Nem értek egyet azzal. hogy egy szobában a világítás és a konnektorok egy áramkörön legyenek
Ha bármi gond van, teljes sötét a szoba, míg ha külön áramkörön akkor bármelyik szerelvényt lehet fény mellett feszültségmentesen javítani, cserélni
Két szobához külön-külön 1,5mm2 a világitásnak és külön-külön a két szobába a konnektoroknak 2,5mm2. Ha nagyon spórolni akarsz a dróttal és a munkával, a konnektorok lehet/nének/ egy áramkörön
Anno volt kliens, aki az egy szobában lévő 2x4-es konnektorokat is két áramkörre kérte.
Nyilván a tv és a pc nem fogyaszt együtt se 3500W körül, elég lenne az 1,5mm2, de szokásbol én 2,5mm-est vittem mindig.
Bármi miatt megszünhet a gázszolgáltatás és máris tele minden aljzat villanyos fűtőtesttel, vagy villany rezsóval
Ez utóbbit saját magam tapasztaltam, mert gáz főnyomócső csere után nem volt megfelelő a házunk gázrendszere és nem kötötték vissza vagy egy hétig
"Érdekes hogy még nem tapasztaltad hogy a toroid transzformátorok olyan 5 bekapcsolásonként 3x nagy árammal indulnak"
Nekem csak egyetlen nagyobb teljesítményű toroidom volt, egy kb 800 wattos trafó egy erősítőben (amit nemrég elkunyeráltak tőlem, így eladtam). Annál nem figyeltem meg ilyen áramlökést, habár valószínűleg lágyindítóval indult. A többi toroidom csak 50 wattos (riasztó tápegység meg egy másik erősítő).
"kevesebb szórt fluxust hoz létre a hagyományos trafókkal szemben"
A vas permeabilitása (remélem jó kifejezést használok) annyival jobb a levegőéénél, hogy ez a szórt fluxus talán nem több, mint az összes fluxus egy százaléka. Ennyire picike fluxus-különbség a kétféle vasmag között még nem okozhat ilyen nagymértékű áramlökés-különbséget.
Talán nem a vasmag alakja, hanem az anyaga (pontosabban a vas-darabkák mérete) okozza a különbséget: a hagyományos trafók általában lemezelt vasmagosak, a toroidok viszont porvasmagosak. Láttam már majdnem négyszögletes és teljesen szögletes alakú porvasmagos trafókat is. Na ezeket kellene még meg-áramlökdösni és kiderülhet, hogy a forma-e a lényeges-e (szórt fluxus), avagy a vas dararaboltsága ;)
A két szobához az 1,5 az jelenti hogy külön-külön. 1 szobához egy 1,5-ös, amin van a világítás és a konektorok is. A konektorokban a tv és a számítógép van jellemzően. Télen persze a lámpa is világít. A gerinc alatt az értem hogy egy vezeték jön be a szobába , és arról megy a ott minden. A szobák persze külön kismegszakítón lennének. Akkor érdemes a 2,5-est behúzni oda?
még nem szereltem be az itthon lévőt, de a hétvégén megcsinálom. Ha nem megy vele, elmegyek az Orczyba és veszek ilyen univerzális szerviz termosztátot.
Érdekes hogy még nem tapasztaltad hogy a toroid transzformátorok olyan 5 bekapcsolásonként 3x nagy árammal indulnak 2x meg észre sem lehet venni a bekapcsolást.És mindegy hogy 100VA,vagy 1000VA-es.
Ugyan ez a jelenség nem tapasztalható az oszlop, (köpeny ) típusú transzformátoroknál.Bár megfigyeltem hogy új, vagy évekig a polcon tárolt trafók első, második ,néha harmadik bekapcsolása szintén nagy áram felvétellel jár, majd a jelenség nem tapasztalható többé.
Sosem foglalkoztatott a miértje,ezért megválaszolni sem tudom a jelenséget, de lehet gondolkozni rajta.
A toroid előnye,(egyben mássága) hogy kevesebb szórt fluxust hoz létre a hagyományos trafókkal szemben.Ezt a vasmag geometriájával érik el úgy hogy egy szalagból van felcsévélve csigavonalban.Ez a megoldás elméletileg a kisebb méretet,jobb hatásfokot eredményez,és ezek szerint a bekapcsolás sajátosságát.
A jelenséget megmagyarázni nem tudom ,de a tapasztalatok szerint létezik! :-)
Egy régi építésű házban cseréljük az aluminium vezetéket rézre. Két szoba már kész, 1,5-ös tömör rézre cserélve. Az lenne a kérdésem, hogy ami bejön a villanyóra szekrénytől (az előszobán keresztül) a két szobához (gerinc) arra is elég az 1,5-ös vezeték? A fürdőszobába a mosógéphez külön akarunk egyet amin nincs is más. Egy villanyszerelő aki csinálja szerinte elég, de gondoltam megkérdezek mást is.
