Amíg Taormina nem jelentkezik, lenne egy találós kérdésem.
Adott egy 70-es évek végén épült ikerház, itt nincs semmi fürdőszobai falrázás. Senki se tudja ki mit hová mikor húzgált annak idején, természetesen mmfali vakolt alu vezeték van mindenütt, ahogyan az akkor szokás volt. A két lakásnak elektromosan nincs köze egymáshoz, nem zavarják be egymás köreit, mindenki a maga villanyóráját fizeti, tiszta sor.
Konyha
Adott 1 plafonközepi lámpa 2 villanykapcsolóval (1 a folyosónál, 1 az udvarnál) Mind a két kapcsoló mellé konnektort is tettek védőfölddel. A konnektorok "jól" működnek, a lámpa fel-le kapcsolható mind a két kapcsolónál, lámpaállás nem befolyásolja, az se, hogy védőföldes (vasaló) vagy turmixgép (euro csatlakozós) van bedugva. Ok.
A kapcsolók állásától függően, ugye hol világított a lámpa, hol nem. "semmi baja, jól működik"
Azonban 1x megnéztem fázisceruzával, csak úgy s láss csodát, amikor nem világított akkor mind a két érintkezőn ott volt a fázis. :) Ha az egyiket átváltom, világít a lámpa, ha a másikat is, átváltom elalszik, s ha jól emlékszem, nincs sehol fázis.
Ki mit tippel, milyen drótozással, milyen kapcsolókkal hozhatta ezt össze az akkori szaki? Az a "régi" barna 1 gombos kapcsoló van mind a két helyen. A körteled már több hónapja tökéletesen működik, nincs semmi baja, előtte cfl volt, csak kidobtam, mert utálom a lassúsága miatt, azelőtt pedig sima izzólámpa volt.
Persze a legszívesebben szétszedném, és így kötném be a világítást.
Másfél hónapja üzemelték be, 2 hete lakunk bent, még nincs is átírva, majd nemsokára úgyis megyünk átírni, ha addig nem jutok semmire majd akkor megkérdezem. Csak elkezdtem figyelni a fogyasztást, mindjárt melegem is lett, mert ettől függetlenül a valós fogyasztás gondolom a kettő összege. Vagy ha szerencsém van, akkor nem jól mér az óra és nem tartok 2000 kwh-nál. Majd kiderül.
Most olvastam végig, bocs. Ha mindkettő számol, akkor első körben felhívnám a szolgáltató ügyfélszolgálatát, és tanácsot kérnék. Elképzelhető mérőhiba, elkötés.
Melyik területen?Egyébként egyszerű a válasz, a fűtési időszakban az egyik skála, a nem fűtésiben a másik. Október 15. - április.15-ig Csak az egyik skála mennyisége nő, az a téli. Ha előveszel egy számlát (pl. decemberit) akkor a részletezőben az egyiknek 0-nak kell lenni fogyasztásban.
Valaki meg tudná mondani, hogy egy "H"tarifás fogyasztásmérőn mikor számol a T1 és mikor a T2. Nemrég szerelték fel nekem, és szeretném tudni, hogy mit fogyaszt a hőszivattyú így télen. Én úgy gondoltam, hogy a T1 a "téli" kedvezményes időszakban számol, a T2 pedig a "nyári" teljes áru dőszakban. Ehhez képest mindkettő számol, ráadásul T2 kb 1,5-szer többet mutat.
"amiért utána mi tartjuk a hátunkat, nem az ELMŰ, aki nem tud egységesen szerelni)."
Én senkiért és semmiért nem tartom a hátam ahol nem dolgoztam személyesen.
Az ide feltett kérdésre leírt szakszerű tömör válasz, amennyiben nem tartalmaz szabálytalan vagy szakszerűtlen dolgokra felbújtást, nem minősül semminek.
Kérdezhet egy kollega, egy mérnök, egy műszerész, akárki, nem kell tudnom, mi az illető képesítése, ismeret szintje, szakmája, az mire jogosítja, mire nem.
Ezért szoktam, -ha úgyérzem a kérdés stílusából- odaírni a "disclaimert" is.
Nem azért, mert regszerelő meg "áramszolgáltató" vagyok, és ezen keresek milliókat, mint pár lüke gondolja.
"- ezért a fűtőszál sokkal magasabb hőmérsékleten üzemel,"
Ezért lyukadnak ki a fűtőszálak a vízköves bojlerekben: a (vízhűtés híján) túlságosan meleg fűtőszál a legforróbb ponton megolvasztja/kilyukasztja a fűtőbetét fém köpenyét.
- a fűtőszálat körülvevő vízkő rontja a fűtőszál hőleadását a víz felé
- ezért a fűtőszál sokkal magasabb hőmérsékleten üzemel,
- márpedig ha forróbb, akkor magasabb az ellenállása,
- ha magasabb az ellenállása, akkor éppenhogy kisebb a teljesítménye/árama és nem nagyobb.
Nem tudom, hogy a bojler fűtőszálak áramfelvétele mennyire változik a hőmérséklet függvényében, de az is lehet, hogy talán egy egyszerű áramméréssel (lakatfogóval) szétbontás nélkül is meg lehetne saccolni egy bojler vízkövességét.
Természetesen nem akartam én ezzel senkit megbántani ;)
A lényeg, hogy az átkötést magad is megcsinálhatod, ha a kábelek elérnek, viszont ha nem, akkor az már egy másik helyzet, bár talán átrendezgetheted úgy, hogy mindegyik elérjen ahova kell.
Viszont az fontos, hogy amint elkezdesz kötözgetni (és ez jó tanács csupán), nem árt ha van a kezedben egy filctoll és rá is írod a kábelre hogy melyik mit kapcsol le, no meg a kismegszakítókra írsz egy számot és egy cetlire felkaparod, hogy melyik mit kapcsol.
De először mindenképpen mielőtt kikötnél bármit is, írd fel hogy melyik áramkör melyik kismegszakítón volt, hogy ugyanarra tudd visszakötni majd.
A taktika:
Áramtalanít, filctollat a kézbe, első vezeték kiköt, elnevez (ha nem kábel, csak egy ér/vezeték, akkor tegyél rá egy darab fehér szigszalagot és arra írd rá a nevét pl: konyha vil., nappali kon.), felír hogy hol volt (pl: F3: B16A -nappali kon. konyha vil.), majd a sín beszerelése után ugyanarra a kismegszakítóra kösd vissza.
Hu nem akartam egy ilyen egyszerűbb kérdéssel egy vitát kirobbantani :)
De hogy mindenkit megnyugtassak, nem fogok nyilván olyan mértékben hozzányúlni semmihez, aminél már nem tudnám, hogy mit csinálok. Igazából én is villamosmérnök vagyok, de mivel nem effektíve villanyszereléssel foglalkozom, így nem vagyok teljesen képben a szabványokkal, meg hogy jelenleg a gyakorlatban milyen megoldásokkal szerelnek. Ezért is kérdezek ilyen szakmai fórumon, és kérem ki tapasztaltabbak tanácsát és nem megyek semmilyen ego után "mit nekem ez, villamosmérnök vagyok, simán megoldom" gondolkodással ennek.
Igazából szakmai kíváncsiság miatt nyitottam ki a dobozt, hogy belül hogy kötötte a csávó, aki csinálta a villanyszerelést, és akkor döbbentem le, hogy ez így nem lesz jó megoldás hosszútávra. Menet közben is volt pár hülyeség amit csinált, és nagyon ideges is lettem rá, de azokon már túltettem magam. Viszont jelen esetben azért ezt a vezeték-sín cserét azért magam is ki tudom cserélni, igazából a kérdés lényege az, hogy mi van, ha van egy lyuk, mint a kétpólusú kismegszakítónál, hogy azt miképp hidalják át a gyakorlatban megfelelően. Erre megkaptam a választ, hogy a villás sínnel együtt becsavarható egy vezeték is, így rendesen ki tudom alakítani a 1.5-es vezetékek átkötözgetése helyett a közös sínt.
Nem biztos, hogy megszakító hiba. A kismegszakítók belsejében előfordul néhány olyan alkatrész, ami bizonyos esetekben (bizonyos áramok mellett) akkor is zajt kelthet, ha a kismegszakítónak amúgy semmi baja nincsen.
Tehát a zajt okozhatja akár külső vezeték-kötéshiba, vagy pl elektromos készülék furcsa áramfelvétele is.
De ha megkocogtatod a kismegszakítót és olyankor egy percre mindig abbahagyja a zúgást, akkor a zaj okát nem kell túl messze keresni ;)
A "taormina féle eset" végett emlegetném fel, hogy ez bizony egy szakma, mindenki úgy gondolja, hogy "összecsavarok két drótot osztan folyik az áram, mit kell ezen túl misztifikálni!?".
Pont az ilyen apróságok miatt, amiket említettél (és Elek is gyakran ezért emlegeti a "barkópázást"), maga a megrendelő sincsen tisztában sokszor a saját hálózatával.
Sajnos az ördög mindig a részletekben rejlik, és én személy szerint pont ezért lettem mérnök, mert a szakmámnak pont ezt a "szőrszál hasogató" részét szeretem (többen mondták már hogy mazoista vagyok :) ).
@gepesz: Kérlek ne degradáld le a szakmánkat, mert nagyon sokan élünk-halunk érte, viszont nem szeretünk tanácsot adni látatlanban olyan embernek, akinek annyi affinitása sincsen hozzá, hogy meg tudja mondani hány vezeték jön be a lakásába. Számodra lehet hogy jelentéktelen, hogy 2 vagy éppen 3, de néha bizony ennyi dönt élet és halál között (amiért utána mi tartjuk a hátunkat, nem az ELMŰ, aki nem tud egységesen szerelni).
Ne hergeld magad, regszerelő nem vagyok továbbra sem, tanácsot pedig én is adtam.
Azt viszont nem gondolom járható útnak, sőt problémának érzem, ha itt a topikban ismeretlen villamos képzettséggel és műszaki affinitással rendelkező embereket tanítunk már komplett lakáselosztót is szerelni.
Nem azért, mert a világ titka, vagy ebből fog minden szerelő meggazdagodni, hanem most ebben a cirka 5db hsz-ben is vagy 20 olyan dolog merült fel, ami fontos, és része a szakmai rutinnak, protokollnak.
Aki viszont egy fésűs síntől megilletődik, az ezeket nem fogja ismerni, igy alkalmazni, vagy utánanézni sem.
Pl melyik szerelvénynél kötött az áramirány, melyiknél nem.
Soroló/csavar ügyben tévedtem, megnézve ezt a rajzot. Mert a csavar feje mindig ráfeszül arra a felületre ahova a villa becsúszik, már ha olyan a megszakitó
Igenis meg nem is, szerintem ő itt azokra gondolt, amikbe villás soroló is köthető és vezeték is, bár ebből is kétféle létezik...
Az egyiknél ha beteszed a villásat, akkor már nem tudod eléggé megszorítani a kengyelt a vezetékkel, a másiknál pedig azzal hogy a kengyelt a csavar felfelé húzza, egy lapocskát lefelé feszít, ami alá be lehet dugni a villás sorolót.
Ez pontosan így van, ahogyan leírtad, kivéve ha a "nagyok" is tévedhetnek, ugyanis van ahol van házközponti földelés az óra alatt, a bejövőnél és ha neki éppen 3 vezeték jön be, akkor már közösíted a PE-t és a nullát, vagy rosszul gondolom? :)
Momentán konkrét típust nem tudok neked írni, mert eléggé régen láttam már magam is olyat, viszont azt tudom, hogy a FI-relé működésébe bezavar (ha jól emlékszem a test-gombbal voltak gondok).
Arra emlékszem, hogy volt az oldalán egy nyíl a megtáplálás irányáról, és annak a katalógusában lábjegyzetben le volt írva, hogy fordított helyzetben valamelyik paramétere megváltozik.
Mivel elég lesz elvileg a 25A, így arra akarok bővíteni, így nem kell vegyek másik fí relét (Persze ha a "villanyszerelő" gondolt volna egy picit is a jövőre és az 1-2 ezerrel drágábba kerülő nagyobb fí relét vette volna, akkor lehet azért 32-ig kimennék). Meg amit beszéltünk itt, hogy talán 25-re nem is fog kelleni annyi átalakítás az óra tájékán, de majd az Elmű megmondja, hogy mit követel.
Amúgy ez már így ahogy van be van kötve a "villanyszerelő" által, működik minden rendesen, csak amit lejjebb írtam, hogy 1.5-es vezetékekkel lett U kábelekkel áthurkolva az egyik biztiból a másikba, azt akarom kicserélni.
Viszont itt a bekötésnél hirtelen nem látom át, lehet megzavart, de sajna a kép fejjel lefele került fel, tehát a fí relé az jobb oldalt van. Valamint azt még nem írtam, hogy a dobozon belül úgy lett megcsinálva a bekötés, hogy a megszakítóknál alul jön be a fí felől és felül megy a fogyasztókhoz. Valszeg ez azért lett így, mert egy gázcső miatt nem lehetett feljebb rakni a szekrényt, viszont a régi vezetékek amik cserélve lettek, meg mellette kibővítve még párral, az feljebb van, így alakulhatott ez ilyenre.
Este lehet akkor lekapom a fedelet, lefotózom majd azt is, hátha észrevesztek más furcsaságot is a kötéseknél, amit érdemes lenne javítani, mert ezek szerint ez a felül sorolunk alul meg megy a fogyasztókhoz dolog sem áll itt...
Ja igen, tényleg, nem lesz jó a bal végén. Csak hirtelen a kapcsoló állását jelző nyilat néztem, hogy azoknak kell illeszkedniük, de persze nem annak.
Szóval igen, marad az amit beszéltünk, hogy sín a kétpólusú bal oldaláról végig, oda meg egy vastag vezeték a fi reléből.
Ja a vezetékkel való taknyolást nem úgy értettem, hanem ahogy ez meg van belül oldva, 1.5-es vezetékekkel átkötögetve, hogy nincs ráhagyva, hogy ha később változna a mérőóránál a bizti mérete, akkor is megfeleljen.
Akkor szedjük össze amit az Urak itt mondtak, mert nem biztos, hogy minden egyértelmű:
1. 25A-nél nagyobbra fogsz bővíteni? (Ha igen akkor kell egy másik FI-relé is)
2. A FI-relé a jobb szélére kerüljön a sornak
3. A bojler "védelme" (kétpólusú kismegszakító, vagy amit CorvBoy mondott) a bal szélére.
4. A csengő trafó milyen paraméterekkel rendelkezik (input Voltage és Output voltage érdekel főleg)?
5. Bejövő kábel hány eres? (2 avagy 3?)
És akkor nézzük a bekötést:
A bejövő fázist és nullát (Nem PEN-t!) bekötöd a FI-relé FELSŐ kapcsaiba. Az alsó kapcsairól elhúzol egy fekete 4-es vezetéket az első kismegszakító kengyelébe, egy kék 4-essel nullát pedig a nulla sínre.
A többinél fentre teszed a méretre vágott soroló sínt, ez az első kisemgszakítóról (ahova a fekete 4est húztad) tovább fogja vinni a fázist (63A-ig terhelhető a sorolósín). Az utolsó a sínen a bojler kismegszakítója, aminél a sínezett lesz a fázis, ezen megszakító másik felső pontjához húzol a nulla sínről egy 4-es kéket és az alsó kapcsába jön a bojlertől érkező kábel/vezeték (nulla vezető).
Ha valami nem egyértelmű, akkor inkább szólj és rajzot is csinálunk hozzá, hogy honnan hova mit kössél.
A Fi relé kötőeleme ugyanolyan, mint a kismegszakítóké (főleg, h ugyan az a típus). Tehát Fi bal csatlakozójába ugyanúgy be tudod fogatni, jobb csatlakozóba a nulla, a bojler kismegszakítót áttenni a sor bal végére.
Én a villás soroló sínt használom, mert azt a csavar feje rögzíti, így a vezeték kengyel szabad marad, onnan lehet vezeték átkötést csinálni, ha szükség van rá.
Lakeloszó a fogyasztó saját tulajdona, nincs benne méretlen vezeték, regszerelő kérdésköre itt nem jön képbe.
Titok végképp semmi nincsen, sőt, nagyon jó érzékkel jött rá, hogy a kivitelező szerelő egy ták tihamér volt, az u alaku kötögető drótjaival együtt.
A lakáselosztó az, ahol mindig a legnagyobb az áram, nem kell egy kerületnek leégni, épp elég ha valaki lakását leégeti, esetleg hozzátartozó bentég....és még büntetőeljárással is szembenéz ekkor....
....aki evvel poénkodik, kicsit felültetném a piros nínós kocsira, menjen, lásson világot, néha milyen pimfli nem 102ft hanem 1250ft lett volna dolgok miatt semmisül meg életek munkája, vesznek el életek, sokmilliós, tízmilliós értékek.
Teljesen jó ez így, Eaton-hoz lehet sorolósínt kapni. A 2 pólusú is jó helyen van, a sínnek csak az első feléig kell érjen, ott lesz a vége. A másik felébe megy a nulla, FI relé meg úgyis külön van.
Sajnos csak olyan képem van itt, aminél a doboz rajta van, így csak a megszakító típusok látszódnak. Még egy megoldás lenne, ha a kétpólusú kapcsoló átkerülne bal végére, akkor megszakítás nélkül mehetne a gyűjtősín.
CorvBoy: Igazából a technikát nem tudom, hogyan szokták az ilyeneket megoldani, aztán ha megvan, hogy miképp kell, a szerelési részét meg tudom oldani, a lakást végigszerelvényeztem, csak ilyen sorolókerettel nem szereltem még.
Viszont akkor azt nagyjából eltaláltam, hogy 1.5-es vezetékkel áthurkolgatni elég kicentizett megoldás akkor is, ha a kinti biztosíték 16A-es? Jó nyilván, ha kijön egy reg villszerelő aki a bővítést csinálja, az észrevenné egyből ezt a dolgot, de ha könnyen orvosolható ez a dolog, akkor ezért nem fizetnék pluszba többezer munkadíjat.
Szigetelt fésűst vegyél, simán lehúzható a szigetelő "sapkája". Ahova nem kell leágazni: lecsíp, levág, leköszörül, sapka vissza, annyi helyed marad, hogy áthúzd a külön vezetéket mellette és bekösd.
Korrektebb megoldás, a végére áttenni ahova nem (az a) fázis kell, így a sínt csak hosszában kell rövidíteni és a nulla teljesen külön lesz kötve a végén.
Egyébként szerintem így eleve amblokk szabálytalan amit a szerelő csinált.
Nem dupla kismegszakítóval, hanem külön kétáramkörös nagyáramű "bojler" kapcsolóval kell biztosítani az előírás szerinti teljes leválaszthatóságot a hálózatról.
És a végére a szokásos intelem, ha ennyire nincs hozzá gyakorlati érzéked, szerintem inkább NE nyúlkálj sajátmagad a lakáselosztóba.
Igen én is gondoltam rá, hogy egy egyfázisú sínnek azt a részét kicsípem, csak ahogy így neten nézegettem, még nem jött át, hogy a sín előtt elfér-e a másik vezeték, hogy bekössem.
A kismegszakító amivel gondod van, az nem két fázisú, csak kétpólusú. (Az egyik póluson nincsen "védelem" (N jelű), nem foglalkozik vele hogy hány amper folyik ott át, egy kényszer működtetés végett kapcsolja le, ha a fázison "túl sok áram folyik át")
Lehet kapni több fázisú sínt is, ami mondjuk három fázisú, de "szabogatni" kell majd.
Megoldás lehet:
1. Vezetékes átkötések cseréje 4mm2-esre, veszel feketéből meg kékből mondjuk 1-1 métert, az talán elég lesz. (biztos ami biztos alapon)
vagy
2. Egy fázisú sín, csak a problémás területen eltávolítani a "kiálló villát" egy fűrésszel és alatta el fog férni a nulla vezeték.
Nyáron lakásfelújítás végett megcsinált villanyszerelés után mostanság rálestem a biztosítékszekrényre, hogy miképp is lett belül megcsinálva és kicsit felidegeltem magam (lehet jogtalanul).
Azt néztem, hogy a Fi relé után a kismegszakítókba ilyen kis U alakúra hajlított vezetékekkel van sorra átkötve a bejövő fázis, és ahogy szemre néztem ezek 1.5-es vezetékek. Mivel a mérőóránál kint jelenleg 16-os bizti van, gondolom én ez nem jelentene problémát, de most akarom bővíttetni, így viszont úgy érzem ez így nem lesz korrekt bekötés.
Gondoltam kicserélném sorolósínre, de nem tudom, hogy ez technikailag megoldható-e korrekt módon, mert a bojlernek egy 2 fázisú biztit rakott be az ember, szóval lenne egy hely, amibe nem fázist hanem nullát kéne kötni, így egy helyet ki kéne hagyni és oda mást kéne kötni.
Szóval a kérdésem az volna, hogy az ilyet a gyakorlatban korrektül hogy szoktak bekötni?
Én is ilyet használtam a Mapei-től. Annyit hozzá tennék, hogy a sarkokba hajlaterősítő szalagot kell tenni, hogy a mozgásból eredő problémák ne okozhassanak szigetelési hibát.
Létezik megoldás a fürdőszobák vízmentes szigetelésére. Ilyen esetekre, mikor a zuhanykabint a fürdőszoba sarkában alakítják ki, a fülke oldalát a már meglévő falak alkotják, 4-5 éve kezd elterjedni az un. "folyékony szigetelő fólia" használata. Ezt a szigetelő anyagot a nyers vakolatlan falfelületre kell felhordani, ott egy vékony összefüggő vizet át nem eresztő "fólia réteg" jön létre. Erre a rétegre a száradása, megszilárdulása után lehet vakolatréteget felhordani, vagy akár csemperagasztóval a csempe, járólapburkolatot kialakítani. Apám kőműves, ő kb. 4 éve használja ezt a konkrét típust:
Mivel ez egy fürdőszoba, gondolom - a spórolás végett - ő maga verte le sajátkezűleg a régi csempét.
Mondjuk az ilyen lakásokban találni még néha "szövet szigetelésű" vezetéket, az meg ha átázik egyszer... (tudom, vízhatlan elvileg)
Még az is lehet hogy az egyik szomszédnál van két konnektor között a falban "sziglagos-sodrós" módszerrel megtoldva egy korábban fúrószárral rongált kábel (a fal vizességének köszönhetően pedig mindenhol megjelenik).
Mióta írta hogy leverte egy bizonyos magasságig a vakolatot a szobában (aminek az egyik fala pont a beteg területtel határos, ha jól látom), azóta képtelen vagyok elengedni a gondolatot, hogy ott sérült meg egy kábel szigetelése a nagy kopácsolás közben. Sajnos ez megint csak a látni kellene eset, viszont az bontás nélkül nem lesz meg és úgy látom, hogy ő nem szeretné megbontani azokat a részeket, amik már készen vannak (jogosan mellesleg).
