanyi bácsi a villanyszerelő - kiderült mellesleg h nem volt bekötve a föld. bekötötte, becsavarta, jó. 2 napig minden szuper egyszercsak pukk. Na azóta semmi. Ma megjön ismét Sanyi bá, felkapcsolja a kapcsolót és világít ami nekem 3 napig nem. Kicsit szénné égtem. Elment, ma este ismét próbálkozom, nem ég.
Ezért merült fel bennem hogy esetleg a hideg, a mínusz ami zavarja ezt a rohadék lámpát.
Szóval kicsit bosszantó és tényleg nem az ujjammal van a probléma...
Kültéri lámpánál miért van az hogy este (hidegben) nem tudom felkapcsolni, napközben "melegebb időben) pedig világít ahogy kell? - Amikor jön a szerelő, hogy megcsinálja... :)
És akkor mi okozza a hibát?A konyhában is van egy 10literes bojler,az is 2kw-os,és ott nem jelentkezett ilyen hiba.Meg sehol máshol.Csak a fürdőszobai bojlernél,ezért kérdeztem a lehetséges okát a dolognak.
"Továbbiakban erre a diódás provokációra nem reagálok, aki ezen poénkodik, az süsü, akinek nem jött le, hogy miért problémás ez, az olvassa újra az egészte az elejéről."
CE minősítésekre szabványokra, törvényekre, megtörtént esetekre hivatkozva, bírósággal fenyegetőzve és demagógiával a lakkozott fakockába is bele lehet kötni.
Ezt csinálod...
Pont azóta nincs semmi értelme ennek a beszélgetésnek mióta először beleszóltál.
"Abban az (ezerből?tízezerből?nem mindegy?)"
Persze hogy nem mindegy. A kulcsszó itt a kockázat. Nulla kockázat nincs!
köszönöm a tippeket a vezetékkeresésre. Valszeg megveszem az 5ezer forintos eszközt, amikor majd szükség lesz rá.
Kicsit más téma: ledcső bekötés. Amit vettem 120 cm-es ledcsövet + armatúrát, azt állítja magáról, hogy akár 6db is egymás után köthető, nekem 3db van, össze is kötném őket.
Ilyen csatlakozója van (házi sniccer a méret kedvéért):
Az armatúra két végén egy-egy fogadó luk egy ilyen csatlakozónak. Viszont minden armatúrához csak egy csatlakozó jár egy rövidke kábelvéggel, forrassz/wago-zz hozzá, amit akarsz. 220 volttal kipróbáltam, a csövek szépen világítanak külön-külön.
Úgy szokott ez működni, hogy veszek még három csatlakozót, összeforrasztom őket egymásnak háttal, és összefűzöm sorba az armatúrákat?
Az lehet hogy a kötelező minimumnál nem több és nem kevesebb, de az időbeli eloszlása elég hektikus. Volt amikor este nyolckor elfogyott a melegvíz, és csak hajnal kettőkor kezdett fűteni a boiler. Máskor meg van vezérelt áram egész este.
Nem tudom hol, hogyan, mi a alapján vezérlik, de hogy nem előre beállított időpontokban van áram az biztos.
Hogy van egy rízsszem izzó, szabályosan a kapcsolóval sorba kötve? A mostani kapcsolók semleges kötéspontjai lehetővé is teszik a biztonságos megvalósítást.
Mennyiben más egy miniatűr izzó, mint egy "üvegbiztosíték"? Nem értem az utalásodat...de mindegy.
"Bármit is hisz Mekk Elek, azért a vezérelt az csak a terhelési minimumokkal kapcsolatos."
Mekk Elek azt írta, hogy az áramszolgáltatók a kötelező 8 órányi olcsóáramot a napi átlagos völgyekhez igazították, aminek semmi köze az erőművek tényleges olcsó áramához.
Tehát pl vannak olyan hétvégék, amikor az erőmű 48 órán át szinte ingyen adja az áramot az áramszolgáltatónak, ebből az áramszolgáltató csak a törvény által kötelező 16 órán át adja nekünk olcsóbban, ráadásul azt is csak azon a kevés fogyasztón, amit megenged az éjszakai villanyórára rákötni.
És az is valószínű, hogy az erőművek "filléres áramú" völgyidőszakai hétköznapok nagy részén szintén jóval több napi 8 óránál.
Azért kellett lecserélni a régi kapcsolóórás fogyasztásmérőket távvezéreltre, hogy a fogyasztókat érdekeltté lehessen tenni abban, hogy minél több fogyasztásukat helyezzék át az erőművek völgy-időszakaiba. Ehelyett mindössze annyi változás történt, hogy ugyanaz a kapcsolóóra most nem nálunk van :)
Csak szükség esetén nyúlnak bele a programba, de az manapság szinte elképzelhetetlen. Az energiahelyzet ahhoz a dél-amerikai házhoz hasonló, amelyik alól 60 m mélyen kimosta a talajt a csőtörés, és egyszercsak leesett a mélybe. De előtte egy perccel még tökéletes biztonságban érezte magát a ház lakója. :D
Szerintem ahogy a házi kiserőművek terjednek lassan nappal éri majd meg bekapcsolni a vezéreltet amikor a napelemek túl sokat termelnek és nem éjszaka. A jövőben szerintem teljesen más lesz az energiafelhasználás időbeni megoszlása mint 20 évvel ezelőtt amikor ezt a vezérelt rendszert kitalálták.
Bármit is hisz Mekk Elek, azért a vezérelt az csak a terhelési minimumokkal kapcsolatos. Kivéve a napközbeni ráfűtést (ami amúgy a napközbeni völgyben van), ami egy szociális juttatás a vezérelt elviselhetőbbé tételére.
Csak azt kell elfogadni, hogy ez a téma most senkit sem érdekel. Olcsó az energia, még olcsóbb a külföldről vásárolt energia, a piacon vannak olyanok, akik kimondottan termelésre kértek koncessziót (tehát ez üzletnek jó), akkor szinte mindegy, hogy mi van ezzel. De ez nem volt mindig így, amikor a vezérlést a cégek kiépítették, akkor úgy kaptak hitelt, hogy ez a beruházás erőműépítést tesz feleslegessé. A 90-esekben nagyon rossz volt a helyzet, muzeális gépek pörögtek muzeális termekben. És nem is biztos, hogy mindig így lesz, mert ha az államoknak egy csöpp eszük lenne, a megújulók ugráló természete miatti már javában gondolkodnának a fogyasztás vezérlésén. Ha az állampolgár érzékenysége helyett az igazság lenne a szempont, akkor ezt nemes egyszerűséggel korlátozásnak hívnánk. :D Még akkor is, ha az intézkedés abból állna, ami Amerikában már volt, hogy otthon csücsülsz, bármikor sípolhat egyet a síp, és tudod, hogy most átvált drágább tarifára, így aztán nem kell, hogy kikapcsoljanak bármit, kikapcsolod te azt, ami nem létfontos. :)
Nekem van itthon vezérelt, de nincs használatban, így sajnos megmondani sem tudom, hogy mikor van, mikor nincs. Úgy látszik, hogy az elmélet nem követi a gyakorlatot. :(
Otthon a szülöi házban legalább 30 éve működik a nappaliban a csillár úgy, hogy a csillárkapcsoló egyik áramköre teljes fénnyel a másik pedig "dimmelve" -egy soros diódán keresztül- működteti az izzókat. Izzót már többször kellett cserélni, de diódát még soha. És még tűzoltót sem kellett soha hívni.
Ez a megoldás a legegyszerűbb...csak arra kell ügyelni, hogy a 230 V-os izzóhoz tartozó teljesítménye ugyanakkora áramot kívánjon, mint a kicsi izzóé: 230V 60W = 0,26 A, tehát kell egy ~ 0,3 A-es bármilyen izzó. Több ilyen is létezik.
(Kirchoff /hurok/törvénye) Minél kisebb a kicsi izzó feszültsége, annál kevesebbet vesz el a főizzó feszültségéből. Pl. régi "skála izzó" 6,3 V 0,3 A -es.
Az adott áramkörben esetlegesen előforduló maximális zárlati áramra méretezett, élet és vagyonbiztonság figyelembevételével műszakilag megfelelő bármely szerelvény, kötés, vezeték, csatlakozó berendezés nem esélylatolgatás és hit kérdése, hanem szigorúan kötelező. Ha CE poénkodunk ha nem.
Abban az (ezerből?tízezerből?nem mindegy?) egyetlen egy esetben, amikor mégis lesz tűz, szokott az lenni az ítéletben, hogy:
"x. r. vádlott bűnösfoglakozáskörében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntettében, ......., vádlott az általa létesített szabálytalan kivitelezés lehetséges súlyos követelményeivel műszaki képzettsége révén tisztában volt, azonban könnyelműen bízott azok elmaradásában"
Pont.
Továbbiakban erre a diódás provokációra nem reagálok, aki ezen poénkodik, az süsü, akinek nem jött le, hogy miért problémás ez, az olvassa újra az egészte az elejéről.
Tehát mivel vannak gány, kamu megfelelőségű mélykínai készülékek, mindenki gányoljon nyugodtan....?
Nos, ezek a "véletlenül se így", tippek trükkök rovat alá tartoznak.
Egyébként sokszor nem látható, a gyártó egy minősített berendezésben milyen megoldást (méretezett vezetősáv, fusible resistor, fusible link, ptc, stb) alkalmazott túláramvédelemre.
Egy frekvenciaváltó pl szinte biztos vagyok benne, hogy nagytöbbségében minden szepontból megfelelő készülék, egy bármely pontján alkatrészhiba miatt bekövetkező belső zárlat, sőt külső túlfeszültség ellen aktivan vagy passzívan, de megfelelően védett.
Egy energiatakarékos fényforrás vagy hagyományos izzó illetve számos egyéb olcsó fogyasztó esetében már nincs kizárva ,hogy egyszercsak a kapcsain zárlatba megy.
Erre szolgál a kismegszakító mint túláramvédelem, és a megfelelően méretezett vezeték, elviseli illetve adott időn belül megszakítja a zárlati áramot.
Hacsak közben valami gányzseni nem tett a vezetékbe sorban(!) zsugorcső-diódát, mert akkor -elméletileg- lehet akár tűz is.
Akkor ettől a megoldástól infarktust kapnak az urak. A kapcsoló elé sorba kötöttem egy 12 v-os járműizzót és szakszerűen beszigetelő szalagoztam. Így, ha máskor nem is, de este látszik, hogy a kazánházban ég a villany.
A konyhaszekrény és a fal között van, ami jótékonyan eltakarja az ocsmányságot.
Látom nagy vihart kavartam itt a glimmlámpás megoldásommal. :-) Tákolás vagy nem tákolás, ez itt a kérdés? Bizonyos tekintetben valóban az. Viszont ez a tákolás nem nem valami barkácsolt alkatrésszel történt.
Mint ahogyan korábban leírtam, azt szerettem volna, ha néhány villanykapcsoló visszajelezi azt, amikor világít a lámpa a teli ajtós helyiségekben. (Az egyértelműség kedvéért leírom, hogy a kapcsolók nem a helyiségekben vannak, hanem azon kívül!) Ezt a funkciót Pdk2-101-es Schneider Classic kapcsoló nem tudja. Csak a 102-es, amelynek a felső sorkapocs vonalába pattintva a glimm foglalatot, a rugós lábain keresztül kapja az áramot. Mindenki tudja, hogy ez egy merev foglalat és a lábait nem lehet akárhová "vezetni".
Azért, hogy ne kelljen a kapcsolókat lecserélni, a gyári megoldást kiváltottam egy másik gyári megoldással: Legrand Forix Glimmel. Ez egy fehér led, kb. tíz centiméternyi vezetékkel, aminek a vége csupaszítva van, a forrasztások pedig gyárilag zsugorcsövezve. (Az ára csak 300 Ft.) Tehát nem én kókányoltam össze! Ezt lehet megvásárolni a Legrand kapcsolók világítóssá tételéhez is. Ennek a lednek a vezetékvégeit ott is valamelyik sorkapocshoz kell kötni, hogy visszajelzést adjon. A nagy előnye, hogy flexibilis, nem pedig merev mint a Schneidernél. A led elhelyezésére a kapcsoló tokozásában remek helyet biztosított a felső sor középső sorkapocs helye, amelyben gyárilag nincs semmi! Az, hogy ennek a sorkapocs helynek a fenékrészébe kellett fúrnom két darab 2,5 mm-es furatot a led vezetékeinek átviteléhez, hát istenem! Lehet, hogy ott fog majd belefolyni a víz!? (sic!) Az, hogy ezekhez a kapcsolókhoz (már amelyik mellett nincs konnektor) be kell húzni egy vezetéket? Megint csak nem hiszem, hogy istenkáromlás lenne. Ha Pdk2-102-es kétpólusú kapcsolókat raktam volna fel, azokhoz meg kapcsolóként két plusz vezeték behúzására lett volna szükség.
Summa summarum, továbbra sem állítom, hogy ez legyen a követendő példa. Viszont "társadalmi" veszélyességét tekintve messze alatta marad azon elektromos kötésekhez képest, - amelyeknek fotói gyakorta feltűnnek a fórumban - és amelyeknek "elkövetői" állítólag szakképzett villanyszerelők.
"Pl alut rézzel kötni így, merthogy műszakilag azt is lehet, sőt az egyik legjobb, összeforraszt, leszigetel."
Itt egy "kicsit" elkanyarodtál a lényegtől nem? :)
"Minimum a túláramvédelemről gondoskodni kellene a dióda névleges határadatainak megfelelően."
Egyszer majd nézz bele egy elektronikus készülékbe amiben diódák meg forrasztások vannak ahol ugyanaz a kiloamper folyik zárlatnál, mert bedugtad a konnektorba.
Pl. frekvenciaváltóban zsugorcsöves forrasztott kötések hegyekben... Vagy az már nem gond, mert nem a falban van dobozban? Vagy azért nem gond, mert rápecsételték a CE betűket?
Van amelyik készülékben van olvadó biztosító, de sokban nincs. Az egyenirányító diódákra egyenként méretezett meg főleg nincs.
Van hogy búvárszivattyú kábele van megtoldva zsugorcsővel és a kötés víz alatt van. Évekig. Merénylet! :)
"Ha benne lenne ez az áramkör gyárilag a megfelelően kialakított, szigetelt, adott áramra garantáltan megfelelő, CE minősített, stb kapcsolóban, az más történet."
Használjunk CE jelzéssel ellátott zsugorcsövet! :)
Nem kell a szabványból vallási kérdést fabrikálni!
"mivel sem a FÁZISCERUZÁBAN sem a "világítós" 101-es kapcsolóban nincs LED, csak a kontakt mentes fáziskeresőben. Glimm-lámpát használnak bennük, és ez nem véletlen."
Nem véletlen, hiszen a glimm lámpa villamos tulajdonságai felelnek meg oda a legjobban.
"A kapcsoló nem abban a helységben van, ahol a világítás amit kapcsol?"
Úgy ám, jó reggelt kívánok! Talán csak nem elkezdtél gondolkozni ezen az egészen? :)
"Remélem feltette magának a kérdést fúrás közben, hogy vajon szándékosan nincsen ott egy luk rajta, vagy csak így volt egyszerűbb az öntőszerszámot kidolgozni..."
Ugyan-ugyan!
Nyilván te sem szoktál azon gondolkozni, hogy miért is nem fúrtak a házgyári panelbe M8-as hilti csavarokat oda ahova te majd egyszer képet akarsz felakasztani.
Miért lenne gyárilag lyuk olyan helyen egy kapcsolóban, ahol arra akkor nincs szükségÁ Hátha valaki LED-et tesz majd bele és ne kelljen fúrni?
"És az nem lett volna elég jó megoldás, ha a régi iskolát követi? nem világít a csík az alján = ég a lámpa"
Egyszerű pszichológia: az emberi agy számára az nem figyelmeztető, ha NEM történik meg valami. Tehát az átlagember arra nem figyel fel, hogy NEM ég egy jelzőlámpa.
Az igazán fontos figyelemfelkeltő jelzések nemcsak aktívak, de ráadásul váltakozók is: szaggatott/váltakozó fény- és hangjelzések (pl. tűzótó ótó).
Az ember kondícionálhatja magát arra, hogy egy jelzés hiányára figyeljen fel, de ezt tanulni kell, ami nem mindenkinek megy.
És az nem lett volna elég jó megoldás, ha a régi iskolát követi? nem világít a csík az alján = ég a lámpa
Az egyik régi albimban a pince lámpa, az időkapcsolós volt, a néni aki egész nap kint ült a földszinten, ha úgy gondolta hogy túl sokáig vagy lent (vagy elfelejtette hogy üvöltve köszöntél neki lefelémenetben), akkor egyszerűen odasétált és nagy szentségelés közepette lekapcsolta. :)
A következő helyen már időzítős volt, az főleg a pincében rendrakáskor volt parás, ha 15 percnél tovább voltál lent, akkor vagy ki kellett kötni fesz alatt (nem ajánlom senkinek), vagy néha sötét lett.
Értem én a problémát, csak nem hiszem el hogy nincsen erre gyári megoldás. (Van csak imádunk széllel szemben...)
Az áramszolgáltató nálam is minden nap másodpercre pontosan ugyanabban a pillanatban kapcsolgatja be-ki éccakai áramot.
Csak a naivak hiszik el azt, hogy az olcsóbb tarifának bármi köze van a tényleges fogyasztási völgy-időszakokhoz. Az áramszolgáltatók teljesítik a kötelező minimális óraszámot (nagyjából az a völgyekhez igazodva), de egy másodperccel sem kaphatunk többet a kötelező minimumnál.
Sok helyen nem bent van a kapcsoló, hanem kint az ajtó mellett.
Nem új dolog ez, közös helyiségek, takarító szertárak, wc-k, pincék, félreeső folyosók, kislépcsőházak..mielőtt bemész a teliajtós, nappal is éjsötét, legbelső helyiségbe, fel tudd kapcsolni magad előtt.
Aztán úgymarad,... gyakori ez.
A házunkban is, a kispincében én kapcsolgatom le a villanyt, mert fel még kapcsolja magának, de le már minek, még elfárad a keze.
Gondolkodtam már időzítőn, mozgásérzékelőn...de ennyit nem ér. Pedig ott még lenézve látszik is a fény (általában).
Evvel együtt,... amit az eredeti kérdező csinált "tákolást", az sem problémamentes, de műszakilag kevésbé tűnik veszélyesnek, mint a későb bedobott, fogyasztóval minden védelem nélkül sorbakötött diódás izé.
Valamilyen szinten egyet kell hogy értsek veled, többek között a tapasztalat okán, mivel sem a FÁZISCERUZÁBAN sem a "világítós" 101-es kapcsolóban nincs LED, csak a kontakt mentes fáziskeresőben. Glimm-lámpát használnak bennük, és ez nem véletlen.
A szabványok tekintetében nem értek veled egyet, ne haragudj, de ez tipikus hozzáállás "kishazánkban", hogy "osztan mé' hát mán mégis e!?".