Készülök felszerelni a dolgokat az "új" lakásomban és gondoltam felderítem előtte hogy milyne vezetékek merre húzódnak a falban. Kértem kölcsön hozzá egy Bosch DMF 10 zoom kézi falszkennert. Egyes részeket elég jól sikerült felderíteni, de van egy érdekes dolog. Egy két helyen több nm2 összefüggő felületeken jelez a falfelülethez közel futó, feszültség alatt lévő vezetéket. Olyan, a szomszéddal közös falon, ahol nekem semmilyen vezetékem sincs elvileg, de amúgy is milyen vezeték fedne le 2x2 méteres területet? Mi az ördögöt érzékelhet? Mindent ragasszak, ne merjek fúrni egy lyukat se?
Te akarod átírni a szakirodalmat. Azt akarod érvként felhasználni ellenem, amit én is állítok. Én csak az általad idézett részből másoltam be az általam is állítottal. Látom, csak Lendvaiból értesz, ezért én egyszerre lassítva írom:
A transzformátor bekapcsolásakor az áram csak nulláról indulhat....
Nem érezted a gúnyt az írásomban, butuskája? Még most is az 5 menetet próbálom a likon átfűzni.
Agyhalott vagy tudjuk, menj vissza a makk hetesbe, ott vannak a te vitapartnereid, ne a szakirodalmat és a fizikát akard átírni.
A likon átdugást annak a tudatlannak részleteztem, aki a transzformátort se tudja megkülönböztetni egy vasmagtól, és öt menetet akar bedugni a hálózatba.
Erőlködsz. Nem érted mit írok. Nem baj, hiszen elektroműszerészi végzettséged van. Nem kell tudnod arról, amiről írok. Nem vittelek volna a jégre, ha egy nem szakmában dolgozó segítségkérővel szemben nem ilyen nagyképű odaszarást produkálsz. Egy nem szakmában dolgozó embernek nem ajánlok olyan baromságot, hogy tekerjen 5 menetet egy likon át. Érted, mit írok?
Ha tényleg ennyire tudatlan vagy, miért nem hallgatsz inkább?
"A transzformátor bekapcsolásakor akkor is folyhat nagy áram, ha a transzformátor nincs leterhelve. A bekapcsolási áramlökés több mint tízszerese is lehet a névleges áramnak."
Én úgy látom, elég jó megközelítéssel adtam meg szellemi állapotod. Figyelj erősen! Egy mondatot bemásolok az általad idézett részből:
A transzformátor bekapcsolásakor az áram csak nulláról indulhat, és jelentõs értékre kell növekedjék, hogy ezt a kétszeres fluxust létrehozza a vastest telítõdése miatt(1.2. ábra).
Én úgy látom, elég jó megközelítéssel adtam meg szellemi állapotod. Figyelj erősen! Egy mondatot bemásolok az általad idézett részből:
A transzformátor bekapcsolásakor az áram csak nulláról indulhat, és jelentõs értékre kell növekedjék, hogy ezt a kétszeres fluxust létrehozza a vastest telítõdése miatt(1.2. ábra).
A hülyézéshez nagyon értesz, a villanyhoz meg nem. Olvassad és értelmezzed:
A bekapcsolás pillanatában a transzformátor primer tekercsére kapcsolt szinuszos változású feszültség a tekercsben mágnesezõ áramot, a vasmagban koszinuszos változású mágnesezõ fluxust létesít.
A legrosszabb eset akkor áll elõ(1.1. ábra b-rész), ha az üresen járó transzformátor kikapcsolása feszültség nulla átmenetben történt (áramlevágással), majd a bekapcsolás – az ehhez az állapothoz tartozó remanens fluxus mellett – a feszültség nulla átmenetekor történik. Ekkor ugyanis a mágnesezõ áram és a mágnesezõ fluxus is maximális. A bekapcsolás pillanata után a remanens fluxusból kiinduló fluxusna kúgy kell változnia, hogy idõ szerinti deriváltja a hálózatból rákényszerített feszültség idõbeli változását kövesse,Maxwell II.egyenlete szerint (Faraday-féle indukciótörvény) (1.1). Ez csakúgy következhet be, ha a fluxus és a hozzá tartozó gerjesztõ áram is a bekapcsolást követõ elsõ félperiódusban növekszik.EdlBdAtlAòò=-¶¶.(1.1)Ahhoz, hogy a transzformátorban a hálózati feszültséggel egyen-súlyt tartó feszültség indukálódjék, a fluxus periódusonkénti változása a névleges fluxus csúcsértékének kétszerese kell, hogy legyen. A transzformátor bekapcsolásakor az áram csak nulláról indulhat, és jelentõs értékre kell növekedjék, hogy ezt a kétszeres fluxust létrehozza a vastest telítõdése miatt(1.2. ábra). Tovább növelheti a bekapcsolási áramlökést, ha a vasmag a –bekapcsolást megelõzõen – valamilyen remanens indukcióra volt felmágnesezve. Bekapcsolás után a mágneses fluxus errõl a remanens fluxus értékrõl indul, tehát a legrosszabb eset, amikor a remanens fluxus maximális értékû, és a feszültség iránytangensével megegyezõ elõjelû.