Más f....val könnyen verik itt sokan a csalánt. De mi a garancia, hogy ha leveri a csempét, megoldódik a probléma? Szinte semmi! Amíg nincs meg, hogy konkrétan mi okozza, addig nincs sok értelme fejetlenül nekiesni. Léteznek emberkék, akik egész jó falszkennerrel rohangálnak, ha már annyira látni szeretnénk mi van a fal alatt. Sajnos a pontról pontra haladva feltárás elég nehezen működik egy ilyen társasházban, szinte lehetetlen.
Mondjuk nekem továbbra is gyanús, hogy csak felújítás óta jelentkezik a probléma.
Ha leverte a vakolatot a szobában mindenhol és új a csempe és járólap a fürdőben, akkor gondolom már nem kevés pénzt, időt és energiát ölt ebbe a kecóba, de (már amennyire én kivettem a szavaiból) nem egy éves szinten milliárdokat kereső emberről van szó. :)
Az viszont tény, hogy jobban járna ha leverné az új csempét, pénzt takarítana meg magának (a villanyszerelőnek meg időt). A lakás, ami ilyen nedves és (ez csak tipp) penészes is, az megérett a felújításra. Az elektromos hálózat állapotáról pedig néhány kép többet mond ezer szónál.
Ha az enyém lenne, már tégláig levertem volna mindent, de lehet bedobtam volna egy rúd dinamitot és lesz ami lesz... :)
A troli és a villamos nem szünne meg valamelyik fázis főelosztóban lekapcsolása után.
Meg elvileg azokat szigorúan és sűrűn ellenőrzik is,...elvileg.... aztán persze ebben az országban ahol a metro néha hetente füstöl, bárhol lehet egy törött szigetelő, egy kókány kötés, egy részleges felsővezeték testzárlat
A pontos címet nem ismerjük. A kézzel készített alaprajzon van egy "bejárat" felirat, szerintem ez lehet a többszintes társasház főbejárata. Ehhez a bejárathoz viszonyítva az ellentétes sarokban helyezkedik el a problémás lakás.
A tulajdonos tud pontos választ adni hogy az épület elött található e felsővezetékkel rendelkező tömegközlekedés.
Kezdettől kértük, hogy tegyen fel képeket és a szomszédot is látogassa meg operatívan. A dobozokról természetesen nem 3 méterről kéne, hanem közelről. A troli, villamos biztos nem megy a ház valamelyik oldalán?
Elvileg voltak ilyen irányú kérdések, de várjuk meg a tulajdonos válaszát, ő konkrétan ismeri a saját lakását, ö tud rá egyértelmű választ adni, hogy található e a kérdéses fal részek túloldalán valamilyen szerelvény.
Az ominózus esetben szintenként 4 azaz négy lakás található. Ha mind a 4 lakás 3 fázisú méretlen fővezetékkel lenne csatlakoztatva a főelosztóhoz akkor lakásonként 5 db vezetékkel kellene számolni. (3F+N+PE)
Ilyen lakásoknál nem jellemző a 3 fázisú csatlakozás. A konkrét esetnél is 1 fázisú a csatlakozás (volt feltöltött fénykép korábban a fogyasztásmérőről, de erre majd később térnék ki).
A jelenlegi esetben szintenként 2-2 lakás található, a lépcsőházban ezek egymással szemben helyezkednek el. Tehát nem egy közös védőcsőben halad a 4 lakás gerincvezetéke. Szerintem.
A szomszédokat firtató kérdések helyénvalóak, de már egyszer végigzongorázásra kerültek --elvileg.
A "fűződoboz" az viszont valójában kötődoboz, kilószámra lóg belőle a kék szigszallag a képen, illetve ennyi méretlen vezeték a szintenként 8-10 lakáshoz bele sem férne a csövekbe.
Köszönöm a választ. Akkor haladjunk tovább. Tehát kizártuk a lakás alatt esetleg előforduló elektromos hálózatot ( nincs pince, a lakás alatt nem közlekedik az 1-2-3-4 metró, nem jellemző, hogy egy a 2. világháború elött épített több szintes társasház alatt középfeszültségű kábelt fektettek volna, és azt is kizárom hogy kisfeszültségű közmű alagutat építettek volna egy több emeletes társasház alá).
A következő kérdésemmel azt próbáltam kideríteni, hogy az "épített zuhanyfülke" falai milyen helyiségekkel határosak. A tippem helyesnek bizonyult, az alábbi képen bejelöltem a határoló falak hovatartozását:
A következő kérdésemmel azt szeretném kideríteni, hogy a határoló falak túloldalán található e elektromos szerelvény (dugaszoló aljzat ("konnektor") vagy kötődoboz)?
Itt szeretném jelezni, hogy a lakásokon belül méretlen fővezeték nem halad. Az a lépcsőházakban a mellékelt fotókon bejelölt nyomvonalon halad:
Az eredeti állapotukban kulccsal zárható a folyosókon (lépcsőházakban) található fém ajtajú kötődobozok csak a méretlen fővezeték védőcsövekbe történő befűzését szolgálták, méretlen fővezetéken nem létesítettek ideális esetben leágazásokat, ezek a fővezetékek a szintenként található főelosztó és a lakások előterében található gumann táblákon elhelyezett fogyasztásmérők közötti vezetékek megszakítás nélküli befűzését szolgálták.
Tehát megismétlem, a lakásokban plomba bontás nélkül fővezetékhez nem lehet hozzáférni.
Vásároltam két Eglo led süllyesztett menyezeti lámpát. Dimmelhető mindkettő. Vettem egy Legrand fényerőszabályozós kapcsolót ami direkt ledekhez van. Beszereltem a kapcsolőt de nagyon zúg ha fel van kapcsolva. Van ötlet hogy mi okozhatja? A boltban azt mondták hogy ezek már nem zúgnak mert elektronikus a szabályozójuk. Hogyan szüntethetem meg?
rendes leválasztott tápegység van, mostanában kapcsolóüzemű régebben trafós ami relékkel, szilárdtest relékkel, tirisztorokkal kapcsolgatja a 230V-os eszközöket
Van olyan is, igen. Kombikazán korszaktól kb.
Régi csak kazán az nem ilyen. Nincs is miért, őrlángos a gyújtása, azt piezoval gyújtod meg, egy gázszelepe van meg egy keringető szivattyúja, slussz.
Némelyik hibakeresésnél a villanyszerelő 90%-ban Sherlock Holmes és elég, ha csak 10%-ban szakember :)
Mert nem nehéz megjavítani egy sérült kábelt, viszont baromi nehéz kiszedni a háziakból, pl hogy milyen tevékenységek folytak a házban (és a ház körül) azokban a napokban, mikor elkezdődött a FI relé lecsapkodása. Mert csak a huszadik kereszt-kérdés után fogják megemlíteni, hogy jatényleg, éppen aznap ültették el az új facsemetét (a kerti világítás földkábelét helyettesítő röhejes földbeásott gégecső mellé).
Az elem a termosztátban lévő elektronikát látja el energiával és van benne egy potenciálmentes kapcsoló amivel 0~230V-ig bármekkora feszültséget tudsz kapcsolni. Ennek a kapcsolónak adják meg a maximális feszültségét amin még használható. Így tudsz vele, szivattyút, motoros szelepet, kazánt is indítani.
"Cirkóban nincsen hagyományosan klasszikus leválasztott tápegység, , innentől érintésvédelmileg minden pontja 230V-nak megfelelőnek minősül..."
A cirkókban rendes leválasztott tápegység van, mostanában kapcsolóüzemű régebben trafós ami relékkel, szilárdtest relékkel, tirisztorokkal kapcsolgatja a 230V-os eszközöket. és az érzékelők pl. teljesen biztonságosan a leválasztott részről kapja a tápot. A ventillátor és a szivattyú szokott 230V-os lenni. Így amit írtál nem kerek!
Cirkóban nincsen hagyományosan klasszikus leválasztott tápegység, innentől érintésvédelmileg minden pontja 230V-nak megfelelőnek minősül, ha leosztja, lecsökkenti bent a feszültséget, ha nem.
Illetve az őspéldányokban még igazán "agy" és kisjelű elektronika sincs, olyanok mint egy régi kattogós mosógép, minden 230V-ról megy benne, igy a termosztátja is.
Ebben a korban általában mechanikus, "kattogós" termosztátok voltak, aminek mindegy mit kapcsol, később az elektronikus cuccok terjedésével előbb reléztek,.... ujabban léteznek félvezetős kapcsolóalkatrésszel felépítettek is, de majd mindegyik tudja a visszafelé kompatibilitás miatt kapcsolni a 230V-ot.
Azért 230V-al vezérli, mert kevesebb alkatrész kell így a cirkóba, ezért üzembiztosabbnak tekinthető (kevesebb kütyü tud tönkremenni benne). Arról nem is beszélve, hogy a cirkót van aki mondjuk családi háznál kiteszi egy kazáházba, a termosztát meg onnan vagy 50m-re van. Ha ekkor mondjuk 12V DC-vel lenne a vezérlés megvalósítva, akkor a hosszú vezeték miatt sok lenne a feszültségesés és mire a termosztáthoz "érne a jel-táp (12V DC mondjuk)", addigra nem lenne már 12V DC.
A legtöbb cirkó nem csak digitális termosztátra köthető, hanem sima tekerős "analógra".
A sima tekerős analógban a két bekötött vezeték addig marad összezárva (a relé érintkezőjén keresztül), amíg el nem éri a kívánt hőmérsékletet.
Igen, így van, jelöli az ábra a nullát és fázist. Én is erre gondoltam, csak azt nem értettem, hogy
a) miért a 230 volttal vezérli a cirkót, gondolnám, hogy egy kis fesz jellel egyszerűbb lenne
b) a cirkó a tápot saját dugaljból kapja.
Szóval nem gondoltam logikusnak a dolgot, de az nem jelent semmit, hogy én nem gondolom logikusnak, mivel valszeg én nem tudok valamit, amit mérnökurak jobban tudnak.
"Irtam korábban, nem szakember! Hogy tudna válaszolni szakkérdésekre vagy tolmácsolni a topik és a villanyász között?"
Aki nem érzi magát okosabbnak a szakemberekenél, az nem próbálja saját íze szerint megszűrni/kiválogatni a szakeberek közötti információ-áramlást, hanem a szakmai tanácsadók rendelkezésére bocsátja az összes olyan dokumentációt, amihez eddig más szakemberektől hozzájutott.
Jelen esetben mi vagyunk a szakmai tanácsadók,
az ő kezében vannak elektromos szakemberek szakmailag (számunkra) érthetően megfogalmazott megfigyelései, mérései, szakvéleménye,
ami dokumentációt nem egy-az-egyben megmutat nekünk, hanem ő eldönti, hogy ebből (az ő laikus elképzelése szerint) mi tartozik ránk, ennek alapján csepegtet nekünk belőle néhány dolgot (az ő laikus értelmezésében és megfogalmazásában).
Lebecsülöd a sokkterápia erejét: némelyik ügyfélnek szabályosan az arcába kell ordítani ahhoz, hogy végre kiszedd belőle azt az információt, amit a, magát kevésbé okosnak gondoló ügyfelek az első percben kérés nélkül megadnak neked.
Szerencsére csak nagyon ritkán van szükség kiabálásra, többnyire elég húsz-harminc ravasz keresztkérdés ahhoz, hogy kiszedd belőlük a munkakezdéshez szükséges információkat :)
"Sokadik alkalom után kiderült, hogy nem a víz ráz, hanem a talaj."
Ez a "sokadik alkalom" az általam javasolt munkakezdő méréssorozat kb tizedik percében kiderült volna.
Ez után az jön, hogy a villanyszerelő elindul a műszerrel és a zuhanytálca padlójától távolodva számos helyen megérinti a padlót+falat (a fal túloldalán is) annak megállapítására, hogy hol mérhető a legmagasabb feszültség.
Mert valószínűleg nem a zuhany padlóján a legmagasabb a feszültség, csak egyedül ott állsz mezítláb a nedves kövön, ezért egyedül ott veszed észre, hogy ráz a padló. Szinte biztos, hogy lehet találni magasabb feszültségű pontokat is. Ezen nyomozás szerencsés esetben elvezet egy olyan pontra a házban, ahol felkiált a szakember, hogy "megvan a tettes".
Meg lehet azt csinálni -totál laikusként kérdezem- hogy 5 eres rézkábelt vezetek végig egy kábelcsatornában -mondjuk 5x2.5 sodrott rézkábel-és konnetoronként lesz külön egy-egy fázis mindegyik külön biztosítva a földelést és a nullát mindegyikhez leviszem egy szerelődobozból? Illetve mivel 3 fázis van a házban szétosztanám azt is -a 3 konnektort-a 3 fázisra, nem lenne rajta extrém terhelés, csak a hatvanas évek 4 biztosítós rendszerét dolgoznám át egy kicsit, így külön biztosítékra raknám a kond. kazánt, a mosógépet, és a hűtőt, a többi maradna -világítás 2 bizt, dugajok 2 bizt. + 380 1 bizt-.
Nem tervezem sem leégetni a házat sem kinyírni a családot, és valószínűleg nem én csinálom de errefelé "ekkora munkára" a kutya nem jön ki ezért szertném én is átlátni, magyarul a hívj szakembert című előadásokat kihagynám.
Van egy szobai termosztátom, vezérli a cirkót. Szét még nem szedtem, mert nincs miért, csak elemet cseréltem benne. Kezembe akadt a leírása: bekötési rajzán taglalják, hogy hol kössed bele a 220-at.
Minek egy ilyen termosztátnak 220, ha elemről működik?
Villanyszerelő már kizárta a szomszédokat. Legalábbis kerültek bemásolásra ilyen állítások.
Ez persze semmit nem jelent, mert nem tudjuk hogyan dolgozott a jóember.
Hogy jóska bácsi lekapcsolta a kismegszakítót anyázva, mert nem vette a videó/UPC box a filmjét, és közben a nagy kiabálásban az "éjszakai" meg fentmaradt, azok ugye mindig benne vannak egy ilyen szituban...
(és akkor még nem volt egy lakás sem fordítvakötve, nem lopta senki az áramot, etcetera, etc.)
Csak röviden, mert mások már javítottak: van -majdnem teljesen- tégla födém, fafödém, nem csak beton.
Furcsa, ha a szobában felszedve a salakot csak földet találtál, ekkora házat nem szokás körben a talajban kiásott sávalapra építeni, valami komolyabb alapnak lenni kell,-ha pince nincs is- az pedig bizony nem az anyaföld.
A lépcső le(!) egy földszinti helyiségből szintén valami nagyon furcsára utal, egy "szintben lévő" helyiséghez nem szoktak lépcsőt építeni, pláne nem "le".
Ismételten leírom az utolsó kérdésedre: HA valóban a padló ráz, öszeköthetsz minden csövet mindnnel, rázás nem szünik meg, a feszültség a padlóból attól nem tűnik el, de ez egyértelmű.
A padlót meg nem igen lehet a csővel összekötni, de ha már ismerten "ráz" most, akkor nem is lenne szakszerű, mielőtt kiderül, honnan kerül bele feszültség. Mert akkor azt a "kóbor áramot" "vezetnéd tovább" egy másik helyre, ami nem jó ötlet.
De ezt egyszer már -szándékom szerint- értetően leírtam, mégis visszatérünk ide.
Talán mert a szakik egy része nem hiszi, a padló ráz, még mindig azt gondolják, a vizcsap az.
Valami logika ebben is van, amiket írtál a padlóról, ha azt mind "elhisszük" úgymond, úgy egyszerűen nincs honnan odajusson ekkora feszültség. De már ezt is körüljártuk, eredmény nélkül.
A mit bontsunk ki témáról még annyit, hogyha a kékfóbiás szerelő kóborvezetékes teóriája igaz, ahhoz, hogy cáfolja vagy igazolja, nem kell kibontani szinte semmit, mert 99%, hogy ezek közt a kötődobozok közt cső van. Legalábbis nagyrészt.
Lehet, hogy valaki egyszer bevakolt egy dobozt, azt sem lehetetlen megtalálni, kikövetkeztetni, kikopogtatni...akár vezetékkeresőt bevetni..mondjuk aki a vezték színétől zavarba jön, ott sok előrehaladás már nem várható.
A következő kérdésemhez ismét egy képet csatolok. A mellékelt kép a lakás alaprajzát mutatja. A fürdőszoba 4 sarkát sorszámoztam. Azt kérdezném, hogy a fürdőszobában melyik sarokban helyezkedik el az "épített zukanykabin" ? ( Én a 3. számmal jelzett sarokra tippelek, de a további kérdések miatt célszerű pontosítani )
csalódást kell okozzak, a háznak továbbra sincs pincéje. Nem és nem; ennek ellenére sem. A nyillal jelölt helységeknek csak a NEVE az, valójában egy szinten vannak a földszinten levö lakásokkal; tárolóhelységekröl van szó, a házban elterjed szleng nevezi öket csupán pincének.
Elek nem azt írta hogy EPH-ba kell kötni,hanem méréseket végzett.
CorvBoy sem tiltotta az EPH-t,hanem arra a kérdésedre írta hogy az utólagos beépítésnek,mármint a fuga közé,csempe, járólap alá,stb vezető anyagból készíteni EPH-t, nincs értelme.
Amit kell, az legyen EPH-ba kötve.
Szeretném megjegyezni hogy az EPH, és a védőföldelés két különböző dolog.
(A már említett Faraday kalitka is inkább jelenség,nem érintésvédelmi mód,maximum laboratóriumban használják semmint kommunális létesítményben.)
Meg csak most írta, hogy hullavizes volt a fala, amit térdmagasságig megdolgozott, gondolom a padlószintjétől. :) Hogy alatta mi a szitu, na az nem érdekes. :) A szerelője is valami olyasmit írt le, hogy a fal ráz.
Jogos kérdések! Ha van pince és abban világítás meg dugaljak akkor igazam is lehet akár a betonban lévő vashoz érő fázissal ami akár egy világítótest hibájából is odakerülhet...
Mert Te kérted fel a munkavégzésre azért Neked kell fizetned. Aztán amikor a jogos költségeidet a házzal megtérítteted akkor majd a pénzedhez jutsz/juthatsz, de ehhez a szerelőnek semmi köze!
Oppá oppá! "Beköltözésem után pedig kb. derékmagasságig levertem a vakolatot tégláig, mert olyan vizes volt a lakás, hogy száras-kalapos gombák nöttek az íróasztal alatt."
Tehát te megcsinálhattad, de a többi lakásban messze nem biztos.
"Én nem hallottam még olyat, hogy plafont téglából építettek volna."
Boltozat? Poroszsüveg? Esetleg az a bizonyos béléstestes plafon?
Ne haragudj, de most már végképp nem tudlak követni.
Kétségkívül lehetséges, hogy fogalmatlanságomban az elektromos szakterületre vonatkozó információkat (oda-vissza) helytelenül interpretáltam. De azért bizonyos tényekben, amiket saját szememmel láttam, biztos vagyok. Abban is, hogy a téglát a betontól meg tudom különböztetni.
(mert hülye azért nem vagyok;-)
A ház falai tehát definitiv téglából vannak; eleget fúrtam öket ahhoz, hogy ebben biztos legyek. Beköltözésem után pedig kb. derékmagasságig levertem a vakolatot tégláig, mert olyan vizes volt a lakás, hogy száras-kalapos gombák nöttek az íróasztal alatt. Szigetelés után lett visszavakolva. A padló alatt meg salak, por meg ilyen "párnafák" vagy micsodák voltak. Magam szedtem föl az elkorhadt parkettát; láttam. Most lett csak lebetonozva.
Hogy mi-mi nem okozta a vizesedést annak idején, ugyanúgy sose derült ki, mint most ez a hiba, tény, hogy a mostani rekonstrukciónál már minden porszáraz volt a padló alatt.
Hogy a ház födéme vasbetonból van, szerintem nem szokatlan jelenség; az ellenkezöje lenne az. Én nem hallottam még olyat, hogy plafont téglából építettek volna.
SZVSZ minden téglaháznak csak a fala tégla.
Értsem úgy a hozzászólásodat, hogy az elözöt rosszul értelmeztem, és mégiscsak látnád értelmét a csöveknek/csapoknak stb. dróttal való összekötését, ahogy Elek az imént leírta?
Kiragadtad a szövegkörnyezetből amit írtam, ez arra egy vélemény, "megszüntetné-e véglegesen és megnyugtatóan a bajt az EPH" Nem szüntetné. HA minden 100.000% PONT úgy igaz ahogy leírtad.
Rengeteg az általad kitalált, következtetett, összerakott, ide tény-infóként bedobott dolog. Pl indultunk onnan, "téglaház" és a "föld" van a lábad alatt, "mert pince nincs".
Na, elárulom, a lábad alatt a lakásban nagyrészt beton van, a ház jeletős része beton, a képeken ez egyértelmáen látszik.
Azok a cuki "bordák" a mennyezeten kint, az nem dísz, vagy cicajárat, hanem a beton födém erősítő vasalt betongerendái.
Innentől simán arra szavazok (ez csak egy laza feltételezés, de azért eléggé sok pénzt mernék feltenni) a lakásba bejövő "titokzatos méretlen illegálvezeték" nem is létezik!
A ház szerkezetében, a beton vasalatban van a feszültség. Sokminden utal erre..rengeteg apró részlet..
Ahogy ide már betettek PONT ilyen lakótelepi "meséket", de mind "le lett kevere" avval a szóval ,hogy téglaaa..
....nem, ez nem téglaház.
Legalábbis a lényegét tekintve nem az, a falak (nagyrésze) valóban téglából lesz, de az itt mindegy.
Hogy a feszültség honnan kerül a vasra,(ha igazam van) az jó kérdés, és egy teljesen új fejezet. Előbb meg kellene győződni, hogy tényleg ott van az a feszültség, mármitn a vasat feltárva mérhető...aztán lehet továbblépni.
Vagy csak elsétálok az épület mellett, és rámutatok a hibára...:) Kint, az utcán, igen..
Ezek a képek nem sokat mondanak. Eme fotó is akkor lenne igazán használható, ha az elosztó fedele le lenne szerelve,és nem madártávlatból fotózva,hanem közelebbről.
Jó lenne látni a nulla és a védőföld létesítését,szakaszolhatóságát,a doboz tartalmát.
Ugyanez vonatkozik az ajtó feletti dobozra is.
Ahogy a többiek írták a problémád csak szakaszolással,szakaszolásonkénti mérésekkel deríthető ki. Ez bontással is járhat, ha vízvezeték,lefolyócső,villamos áramkörök nem hozzáférhetőek.
Már réges régen ajánlva lett, hogy húzzák szét 10 centire az összes vízcsövet a bojler és a vízóra között, meg a bojlert is kössék ki az elektromos hálózatból, ne csak elzárják/lekapcsolják. Szerinted megcsinálták? Dehogy.
Ahogy a képeket elnézem... ha ott laknék akkor a villanyórától kezdve minden drótot kitépnék, és minden foglalatáig, villanykapcsolójáig, konnektorjáig, wago-jáig vadi új tiszta hálózatot csináltatnék mindentől függetlenül, úgy beugró-felújításként. A kábeltévé és telefondzsungelt is beleértve. Nagy gány az a ház.