A válasz egyszerűbb mint azt itt bárki is gondolná: Azért mert ez van odaírva és pont. Nagy valószínűséggel akik a szabványokat írják nem papucsállatkák.
A kapcsoló test átfúrása pedig Pompiere esetében abszolút non plusz ultra. Remélem feltette magának a kérdést fúrás közben, hogy vajon szándékosan nincsen ott egy luk rajta, vagy csak így volt egyszerűbb az öntőszerszámot kidolgozni...
Viszont a problémáját nem értem máig. Ha előrevezetek LED-et/Glimm-lámpát/villágítóanyóst/toronyórát a kapcsolóra, akkor látom hogy égve maradt a lámpa? A kapcsoló nem abban a helységben van, ahol a világítás amit kapcsol? Vagy csak én vagyok megint helikopter????
Sajnálom, ha így látod; igyekeztem minden tölem telhetöt megválaszolni. Ha valamit kifelejtettem volna, kérlek emlékeztess rá mégegyszer.
Fényképet csakugyan nem tudtam készíteni, egyszerüen, mert nem volt fényképezögépem, és nem gondoltam rá, hogy szerezzek egyet, mert szükség lehet rá, mielött odamentem.
Az biztos, hogy csak azért, hogy világítson a kapcsolóm, nem tenném ki magamat (meg a családomat) ekkora fenyegetettségnek, amit ez az áramkör okoz azzal, hogy bármikor tüzet okozhat.
Érdekes, ha valaki zsugorcsővel kötne, leforrasztva a dobozban, rögtön ő a sátán személyesen, rögtön jön a szabvány meg a többi...
Pl alut rézzel kötni így, merthogy műszakilag azt is lehet, sőt az egyik legjobb, összeforraszt, leszigetel.
Itt meg sorban van a fogyasztó áramkörrével, (ahol zárlat esetén pillanatokra kiloamper is folyhat), egy vicces forrasztot összeizélgetett diódás izé, zsugorcsőben.
Minimum a túláramvédelemről gondoskodni kellene a dióda névleges határadatainak megfelelően. De szabványosnak vagy műszakilag elfogadhatónak nagyon nem minősül még akkor sem egy ilyen.
Ha benne lenne ez az áramkör gyárilag a megfelelően kialakított, szigetelt, adott áramra garantáltan megfelelő, CE minősített, stb kapcsolóban, az más történet.
Jó lenne tudni, hogy annak a menetes szárnak hol van a másik vége és mi célt szolgált hajdanán.
Én a saját lakásomban ilyen menetesszárakat nem találtam, a sima falon kívüli dugaljakat pedig 2 db 5x30-as tiplivel szereltem fel.
Sajnos nem a legelegánsabb megoldás, de panelban előfordul hogy a hosszabb tipli átéri a falat. Ez persze nem azt jelenti hogy minden esetben így van, csak nem olyan vicces amikor a szomszéd néni '50-es évekbeli tapétáját cserélheted a fal túloldalán önköltségen. :)
A padlódugalj, ami ott volt, jellemzően 3-4000 Ft most újonnan.
Fele-harmada annyiból lehet akár falon kívüli hármas aljzatot is venni. Ebből viszont olyat célszerű, aminek a bekötései kényelmesen megoldhatók a kis vezetékcsonkokról alulról. A kényelmesen persze még mindig lehet macerás, de egy helyett három aljzat harmad áron, elképzelhető, hogy megéri a kis pluszmunkát. Vagy nem.
Panel lakásban szeretnék dugaljakat cserélni. Az alábbi gyári felfogatási pont vannak (kép). Egy kis menetes szár lóg ki a betonból. Ehhez gyártanak még valamilyen dugaljat?
Vagy ha nem hogy szokták megoldani, menetes szár levág és az új dugalj felfúr?
"az 1N... sorozatnál a hőt a LÁBAKON adja le a dióda (meg még sok másiknál is) És hogy a fal sokkal jobban vezeti a hőt mint a levegő."
Amikor 4 db diódát kell elhelyezni abban a pici térben, akkor azzal kezded, hogy a diódák LÁBAIT levágod kb 5 mm-esre,
ezeket párhuzamosan összeforrasztod, tehát átlag 2,5 mm hűtőLÁB jut egy dióda-végre,
ezután ráhúzol az egészre egy zsugorcsövet, ettől kezdve a hőleadó LÁBakat álló levegőjű, tehát kitűnően hőszigetelő légréteg veszi körül.
A fal valóban kiváló hővezető, de a dióda LÁBA és a fal között ott van egy álló levegőjű légréteg a zsugorcsövön belül, egy műanyag zsugrcső, egy újabb álló levegőjű légréteg (a doboz ürege) és a 65-ös doboz műanyag fala, márpedig ez a négy rétegű levegő-műanyag szendvics szerintem baromira megnehezíti a jó hőátadást a dióda LÁBa és a fal között.
" Meg még sorolhatnám miben tévedsz,"
.
Sorold bátran, bármikor szívesen tanulok egy kis hőtechnikát nálam jobbaktól.
Ha lenne valami halvány gyakorlati fogalmad a dolgokról akkor pl. tudnád, hogy az 1N... sorozatnál a hőt a LÁBAKON adja le a dióda (meg még sok másiknál is) És hogy a fal sokkal jobban vezeti a hőt mint a levegő. Meg még sorolhatnám miben tévedsz, de inkább azt mondom, már megint hülyeségeket írkálsz - szokás szerint.
A félvezetők maximális áram-terhelhetőségét jelentősen befolyásolja az, hogy az alkalmazás helyén mennyire képesek hőt leadni a környezetüknek. Egy villanykapcsoló mögötti kis zárt üregben, ráadásul zsugorcsőbe burkolva annyira vacak lehet a kis dióda hőleadása/hűlése, hogy "hivatalos" terhelő áramának maximum 1-2 tizedét merném tartósan ráengedni, többet nemigen.
Ha olyan helyen lenne, ahol szabadon körüljárhatná a folyamatosan cserélődő szobahőmérsékletű levegő, akkor valóban simán elbírná az 1 ampert is (valószínűleg még többet is).
Van időzítő áramkör, abban meg nincs is relé. 40 W-ig terhelhető és 5-20 perc az időzítése. Villog is tőle a ledes lámpa meg az energiatakarékos. Váltakozó áramú relét kéne beépítenem.
Én kezdetben 1N4007-eket raktam fürdőszobai 60W-os izzóhoz. Sajnos amikor az izzó bekapcsoláskor zárlatot okozva kiégett, vitte a diódákat (ez többször előfordult).
Még "szerencse" hogy zárlatosak lettek és nem szakadtak, így ráértem kicserélni később is... :)
"kb tized annyiba kerül mint a BY255"
Bár az árak eléggé szórnak, de (itt) a BY255 30 Ft körül van, az 1N4004 meg 20-25 körül.
Nem érzem komoly érvnek ezt az árkülönbséget. Bár valamivel kisebb az átmérője az igaz...
Vannak egyszerű fűszerboltban is kapható műszerek (5k környéke) amik nem túl megbízhatóak ill. vannak profi vezetékkeresők aholis van 1 adó ami betáplálja a jelet amit egy másik készülék (a vevő) tud venni.
Ha értesz valamennyire a rádiókhoz akkor hasonlót te is készíthetsz. Olcsóbb/házi barkács verziókat viszont ne használj feszültség alatt álló vezeték keresésére! Ha nem értesz hozzá, inkább bízd szakemberre.
Egyébként a kötő dobozok helyének a meghatározása talán a legnagyobb segítség és max. némi kopogtatást igényel.
Ha ennyire kicsi az árkülönbség, akkor megveszek egy jobb minőséget (ismert márkát), hogy a hátralévő 60-80 évben ezzel már ne legyen gondom.
Ráadásul igen ritkán van dolgom kismegszakítókkal, ezért fogalmam sincs, hogy mi a legalja minőség. Az is lehet, hogy a Tracon egy igen megbízható gyártó, csak éppen én nem ismerem.
"Mivel minden kapcsoló mellett van egy konnektor, annak nullájára rá lehet kötni a visszajelző led egyik szálát vagy mindenképpen a lámpától elmenő nullára kell rákötni?"
Megoldható nulla nélkül is egy soros kapcsolással és LED-del:
Nem kell neki nulla, a LED akkor világít, ha a vezetéken áram folyik. Használható izzóhoz, fénycsőhöz, LED-es lámpához.
Kicsit többet kell mókolni hozzá mint egy glimm beépítéshez, de kis szerencsével a diódák elvérnek zsugorcsőben a kapcsoló mögött.
Én azt látom, hogy a szabvány tekintetében teljesen vegyes a hozzáállás mindenkinél. Mondhatnám, hogy mindenki a saját szája íze szerinti részeket tartja lehetségesnek, kötelezőnek, vagy éppen tudomásul nem veendőnek.
Az egyik például az a kijelentés, hogy a forrasztást tiltja a szabvány. Ami ugye ilyen formában eleve nem igaz, de ez a kijelentés nyilván a nemzetközből átvett szabványok figyelembevételét jelenti.
A másik oldal a leválasztás, ahol egyszerűen azt hangoztatja mindenki, hogy 2 pólusban kell, miközben ez meg a régi magyar szabványból visszamaradt reflex, az újban nem egészen ez van. Hasonló az áramkörök közös védővezetője, amelynek előírásai ma megengedőbbek, erre a reakció általában az, hogy rendes ember ilyent nem csinál, mert veszélyes.
Aztán a vezetékek terhelhetősége, ami teljes káosz, szerintem páros napokon vagy holdtöltekor hozzuk elő a régi szabvány táblázatát, kávéivás után vagy esküvő előtt meg az új szabvány módszerét. :)
És másfelől, ugye, van a hivatalos szervek megfogalmazása, a HD elején ez van: Balról pofon: A szabvány alkalmazása... ...önkéntes.
Jobbról pofon: A szabvány közmegegyezéssel elfogadott műszaki dokumentum, amelynek révén általánosan elismert megoldás érhető el.
A jobbról pofont meg még meg is erősíti azzal, amikor arról elmélkedik, hogy EU-s jogszabály, ha hivatkozik a szabványra, akkor az EU-s jogszabály előírásai a szabvány előírásainak betartásával teljesülnek.
Beadod az igényedet az ELMU ügyfélszolgálatán, erre kiadnak 1 hét egy gazdasági műszaki tájékoztatót ebbe benne van mennyit kell nekik fizetni és milyen papírokat kérnek illetve milyen műszaki tartalmat. Műszaki tartalom tervet kell e prezentálni = villamos tervező készítheti el, kivitelezői nyilatkozat = regisztrált szerelő adhatja ki.
Ha ez tisztázott akkor:
- tervezés kell vagy reg szerelőt hívni (a szolgáltató kiadja a helyi szerelők elérhetőségeit) akinek van bejáratot tervezője (gyorsabban készül a terv) a tervező megmondja mennyibe kerül az ő részéről
- terv elfogadása után (szolgáltató részéről) lehet dolgozni
- ha nem kell terv reg szerelő felmér és vagy kell átépíteni szabványosra vagy nem majd erre mond egy árat, lehet többet hívni
- megcsináltatod vagy nem
- megcsinálja papírt oda ad
- bemész készre jelented és kapsz vagy egyezettetek egy időpontot amikor jönnek és az ELMU szakembere felteszi a biztosítékot
- ELMU-s jön reggel 8-12 vagy délután 12-16 között, vagy tetszik neki vagy sem (ha ott a reg szerelő 99% átveszik)
- őrül a nagyobb biztinek
Ha a teljes hercehurcát átadod a szerelőnek legalább 3 nap sorban állást úszol meg. Ezt mérlegelni kell, hogy megéri e vagy sem.
Vezeték: AL 16 CU 6 műanyag szigetelés, ha szövet már nem jó.
Mindkét opció ugyanúgy kezdődik, keress egy regisztrált szerelőt, egy telefont megér és majd ő elmondja hogy elintézi e a papírt egy sörért vagy 20ropiért.
De ha normális, akkor megmondja hogy vagy ő viszi be és az annyi, amennyi, vagy odaadja neked és te intézheted el ingyen. De mindenképpen beszélj eggyel, mert ő kimegy, megnéz pár dolgot és megmondja, hogy meddig bővíthetsz, feltéve hogy nem szeretnéd a méretlen fővezetéket is cserélni a "háznak". Ha nem bír el még 25-öt sem, akkor vagy mélyen a zsebedbe nyúlsz és az épület betáplálási pontjáig cserélteted a fővezetéket, vagy marad a 16A.
Ha a személyes véleményem érdekel, akkor a regszerelő megmondja mennyi az annyi és ha nagyobb kaliberű a dolog, akkor úgyis beszállnak a szomszádok, amikor mindenkinek leáll a klímája júliusban áramszünet miatt... :)
Igen, közben kollégám is mondta, hogy 25-tel még elvileg elmegy szabványosítás nélkül. Ja felhívok majd egy szerelőt, csak olvasgattam ilyen villanyszerelős oldalakon, hogy "elmű ügyintézés 20000Ft", meg hasonló, most 20 ropiért becsattogok én is az elműhöz leadni egy igényt bővítésre.
Csak azért kérdeztem itt a folyamatot, hogy villanyszerelő-elmű-engedély ok-szereltetés, vagy kérjek engedélyt, aztán ha megvan, kihívok egy regisztrált embert, megcisnálja, lenyilatkozza és visszaviszem az elműnek, vagy még talán azt sem kell.
"új műanyag szekrény is kell rá. Úgyhogy, ha nagyon közel van a mérő az elosztótól, és a méretlen is a felszállótól akkor megúszod 100e alatt. "
Ha beérnéd 25A-al (ez lefelé az első lépcső), akkor kb nettó 7-8000 ELMű-nél, ha jól tudom, ez kb a kiszállási díjuk.
Mert akkor elég egy nyilatkozat, de ezt mindet elmondja egy regisztrált villanyszerelő neked, ha kihívod és ha szerencséd van, akkor 15 perc alatt kicseréli neked az óra alatti kismegszakítót és kész.
Én azt javaslom hívj fel egyet, hívás díja kb 500Huf, megszerzett információ megfizethetetlen... :)
16mm2 alu lenne megfelelő. Rézből a 10es, valamint új műanyag szekrény is kell rá. Úgyhogy, ha nagyon közel van a mérő az elosztótól, és a méretlen is a felszállótól akkor megúszod 100e alatt.
Azt írod a villanyóra a lépcsőházban van, vagyis ez egy társasház. Az már mellékes, hogy hányadik emelet de sajnos a fővezeték csere kell ami az földszintről indul. 25A nem kell szabványosítani, de kell egy igazolás, hogy a méretlen és mért fővezeték bírja -e a terhelést és a max 1% feszültség esést. Mindenképpen regszerelő legyen az első aki megnézi.
Lokalizáljuk légyszives a kérdést egy kicsit, legalább szolgáltatóra, mert ELMŰ pl 32A-t csak szabványosított mérőhelyre tesz be, bár akadnak kivételek.
A vezeték ami "elég vastag" gondolom alumínium... A 16A-es bizti olvadó vagy kismegszakító?
Mire kell neked ilyen sok teljesítmény, már ha nem vagyok indiszkrét?
Én annyira a pontos ügymenetet nem ismerem, de nekem anno azt mondta a villanyszerelő, aki egyébként ELMŰ regisztrált szerelő is, hogy ha nem akarok bonyodalmat és elég az 1x25A, akkor annál nagyobbra ne kérjem a bővítést. Állítólag ugyan 32A az ami alapból jár egy fogyasztónak, de 25A az a lélektani határ, amikor még nem nagyon kérnek szabványosítást meg hasonlókat.
Biztos sokan kérdezték már ezt, keresgéltem a fórumon, de hirtelen csak ilyen bonyolultabb esetekre találtam választ.
Szóval teljesítményt szeretnék bővíttetni, ezzel kapcsolatban szeretném kikérni tapasztalataitokat, hogy mi is a pontos ügyintézése a dolognak.
Technikailag végtelen egyszerű a szitu. Adott a villanyóra a lépcsőházban egy fa szekrényben, egy fázis, jelenleg 16A-es biztivel. Ezt szeretném kibővíteni, ha jól tudom a max 32A, szóval 32A-re.
Jelenleg a villanyóra és a belső kapcsolószekrény között aluvezetékek mennek, nem mértem meg, hogy mekkora, nem akarok hülyeséget írni, hogy "elég vastag".
Ennek a bővítésnek mi lenne az ügyintézési módja? Illetve a meglévő aluvezetéket milyen méret alatt kellene cserélni, gondolom ha megfelel a mostani is, annyival kevesebb a szerelési díj. Amit ha nem kell cserélni, akkor kb a kinti biztosítót kell cserélni egy mozdulattal, meg újraplombálni azt. (Gyanítom akármilyen kis munka egy, 20-30 ezerre tuti ki fog jönni összköltségileg...)
Szumma 4 hozzászólásod van, 1 órája egy topicban megkérdezted, hol találhatnál mestereket, de másfél órája írtad egy másik topicban, hogy ezen az általad reklámozott lapon mindenféle mestert találtál, hát legalább ennyi összevetnivaló száraz hőkezeléssel ételt készíteni valód lett volna...
A fórumokon pénzért hirdetni igazán nem kerül sokba. Szánalmas dolog ilyen nevetséges mű-bejegyzéseket gyártani sorra a különböző fórumokba, csak azért, hogy még azt a pár fillért se kelljen megfizetni.
Én a sima, bütykölésmentes megoldást választanám: jelzőfényes (glimm!) kapcsolókat és csak megszokás/betanulás kérdése, hogy tudjuk mikor világít és mikor nem...
Csupán kiváncsiság okán kérdezem, hogy hova tervezted elhelyezni a LED-et, amely a kapcsoló állapotáról informál?
Erre a problémára van megoldás, jelenlét érzékelő a neve, ha nincsen senki a szobában, akkor lekapcsol, de felül lehet bírálni egy klasszikus billenő kapcsolóval is, bekötés kérdése...
Én ezt a problémát annó úgy orvosoltam, hogy az asszony orra alá nyomtam a villanyszámlát, miután háromszor befizette, úgy kapcsolta le a villanyt maga után mint a kisangyal... gyerekeknél zsebpénz megvonással próbálkoznék.
Mondjuk most a kompakt fénycsöves világításoknál meg szívok miatta, mert 2 havonta lehet cserélgetni... :)
A "legrand" ábrádon látható megoldást kell megvalósítanod. Ez akor világít, ha a lámpa is fel van kapcsolva.
Mivel a visszajelző a világítással nem sorosan, hanem párhuzamosan lesz kötve, ezért tökmindegy, hogy a helyiség világítása energiatakarékos, led vagy hagyományos izzóval működik
és az is tökmindegy, hogy a pici visszajelző glimmlámpa vagy led.
Ha a dugalj és a világítás ugyanazon a FI relén van, akkor a pici visszajelző nulláját lelophatod a dugaljról is, ha a világítás külön FI reléről megy, akkor muszáj külön a világítás nulláját odavezetned valahonnan.