Mind a fizikai, mind a matematikai megközelítés jól érzékelteti,hogy szerencsétlen esetben ez a bekapcsolási áramlökés jelentõsen meghaladja az adott berendezés névleges áramát. Erõátviteli berendezések (nagy transzformátorok) esetében a névleges áram8-10 szeresét [5], míg mérések szerint kis transzformátoroknál a20-szoros értéket is elérheti
Nézd a hülye által belinkelt cikkben a grafikonokat (3.2. 3.4, 3.9 ábra). Én nem arról írok, mekkora lesz pár tízezred mp múlva.
Ha ki akarod számítani a tranziens alatt lejátszódó áram nagyságát, akkor a 0 pillanatban keletkező tranziens áramát kell tudnod, mert az teszi 0-vá a bekapcsolás pillanatában az áramot. Mert ugrásszerűen nem változhat meg az induktív kör energiája.
"A kb. 8 centis köpenyeltávolítás azért kell, hogy a fém behúzót egyszerre 3-4 vezetékkel használjam."
Sok blankoló fogó úgy is működik, hogy a vezetéket ferdén (pontosabban: görbén) teszed bele, tehát a vezeték vége oldlara kilóg a fogóból. A fogó megszakítja a szigetelést és elhúzza két centire. Ezután kézzel teljesen lehúzod.
De vannak olyan kialakítású fogók, amelyekkel akárhol rá tudsz fogni egy vezetékre.
Elek, egy kicsit kevered a dolgot szerintem.:) A dinamopleh az olyan ,mint amit irsz. Ujrainditaskor azert kepes a dinamo ongerjesztesre, kulso betap nelkul. A trafolemezeknel igyekeztek ezt a tulajdonsagot kiszurni, mert az ujramagnesezeshez hasznalt energia hove alakul es problemat okoz, valamint a hatasfokot rontja.
A Knipex az van nekem, azzal olyan hosszut csupaszolsz, amekkorat akarsz:) Az egyik szorito pofa, a masik meg a keses. Ahogyan szoritod ossze a fogot, ugy eloszor lefogja az eret, majd lehuzza a szigetelest olyan 10mm-en es utolso ciklusban felold. Tehat reszedre megfelelhet, de ez fembol van es valoban munkaruha zsebebe nem csusztathato.
Sajnos nem mindegy, hogy melyik pillanatban kapcsolod rá a trafóra a villanyt.
Nagyon leegyszerűsítve: amikor üzemel egy trafó, olyankor másodpercenként 100-szor felmágnesezi a vasmagot, ötvenszer az egyik irányban, ötvenszer a másik irányba. Eközben értelmszerűen nemcsak a mágnesezés iránya, hanem erőssége is változik, a vas mágnesezettsége időben hasonló a trafóba bemenő szinuszhullámhoz.
Namármost amikor lekapcsolod a trafót, abban a pillanatban "megfagy" a vasban a legutolsó mágnesezettségi állapot, tehát a vasmag továbbra is mágnesezett marad (mint ahogy te is felmágnesezed pl a csavarhúzód hegyét) valamilyen irányban és valamilyen erősséggel.
Namármost amikor legközelebb ismét bekapcsolod a trafót, akkor NAGYON NEM MINDEGY, hogy az éppen rákapcsolt villamos energia a bekapcsolás pillanatában milyen fázisban van, tehát milyen irányú és erejű mágnezettséget szeretne létrehozni abban a vasban, ami (talán) amúgy is tiszta erőből mágneses valamilyen irányban és valamilyen erősségben. A vasban már jelen lévő és az áram által éppen létrehozni szándékozott mágnesesség egymásra hatása (peches kombináció esetén) igen érdekes dolgokat produkálhat egy trafóban. Lehet, hogy az éppen rákapcsolt fázisban lévő energia olyan mágnesezettséggel találkozik odabent, ami éppen optimális számunkra, de akár az is lehetséges, hogy pechünkre pont olyan a vas mágnesezettsége, ami egy brutális áramlökést eredményez. Ha ezt előre tudtuk volna, akkor vártunk volna pár ezredmásodpercet a rákapcsolással, hogy pont olyan időpillanatban találkozzon a trafó aktuális mágnesezettségi állapota az elektromos energiával, amely pillanatban éppen szeretik egymást :)
Legalábbis én így tudom ezt a dolgot a kis buta fejemben.
Köszönöm a segítségeteket! Sajnos a Stripax nem jó, csak 2,5 cm hosszban csupa-szolja a vezetéket. A kb. 8 centis köpenyeltávolítás azért kell, hogy a fém behúzót egyszerre 3-4 vezetékkel használjam. A színek sokasága és a még nem látható kartonfalak lassítanak. :(
Ezenkívül másik nem lehet még jó? Knipex/Fairtool Kft. Ennek nem értem kép alapján a működését és az is zavaró benne, hogy több helyet foglalhat a zsebemben mint a többi. A Stripaxot leszámítva.
Ha jól rémlik még a Haupa 210683-al pucolhatok 8 centi hosszan, de annak alig van súlya és műanyag.