Csak halkan mondom/idézem a szerelö véleményéböl (1.1.2017)
"2. Sokadik alkalom után kiderült, hogy nem a víz ráz, hanem a talaj. Azaz nem a vízcsőre kerül ki a hibafeszültség, hanem a fal átnedvesedése miatt a fal valamilyen (a nedvességtől függően) vezetővé válik, mert valószínűleg (99,9%) van egy vezeték, vagy vezeték összekötés valahol a falba ami nem megfelelően van leszigetelve. És tulajdonképpen itt van a lényeg, hogy nem a víz, hanem a fal ráz, hétköznapian szólva. Tehát megvan a hiba oka."
Erre CorvyBoy véleménye: (3.1.2017)
"Az EPH még a beidézett leveledben is szerepel ,hogy felesleges, abból az információból kiindulva, ami leíródott, semmi értelme.
Sőt kifejezetten életveszélyes lenne, egy ismerten már most időszakosan feszültség alatt álló felületet összekötni biztonságos, jelenleg feszültségmentes, most még megfelelő testpotenciálon levő csövekkel, dolgokkal.
Ez nem EPH ez egy büncselekmény lenne így ebben a formában.
Mert lehet, téged többet nem rázna az áram, mert a csapod, csöved, vized, stb, ugyanzon az X soksok voltos potenciálon lenne, mint a padlód, de odébb valakit meg pont ettől csaphatna agyon az áram, vizszerelés vagy akár fürdés közben."
Lassanként úgy járok, mint a papa a fiú meg a szamár a mesében: a nyakamba veszem a szamarat.
Az utóbbi hónapok szenvedéséből arra a következtetésre jutottam, hogy valami oknál fogva a csap (nem tudjuk, hogy a hideg, vagy meleg víz cső) potenciálja néha elemelkedik a földtől. Valahonnan szivárgó áram kerül rá. Ez akár lehet tőled is, vagy a strangon bárhol. Bekapcsol az a bizonyos hibás készülék, folyik a hibaáram rendesen. Simán lehet 30 mA alatt, hogy ha van egyáltalán RCD, az ne verjen le, vagy az is lehet, hogy egyáltalán nincs.
Ha a vízcső hálózatod (bejövő) be lenne kötve rendesen az EPH-ba, akkor nem lenne potenciálkülönbség.
a felszerelés pár méter hosszú vezeték, amellyel meg van toldva egy egyszerű mérőműszer egyik dróttya.
1. feladat: A hosszú vezeték végét rákötjük a zuhanynál a hidegvíz csőre és ellenállást mérni a helyi melegvíz cső, a fürdőszobai mosdó és a konyhai mosogató csapja (túl magas érték esetén az alattuk futó hideg+meleg csövek) között. Ez eddig 5-9 mérés. Ha minden érték néhány ohm alatti, akkor mehetünk tovább.
2. feladat: Keresünk egy jól leföldelt dugaljat és a hosszú vezetéket rákötjük a földelésére. A műszerrel megmérjük a feszültséget a dugalj nullájához képest, valamint a zuhanyzó hideg víz, meleg víz csövén, a zuhanyrózsa fali akasztóján és a zuhanyzó fülke padlóján (a padló legyen vizes). Ez további 6 mérés.
A meghívott villanyszerelő valószínűleg ezekkel a mérésekkel kezdte (persze csak akkor, ha engedték a fürdőszobában méregetni :) de még a munkájának erről az első húsz percéről sem tudunk semmit (ohm és feszültség értékek).
Irtam korábban, nem szakember! Hogy tudna válaszolni szakkérdésekre vagy tolmácsolni a topik és a villanyász között?
Feltételezem azt is hogy beengedte őt, nem kell ennyire sarkitani
Pl. holnap valószínű hívok egy gázost kipucolni a bojlert. Ha nem működik, nem ad elég forró vizet nix fizetés. Persze kérdés hogy állapodott meg a szakival
Én is számos módon rákérdeztem egy-két olyan egyszerű dologra, aminek egy villanyszerelő kb kettő-ö perc alatt utánajárhatott volna, de nem emlékszem, hogy bármelyik lényeges kérdésemre használható választ kaptam volna.
Valószínűleg ő is az a fajta ügyfél, aki okosabbnak hiszi magát a szakembernél és terelgetni/irányítani próbálja (pl készakarva "elfelejt" közölni lényeges információkat mert azok őszerinte nem fontosak, nem engedi be a lakásba a szerelőt, mert szerinte a hiba csak odakint lehet, stb), ezért a mi kérdéseinket sem mutatta meg a villanyszerelőnek amikor ott volt.
"Azt nem minősítem hogy hív egy szakit aztán fizetni meg nem akar..."
Ha a villanyszerelő azt vállalta, hogy felderíti/megszünteti a hibát
majd levonul úgy, hogy a hiba továbbra is fennáll,
akkor nem verheti az asztalt, hogy pénz jár neki, maximum hálás lehet, ha kap valami pénzt.
Másik megoldás: a szerelő közli az ügyféllel, hogy a helyszíni felmérés alapján a végösszeg túllépheti akár az egy millió forintot is, ő szívesen folytatja a munkát, de a magas végösszeg miatt ragaszkodik a részfizetésekhez
és szóljon a kedves ügyfél most, vagy bármelyik részfizetés után, ha esetleg úgy döntene, hogy inkább hagyjuk abba a dolgot.
A nálad előforduló számos villanyszerelő közül egyik sem próbálta ideiglenesen leföldelni a zuhany csövét egy darab vezetékkel? Vagy a vízcsövet pl a mosdó alatt vagy a konyhában, stb.
És végül egy jogi kérdés; tudom, hogy ez nem a jogi topik, de azt is, hogy ha egy ilyen kérdéssel bírósághoz fordulnék, elsö dolguk lenne szakértöt kirendelni, mert bíróknak ilyesmiröl rendszerint a leghalványabb fogalmuk sincs. Ilymódon tehát a kérdés úgyis visszakerülne a szakmailag hozzáértök kezébe.
Ha beigazolódik a jelenleg (szerintem) érvényes föltételezés, vagyis az, hogy a lépcsöházi gányból valahol leágazik egy hibás/méretlen/ szigeteletlen és/vagy vezeték, amely behatol a lakásomba annak a javításáért
a. ki felelös?
b. melyik végét kell fölbontani?
c. a szerelö eddigi munkáját, aki mindezt földerítette, viszont el nem hárította kinek kell megfizetni?
Rengeteg fénykép készült, de azt ide föltenni minden kereten túlmenne, ezenkívül úgy látom, hogy már az alaprajzok se arattak osztatlan sikert. Ezért arra kérlek benneteket, hogy aki úgy érzi, a fényképek nyomán új ötletei támadnának, keressen meg privát üzenetben, hogy el tudjam öket küldeni.
Azért ízelítöül fölteszem a zuhanyzó kövét, meg néhány bájos csendéletet a lépcsöházból.
Nem , nem teszek föl semmit, csak ezt. A f. kivan!
Fél órája görcsölök, hogy a hatalmas salátából kiválasszam azt a pár legrelevánsabb képet, amiröl azt gondolom, jó valamire. Aztán még ugyanennit szívtam vele, hogy valamennyit mentsem, kicsinyítsem, újramentsem majd végül ide föltegyem. Az eredményt látjátok a screen shoton. Szerintetek még mit tehetnék?
És kapcsolós az aljzat, a falra szerelhető többszörös aljzaton mindegyik külön. Igaz, ami nekem van, azon glimmlámpa csak egy van, ez a kis szépséghiba van velük.
Egy mezei villanykapcsoló valószínűleg meg tud szakítani akár egy hatalmas zárlati áramot is
de csak egyszer :) mert az érintkezők eltávolodása közben olyan szikrázás lesz, ami örökre megolvasztja/tönkreteszi az érintkező felületeket.
Szerencsére kb nulla az esélye annak, hogy pont a zárlat kialakulása és az áramvédelem megszólalása közötti néhány ezredmásodperc alatt akar valaki villanyt kapcsolgatni :)
"ami meglepő módon a rézvezetéket és a forrasztott rézvezetéket egy kalap alá veszi a zárlati túlmelegedés vizsgálata szempontjából."
Zárlati áram alatt valószínűleg a zárlat kialakulása és az áramvédelem megszólalása közötti rendkívül rövid időszakot értik,
tehát a különböző vezetőknél nem a hosszú idejű, árammal történő "melegen tartás" hőmérséklet-tűrése a lényeges jellemző, hanem az áramvezető rövid idejű hőtűrése, ami tulajdonképen a vezető hőtároló-képességétől függ (a nagyobb tömeg lassabb felmelegedése = megolvadás-késleltetés).
Tehát egy forrasztott kötés mondjuk tartós 20 A hatására felmelegedhet akár a forrasztás megolvadásáig is, de ugyanaz a kötés egy pillanatnyi ezer amperes áramlökéstől (zárlat) még továbbra is megbízható marad,
ha elég nagy a hőtároló tömege a zárlat okozta hőmennyiséghez képest.
Én elképzeltem, hogy van neki, hiszen minden kapcsolóeszközre van egy olyan áramérték, amit már nem tud megszakítani, viszont azt még várom, hogy ezen értékeket leközöld, mert egyáltalán nincsen tele a net az egyszerű háztartási villanykapcsolók ilyen adataival...
Ebben tökéletesen igazad van, a kérdés az, hogy vajon a szabványbeli előírásokat javasló szakmai csoportosulás milyen határokat fogalmazott meg.
Épp ma találtam meg azt a magyar nyelven is kiadott szabványt, ami meglepő módon a rézvezetéket és a forrasztott rézvezetéket egy kalap alá veszi a zárlati túlmelegedés vizsgálata szempontjából. Igaz, hogy megjegyzésben az van, hogy 10 mm2 alatit vezetékekre az értékek megfontolás alatt állnak, de azt sem lehet tudni, hogy a forrasztással kapcsolatos-e ez a megjegyzés, vagy általában a rézzel.
A lentebbi diódás megoldással kapcsolatos túlfűtött érzelmi megközelítés helyett én inkább a tényszerűt javasolnám.
Igen, a régi nulla fekete volt, a régi fázisok piros sárga és kék!
nem négyzetméterre van megadva, hanem adott méretű biztosítékhoz (B32), mi a max Zs. Tehát kábelhossz, ill annak az ellenállása, a bejövő mért vezeték Ze a mérvadó.
Zárlaton a szakma alapesetben, tehát kiegészítés nélkül, azt érti, amikor a különböző potenciálú vezetéket elhanyagolható impedanciájú vezetővel közelítőleg egy potenciálra hozzák. Ez már csak így van a jelenlegi létesítési szabványok kifejezésit magyarázó nemzetközi elektrotechnikai szótárban is (azelőtt szabvány volt, magyar kiadása az MSZ IEC 60050).
Amikor az így definiált zárlat helyett jelentős impedancián át történik az összekötés, akkor az kiderül a mellékelt információból.
Hanem ez a beszélgetés a mellékelt információk nélküli zárlatból indult ki. :D Ha elfelejtetted volna: "Te azt állítod, hogy egy 75 W-os izzó zárlata esetén a használt villanykapcsolónak képesnek kell lennie, hogy megszakítsa a zárlati áramot, különben a rendszer életveszélyes."
Megjegyezném, hogy az általad példának felhozott 28 A-es szivárgó áramtól a tanáraid haja égnek állna, mert az ugye durván hat és fél kilowatt. Az még akkor is elégetné magát, ha a bejáratnál levő doboztól a lámpáig egyenletesen lenne elosztva a vezeték mentén, nemhogy egy helyen. :D Az 1 A sem sokkal jobb. :)
A kapcsolt teljesítmény az, amekkora teljesítményt a kapcsoló kapcsolni tud.
Viszont itt arról van szó, amely teljesítmény magában a kapcsolóban disszipálódik (termelődik hő formájában).
Tehát pl ha egy 16A-es kapcsoló belső ellenállása 0,02 ohm, az azt jelenti, hogy maximális áramerősség esetén a kapcsoló belsejében kb 5 watt hő fog termelődni.
Mint abban a hozzászólásban is írtam egy nyelvet kellene beszélni és kerülni a személyeskedő agresszív hozzászólásokat!
Attól, hogy valaki egy áramot önkényesen értelmez valamiként attól még az nem lesz soha szakmailag elfogadott, megalapozott, szabványok által alátámasztott !
Ebben az esetben - mivel szó sincs komolyabb mikrokontrolleres vezérlésről, tehát nincs szükség galvanikus leválasztásra - semmi sem indokolja az optocsatolót. Amit Ő akar, ahhoz (SZVSZ) a legpraktikusabb 8db több áramkörös dugaszolható relé. Ez a verzió nem igényel a reléken kívül semmi egyebet, és könnyű javítani is.
Az áramkörök egyes pontjain átfolyó túláram többnyire csak akkor tud maradandó kárt okozni, ha a magas áram ELÉG HOSSZÚ IDEIG áll fenn ahhoz, hogy a "leggyengébb láncszem" annyira FELMELEGEDHESSEN, hogy megolvadjon/megégjen. Ha a túláram nagyon-nagyon rövid idejű, akkor előfordulhat, hogy az áramkör egyetlen eleme sem károsodik.
Tehát előfordulhat, hogy zárlat esetén a kismegszakító annyira gyorsan leold, hogy ez idő alatt a világon semmi baja nem lesz pl a zárlati áram útvonalában lévő öregvacak kapcsolónak vagy picike soros diódának/izzónak.
Számításaid szerint fűtés-vezérlés közben egy hagyományos relé kb hány év alatt éri el azt a kapcsolás-számot, hogy már bizonytalanná válik a működése?
Mert én úgy saccolom, hogy ha Árpád apánk a honfoglalás befejeztével a jurtájába relés vezérlésű gyepfűtést csináltatott volna (kb évi ezer kapcsolás), az a relé még ma is tökéletesen megbízhatóan működne ;)
A kapcsolóknak van olyan adata ami teljesítmény dimenziójú és megadja, hogy az átmeneti ellenálláson a maximális áramnál mekkora teljesítmény fog disszipálódni.
Sajnos sok a slendrián megfogalmazmás beszélgetésben ami remek alkalmat ad a félreértésekre.
Ember, ne kezd már te is, ennyire unatkoztok??? Akkor tagolva:
N I N C S E N O L Y A N H O G Y Z Á R L A T I Á R A M T A R T O M Á N Y!
Minden olyan áram, amely nem üzemszerű működés közben folyik el, az zárlat. Tök mindegy hogy mekkora, 10mA már zárlati tartomány? 30mA? 100mA? 6kA? 10kA?
"Az ilyen kapcsolóknak kb 1,25 névleges áramot kell csak kibírniuk károsodás nélkül, 0,3 cos fi mellett. Szó nincs zárlati tartományok megszakításának képességéről a követelmények között. A névleges áram meg 6 A. De lehet 10 A is. A felette levők már nemszokásosak."
Ezek szerint:
1,25*In= 1,25*6A= 7,5A
vagy
1,25*In= 1,25*10A= 12,5A
Ezt meg kell tudnia szakítani ha " 1,25 névleges áramot kell csak kibírniuk károsodás nélkül ".
Tehát a szigetelés öregedéséből származó Fázis-Védővezető zárlat, amelynek áramértéke 1A mondjuk, azt már nem tudja megszakítani? Csak hogy ragadjon is rám valami a koszon kívül...
Ki kell, hogy ábrándítsalak, nincs neki. Az ilyen kapcsolóknak kb 1,25 névleges áramot kell csak kibírniuk károsodás nélkül, 0,3 cos fi mellett. Szó nincs zárlati tartományok megszakításának képességéről a követelmények között. A névleges áram meg 6 A. De lehet 10 A is. A felette levők már nem szokásosak.
Egy optocsatolós megoldás nem lenne neki tartósabb, a sima relék helyett?
Bár nem tudom milyen gyakran kapcsolgatnak majd, de sok iparban dolgozó kolléga vallja, hogy az optocsatolós relék tartósabbak a "klasszikus" váltóérintkezősnél.
Ez a modul (mivel egy áramkörös reléket tartalmaz) önmagában nem tudja értelmezni. De kettő ilyen modullal már megoldható a feladat. Vagy ha létezik olyan amin - minimum - kétmorzés relék vannak, akkor egy panel is elég lehet.
Persze megfelel ehhez 8db AC 230V feszültségű, bármilyen több morzés relé is. Ez utóbbi verzió előnyösebb is, mivel ilyen felhasználási területen kisebb lehet a hibaszázaléka mint a szilárdtest relének.
Jaja, ertheto amit irsz, eleve kimondottan kulteri kapcsolokat/konnektorokat akartam beszerezni (GIRA TX_44) ha majd eljutok odaig (meg nincs szigeteles a hazon, addig teljesen felesleges lenne barmit felszerelni). Mindenesetre a kulteri kapcsolokban is csak 24V fog maszkalni
Ez a dugvillába szerelt olvadó nem is olyan nagy hülyeség. Hiszen mi magunk is mindig azon lovagolunk, hogy "keresztmetszet váltásnál mindig le kell biztosítani", de gondoljunk már bele:
Adva van egy aljzat a falban 1,5mm2 (vagy 2,5mm2) réz vezetékkel bekötve, majd ebbe dugjuk bele a csodálatos 0,75-ös vagy valamilyen számunkra ismeretlen kábellel szerelt hosszabbítókat, abban hol is van biztosítás? Ott nem kell lebiztosítani?
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy egy ilyen aljzat NÉVLEGESEN 16A-al "küldhető meg" (B/C16A kismegszakító van a végén), de a beledugott hosszabbító is? Abból nem lesz tűz?
Normális esetben ez több tényező okán sem következik be:
1. A kapcsolók műanyag burkolata esztétikailag is romlik és volt olyan család a '90-es években, amelyik még mindig kinéz valahogyan, de általánosságban elmondható, hogy ki szokták cserélni 10-15 évente.
2. A kültéri kapcsolók olyan anyagokból készül, amelyek jól ellenállnak az időjárásnak (nem mind), és úgy vannak tervezve hogy páralecsapódás ne (vagy csak nagyon kis mértékben) jöhessen benne létre.
3. A kismegszakítók ritkán égnek össze (régebbi típusoknál gyakoribb volt), de van az a villanyszerelő, aki némi "leleményességgel" tud olyan áramkört csatlakoztatni hozzá.
4. Amennyiben mindez mégis fenn áll, akkor a szolgáltató kismegszakítója kapcsol le.
5. Ha mindez nem lenne elég, akkor egy földzárlat esetén a FI-relé lép működésbe. (többek között ezért is kötelező most már használni)
Bár volt itt pár hozzászólással korábban egy illető, akinek csipkedett a mosógépe és amint kikötötte a FI-t nevetve volt feszültség alatt a hálózat. Majd a szerelő megmutatta neki, hogy bizony földzárlatos volt a mosógépe egy szigetelés elöregedése miatt.
A trollkodás pedig ismét annak köszönhető, hogy ész nélkül és gondolkodás nélkül fújjuk amit annak idején megtanultunk, csak a világ azóta megváltozott, a zárlat már nem kA-ben mérhető mindig. :)
Akkor megpróbálom szépen sorjában újra, hogy a lényeg is megmaradjon:
OlO: Van neki olyan paramétere, képzeld el, sőt rajta átfolyatható maximális teljesítménye is van és még átütési feszültsége is...
bcslaci: köszönjük a konstruktív hozzászólást...
cucu és Zs:) : Nektek csak a trollkodást lehet megköszönni, nagyon ügyessek vagytok, biztosan ezeket is a villanyszerelők zsebkönyve című könyvből sikerült kiolvasni, ami jó esetben van 100 oldal a szakmából. Jah és az össze FI-relét amit eddig felraktatok nyugodtan leszedhetitek, mert az a 10/30/100mA az nem zárlati áram. Látom a szakmában nagyon benne vagytok, ezért nem is kezdek el vitatkozni a zárlati áram fogalmáról veletek.
A tanulság viszont az, hogy bizony a zárlat nem mindig kA nagyságrendű, bizony van amikor egy elöregedett szigetelés miatt a foglalat "szivárogtat" a föld felé, mondjuk úgy 28A-t (csak a kötözködés okán) és erre bizony a szolgáltató XBS C32-es megszakítója nem bontja az áramkört, a Bakony meg már 10 éve átégett a p**sába, a kapcsoló pedig már 2 ampert sem képes megszakítani az elkorodált kontaktusainak köszönhetően.
A 28A másfeles rézvezetőre gyakorolt fűtőhatás pedig benne van a zsebkönyvben...
Úgy tudtam, hogy meg van adva, hogy egy kör/ring hány négyzetméter lehet. Talán max100nm rémlik...
A színkódjaik is érdekesek voltak régebben a fekete volt a nulla a kék, sárga, piros a fázis. Most, ha jól tudom már ők is a szabvány színeket használják.
Általában szintenként van egy ring, plusz konyha. Ez 3x32, és akkor plusz világítások szintenként, plusz villanyboiler, plusz kazán, smoke alarm stb. Háztartásokra csak egy fázist adnak, 100A, 25-ös vezeték a méretlen/mért fővezeték Cu.
Mert itt ilyen a dugvilla, minden egyes fogyasztó külön is van biztosítva. De vannak kisebb olvadó biztik is, szól egy olvasólámpa dugójába nem tesznek 13asat, hanem csak egy 3-asat. Ring-nek hívják, amikor vissza, körbe ér a vezeték/kábel. 32A-ra biztosítjuk. Van hagyományos radial áramkör is csatlakozó aljzatoknak, 4-es vezeték 32A, 2,5-ös 16A.
Német/osztrák mindig kérte, hogy bal oldalon legyen a fázis. Gondolom náluk sem kötelező előírás, talán valami régen kötelező szabályból visszamaradt szokás.
Még a méregdrága tesztereknél amik már komolyak sem mindegy a fázis helye. De nem rögzíti szabvány az EURO dugaljak esetében melyik oldal, a speciális angol stb dugaljaknál már megvan határozva melyik a fázis melyik a nulla és a föld.
Van rá szabvány, hogy jobb vagy baloldal a fázis? Nekem a pöckös aljzat, ahol e védővezető egy csappal áll ki a szimpatikus, ott teljesen egyértelműen mindig ugyanott van a fázis, de az szerintem a Cseheknél szabványos, bár nálunk az irodában is az van.
A dugaljbiztosíték szerintem teljesen okés dolog, az is, hogy egy sík lap a konnektorjuk, nem olyan mint az ami nekünk jutott. Amcsiknál talán egy villanykapcsoló is van a dugalj mellett, de ott meg azt hiszem a biztosíték nincs benne.