Ez így zavaros, van olyan irányfényes kapcsoló, aminek nem kell harmadik "szál", ott akkor világít a fény, amikor le van kapcsolva.(hogy sötétben megtaláld)
Az a fajta soros irányfény nem működik az energiatakarékossal jól (villog vele a világítás), és a leddel sem igazán.
Itt amit tervezel "felkapcsolás jelző" az "izzónak" semmi köze a kis fényhez, mivel párhuzamosak, az is 230V-ot kap, amikor felkapcsol a kapcsoló, egyébként ha le van kapcsolva a kapcsoló, szakadásban van a fázis felé.
Ha a kapcsoló mindenhol a fázist kapcsolja, kellene működni a konnektorok(dugaljak) nullájának is, ez csak akkor lenne necces, ha az elosztótáblán két tök külön kör és külön FI relé védi, de ezt nem tartom valoszinűnek. Egyébként minden nulla "ugyanaz" az egész épületben,...
Mondjuk összevissza pókhálót kötni, ide egy nulla, oda egy fázis, eléggé gány tempó, de egyrészt itt majdnem biztos ,hogy ugyanez a nulla jön le a dugaljhoz, ami fent elágazik a lámpák felé is, másrészt egy ilyen "komoly" milliamperes led bekötés miatt teljesen felesleges összevissza behuzni mégegyszer gyak. ugyanazt.
Végül viszont megjegyezném, ha ennyire nem látod át és nem érted mit csinálsz, nem tudod a rajzon értelmezni a soros-párhuzamos kapcsolást, nem biztos ,hogy életveszélyes feszültségbe, amit bárki kapcsolgat, tehát
Előre bocsájtom, hogy ez egy kis mókolás lenne a villanykapcsolókkal, ami lehet, hogy egyesek szakmai ingerküszöbét messze meghaladja. :-)
A házunkban van hat olyan helyiség amelynek teli ajtajai vannak, ezért gyakorta előfordul, hogy valamelyikben felkapcsolva marad a lámpa, akár reggeltől estig is. Mivel Schneider (Prodax) Classic szerelvények vannak az egész házban, arra gondoltam, hogy kicserélem glimlámpásra a kapcsolók műanyag fedelét és kész is.
Vettem is egy billentyűfedelet - benne a kis izzófoglalattal - próbára. Amikor elolvastam a hozzáadott műszaki leírást akkor esett le, hogy ez nem fog úgy működni mint ahogyan én szeretném, azaz, hogy akkor világítson, amikor a lámpa fel van kapcsolva. Ahhoz, hogy a világítás felkapcsolásakor égjen a visszajelző led, Pdk2-102-es - kétpólusú - kapcsolók felszerelésére lenne szükség a most fent lévő Pdk2-101-es egypólusú kapcsolók helyett. Ez amellett, hogy a hat kapcsolót cserélni kellene, még két plusz szál behúzását is szükségessé tenné kapcsolóként. Ez utóbbi talán nem is lenne gond, de a kapcsolókat valahogy (az áruk miatt) nincs kedvem cserélni.
Közben találtam a neten egy a Legrand kapcsolókhoz készült bekötési rajzot. Onnan ötletet véve arra gondoltam, hogy mi lenne ha a Pdk2-101-es kapcsolók maradnának és az alsó "B" jelű nem használt sorkapcsokat felhasználva készülne egy a második képen látható kötés. Ebben az esetben elég lenne csak egy nulla vezetéket behúzni. Annyi módosítás lenne csak, hogy nem Prodax féle glimlámpa kerülne bele, hanem a Legrand kapcsolókhoz kapható két csupasz végű vezetékkel ellátott led, amit ki lehetne "dugni" a kapcsoló felső sorkapcsai közötti üres sorkapocs lyukon és ott rögzíteni. Ennek ráadásul még erősebb is a fénye mint a gyári lednek.
A Scneider féle műszaki leírás ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy csak hagyományos izzólámpák esetén működik a visszajelzés. Azt én is olvastam régebben, hogy kompakt fénycsöveknél nem működik ez a megoldás. De mi a helyzet a LED-es izzókkal? Azokkal működik az ellenőrző fényes funkció? Mert ha nem, akkor felejtős ez az egész. Előbb-utóbb úgyis a led izzók nyernek teret.
És még egy kérdés: Mivel minden kapcsoló mellett van egy konnektor, annak nullájára rá lehet kötni a visszajelző led egyik szálát vagy mindenképpen a lámpától elmenő nullára kell rákötni? Ha a konnektor nullája is megfelelő, akkor még a kapcsolókhoz behúzandó vezetékeket (ill. az erre fordított időt) is meg lehetne spórolni.
Mar megint csurod - csavarod a szot. Dobozban hasznalhato nem sinre pattintos, de 6mm2-nel vastagabb vezetek osszekotesere mutass egy Wago-t. Ez van a hatosra es ebben sem lattam mar oldhatot.
"Kb 2 hónapja van ezen a megszakítón.Az előző sem tartott tovább."
Egyszer ki kellene próbálni ezt a trükköt: NEM a zöldségpiacon kapható legolcsóbb kismegszakítót megvásárolni. Az árkülönbség a nagyonszar és a nagyonjó között kevesebb, mint egy kisfröccs a kocsmában :)
Szerintem pont a hosszabbítónál mindegy nálunk (háztartásban), hiszen fordítva is bedugható, én kötelezően előírnám, hogy se fekete, se kék nem lehet benne, a színjelzésre támaszkodni igencsak öngyilkos magatartás lenne.
Régen volt ez az előírás, de akkor sem így volt. :)
Az alap az volt a szabványban, hogy minden készüléket (ide értve persze az aljzatokat is) túláramvédelemmel kell ellátni. És ez alól volt a következő passzusban könnyítés, hogy háztartásokban a világítási és egyfázisú dugaszolóaljatoknál, ha az áramkört max 10 A-es motorvédő jellegű kismegszakító vádi, akkor nem kellenek a szerkezmények elé egyedi védelmek.
De "normális" kismegszakító esetén 16 A volt akkor is a határ.
Nem-lakásra meg más volt a könnyítés.
Ma nincs ilyen, ma az van, hogy az áramkör bármelyik pontján lehet a bármelyik másik ponton levő berendezést védő túláramvédelem, ha az oda tud hatni, ahova akarjuk, hogy hasson.
Eleve egy 6os vezetéket furcsa lenne kapcsoló mögött kötni és értelmes. Bár biztos van rá valami jó ötlete, hogy eleve mikor kapcsolgatunk ennyi Ampert, amihet 6os kell. Ráadásul csomó helyen ilyen esetben már csak relés vezérléseket látok.
Pl. a kínai hosszabbítóra ahol piros a fázis, fehér a nulla és fekete a föld. Hogy kerülhet forgalomba? Ha a színeket a szabvány nem kötelező jelleggel írja elő és lehetne kapni olyan vezetéket akkor akármilyen színnel lehet szerelni? Ha valaki kékkel szereli a fázist és feketével a nullát akkor azontúl, hogy veszélyes, tiltja-e valami? Egyszóval ezen a területen kötelező érvényű a szabvány vagy csak ajánlás?
Az mitől lehet hogy a 2kw-os bojler b16-os megszakítója zizereg.A bojler nappali áramra van kötve,de vezérlő helyezi áram alá jelenleg 16órakor,és 23 órakor kapcsolja le függetlenül attól hogy éppen fűt vagy sem.Mielőtt a vezérlő be lett kötve,akkor is megzizegősödött egy megszakító.Kicseréltem ugyan olyan b16-os tracon-ra,és most ez is zizereg,de nem mindig.Kb 2 hónapja van ezen a megszakítón.Az előző sem tartott tovább.
Nem haragszom.:) Csak Elek mindig tullicital mindenkit ,kivancsi vagyok hogy talal-e 6mm2 feletti rugos Wago-t, amit dobozban lehet hasznalni, mondjuk egy kapcsolo moge besullyesztve. En meg nem lattam. Sinre rakhatokkal meg talalkozok nap mint nap az ipari szereleseken.
Igen, bár ez majdnem mind kalapsínre szerelhető változat, de a többivel egyet értek, kivéve a csavarhúzós részt, mivel a Wago-nak (igaz én is csak egyszer láttam élőben) van direkt ezekhez a sorkapcsokhoz csavarhúzó készlete (kb aranyárban). Nagyon pöpec kis szerszámok és veszett gyorsan lehet velük kötni, de egyik sima lapos csavarhúzóval sem helyettesíthetőek.
Kifejtenéd hogy mire gondoltál? Mondjuk lilával húzod a fázist, sárgával a nullát és naranccsal a földelést?
Mivel ezeknek is van speciális jelentése, így szerintem nem egészséges dolog.
Ami viszont igaz, hogy a szabványban nincsen konkrétan leírva a színkód, mert ugye kékből is láttunk már legalább 3 árnyalatot (gondolok itt például a H05V-K-ra).
Ne sértődj meg, nem keresek a kákán is csomót, de vannak olyan szabványok, amelyek aktuális jogszabályba/kormányrendeletbe vannak foglalva egy az egyben. Ezek betartása kötelező, baleset esetén a kivitelező személy felelősségre vonható, amennyiben a színek másfélesége miatt következett be az esemény, avagy megelőzhető lett volna szabvány színek használatával. jobb esetben csak nem köt fel a szolgáltató a hálózatra.
Az másik részről viszont egyet kell hogy értsek veled, mert ne adj Isten baleset után lesittelnek, ott már magyarázhatod, hogy "de kérem szépen az csak ajánlás"...
peterch:
Ne haragudj, azt hiszem elbeszéltünk egymás mellett. :)
Azokra gondoltam én is amiket dobozban és szerelvény mögött szokás használni. A lavinát én indítottam el, mert voltam kint egy panellakásban terepszemlén és ott 3x10mm2 alu a bejövő az FKA táblában, a megrendelőnek meg eléggé extrém igényei vannak.
Az alap gondolatom az volt, hogy a bejövő fázist és nullát direktbe egy FI-relébe érkeztetem, a védővezetőt meg a sínre. Na ebből indult ki a diskurzus, erre javasolták hogy kössem meg Wago-val, de gondolom ő a kalapsínre pattinthatóra gondolt. :)
Úgy kezdődik, hogy nem kötelező betartani, csak ajánlás. Más meg majd arra hivatkozik, hogy nem tartottad be és orrbabasz, legyen az művezető, felülvizsgáló, fizetni nem akaró ügyfél, tűzoltó, bárki.
Szemely szerint en sem hasznalom a 6mm2-es fogadokepessegu Wago-t, de a kollegaim kotottek ossze dobozban 3 darab 5x6mm2-es kabelt tobbet is a Segmuller uj aruhazaban Pulheimben. Ott lattam a 6mm2-re hasznalatos Wago-kat.:) Nagyobbakrol nem tudok ilyen dobozban hasznalhatorol.
Szerintetek a villanyszerelésben használt vezetők színét tekintve a szabvány kötelező érvényű vagy attól el lehet térni és akár egzotikus színeket is lehet használni?
" Sima dobozokban hasznalhato oldhato, vagy nem oldhatorol van szo es abban meg 6mm2 felettit nem lattam, " Megegyszer nem sinrepattintosrol beszelek!!!! Olyanokkal talalkozom nap mint nap, ha az iparban dolgozom. Hazaknal dobozokban hasznalatosrol irogatok veled.:) Nemeteknel mindent a dugaljban, vagy a kapcsolok dobozaiban kotogetnek. Naluk erre a celra vannak nagyon mely dobozok, amiben a kotesek siman elfernek. Mondjuk a hazak nem az en parkettam, de azert enyhe ralatasom van.
Az általam megadott linken mindegyik csatlakozó rugós és egyetlen mozdulattal oldható. Némelyiknél ehhez az egy mozdulathoz csavarhúzó szükséges, de olykor csak egy gombot kell megnyomni. Maximális keresztmetszet: 25 mm2
Te sem figyelsz a tema a rugos-kese oldhato es nem oldhatok lehetseges hasznalatarol ment. Sima dobozokban hasznalhato oldhato, vagy nem oldhatorol van szo es abban meg 6mm2 felettit nem lattam, pedig azert van ra lehetoseg boven. A sinre pattinthatok termeszetesen vannak joval nagyobb keresztmetszetre is. Mutass nekem egyszeru oldhatot 10mm2-es keresztmetszetre. Ha nem tudsz, akkor csak feleslegesen irod a kommentet. Ennyi. Viszont ha belinkelsz egyet, akkor en vagyok lemaradva a fejlodesben.:(
A Wago egy gyártó, a kötőelemből pedig akkora van, amekkora kell.
Iparban használtam már 240eshez sorkapcsot ami wago volt. Ezek ilyen "lengő" cuccok, kalapsínre szerelhetőből van nagyob is, de amire te gondolsz, azt arra tervezték hogy a kötő dobozban a falban tudj kozosíteni. Oda minek a nagyobb? A falban dobozban én nem szoktam kötni 6osnál vastagabbat, de nem tudom van e erre szabvány.
10mm2-hez használj hozzávaló jóminőségű "wago"-t és pasztát, megfelelő lesz ugy.
Ilyen toldóhüvely az nagyobb kersztmetszettől van, és akkor sem a sarki boltban a 4. kerületben.
UTP-t és koaxot szerintem ne vakolj el, fektesd be szegélybe, és ahova kéri, padlószinten kiemelővel a szerelvény.
Mondjuk én már az "FKA marad"-nál elköszöntem volna.
Minimum új korszerűbb elosztású hálózat, több zsírúj kisautomatával és több körrel, természetesen fi relé,+ új lakáselosztó.
És pont fürdőben ami párás, vizes helyiség, kicsike luk, (leverik, eltörik víz belefolyik), nagyon óvakodnék a kiemelő használatától.
A fürdő fala egyébként szerintem azért olyan vékony, mert az egy komplett betonkocka, egy térelem, amit egyben emeltek be a födémre, mikor a ház épült. Statikai szerepe nincs, alig van benne anyag, mert megrogyna a sok egymás feletti kocka súlya alatt a ház, és a daru sem bírta volna el.
Ha a csavarfejnek megfelelo csavarhuzot hasznal a szaki, akkor mar tobb eves tapasztalattal a hata mogott erzi, mikor er veget a szoritolemez rahuzasa es mikor lep fel a rezdrot esetleges deformacioja. Szerintem. Csak az a baj, hogy sokszor latom a kollegaimat, akiknek van maximum 3kereszt, meg 3 lapos csavarhuzo es azok is mas -mas gyartotol a taskajukban es azok is mar regen elnyuttek, olyankor nem gond rosszul meghuzni es meg a csavar fejet is elcseszni. Vagy amikor a Thorx , vagy inbus csavarfejbe a lapos csavarhuzot hasznaljak.:(
Ennél a mondatnál lehet elkezdeni látványosan búcsúzkodni. Ha te vagy az első, akkor ott is lehet hagyni, de ha már ketten otthagyták az okoskodása miatt, akkor bepánikol és gyorsan rávágja, hogy hehe tulajdonképpen csak viccelt.
"A régi MM-fal kábelek horonyban vannak bevakolva, ezért gondoltam hogy a helyére bevakolom majd a 3G1,5-es H05VV-F-et"
Kétlem, hogy ez a kábel elfér a vakolatban. Inkább tegyél a helyére háromeres lapos falkábelt.
"Falon kívüli szerelvényt lehet kiemelő dobozos megoldással kiváltani?"
Van több olyan szerelvény-család is, amihez a gyártója egész elfogadható megjelenésű kiemelő dobozokat csinál.
Mikor még mobilokkal foglalkoztam ott bizony nyomaték csavarhúzóm volt. Nagyon profi kis cucc és azt kellett használni, de nagyon jó is volt, nem voltak beszakadt menetek/csavarok.
Karacsony elott Pulheimben dolgoztam, ott a 30 inverterbol es 330 strangbol allo napelemmezonel uzembehelyezes elott valoban nyomatekkulcs segitsegevel ellenoriztek a sorkapcsokat.Nem biztak az EB emberekre es a veletlenre.:)
"csak én még olyat villanyszerelőnél nem láttam. (mondjuk kábeltesztert sem :)"
Ezek szerint nekem pár Amperrel igényesebb az ismerettségi köröm. Nem is annyira háztartásba kell a cucc, de párral előző cégemnél ilyenek miatt volt nyűg, mikor szerelő erősebb volt, mint eszes és a lapos réz már nem bírta annyira.
Én nemrégen azon lepődtem meg, hogy "elvileg" kérhetsz réz bekötő vezetéket is, bár gondolom az árkülönbözetet fizetni kell viszont jobban köthető és kisebb keresztmetszet miatt kisebb csőbe belefér.
Mondjuk én még soha nem láttam rézzel bekötött mérőhelyet, bár nem is vagyok villanyszerelő.
A réznek az elég is, úgy van kitalálva, mert anyagában az is rugalmas, tehát ha meghuztad a csavart, igen nagy erő szorítja, szinte ellapolja a tömör rézvezetéket, tehát megfelelő nagy felületű átvezetés jön létre.
Az alu vezeték viszont ekkora erő hatására mind deformálódik szinte megfolyik és lassan kimozog a kötésből.
A bekötöm a tömör alut, aztán biztos nem lesz baj, azért "elfogadott", mert ahogy írjátok is, csomó szolgáltató meg regszerelő csinál ilyet továbbra is,.....:(
Ha érvéghüvelyezik, az határeset, nem erre van az érvéghüvely kitalálva, nem tömör és pláne nem alu vezetőre,... de egy erős, rugalmas henger, ami a szorítóerő nagyrészét leveszi az alumínium érről, és nagy körkörös felületen érintkezik, azért ugy még egye fene...
Nem viccből árulnak alu-réz toldóhüvelyt, a normál fővezetéki sorkapocs árának többszöröséért alu-réz kötésre alkalmas sorkapcsot, ezeket kellene hivatalosan használni, mert ezek etalon, bevizsgált, erre a célra kifejlesztett cuccok.
Az mondjuk tény hogy nem sokat szoktak flancolni...
Szerintem nem nézegetik, elő van neki írva hogy milyen család milyen eszközét használhatják, aztán bekötik és pont.
Bár a kék ruhás fiúk itt nagyobb karhatalom, mint mi itt mindannyian. :)
Mondjuk az igaz hogy gyakrabban jár ember a villanyóra szekrényben, mint ahányszor egy évben leveszi valaki az elosztó tábla tetejét...
Főleg a korábbi hsz-emben említett panellakásban, nos miután megküzdöttem a két máig harcoló orosz alakulattal, kiderült hogy a Bakony Művek kismegszakítók kapcsain nincs szigetelés a csavar körül... az életveszély környéke sötétben...
Azelőtt én is bekötöttem volna (lakásban) gondolkodás nélkül, de mintha Mekk Elek Ezermester egyszer talált volna katalógust, ahol a gyártmányok meg voltak különböztetve aszerint, hogy réz vagy alu a drót.
És ennél a találomra kiválasztott Legrand FI-relénél is azt írja, hogy rézzel:
Igazság szerint ez engem is gondolkodóba ejtett már többször, még mérnöki szemmel is fura kicsit az egész.
Ami viszont olyan biztos, mint a halál: FI-relé IP45 (talán?) védettsége nem engedi meg, hogy a csatlakozási pontba pasztát nyomj, hiszen ez egy vezető képes kence, ami bele tud folyni a készülék belsejébe...
Létezik olyan FI-relé (és védelmi berendezés) család, ami alkalmas CU illetve AL erek fogadására, mert egy V alakú lapkát húz felfelé a csavar, de nem tudom melyik ez a család sajna (Moeller talán, de ne vedd készpénznek). A gyártóval kellene konzultálni ha már megvetted a berendezést, hogy milyen módon lehetne bekötni...
Nem fejtettem ki korábban, de akkor most megteszem, hátha ti jobban ismeritek az ilyen megrendelőt:
Panel lakás, a 70es évek elejéről, mindenhol kéteres alu MM fal, földelés csak a fürdőben és a konyhában, FKA elosztó tábla.
Újra kellene vezetékelni, viszont a megrendelő úgy kezdte:
-FKA tábla marad, nem cseréljük
-mindenhova földelés legyen
-UTP+Koax kell, minden szobába 1-1
-függőleges csatornát nem akar látni
-padlószegélycsatornát használjak
A régi MM-fal kábelek horonyban vannak bevakolva, ezért gondoltam hogy a helyére bevakolom majd a 3G1,5-es H05VV-F-et, az aljzat mögött Wago a földelésnek, a fázis és nulla vezető esetén meg az aljazt lesz a kötőelem.
UI: Én sem szeretem fűzni ezeket, de sajna itt másképpen nem tudom hogyan lehetne...
Ja és van olyan fal (folyosó és fürdő közötti) hogy a 40es tipli átéri... :(
Valakinek van jó ötlete vagy tanácsa ehhez?
Falon kívüli szerelvényt lehet kiemelő dobozos megoldással kiváltani?
Jó dolog az alu paszta, csak megnézem ahogyan benyomod a FI-relébe...
Személy szerint én még nem próbáltam, de öreg villanyászok mesélték, hogy annak idején amikor bejöttek ezek a FI-relék, akkor ők érvéghüvelyt préseltek az alu vezetékre (igen, a tömörre is), mert úgy be lehet kötni rendesen anélkül hogy szétdarálná az ember. Viszont ha ilyen megoldásban gondolkozol, akkor javaslom egy érvéghüvely prés beszerzését (nem csak a HAUPA-s létezik 36+fáért ;) )
Az alu vezetékezés engem is szivat a panelban, bár én padlószegélyre gondoltam kábelcsatornaként, aminek sajnos az egyik hátulütője, hogy az aljzat vagy kapcsoló mögött kell kötnöd, ami így az aljzatok felfűzését eredményezi, de majd kijavítanak a többiek ha tévedek. Panelban nem lesz akkora dobozod, hogy a szerelvény mögött elférjen mondjuk 9 szál másfeles ér és még 3 wago...
A padlóban/fal mentén mennek az alu vezetékek. A padló bontása nem jöhet szóba. Az új vezetékek a most felrakott álmennyezet felett mennek majd. A kapcsolókhoz sarokban vagy wc-ben, fürdőben jönnek le a vezetékek. A konnektorokhoz külső vezetékcsatornában vagy szekrény mögött. Az alu vezetékes meghagyott konnektorok csak csekély mértékben lesznek használva. A szobákban marad sokminden az aluval. Pc, Tv, Hifi új vezetéket kap még.
Ugyhogy akinek eddig nem volt FAM vizsgaja, fel eve van megszerezni, mert utana (az eredeti elkepzelesek szerint) penzert sem fog az eon plombat bontani.
Ha most a szűk a hely a dugaljnak felvetésemre reagáltál, sajnos a kábel újrahúzás jelenleg nem opció (bármennyire is kívánatos lenne ilyen meg olyan okból is).
Viszont egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy a flexibilis kábel vs. drágább aljzat közül a flexibilis kábel összességében a drágább. Az az aljzat ami egyben megoldja a leágazást is annyival drágább mint egy sima aljzat, hogy abból jópár méter flexibilis kábel is kitelik.
Egyébként azt az újabb oldható WAGO-t használtam ami a képed bal oldalán is van (bár a tömör vezető miatt használhattam volna nem oldható WAGO-t is, helyben minimális lett volna a nyereség és volt egy olyan érzésem, hogy nem ez lesz a végleges megoldás szóval inkább hanyagoltam ezt a próbát).
Viszont globálisan ezt az alternatívát is betettem a megfontolandók közzé, szóval neked is köszi az ötletet.
És az új rézvezetéket hogyan kötöd majd az aluval? Ha csak "beteszed csokiba", és "jól megszorítod", idővel elég az egész, esetleg emiatt (megnövekedett átmeneti ellenállás) tűz lesz és leég a lakás.
Bele van öntve a vezeték a betonba, ragasztva van, vagy miért _kellene_ vésni?
A beton panelokat egyébként nem is szokás és nem egészséges kivésni, csak végesetben vésegetnek panelházban, és nagyon óvatosan.
A fi relét egyébként úgy kell bekötni, ahogyan írod.
Viszont ott kiemelten fokozott veszélyt jelent majd, ( a relativ nagy átfolyó áramerrőség miatt),hogy a csavaros kapcsai rézből, a vastag bejövő vezetéked meg aluból van.
Az alábbi képen láthatóak szerint van kötve egy pécsi panelban a villany. Alu vezetékekkel. A panel a pécsi kertváros első paneljei közül az egyik.
A konyha,fürdő,előszoba elektromos vezetékeit cserélem. Kivéve egy konyhai földelt fali konnektort, és egy fürdő fali földelt konnektort. Mert azok olyan helyen vannak, hogy semmi kedvem falat vésni. A Hűtő földelt konnektora új vezetékeket kap.
A kérdésem, hogy a Fi relét hogyan kössem be? Simán egyik oldalra a bejövő fázist és a bejövő nullát a másik oldalra pedig a kimenő fázist a kismegszakítókra, és a kimenő nullát? A piros vezetékeket meg egyszerűen a fi relétől függetlenül a testre?
Úgy tudom, hogy bármilyen kettős szigetelésű kábelt be lehet védőcső nélkül a falba építeni.
Ha szűk a hely a dobozban, akkor okos dolog (habár drágább) inkább flexibilis erekkel dolgozni.
Az újfajta nyithatós (221-es) lapos WAGO-k nagyon kis helyen elférnek, flexibilis kábellel (és némi ésszel+türelemmel) valószínűleg könnyen el fog férni három hármas WAGO a dugalj mögött a dobozban.
Nem zöld-sárga az, hanem piros (szóval látszik nem mai a cucc), de igen rögtön átfutott az agyamon, hogy azt lehet nem a dugaljon kellene leágaztatni, aztán el is hessegettem a gondolatot, hogy rákérdezzek itt (lehet eleve a dugalj sem teszi ezt lehetővé, szóval lehet eleve nem lett volna értelmes a kérdés), de tökéletesen igazad van, nekem sem lenne szimpatikus, ha a védőföld a dugaljon lenne leágaztatva...
Ismertek olyan (süllyesztett) dugaljat ami elég helyet hagy 3x2.5-es átmenő kábelnek ami 3 db 3-as WAGO-val van leágaztatva?
Eredetileg lambériára volt szerelve, az átmenő kábel csak csupaszítva volt csokival leágaztatva. Reméltem, ha WAGO-val csinálom a leágaztatást több helyem lesz, de nem...
Neten a Visaga-t találtam ami esetleg jó lehet, de eddig még nem volt dolgom vele.
Vagy ilyenkor elkerülhetetlen, hogy mélyíteni kell a dobozt???
Azért ne felejtsük el, taormina nem hozzáértő. Rengeteg szakkérdés merült fel amire nyilván nem tud korrektül válaszolni. Ő megtette amit tudott, hívott villanyszerelőt/szerelőket
Max tolmácsolni tudja, jól-rosszúl, amit a szerelő megállapított.
De teszem hozzá, a nagy "nyomozás" mellett egy bp-i szerelő sem ajánlkozott hogy elmegy és megnézi, mint több szem többet lát
Ha azt kérded én miért nem :), mert minden szerszámom elcsomagolva költözés közben vagyok, szerelő társam nincs.
És felmerült korábban hogy csak reg.szerelő macerálhatja a hálózatot mert méretlen, és valszeg mérőt kellene bontani, vagy bontották is már
Ja, hogy még 3 fázis is van pókhálóban a házban? :))))
Na ha a szerelő írt papírt, és a közöskedvencnek is eljuttatta akkor okésabb a dolog, innentől lehet őt is baszogatni. Az az áramszolgáltatós kikapcsolás-befenyítés- vizsgálat csak beijesztésnek kell. A gány rendszer nem maradhat úgy, akár a szabolcsi brigádos szaki aki állítólag azonnal és tuttifrankóra megcsinálja, akár más vállalja, meg kell csinálni.
Rosszul gondolod, de erről is oldalak szóltak, mi a közösképviselő dolga és mi nem.
A közösképviselő egy megválasztott, vizsgával, iskolával rendelkező személy csomó helyen, nem egy IKV, vagy házkezelő iroda-cég (igen olyan is van).
Néha semmiféle "alválalkozója" nincs, és egyébként (még ha iroda is) nem is kell, hogy legyen.
Majd bekér a társasház költségére(!) árajánlatokat, független villanyszerelő vállalkozásoktól HA megszavazza a közgyűlés, hogy ő tegyen így.
HA nem, ő széttárja a kezét. Namost a közgyűlés miért szavazna meg bármiféle munkát, költséget, mert másnál csíp a padló?
"Vegyen papucsot, mit érdekel.."
Ha le akar szakadni a folyosó, kijön a statikus, szakvéleményt ad, kijön a hatóság, intézkedik.Ereszt a közös gázcső, ugyanez...ömlik a víz..egyértlemű..ugyanez.
De arra ,hogy lakáson belül mi van, senki nem fog semmit csinálni.Még ha páran azt is képzelik, hogy igen.
De tényleg leíródott ez már 22x, sőt végigment, volt közgyűlés, és ahogy le is írtam, meg még jópár nick, semmi sem történt, ahogyan az várható is volt.
Sokszor és sokan kérdeztek okosakat, lényegeseket, nem válaszoltál, kértek képet, kifogásokat írtál, kértek információkat, avval válaszoltál, hogy nem tudod, nem vagy ott, vagy semmit nem reagáltál.
Ami tényleg segítene, azok olyan dolgok, hogy pl alaprajz, ez alapvető lenne.
Legalább a földszint _lényeges_ részét érintő móricka skicc (ha más nincs)
Szomszédok lakásainak legalább a kb körvonala, folyosók lerajzolva, te lakásod elrendezése, ilyesmik.
Azon látszana, melyik fal melyik, hová esik a rázós helyiség, külső fal, belső fal, van-e a közelben szomszéd, hol a mérőd, abból ki lehetne logikázni mennyit és (vélhetően) milyen nyomon megy oda a vezeték, hol a kapu, a főelosztó, stb.
Fontos lenne az is, vannak-e méretlen kötődobozok kint minden villanyóra előtt az ajtók mellett, vagy összevissza, vagy néha van, néha nincs, hogy néznek ki ezek a dobozok -ha egyáltalán vannak-.
Pl, ha kis kerek tetejű valamik a plafon alatt, az 99.9% nem a méretlen, hanem házvilágítás...stb,stb.
Ezek hirtelen csak amik eszembe jutottak, és amit ha valaki odamegy fizikailag, egy pillantással felmér.
Ez esetben elnézést kérek, bár akkor nem tudom mi végett szaporítjuk a szót, amennyiben a lakáson belüli dolgokat kizártátok, akkor egyszerű az irány, arccal előre a közös képviselet felé. Nekik ezt nem kell, hanem KÖTELEZŐ kivizsgáltatniuk, biztosan van villanyszerelő alvállalkozójuk.
Köszönjük emese, mivel nem olvastad az előzményeket TE is írtál csupa olyasmit, kismegszakítókról, elosztótáblákról, lakáson belüli dolgoról, amit itt rég kizártunk -elméletben-.
Remélem nem haragszotok meg ha eme "rövidke diskurzust" nem mazsolázom végig...
A fórumon történő segítségnyújtás az pont a "Józsi bácsi, a disznó mennyit fog fialni?" ékes példája.
A javaslatom a következő:
30V ha váltóban jelenik meg, az kb bármi lehet (és ezt itt most szó szerint vedd). Lehet a kaputelefon tápja, amennyiben ez digitális rendszer, lehet egy kábel TV-s cég vacakul földelt kínai antenna erősítője, de akár egy a pincében dohogó LEHEL ** fagyasztó láda, de még a sufni tuning áramlopásból származó elcseszett kötés is.
Remélem így már érted miért írtam hogy BÁRMI lehet. Egy helyszíni szemle, némi doboz fedél felcsapkodás és egy multimeter sokat segítene a szitun.
Gondolom nem osztatlanul van ez a fázis hozzád behúzva, így első körben és tutira elkezdeném lenyomkodni a kismegszakító tábla elemeit egyesével. Ha meg van a megszakajtó, akkor levenni az elosztó tábla tetejét és megnézni melyik áramkör csinálja a cirkuszt. Ezután feszmentes állapotban meg lehet keresni az ominózus hiba forrást, DE MINDEHHEZ SZAKEMBER KELL és persze idő ami ugye pénz. Ha pedig nem a te lakásodból jön a kóboráram, akkor közös képviselő, ha nem tesz semmit akkor nyugodtan fel lehet jelenteni, mert ez gondatlan veszélyeztetés, és ha mondjuk a burkolót járólapozás közben megba***a az áram, akkor gondatlanságból elkövetet emberölés.
Ez nem játék, és legyél hálás a villanyszerelőnek, mert ha ezt az elmű vesz észre, akkor úgy elviszi az órádat, hogy ügyvéd legyen a talpán aki visszapereli tőlük.
És ezúton kérek elnézést mindenkitől a hangnemért, de kissé felhúznak az ilyen esetek.
Javasolnám a hiba elhárítását követően az egész épületre egy érintésvédelmi felülvizsgálat elvégzést, amit ugye adott időközönként amúgy is kellene...
Kifogásokat jelenleg az ott lévő szerelő gyártja, miért nem lehet megmondani mi micsoda, miért nem lehet egy hibásnak vélt vezetéket áthidalni, miért nem lehet a nyomvonalat megkeresni, miért nem lehet semmit és sehogyan.
Az ötletelés akkor lenne hatékony ,ha lennének alapinformációk, amik segítenek látatlanban (neadjiten fényképekről) ésszerű tippeket adni.
Eddig rengeteg zavaros, ellentétes és szánalmasan nevetséges dolog íródott le.
Miközben hónapok óta folymatosan megy a fórumon belüli hirig is ezen, mindeki kussoltat mindekit ,hogy milyen hülye meg minek szól bele, meg mennyire nem ért semmihez, majd inkább ő ontja a fals tippeket hasból, és kezdi a kérdezgetést és ötletgyártást ugyanarról, ádám-évátol, ami 2000 oldallal azelőtt 50x leírodott már.
A tiedet is; a burkoló nem emlékszik ilyen eseményre. Ha mégis volt, azt magával fogja vinni a sírba.
Én inkább arra gyanaxom, hogy az akrilkád helyére épített zuhanyzó került, gondolom müanyag bekötö idomokkal, ami által mexünt az addig "érvényes" szigetelés.
Már kisebb regényt írtál, de ilyen alapinformációk nem jelentek meg itt.
Eddig "azonosíthatatlan szines drótokról" és nem szakszerű megnevezéssel L1 (2,3?) fázisokról volt szó.
Igen, ez jogos; az információ egészen új, csak tegnap tettem föl a 73101-es hozzászólásban: az L3 nevü fázisról van szó.
Sehol nem szerepel, hogy a lakásod a rákötött első úgymond a főelosztó után, és az sem, hogy "véletlenül" mégis ugyanez a fázis látja el.
(tehát még mindig lehet a hiba lakáson belül)
Pontosan nem lehet tudni, hogy hanyadik, mert nem lehet tudni, hogy merre megy, de biztosan nem elsö egyik irányba se. Biztosan nem véletlenül, de ugyanaz.
Az áram az odavissza folyik, ha a lakásodat megtáplálja a főelosztóból, remek, lesz nálad áram, és senki másnál ,aki ugyanezen a fázison van. Ha visszajuttatja ezt a fázist a ház hálózatába, a hiba ugyanugy visszatér-elvileg-.
Igen, és ez mire magyarázat?
Nyilván, ha vannak szépen kötődobozok, és követhető mi hol merre megy, bármi átköthető, kiiktatható, akkor más a helyzet, de ezesetben teljesen érthetetlen az egész bohózat.
Nincsenek.
A "bejelentés" is egy marha komolyan vehető dolog, mégis mit jelentenél és hol?
Gondolod a katasztrófavédelem üvöltő szirénákkal kiszáll arra ,hogy nálad kicsit ráz a padló? Esetleg bemész az elmű ügyfélszolgálatra, majd vállvonogatva leszedik-leplombálják a Te órádat ,(úgy is imádnak órát leszedetni bármire, képzelt tartozásra, kötbérre, mindenre), a hiba ugyan nem lesz megoldva, de már áramod sem lesz.
Sajnos már nem kicsit és nem engem, ezért nem szeretném vállalni tovább érte a felelösséget.
Lesz olyan hozzászólásod, amiben nem fikázás, okoskodás és újabb kifogás lesz?
Ha nem tudok érdemben hozzászólni (márpedig távolról csak ötletelni lehet), akkor csendben maradok.
De gondolom erre is lesz válaszod :).
De hogy mondjak én is valami "okosat": A felújításnál gondolom bontás is volt, nem ártana elbeszélgetni a bontó "szakemberekkel", hátha sikeresen feltártak egy kábelt, amit gyorsan el is tüntettek nem túl szakszerűen (ha már egyszer a felújítás óta jelentkezik a hiba).
Már kisebb regényt írtál, de ilyen alapinformációk nem jelentek meg itt.
Eddig "azonosíthatatlan szines drótokról" és nem szakszerű megnevezéssel L1 (2,3?) fázisokról volt szó.
Sehol nem szerepel, hogy a lakásod a rákötött első úgymond a főelosztó után, és az sem, hogy "véletlenül" mégis ugyanez a fázis látja el.
(tehát még mindig lehet a hiba lakáson belül)
Az áram az odavissza folyik, ha a lakásodat megtáplálja a főelosztóból, remek, lesz nálad áram, és senki másnál ,aki ugyanezen a fázison van. Ha visszajuttatja ezt a fázist a ház hálózatába, a hiba ugyanugy visszatér-elvileg-.
Nyilván, ha vannak szépen kötődobozok, és követhető mi hol merre megy, bármi átköthető, kiiktatható, akkor más a helyzet, de ezesetben teljesen érthetetlen az egész bohózat.
A "bejelentés" is egy marha komolyan vehető dolog, mégis mit jelentenél és hol?