Nemrég megjött a kínai, konnektorba dugós rcd teszterem. Érdekes, de a legrand konnektoron baloldalra jelölték a fázist, ez a mütyürke meg akkor jelzi előírásosan helyesnek, ha jobboldalra kötöm. (szemből, összerakva nézve). Ha fejjel lefelé dugom be a tesztert, akkor persze minden szép és jónak tűnik neki. :)
Nekem tetszik az a rendszer, van benne logika. Egyszerűbb és mégis biztonságos. Ott már egy ideje olyan FI-t használnak sok helyen ami a dugaljba van integrálva. Simán megoldják, hogy egy hiba csak egy aljzatot érintsen. A körvezetéknél a keresztmetszet pedig duplázódik és még hibatűrő is lesz a rendszer. Másrészről, ha a bevándorlókról most nem beszélünk, fegyelmezett népek és rendeltetés szerűen használnak mindent.
Aha, és mi lesz akkor a 75w-os mezei izzókkal amiket ugye fordítva működő villenykapcsolóval kapcsolgatnak? Azok 40A-en csücsülnek, ha zárlatos lesz az izzó? Vagy van az izzó-foglalatukban is olvadóbiztosíték? :)
Mert körvezetéket használnak emberes keresztmetszettel amit ~40A-re biztosítanak, az összes dugalj ezen lóg így a készülék védelmére muszáj a dugóba integrálni egy biztosítót.
En attol paraztam hogy a relek majd szepen osszeforrasztjak a kontaktokat amikor mondjuk kieg az izzo, egyenlore ilyen nem tortent szerencsere. Mindenesetre morcos leszek ha bekovetkezik az biztos.
Amit írtál az nem sima mezei izzó, hanem spéci, de árulják, mert még mindig van olyan aki azt hiszi, hogy az a jobb. Nekem is van spéci 100W-os izzóm ami volt vagy 2eFt, fénykép-levilágítóba való. :)
Szerintem erre nézve nem vizsgálják ugyanis üzemszerűen nem állhat elő olyan állapot amikor zárlati áramot kell megszakítania. Az üzemi áramot, ami az én kapcsolóimnál 16A megszakítják. Én életszerűtlennek érzem azt a képzeletbeli esetet, hogy a szolgáltatói kismegszakító és az áramkör kismegszakítója egyszerre hibásodik meg a villanykörte zárlatos lesz és ez tartósan fennáll anélkül, hogy elolvadna valami a villanykörtében vagy a foglalatban, majd ezt a zárlati áramot a villanykapcsolóval akarod megszakítani.
Azert lassuk be van annak ertelme amit 2ozzmexy mond, bar normalis esetben pontosan ezert van kismegszakito hogy ilyen ne kovetkezhessen be. Bevallottan nem vagyok szakmabeli (csak lelkes amator) de olyanrol meg nem hallottam hogy a kismegszakito megadta volna magat *ugy* hogy utana meg vezette volna az aramot.
Egyebkent nalam is beszartak a kulteri lampak, gyakorlatilag az osszes (<10db), hozzatartozik a sztorihoz hogy per pillanat parszaz forintos foglalatokba van csavarva valami izzo, de hiaba kapcsolom fel nem vilagitanak. Egyenlore betudom a -20 foknak, majd ha tavasszal sem mukodnek akkor kinyomozom hogy mi a szitu. (kapcsolo nem jatszik, per pillanat egyetlen kulteri kapcsolom sincs es a belteriek is max 24V-ot kapnak, a lampak releken vannak)
És mi van ha pont a zárlat kialakulásakor halad el egy repülő ami ontja a chem-trailt? Úgy tudom az az emberre nézve veszélyes, de az elektromos eszközöknek kimondotta jót tesz, sokkal stabilabban és megbízhatóbban működnek tőle.
"Ha nem haragszol meg, akkor most itt nem szeretnék belemenni az ívoltási képességébe egy villanykapcsolónak "
Pedig ha már szóba került, ráadásul a konkrét vitának lényegi eleme, elmondhatnád milyen mértékű zárlati áram megszakítására képesek a szokványos jó minőségű villanykapcsolók! Ez egy hasznos tudnivaló volna.
Valóban egy beltéri kapcsoló van feltéve, ahol víz nem éri, de pára,napsütés az valóban.
Ma ismét délelőtt világított, természetesen DU már nem. Ami érdekes, hogy nem egyenletes fénnyel világított, hanem mintha ingadozna a feszültség.... (mondjuk ezt az egyik benti Ikeás design lámpám is csinálja pár napja)
Sima mezei 75w-os izzó biztos nem egy ma vásárolt vadiúj, mert ilyet már nem kapni. Esetleg betárolt lehet, igazából édesmindegy. Ha az van, hogy hol világít-hol nem, akkor az kontakthiba-gyanús valahol a lámpa és a villanyóra között. Minden kapcsolót, minden toldást-foldást és a foglalatot átnézni, utánhúzni, cserélni, bárminemű gányolmány van a láncban, azt megszüntetni.
Nos oké, próbáljuk értelmezni a dolgot lépésről lépésre.
Először is zárlatos lesz a 75 W-os izzó. Elkezd folyni a zárlati áram. Tegyük fel, hogy a biztosító elfelejti a fizikát és nem szakítja meg a zárlatos kört, az áram tovább folyik.
Emberünk észleli, hogy kiment az izzó, sötét lesz. Keres egy pót izzót, majd odasétál a villanykapcsolóhoz és lekapcsolja azt. Ekkor még mindig a zárlati áram folyik, az elavult kapcsoló érintkezői ezért összeragadnak, és bár látszólag a kapcsoló lekapcsolt állapotba került, az továbbra is vezet és folyik át a körön a zárlati áram rendületlenül.
Emberünk ekkor létrát állít az izzó alá, felmászik és nekilát a cserének, abban a hamis hiszemben, hogy ő biztonságban van, merthát a villanykapcsolót lekapcsolta. De amikor rossz helyre nyúl, áramütés éri, mert bizony a kapcsoló nem szakította meg a zárlati áramot és az bizony még mindig ott folyt izomból, ahogy a vezetékéken kifért.
Ezt most te teljesen komolyan gondolod, hogy ilyen előfordulhat? A zárlati áram perceken keresztül vígan elvan ilyenkor, nem fog szétégni, elolvadni semmi addigra amíg emberünk az izzócseréhez ér?
Nem kötözködni akarok, csak rávilágítani mekkora ökörség amit itt magyarázol a zárlatos izzóról és a zárlati áramot megszakítani köteles kapcsolóról.
off: jól hőszigetelt épületben a legtöbb fűtés-típus esetén naivitás azt képzelni, hogy jelentős hőmérséklet-különbség érhető el a szobák között, ezért a szobánként külön szabályozható fűtésre költött pénz valószínűleg pénzkidobásnak fog bizonyulni. Az igazán jól hőszigetelt házakban a hőveszteség a külvilág felé annyira csekély, hogy a szomszédos fűtött helyiségekkel közös falak hővezetése lehetetlenné teszi az 1-2 foknál nagyobb hőmérséklet különbségeket az egyes helyiségek között, ráadásul az épület hőtároló tömege ezen különbség elérését is órákra (napokra) nyújtja.
Persze vacak/nulla hőszigetelésű házban lehet értelme az egyéni termosztátnak, mert ott gyors lehet a hőmérséklet változás és akár 5-10 fokos különbség is elérhető a szomszédos helyiségek között.
Százféle relémodult létezhet, közöttük olyan is, aminél ha a nyolcból bármelyik relé behúz mindig aktiv les egy kimenet, vagy behúz egy kilencedik (közös) relé is. Hogy az éppen a te kezedben lévő relépanel tudja-e ezt, az a fényképből nem deríthető ki.
Ha a nyolc termosztát kimenetére teszel egy-egy diódát, amelyek mind egy relére mutatnak, akkor bármelyik termosztát bekapcsol a nyolcból, az az egy relé be tudja kapcsolni a cirkódat.
Ha a termosztátban van relé és az elbírja a picike szelepmozgató motor áramát, akkor pénzkidobás egy relépanelt is közbeiktatni.
Az egész "8 termosztát-egy cirkó" problémakör valószínűleg megoldható 8 db 3 Ft-os diódával és egy olyan relével, ami stabilan behúz akkor is, ha egy diódán át kapja a 230V-ot.
Itt most nem elsősorban a te kapcsolóidról volt szó, és nem terelek. Ezek itt puszta tények, vakon bízol egy védelmi eszközben, amely lehet akár széria hibás is.
Alap esetben a kapcsoló ezt a követelményt nem tudja teljesíteni, ez a kismegszakító dolga.
A te esetedben, amennyiben nem vagy szakmabeli, szólok hogy van ezeknek az eszközöknek is lejárata, mint egy tejnek, csak kicsit hosszabb...
Ha nem haragszol meg, akkor most itt nem szeretnék belemenni az ívoltási képességébe egy villanykapcsolónak és annak hogy rajta átfolyatott teljesítmény milyen irreverzibilis kémiai folyamatot indít el, amely az adott eszköz gyári paramétereit elkezdi rontani.
Mivel a kérdező esetében nem ismert sem a hálózat állapota, sem a felépítése, ezért mindig a legrosszabb esetre érdemes készülni.
Ami viszont a kapcsoló feladata azon kívül hogy átengedje magán az üzemi áramot, az is, hogy ezt az áramot biztonságosan meg tudja szakítani. Egy elöregedett kapcsoló a rozsdás kontaktusaival, amely beltérre van tervezve és veri vagy 30 éve az eső, hó és jég, ezt a feladatot nem képes ellátni, tehát nem tudja biztonságosan feszültségmentesíteni sem az általa kapcsolt 75W-os izzót.
Nos ez a te esetedben is igaz, amikor lekapcsolod és felmászol izzót cserélni abban a hitben, hogy ott fent bizony feszültség nem lehet.
Ha a kérdésed nem kötözködés volt, akkor bármelyik gyártó terméke megfelel a helyére, de egy 20+ éves kapcsoló bizony már csereérett (gyártója válogatja).
Ne terelj kérlek szépen, én nem erről kérdeztelek, nem az izzócseréről van szó.
Te azt állítod, hogy egy 75 W-os izzó zárlata esetén a használt villanykapcsolónak képesnek kell lennie, hogy megszakítsa a zárlati áramot, különben a rendszer életveszélyes.
Ezért kérek szaktanácsot, hogy milyenre cseréljem le a villanykapcsolóimat, hogy biztonságos legyen.
Szó sincs itt izzócseréről, bojler bekötésről, stb. Zárlatos izzóról van szó és a megfelelő védelemről ebben az esetben.
Ha nem old le és a kolléga rángatózik a végén? Akkor mit teszel?
Bezzeg ha a nullát szakító kapcsoló esetét hoznám fel példának, akkor rögtön ugrana mindenki, hiszen ott is kint marad a fázis, mint egy kapcsolónál, ami nem teljesen bont szét...
Ha a kapcsoló felkapcsolása rendszertelen (tehát NEM ÜZEMBIZTOS), akkor a lekapcsolása az?
Ez most éppen én voltam és velem próbál kötözködni, csak nem reagálok az ilyen provokációra, arra majd a bíróság fog, amikor nem ver le a Bakony Művek miközben valaki éppen izzót próbál cserélni az általa feszültségmentesnek vélt foglalatban...
Anyósnál is így vannak, fárad a régi cucc, műanyag lapka elbillen, de mögötte a fém érintkező nem. Még egyszer rá kell vágni. Meguntam, csere. Igen, de közértben csak kisebb méretű volt falon kívüliben és a meglévő alatt találtam 2 szigszalagos kötést is. Nem tudtam jobban megoldani, egyik szoba a kapcsoló mellé kapott egy kis kötődobozt, nem ez lesz a legrondább a házban :-/
Ha nem bízol kismegszakítókban fel kell szerelni egy olvadóbetétet, késes aljzatot ami mindig tudja a fizikát és meg fogja szakítani a zárlati áramot. Csak tarts otthon mindig betétet.
> Ha véletlenül zárlatos lesz a 75W-os izzó, akkor a kapcsoló képtelen lesz a zárlati áramot megszakítani, ezért nem tekintem biztonságosnak.
Nálam a lakásban nemrég zárlatos lett az egyik kompakt fénycső a csillárban. Nekem szerencsém volt, mert lement a világítás kör biztosítója, így nem lett nagyobb baj, csak megpörkölődött egy kicsit a fénycső foglalata.
A hozzászólásaidat olvasva eszméltem rá mekkora veszélyben vagyok, mert az én kapcsolóim sem szakítanák meg ilyen esetben a zárlati áramot, ha esetleg a biztosító "nem aktiválódott" volna. Akkor most veszélyben vagyok, leéghet a lakásom, mert elavult világítás kapcsolóim vannak?
Kérlek adj tanácsot, milyenre kellene lecserélnem a csillárok kapcsolóit, hogy biztos legyek benne hasonló esetben már a kapcsoló is meg fogja szakítani a zárlati áramot és akkor nyugodtan hajthatom álomra a fejem.
Megtennéd hogy lefotózod nekünk azt a rosszalkodó kapcsolót?
Láttam már ilyet, találkoztam a hibával... A hiba forrása két dolog szokott lenni:
1. ok: A lámpatest valamikor a világháborúk előttről maradt ránk és úgy el van oxidálódva mindene, hogy sokszor a csavar lazítás közben elroppan. (ne nyúlj hozzá :) )
2. ok: Egy alapvetően beltérre tervezett kapcsolót szerel fel valaki egy fadobozban az épület falába süllyesztve. A kapcsolót nem arra tervezték hogy ilyen mértékű hőingást és párásodást elviseljen, ezért az érintkező lapkái már csak rozsdából állnak....
Ha véletlenül zárlatos lesz a 75W-os izzó, akkor a kapcsoló képtelen lesz a zárlati áramot megszakítani, ezért nem tekintem biztonságosnak. (Amennyire bizonytalan a be kapcsolása, ugyanilyen bizonytalan a kikapcsolása is ;) )
A javaslatom az, hogy hívd még egyszer Sanyi bát és vegyél egy új kültéri IP67-es kapcsolót (sírva könyörgöm hogy leválasztó legyen legalább) és egy új kültéri IP67-es lámpa testet is.
Nem biztos, hogy ez lesz a megfejtés, de kipróbálása nem kerül semmibe:
Egyes ősrégi villanykapcsolók belső mechanikája olyan, hogy ha lassan billented át, akkor gyengébb lesz az érintkezés, peches estben olykor semmilyen. Sanyi bácsi ilyen kapcsolókkal körbevéve nőtt fel, ráadásul szakmabeli, ezért ő mindig olyan határozott mozdulattal váltja át a kapcsolót, hogy a két érintkező felület erősen csapódjon egymásnak (még az is lehet, hogy ez nem tudatos mozdulat nála). Ettől is lehet, hogy Sanyi bácsinak mindig működik az, ami neked néha nem.
Ha a kísérlet is ezt bizonyítja, akkor az ezeréves kapcsolót cseréld le egy száz évesre.
Időnként izzócsere, de működött. Decemberben kezdte el csinálni, hogy alig akart felgyulladni végül már teljesen megadta magát. (Hozzáteszem két lakásban lévő is - gondolom most lett vége az élettartalomnak :) )
Kijött Sanyi bácsi a villanyszerelő - kiderült mellesleg h nem volt bekötve a föld. bekötötte, becsavarta, jó. 2 napig minden szuper egyszercsak pukk. Na azóta semmi. Ma megjön ismét Sanyi bá, felkapcsolja a kapcsolót és világít ami nekem 3 napig nem. Kicsit szénné égtem. Elment, ma este ismét próbálkozom, nem ég.
Ezért merült fel bennem hogy esetleg a hideg, a mínusz ami zavarja ezt a rohadék lámpát.
Szóval kicsit bosszantó és tényleg nem az ujjammal van a probléma...
Kültéri lámpánál miért van az hogy este (hidegben) nem tudom felkapcsolni, napközben "melegebb időben) pedig világít ahogy kell? - Amikor jön a szerelő, hogy megcsinálja... :)
És akkor mi okozza a hibát?A konyhában is van egy 10literes bojler,az is 2kw-os,és ott nem jelentkezett ilyen hiba.Meg sehol máshol.Csak a fürdőszobai bojlernél,ezért kérdeztem a lehetséges okát a dolognak.
"Továbbiakban erre a diódás provokációra nem reagálok, aki ezen poénkodik, az süsü, akinek nem jött le, hogy miért problémás ez, az olvassa újra az egészte az elejéről."
CE minősítésekre szabványokra, törvényekre, megtörtént esetekre hivatkozva, bírósággal fenyegetőzve és demagógiával a lakkozott fakockába is bele lehet kötni.
Ezt csinálod...
Pont azóta nincs semmi értelme ennek a beszélgetésnek mióta először beleszóltál.
"Abban az (ezerből?tízezerből?nem mindegy?)"
Persze hogy nem mindegy. A kulcsszó itt a kockázat. Nulla kockázat nincs!
köszönöm a tippeket a vezetékkeresésre. Valszeg megveszem az 5ezer forintos eszközt, amikor majd szükség lesz rá.
Kicsit más téma: ledcső bekötés. Amit vettem 120 cm-es ledcsövet + armatúrát, azt állítja magáról, hogy akár 6db is egymás után köthető, nekem 3db van, össze is kötném őket.
Ilyen csatlakozója van (házi sniccer a méret kedvéért):
Az armatúra két végén egy-egy fogadó luk egy ilyen csatlakozónak. Viszont minden armatúrához csak egy csatlakozó jár egy rövidke kábelvéggel, forrassz/wago-zz hozzá, amit akarsz. 220 volttal kipróbáltam, a csövek szépen világítanak külön-külön.
Úgy szokott ez működni, hogy veszek még három csatlakozót, összeforrasztom őket egymásnak háttal, és összefűzöm sorba az armatúrákat?
Az lehet hogy a kötelező minimumnál nem több és nem kevesebb, de az időbeli eloszlása elég hektikus. Volt amikor este nyolckor elfogyott a melegvíz, és csak hajnal kettőkor kezdett fűteni a boiler. Máskor meg van vezérelt áram egész este.
Nem tudom hol, hogyan, mi a alapján vezérlik, de hogy nem előre beállított időpontokban van áram az biztos.
Hogy van egy rízsszem izzó, szabályosan a kapcsolóval sorba kötve? A mostani kapcsolók semleges kötéspontjai lehetővé is teszik a biztonságos megvalósítást.
Mennyiben más egy miniatűr izzó, mint egy "üvegbiztosíték"? Nem értem az utalásodat...de mindegy.
"Bármit is hisz Mekk Elek, azért a vezérelt az csak a terhelési minimumokkal kapcsolatos."
Mekk Elek azt írta, hogy az áramszolgáltatók a kötelező 8 órányi olcsóáramot a napi átlagos völgyekhez igazították, aminek semmi köze az erőművek tényleges olcsó áramához.
Tehát pl vannak olyan hétvégék, amikor az erőmű 48 órán át szinte ingyen adja az áramot az áramszolgáltatónak, ebből az áramszolgáltató csak a törvény által kötelező 16 órán át adja nekünk olcsóbban, ráadásul azt is csak azon a kevés fogyasztón, amit megenged az éjszakai villanyórára rákötni.
És az is valószínű, hogy az erőművek "filléres áramú" völgyidőszakai hétköznapok nagy részén szintén jóval több napi 8 óránál.
Azért kellett lecserélni a régi kapcsolóórás fogyasztásmérőket távvezéreltre, hogy a fogyasztókat érdekeltté lehessen tenni abban, hogy minél több fogyasztásukat helyezzék át az erőművek völgy-időszakaiba. Ehelyett mindössze annyi változás történt, hogy ugyanaz a kapcsolóóra most nem nálunk van :)
Csak szükség esetén nyúlnak bele a programba, de az manapság szinte elképzelhetetlen. Az energiahelyzet ahhoz a dél-amerikai házhoz hasonló, amelyik alól 60 m mélyen kimosta a talajt a csőtörés, és egyszercsak leesett a mélybe. De előtte egy perccel még tökéletes biztonságban érezte magát a ház lakója. :D
Szerintem ahogy a házi kiserőművek terjednek lassan nappal éri majd meg bekapcsolni a vezéreltet amikor a napelemek túl sokat termelnek és nem éjszaka. A jövőben szerintem teljesen más lesz az energiafelhasználás időbeni megoszlása mint 20 évvel ezelőtt amikor ezt a vezérelt rendszert kitalálták.
Bármit is hisz Mekk Elek, azért a vezérelt az csak a terhelési minimumokkal kapcsolatos. Kivéve a napközbeni ráfűtést (ami amúgy a napközbeni völgyben van), ami egy szociális juttatás a vezérelt elviselhetőbbé tételére.
Csak azt kell elfogadni, hogy ez a téma most senkit sem érdekel. Olcsó az energia, még olcsóbb a külföldről vásárolt energia, a piacon vannak olyanok, akik kimondottan termelésre kértek koncessziót (tehát ez üzletnek jó), akkor szinte mindegy, hogy mi van ezzel. De ez nem volt mindig így, amikor a vezérlést a cégek kiépítették, akkor úgy kaptak hitelt, hogy ez a beruházás erőműépítést tesz feleslegessé. A 90-esekben nagyon rossz volt a helyzet, muzeális gépek pörögtek muzeális termekben. És nem is biztos, hogy mindig így lesz, mert ha az államoknak egy csöpp eszük lenne, a megújulók ugráló természete miatti már javában gondolkodnának a fogyasztás vezérlésén. Ha az állampolgár érzékenysége helyett az igazság lenne a szempont, akkor ezt nemes egyszerűséggel korlátozásnak hívnánk. :D Még akkor is, ha az intézkedés abból állna, ami Amerikában már volt, hogy otthon csücsülsz, bármikor sípolhat egyet a síp, és tudod, hogy most átvált drágább tarifára, így aztán nem kell, hogy kikapcsoljanak bármit, kikapcsolod te azt, ami nem létfontos. :)
Nekem van itthon vezérelt, de nincs használatban, így sajnos megmondani sem tudom, hogy mikor van, mikor nincs. Úgy látszik, hogy az elmélet nem követi a gyakorlatot. :(
Otthon a szülöi házban legalább 30 éve működik a nappaliban a csillár úgy, hogy a csillárkapcsoló egyik áramköre teljes fénnyel a másik pedig "dimmelve" -egy soros diódán keresztül- működteti az izzókat. Izzót már többször kellett cserélni, de diódát még soha. És még tűzoltót sem kellett soha hívni.
Ez a megoldás a legegyszerűbb...csak arra kell ügyelni, hogy a 230 V-os izzóhoz tartozó teljesítménye ugyanakkora áramot kívánjon, mint a kicsi izzóé: 230V 60W = 0,26 A, tehát kell egy ~ 0,3 A-es bármilyen izzó. Több ilyen is létezik.
(Kirchoff /hurok/törvénye) Minél kisebb a kicsi izzó feszültsége, annál kevesebbet vesz el a főizzó feszültségéből. Pl. régi "skála izzó" 6,3 V 0,3 A -es.