Gondolod a katasztrófavédelem üvöltő szirénákkal kiszáll arra ,hogy nálad kicsit ráz a padló? Esetleg bemész az elmű ügyfélszolgálatra, majd vállvonogatva leszedik-leplombálják a Te órádat ,(úgy is imádnak órát leszedetni bármire, képzelt tartozásra, kötbérre, mindenre), a hiba ugyan nem lesz megoldva, de már áramod sem lesz.
"5. A lakás földszinten van, márpedig egy házban a belső, mérőköz menő, még méretlen vezeték (pláne ha pince sincsen) semmi okból nem lehetne a talajban egy lakás alatt.
6. HA a probléma a falban futó szabályos vezetékből származik (tegyük fel) a vezetéknek a fal külső oldalán kellene lenni. Viszont, ha teljesen hibás a szigetelése sem rázhatna tőle bent a lakás, mert a száraz tégla, vakolat stb ehhez túl jó szigetelő
7. Ha a fal át lenne ázva(?) akár a zuhanytól, akár a vízcsőtől, akár talajvíztől, bármitől, és ettől mégis odavezetné a máretlen vezetékből az áramot, az azért látszana (folt)."
Igen, ezen én is sokat gondolkodtam már: ez a három dolog egyszerre nem lehet igaz. A fövezetékek a lépcsöházban szemlátomást fölül, a plafon alatt futnak.
...kivéve, ha: a szerelö elmélete szerint a fövezetékröl valahol, valahogy leágazó, valószinüleg idöközben használaton kívülre került vezetékdarab okozhatja a problémát. Ez bárhol, bármin keresztülvezethet, fönt vagy lent, mélyen a falban, vagy a padló alatt, ezt nem tudhatjuk. Emiatt eröltetem annyira, hogy a problémamegoldást a meglevö végtöl indulva kezdjük el, ne a lakás random lebontásával.
Az, hogy megvan a főelosztóban a vezeték, csak nagyon kis "eremény" kb azt lehet ezáltal tudni, nem az elmű ház alatt húzódó földkábele, vagy mittudomén a troli, a 4es 6os villamos, a fél km mélyen levő metro (LOL) vagy hasonló teljesen külső hiba miatt van probléma.
Önmagában az ,hogy egy vezeték vége megvan valahol, az semmit nem jelent, a vezetéknek egy másik "vége" megvan a körzeti trafón, ha ott lekötöm akkor is elmúlik a baj, és elláthat ez a fázis kéttucat lakást abban a házban.
Igen, ezt a szerelö is mondta, emiatt nem végezte el ezt a tesztet eddig. De azért olyan sok lakás nincs a házban, szerintem ez a fázis 3-4 lakásnál többet nem lát el.
Nekem minden -vélt vagy valódi- hiányossága ellenére az lenne az egyszerübb, ha ez a szerelö maradt volna, mert ha -szerencses esetben- a ház végül mégis fizet, be lehetne számítani az eddig fölmerült költségeket is. Más setben mégse hagyhatom, hogy teljesen fizetség nélkül távozzon...
Igy lehet -legegyszerűbben- megmondani egy vezetékről, fázis vagy sem.
Öszinten szólva ennek nem nagyon látom a jelentöségét. Az a doboz csak néhány méterre van a föelosztótól, és nem használna sokat, ha ott ismét meglelnénk az L3-at. Onnantól kezdve a lakásba bemenö dobozig pedig további fölszíni fölbukkanás nem tapasztalható.
Ez is megtörtént: a szerelö szakvéleményt adott az általa eddig észleltekröl, a képviselönek tértivevényes levél ment 48 órás határidövel.
Sok reményt nem füzök hozzá, mert ez már a második ilyen, és már az elsö után sem történt semmi se, a lakógyülésen pedig megjelent édesanyám, a lakásban lakó, és a szerelö is, de még csak napirendre vetetni sem sikerült az ügyet.
Igen, ezt pontosan így látom én is, ezért halogatom a bejelentést.
De ahogy én gondolom, az nem és- és, hanam vagy-vagy. Tehát kicserélem a vezetéket a kaputól az én bejövö dobozomig, kifizetem és elköszönök, anélkül, hogy a kékruhások bármiröl is tudomást szereznének.
Ezt szerintem lehet talán (a sajnálatos progresszió kapcsán elég megbízhatóan elöidézhetö hiba "segítségével") elöre is modellezni: egy kisegítö vezetékkel egyszerüen összekötjük a föelosztóban az L3 elejét a lakásomba bevezetö dróttal, és megnézzük, hogy fönnáll-e még. Ha nem, akkor lehet véglegesíteni. Túl egyszerüen gondolom?
Egyelore fogalmad sincs, mi okozza a hibat csak van egy fazisvezetod amivel osszefugg. Ha a tobbieknek van igaza akik szerint valamelyik lakasban van a hiba akkor jo sok penzert nem csinalsz semmit mert meg fog a hiba maradni.
Nalam 3x16A van megfeleloen elosztva, ezen log a fozolap, suto, mosogep, mosogatogep stb. Egyenlore meg nem volt pelda ra hogy lecsapta volna a kismegszakitot tularam miatt pedig elegge intenziven hasznaljuk a konyhat meg a mosogepet...
"+ egy hibabejelentést tennék a szolgáltatóhoz valamiképpen, hátha kikapcsolják úgy egyetemlegesen"
Ha jól emlékszem maximum 30 voltot lehet mérni (gondolom ezt is csak nagy belső ellenállású műszerrel), ráadásul a jelenség csak időszakos. Attól tartok, hogy egy ilyen "veszélyforrás" bejelentésére még nem fog szirénázva kivonulni a katasztrófavédelem.
Eleg csak a "szakmai" hozzaszollasaidat csokorba gyujteni. Elegge ciki Rad nezve.
A mondandom Tao-nak szolt,nem pedig egy tahonak.
Az a baj, hogy nem tudsz ertelmezo olvasast vegezni,es ezt is egy videki suttyo mondja meg Neked, elege ciki Rad nezve.
De lassan irom hatha felfogod,de ebben annyira nem vagyok biztos mint abban,hogy Tao-nak a hibajat megszuntessuk.
Egy hetig Pesten leszek,ez alkalmat adhat arra hogy lassam a helyszint,beszelhessek az exvillanyszerelovel, a hazmesterrel es vegul Tao-val.
Ha lesz egyezseg,tenyerbekopve kezfogas akkor rovididonbelul a velemegyutt legalisan dolgozo, szakmailag kepzet es gyakorlot kollegakkal fel jovunk Pestre es elvegezzuk a szerzodesbe foglalt munkat.
A mérő előtti szakasz olyan 50 cm körül van, a társasházban az ötödikig egy elosztódobozba feljön a delej. Nem hiszem, hogy ettől lenne ilyen jelentős a költség. Az mondjuk zavar kicsit, hogy csak ez a doboz úgy 10-11 ezret dob a költségeken úgy, hogy egyébként a villanyóra a lépcsőházban, egy zárt szekrényben van a két másik szomszédénak a társaságában...
Igen, ez a kérdésem, hogy ez szabvány, vagy lehúzás? Nem tűnt annak, mert akiket megkérdeztem, nem ismerik egymást, de valaki mégis beleültette a bogarat a fülembe, és megmondom őszintén, nem értek hozzá annyira, hogy el tudjam dönteni, megúszható-e.
Ha nem, akkor le kell nyelnem a békát, nincs mese...
Mint valamelyik 72000 számú hozzászólásomban már vázoltam a törvényt, a szolgáltatónak nem kötelessége kikapcsolni, bár joga van rá. Elképzelhetetlen, hogy ebbe a belső ügybe beleavatkozzon, már csak azért is, mert anélkül, hogy igazolná, pláne nem tenne semmit, és, mint tudjuk, a hiba nem mindig áll fenn, hiszen ez a fő oka annak, hogy nem lehet kinyomozni kapcsolgatásokkal.
Ha ott kikapcsolnak, nem az lesz, ahogy taormina elképzeli, hogy kilógatják a valami "kerülő" drótot falon kívül(LOLOL), bejön az elmű feliratos kékruhás a lakásba, elismerően csillogó szemmel mosolyogva bólogat, esetleg lezuhanyzik(LOLOL), és igennnn, már nem ráz a padló, nagyon jó, csodálatos, vissza is kapcsoljuk, köszönjük a bejelentést.
Mert ő valami ilyet álmodik. Ez esetleg 25-30éve lett volna valahogy, (hasonlóan:)).
Hanem most az elmű mikor is kapcsol vissza, ha egyszer életveszély miatt kpl. házat tényleg lekötött?
Igen, a TELJES szabványosítás, és addig nincs áram. És PONT.
Minden mérő kihelyezés, szabványos mérőhely mindekinek, kötelezően, teljes új elektromos terv, teljes új vezetékezés, jóváhagyatva, stb...olyan...10-15 millió...alaphangon.
Milyen a vezeték? Ha alu 6 os max 20A ig mehet, e felett vezeték csere és szabványos doboz. Nem tudod megúszni papír kell vidéki sem lesz olcsóbb főleg ha nem fogják átvenni.
Na azt pont nem olvastam, hogy elköszönőben a szaki.
De miért nem vállalod be te?
Taormina helyében a lakógyűlést és a közös képviselőt baszogatnám sürgősen és kitartóan + egy hibabejelentést tennék a szolgáltatóhoz valamiképpen, hátha kikapcsolják úgy egyetemlegesen, vagy csak megemlítik a körletnek és komolyan veszi a kiabálós szomszéd is. De ehhez szolgáltatós manusz kéne, Taorminának nem fognak hinni, mert hát ugye, ki más ha nem ő a bűnbak. Mer minek ugrál, "jóvanazúgyleszarvabmegeddigisműködöttnemhaltbelesenki".
Szerintem 1-2 nap alatt meg lenne a hiba oka kijavítva, ha valaki nyugisan, mindenhez hozzáférhetően végig tudna mérni, de nem meló után félhomályban, hanem reggel 8-tól hozzákezdve. Meglenne minden drótvég, vagy minimum lenne róla papír, hogy életveszélyes. :) De legalábbis valakit lehet rugdosni, ha Mari néni meghal áramütésben. Ó igen, és fizetni csak akkor és annak aki ad egy papírt amin vagy a hiba okát elhárította, vagy megírta, hogy életveszélyes. :)
Kis segítséget kérnék. Történt ugyanis, hogy villanytűzhely (pontosan villanysütő) beszerzésére adtuk a fejünket. Namost ehhez a lakásba bejövő 16A-s megszakító kevés lesz, ha azt veszem, hogy ez mellé még egy mosogatógép, meg a szokásos mosógép-mikró-porszívó-stb. Plusz a jövőre gondolva úgy építtetném ki a rendszert, hogy esetleg villanytűzhely (tehát főzőlap) is beépíthető legyen.
Odáig már eljutottam, hogy az ELMŰ 32A-ig biztosítja az új megszakítót (milyen rendesek, egy 300-1300 forintos eszköz), plusz felszámol a műveletért egy 7550.- Ft-os díjat. Eddig rendben is van, lenyeli az ember, nem cserél automatát minden héten kétszer....
A kacifánt ott kerül a műveletbe, hogy ezt csak szerződéses villanyszerelők végezhetik, hiszen csak ők távolíthatják el a plombát szabályosan. A hasba akasztás ezután jön, ugyanis eddig az összes megkérdezett szerelő azt mondta (még az is, aki láttat a tetthelyet), hogy az amúgy digitális mérőórát az új megszakítóval együtt egy kettős plombálásra alkalmas dobozba KELL tenni, ha nincs ilyen, akkor ki kell építeni, plusz alumínium helyett réz kábeleket kell alkalmazni.
Summa sumarum az eddig megkérdezett szerződéses szerelők mindegyike (egy kivételével, akitől még árajánlatot várok) azt mondta, hogy ezt a műveletet a megszakító cseréjétől a lakásig olyan 80-120 ezerből (de inkább 100-120-ból) tudná megoldani, amiből csak ez a doboz több, mint tízezer.
Reális ez az árfekvés?
A lakás maga egy, a 80-as évek elején épült panelház legfelső emeletén van, a mérőóra a lakáson kívül külön (fém) szekrényben van, az óra és a lakás biztosítéktáblája között pedig maximum 5 méter távolság van...
Szóval tényleg kötelező az ilyen jellegű belenyúlásoknál egy átlátszó doboz megvásároltatása és felszerelése az összes költségeivel, vagy ha vidékről hozok egy ugyancsak (ELMÚ-ÉMÁSZ) szerződéses szerelőt, és ő kicseréli a megszakítót, de nem építi ki a Szent Dobozt, akkor azt az ELMŰ ugyanúgy elfogadja?
Igy lehet -legegyszerűbben- megmondani egy vezetékről, fázis vagy sem. Ez a dolog még a nyugdíjas marinéninek is megy, odaérint, sípol.
Szoval aki erre hivatkozik, hogy mi a drót szine és ő "nem tudja mi lehet benne", az olyan mint a pék, aki nem látott még péklapátot. Kb.
Amit tudni vélünk:
1. csak a főelosztóban valamelyik fázis lekapcsolásával tünik el a feszültség a padlóból.
2. A megszakítót a lakásban lecsapva nem tűnik el, tehát -vélhetően, de nem biztosan!- nem a lakás mért hálózata juttat oda feszültséget
3. De a ház hálózatából kerül oda
4. Nem szomszédos lakótól kerül oda, bár ez nem tudom mennyire lett megvizsgálva, zavaros
5. A lakás földszinten van, márpedig egy házban a belső, mérőköz menő, még méretlen vezeték (pláne ha pince sincsen) semmi okból nem lehetne a talajban egy lakás alatt.
6. HA a probléma a falban futó szabályos vezetékből származik (tegyük fel) a vezetéknek a fal külső oldalán kellene lenni. Viszont, ha teljesen hibás a szigetelése sem rázhatna tőle bent a lakás, mert a száraz tégla, vakolat stb ehhez túl jó szigetelő
7. Ha a fal át lenne ázva(?) akár a zuhanytól, akár a vízcsőtől, akár talajvíztől, bármitől, és ettől mégis odavezetné a máretlen vezetékből az áramot, az azért látszana (folt).
Az, hogy megvan a főelosztóban a vezeték, csak nagyon kis "eremény" kb azt lehet ezáltal tudni, nem az elmű ház alatt húzódó földkábele, vagy mittudomén a troli, a 4es 6os villamos, a fél km mélyen levő metro (LOL) vagy hasonló teljesen külső hiba miatt van probléma.
Önmagában az ,hogy egy vezeték vége megvan valahol, az semmit nem jelent, a vezetéknek egy másik "vége" megvan a körzeti trafón, ha ott lekötöm akkor is elmúlik a baj, és elláthat ez a fázis kéttucat lakást abban a házban.
Én még tartom magam a régi tippemhez, szerintem egyik szomszédod bojlerje testzárlatos és védőszála szakadt (letört vagy lerohadt) és az áram a te EPH don szeretne visszajutni a hálózatba.
Pince nincsen, és én ezt a megoldást reménytelen barbárságnak látom ahhoz képest, hogy a hibás vezeték másik vége már biztosan megvan, és csak egy darab kábelt kellene kiváltani, a falban levöt meg hagyni, ahol van.
Én mindenképp azt tenném, hogy az utolsó ponton, ahol még tetten érhetö az az L3-as fázisvezetö, ott elvágnám, és onnantól kezdve a lépcsöház falán egy elegáns, diszkrét sínben vezetve új kábelt húznék az ilymódon áram nélkül maradt lakásokig, onnan pedig a szokott módon becsatlakoznék a meglevö házi áramkörökbe.
A dobozban levö kék vezetékek úgy láttam, eléggé hozzáférhetök és szétválaszthatók, de ez a doboz csak néhány méterre van a kapunál levö föelosztótól, és szerintem nem sokat nyernénk vele, ha ott meg is találnánk újra azt az L3 fázisvezetöt, amit a kapunál már azonosítottunk, mint a hiba okozóját.
Az a "nemfeladó szerelő" nemrég még állítólag "elköszönt" és "számlát állított ki".
Ezeket taormina írta, nem én találtam ki.
Nincs kivel és miért "harcolni", megfelelő műszerekkel és szakismerettel meg kell a hibát találni. Ez nem napok, hetek, hónapok, hanem órákban mérhető.
Akit az, hogy mi a vezeték színe(!) zavarbahoz....
"A szinektöl függetlenül le lehet tesztelni melyik kábel fázis vagy nulla
Hogyan?"
Például érintés nélküli feszültségkémlelővel vagy lakatfogóval. Ezekhez csak arra van szükség, hogy a vezetékek bizonyos mértékig szétválaszthatóak és hozzáférhetőek legyenek.
Ez egy ezeréves ház valami extra gányolással, plusz baromarcú lakókkal és egy vélhetően hasonló kaliberű közös képviselővel. A szerelő nem adja fel a harcot, és addig keres, viszont immár sokkal óvatosabban amíg meg nem leli az üdvösséget.
Az a "szerelő", aki azt mondja: "nem tudom melyik kék kábel nulla melyik fázis, nem merek elvágni semmit", sőt egyátlalán elvagdosás módszerrel keres ilyen hibát, az "okés"??
NE legyünk már tökhülyék!!
20éve meg meg kellett volna pucolnom (szúrnom) feszültség alatt azt a vezetéket, manapság egy mozdulat megmondani, minden bontás nélkül, valamelyik vezeték fázis-e vagy nulla.
Simán lehet a lakás komplett fordítvakötve, vagy akármi.
Innentől meg kaphat mégis bentről fázist a padló, stb...
Aki ugye a szinekre tud támaszkodni és semmi több nincs a fejében, az vajon ilyen alapvető dolgot ellenőrzött-e?
vagy lecsapta, nem tünt el a hiba, "jóvan, akkor nem óra után van", holott a túrókat.
Oreg hazakban a bejarati ajtonal vannak a fobiztositekok es onnan csak valahogyan elkell jutnia a villanynak a lakasok oratablajaig. En ugy gondolom, hogy a fobiztitol indulo vezetekrol van szo, igy logikus, hogy a kismegszakitok semmiben sem befolyasoljak a hiba megletet, vagy megszuneset. Vagy megint nem ertem jol?
A lakásokban nincs méretlen vezeték ideális esetben. Valamelyik korábbi hozzászólásban írta, hogy a szomszédok kismegszakítójának sincs hatása a hibára. Így én a pince födémre gyanakszom. Ha nincs pince akkor passz!
Mivel ezt olvastam: " A ház föelosztójában lévö három fázis közül az utolsó lekapcsolásakor a hiba mexünik. " Igy nekem az jott le, hogy nem a lakas megtaplalasaul szolgalo vezetek a hiba forrasa, hanem a falban huzodo kabel hibaja, amirol valamelyik szomszed van megtaplalva. Ezert irtam, hogy kikell keresni a hibaforras helyet es akar egy darab csempezes felbontasaval megszuntetni. Valoban lehet, hogy felderiteskor kiderulne, hogy a pince felol jobban elerheto ez a pont. Igy tavolbol nehez konkretan megirni a tutit.:(
Ha lekapcsolja az összes kismegszakítót az óránál akkor is fennáll a hiba.