Az adott áramkörben esetlegesen előforduló maximális zárlati áramra méretezett, élet és vagyonbiztonság figyelembevételével műszakilag megfelelő bármely szerelvény, kötés, vezeték, csatlakozó berendezés nem esélylatolgatás és hit kérdése, hanem szigorúan kötelező. Ha CE poénkodunk ha nem.
Abban az (ezerből?tízezerből?nem mindegy?) egyetlen egy esetben, amikor mégis lesz tűz, szokott az lenni az ítéletben, hogy:
"x. r. vádlott bűnösfoglakozáskörében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntettében, ......., vádlott az általa létesített szabálytalan kivitelezés lehetséges súlyos követelményeivel műszaki képzettsége révén tisztában volt, azonban könnyelműen bízott azok elmaradásában"
Pont.
Továbbiakban erre a diódás provokációra nem reagálok, aki ezen poénkodik, az süsü, akinek nem jött le, hogy miért problémás ez, az olvassa újra az egészte az elejéről.
Tehát mivel vannak gány, kamu megfelelőségű mélykínai készülékek, mindenki gányoljon nyugodtan....?
Nos, ezek a "véletlenül se így", tippek trükkök rovat alá tartoznak.
Egyébként sokszor nem látható, a gyártó egy minősített berendezésben milyen megoldást (méretezett vezetősáv, fusible resistor, fusible link, ptc, stb) alkalmazott túláramvédelemre.
Egy frekvenciaváltó pl szinte biztos vagyok benne, hogy nagytöbbségében minden szepontból megfelelő készülék, egy bármely pontján alkatrészhiba miatt bekövetkező belső zárlat, sőt külső túlfeszültség ellen aktivan vagy passzívan, de megfelelően védett.
Egy energiatakarékos fényforrás vagy hagyományos izzó illetve számos egyéb olcsó fogyasztó esetében már nincs kizárva ,hogy egyszercsak a kapcsain zárlatba megy.
Erre szolgál a kismegszakító mint túláramvédelem, és a megfelelően méretezett vezeték, elviseli illetve adott időn belül megszakítja a zárlati áramot.
Hacsak közben valami gányzseni nem tett a vezetékbe sorban(!) zsugorcső-diódát, mert akkor -elméletileg- lehet akár tűz is.
Akkor ettől a megoldástól infarktust kapnak az urak. A kapcsoló elé sorba kötöttem egy 12 v-os járműizzót és szakszerűen beszigetelő szalagoztam. Így, ha máskor nem is, de este látszik, hogy a kazánházban ég a villany.
A konyhaszekrény és a fal között van, ami jótékonyan eltakarja az ocsmányságot.
Látom nagy vihart kavartam itt a glimmlámpás megoldásommal. :-) Tákolás vagy nem tákolás, ez itt a kérdés? Bizonyos tekintetben valóban az. Viszont ez a tákolás nem nem valami barkácsolt alkatrésszel történt.
Mint ahogyan korábban leírtam, azt szerettem volna, ha néhány villanykapcsoló visszajelezi azt, amikor világít a lámpa a teli ajtós helyiségekben. (Az egyértelműség kedvéért leírom, hogy a kapcsolók nem a helyiségekben vannak, hanem azon kívül!) Ezt a funkciót Pdk2-101-es Schneider Classic kapcsoló nem tudja. Csak a 102-es, amelynek a felső sorkapocs vonalába pattintva a glimm foglalatot, a rugós lábain keresztül kapja az áramot. Mindenki tudja, hogy ez egy merev foglalat és a lábait nem lehet akárhová "vezetni".
Azért, hogy ne kelljen a kapcsolókat lecserélni, a gyári megoldást kiváltottam egy másik gyári megoldással: Legrand Forix Glimmel. Ez egy fehér led, kb. tíz centiméternyi vezetékkel, aminek a vége csupaszítva van, a forrasztások pedig gyárilag zsugorcsövezve. (Az ára csak 300 Ft.) Tehát nem én kókányoltam össze! Ezt lehet megvásárolni a Legrand kapcsolók világítóssá tételéhez is. Ennek a lednek a vezetékvégeit ott is valamelyik sorkapocshoz kell kötni, hogy visszajelzést adjon. A nagy előnye, hogy flexibilis, nem pedig merev mint a Schneidernél. A led elhelyezésére a kapcsoló tokozásában remek helyet biztosított a felső sor középső sorkapocs helye, amelyben gyárilag nincs semmi! Az, hogy ennek a sorkapocs helynek a fenékrészébe kellett fúrnom két darab 2,5 mm-es furatot a led vezetékeinek átviteléhez, hát istenem! Lehet, hogy ott fog majd belefolyni a víz!? (sic!) Az, hogy ezekhez a kapcsolókhoz (már amelyik mellett nincs konnektor) be kell húzni egy vezetéket? Megint csak nem hiszem, hogy istenkáromlás lenne. Ha Pdk2-102-es kétpólusú kapcsolókat raktam volna fel, azokhoz meg kapcsolóként két plusz vezeték behúzására lett volna szükség.
Summa summarum, továbbra sem állítom, hogy ez legyen a követendő példa. Viszont "társadalmi" veszélyességét tekintve messze alatta marad azon elektromos kötésekhez képest, - amelyeknek fotói gyakorta feltűnnek a fórumban - és amelyeknek "elkövetői" állítólag szakképzett villanyszerelők.
"Pl alut rézzel kötni így, merthogy műszakilag azt is lehet, sőt az egyik legjobb, összeforraszt, leszigetel."
Itt egy "kicsit" elkanyarodtál a lényegtől nem? :)
"Minimum a túláramvédelemről gondoskodni kellene a dióda névleges határadatainak megfelelően."
Egyszer majd nézz bele egy elektronikus készülékbe amiben diódák meg forrasztások vannak ahol ugyanaz a kiloamper folyik zárlatnál, mert bedugtad a konnektorba.
Pl. frekvenciaváltóban zsugorcsöves forrasztott kötések hegyekben... Vagy az már nem gond, mert nem a falban van dobozban? Vagy azért nem gond, mert rápecsételték a CE betűket?
Van amelyik készülékben van olvadó biztosító, de sokban nincs. Az egyenirányító diódákra egyenként méretezett meg főleg nincs.
Van hogy búvárszivattyú kábele van megtoldva zsugorcsővel és a kötés víz alatt van. Évekig. Merénylet! :)
"Ha benne lenne ez az áramkör gyárilag a megfelelően kialakított, szigetelt, adott áramra garantáltan megfelelő, CE minősített, stb kapcsolóban, az más történet."
Használjunk CE jelzéssel ellátott zsugorcsövet! :)
Nem kell a szabványból vallási kérdést fabrikálni!
"mivel sem a FÁZISCERUZÁBAN sem a "világítós" 101-es kapcsolóban nincs LED, csak a kontakt mentes fáziskeresőben. Glimm-lámpát használnak bennük, és ez nem véletlen."
Nem véletlen, hiszen a glimm lámpa villamos tulajdonságai felelnek meg oda a legjobban.
"A kapcsoló nem abban a helységben van, ahol a világítás amit kapcsol?"
Úgy ám, jó reggelt kívánok! Talán csak nem elkezdtél gondolkozni ezen az egészen? :)
"Remélem feltette magának a kérdést fúrás közben, hogy vajon szándékosan nincsen ott egy luk rajta, vagy csak így volt egyszerűbb az öntőszerszámot kidolgozni..."
Ugyan-ugyan!
Nyilván te sem szoktál azon gondolkozni, hogy miért is nem fúrtak a házgyári panelbe M8-as hilti csavarokat oda ahova te majd egyszer képet akarsz felakasztani.
Miért lenne gyárilag lyuk olyan helyen egy kapcsolóban, ahol arra akkor nincs szükségÁ Hátha valaki LED-et tesz majd bele és ne kelljen fúrni?
"És az nem lett volna elég jó megoldás, ha a régi iskolát követi? nem világít a csík az alján = ég a lámpa"
Egyszerű pszichológia: az emberi agy számára az nem figyelmeztető, ha NEM történik meg valami. Tehát az átlagember arra nem figyel fel, hogy NEM ég egy jelzőlámpa.
Az igazán fontos figyelemfelkeltő jelzések nemcsak aktívak, de ráadásul váltakozók is: szaggatott/váltakozó fény- és hangjelzések (pl. tűzótó ótó).
Az ember kondícionálhatja magát arra, hogy egy jelzés hiányára figyeljen fel, de ezt tanulni kell, ami nem mindenkinek megy.
És az nem lett volna elég jó megoldás, ha a régi iskolát követi? nem világít a csík az alján = ég a lámpa
Az egyik régi albimban a pince lámpa, az időkapcsolós volt, a néni aki egész nap kint ült a földszinten, ha úgy gondolta hogy túl sokáig vagy lent (vagy elfelejtette hogy üvöltve köszöntél neki lefelémenetben), akkor egyszerűen odasétált és nagy szentségelés közepette lekapcsolta. :)
A következő helyen már időzítős volt, az főleg a pincében rendrakáskor volt parás, ha 15 percnél tovább voltál lent, akkor vagy ki kellett kötni fesz alatt (nem ajánlom senkinek), vagy néha sötét lett.
Értem én a problémát, csak nem hiszem el hogy nincsen erre gyári megoldás. (Van csak imádunk széllel szemben...)
Az áramszolgáltató nálam is minden nap másodpercre pontosan ugyanabban a pillanatban kapcsolgatja be-ki éccakai áramot.
Csak a naivak hiszik el azt, hogy az olcsóbb tarifának bármi köze van a tényleges fogyasztási völgy-időszakokhoz. Az áramszolgáltatók teljesítik a kötelező minimális óraszámot (nagyjából az a völgyekhez igazodva), de egy másodperccel sem kaphatunk többet a kötelező minimumnál.
Sok helyen nem bent van a kapcsoló, hanem kint az ajtó mellett.
Nem új dolog ez, közös helyiségek, takarító szertárak, wc-k, pincék, félreeső folyosók, kislépcsőházak..mielőtt bemész a teliajtós, nappal is éjsötét, legbelső helyiségbe, fel tudd kapcsolni magad előtt.
Aztán úgymarad,... gyakori ez.
A házunkban is, a kispincében én kapcsolgatom le a villanyt, mert fel még kapcsolja magának, de le már minek, még elfárad a keze.
Gondolkodtam már időzítőn, mozgásérzékelőn...de ennyit nem ér. Pedig ott még lenézve látszik is a fény (általában).
Evvel együtt,... amit az eredeti kérdező csinált "tákolást", az sem problémamentes, de műszakilag kevésbé tűnik veszélyesnek, mint a későb bedobott, fogyasztóval minden védelem nélkül sorbakötött diódás izé.
Valamilyen szinten egyet kell hogy értsek veled, többek között a tapasztalat okán, mivel sem a FÁZISCERUZÁBAN sem a "világítós" 101-es kapcsolóban nincs LED, csak a kontakt mentes fáziskeresőben. Glimm-lámpát használnak bennük, és ez nem véletlen.
A szabványok tekintetében nem értek veled egyet, ne haragudj, de ez tipikus hozzáállás "kishazánkban", hogy "osztan mé' hát mán mégis e!?".
A válasz egyszerűbb mint azt itt bárki is gondolná: Azért mert ez van odaírva és pont. Nagy valószínűséggel akik a szabványokat írják nem papucsállatkák.
A kapcsoló test átfúrása pedig Pompiere esetében abszolút non plusz ultra. Remélem feltette magának a kérdést fúrás közben, hogy vajon szándékosan nincsen ott egy luk rajta, vagy csak így volt egyszerűbb az öntőszerszámot kidolgozni...
Viszont a problémáját nem értem máig. Ha előrevezetek LED-et/Glimm-lámpát/villágítóanyóst/toronyórát a kapcsolóra, akkor látom hogy égve maradt a lámpa? A kapcsoló nem abban a helységben van, ahol a világítás amit kapcsol? Vagy csak én vagyok megint helikopter????
Sajnálom, ha így látod; igyekeztem minden tölem telhetöt megválaszolni. Ha valamit kifelejtettem volna, kérlek emlékeztess rá mégegyszer.
Fényképet csakugyan nem tudtam készíteni, egyszerüen, mert nem volt fényképezögépem, és nem gondoltam rá, hogy szerezzek egyet, mert szükség lehet rá, mielött odamentem.
Az biztos, hogy csak azért, hogy világítson a kapcsolóm, nem tenném ki magamat (meg a családomat) ekkora fenyegetettségnek, amit ez az áramkör okoz azzal, hogy bármikor tüzet okozhat.
Érdekes, ha valaki zsugorcsővel kötne, leforrasztva a dobozban, rögtön ő a sátán személyesen, rögtön jön a szabvány meg a többi...
Pl alut rézzel kötni így, merthogy műszakilag azt is lehet, sőt az egyik legjobb, összeforraszt, leszigetel.
Itt meg sorban van a fogyasztó áramkörrével, (ahol zárlat esetén pillanatokra kiloamper is folyhat), egy vicces forrasztot összeizélgetett diódás izé, zsugorcsőben.
Minimum a túláramvédelemről gondoskodni kellene a dióda névleges határadatainak megfelelően. De szabványosnak vagy műszakilag elfogadhatónak nagyon nem minősül még akkor sem egy ilyen.
Ha benne lenne ez az áramkör gyárilag a megfelelően kialakított, szigetelt, adott áramra garantáltan megfelelő, CE minősített, stb kapcsolóban, az más történet.
Jó lenne tudni, hogy annak a menetes szárnak hol van a másik vége és mi célt szolgált hajdanán.
Én a saját lakásomban ilyen menetesszárakat nem találtam, a sima falon kívüli dugaljakat pedig 2 db 5x30-as tiplivel szereltem fel.
Sajnos nem a legelegánsabb megoldás, de panelban előfordul hogy a hosszabb tipli átéri a falat. Ez persze nem azt jelenti hogy minden esetben így van, csak nem olyan vicces amikor a szomszéd néni '50-es évekbeli tapétáját cserélheted a fal túloldalán önköltségen. :)
A padlódugalj, ami ott volt, jellemzően 3-4000 Ft most újonnan.
Fele-harmada annyiból lehet akár falon kívüli hármas aljzatot is venni. Ebből viszont olyat célszerű, aminek a bekötései kényelmesen megoldhatók a kis vezetékcsonkokról alulról. A kényelmesen persze még mindig lehet macerás, de egy helyett három aljzat harmad áron, elképzelhető, hogy megéri a kis pluszmunkát. Vagy nem.
Panel lakásban szeretnék dugaljakat cserélni. Az alábbi gyári felfogatási pont vannak (kép). Egy kis menetes szár lóg ki a betonból. Ehhez gyártanak még valamilyen dugaljat?
Vagy ha nem hogy szokták megoldani, menetes szár levág és az új dugalj felfúr?
"az 1N... sorozatnál a hőt a LÁBAKON adja le a dióda (meg még sok másiknál is) És hogy a fal sokkal jobban vezeti a hőt mint a levegő."
Amikor 4 db diódát kell elhelyezni abban a pici térben, akkor azzal kezded, hogy a diódák LÁBAIT levágod kb 5 mm-esre,
ezeket párhuzamosan összeforrasztod, tehát átlag 2,5 mm hűtőLÁB jut egy dióda-végre,
ezután ráhúzol az egészre egy zsugorcsövet, ettől kezdve a hőleadó LÁBakat álló levegőjű, tehát kitűnően hőszigetelő légréteg veszi körül.
A fal valóban kiváló hővezető, de a dióda LÁBA és a fal között ott van egy álló levegőjű légréteg a zsugorcsövön belül, egy műanyag zsugrcső, egy újabb álló levegőjű légréteg (a doboz ürege) és a 65-ös doboz műanyag fala, márpedig ez a négy rétegű levegő-műanyag szendvics szerintem baromira megnehezíti a jó hőátadást a dióda LÁBa és a fal között.
" Meg még sorolhatnám miben tévedsz,"
.
Sorold bátran, bármikor szívesen tanulok egy kis hőtechnikát nálam jobbaktól.
Ha lenne valami halvány gyakorlati fogalmad a dolgokról akkor pl. tudnád, hogy az 1N... sorozatnál a hőt a LÁBAKON adja le a dióda (meg még sok másiknál is) És hogy a fal sokkal jobban vezeti a hőt mint a levegő. Meg még sorolhatnám miben tévedsz, de inkább azt mondom, már megint hülyeségeket írkálsz - szokás szerint.
A félvezetők maximális áram-terhelhetőségét jelentősen befolyásolja az, hogy az alkalmazás helyén mennyire képesek hőt leadni a környezetüknek. Egy villanykapcsoló mögötti kis zárt üregben, ráadásul zsugorcsőbe burkolva annyira vacak lehet a kis dióda hőleadása/hűlése, hogy "hivatalos" terhelő áramának maximum 1-2 tizedét merném tartósan ráengedni, többet nemigen.
Ha olyan helyen lenne, ahol szabadon körüljárhatná a folyamatosan cserélődő szobahőmérsékletű levegő, akkor valóban simán elbírná az 1 ampert is (valószínűleg még többet is).
Van időzítő áramkör, abban meg nincs is relé. 40 W-ig terhelhető és 5-20 perc az időzítése. Villog is tőle a ledes lámpa meg az energiatakarékos. Váltakozó áramú relét kéne beépítenem.
Én kezdetben 1N4007-eket raktam fürdőszobai 60W-os izzóhoz. Sajnos amikor az izzó bekapcsoláskor zárlatot okozva kiégett, vitte a diódákat (ez többször előfordult).
Még "szerencse" hogy zárlatosak lettek és nem szakadtak, így ráértem kicserélni később is... :)
"kb tized annyiba kerül mint a BY255"
Bár az árak eléggé szórnak, de (itt) a BY255 30 Ft körül van, az 1N4004 meg 20-25 körül.
Nem érzem komoly érvnek ezt az árkülönbséget. Bár valamivel kisebb az átmérője az igaz...
Vannak egyszerű fűszerboltban is kapható műszerek (5k környéke) amik nem túl megbízhatóak ill. vannak profi vezetékkeresők aholis van 1 adó ami betáplálja a jelet amit egy másik készülék (a vevő) tud venni.
Ha értesz valamennyire a rádiókhoz akkor hasonlót te is készíthetsz. Olcsóbb/házi barkács verziókat viszont ne használj feszültség alatt álló vezeték keresésére! Ha nem értesz hozzá, inkább bízd szakemberre.
Egyébként a kötő dobozok helyének a meghatározása talán a legnagyobb segítség és max. némi kopogtatást igényel.
Ha ennyire kicsi az árkülönbség, akkor megveszek egy jobb minőséget (ismert márkát), hogy a hátralévő 60-80 évben ezzel már ne legyen gondom.
Ráadásul igen ritkán van dolgom kismegszakítókkal, ezért fogalmam sincs, hogy mi a legalja minőség. Az is lehet, hogy a Tracon egy igen megbízható gyártó, csak éppen én nem ismerem.
"Mivel minden kapcsoló mellett van egy konnektor, annak nullájára rá lehet kötni a visszajelző led egyik szálát vagy mindenképpen a lámpától elmenő nullára kell rákötni?"
Megoldható nulla nélkül is egy soros kapcsolással és LED-del:
Nem kell neki nulla, a LED akkor világít, ha a vezetéken áram folyik. Használható izzóhoz, fénycsőhöz, LED-es lámpához.
Kicsit többet kell mókolni hozzá mint egy glimm beépítéshez, de kis szerencsével a diódák elvérnek zsugorcsőben a kapcsoló mögött.
Én azt látom, hogy a szabvány tekintetében teljesen vegyes a hozzáállás mindenkinél. Mondhatnám, hogy mindenki a saját szája íze szerinti részeket tartja lehetségesnek, kötelezőnek, vagy éppen tudomásul nem veendőnek.
Az egyik például az a kijelentés, hogy a forrasztást tiltja a szabvány. Ami ugye ilyen formában eleve nem igaz, de ez a kijelentés nyilván a nemzetközből átvett szabványok figyelembevételét jelenti.
A másik oldal a leválasztás, ahol egyszerűen azt hangoztatja mindenki, hogy 2 pólusban kell, miközben ez meg a régi magyar szabványból visszamaradt reflex, az újban nem egészen ez van. Hasonló az áramkörök közös védővezetője, amelynek előírásai ma megengedőbbek, erre a reakció általában az, hogy rendes ember ilyent nem csinál, mert veszélyes.
Aztán a vezetékek terhelhetősége, ami teljes káosz, szerintem páros napokon vagy holdtöltekor hozzuk elő a régi szabvány táblázatát, kávéivás után vagy esküvő előtt meg az új szabvány módszerét. :)
És másfelől, ugye, van a hivatalos szervek megfogalmazása, a HD elején ez van: Balról pofon: A szabvány alkalmazása... ...önkéntes.
Jobbról pofon: A szabvány közmegegyezéssel elfogadott műszaki dokumentum, amelynek révén általánosan elismert megoldás érhető el.
A jobbról pofont meg még meg is erősíti azzal, amikor arról elmélkedik, hogy EU-s jogszabály, ha hivatkozik a szabványra, akkor az EU-s jogszabály előírásai a szabvány előírásainak betartásával teljesülnek.
Beadod az igényedet az ELMU ügyfélszolgálatán, erre kiadnak 1 hét egy gazdasági műszaki tájékoztatót ebbe benne van mennyit kell nekik fizetni és milyen papírokat kérnek illetve milyen műszaki tartalmat. Műszaki tartalom tervet kell e prezentálni = villamos tervező készítheti el, kivitelezői nyilatkozat = regisztrált szerelő adhatja ki.
Ha ez tisztázott akkor:
- tervezés kell vagy reg szerelőt hívni (a szolgáltató kiadja a helyi szerelők elérhetőségeit) akinek van bejáratot tervezője (gyorsabban készül a terv) a tervező megmondja mennyibe kerül az ő részéről
- terv elfogadása után (szolgáltató részéről) lehet dolgozni
- ha nem kell terv reg szerelő felmér és vagy kell átépíteni szabványosra vagy nem majd erre mond egy árat, lehet többet hívni
- megcsináltatod vagy nem
- megcsinálja papírt oda ad
- bemész készre jelented és kapsz vagy egyezettetek egy időpontot amikor jönnek és az ELMU szakembere felteszi a biztosítékot
- ELMU-s jön reggel 8-12 vagy délután 12-16 között, vagy tetszik neki vagy sem (ha ott a reg szerelő 99% átveszik)
- őrül a nagyobb biztinek
Ha a teljes hercehurcát átadod a szerelőnek legalább 3 nap sorban állást úszol meg. Ezt mérlegelni kell, hogy megéri e vagy sem.
Vezeték: AL 16 CU 6 műanyag szigetelés, ha szövet már nem jó.
Mindkét opció ugyanúgy kezdődik, keress egy regisztrált szerelőt, egy telefont megér és majd ő elmondja hogy elintézi e a papírt egy sörért vagy 20ropiért.