Azt a leágazást kell végigvizsgálni amelyik lekapcsolásával előjön a hiba. Vagy valamelyik lakásban van a gond amiket a földszinten még ez a fázis lát el, vagy van egy kötés a plafonban a pincénél, esetleg egy lámpakampó vagy csavar megsértett egy vezetéket ami hozzáér valamihez, pl. a vasaláshoz a födémben. Mint korábban írta a lakások áramtalanítása nem hoz eredményt így nem gondolom, hogy a mért részeken lenne a probléma.
A Zuhany nem biztos, hogy bármit is áztat. Minden kerámia felvesz valamennyi nedvességet és kapacitíven a vízszigetelés 1~2mm vastagságán simán okozhat csípő érzést hibátlan szigetelés mellet is. Azt, hogy tényleg szivárog-e azt egy falnedvesség mérővel lehet hamar kideríteni. Ha szivárog érdemes megcsinálni mert a kárt amit évek alatt ez okozni fog Neki kell majd megtérítenie.
A közös képviselőnek kellene ezt az ügyet rendezni, hiszen azért fizetik! Ha nem lép megfenyegetni egy feljelentéssel miszerint nem hajlandó egy akár életveszélyt is okozó hibát elháríttatni! Készséges lesz, hidd el!
A szerelőd okés! VISZONT ha a hiba a lakásajtón kívül van, az a közös költség terhére kéne, hogy fizetődjön. Az a kirohanós barom is hozzáteszi a részét ugyanúgy. :)
Ha jol ertettem, nem a Te lakasod van azon a vezeteken. Igy nem tudom ilyen tavolbol megitelni, hogy konnyebb-e uj vezeteket kiepiteni, vagy nalad kibontani egy 50x50cm-es darabot es ujrakotni a vezeteket vizmentesen. Azzal, hogy foldszinti vagy es teged nem zavarna, hogy azik a fal, az mar a Te lelkiismereden mulik. Viszont azt irtad, hogy egyre jobban terjed a feluletileg a feszultseg. Igy mindenhogyan azt gondolom, hogy egyre jobban azik a fal. Tehat dontsd el, mi neked szived szerint az elfogadhato. Vagy ujra csinaltatod az egesz zuhanyt a kivitelezo koltsegere, kozben meg eltavolittatod az elektromos hibat ( en ezt tennem), vagy csak felmegoldast eszkozolsz, ami akar egy idozitett bomba is lehet a jovobe nezve. Nekem tobb hozzafuznivalom a temahoz nincs. Ennyi.
Ha a nullát vágja el akkor lesz nagyobb feszültség
Igen, elnézést!
A szinektöl függetlenül le lehet tesztelni melyik kábel fázis vagy nulla
Hogyan?
Végig kellene követni azt a fesz.mentes vezetéket, merre hova megy
és ezt hogy?
Az én lakásomban és a mellettem levöben definitiv mexünt; a többiben szerintem nem voltak otthon. De ezeket (és még más) lakásokat már elötte teszteltük: a hiba egyikük saját áramkörével sem állt kapcsolatban.
A lakó viszont háborogva kirohant, és kígyóval-békával fenyegetözött, ha nem hagyjuk végre abba ezt a fél éve tartó ámokfutást, ami a szerelö vállalkozo kedvét persze ismét rendkívül kedvezöen befolyásolta.
De az a megtoldás valahogy nem "nálam a falban" van, hanem valahol még elötte: a lakásba bevezetö vezeték kiiktatásától/kikötésétöl nem szünik meg a hiba.
A zuhany csempézöjével most nem beszéltem (még régen kérdeztem, hogy nem falazott-e be ilyen vezetéket), mert nem tudom, mit mondhatnék neki, azonkívül, hogy kezdje az egészet elölröl. Úgy látom, hogy ez az épített zuhany kb. annyira bonyolult eljárás, mint ha egy medencét építenék. Minthogy azonban a lejtése jó és az egész nagyon kicsi, nem áll meg a víz, és úgy gondolom, hogy ha a feszültség eltünne, nem tudna igazán komoly problémát okozni; a lakás, mint mondtam földszinti.
Úgy gondolod, hogy ha egy hanggenerátoros müszer megtalálná a vezetéket, érdemesebb lenne a fürdöszoba falát vagy padlóját lebontani? Nem egyszerübb a meglévö végtöl, tehát a 3. fázis kezdetétöl fogva azt a vezetéket kiiktatni, és helyébe esetleg vésés nélkül a fal fölszínén másikat fektetni?
Akkor a harmadik fazis volt az oskorban megtoldva nalad a falban es az akkori szigeteloszalag mar elrevult. Amit multkor irtam, nem mondtad a szerelodnek? Hanggenerátoros muszerrel rakereshetett volna a vezetekre nalad. Igy csak egyhelyben tapogas van, az ido meg mulik. A zuhany csempezojevel nem beszeltel? Azt is meg kell oldani, mert most esetleg sikerul megoldani a feszultseg eltuneset, de holnap meg majd jonnek a szomszedok, hogy aztatod oket.
A mai napon a szerelömmel egyetemben személyesen fáradtam a helyszínre, ahol a követkzöket állapítottuk meg:
1. A hiba fokozódik és terjed: a feszültség növexik és immár a zuhanyzón kívül is elöfordul nedves kö esetén
2. A ház föelosztójában lévö három fázis közül az utolsó lekapcsolásakor a hiba mexünik.
3. (Ezt már nem értettem pontosan, de ti biztos fogjátok): a bejárat mellett levö elosztó szekrényböl kivonuló kábelek legközelebbi megközelítési pontja egy a plafon alatt elhelyezkedö kötödobozban van. Ebben a dobozban azonban az összes vezeték kék, holott az ún. "fázisnak" feketének kellene lennie, míg a "föld" kék. A szerelö úgy magyarázta el, hogy kísérletképpen nem kötheti ki egymás után a kábeleket, mert ha esetleg a földet vágja el, a többiek 230 V-t lényegesen meghaladó feszültséget produkálhatnak, ami a lakások elektromos berendezéseiben súlyos károkat okozhat. Ezért nem tudja a kísérletezést saját felelösségére folytatni.
"Természetes, vagy kóros jelenség az, hogy egy vizes helységben, épített zuhany esetén bizonyos mennyiségü nedvesség átdiffundál a kövön/fugákon?"
Szerintem naivitás azt gondolni, hogy a nedves padló vezetőképessége teljesen megszűnik csak attól, ha a fugákat szigetelő anyagra cserélteted. Ha a kerámiában vezetőképes szennyezés/adalék van, és/vagy mikrorepedések/kapilláris vízjáratok, akkor lehet, hogy alig lesz különbség a fuga-csere után.
"EPH bármilyen módszerrel történö utólagos kiépítése vezethet-e eredményre?"
Ha a vízcső van feszültségen, akkor a vízcső leföldelése (bekötése az EPH-ba) akár teljesen megszüntetheti a jelenséget.
De ha a padló van magasabb feszültségen, akkor a vízcső földelése csak tovább ront a helyzeten.
...mert gondolom azt még senki nem mérte meg, hogy a vízcső és a padló közül esetleg nem-e a padló-e van feszültség alatt. Igen kicsi az esély erre, de nem nulla.
És akkor még nagyon nem beszéltünk arról, hogy a hőntartás igényénél jóval több kell a felmelegedéshez. Ha a sarkon a szomszéd megcsúszik a terepjáróval és kiveri az oszlopot, és 2 napig nem lesz villany, májusra fog visszamelegedni a házad.
Az ne zavarja a cikk íróját, hogy ezt rendelet szabályozza :)
idézek az egyik szolgáltató honlapjáról:
"2017. január 1-től a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011 (I. 31.) számú NFM rendelet alapján - amelyet a nemzeti fejlesztési miniszter 68/2016. (XII. 29.) NFM rendelete módosított - továbbá a 2017. január 1-tőlhatályos a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak mértékéről szóló 15/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet alapján, az alábbi villamos energia- és (rendszerhasználati) díjakat alkalmazza."
Ha nincs áram, akkor úgy is igényelni kell, az új kiépítésnek számít plusz sok esetben tervezés kell hozzá. Amúgy jó pénzért bármit kiépítenek neked :). A helyi referens meg mond valamit ami majd 3 nap múlva nem úgy lesz. Írásban, be kell adni egy nem igazi igényt 3x32A re aztán kiderül mi kellene hozzá, vagy 1x32 nappalira és 1x32 vezéreltre.
1. Természetes, vagy kóros jelenség az, hogy egy vizes helységben, épített zuhany esetén bizonyos mennyiségü nedvesség átdiffundál a kövön/fugákon?
Ha kóros, létezik-e olyan (utólagosan alkalmazható) eljárás, amivel ezt meg lehet akadályozni?
1. Ha lakna alattad valaki, mert ez nem földszint lenne, szerinted mit szólna a 0.naptól plafonjából kicsepegő átszivárgó vizedhez?
NEM, egy fürdőszoba nem építhető meg úgy, hogy áztasson maga körül bármit.
100.00%-osan tökéletes vízszigetelőnek kell lennie a burkolatnak.
A fuga csere amit írt valaki, esetleges kompromisszumos részmegoldás, a bekerült rengeteg víz azonban az életben nem szárad ki, hisz ezzel bezárod oda a nedvességet.
Szerintem nincs ember, aki ilyet elvállalna, vagy ha igen, a végeredmény ujabb kár és óriási, talán tök felesleges gányolás lenne.
Nem véletlenül nem csak fugázni szokták az épített zuhanyzót, regeteg mindent kell még egy ilyennél betartani. Ez mind annak a felelőssége, aki a zuhanyzót így megépítette, felteszem szakértelem teljes hiányában.
"2. EPH bármilyen módszerrel történö utólagos kiépítése vezethet-e eredményre?"
Az EPH még a beidézett leveledben is szerepel ,hogy felesleges, abból az információból kiindulva, ami leíródott, semmi értelme.
Sőt kifejezetten életveszélyes lenne, egy ismerten már most időszakosan feszültség alatt álló felületet összekötni biztonságos, jelenleg feszültségmentes, most még megfelelő testpotenciálon levő csövekkel, dolgokkal.
Ez nem EPH ez egy büncselekmény lenne így ebben a formában.
Mert lehet, téged többet nem rázna az áram, mert a csapod, csöved, vized, stb, ugyanzon az X soksok voltos potenciálon lenne, mint a padlód, de odébb valakit meg pont ettől csaphatna agyon az áram, vizszerelés vagy akár fürdés közben.
Az oké, de gáz bevezetést nem terveznénk. Vegyünk egy extrém példát: kemény téli idő, a klímák csak olvasztgatnák magukat egész nap, ezért inkább be sem kapcsolná az ember. Villanyről menne a fűtés (4-6 fűtőpanel, darabonként mondjuk 1KW-os teljesítménnyel), közben a bojler 2KW-al gyártja a melegvizet. Ekkor valaki főzni kezd, mondjuk a 4-ből két főzőzónát is elindít, ez mondjuk legyen 3KW mivel az nem valószínű hogy a 4 zónát teliben indítanánk mert az 7-8KW lenne... Ekkor még indul egy mosógép, ez is legyen mondjuk 2KW, illetve a mosogatógép ez legyen 1KW. És ha közben megy a tévé, ég 1-2 lámpatest, a nagy munkában bekapcsoljuk a kávéfőzőt melegedni...
Ez simán lehet 10-15KW teljesítményigény egy időben, bár tényleg elég extrém így minden együtt. Ezt gondolom nem bírja el a 3x16 amper.
De milyen számla másolatot vigyek? Nincs bekötve az áram így nincs számla sem... Csak egy helyrajzi számot tudok a telekhez. Mindenképpen a fő fűtést 1-2 jól tájolt minőségi klíma biztosítaná, de például a most várható zimankós éjszakákra gondolva (-20C-ban a klímára nem nagyon számíthat az ember) méretezés szempontjából a COP1-es villanyfűtés és villanybojler lenne az irányadó. A levegő-víz hőszipka szerintem 100m2 körüli jól szigetelt épületre pénzpazarlás, nagyon drága a gép és a kiépítés is.
Köszönöm a válaszokat. Elvileg találtam egy "települési ELMŰ referenset", aki holnapra megnézi nekem a lehetőségeket.
Az ELMU ügyfélszolgálatán megtudják mondani ha viszel egy számla másolatot, hogy mi van beírva a rendszerükbe (milyen óra, biztosító) ha van plusz igény a legegyszerűbb módja hogy beadsz egy igényt arra hogy 3x32A + vezérelt 3x32A erre kiadnak egy műszaki tájékoztatót ha abban van légvezeték csere írva akkor kell cserélni. Ha csak szemezgetsz vele a tulaj csinálja ezt meg pénzbe nem kerül.
Én erősen gondolkodnék egy klímás megoldáson H vagy GEO tarifával sokkal jobban járnál. Vagy hőszivattyún GEO méréssel.
120nm-re nem szabad, hogy 5-6kW fölé menjen a hőigénye -15 fokon, sőt!!
A villanyfűtést is remélem hőszivattyúval gondolta, ha meg nem, akkor célozza meg a 3kW-ot, ha jót akar. Teli van a fórum olyanokkal akik nekifutnak ilyen-olyan COP=1-es (CAleo, norvégfűtés) villanyfűtéssel aztán végén a klímánál vagy levegő/víz hsz-nál kötnek ki. Vagy a napelemnél, de abból meg temérdek kell a cekaszos fűtésnél.
Ne a különböző fórumokon kapott tanácsokhoz mérd a vill.teljesitményt. Az energia/hőszükséglet számitása ennél bonyolultabb, talán beleférne az épitkezésbe egy szakértői kalkuláció
A neten többféle w/m3 kering mint hőigény
Jóféle háznál legyen 20w/m3
Azt viszont nem tudni hány m3-es a házad, milyen az ajtók ablakok falak hővesztesége, miböl mennyi van stb.
Mondok egy 18kW-os kazánt ami szerintem semmi, annak is az áramfelvétele 3fázison erős 27A
Szoval lesz ott vezérelt 3x32A és ugyanigy a nappali :). Mert mi lesz télen -10foknál vasárnap amikor minden villamos készülék be lesz kapcsolva?
Egy építési telek vásárlása előtt vagyok, a telek előtt van egy villanyoszlop, tehát a bekötés nem lehet probléma. Viszont egy ismerős felhívta a figyelmem, érdeklődjem meg az áramszolgáltatótól, hogy van-e lehetőség az alaptól nagyobb teljesítményigény bekötésése, tekintve hogy egy elég ócska oszlopon, szemre vékony légkábel fut.
Az ELMŰ ügyfélszolgálat passzolgatott ide-oda, de nem tudtak felelni a kérdésemre, hogy tudnak-e adni 3x16 vagy 3x32 ampert.
Egy levelezési címet (ELMŰ Hálózati Kft) adtak meg, hogy itt elvileg tudnak válaszolni a kérdésemre.
A telekre elgondolt házban villanyfűtés lenne 120m2-en (erős szigetelés mellett), továbbá villanybojler és indukciós főzőlap.
Plusz a normál háztartási fogyasztók. Mi a véleményetek, egy ilyen háznál muszáj a 3x32 amper, vagy ettől kevesebb is elég lehet? Fontos lenne gyors választ kapnom a telek miatt, mert ezen múlna a vásárlás. Félek hogy mire a villamos hatóság kiizzad magából egy választ, addigra elkel a telek.
Bocs, nem 50, az csak egy példa a cikkben arra az esetre, ha 500 mA-es FI-relé van, és nem akarunk 25 V-nál több hibafeszültséget. Amely számok csak a lottósorsoláshoz hasonló módon jutottak a szerző eszébe.
Kérdés, mit értesz a tesztelés végeredménye alatt. Azt, hogy a földelés maga is megfelelő érintésvédelem? Mert ahhoz kellenének számok, a földelés ellenállása és a túláramvédelem névleges értéke minimum - meg az ember. Ha csak azt, hogy a nullázás esetén is kötelező csatlakozási pont előírt földelés értékre megfelelő, akkor csak a földelés ellenállása - meg az ember.
Én egyelőre örülök, hogy egész értelmes áron van LED, am nem vibrál. És eladó még csilliárd év garanciát ígér rá. Bár most egyik garnitúrának az E27es fém kupakja esik le, az érdekes történet lesz. Valamint az, hogy a júzerek nem nagyon figyelnek rá, hogy a 10 watt/méter szalagnak már illik a hűtés és tartósabb is bír lenni, vagy csak simán nem enged el a ragasztás a bútorlapról.
A LED, mint minden félvezető érzékeny a túlfeszültségre, akármilyen rövid impulzus is az. Tranziensek, pedig, a kapcsolások alkalmával sajnos keletkezhetnek. Ezeket megelőzhetik, kivédhetik, bonyolultabb tápkapcsolásokkal, mint amilyenek az olcsóbb fényforrásokban vannak...kondi, ellenállás, graetz, elko.
Egy dimmelhető, drágább, fényforrás talán jobban bírja a sok bekapcsolást...
Egy csempézett fürdőszoba fala ill padlózata nem áll tartósan víz alatt. Nincs ideje átáznia. Ha a víz megáll nem folyik le azonnal, előfordulhat hogy átázhat.
A burkolónak ma már rendelkezésre áll olyan bevonatot képezni burkolás előtt, ami az esetleges víz tovaterjedést meggátolja. Fuga anyag és fuga anyag között is van különbség. Például medencét sem hagyományos fugával fugázzák, és nem is szilikonnal. Esetedben azért kíváncsi lennék hogyan kerül a nedves vakolat villamos potenciál alá.A legközelebbi eszköz a bojler lenne,de annak ha megfelelő a szerelése kizárva. Nagyon nagy átázás (ami szerelvényt is érne) a szomszédnál is jelentkezne,és már szóvá is tette volna.
Egyszer találkoztam rázó vakolattal,de antenna szalagkábellel vakolatba (bevakolva) süllyesztve,volt a konnektor szerelve. Az hogy nem volt földelve már nem is érdekes. csak ha nyirkos volt akkor rázott.
Esetleg egy sérült MM-fal vezeték, bevakolt kötés.......
Talán Dreamer korábbi hozzászólásánál felvázolt (77.o /ábra)módon esetleg.(megjegyezném hogy panelház fürdőszoba alatt szintén fürdőszoba lenne és ott csillár nemigen van,de példának jó)
Az utólagos EPH,mármint a burkolat alá,fölé,közé,stb nem megoldás.Ha lemegy a FI relé vagy az automata,nem leszel boldogabb!
Kívánok sikeres potenciál vadászatot az új évben!!!!
Átfolyós bojlerrel sikerült leégetni a nullát, szerencsére a bojler lekapcsolt mikor elment a fesz, és közbe nem ért senki a csaphoz. Behalványultak az izzók, tehát kb 300W terhelést már nem tudott a szonda ellensúlyozni.
Ez most jó vagy rossz? Ha sikerül valami földelt cucchoz érnem akkor megrázott volna?
Valoban igazad van, a ki-be kapcsolgatas nem okoz elettartamcsokkenest. Valamint en is azt irtam, hogy amennyiben a megengedett hataron belul van a feszultsegeses, ugy semmi gond. Viszont azt irtam, hogy a tulmelegedes art a ledeknek.
Valaki felvilágosítana, hogy a lednek miért rossz a ki be kapcsolgatás?
Mert a kompaktfénycsöveseknél tudjuk hogy árt a kapcsolgatás a katódemisszió miatt, de a lednél?...
Ja és az hogy mennyire érzéketlen a feszváltozásra nem a foglalattól fog függeni hanem a gyártmánytól.
Amelyikben egyszerű áramkorlát van, annak fénye függ a fesztől, amelyikben áramkorlátos vezérlő ic van, ott meg akár 180 voltig sem venni észre semmit.
Annyi kieg, hogy a glimmes, vagy kis "glimmpaneles" villanykapcsolót itt se kell erőltetni. Egyik ledesnek nem lesz semmi baja, másik meg pitylog percenként ugyanazon a helyen.
Igy van, ha tudod, hogy visszatersz a helyisegbe akar fel ora mulva is, akkor inkabb hagyd bekapcsolva a ledeket. Folyamatos uzemben a minosegi ledek akar 160000 orat is birnak Kozvilagitas, bevasarlokozpontok megvilagitasa, stb. ,amig a kapcsolgatottak 15000-30000 ora koze vannak besorolva. Masik fontos tenyezo, hogy milyen zart kornyezetben hasznalod, itt a lampatestre gondolok. A homerseklet emelkedes hosszutavon nem tesz jot nekik, tehat a kis urtartalmu zart vilagitotestre gondolok, ahol nem biztositott a hutes. Szerintem. Tudod ez a szegmens nagyon gyorsan valtozik lehet, hogy amit irtam, mar elavult es nem igaz, de majd a tobbi szaki kijavit.:)
Bármikor elreccsenhet egy csempe ami mintázattól függően lehet észrevehetetlen is, vagy mint írtam, szivárog a csempe mögött valami cső valahol. Lehet nem is nálad.
Te, mekkora az a fürdőszoba-csempézet? Nem lenne egyszerűbb-gyorsabb-olcsóbb-biztonságosabb-megnyugtatóbb felbontani legalább a csövek mentén?
Figyelj, ha azt irtam volna, hogy amennyiben szakembernek fizettel a zuhany kiepiteseert, akkor szedesd fel vele es rakasd le ujra tokeletesen az o kltsegere, akkor mit irtal volna? Ha a felhasznalt burkololapok minosegiek, akkor a hatoldala valoban lehet nedvszivo , de a szilikon alkalmazasa utan, a hatlapbol lassan kiszarad a viz.Valamint a felulet viztaszito keramiafelulet, gondolom en. Igy a szilikon alkalmazasaval ideig-oraig nyersz nyugodt idoszakot. Viszont idokozonkent figyelned kell, hogy valamelyik lap nem repedt-e meg, vagy a szilikon nem valt-e el a lapoktol. Az utobbit konnyu javitani, mert kivagod az elvalt reteget addig, amig az egeszseges reteghez nem ersz, majd azt ujra fugazod, akar tobb retegben is.
Szia!
Igen, ilyen mértéküre gondoltam.
A ki/be kapcsolást a többi sem komázza, viszont az alacsony áramfelvétel miatt nem gond, ha néha szükségtelenül felkapcsolva marad.
Köszi!
Jó, de magán a kövön nem diffundálhat át víz? Az nem valami szolid anyagból van, hanem csak valami égetett cserép valamilyen mázzal.
Ha igen, lehetséges a szilikon fuga és a kö között annyira tökéletesen szigetelö kapcsolatot létesíteni, hogy ez helyettesíti a hiba valódi kiküszöbölését?
A termeszetes merteku alatt azt erted, hogy 5-10V-al kevesebb mint az eloirt, akkor szerintem semmi gond, amennyiben 230V-ra gyartottat vettel. Viszont a ki-be kapcsolgatas roviditi az elettartamot.
Üdv!
Van esetleg információ arról, hogy az E27-es foglalatú LED "körték" mennyire érzékenyek a természetes mértékű hálózati feszültség ingadozásra?
Köszi!
Ha valóban a fal ráz, ki lehet szedni a csempék közül a fugát vékony 1mm-es flexkoronggal és hálósan belefektetni csupasz rézvezetéket, amit utána EPH-ba kötnek. sak lemegy már utána egy FI relé valahol :)
Hát lehet. Nekünk szakadt le szétrohadt vascső miatt szétázott plafon a fölötte levő fürdőszobából, ott konkrétan az a sima fém zuhanytálca van és fullba csempézve. Semmit se tapasztaltunk előtte, csak hirtelen leesett egy fél négyzetméter. :) Ez egy 30-35 éves családi házas csövezés volt, használtan vettük. A melegvíz vezeték volt elrohadva ami a csempe mögött volt 2 centi mélyen. A fal másik oldalán meg semit se lehetett tapasztalni, mert le volt szigetelve a fal kátránypapírral 2 kisméretű tégla között. Érdekesen építkeztek az eredeti tulajok. :)
(Megj: Én kitépném az összes drótot, de nem engedik.)
Százéves ház... ki tudja mi hol kinél van szétrohadva, a többi cső az egész házban össze van kötve-heggesztve galvanikusan pókhálóban, éppen mikor ki hogy látta jónak. Egy panelházban ugye a gravitáció és a stranglyukak elintézik az ilyesmit, de egy 100 éves bérházban a téglafal és a vakolat olyan szivacs lehet, amit nehéz elképzelni. Felrémlett az is, hogy a házfalon van például a troli kipányvázva :) Pesten ez ugye simán elképzelhető imitt-amott.
Regebben sokat jartam topiktarsakhoz segiteni, napkoli,szelloztetorendszer ugyben,mert akkor en is benne voltam nyakig.:) Ma mar csak elmondom a velemenyem, ha van benne valami jo otlet, akkor alkalmazzak, ennyi. A Te esetedben is igy van. Amugy Komárnoi vagyok, nem titok, sokan tudjak mas topikokban.:)
Szerintem szigeteloellenallas meressel felderitheto, hogy melyik vezetekbol szivarog az aram. Amennyiben a vezetek csak par centire huzodik a vakolat alatt, akkor hanggeneratoros muszerrel is megtalalhato a falban. Igaz, ahhoz kikell kotni arra az idore a foelosztobol az ervegeket. En ilyen muszert hasznalok: https://www.gme.cz/data/attachments/orn.729-035.1.pdf.
Van egy közös képviselős fórum is, ott tudnak neked ebben segíteni. Lakógyűlés összeröffentéséhez meg 10%-aláírást kell szerezned, de ez már arra a másik fórumra tartozik, annak minden szépségével, bájával. Ha ügyesen csináljátok, és megértik, hogy ez nem a te lakásod hibája, hanem a házé és mindenki veszélyeztetett, akkor sima ügy lesz. De jó lenne, ha másnál is ugyanígy ki lehetne mutatni pontosan ugyanezt a jelenséget amivel te és a jelek szerint lelkiismeretes szerelőd szivatódik.
Végülis, meg lehet várni amíg valaki meghal, és utána kikapcsoltatni, szó szerint szétkötni mindent. De mindent és mindenkinél! Víz, gáz, villanyt, kábeltv, telefon.
Szóval a vakolás miatt a panelházat kizárhatjuk, mint fal-elem... A gipszkartont is.
Mi maradt? Vályog? Tégla? Mikor épült?
70V mérhető... Ez is beszédes szokott lenni.
Gyanítom, hogy valahol, valakinél, de valszeg nem nálad van a hiba és a vízvezeték rendszer vagy szivárog és áztatja maga körül a falat ami szépen megszívja magát, vagy még mindig nem kerek a sztori. A műanyaglavórral semmit nem oldotok meg!
(" a hibát az a vezeték okozza ami a bejáratnál lévő főelosztóból kiinduló valamelyik vezetékre van rákötve."
Ill.:
"Nem tudom mit kellene bontani. Két lehetőség van. Az egyik, a fürdőben a csempe, járólap, a talajtól kb 30-40 cm-re vagy feljebb. A másik lehetőség a főelosztóból kiinduló csövek és vezetékek nyomvonala mindaddig amíg ez a bizonyos rákötés nincs meg. De ezt nem biztos, hogy áram alatt végig lehet csinálni, az egész házat pedig lekapcsolni esetlegesen több napon keresztül napi 5-6-7 órára......nem biztos, hogy örülnének neki. Kiiktatni azért nem lehet, mert akkor több lakásban is megszűnne az áram és ez nem lehet megoldás, mert sem én sem Te nem szeretnél kártérítést fizetni a lakóknak mert ez vagy az tönkre ment, leolvadt a hűtő....stb")
Ez a két lehetöség valójában csak egy, és nem értem, hogy erre a vizsgálatra mindmáig hogyhogy nem került sor!
Ha a hibás vezeték, vagy amire rákötötték, a föelosztóból indul, miért nem lett végigvizsgálva, hogy melyik az, amelyiknek a kikötésekor megszünik a hiba? (Már amennyiben létezik olyan üzemmód, amelynek a fönnállása esetén a jelenség biztosan föllép.)
Egy frissen csempézett-kövezett fürdöszoba teljes random szétverése nyilván nem alternatíva, mégpedig nem azért, mert én önzö vagyok, és szívesebben okozok kárt másoknak, mint magamnak, hanem azért nem, mert ha a hibás vezeték, vagy amire rákötötték a föelosztóból indul, akkor
1. Annak az egyik vége már biztosan megvan
2. Útközben más lakásokat is érinthet, ahol a balesetveszély ugyanúgy fönnáll, vagy késöbb fölléphet, tehát mindnyájunk elemi érdeke a hiba föltárása.
3. Ha meg nem érint más lakásokat, akkor annál jobb: ha a vége megvan, akkor onnan egyszerü fölszíni véséssel végigkövethetö az útja
4. Ha a vége egyszer megvan, akkor vésés helyett a föelosztóban nyilván egyszeröen ki is lehet kötni, és egy másik, fölszínen vezett új vezetékkel ki lehet váltani, ami szintén minden érintett közös érdeke; tiszta, szabványos megoldás; nem történhet meg, hogy a szétvert fürdöszobában ugyan megtaláljuk és leszigeteljük a végét, holnap meg föllép valahol máshol, ahol útközben végigvonul. Ha pedig netalán én lennék az egyetlen érintett, és nekem kell kifizetni, ez még mindig sokkal barátibb megoldás, mint az elözö. De ez úgyis valószínütlen eset.
Mindezt azonban csak a közös képviselö jóváhagyásával és segítségével lehet megejteni.
Szó sincs tehát sem arról, hogy áram alatt kelljen végigcsinálni a kísérletet, sem arról, hogy még nekem kelljen kártérítést fizetni azoknak, akiknek a lakásán végigvonul egy balesetveszélyes vezeték!!! Ellenkezöleg: a ház közös érdeke és kötelessége a vizsgálat elvégeztetése.
A zuhanytálcás ill. szigetelös megoldáshoz:
1. azért döntöttünk az épített zuhany mellett, mert a szabványos, kereskedelemben kapható zuhanytálcák nem férnek be.
2. nem bízom benne, hogy ez eredményre vezetne: ha a fal ráz, annak a határa nem fog megállni épp a zuhany széleinél, hanem bármelyik felületen fölléphet, amit víz ér. Egyébként ez a megoldás már nekem is megfordult a fejemben; olyan ez mind a Faraday ketrec: míg a belsejében ugyan nyugalom lenne, körülötte tovább garázdálkodna a hiba, és ki tudja, hol bukkanna föl újra.
Az én javaslatom:
Szertnék olyan megoldást találni tehát, ami mindkettönk számára elfogadható; esetleg a hibát is megoldja, és a szerelö sem marad fizetség nélkül ennyi fáradozás után. Véleményem szerint mindenképp ki kell eszközölni, hogy a föelosztóban fokozatos és teljes átvizsgálás útján megtaláljuk a felelös vezeték eredetét. Ha biztos a diagnózis, valamint képesek vagyunk a jelenséget megbízhatóan generálni, akkor ennek müszaki akadálya már nem lehet.
A kérdés csak az, hogy hogyan bírjuk a képviselöt kooperációra. Szerintem a lehetö legpontosabban írásba kell foglalni az eddigi tapasztalatokat és a diagnozistt, valamint azt, hogy a végsö eredmény kiderítéséhez pontosan mit kell tenni, (a föelosztó átvizsgálása) és ez a háznak mennyibe kerül.
Minden kétséget kizáróan egyértelmüvé kell tenni, hogy ha nem kooperál, a szerelönek kötelessége bejelenteni a balesetveszély fönnállását az elektromos müveknek.
Minden eddiginél részletesebb információkat sikerült kapnom a villanyszerelötöl, akivel az elmúlt napokban hosszú leveleket váltottunk: mint mondtam, nem tudom mi a jogi helyzet ilyenkor: egyfelöl nem szeretném fizetség nélkül hagyni, ha már ennyit fáradozott, másrészt azonban tevékenysége mindeddig semmilyen konkrét eredménnyel nem járt. Így próbálok kompromisszumot találni.
Megpróbálom kivonatolni, hogy mit írt, milyen kérdések vannak szerintem továbbra is nyitva és milyen javaslatot tettem:
1.A lakásban történt felújítás után jelentkezett az a hiba, miszerint ráz a víz. Volt ott egy szerelő aki megcsinálta az EPH-t. Ez teljesen jó, hibátlan.
2. Sokadik alkalom után kiderült, hogy nem a víz ráz, hanem a talaj. Azaz nem a vízcsőre kerül ki a hibafeszültség, hanem a fal átnedvesedése miatt a fal valamilyen (a nedvességtől függően) vezetővé válik, mert valószínűleg (99,9%) van egy vezeték, vagy vezeték összekötés valahol a falba ami nem megfelelően van leszigetelve. És tulajdonképpen itt van a lényeg, hogy nem a víz, hanem a fal ráz, hétköznapian szólva. Tehát megvan a hiba oka.
3. Miután sikerült kideríteni, hogy mi okozza a hibát, már csak azt szerettem volna megtalálni, hogy hol az a vezeték, merre van, merről jön, hova van rákötve? Emiatt kapcsoltam le többször több villanyórat a földszinten, vágtam el vezetéket, majd kötöttem össze. Nem látok bele a falba, egyszerűen nem lekövethető merre, hogyan mennek a vezetékek. Nem megkülönböztethető megtekintéssel melyik a fázis és melyik a nulla vezető. Mindegyik kék színű, szabvány szerint pedig a fázis fekete, a nulla kék színű vezeték. Ami biztos:
a, nem a lakásba menő méretlen fővezeték okozza a hibát.
b, nem a lakásban lévő mért vezetékek egyike okozza a hibát.
c, nem a szomszédod lakásába (Virágh) csatlakozó mért fővezeték okozza a hibát.
d, nem a folyosó másik oldalán lévő lakáshoz csatlakozó fővezeték okozza a hibát.
e, nem a bejáratnál lévő lakáshoz csatlakozó vezeték okozza a hibát. (amennyiben a az ajtónál lévő dobozban található vezetékpár oda csatlakozik és nem a közösségi villanyórához.)
f, a hibát az a vezeték okozza ami a bejáratnál lévő főelosztóból kiinduló valamelyik vezetékre van rákötve. De ez a kötés nem látszik sehol, mert nem kötődobozban van megkötve, hanem valahol a vakolat alatt. Hogy hol van ez a kötés nem tudom, mint ahogyan azt sem, hogy az a vezeték, milyen módon jutott be a lakásodba.
4. a hiba elhárítása csak bontással lehetséges, de nem tudom mit kellene bontani. Két lehetőség van. Az egyik, a fürdőben a csempe, járólap, a talajtól kb 30-40 cm-re vagy feljebb. A másik lehetőség a főelosztóból kiinduló csövek és vezetékek nyomvonala mindaddig amíg ez a bizonyos rákötés nincs meg. De ezt nem biztos, hogy áram alatt végig lehet csinálni, az egész házat pedig lekapcsolni esetlegesen több napon keresztül napi 5-6-7 órára......nem biztos, hogy örülnének neki. Kiiktatni azért nem lehet, mert akkor több lakásban is megszűnne az áram és ez nem lehet megoldás, mert sem én sem Te nem szeretnél kártérítést fizetni a lakóknak mert ez vagy az tönkre ment, leolvadt a hűtő....stb.
5. Az EPH létesítésnek nem látja értelmét, mert nem a csö vagy avíz ráz, hanem a fal.
6. A hiba annak hatására jött elö, hogy a hideg vizet elkezdtük folyatni. A hibafeszültség értéke 0-70V között van, a fal nedvességétől függően.
7. Arra a javaslatomra, hogy ha a képviselö nem kkoperál, jelentsük be az ELMÜNEK, ezt írta: Pl. Ha egy lépcsőházban szivárog a gáz, akkor a gázművek kikapcsolhatja a szolgáltatást az egész házban és mindaddig nem köteles,sőt nem is kapcsolhatja vissza, míg a teljes gázvezeték nincs a szabványoknak megfelelő állapotban, nem csináltak szivárgási vizsgálatot minden lakásban.
Az elektromos szolgáltatást nem lehet csak úgy kikapcsolni, ahhoz nagyon komoly, tűz és életveszélyes helyzetnek kell lennie. Ráadásul sem nekem sem más szerelőnek nincs joga kikapcsolni a szolgáltatást. Sőt, ha egy lakás elektromos rendszere nem szabványos a méretlen oldalon, akkor sem kapcsolják ki, hanem előtte felszólítják a tulajdonost, vagy tulajdonosokat, hogy szabványosítsák a hálózatot, szüntessék meg a hibákat, az esetleges tűzveszélyt, vagy életveszélyt jelentő hibákat és erre adnak x napot. Ha nem csinál senki semmit és letelik a határidő, utána kikapcsolhatják a fogyasztót a szolgáltatásból, de hogy ezt ki figyeli az ELMŰ-nél, mármint, hogy kijavították -e a hibát, vagy mennyi idő van még a határidőből, nos ezt nem tudom. Az biztos, hogy egy ilyen társasház elektromos fővezeték rendszerének a felújítása milliós nagyságrend.
8. A szerelö javaslata:
Esetlegesen egy zuhanytálca (műanyag zuhanytálca) beépítése segíthet a dolgon, de ez nem 100%. Ha sikerül a jelenlegi aljzattól és az oldalfaltól jól elszigetelni, illetve megakadályozni azt, hogy a víz a földre ne tudjon lefolyni, az sokat segíthet, illetve, ha a csempét lebontják, felragasztanak, vagy felkennek a falra egy vízszigetelő réteget és arra visszarakják a csempét, az is javíthat a helyzeten, hiszen akkor már nem éri közvetlenül víz a falat. Erre tudok gondolni, talán ez egy optimális megoldás lehet, bár fogalmam sincs, hogy egy jó burkoló ezt mennyiért csinálja meg.