De ha normális, akkor megmondja hogy vagy ő viszi be és az annyi, amennyi, vagy odaadja neked és te intézheted el ingyen. De mindenképpen beszélj eggyel, mert ő kimegy, megnéz pár dolgot és megmondja, hogy meddig bővíthetsz, feltéve hogy nem szeretnéd a méretlen fővezetéket is cserélni a "háznak". Ha nem bír el még 25-öt sem, akkor vagy mélyen a zsebedbe nyúlsz és az épület betáplálási pontjáig cserélteted a fővezetéket, vagy marad a 16A.
Ha a személyes véleményem érdekel, akkor a regszerelő megmondja mennyi az annyi és ha nagyobb kaliberű a dolog, akkor úgyis beszállnak a szomszádok, amikor mindenkinek leáll a klímája júliusban áramszünet miatt... :)
Igen, közben kollégám is mondta, hogy 25-tel még elvileg elmegy szabványosítás nélkül. Ja felhívok majd egy szerelőt, csak olvasgattam ilyen villanyszerelős oldalakon, hogy "elmű ügyintézés 20000Ft", meg hasonló, most 20 ropiért becsattogok én is az elműhöz leadni egy igényt bővítésre.
Csak azért kérdeztem itt a folyamatot, hogy villanyszerelő-elmű-engedély ok-szereltetés, vagy kérjek engedélyt, aztán ha megvan, kihívok egy regisztrált embert, megcisnálja, lenyilatkozza és visszaviszem az elműnek, vagy még talán azt sem kell.
"új műanyag szekrény is kell rá. Úgyhogy, ha nagyon közel van a mérő az elosztótól, és a méretlen is a felszállótól akkor megúszod 100e alatt. "
Ha beérnéd 25A-al (ez lefelé az első lépcső), akkor kb nettó 7-8000 ELMű-nél, ha jól tudom, ez kb a kiszállási díjuk.
Mert akkor elég egy nyilatkozat, de ezt mindet elmondja egy regisztrált villanyszerelő neked, ha kihívod és ha szerencséd van, akkor 15 perc alatt kicseréli neked az óra alatti kismegszakítót és kész.
Én azt javaslom hívj fel egyet, hívás díja kb 500Huf, megszerzett információ megfizethetetlen... :)
16mm2 alu lenne megfelelő. Rézből a 10es, valamint új műanyag szekrény is kell rá. Úgyhogy, ha nagyon közel van a mérő az elosztótól, és a méretlen is a felszállótól akkor megúszod 100e alatt.
Azt írod a villanyóra a lépcsőházban van, vagyis ez egy társasház. Az már mellékes, hogy hányadik emelet de sajnos a fővezeték csere kell ami az földszintről indul. 25A nem kell szabványosítani, de kell egy igazolás, hogy a méretlen és mért fővezeték bírja -e a terhelést és a max 1% feszültség esést. Mindenképpen regszerelő legyen az első aki megnézi.
Lokalizáljuk légyszives a kérdést egy kicsit, legalább szolgáltatóra, mert ELMŰ pl 32A-t csak szabványosított mérőhelyre tesz be, bár akadnak kivételek.
A vezeték ami "elég vastag" gondolom alumínium... A 16A-es bizti olvadó vagy kismegszakító?
Mire kell neked ilyen sok teljesítmény, már ha nem vagyok indiszkrét?
Én annyira a pontos ügymenetet nem ismerem, de nekem anno azt mondta a villanyszerelő, aki egyébként ELMŰ regisztrált szerelő is, hogy ha nem akarok bonyodalmat és elég az 1x25A, akkor annál nagyobbra ne kérjem a bővítést. Állítólag ugyan 32A az ami alapból jár egy fogyasztónak, de 25A az a lélektani határ, amikor még nem nagyon kérnek szabványosítást meg hasonlókat.
Biztos sokan kérdezték már ezt, keresgéltem a fórumon, de hirtelen csak ilyen bonyolultabb esetekre találtam választ.
Szóval teljesítményt szeretnék bővíttetni, ezzel kapcsolatban szeretném kikérni tapasztalataitokat, hogy mi is a pontos ügyintézése a dolognak.
Technikailag végtelen egyszerű a szitu. Adott a villanyóra a lépcsőházban egy fa szekrényben, egy fázis, jelenleg 16A-es biztivel. Ezt szeretném kibővíteni, ha jól tudom a max 32A, szóval 32A-re.
Jelenleg a villanyóra és a belső kapcsolószekrény között aluvezetékek mennek, nem mértem meg, hogy mekkora, nem akarok hülyeséget írni, hogy "elég vastag".
Ennek a bővítésnek mi lenne az ügyintézési módja? Illetve a meglévő aluvezetéket milyen méret alatt kellene cserélni, gondolom ha megfelel a mostani is, annyival kevesebb a szerelési díj. Amit ha nem kell cserélni, akkor kb a kinti biztosítót kell cserélni egy mozdulattal, meg újraplombálni azt. (Gyanítom akármilyen kis munka egy, 20-30 ezerre tuti ki fog jönni összköltségileg...)
Szumma 4 hozzászólásod van, 1 órája egy topicban megkérdezted, hol találhatnál mestereket, de másfél órája írtad egy másik topicban, hogy ezen az általad reklámozott lapon mindenféle mestert találtál, hát legalább ennyi összevetnivaló száraz hőkezeléssel ételt készíteni valód lett volna...
A fórumokon pénzért hirdetni igazán nem kerül sokba. Szánalmas dolog ilyen nevetséges mű-bejegyzéseket gyártani sorra a különböző fórumokba, csak azért, hogy még azt a pár fillért se kelljen megfizetni.
Én a sima, bütykölésmentes megoldást választanám: jelzőfényes (glimm!) kapcsolókat és csak megszokás/betanulás kérdése, hogy tudjuk mikor világít és mikor nem...
Csupán kiváncsiság okán kérdezem, hogy hova tervezted elhelyezni a LED-et, amely a kapcsoló állapotáról informál?
Erre a problémára van megoldás, jelenlét érzékelő a neve, ha nincsen senki a szobában, akkor lekapcsol, de felül lehet bírálni egy klasszikus billenő kapcsolóval is, bekötés kérdése...
Én ezt a problémát annó úgy orvosoltam, hogy az asszony orra alá nyomtam a villanyszámlát, miután háromszor befizette, úgy kapcsolta le a villanyt maga után mint a kisangyal... gyerekeknél zsebpénz megvonással próbálkoznék.
Mondjuk most a kompakt fénycsöves világításoknál meg szívok miatta, mert 2 havonta lehet cserélgetni... :)
A "legrand" ábrádon látható megoldást kell megvalósítanod. Ez akor világít, ha a lámpa is fel van kapcsolva.
Mivel a visszajelző a világítással nem sorosan, hanem párhuzamosan lesz kötve, ezért tökmindegy, hogy a helyiség világítása energiatakarékos, led vagy hagyományos izzóval működik
és az is tökmindegy, hogy a pici visszajelző glimmlámpa vagy led.
Ha a dugalj és a világítás ugyanazon a FI relén van, akkor a pici visszajelző nulláját lelophatod a dugaljról is, ha a világítás külön FI reléről megy, akkor muszáj külön a világítás nulláját odavezetned valahonnan.
Ez így zavaros, van olyan irányfényes kapcsoló, aminek nem kell harmadik "szál", ott akkor világít a fény, amikor le van kapcsolva.(hogy sötétben megtaláld)
Az a fajta soros irányfény nem működik az energiatakarékossal jól (villog vele a világítás), és a leddel sem igazán.
Itt amit tervezel "felkapcsolás jelző" az "izzónak" semmi köze a kis fényhez, mivel párhuzamosak, az is 230V-ot kap, amikor felkapcsol a kapcsoló, egyébként ha le van kapcsolva a kapcsoló, szakadásban van a fázis felé.
Ha a kapcsoló mindenhol a fázist kapcsolja, kellene működni a konnektorok(dugaljak) nullájának is, ez csak akkor lenne necces, ha az elosztótáblán két tök külön kör és külön FI relé védi, de ezt nem tartom valoszinűnek. Egyébként minden nulla "ugyanaz" az egész épületben,...
Mondjuk összevissza pókhálót kötni, ide egy nulla, oda egy fázis, eléggé gány tempó, de egyrészt itt majdnem biztos ,hogy ugyanez a nulla jön le a dugaljhoz, ami fent elágazik a lámpák felé is, másrészt egy ilyen "komoly" milliamperes led bekötés miatt teljesen felesleges összevissza behuzni mégegyszer gyak. ugyanazt.
Végül viszont megjegyezném, ha ennyire nem látod át és nem érted mit csinálsz, nem tudod a rajzon értelmezni a soros-párhuzamos kapcsolást, nem biztos ,hogy életveszélyes feszültségbe, amit bárki kapcsolgat, tehát
Előre bocsájtom, hogy ez egy kis mókolás lenne a villanykapcsolókkal, ami lehet, hogy egyesek szakmai ingerküszöbét messze meghaladja. :-)
A házunkban van hat olyan helyiség amelynek teli ajtajai vannak, ezért gyakorta előfordul, hogy valamelyikben felkapcsolva marad a lámpa, akár reggeltől estig is. Mivel Schneider (Prodax) Classic szerelvények vannak az egész házban, arra gondoltam, hogy kicserélem glimlámpásra a kapcsolók műanyag fedelét és kész is.
Vettem is egy billentyűfedelet - benne a kis izzófoglalattal - próbára. Amikor elolvastam a hozzáadott műszaki leírást akkor esett le, hogy ez nem fog úgy működni mint ahogyan én szeretném, azaz, hogy akkor világítson, amikor a lámpa fel van kapcsolva. Ahhoz, hogy a világítás felkapcsolásakor égjen a visszajelző led, Pdk2-102-es - kétpólusú - kapcsolók felszerelésére lenne szükség a most fent lévő Pdk2-101-es egypólusú kapcsolók helyett. Ez amellett, hogy a hat kapcsolót cserélni kellene, még két plusz szál behúzását is szükségessé tenné kapcsolóként. Ez utóbbi talán nem is lenne gond, de a kapcsolókat valahogy (az áruk miatt) nincs kedvem cserélni.
Közben találtam a neten egy a Legrand kapcsolókhoz készült bekötési rajzot. Onnan ötletet véve arra gondoltam, hogy mi lenne ha a Pdk2-101-es kapcsolók maradnának és az alsó "B" jelű nem használt sorkapcsokat felhasználva készülne egy a második képen látható kötés. Ebben az esetben elég lenne csak egy nulla vezetéket behúzni. Annyi módosítás lenne csak, hogy nem Prodax féle glimlámpa kerülne bele, hanem a Legrand kapcsolókhoz kapható két csupasz végű vezetékkel ellátott led, amit ki lehetne "dugni" a kapcsoló felső sorkapcsai közötti üres sorkapocs lyukon és ott rögzíteni. Ennek ráadásul még erősebb is a fénye mint a gyári lednek.
A Scneider féle műszaki leírás ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy csak hagyományos izzólámpák esetén működik a visszajelzés. Azt én is olvastam régebben, hogy kompakt fénycsöveknél nem működik ez a megoldás. De mi a helyzet a LED-es izzókkal? Azokkal működik az ellenőrző fényes funkció? Mert ha nem, akkor felejtős ez az egész. Előbb-utóbb úgyis a led izzók nyernek teret.
És még egy kérdés: Mivel minden kapcsoló mellett van egy konnektor, annak nullájára rá lehet kötni a visszajelző led egyik szálát vagy mindenképpen a lámpától elmenő nullára kell rákötni? Ha a konnektor nullája is megfelelő, akkor még a kapcsolókhoz behúzandó vezetékeket (ill. az erre fordított időt) is meg lehetne spórolni.
Mar megint csurod - csavarod a szot. Dobozban hasznalhato nem sinre pattintos, de 6mm2-nel vastagabb vezetek osszekotesere mutass egy Wago-t. Ez van a hatosra es ebben sem lattam mar oldhatot.
"Kb 2 hónapja van ezen a megszakítón.Az előző sem tartott tovább."
Egyszer ki kellene próbálni ezt a trükköt: NEM a zöldségpiacon kapható legolcsóbb kismegszakítót megvásárolni. Az árkülönbség a nagyonszar és a nagyonjó között kevesebb, mint egy kisfröccs a kocsmában :)
Szerintem pont a hosszabbítónál mindegy nálunk (háztartásban), hiszen fordítva is bedugható, én kötelezően előírnám, hogy se fekete, se kék nem lehet benne, a színjelzésre támaszkodni igencsak öngyilkos magatartás lenne.
Régen volt ez az előírás, de akkor sem így volt. :)
Az alap az volt a szabványban, hogy minden készüléket (ide értve persze az aljzatokat is) túláramvédelemmel kell ellátni. És ez alól volt a következő passzusban könnyítés, hogy háztartásokban a világítási és egyfázisú dugaszolóaljatoknál, ha az áramkört max 10 A-es motorvédő jellegű kismegszakító vádi, akkor nem kellenek a szerkezmények elé egyedi védelmek.
De "normális" kismegszakító esetén 16 A volt akkor is a határ.
Nem-lakásra meg más volt a könnyítés.
Ma nincs ilyen, ma az van, hogy az áramkör bármelyik pontján lehet a bármelyik másik ponton levő berendezést védő túláramvédelem, ha az oda tud hatni, ahova akarjuk, hogy hasson.
Eleve egy 6os vezetéket furcsa lenne kapcsoló mögött kötni és értelmes. Bár biztos van rá valami jó ötlete, hogy eleve mikor kapcsolgatunk ennyi Ampert, amihet 6os kell. Ráadásul csomó helyen ilyen esetben már csak relés vezérléseket látok.
Pl. a kínai hosszabbítóra ahol piros a fázis, fehér a nulla és fekete a föld. Hogy kerülhet forgalomba? Ha a színeket a szabvány nem kötelező jelleggel írja elő és lehetne kapni olyan vezetéket akkor akármilyen színnel lehet szerelni? Ha valaki kékkel szereli a fázist és feketével a nullát akkor azontúl, hogy veszélyes, tiltja-e valami? Egyszóval ezen a területen kötelező érvényű a szabvány vagy csak ajánlás?
Az mitől lehet hogy a 2kw-os bojler b16-os megszakítója zizereg.A bojler nappali áramra van kötve,de vezérlő helyezi áram alá jelenleg 16órakor,és 23 órakor kapcsolja le függetlenül attól hogy éppen fűt vagy sem.Mielőtt a vezérlő be lett kötve,akkor is megzizegősödött egy megszakító.Kicseréltem ugyan olyan b16-os tracon-ra,és most ez is zizereg,de nem mindig.Kb 2 hónapja van ezen a megszakítón.Az előző sem tartott tovább.
Nem haragszom.:) Csak Elek mindig tullicital mindenkit ,kivancsi vagyok hogy talal-e 6mm2 feletti rugos Wago-t, amit dobozban lehet hasznalni, mondjuk egy kapcsolo moge besullyesztve. En meg nem lattam. Sinre rakhatokkal meg talalkozok nap mint nap az ipari szereleseken.
Igen, bár ez majdnem mind kalapsínre szerelhető változat, de a többivel egyet értek, kivéve a csavarhúzós részt, mivel a Wago-nak (igaz én is csak egyszer láttam élőben) van direkt ezekhez a sorkapcsokhoz csavarhúzó készlete (kb aranyárban). Nagyon pöpec kis szerszámok és veszett gyorsan lehet velük kötni, de egyik sima lapos csavarhúzóval sem helyettesíthetőek.
Kifejtenéd hogy mire gondoltál? Mondjuk lilával húzod a fázist, sárgával a nullát és naranccsal a földelést?
Mivel ezeknek is van speciális jelentése, így szerintem nem egészséges dolog.
Ami viszont igaz, hogy a szabványban nincsen konkrétan leírva a színkód, mert ugye kékből is láttunk már legalább 3 árnyalatot (gondolok itt például a H05V-K-ra).
Ne sértődj meg, nem keresek a kákán is csomót, de vannak olyan szabványok, amelyek aktuális jogszabályba/kormányrendeletbe vannak foglalva egy az egyben. Ezek betartása kötelező, baleset esetén a kivitelező személy felelősségre vonható, amennyiben a színek másfélesége miatt következett be az esemény, avagy megelőzhető lett volna szabvány színek használatával. jobb esetben csak nem köt fel a szolgáltató a hálózatra.
Az másik részről viszont egyet kell hogy értsek veled, mert ne adj Isten baleset után lesittelnek, ott már magyarázhatod, hogy "de kérem szépen az csak ajánlás"...
peterch:
Ne haragudj, azt hiszem elbeszéltünk egymás mellett. :)
Azokra gondoltam én is amiket dobozban és szerelvény mögött szokás használni. A lavinát én indítottam el, mert voltam kint egy panellakásban terepszemlén és ott 3x10mm2 alu a bejövő az FKA táblában, a megrendelőnek meg eléggé extrém igényei vannak.
Az alap gondolatom az volt, hogy a bejövő fázist és nullát direktbe egy FI-relébe érkeztetem, a védővezetőt meg a sínre. Na ebből indult ki a diskurzus, erre javasolták hogy kössem meg Wago-val, de gondolom ő a kalapsínre pattinthatóra gondolt. :)
Úgy kezdődik, hogy nem kötelező betartani, csak ajánlás. Más meg majd arra hivatkozik, hogy nem tartottad be és orrbabasz, legyen az művezető, felülvizsgáló, fizetni nem akaró ügyfél, tűzoltó, bárki.
Szemely szerint en sem hasznalom a 6mm2-es fogadokepessegu Wago-t, de a kollegaim kotottek ossze dobozban 3 darab 5x6mm2-es kabelt tobbet is a Segmuller uj aruhazaban Pulheimben. Ott lattam a 6mm2-re hasznalatos Wago-kat.:) Nagyobbakrol nem tudok ilyen dobozban hasznalhatorol.
Szerintetek a villanyszerelésben használt vezetők színét tekintve a szabvány kötelező érvényű vagy attól el lehet térni és akár egzotikus színeket is lehet használni?
" Sima dobozokban hasznalhato oldhato, vagy nem oldhatorol van szo es abban meg 6mm2 felettit nem lattam, " Megegyszer nem sinrepattintosrol beszelek!!!! Olyanokkal talalkozom nap mint nap, ha az iparban dolgozom. Hazaknal dobozokban hasznalatosrol irogatok veled.:) Nemeteknel mindent a dugaljban, vagy a kapcsolok dobozaiban kotogetnek. Naluk erre a celra vannak nagyon mely dobozok, amiben a kotesek siman elfernek. Mondjuk a hazak nem az en parkettam, de azert enyhe ralatasom van.
Az általam megadott linken mindegyik csatlakozó rugós és egyetlen mozdulattal oldható. Némelyiknél ehhez az egy mozdulathoz csavarhúzó szükséges, de olykor csak egy gombot kell megnyomni. Maximális keresztmetszet: 25 mm2
Te sem figyelsz a tema a rugos-kese oldhato es nem oldhatok lehetseges hasznalatarol ment. Sima dobozokban hasznalhato oldhato, vagy nem oldhatorol van szo es abban meg 6mm2 felettit nem lattam, pedig azert van ra lehetoseg boven. A sinre pattinthatok termeszetesen vannak joval nagyobb keresztmetszetre is. Mutass nekem egyszeru oldhatot 10mm2-es keresztmetszetre. Ha nem tudsz, akkor csak feleslegesen irod a kommentet. Ennyi. Viszont ha belinkelsz egyet, akkor en vagyok lemaradva a fejlodesben.:(
A Wago egy gyártó, a kötőelemből pedig akkora van, amekkora kell.
Iparban használtam már 240eshez sorkapcsot ami wago volt. Ezek ilyen "lengő" cuccok, kalapsínre szerelhetőből van nagyob is, de amire te gondolsz, azt arra tervezték hogy a kötő dobozban a falban tudj kozosíteni. Oda minek a nagyobb? A falban dobozban én nem szoktam kötni 6osnál vastagabbat, de nem tudom van e erre szabvány.
10mm2-hez használj hozzávaló jóminőségű "wago"-t és pasztát, megfelelő lesz ugy.
Ilyen toldóhüvely az nagyobb kersztmetszettől van, és akkor sem a sarki boltban a 4. kerületben.
UTP-t és koaxot szerintem ne vakolj el, fektesd be szegélybe, és ahova kéri, padlószinten kiemelővel a szerelvény.
Mondjuk én már az "FKA marad"-nál elköszöntem volna.
Minimum új korszerűbb elosztású hálózat, több zsírúj kisautomatával és több körrel, természetesen fi relé,+ új lakáselosztó.
És pont fürdőben ami párás, vizes helyiség, kicsike luk, (leverik, eltörik víz belefolyik), nagyon óvakodnék a kiemelő használatától.
A fürdő fala egyébként szerintem azért olyan vékony, mert az egy komplett betonkocka, egy térelem, amit egyben emeltek be a födémre, mikor a ház épült. Statikai szerepe nincs, alig van benne anyag, mert megrogyna a sok egymás feletti kocka súlya alatt a ház, és a daru sem bírta volna el.
Ha a csavarfejnek megfelelo csavarhuzot hasznal a szaki, akkor mar tobb eves tapasztalattal a hata mogott erzi, mikor er veget a szoritolemez rahuzasa es mikor lep fel a rezdrot esetleges deformacioja. Szerintem. Csak az a baj, hogy sokszor latom a kollegaimat, akiknek van maximum 3kereszt, meg 3 lapos csavarhuzo es azok is mas -mas gyartotol a taskajukban es azok is mar regen elnyuttek, olyankor nem gond rosszul meghuzni es meg a csavar fejet is elcseszni. Vagy amikor a Thorx , vagy inbus csavarfejbe a lapos csavarhuzot hasznaljak.:(
Ennél a mondatnál lehet elkezdeni látványosan búcsúzkodni. Ha te vagy az első, akkor ott is lehet hagyni, de ha már ketten otthagyták az okoskodása miatt, akkor bepánikol és gyorsan rávágja, hogy hehe tulajdonképpen csak viccelt.
"A régi MM-fal kábelek horonyban vannak bevakolva, ezért gondoltam hogy a helyére bevakolom majd a 3G1,5-es H05VV-F-et"
Kétlem, hogy ez a kábel elfér a vakolatban. Inkább tegyél a helyére háromeres lapos falkábelt.
"Falon kívüli szerelvényt lehet kiemelő dobozos megoldással kiváltani?"
Van több olyan szerelvény-család is, amihez a gyártója egész elfogadható megjelenésű kiemelő dobozokat csinál.
Mikor még mobilokkal foglalkoztam ott bizony nyomaték csavarhúzóm volt. Nagyon profi kis cucc és azt kellett használni, de nagyon jó is volt, nem voltak beszakadt menetek/csavarok.
Karacsony elott Pulheimben dolgoztam, ott a 30 inverterbol es 330 strangbol allo napelemmezonel uzembehelyezes elott valoban nyomatekkulcs segitsegevel ellenoriztek a sorkapcsokat.Nem biztak az EB emberekre es a veletlenre.:)
"csak én még olyat villanyszerelőnél nem láttam. (mondjuk kábeltesztert sem :)"
Ezek szerint nekem pár Amperrel igényesebb az ismerettségi köröm. Nem is annyira háztartásba kell a cucc, de párral előző cégemnél ilyenek miatt volt nyűg, mikor szerelő erősebb volt, mint eszes és a lapos réz már nem bírta annyira.