9. Sajnos veszélyessé tud válni a dolog, mert jelen esetben attól függ a feszültség értéke, hogy a víz mennyire éri és áztatja a falat.
Sajnos dramaturgiailag nem lehet kivágni, pont ez az a jelenet ahol leesik neki hol lehet. Ha a valós életben történne, tuti, hogy megfeledkezne magáról, és beleejtené a vízbe.
Olyat vegyél aminek hátul egy teljesen körbe futó fémlapja van, azt fel lehet rakni a falra, nem nyeklik össze ha meghúzod. Vegyél normális Legrand Carivát, duplásat.
Ellenben villanykapcsolóból vehetsz fémlapnélkülit is, mert azt soha nem fogod kitépni, hisz csak püfölöd befelé minden fel-le kapcsoláskor.
1. deristd ki az önkormányzatnál hogy engedik e a légkábeles bekötést. 2. ezt kérd el tőlük írásban 3. kérd ki a helyszínrajzot amin fel vannak tüntetve a közművek. 4. ad be az igényed 3F 3x10A-re a véglegeshez úgyis új igény kell majd 5. erre kapsz egy gazdasági műszaki tájékoztatót amiben benne van nekik mennyit kell majd fizetni és mit kérnek tőled műszakilag, lehet tervet is (amit villamos tervező csinál) meg kérd ki az elfogadott szabványos mérőhelyek listáját. 6. ezek alapján tudod mire számítsál első körben. 7. keress egy regisztrált szerelőt aki a papírok alapján tud lehetőségeket mondani
Lehet hogy most nem lenne olcsó de én berakatnák egy 2x3F mérőhelyet vagy ha nagyon fulloskodnék 3x3F mérőhely (normál tarifa, vezérelt, H vagy GEO tarifa) kenyeret nem kér de később nem lesz egy vagyon újból.
Hát egy magyar filmet. Konkrétan a pogány Madonnát. Sok sok kavarodás, de a lényeg nem ez. Volt ott egy kis srác a néhai színész segítője/ kollégája. És ott a vitorlás tesztnél a fürdőkád felett játszadoztak egy hajszárítóval a tőkesúly kísérletüknél. annyi esze annak a Bujtornak és a többi filmesnek nem volt, hogy az felettébb balesetveszélyes, már haltak meg gyerekek ilyen fürdőkádas - hajszárítós együttesnél. Ok. akkor nem volt eszük, de már eltelt azóta vagy 30 év .... többször műsorra tűzve ezt a filmet. Ilyen' jó' példát adnak a kísérletező gyerekeknek.
Valaki meg tudná mondani, hogy egy villannyal nem ellátott telken az elektromos hálózat bekötésére, ha a telek sarkán van villanyoszlop (a hálózat, amiről a környező házakat is ellátják), nagyságrendileg mekkora összeg lehet reális? (Dabas, ELMÜ terület). 3 fázis kellene.
Akkor beszéljünk februárban. A meló annyira nem érdekes, ipari szerelés. Igazából nekünk 20-30 ember kellene legalább, amig a tálcázás/kábelezés megy, aztán valamivel kevesebb amikor már csak a szekrényeket kell kötni.
Januarban biztosan nem akarok dolgozni, de ha erdekes a melo, akkor februarban kezdhetek. Tudod en evente durvan 7 honapot dolgozom, az vastagon fedezi az egesz evet nyaralassal egyutt. :)
Ha majd lesz idod es kedved, atkuldhetned azt a melot amit irtal lentebb az e-mail-omra . Igaz, csak marciustol akarok ujra kezdeni, de ha van benne kihivas szivesen beugrok.:) Maganvallalkozo vagyok.
Elhiheted, hogy arra a ket "komikusra" nem is vagyok kivancsi, mert semmi humoruk. Kenyszerrohogni meg nem tudok. Vagy valami termeszetes es jon magatol, vagy eroltetett es az uncsi , tehat engem nem erdekel:)
Bocsi, de ki hogyan erzi a sajat boren, ugy van a szakmajaban. Lehet, hogy Teugy erzed magad, mint ahogyan irtad, az a Te sajat velemenyed magadrol. Valts szakmat! :)
En is mar 41 eve a villamos szakmaban tevekenykedem es semmi gondom a munkammal kapcsolatban. En mielott nekiallok barmilyen melonak, vegigkerdezem az osszes dolgot amire szuksegem van a tolem elvart munka minosegi elvegzesehez. Valamint , ha esetleg felmerul menet kozben valami gond, akkor felvazolom az altalam lehetseges megoldast, vagy abbol valasztanak, vagy megmondjak ok a tutit, hogy hogyan szeretnek. Hazakat nem szerelek, az nem az en mufajom, de hajoktol , eromuveken, autogyarakon,vasmuveken, gyogyszergyarakon ,adatkozpontokon, telekommunikacion, mobilhalozatokon keresztul mindenhol megfordulok es meg idaig panasz nem volt. Szamomra minden munka egy kihivas, amit szivesen es odaadassal vegzek. Engem az boldogit, ha latom a beuzemelt egyseget hibamentesen mukodni. De viszont vannak kolegaim, akiket csak az erdekel, hogy hany orajuk van ledolgozva es ,hogy kifizessek azt.:(
A szórt fény nagyon kellemes a szemnek, viszont rettenetesen energiapazarló.
A laikusok hiedelmeivel ellentétben a matt fehér mennyezet a fény túlnyomó részét elnyeli és csak egy kis részét veri vissza. Tehát ha a munkaasztalod felületén ugyanannyi lux megvilágítást szeretnél, mint amennyit lefelé fordított lámpákkal, akkor a világítás felfelé fordításával egy időben a fényerőt három-tízszeresére kell megemelni.
Ezért van az, hogy a szórt fényt többnyire csak kis fényerővel, háttér/tájékozódó világításnak használják (épphogy ne ess át a kutyán) és ahol komoly megvilágításra van szükség oda plusz (nem-visszavert) megvilágítás is van, vagy helyben (íróasztal, könyvolvasó fotel, étkezőasztal, festmény, stb), vagy távolból egy keskeny nyílásszögű reflektor (dohányzóasztal felülete, nagyobb dísztárgy, stb).
Tehát én a helyedben csinálnék egy gyenge/olcsó szórt fényt a plafonra (ennek lehet egy marhagyenge fokozata is, TV nézéshez) és a fontosabb helyekre csinálj helyi (nem szórt) megvilágításokat.
"és az, hogy milyen magasságban mérjünk megvilágítási értéket."
A luxot közvetlenül a munka-felületen mérjük. Tehát pl iskolában/irodában/konyhában a műszert tedd az asztalra, udvaron/kertben/folyosón/utcán pedig általában a talajfelszín a "munkafelület".
Sok okostelefonos szoftver is képes lux mérésre (kalibrálható szoftverek is vannak közöttük, ezek hozzáigazíthatók egy kölcsönkért igazi luxmérőhöz). Persze nem mindegyik telefon alkalmas ilyen mérésre és sok szoftver hülye értékeket ír ki.
1000 ága van. Én még az Elmű-nél végeztem, ott végigjártuk a légvezetéktöl , kábelszerelésig, mérő cserék, az összes elképzelhető helyet ami ma vagy megszünt vagy alvállalkozók végzik
El is voltam egy nagyfesz laborban22 évig
Aztán tengtem lengtem mindenféle kisvállalkozásban, mig egyszer szóltak hogy csináljak meg egy lakás teljes villany felújitását
Mondtam hogy véstem én már, de nem a profilom
Ugyanmár
Mit mondjak, vettem villanyszerelési könyvet és érdeklődtem a boltban hogy mi az a MÜIII-as cső és 65-ös doboz stb :)
Akkor még MSZ szabványok voltak szabadon hozzáférhetők és lassan belejöttem, felszerszámoztam magam
Akkor fejeztem be a nagy villanyászkodást, amikor még technikusi oklevéllel lehetett fogy.mérő helyet kialakitani.
Szépen megcsináltam, MKH Cu-t lecineztem, jöttek a Művektöl és elámultak
Hol az érvéghüvely?
Az mi?
Aztán felnyomták a végére és rendben volt minden
Én meg rájöttem hogy lemaradtam a haladásban. Átnyergeltem más szakmára, villanybol maradtak az aprómunkák
A lényeg, hogy nem szégyen kérdezősködni és mint segéd/segédmunkás dolgozni jó darabig
Ha érzel hozzá affinitást, márpedig érzel szerintem, akkor tarts ki mellette. Légy ilyen szerény, helyezkedj ez a szakmában, és közben szépen kitanulod a gyakorlatot, meg az elméletet is hozzá pótolod autodidakta módon. Tulajdonképpen mások is így csinálták, többé vagy kevésbé, de így.
Az igazi szaktudást sosem az iskolában szerzi meg az ember. Ott csak a tanulás módszerét sajátítod el, némi ismeretanyaggal.
Úgyhogy ne csüggedj, nincs veszve semmi! Most jön csak a kezdet!
Olyan hogy villanyszerelő szakma nincs. Régen volt,ma általános jelentése van. Nekem épület villamosság szerelő a szakmám. Hogy ezzel a bizonyítvánnyal kapcsoló szekrényeket szerelek,az úgy lehetséges, hogy villamosmérnök "felügyelete" mellett dolgozom.
Igaz a Démász tanműhelyében csak a fémipari alapképzést sajátítottam el, utána egy szövetkezethez kerültem mint tanuló a múlt rendszerben.Sokáig csak fegyverhordozóként,majd egyre inkább az öregek felügyelete dolgoztam élesben.Ez ipari környezetben történt, így olyan szakmai tudásra tehettem szert,amit az osztálytársaim soha. A tanulóidő,és a sorkatonai szolgálat után,ott is maradtam mint szakmunkás.A szövetkezet sokáig bírta,de az átalakulást az sem kerülhette el.A marakodásnak,civakodásnak áldozatul estem én is. A szerzett szakmai tudással egy automatizálással foglalkozó kft-hez kerültem, ahol megállom a helyem. Ha a fent említett bizonyítványomat ma kapnám kezembe, esélyem sem lenne ott dolgoznom.
Neked mi a konkrét végzettséged?
Csak nem vasúti jármű villamosság szerelő? Ha már metro....
Nem szeretek ilyet mondani, de inkabb ne mesels el az elbeszelgeteskor hogy elted meg a sulit. Vallalkozok, cegek idealistak, csak a szepet szeretik hallani, ha egy olyan ember kerul teritekre aki oszinte (mint ahogy te), annak nem lesz eselye sem.
A segedmunkas lepcsofok elmeletileg jo lepcsofok, csak a munkaado is legyen tisztaban azzal, hogy Te nem csak a legaljat szeretned csinalni, hanem mimdent meg alarsz tanulni.
igy is lehet olyan aki ezt kihasznalva csak a troger munkat csinaltatja veled.
Am itt is van/volt olyan aki segedkent kezdte, szerszamokat vett, gyakorolta a szakmat kisebb feladatokkal es szepen haladt elore.
Sajnos a sikeres mukodeshez nem csak kitartas szorgalom es tudas kell, hanem szerencse es dorzsoltseg is kell!
Tudom nem vigasz, de nagyon ertekelem a hozzaallasod'
Ha van egy villanyszerelő szakmám, a bizonyitványba jól mutató jegyekkel, de közbe kitörölhetem vele a seggem, mert nem tükrözi a tudásom.
Gyakorlati, és elméleti részen akadnak hiányosságok.
Az iskolába voltak olyan tárgyak, ahol egyáltalán semmit vagy nem azt tanították amit kellett volna. Iskolai gyakorlat egyenlő volt a nullával. Külső gyakorlatnál is esetek többségében, csak bementem TV-t nézni vagy azért, hogy nem sokkal utána haza küldjenek, mert nem akartak a tanulókkal foglalkozni. Ja és nem vállalkozó volt, hanem az a vállalat, ahol a metrók majdnem minden héten kigyulladnak. Másik gyakorlati helyre nem tudtam át menni, mert a normális helyek már mind tele voltak.
Szakmunkás vizsgánál a gyakorlati rész egy színjáték volt, begyakoroltatták velünk, hogy rakjuk össze az adott feladatott, és ennyi.
Ilyen esetben, ha engem érdekel a szakma de nem merek benne elmenni dolgozni, mert nem akarok gányolni és mások életét/tulajdonát veszélyeztetni. Akkor érdemes lenne, valahova jelentkezni villanyszerelő segédmunkásnak, és ott elmondani a fent említetteket? Elméleti részeket, és szabványokat, esetleges változásokat meg villanyszerelők lapjából, előadásokról, és könyvekből megpróbálnám összecsipegetni.
Láttok rá esélyt, hogy valami tapad rám így, a koszon kívül? Vagy nézzek más tevékenység után?
Én már régóta mosolygok ezen a meddő meditáláson. Taormina mindenre tudja a választ, még az ellenkezőjére is. Nekem úgy tűnik, inkább azt keresi, hogyan nem lehet megoldani a problémáját...
Azon filózok, hogy a plafontól milyen messzire kéne tenni a lámpákat, vagyis pontosabban, mekkora megvilágítású legyen a plafon, ámbár itt meg bejön a belmagasság kérdése, és az, hogy milyen magasságban mérjünk megvilágítási értéket.
Nem tudsz valami jól használható luxmetert ajánlani? A szverdlovszk nem az igazi, és az maradjon csak fotoapparátnak.
Tökmindegy. A tisztességes hibakereséshez az ilyesmit teljesen ki kell lőni. Amíg ez a lépés nem történik meg, részemről ez volt az utolsó hozzászólás ezügyben.
1. ne is olvassuk tovább. Minden gyanúsított, mert hibázott, beázott, vagy csak műszaki hibás. Vagy szerinted véletlenül sem romolhat el, mert még csak 2 éves?
3. a kikapcsolás mit jelent? Akkor most mégis le lett választva, vagy csak...
Bennem felmerült még egy érdekes kérdés. Akinek van pár amalgám tömése az ismeri a húsleves effektet, olyankor érdekes ízt lehet érezni a szájban a húsleves és a különböző trutymó amalgámok között :) Szóval, ha van több ilyen csűdarab, azok nem tudnak eltérő potenciálon lenni, és így érdekességet generálni? Egyik például a pisszoárból kap utánpótlást, másik a mosogatóból, harmadik a mosogatógépből. Csak eszembe jutott, de Taorminánál biztos nem ez van.
Taorminán tuti, hogy nem vágták le a drótokat, és nem húzták szét egymástól 10 centire a csöveket.
Az nem tudom mennyire közismert, de a hideg és a meleg vízcső között 1 összekötés mindig van, a keverőcsap. Legalábbis mifelénk, mert angolhonban két külön csappal szórakoznak. Namármost, ha a keverőcsapban nem fém, hanem műanyagcső van bekötve, az érdekes helyzetet hozhat, illetve ha csak az egyik cső fém, a másik műanyag az is. Ilyenkor elzárt állásban szerintem nincs is kapcsolat a két víz között, ám kinyitva ugye összeérnek, összevezetnek.
a forróviz tároló (mely a gyanúsított) valóban le lett-e választva, teljesen és galvanikusan is. Vagyis akár a csövezésel együtt... Volt-e szigetelés-mérés ebben az (leválasztott) állapotában, a védővezető ill. EPH mérése megtörtént-e?
Nem látom, hogy ez három kérdés lenne, de megpróbálom megválaszolni.
A forróvíztároló definitiv nem gyanúsított, mert
1. gyári új; számlával tokkal-vonóval szabvány szerint lett bekötve két éven belül
2. A fürdöszobafölújítás, amivel egyidöben a jelenség föllépett, öt nem érintette; nem vették le, nem kötötték ki/át stb.
3. bontással járó mérés ugyan csakugyan nem volt, de a jelenség a forróvíztároló müködésétöl teljesen függetlenül áll fenn vagy nem áll fenn: akár ki van kapcsolbva, akár be, akár áramtalanítva van az egész lakás, akár nem, akár hideg benne a víz, akár meleg; a jelenség vagy fönnáll, vagy nem.
a védővezető ill. EPH mérése megtörtént-e?
Ezt nem tudom ugyan pontosan megválaszolni, de minden mérhetö mérve lett. Viszont majdnem teljes biztonsággal kiindulhatunk abból, hogy a zuhany és lefolyója létesítésekor ilyen szerkezet beépítése nem történt meg. Ha lett volna ilyen, csak tudnék róla, hogy hívni kellett a burkolón kívül még villany- és vízszerelöt is. Villanyaszerelö jött ugyan; ö építette ki a Fi relét, majd mikor a jelenség ennek hatására sem szünt meg, kezeit széttárva távozott, tovább nem vállalta. Ö volt az elsö ilyen...
Ez tényleg olyan csillár amin Plagi bá tornázott a TV-ben :)
Szerény véleményem, hogy célszerűtlen, mert maga alá árnyékol, cserébe a plafont frankón bevilágolja. Ezek ugye még gyertyatartóként funkcionáltak eredetileg, a kezdet kezdetén. Gázlámpaként talán nem működtek így, bár ki tudja. Operában világítottak valahogy a plafon közepén.
Főleg mert az elmúlt 2 hétben egy "ünnepek közt ráérsz valamire?" "semmire, fekszem, iszom, alszom, családozom, hagyjatok békén" választ hetek óta közvetítem haverok közt, aminek szerencsére fele írásban ment és sorban küldöm át a mentést, mert ebből egyik már azt hozta ki a másik kettőnek, hogy 28án és utána ráérek, be is teveztünk valamit... Csak én nem tudtam róla :-D Végül is jogos, kinek mi az "ünnepek közt" vagy mit jelent a "semmi".
"Mostanáig nem derült ki, nem tudjuk egyértelműen, hogy"
És ki tudja milyen szerelőket próbált (EPHnál legalább jegyzőkönyv lenne, időpont, műszer típusa, satöbbi), van-e bármilyen írásos nyoma az egésznek, vagy csak egy torz információ jut el hozzánk az egészből? Szerintem a le lett-e választva kérdésre is kb. kis eséllyel kapnánk jó választ. Talán.
Hihetetlen mennyiségű hozzászólást generált taormina problémája...de még mindig nem tudjuk, hogy mit, hol és hogyan vizsgált egy magát szakembernek nevező egyén.
Mostanáig nem derült ki, nem tudjuk egyértelműen, hogy a forróviz tároló (mely a gyanúsított) valóban le lett-e választva, teljesen és galvanikusan is. Vagyis akár a csövezésel együtt... Volt-e szigetelés-mérés ebben az (leválasztott) állapotában, a védővezető ill. EPH mérése megtörtént-e?
Azért a forróvíz tárolót tartom gyanúsnak, mert az egyetlen olyan villamos eszköz, ami ott a vízadagolással összefüggésbe hozható, hiszen a folyó víz érintése okozza a kellemetlen "rázó" érzést.
Ezek után érdemes még ilyen komolyan foglalkozni ezzel???? Mindaddig amíg a három fenti kérdésre választ kapunk?
Ha valamit kihagytam volna, vagy én nem tudnék az ügyről, akkor elnézést ezen soraimért.