Én nemrégen azon lepődtem meg, hogy "elvileg" kérhetsz réz bekötő vezetéket is, bár gondolom az árkülönbözetet fizetni kell viszont jobban köthető és kisebb keresztmetszet miatt kisebb csőbe belefér.
Mondjuk én még soha nem láttam rézzel bekötött mérőhelyet, bár nem is vagyok villanyszerelő.
A réznek az elég is, úgy van kitalálva, mert anyagában az is rugalmas, tehát ha meghuztad a csavart, igen nagy erő szorítja, szinte ellapolja a tömör rézvezetéket, tehát megfelelő nagy felületű átvezetés jön létre.
Az alu vezeték viszont ekkora erő hatására mind deformálódik szinte megfolyik és lassan kimozog a kötésből.
A bekötöm a tömör alut, aztán biztos nem lesz baj, azért "elfogadott", mert ahogy írjátok is, csomó szolgáltató meg regszerelő csinál ilyet továbbra is,.....:(
Ha érvéghüvelyezik, az határeset, nem erre van az érvéghüvely kitalálva, nem tömör és pláne nem alu vezetőre,... de egy erős, rugalmas henger, ami a szorítóerő nagyrészét leveszi az alumínium érről, és nagy körkörös felületen érintkezik, azért ugy még egye fene...
Nem viccből árulnak alu-réz toldóhüvelyt, a normál fővezetéki sorkapocs árának többszöröséért alu-réz kötésre alkalmas sorkapcsot, ezeket kellene hivatalosan használni, mert ezek etalon, bevizsgált, erre a célra kifejlesztett cuccok.
Az mondjuk tény hogy nem sokat szoktak flancolni...
Szerintem nem nézegetik, elő van neki írva hogy milyen család milyen eszközét használhatják, aztán bekötik és pont.
Bár a kék ruhás fiúk itt nagyobb karhatalom, mint mi itt mindannyian. :)
Mondjuk az igaz hogy gyakrabban jár ember a villanyóra szekrényben, mint ahányszor egy évben leveszi valaki az elosztó tábla tetejét...
Főleg a korábbi hsz-emben említett panellakásban, nos miután megküzdöttem a két máig harcoló orosz alakulattal, kiderült hogy a Bakony Művek kismegszakítók kapcsain nincs szigetelés a csavar körül... az életveszély környéke sötétben...
Azelőtt én is bekötöttem volna (lakásban) gondolkodás nélkül, de mintha Mekk Elek Ezermester egyszer talált volna katalógust, ahol a gyártmányok meg voltak különböztetve aszerint, hogy réz vagy alu a drót.
És ennél a találomra kiválasztott Legrand FI-relénél is azt írja, hogy rézzel:
Igazság szerint ez engem is gondolkodóba ejtett már többször, még mérnöki szemmel is fura kicsit az egész.
Ami viszont olyan biztos, mint a halál: FI-relé IP45 (talán?) védettsége nem engedi meg, hogy a csatlakozási pontba pasztát nyomj, hiszen ez egy vezető képes kence, ami bele tud folyni a készülék belsejébe...
Létezik olyan FI-relé (és védelmi berendezés) család, ami alkalmas CU illetve AL erek fogadására, mert egy V alakú lapkát húz felfelé a csavar, de nem tudom melyik ez a család sajna (Moeller talán, de ne vedd készpénznek). A gyártóval kellene konzultálni ha már megvetted a berendezést, hogy milyen módon lehetne bekötni...
Nem fejtettem ki korábban, de akkor most megteszem, hátha ti jobban ismeritek az ilyen megrendelőt:
Panel lakás, a 70es évek elejéről, mindenhol kéteres alu MM fal, földelés csak a fürdőben és a konyhában, FKA elosztó tábla.
Újra kellene vezetékelni, viszont a megrendelő úgy kezdte:
-FKA tábla marad, nem cseréljük
-mindenhova földelés legyen
-UTP+Koax kell, minden szobába 1-1
-függőleges csatornát nem akar látni
-padlószegélycsatornát használjak
A régi MM-fal kábelek horonyban vannak bevakolva, ezért gondoltam hogy a helyére bevakolom majd a 3G1,5-es H05VV-F-et, az aljzat mögött Wago a földelésnek, a fázis és nulla vezető esetén meg az aljazt lesz a kötőelem.
UI: Én sem szeretem fűzni ezeket, de sajna itt másképpen nem tudom hogyan lehetne...
Ja és van olyan fal (folyosó és fürdő közötti) hogy a 40es tipli átéri... :(
Valakinek van jó ötlete vagy tanácsa ehhez?
Falon kívüli szerelvényt lehet kiemelő dobozos megoldással kiváltani?
Jó dolog az alu paszta, csak megnézem ahogyan benyomod a FI-relébe...
Személy szerint én még nem próbáltam, de öreg villanyászok mesélték, hogy annak idején amikor bejöttek ezek a FI-relék, akkor ők érvéghüvelyt préseltek az alu vezetékre (igen, a tömörre is), mert úgy be lehet kötni rendesen anélkül hogy szétdarálná az ember. Viszont ha ilyen megoldásban gondolkozol, akkor javaslom egy érvéghüvely prés beszerzését (nem csak a HAUPA-s létezik 36+fáért ;) )
Az alu vezetékezés engem is szivat a panelban, bár én padlószegélyre gondoltam kábelcsatornaként, aminek sajnos az egyik hátulütője, hogy az aljzat vagy kapcsoló mögött kell kötnöd, ami így az aljzatok felfűzését eredményezi, de majd kijavítanak a többiek ha tévedek. Panelban nem lesz akkora dobozod, hogy a szerelvény mögött elférjen mondjuk 9 szál másfeles ér és még 3 wago...
A padlóban/fal mentén mennek az alu vezetékek. A padló bontása nem jöhet szóba. Az új vezetékek a most felrakott álmennyezet felett mennek majd. A kapcsolókhoz sarokban vagy wc-ben, fürdőben jönnek le a vezetékek. A konnektorokhoz külső vezetékcsatornában vagy szekrény mögött. Az alu vezetékes meghagyott konnektorok csak csekély mértékben lesznek használva. A szobákban marad sokminden az aluval. Pc, Tv, Hifi új vezetéket kap még.
Ugyhogy akinek eddig nem volt FAM vizsgaja, fel eve van megszerezni, mert utana (az eredeti elkepzelesek szerint) penzert sem fog az eon plombat bontani.
Ha most a szűk a hely a dugaljnak felvetésemre reagáltál, sajnos a kábel újrahúzás jelenleg nem opció (bármennyire is kívánatos lenne ilyen meg olyan okból is).
Viszont egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy a flexibilis kábel vs. drágább aljzat közül a flexibilis kábel összességében a drágább. Az az aljzat ami egyben megoldja a leágazást is annyival drágább mint egy sima aljzat, hogy abból jópár méter flexibilis kábel is kitelik.
Egyébként azt az újabb oldható WAGO-t használtam ami a képed bal oldalán is van (bár a tömör vezető miatt használhattam volna nem oldható WAGO-t is, helyben minimális lett volna a nyereség és volt egy olyan érzésem, hogy nem ez lesz a végleges megoldás szóval inkább hanyagoltam ezt a próbát).
Viszont globálisan ezt az alternatívát is betettem a megfontolandók közzé, szóval neked is köszi az ötletet.
És az új rézvezetéket hogyan kötöd majd az aluval? Ha csak "beteszed csokiba", és "jól megszorítod", idővel elég az egész, esetleg emiatt (megnövekedett átmeneti ellenállás) tűz lesz és leég a lakás.
Bele van öntve a vezeték a betonba, ragasztva van, vagy miért _kellene_ vésni?
A beton panelokat egyébként nem is szokás és nem egészséges kivésni, csak végesetben vésegetnek panelházban, és nagyon óvatosan.
A fi relét egyébként úgy kell bekötni, ahogyan írod.
Viszont ott kiemelten fokozott veszélyt jelent majd, ( a relativ nagy átfolyó áramerrőség miatt),hogy a csavaros kapcsai rézből, a vastag bejövő vezetéked meg aluból van.
Az alábbi képen láthatóak szerint van kötve egy pécsi panelban a villany. Alu vezetékekkel. A panel a pécsi kertváros első paneljei közül az egyik.
A konyha,fürdő,előszoba elektromos vezetékeit cserélem. Kivéve egy konyhai földelt fali konnektort, és egy fürdő fali földelt konnektort. Mert azok olyan helyen vannak, hogy semmi kedvem falat vésni. A Hűtő földelt konnektora új vezetékeket kap.
A kérdésem, hogy a Fi relét hogyan kössem be? Simán egyik oldalra a bejövő fázist és a bejövő nullát a másik oldalra pedig a kimenő fázist a kismegszakítókra, és a kimenő nullát? A piros vezetékeket meg egyszerűen a fi relétől függetlenül a testre?
Úgy tudom, hogy bármilyen kettős szigetelésű kábelt be lehet védőcső nélkül a falba építeni.
Ha szűk a hely a dobozban, akkor okos dolog (habár drágább) inkább flexibilis erekkel dolgozni.
Az újfajta nyithatós (221-es) lapos WAGO-k nagyon kis helyen elférnek, flexibilis kábellel (és némi ésszel+türelemmel) valószínűleg könnyen el fog férni három hármas WAGO a dugalj mögött a dobozban.
Nem zöld-sárga az, hanem piros (szóval látszik nem mai a cucc), de igen rögtön átfutott az agyamon, hogy azt lehet nem a dugaljon kellene leágaztatni, aztán el is hessegettem a gondolatot, hogy rákérdezzek itt (lehet eleve a dugalj sem teszi ezt lehetővé, szóval lehet eleve nem lett volna értelmes a kérdés), de tökéletesen igazad van, nekem sem lenne szimpatikus, ha a védőföld a dugaljon lenne leágaztatva...
Ismertek olyan (süllyesztett) dugaljat ami elég helyet hagy 3x2.5-es átmenő kábelnek ami 3 db 3-as WAGO-val van leágaztatva?
Eredetileg lambériára volt szerelve, az átmenő kábel csak csupaszítva volt csokival leágaztatva. Reméltem, ha WAGO-val csinálom a leágaztatást több helyem lesz, de nem...
Neten a Visaga-t találtam ami esetleg jó lehet, de eddig még nem volt dolgom vele.
Vagy ilyenkor elkerülhetetlen, hogy mélyíteni kell a dobozt???
Azért ne felejtsük el, taormina nem hozzáértő. Rengeteg szakkérdés merült fel amire nyilván nem tud korrektül válaszolni. Ő megtette amit tudott, hívott villanyszerelőt/szerelőket
Max tolmácsolni tudja, jól-rosszúl, amit a szerelő megállapított.
De teszem hozzá, a nagy "nyomozás" mellett egy bp-i szerelő sem ajánlkozott hogy elmegy és megnézi, mint több szem többet lát
Ha azt kérded én miért nem :), mert minden szerszámom elcsomagolva költözés közben vagyok, szerelő társam nincs.
És felmerült korábban hogy csak reg.szerelő macerálhatja a hálózatot mert méretlen, és valszeg mérőt kellene bontani, vagy bontották is már
Ja, hogy még 3 fázis is van pókhálóban a házban? :))))
Na ha a szerelő írt papírt, és a közöskedvencnek is eljuttatta akkor okésabb a dolog, innentől lehet őt is baszogatni. Az az áramszolgáltatós kikapcsolás-befenyítés- vizsgálat csak beijesztésnek kell. A gány rendszer nem maradhat úgy, akár a szabolcsi brigádos szaki aki állítólag azonnal és tuttifrankóra megcsinálja, akár más vállalja, meg kell csinálni.
Rosszul gondolod, de erről is oldalak szóltak, mi a közösképviselő dolga és mi nem.
A közösképviselő egy megválasztott, vizsgával, iskolával rendelkező személy csomó helyen, nem egy IKV, vagy házkezelő iroda-cég (igen olyan is van).
Néha semmiféle "alválalkozója" nincs, és egyébként (még ha iroda is) nem is kell, hogy legyen.
Majd bekér a társasház költségére(!) árajánlatokat, független villanyszerelő vállalkozásoktól HA megszavazza a közgyűlés, hogy ő tegyen így.
HA nem, ő széttárja a kezét. Namost a közgyűlés miért szavazna meg bármiféle munkát, költséget, mert másnál csíp a padló?
"Vegyen papucsot, mit érdekel.."
Ha le akar szakadni a folyosó, kijön a statikus, szakvéleményt ad, kijön a hatóság, intézkedik.Ereszt a közös gázcső, ugyanez...ömlik a víz..egyértlemű..ugyanez.
De arra ,hogy lakáson belül mi van, senki nem fog semmit csinálni.Még ha páran azt is képzelik, hogy igen.
De tényleg leíródott ez már 22x, sőt végigment, volt közgyűlés, és ahogy le is írtam, meg még jópár nick, semmi sem történt, ahogyan az várható is volt.
Sokszor és sokan kérdeztek okosakat, lényegeseket, nem válaszoltál, kértek képet, kifogásokat írtál, kértek információkat, avval válaszoltál, hogy nem tudod, nem vagy ott, vagy semmit nem reagáltál.
Ami tényleg segítene, azok olyan dolgok, hogy pl alaprajz, ez alapvető lenne.
Legalább a földszint _lényeges_ részét érintő móricka skicc (ha más nincs)
Szomszédok lakásainak legalább a kb körvonala, folyosók lerajzolva, te lakásod elrendezése, ilyesmik.
Azon látszana, melyik fal melyik, hová esik a rázós helyiség, külső fal, belső fal, van-e a közelben szomszéd, hol a mérőd, abból ki lehetne logikázni mennyit és (vélhetően) milyen nyomon megy oda a vezeték, hol a kapu, a főelosztó, stb.
Fontos lenne az is, vannak-e méretlen kötődobozok kint minden villanyóra előtt az ajtók mellett, vagy összevissza, vagy néha van, néha nincs, hogy néznek ki ezek a dobozok -ha egyáltalán vannak-.
Pl, ha kis kerek tetejű valamik a plafon alatt, az 99.9% nem a méretlen, hanem házvilágítás...stb,stb.
Ezek hirtelen csak amik eszembe jutottak, és amit ha valaki odamegy fizikailag, egy pillantással felmér.
Ez esetben elnézést kérek, bár akkor nem tudom mi végett szaporítjuk a szót, amennyiben a lakáson belüli dolgokat kizártátok, akkor egyszerű az irány, arccal előre a közös képviselet felé. Nekik ezt nem kell, hanem KÖTELEZŐ kivizsgáltatniuk, biztosan van villanyszerelő alvállalkozójuk.
Köszönjük emese, mivel nem olvastad az előzményeket TE is írtál csupa olyasmit, kismegszakítókról, elosztótáblákról, lakáson belüli dolgoról, amit itt rég kizártunk -elméletben-.
Remélem nem haragszotok meg ha eme "rövidke diskurzust" nem mazsolázom végig...
A fórumon történő segítségnyújtás az pont a "Józsi bácsi, a disznó mennyit fog fialni?" ékes példája.
A javaslatom a következő:
30V ha váltóban jelenik meg, az kb bármi lehet (és ezt itt most szó szerint vedd). Lehet a kaputelefon tápja, amennyiben ez digitális rendszer, lehet egy kábel TV-s cég vacakul földelt kínai antenna erősítője, de akár egy a pincében dohogó LEHEL ** fagyasztó láda, de még a sufni tuning áramlopásból származó elcseszett kötés is.
Remélem így már érted miért írtam hogy BÁRMI lehet. Egy helyszíni szemle, némi doboz fedél felcsapkodás és egy multimeter sokat segítene a szitun.
Gondolom nem osztatlanul van ez a fázis hozzád behúzva, így első körben és tutira elkezdeném lenyomkodni a kismegszakító tábla elemeit egyesével. Ha meg van a megszakajtó, akkor levenni az elosztó tábla tetejét és megnézni melyik áramkör csinálja a cirkuszt. Ezután feszmentes állapotban meg lehet keresni az ominózus hiba forrást, DE MINDEHHEZ SZAKEMBER KELL és persze idő ami ugye pénz. Ha pedig nem a te lakásodból jön a kóboráram, akkor közös képviselő, ha nem tesz semmit akkor nyugodtan fel lehet jelenteni, mert ez gondatlan veszélyeztetés, és ha mondjuk a burkolót járólapozás közben megba***a az áram, akkor gondatlanságból elkövetet emberölés.
Ez nem játék, és legyél hálás a villanyszerelőnek, mert ha ezt az elmű vesz észre, akkor úgy elviszi az órádat, hogy ügyvéd legyen a talpán aki visszapereli tőlük.
És ezúton kérek elnézést mindenkitől a hangnemért, de kissé felhúznak az ilyen esetek.
Javasolnám a hiba elhárítását követően az egész épületre egy érintésvédelmi felülvizsgálat elvégzést, amit ugye adott időközönként amúgy is kellene...
Kifogásokat jelenleg az ott lévő szerelő gyártja, miért nem lehet megmondani mi micsoda, miért nem lehet egy hibásnak vélt vezetéket áthidalni, miért nem lehet a nyomvonalat megkeresni, miért nem lehet semmit és sehogyan.
Az ötletelés akkor lenne hatékony ,ha lennének alapinformációk, amik segítenek látatlanban (neadjiten fényképekről) ésszerű tippeket adni.
Eddig rengeteg zavaros, ellentétes és szánalmasan nevetséges dolog íródott le.
Miközben hónapok óta folymatosan megy a fórumon belüli hirig is ezen, mindeki kussoltat mindekit ,hogy milyen hülye meg minek szól bele, meg mennyire nem ért semmihez, majd inkább ő ontja a fals tippeket hasból, és kezdi a kérdezgetést és ötletgyártást ugyanarról, ádám-évátol, ami 2000 oldallal azelőtt 50x leírodott már.
A tiedet is; a burkoló nem emlékszik ilyen eseményre. Ha mégis volt, azt magával fogja vinni a sírba.
Én inkább arra gyanaxom, hogy az akrilkád helyére épített zuhanyzó került, gondolom müanyag bekötö idomokkal, ami által mexünt az addig "érvényes" szigetelés.
Már kisebb regényt írtál, de ilyen alapinformációk nem jelentek meg itt.
Eddig "azonosíthatatlan szines drótokról" és nem szakszerű megnevezéssel L1 (2,3?) fázisokról volt szó.
Igen, ez jogos; az információ egészen új, csak tegnap tettem föl a 73101-es hozzászólásban: az L3 nevü fázisról van szó.
Sehol nem szerepel, hogy a lakásod a rákötött első úgymond a főelosztó után, és az sem, hogy "véletlenül" mégis ugyanez a fázis látja el.
(tehát még mindig lehet a hiba lakáson belül)
Pontosan nem lehet tudni, hogy hanyadik, mert nem lehet tudni, hogy merre megy, de biztosan nem elsö egyik irányba se. Biztosan nem véletlenül, de ugyanaz.
Az áram az odavissza folyik, ha a lakásodat megtáplálja a főelosztóból, remek, lesz nálad áram, és senki másnál ,aki ugyanezen a fázison van. Ha visszajuttatja ezt a fázist a ház hálózatába, a hiba ugyanugy visszatér-elvileg-.
Igen, és ez mire magyarázat?
Nyilván, ha vannak szépen kötődobozok, és követhető mi hol merre megy, bármi átköthető, kiiktatható, akkor más a helyzet, de ezesetben teljesen érthetetlen az egész bohózat.
Nincsenek.
A "bejelentés" is egy marha komolyan vehető dolog, mégis mit jelentenél és hol?
Gondolod a katasztrófavédelem üvöltő szirénákkal kiszáll arra ,hogy nálad kicsit ráz a padló? Esetleg bemész az elmű ügyfélszolgálatra, majd vállvonogatva leszedik-leplombálják a Te órádat ,(úgy is imádnak órát leszedetni bármire, képzelt tartozásra, kötbérre, mindenre), a hiba ugyan nem lesz megoldva, de már áramod sem lesz.
Sajnos már nem kicsit és nem engem, ezért nem szeretném vállalni tovább érte a felelösséget.
Lesz olyan hozzászólásod, amiben nem fikázás, okoskodás és újabb kifogás lesz?
Ha nem tudok érdemben hozzászólni (márpedig távolról csak ötletelni lehet), akkor csendben maradok.
De gondolom erre is lesz válaszod :).
De hogy mondjak én is valami "okosat": A felújításnál gondolom bontás is volt, nem ártana elbeszélgetni a bontó "szakemberekkel", hátha sikeresen feltártak egy kábelt, amit gyorsan el is tüntettek nem túl szakszerűen (ha már egyszer a felújítás óta jelentkezik a hiba).
Már kisebb regényt írtál, de ilyen alapinformációk nem jelentek meg itt.
Eddig "azonosíthatatlan szines drótokról" és nem szakszerű megnevezéssel L1 (2,3?) fázisokról volt szó.
Sehol nem szerepel, hogy a lakásod a rákötött első úgymond a főelosztó után, és az sem, hogy "véletlenül" mégis ugyanez a fázis látja el.
(tehát még mindig lehet a hiba lakáson belül)
Az áram az odavissza folyik, ha a lakásodat megtáplálja a főelosztóból, remek, lesz nálad áram, és senki másnál ,aki ugyanezen a fázison van. Ha visszajuttatja ezt a fázist a ház hálózatába, a hiba ugyanugy visszatér-elvileg-.
Nyilván, ha vannak szépen kötődobozok, és követhető mi hol merre megy, bármi átköthető, kiiktatható, akkor más a helyzet, de ezesetben teljesen érthetetlen az egész bohózat.
A "bejelentés" is egy marha komolyan vehető dolog, mégis mit jelentenél és hol?
Gondolod a katasztrófavédelem üvöltő szirénákkal kiszáll arra ,hogy nálad kicsit ráz a padló? Esetleg bemész az elmű ügyfélszolgálatra, majd vállvonogatva leszedik-leplombálják a Te órádat ,(úgy is imádnak órát leszedetni bármire, képzelt tartozásra, kötbérre, mindenre), a hiba ugyan nem lesz megoldva, de már áramod sem lesz.
"5. A lakás földszinten van, márpedig egy házban a belső, mérőköz menő, még méretlen vezeték (pláne ha pince sincsen) semmi okból nem lehetne a talajban egy lakás alatt.
6. HA a probléma a falban futó szabályos vezetékből származik (tegyük fel) a vezetéknek a fal külső oldalán kellene lenni. Viszont, ha teljesen hibás a szigetelése sem rázhatna tőle bent a lakás, mert a száraz tégla, vakolat stb ehhez túl jó szigetelő
7. Ha a fal át lenne ázva(?) akár a zuhanytól, akár a vízcsőtől, akár talajvíztől, bármitől, és ettől mégis odavezetné a máretlen vezetékből az áramot, az azért látszana (folt)."
Igen, ezen én is sokat gondolkodtam már: ez a három dolog egyszerre nem lehet igaz. A fövezetékek a lépcsöházban szemlátomást fölül, a plafon alatt futnak.
...kivéve, ha: a szerelö elmélete szerint a fövezetékröl valahol, valahogy leágazó, valószinüleg idöközben használaton kívülre került vezetékdarab okozhatja a problémát. Ez bárhol, bármin keresztülvezethet, fönt vagy lent, mélyen a falban, vagy a padló alatt, ezt nem tudhatjuk. Emiatt eröltetem annyira, hogy a problémamegoldást a meglevö végtöl indulva kezdjük el, ne a lakás random lebontásával.
Az, hogy megvan a főelosztóban a vezeték, csak nagyon kis "eremény" kb azt lehet ezáltal tudni, nem az elmű ház alatt húzódó földkábele, vagy mittudomén a troli, a 4es 6os villamos, a fél km mélyen levő metro (LOL) vagy hasonló teljesen külső hiba miatt van probléma.
Önmagában az ,hogy egy vezeték vége megvan valahol, az semmit nem jelent, a vezetéknek egy másik "vége" megvan a körzeti trafón, ha ott lekötöm akkor is elmúlik a baj, és elláthat ez a fázis kéttucat lakást abban a házban.
Igen, ezt a szerelö is mondta, emiatt nem végezte el ezt a tesztet eddig. De azért olyan sok lakás nincs a házban, szerintem ez a fázis 3-4 lakásnál többet nem lát el.
Nekem minden -vélt vagy valódi- hiányossága ellenére az lenne az egyszerübb, ha ez a szerelö maradt volna, mert ha -szerencses esetben- a ház végül mégis fizet, be lehetne számítani az eddig fölmerült költségeket is. Más setben mégse hagyhatom, hogy teljesen fizetség nélkül távozzon...
Igy lehet -legegyszerűbben- megmondani egy vezetékről, fázis vagy sem.
Öszinten szólva ennek nem nagyon látom a jelentöségét. Az a doboz csak néhány méterre van a föelosztótól, és nem használna sokat, ha ott ismét meglelnénk az L3-at. Onnantól kezdve a lakásba bemenö dobozig pedig további fölszíni fölbukkanás nem tapasztalható.
Ez is megtörtént: a szerelö szakvéleményt adott az általa eddig észleltekröl, a képviselönek tértivevényes levél ment 48 órás határidövel.
Sok reményt nem füzök hozzá, mert ez már a második ilyen, és már az elsö után sem történt semmi se, a lakógyülésen pedig megjelent édesanyám, a lakásban lakó, és a szerelö is, de még csak napirendre vetetni sem sikerült az ügyet.
Igen, ezt pontosan így látom én is, ezért halogatom a bejelentést.
De ahogy én gondolom, az nem és- és, hanam vagy-vagy. Tehát kicserélem a vezetéket a kaputól az én bejövö dobozomig, kifizetem és elköszönök, anélkül, hogy a kékruhások bármiröl is tudomást szereznének.
Ezt szerintem lehet talán (a sajnálatos progresszió kapcsán elég megbízhatóan elöidézhetö hiba "segítségével") elöre is modellezni: egy kisegítö vezetékkel egyszerüen összekötjük a föelosztóban az L3 elejét a lakásomba bevezetö dróttal, és megnézzük, hogy fönnáll-e még. Ha nem, akkor lehet véglegesíteni. Túl egyszerüen gondolom?
Egyelore fogalmad sincs, mi okozza a hibat csak van egy fazisvezetod amivel osszefugg. Ha a tobbieknek van igaza akik szerint valamelyik lakasban van a hiba akkor jo sok penzert nem csinalsz semmit mert meg fog a hiba maradni.
Nalam 3x16A van megfeleloen elosztva, ezen log a fozolap, suto, mosogep, mosogatogep stb. Egyenlore meg nem volt pelda ra hogy lecsapta volna a kismegszakitot tularam miatt pedig elegge intenziven hasznaljuk a konyhat meg a mosogepet...
"+ egy hibabejelentést tennék a szolgáltatóhoz valamiképpen, hátha kikapcsolják úgy egyetemlegesen"
Ha jól emlékszem maximum 30 voltot lehet mérni (gondolom ezt is csak nagy belső ellenállású műszerrel), ráadásul a jelenség csak időszakos. Attól tartok, hogy egy ilyen "veszélyforrás" bejelentésére még nem fog szirénázva kivonulni a katasztrófavédelem.
Eleg csak a "szakmai" hozzaszollasaidat csokorba gyujteni. Elegge ciki Rad nezve.
A mondandom Tao-nak szolt,nem pedig egy tahonak.
Az a baj, hogy nem tudsz ertelmezo olvasast vegezni,es ezt is egy videki suttyo mondja meg Neked, elege ciki Rad nezve.
De lassan irom hatha felfogod,de ebben annyira nem vagyok biztos mint abban,hogy Tao-nak a hibajat megszuntessuk.
Egy hetig Pesten leszek,ez alkalmat adhat arra hogy lassam a helyszint,beszelhessek az exvillanyszerelovel, a hazmesterrel es vegul Tao-val.
Ha lesz egyezseg,tenyerbekopve kezfogas akkor rovididonbelul a velemegyutt legalisan dolgozo, szakmailag kepzet es gyakorlot kollegakkal fel jovunk Pestre es elvegezzuk a szerzodesbe foglalt munkat.
A mérő előtti szakasz olyan 50 cm körül van, a társasházban az ötödikig egy elosztódobozba feljön a delej. Nem hiszem, hogy ettől lenne ilyen jelentős a költség. Az mondjuk zavar kicsit, hogy csak ez a doboz úgy 10-11 ezret dob a költségeken úgy, hogy egyébként a villanyóra a lépcsőházban, egy zárt szekrényben van a két másik szomszédénak a társaságában...
Igen, ez a kérdésem, hogy ez szabvány, vagy lehúzás? Nem tűnt annak, mert akiket megkérdeztem, nem ismerik egymást, de valaki mégis beleültette a bogarat a fülembe, és megmondom őszintén, nem értek hozzá annyira, hogy el tudjam dönteni, megúszható-e.
Ha nem, akkor le kell nyelnem a békát, nincs mese...
Mint valamelyik 72000 számú hozzászólásomban már vázoltam a törvényt, a szolgáltatónak nem kötelessége kikapcsolni, bár joga van rá. Elképzelhetetlen, hogy ebbe a belső ügybe beleavatkozzon, már csak azért is, mert anélkül, hogy igazolná, pláne nem tenne semmit, és, mint tudjuk, a hiba nem mindig áll fenn, hiszen ez a fő oka annak, hogy nem lehet kinyomozni kapcsolgatásokkal.
Ha ott kikapcsolnak, nem az lesz, ahogy taormina elképzeli, hogy kilógatják a valami "kerülő" drótot falon kívül(LOLOL), bejön az elmű feliratos kékruhás a lakásba, elismerően csillogó szemmel mosolyogva bólogat, esetleg lezuhanyzik(LOLOL), és igennnn, már nem ráz a padló, nagyon jó, csodálatos, vissza is kapcsoljuk, köszönjük a bejelentést.
Mert ő valami ilyet álmodik. Ez esetleg 25-30éve lett volna valahogy, (hasonlóan:)).
Hanem most az elmű mikor is kapcsol vissza, ha egyszer életveszély miatt kpl. házat tényleg lekötött?
Igen, a TELJES szabványosítás, és addig nincs áram. És PONT.
Minden mérő kihelyezés, szabványos mérőhely mindekinek, kötelezően, teljes új elektromos terv, teljes új vezetékezés, jóváhagyatva, stb...olyan...10-15 millió...alaphangon.
Milyen a vezeték? Ha alu 6 os max 20A ig mehet, e felett vezeték csere és szabványos doboz. Nem tudod megúszni papír kell vidéki sem lesz olcsóbb főleg ha nem fogják átvenni.
Na azt pont nem olvastam, hogy elköszönőben a szaki.
De miért nem vállalod be te?
Taormina helyében a lakógyűlést és a közös képviselőt baszogatnám sürgősen és kitartóan + egy hibabejelentést tennék a szolgáltatóhoz valamiképpen, hátha kikapcsolják úgy egyetemlegesen, vagy csak megemlítik a körletnek és komolyan veszi a kiabálós szomszéd is. De ehhez szolgáltatós manusz kéne, Taorminának nem fognak hinni, mert hát ugye, ki más ha nem ő a bűnbak. Mer minek ugrál, "jóvanazúgyleszarvabmegeddigisműködöttnemhaltbelesenki".
Szerintem 1-2 nap alatt meg lenne a hiba oka kijavítva, ha valaki nyugisan, mindenhez hozzáférhetően végig tudna mérni, de nem meló után félhomályban, hanem reggel 8-tól hozzákezdve. Meglenne minden drótvég, vagy minimum lenne róla papír, hogy életveszélyes. :) De legalábbis valakit lehet rugdosni, ha Mari néni meghal áramütésben. Ó igen, és fizetni csak akkor és annak aki ad egy papírt amin vagy a hiba okát elhárította, vagy megírta, hogy életveszélyes. :)
Kis segítséget kérnék. Történt ugyanis, hogy villanytűzhely (pontosan villanysütő) beszerzésére adtuk a fejünket. Namost ehhez a lakásba bejövő 16A-s megszakító kevés lesz, ha azt veszem, hogy ez mellé még egy mosogatógép, meg a szokásos mosógép-mikró-porszívó-stb. Plusz a jövőre gondolva úgy építtetném ki a rendszert, hogy esetleg villanytűzhely (tehát főzőlap) is beépíthető legyen.
Odáig már eljutottam, hogy az ELMŰ 32A-ig biztosítja az új megszakítót (milyen rendesek, egy 300-1300 forintos eszköz), plusz felszámol a műveletért egy 7550.- Ft-os díjat. Eddig rendben is van, lenyeli az ember, nem cserél automatát minden héten kétszer....
A kacifánt ott kerül a műveletbe, hogy ezt csak szerződéses villanyszerelők végezhetik, hiszen csak ők távolíthatják el a plombát szabályosan. A hasba akasztás ezután jön, ugyanis eddig az összes megkérdezett szerelő azt mondta (még az is, aki láttat a tetthelyet), hogy az amúgy digitális mérőórát az új megszakítóval együtt egy kettős plombálásra alkalmas dobozba KELL tenni, ha nincs ilyen, akkor ki kell építeni, plusz alumínium helyett réz kábeleket kell alkalmazni.
Summa sumarum az eddig megkérdezett szerződéses szerelők mindegyike (egy kivételével, akitől még árajánlatot várok) azt mondta, hogy ezt a műveletet a megszakító cseréjétől a lakásig olyan 80-120 ezerből (de inkább 100-120-ból) tudná megoldani, amiből csak ez a doboz több, mint tízezer.
Reális ez az árfekvés?
A lakás maga egy, a 80-as évek elején épült panelház legfelső emeletén van, a mérőóra a lakáson kívül külön (fém) szekrényben van, az óra és a lakás biztosítéktáblája között pedig maximum 5 méter távolság van...
Szóval tényleg kötelező az ilyen jellegű belenyúlásoknál egy átlátszó doboz megvásároltatása és felszerelése az összes költségeivel, vagy ha vidékről hozok egy ugyancsak (ELMÚ-ÉMÁSZ) szerződéses szerelőt, és ő kicseréli a megszakítót, de nem építi ki a Szent Dobozt, akkor azt az ELMŰ ugyanúgy elfogadja?
Igy lehet -legegyszerűbben- megmondani egy vezetékről, fázis vagy sem. Ez a dolog még a nyugdíjas marinéninek is megy, odaérint, sípol.
Szoval aki erre hivatkozik, hogy mi a drót szine és ő "nem tudja mi lehet benne", az olyan mint a pék, aki nem látott még péklapátot. Kb.
Amit tudni vélünk:
1. csak a főelosztóban valamelyik fázis lekapcsolásával tünik el a feszültség a padlóból.
2. A megszakítót a lakásban lecsapva nem tűnik el, tehát -vélhetően, de nem biztosan!- nem a lakás mért hálózata juttat oda feszültséget
3. De a ház hálózatából kerül oda
4. Nem szomszédos lakótól kerül oda, bár ez nem tudom mennyire lett megvizsgálva, zavaros
5. A lakás földszinten van, márpedig egy házban a belső, mérőköz menő, még méretlen vezeték (pláne ha pince sincsen) semmi okból nem lehetne a talajban egy lakás alatt.
6. HA a probléma a falban futó szabályos vezetékből származik (tegyük fel) a vezetéknek a fal külső oldalán kellene lenni. Viszont, ha teljesen hibás a szigetelése sem rázhatna tőle bent a lakás, mert a száraz tégla, vakolat stb ehhez túl jó szigetelő
7. Ha a fal át lenne ázva(?) akár a zuhanytól, akár a vízcsőtől, akár talajvíztől, bármitől, és ettől mégis odavezetné a máretlen vezetékből az áramot, az azért látszana (folt).
Az, hogy megvan a főelosztóban a vezeték, csak nagyon kis "eremény" kb azt lehet ezáltal tudni, nem az elmű ház alatt húzódó földkábele, vagy mittudomén a troli, a 4es 6os villamos, a fél km mélyen levő metro (LOL) vagy hasonló teljesen külső hiba miatt van probléma.
Önmagában az ,hogy egy vezeték vége megvan valahol, az semmit nem jelent, a vezetéknek egy másik "vége" megvan a körzeti trafón, ha ott lekötöm akkor is elmúlik a baj, és elláthat ez a fázis kéttucat lakást abban a házban.
Én még tartom magam a régi tippemhez, szerintem egyik szomszédod bojlerje testzárlatos és védőszála szakadt (letört vagy lerohadt) és az áram a te EPH don szeretne visszajutni a hálózatba.
Pince nincsen, és én ezt a megoldást reménytelen barbárságnak látom ahhoz képest, hogy a hibás vezeték másik vége már biztosan megvan, és csak egy darab kábelt kellene kiváltani, a falban levöt meg hagyni, ahol van.
Én mindenképp azt tenném, hogy az utolsó ponton, ahol még tetten érhetö az az L3-as fázisvezetö, ott elvágnám, és onnantól kezdve a lépcsöház falán egy elegáns, diszkrét sínben vezetve új kábelt húznék az ilymódon áram nélkül maradt lakásokig, onnan pedig a szokott módon becsatlakoznék a meglevö házi áramkörökbe.
A dobozban levö kék vezetékek úgy láttam, eléggé hozzáférhetök és szétválaszthatók, de ez a doboz csak néhány méterre van a kapunál levö föelosztótól, és szerintem nem sokat nyernénk vele, ha ott meg is találnánk újra azt az L3 fázisvezetöt, amit a kapunál már azonosítottunk, mint a hiba okozóját.
Az a "nemfeladó szerelő" nemrég még állítólag "elköszönt" és "számlát állított ki".
Ezeket taormina írta, nem én találtam ki.
Nincs kivel és miért "harcolni", megfelelő műszerekkel és szakismerettel meg kell a hibát találni. Ez nem napok, hetek, hónapok, hanem órákban mérhető.
Akit az, hogy mi a vezeték színe(!) zavarbahoz....
"A szinektöl függetlenül le lehet tesztelni melyik kábel fázis vagy nulla
Hogyan?"
Például érintés nélküli feszültségkémlelővel vagy lakatfogóval. Ezekhez csak arra van szükség, hogy a vezetékek bizonyos mértékig szétválaszthatóak és hozzáférhetőek legyenek.
Ez egy ezeréves ház valami extra gányolással, plusz baromarcú lakókkal és egy vélhetően hasonló kaliberű közös képviselővel. A szerelő nem adja fel a harcot, és addig keres, viszont immár sokkal óvatosabban amíg meg nem leli az üdvösséget.
Az a "szerelő", aki azt mondja: "nem tudom melyik kék kábel nulla melyik fázis, nem merek elvágni semmit", sőt egyátlalán elvagdosás módszerrel keres ilyen hibát, az "okés"??
NE legyünk már tökhülyék!!
20éve meg meg kellett volna pucolnom (szúrnom) feszültség alatt azt a vezetéket, manapság egy mozdulat megmondani, minden bontás nélkül, valamelyik vezeték fázis-e vagy nulla.
Simán lehet a lakás komplett fordítvakötve, vagy akármi.
Innentől meg kaphat mégis bentről fázist a padló, stb...
Aki ugye a szinekre tud támaszkodni és semmi több nincs a fejében, az vajon ilyen alapvető dolgot ellenőrzött-e?
vagy lecsapta, nem tünt el a hiba, "jóvan, akkor nem óra után van", holott a túrókat.
Oreg hazakban a bejarati ajtonal vannak a fobiztositekok es onnan csak valahogyan elkell jutnia a villanynak a lakasok oratablajaig. En ugy gondolom, hogy a fobiztitol indulo vezetekrol van szo, igy logikus, hogy a kismegszakitok semmiben sem befolyasoljak a hiba megletet, vagy megszuneset. Vagy megint nem ertem jol?
A lakásokban nincs méretlen vezeték ideális esetben. Valamelyik korábbi hozzászólásban írta, hogy a szomszédok kismegszakítójának sincs hatása a hibára. Így én a pince födémre gyanakszom. Ha nincs pince akkor passz!
Mivel ezt olvastam: " A ház föelosztójában lévö három fázis közül az utolsó lekapcsolásakor a hiba mexünik. " Igy nekem az jott le, hogy nem a lakas megtaplalasaul szolgalo vezetek a hiba forrasa, hanem a falban huzodo kabel hibaja, amirol valamelyik szomszed van megtaplalva. Ezert irtam, hogy kikell keresni a hibaforras helyet es akar egy darab csempezes felbontasaval megszuntetni. Valoban lehet, hogy felderiteskor kiderulne, hogy a pince felol jobban elerheto ez a pont. Igy tavolbol nehez konkretan megirni a tutit.:(
Ha lekapcsolja az összes kismegszakítót az óránál akkor is fennáll a hiba.
Azt a leágazást kell végigvizsgálni amelyik lekapcsolásával előjön a hiba. Vagy valamelyik lakásban van a gond amiket a földszinten még ez a fázis lát el, vagy van egy kötés a plafonban a pincénél, esetleg egy lámpakampó vagy csavar megsértett egy vezetéket ami hozzáér valamihez, pl. a vasaláshoz a födémben. Mint korábban írta a lakások áramtalanítása nem hoz eredményt így nem gondolom, hogy a mért részeken lenne a probléma.
A Zuhany nem biztos, hogy bármit is áztat. Minden kerámia felvesz valamennyi nedvességet és kapacitíven a vízszigetelés 1~2mm vastagságán simán okozhat csípő érzést hibátlan szigetelés mellet is. Azt, hogy tényleg szivárog-e azt egy falnedvesség mérővel lehet hamar kideríteni. Ha szivárog érdemes megcsinálni mert a kárt amit évek alatt ez okozni fog Neki kell majd megtérítenie.
A közös képviselőnek kellene ezt az ügyet rendezni, hiszen azért fizetik! Ha nem lép megfenyegetni egy feljelentéssel miszerint nem hajlandó egy akár életveszélyt is okozó hibát elháríttatni! Készséges lesz, hidd el!
A szerelőd okés! VISZONT ha a hiba a lakásajtón kívül van, az a közös költség terhére kéne, hogy fizetődjön. Az a kirohanós barom is hozzáteszi a részét ugyanúgy. :)
Ha jol ertettem, nem a Te lakasod van azon a vezeteken. Igy nem tudom ilyen tavolbol megitelni, hogy konnyebb-e uj vezeteket kiepiteni, vagy nalad kibontani egy 50x50cm-es darabot es ujrakotni a vezeteket vizmentesen. Azzal, hogy foldszinti vagy es teged nem zavarna, hogy azik a fal, az mar a Te lelkiismereden mulik. Viszont azt irtad, hogy egyre jobban terjed a feluletileg a feszultseg. Igy mindenhogyan azt gondolom, hogy egyre jobban azik a fal. Tehat dontsd el, mi neked szived szerint az elfogadhato. Vagy ujra csinaltatod az egesz zuhanyt a kivitelezo koltsegere, kozben meg eltavolittatod az elektromos hibat ( en ezt tennem), vagy csak felmegoldast eszkozolsz, ami akar egy idozitett bomba is lehet a jovobe nezve. Nekem tobb hozzafuznivalom a temahoz nincs. Ennyi.
Ha a nullát vágja el akkor lesz nagyobb feszültség
Igen, elnézést!
A szinektöl függetlenül le lehet tesztelni melyik kábel fázis vagy nulla
Hogyan?
Végig kellene követni azt a fesz.mentes vezetéket, merre hova megy
és ezt hogy?
Az én lakásomban és a mellettem levöben definitiv mexünt; a többiben szerintem nem voltak otthon. De ezeket (és még más) lakásokat már elötte teszteltük: a hiba egyikük saját áramkörével sem állt kapcsolatban.
A lakó viszont háborogva kirohant, és kígyóval-békával fenyegetözött, ha nem hagyjuk végre abba ezt a fél éve tartó ámokfutást, ami a szerelö vállalkozo kedvét persze ismét rendkívül kedvezöen befolyásolta.
De az a megtoldás valahogy nem "nálam a falban" van, hanem valahol még elötte: a lakásba bevezetö vezeték kiiktatásától/kikötésétöl nem szünik meg a hiba.
A zuhany csempézöjével most nem beszéltem (még régen kérdeztem, hogy nem falazott-e be ilyen vezetéket), mert nem tudom, mit mondhatnék neki, azonkívül, hogy kezdje az egészet elölröl. Úgy látom, hogy ez az épített zuhany kb. annyira bonyolult eljárás, mint ha egy medencét építenék. Minthogy azonban a lejtése jó és az egész nagyon kicsi, nem áll meg a víz, és úgy gondolom, hogy ha a feszültség eltünne, nem tudna igazán komoly problémát okozni; a lakás, mint mondtam földszinti.
Úgy gondolod, hogy ha egy hanggenerátoros müszer megtalálná a vezetéket, érdemesebb lenne a fürdöszoba falát vagy padlóját lebontani? Nem egyszerübb a meglévö végtöl, tehát a 3. fázis kezdetétöl fogva azt a vezetéket kiiktatni, és helyébe esetleg vésés nélkül a fal fölszínén másikat fektetni?
Akkor a harmadik fazis volt az oskorban megtoldva nalad a falban es az akkori szigeteloszalag mar elrevult. Amit multkor irtam, nem mondtad a szerelodnek? Hanggenerátoros muszerrel rakereshetett volna a vezetekre nalad. Igy csak egyhelyben tapogas van, az ido meg mulik. A zuhany csempezojevel nem beszeltel? Azt is meg kell oldani, mert most esetleg sikerul megoldani a feszultseg eltuneset, de holnap meg majd jonnek a szomszedok, hogy aztatod oket.
